Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-21 / 200. szám, szerda

Őrségváltás Csallóközben Azok a katonák, akik az árvízveszély idején áldozatos munkával gátakat építettek és az emberek életét s vagyonát mentették, átadták a helyüket bajtársaiknak, az egészségügyi és műszaki alakulatok tagjainak, akik hasonló áldozatkészséggel dolgoznak az árvíz pusztítása nyomainak eltüntetésén. Képünkön: Lenca tiszt katonái a megrongált vasúti pálya rendbehozásán fáradoznak, hogy a megbénult vonalon minél előbb megindulhasson a forgalom. (mb. Sugár felvétele). Biztonságos aratás Ä malženicei szövetkezeti dolgozók jó gazdasági eredményeikkel már bebizonyították, hogy jól megállják helyüket. Bizonyították ezt a közelmúltban is, azokban a napokban, amikor a komáromi és a dunaszerdahelyi járást elöntötte a víz. A malženicei EFSZ volt az első a trnavai járásbúi, amely segítséget nyújtott az árvíz sújtotta szövetkezeteknek. 100 fejőstehén Dél-Szlovákiából, amely átmeneti otthont talált náluk, 200 mázsa lóhereszéna, amelyet felajánlottak a komáromi járás szövetkezeteseinek ékes bizonyítékai a falu mély együttérzésének, ami például szolgált a járás további szövetkezeteinek. Most a gabonabetakarításnál Is példás kezdeményezés elindítói. Tekintettel az árvíz által megsemmisített sok ezer hektár búzára, árpára, zabra, rozsra, a malženicei szövetkezetesek elhatározták, hogy veszteség- és tűzmentesen rekordidőben végzik el az idei aratást. Elhatározásuk megvalósítását azonnal intézkedésekkel biztosították. Gabonájuk 300 hektáron néhány napon belül beérik. Olyan szép termés ígérkezik, amilyen már hosszú évek óta nem volt. A közelmúltban az elnök Pavel Závodný agronómussal felmérte a földeken a várható eredményt, búzából egyelőre 35 mázsát, árpából 33 mázsára számíthatnak. Talán ezért is fordítanak az idén ilyen nagy gondot az aratás előkészítésére és a tűzkárok megakadályozására. František Cerveňanský kombájnost nemcsak mint a gépesítési részleg jó dolgozóját ismerik, hanem mint a Csehszlovák Tűzoltó Szövetség EFSZ mellett működő helyi szervezetének parancsnokát is. Tavaly határozta el a gépesítési részleg 15 fiatalja, hogy a szövetkezetben önálló szervezetet alakít. Már ma a járás legjobbjai közé tartoznak és természetesen az EFSZ vezetőségétől is hathatós támogatásban részesülnek. Az aratást és a szalmabegyűjtést kétmenetes módszerrel, előre kidolgozott aratási terv alapján 23 munkanap alatt, gondosan előkészített gépek segítségével akarják elvégezni. Kombájnkezelők és az árkolóeke-kezelői, a szalmaprésnél, a boglyarakásnál, a magtisztításnál dolgozók, egyszóval mindnyájan készek a legnagyobb elővigyázatosságra mindaddig, amíg a 85 vagonnál több gabona utolsó szeme is nem kerül be a magtárba. Az aratás idején eddig is minden évben életbe léptették a tűzbiztonsági rendszabályokat, de az idén erre még több gondot fordítottak. Az EFSZ nemrégiben vizeshordókat vásárolt, melyek megtöltve minden munkahely rendelkezésére állanak. Az aratás idején a földeken mindenki számára érvényes a dohányzási tilalom. Szalmára és fára elegendő oltókészülékük van, általános oltókészüléket minden kazalrakóhoz, magtisztítóhoz, minden raktárhoz felszerelnek. A hajtóanyagok és a villanymotorok oltásához szükséges tetrachlor-készülékekkel már rosszabb a helyzet. Megszervezték a tűzőrséget is. Naponta négy szövetkezeti tag őrzi éjjel-nappal a földeket, a munkahelyeket és a rak tárakat. Nappal segítségükre lesz a gyermek tűzőrség is, amelyet a községi helyi szervezet már hagyományosan minden évben megszervez. A Csehszlovák Tűzoltó Szövetség két helyi szervezete között példás az együttműködés. Mindkét szervezet a közös vagyont, a szövetkezet vagyonát őrzi. A községi helyi szervezet parancs noka, Štefan Strážsky, az EFSZ javítórészlegének dolgozója már kidolgozta a tűzőrség beosztási tervét. Az aratás alatt minden nap a tűzoltószertárban két tűzoltó tart szolgálatot, hogy tüz esetében azonnal közbeléphessenek. Reméljük