Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-17 / 196. szám, szombat

Végre itt a nyár... Válaszolunk olvasóinknak (Barsi Imre felvétele) Szociális járadék ügyében Agócs D. Anna Ajnácskő-Csevlce­pusztáról a következő levelet irta szerkesztőségünknek: Hatranhét éves öreg özvegyasszony va­gyok. Két évvel ezelőtt, miután betöltöt­tem hatvanötödik életévemet, kérelem­mel fordultam a rimaszombati JNB szo­ciális ügyosztályához: adja meg nekem is a szociális járadékot. Választ kaptam, hogy tartson el a lányom, de 6 férjnél van és a vőm nem köteles engem eltar­tani ... Vártam, várakoztam, majd csak történik valami... 196S. április 12-én azután Írtam újra a jNB illetékes osztá­lyának. Egész életemben dolgoztam, de nem betegsegélyezfi biztosítás mellett, fgy hát nem vagyok nyugdíjjogosult. 1965. május 13-án ismételten levéllel fordultam az illetékesekhez és kértem, hogy előbbi kérvényem vegyék tekintetbe. Hangsúlyo­zom: a kérvényt szlovák nyelven írtam. És úgy tudom, kötelességük a hivatalok­nak megválaszolni minden írásbeli ké­relmet. Fáj, amikor hallom, hogy ebben vagy abban a faluban megkapta ez vagy az a szociális járulékot, bár két fia van és mind a kettő jó állásban ... 'A fenti levélre közöljük jogi ta­nácsadónk véleményét: Ä dolgozók társadalombiztosításá­ról szóló 101/64 Zb. számú törvény 37. §-a értelmében szociális járadék­ra senkinek sincs jogigénye. Ezt az arra rászoruló olyan polgár kérel­mezheti, aki betöltötte 65. életévét, vagy ha teljesen rokkant. A szociális járadék (segély) maxi­mális havi összege 250 korona, együtt élő házastársaknak maximálisan havi 375 korona jár. Rászorulónak azt a polgárt kell te­kinteni, akinek nincs saját jövedelme és más nem nyújt neki eltartást. Rendszerint nem tekintendő rászo­rulónak az, akinek saját havi jövedelme meghaladja a 250 koronát, együttélő házastársak, élettársak esetén a havi 375 koronát, továbbá az, akinek 0,5 ha területnél nagyobb mezőgazdasági ingatlana van, hegyvidéken ez a terü­let nem haladhatja meg a 2 hektárt. A családi törvény szerint a szülő­nek gyermekeivel szemben — ha rá­szorul — tisztességes eltartásra van igénye. Tartási kötelezettsége az olyan gyermeknek van, aki képes ma­gáról gondoskodni. Ez a tartási kö­telezettség több gyermeket képessége és lehetősége arányában kötelez. Ve­jének önnel szemben tartási kötele­zettsége nincs. Ha a fentiek értelmében nincs kizá­ró ok, amely szerint önnek a szociá­lis járadékot nem adhatnák meg, él­jen panasszal a JNB panaszosztályán, esetleg a KNB hasonló ügyosztályán. Dr. F. J. Turistáink Jugoszláviában Ez idén több ezer cseh­szlovák állampolgár tölti a nyarat Jugoszláviában. Ljubljanában felkerestük a P u t n y i k utazási iro­dát, hogy Szonja R o­ter igazgatótól választ kapjunk néhány kérdé­sünkre. • Mikor indult meg a turistaforgalom Jugoszláviában? — 1951-ben. Először az angolok, hollandok, majd az osztrákok látogattak el hozzánk. Valószínűleg Jól érezték magukat nálunk, amit bizonyára nem tit­koltak el, s így a turis­ták száma évről évre sza­porodott. 