azonban, hogy tekintettel a biztonsági rendszabályokra, ilyen beavatkozásra a malženicei EFSZ-ben nem kerül sor. JOZEF SLUKA Ml A BATISZKAF? A batiszkaf meghódítja a mélységet • A „Trieste" megvizsgálta a Thresher amerikai tengeralattjáró roncsait • Homo aquaticus? A nagy felfedezések krónikájában — az olyan nagy jelentőségű győzelmek között, mint a sarkok és a Mount Everest meghódítása — 1959. január 23-a is szerepel. Akkor tűnt el egy további „fehér folt" a föld térképéről: az ember leszállt a legmélyebb tengerfenékre. A Piccard professzor tervei szerint Olaszországban szerkesztett „Trieste" batiszkaf a Csendes-óceán legmélyebb helyére, egy 11 000 méteres szakadékba ereszkedett alá. A „Trieste"-t vetették be a Thresher amerikai tengeralattjáró roncsainak vizsgálatához is. A szörnyű katasztrófa 1963. április 10-én következett be. A legmodernebbül felszerelt tengeralattjáróról 9,30-kor rádiójelentés érkezett, hogy kisebb nehézségek támadtak, és felszállni készül. Négy perccel később újabb hírt adtak le, ebből azonban csak két szó volt érthető: „kísérleti mélység". Ez a legmélyebb lemerülési pontot jelentette, a tengeralattjáró azonban tovább süllyedt, és roncsai 2500 méteres mélységbe fúródtak. A batiszkaf megállapította, hogy a tengeralattjáró törzse darabokra szakadt. A szakemberek feltételezése szerint a tengeralattjáró tengervízvezetéke megrepedt, a víz 1 tonna/cm2 nyomással behatolt a törzsébe, és szétvetette. A tengerfenék-kutatás szolgálatában áll a francia „Archimedes" batiszkaf is. „Szivar"-formájú ez is, és a benne levő kétméteres átmérőjű acélgömbben helyezkedik el a háromtagú személyzet, Houlot tengerészparancsnok, Delauze mérnök és Péres professzor. Ez a gömb kibírja a legnagyobb víznyomást is. 1962-ben a Kuril szigeteknél 9500 méteres és tavaly nyáron Puerto Rico szélességében 8500 méteres mélységbe szálltak le. Ismertek J. Y. Cousteau francia kapitány kísérletei is, amelyeknek az a oéljuk, hogy lehetővé tegyék az ember számára a tenger vizében való életet oly módon, mint ma a föld felszínén él — természetesen a megfelelő tenger alatti házakban és búváröltönyökben (szkafanderekben). Lépésről lépésre, fokról fokra való sítja meg csodálatra méltóan kidolgozott tervét. 1962-től a „Praekontinent" akción dolgozik. A nyár elejére tervezi 100 méteres mélységben egy acélház felállítását és 160 méteres mélységbe való behatolást akvalunggal. Lehetséges, hogy még az idén megvalósítja a P6-os akciót is, vagyis a 180—275 méterbe való lejutást. Célja egy tenger alatti város létesítése 200 méteres mélységben. Cousteau hisz abban, hogy kifejlődik egy különleges emberfaj, a „homo aquatikus", és hogy a 2000. év körül megszületnek a víz alatt az első emberek Húszmillió tonna kőolaj a Barátság-kőolajvezetéken Az európai szocialista országok a Barátság-kőolajvezetéken át a Volga partjairól eddig már több mint 20 millió tonna kőolajat kaptak. A több mint 4000 km hosszú olajvezeték szüntelenül üzemben van, és berendezései kifogástalanul működnek. Az olaj négy országba áramlik. A vezeték első délnyugati ágát 1962ben helyezték üzembe. A Barátság-kőolajvezeték a szocialista országoknak már eddig is nagy megtakarítást hozott a szállítási költségek terén. A REJTÉLYES GOYA Birminghamban május 5-én egy ismeretlen fiatalember barna csomagolópapírba burkolt csomagot helyezett el a vasúti megőrzőben. Szemmel láthatóan ideges volt. Kérte, hogy óvatosan bánjanak a csomaggal, írják rá: Vigyázat, törékenyt Üveg! A fiatalember F 24458 számú nyugtát kapott az elhelyezett csomagról. Két hét múlva ,.„.