1953-ban a nyu­gatnémetek is „felfedez­tek" bennünket és 1957­ben megérkeztek az első csehszlovák turisták A külföldi turisták számá­nak növekedése egyálta­lán nem közömbös szá­munkra. Erre egy szem­léltető példával szolgálok. Míg 1980-ban az idegen­forgalom csupán 18 mil­lió dinár bevételt hozott, 1984-ben már 90 millió VILLÁMINTERJÚ hasznot Jelentett népgaz­daságunknak. • Hány látogatót várnak az idén Csehszlovákiából? — Az előzetes Jelenté­sek szerint csaknem tíz­ezren érkeznek a Cedok­kal, de számosan jönnek egyéni útlevéllel ls. Azt már most elárulhatom, hogy kellőképpen felké­szültünk csehszlovák ven­dégeink fogadására. Azt akarjuk, hogy semmi okuk sem legyen a panaszra. A Cedok-utasokat „A" és ,,B" hotelekben szállásol­juk el és nagyvonalúan gondoskodunk róluk min­den tekintetben. — Nehe­zebb dolguk iesz azoknak, akik egyéni útlevéllel ér­keznek. Saját maguknak kell majd gazdálkodniuk. • Tudna tanácsot adni azoknak, akik ezúttal első Ízben jönnek Jugoszláviába? — Szívesen. Tapaszta­latból tudjuk, hogy több fajta turistával kell szá­molnunk. Mivel szabad­ságukból általában két he­tet szándékoznak külföl­dön tölteni, idejüket úgy akarják beosztani, hogy mindenből kivegyék ré­szüket. Akadnak persze olyanok is, mégpedig szép számban, akik egyenesen a tengerhez utaznak. Űket csak a napfény és a víz érdekli. A külföldi lá­togatók között azonban vannak olyanok, akik va­kációjukat két részre osztják. Az egyik hetet vagy a hegyekben, vagy a tengerparton töltik, a má­sik héten pedig utaznak vagy gyönyörködnek a tá­jak szépségében, műemlé­kekben stb. Megköszöntük Szonja Roternek a nagyon rész­letes információt és azzal a meggyőződéssel távoz­tunk a Putnyik utazási irodából, hogy a Jugoszlá­viába látogató csehszlo­vák turisták feltétlenül kellemesen tölthetik majd szabadságukat és sok szép emlékkel tarsolyukban térnek majd vissza hazá­jukba. KOLLÁR JÓZSEF A kvantumelektronika megteremtői Az Új Sző számára írta: I. Nyehamkin Amikor a lézerek híre túllépte a laboratóriumok küszöbét, a tudo­mányt népszerűtlső Írók és újságírók nyomban kutatni kezdtek a múlt tu­dományos-fantasztikus irodalmi alko­tásaiban olyan mű után, amely a leg­világosabban fejezte ki az erős fény­nyaláb létrehozásának gondolatát. Bármilyen furcsán hangzik, már az első pillanatban úgy tűnt, hogy ilyen művek valóban léteznek. Mást ne em­lítsünk, Ilyen például Alekszej Tolsz­toj Garln mérnök hiperboloidja és Herbert Wells Világok harca című regénye, melyekben leírják a Mars­lakók titokzatos fegyverét — a min­dent elpusztító füstszerű zöld suga­rat. A fizikusok laboratóriumaiból ki­szivárgó értesüléseket sokkal nehe­zebb megérteni, mint a regényeket, s a tudósok óvatosabbak a vélemény­mondásban, mint a fantaszták ... Ebben az esetben azonban még a pesszimista beállítottságú kutatók is a képzeletet túlszárnyaló olyan me­rész gondolatokról beszéltek, hogy még a derűlátók is kétkedve csóvál­ták a fejüket. Ki látott már olyat, hogy fénnyel fúrjanak lyukakat, vág­janak fémet, áthatoljanak a legke­ményebb gyémánton?! Pedig ez szín­tiszta igazság volt. Ma már nemcsak a fényképek és rajzok alapján győ­ződhettünk meg róla, hanem valóban léteznek lézerek, amelyeket a diákok tanulmányi célokra állítottak ösz­sze... A tegnapi fantasztikum ma már élő valóság lett. Így kezdődött... Pjotr Lebegyev, a fényvadász Mély szimbólum az, hogy a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának Fizikai Intézete Pjotr Lebegyev nevét viseli. Lebegyev már 70 évvel ezelőtt megmérte a fényt. A nagy orosz fi­zikus pontos kísérlete fizikai