„,„*„„,„:»,. ,..,„ a Daily Mirror levelet kapott Goya jelzéssel. A borítékban egy F 24458 számú vasúti raktári szelvény is volt. Az ismeretlen levélíró közölte a szerkesztőséggel, hogy Goya ismert remekművét, Wellington herceg portréját, amelyet négy évvel ezelőtt ismeretlen tettes a Brit Nemzeti Képtárból ellopott, s azóta is keresnek, a szerkesztőség a alapján megtalálhatja. A levélíró „mindössze" 30 ezer fontot követelt. A szerkesztőség a Scotland Yardot ls beavatta a páratlan felfedezésbe. A szakértők megállapították, hogy a kép eltulajdonítója maga is szakértő lehetett, mert tudta, hogy a műkincset faanyaga miatt bizonyos egyenletes hőfokon kell tartani. A képen a legkisebb sérülésnek a jelét sem fedezték fel. Most találgatják, elmebajos vagy agyafúrt, s mindenre elszánt gazfickó-e a titokzatos levélíró. A vasúti megőrző alkalmazottainak leírása alapján körülbelül ilyen volt a műkincset elhelyező fiatalember. Goya remekműve. mellékelt nyugta ARATÓK KÖZÖTT Kicsépelték az őszi árpát • Aratják a búzát • Szép hektárhozamok • Lucernából a második termést kazlazzák Csutkay József mérnökkel, a klsújfalusi szövetkezet (érsekújvári járás) agronőmusával járjuk a határt, s gyönyörködünk a sokat Ígérő termésben, amelynek betakarításét már megkezdték a kisújfalusi szövetkezetesek. Az őszi árpa termése már a magtárban van. 29,36 MÁZSA TERMÉS HEKTÁRONKÉNT — A tizennyolchektáros dűlőről 528,5 mázsa őszi árpát takarítottunk be — mondja Csutkay elvtárs. — Annak idején 25 mázsát terveztünk egyegy hektárra, akárcsak a többi gabonaneműből, s amint látja: 436 kilóval több termett belőle. Mikor motorkerekünk a sárgára érett tavaszi árpa dűlője mellett halad, Csutkay elvtárs azzal biztat, hogy a tavaszi árpa megadja a 30 mázsát hektáronként. Az árpa helyenként megdőlt, amit a mérnök azzal magyaráz, hogy ez tápértékben gazdag talaj, s nedves esztendőben a növény jól ki tudja használni tápértékét. BÜZÁBÖL MÉG NAGYOBB LESZ A HOZAM A 42 hektáros aradi dűlőben búzát ringat a szél. Itt megállunk, hogy közelebbről legyünk szemtanúi az aratásnak. A szép nagy dűlő termését Dobai János kézikaszával kétfelé osztotta, utat csinált a rendrakónak. Igy kellett tennie, mert őszkor nem egyszerre vetették a búzát, így nem is érett be egyszerre. A dűlő érettebb felében máris megjelent a rendrakő. Dobai Sándor irányítja a traktort, Tobakos György, az iskola igazgatója pedig ügyel a rendrakóra. Már harmadik éve segít aratás alatt a szövetkezetnek. Csak egy-két szóra állnak meg az aratók, s máris indulnak. A gép duzzadt rendet hagy maga után, s mi önkéntelenül is a hozamok becslésére tereljük a szót. Csanda Sándor csoportvezető is betársul a beszédbe. — Én azt állítom, mérnök elvtárs — jegyzi meg a csoportvezető —, hogy az idén búzából elérjük a 35 mázsás átlaghozamot hektáronként. Csutkay elvtárs szerényebb termést vár, ám meglehet, hogy Csanda elvtárs becslése valóra válik, mert a dűlök valóban sok szép búzát ígérnek, MEGKEZDIK A TAVASZI ÁRPA ARATÁSÁT IS — A kézikaszás Dobai János most átmegy az árpadűlőt körülkaszálni — mondja az agronómus —, s holnap a másik rendrakó megkezdi az árpa aratását is. A kisújfalusi szövetkezetben, amenynyire csak lehetett, jól beosztották a gabonaneműek vetését. Az egyes dűlők beérése között 2—3 nap különbség van, ám így is sietni kell az aratással, hogy győzzék a munkát, mert a 400 hektárnyi gabona betakarítása soká elhúzódna. A szövetkezetnek két kis kombájnja van, melyekre a gabonaneműek aratásában nem is Igen számíthat. Ezek feladata a hüvelyesek cséplése lesz. — Két nagy kombájnt kapunk kisegítésre — mondja Csutkay elvtárs —, s ha a szükség úgy hozza magával, harmadikat ls ad a járás. A kisújfalusi szövetkezetnek jól jön a segítség és szívesen fogadja. A kombájnok számára már készíti a rendeket, hogy gyorsabban menjen a cséplés. A gabonának a felét kétmenetesen takarítják be, ezt megelőzően azonban még a lucerna második terémsét ls begyűjtik a szövetkezetesek. RÁSZOLGÁLNAK A PIHENŐRE Motorkerékpárunk gyorsan átvisz a lucernadűlőbe. Száz hektár lucerna betakarításával akarnak megbirkózni a szövetkezetesek, még mielőtt az aratás teljesen lefoglalná erejüket. A kazalozásnál az építkezési csoport tagjai, és az állattenyésztési dolgozók is segítenek. Egyszerre két kazal rakásába kezdtek, s most éppen pihenőt tartanak. — Régen volt már reggel öt óra — mondják a lucernagyűjtők —, s ilyenkor, tíz óra tájban jól jön egy kis pihenő. A tikkasztó melegben sörrel oltják szomjukat, az áradás miatt Kisújfalun is sok kútban elromlott a víz. — Tegnap sok lucernát raktak kazalba — mondja Albert László csoportvezető —, személyenként 2,8 munkaegységet szereztek. Igaz, a hozam jobb, mint az első kaszálásból volt, több mint húsz mázsa lesz hektáronként, így van mit gyűjteni. Ezek szerint a gyűjtők keresete jónak mondható, hiszen ha csak a 18 koronás előleget vesszük számításba munkaegységenként, az is jó keresetnek bizonyul. A becsületes munkáért természetesen meg ls érdemlik a jutalmat, és a közösnek is előnyére válik, ha biztonságba helyezik az értékes takarmányt. (bj) Jól gazdáikodnak a lengyel mezőgazdasági szövetkezetek A lengyel mezőgazdasági szövetkezetek a múlt évben jobb eredményeket értek el, mint a magánszektor és az állami gazdaságok. A szövetkezetek átlagosan 18,8 mázsa gabonahektárhozamot értek el, 2,8 mázsával többet, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok és 1,9 mázsával többet, mint az állami gazdaságok. A szövetkezetek jövedelme 1963-hoz viszonyítva csaknem 15 százalékkal emelkedett. Játékvonat a parketten Špindlerúv Mlyn — az Óriáshegység közismert üdülőhelye felett felhők sűrűsödtek, esett az eső, néha még apró jégszemek is kopogtatták az üdülők tetejét. A kirándulók a fák lombját alá menekültek, de a Hradec Králové-i Fotochema vállalat üdülőjének új lakói észre sem vették a hegyek fölött úszó felhőket. Az üdülő klubhelyiségében egy kis vonat pöfögött a parketten és a játékvonat útját figyelő gyermekek arra az igazi vonatra gondoltak, amely őket idáig hozta. Kétszáz gyermek érkezett ide különvonattal Csicsó és környékéről és alighogy kipihenték az út fáradalmait, szétosztották őket az üzemi üdülőkbe és pionírtáborok-, ba. A geiléri menekültek Špindlerúv Mlynbe kerültek. Amikor a kerületi szakszervezeti tanács dolgozói eljöttek meglátogatni a kis vendégeket és hogylétük felöl érdeklődtek, a szemekben mosoly fénylelt, de az ajkak némák maradtak, hiszen a csallóközi emberkék nem értették a dallamos cseh mondatokat. Szerencsére a 12 esztendős Benedek Hermín, akt két testvérével került ide Gellérről, azonnal vállalkozol a tolmácsolásra. „Itt minden nagyon szép. Mindjárt kaptunk jó ebédet és vacsorát" írta szüleinek a 13 éves Buzgó Erzsébet. „Gyertek el ti is megnézni ezt a szép tájat, ahol rólunk annyi szeretettel gondoskodnak" idézzük Molnár Emma levelének egyik mondatát. Persze azért a gyermekszív legmélyén bánat és vágy keveredik, agyukban a szülők és az otthoni sík táj képét őrzik, amely mindennél szebb számukra. De éppen ezért kerekülnek a gyermekszemek gyönyörködő csodálkozással a sziklákon nőtt erdőkre és ezért írnak levelekeikben arról, hogy „itt gyönyörű hegyek vannak és olyan szép és nagy a csend." A meseszülő vén cseh erdők már várják őket, de amíg az időjárás szeszélye miatt nem hallgathatják, hogy mit suttognak egymásnak a falombok, az üdülőben töltik színes, élményekben gazdag napjaikat. A Fotochema nemcsak melegítővel, fehérneművel, esőköpennyel, cipővel és más szükséges öltözékkel látta el őket, hanem bőségesen gondoskodott játékokról, hímző-készletekről is. Itt is — mint más helyeken — elismerően nyilatkoznak a kis csallóközi emberek fegyelméről és rendszeretetéről és az üdülő dolgozói mosolyogva emlegetik, hogy vendégeik mennyire megszerették a cseh konyha különlegességeit. Az üdülőben egy kis játékvonat pöfög a parketten, önfeledt gyermekek örömtől csillogó tekintete kíséri útját. A gyermekek felett őrködik a szeretet és a csallóközi kisfiú fejére szeretettel simul egy cseh asszony puha anyai keze. PETR BRÁZDA, Hr. Králové Az árvíz sújtotta Csallóközből harmincnyolc geiléri gyermeket látnak vendégül a Fotochema vállalat dolgozói Špindlerúv Mlyn-i üdülőjükben, A gyermekek igen jól érzik magukat ideiglenes otthonukban. (Josef Tomka felvétele) Ül SZLŰ 4 * 1965. július 21-