iskola­példa lett. Lebegyev szemléltetően bebizonyította: a fénysugarak nyo­mást gyakorolnak az általuk megvilá­gított tárgyakra! Az avatatlanok vál­lat vontak: ki feltételezhette, hogy a költők által annyiszor megénekelt napfény nem is olyan anyagtalan!... Lehet, hogy a forró agyakban már akkor felötlött a napsugarak felhasz­nálásának gondolata, az az ötlet, hogy dolgozni kényszerítik a fényt. E célra azonban erős fényforrás kell. Viszont mi lehet fényesebb a Nap­nál?. Az ember mégis „legyőzte" a Na­pot: a Napnál. — mondjuk — mil­liárdszorta fényesebb „lámpákat" al­kotott ... Kvantumóráktól a kvantumgépekig A tudomány fejlődésének viharos időszakában sok ötlet több kutatót egyszerre ösztönöz kísérletezésre. Semmi nincs abban, hogy e különös műszer létrehozásának gondolata egy időben foglalkoztatta Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov szovjet és Ch. Townes amerikai fizikust. A fi­zika a tudomány olyan magaslatára emelkedett, hogy megbirkózhatott e feladattal, sőt, egyenesen szükségessé lett egy ilyen műszer létrehozása. A műszer megszületett. Eleinte órá­hoz hasonlított. Ez persze nem jelen­ti azt, hogy egészen olyan volt, mint az óra. Sem mutatója, sem számlapja nem volt. S mégis ez az óra világ­méretben páratlan, csodálatos gépe­zettel rendelkezett. Olyan pontosan járt, hogy három évszázad alatt még egy másodpercet sem késett vagy sietett volna. Milyen mechanizmust alkalmaztak a fizikusok? Kiábrándítóan hat, ha megmondom, hogy a tudósok tulajdonképpen nem alkalmaztak semmilyen mechaniz­must. Olyan berendezést szerkesztet­tek, amely lehetővé tette a gázmo­lekulák és atomok örök tulajdonsá­gainak — rezgéseinek érvényesülését. A „csak" szócska mögött emberek titán! munkája rejlik. Meg kellett ta­nulniuk az atomok és molekulák Irá­nyítását, kényszeríteniük kellett őket, hogy ne rezegjenek kaotikusan, mint a természetben, hanem egyeztetve. Ezután erősíteni kellett az atomok és molekulák harmonikus összességét, hogy műszerek segítségével felfogha­tók és rögzíthetők legyenek. Ezt is elérték. Az anyag atomjai és molekulái mint a legkisebb „rá­dló-adóállomások" sugároztak, és „ketyegett" a láthatatlan óra. Világ­szerte molekuláris órának nevezték el, mely pontosságával felülmúlta a Föld körforgását, mely ősidők óta az időmérés legbiztosabb alapja volt. E molekuláris generátorok alapján már új rádiónavigációs rendszereket dol­goztak ki, amelyek fokozzák a ten­geri és légi közlekedés biztonságos­ságát. Az „órával" aratott siker szárnyat adott a fizikusoknak. Különféle gá­zok, szilárd anyagok — üvegek, kris­tályok — és folyadékok kutatásába bocsátkoztak. Bebizonyosodott, hogy egyes anyagok bizonyos állapotban a rádióhullámoknál is rövidebb fény­hullámok kisugárzására alkalmasak. Megjelentek az optikai kvantumgene­rátorok. Nem láng, nem Izzó drótszál, nem elektromos ív gerjesztette a su­garat. Sőt, e vakító fénysugár forrá­sa teljesen hideg! A gyújtópontba ál­lított sugár átmérője tű nagyságú. E sugár csodálatos tulajdonságok­kal rendelkezik. Először is a szoká­sos fényforrástól eltérően nem enyé­szik el a távolodás arányában a le­vegőben. Ezért a krími csillagvizsgá­ló intézet tudósai a lézersugarat a Holdra irányítva mintegy 400 ezer ki­lométer távolságból egy kis „foltot", mindössze néhány kilométer átmérő­jű holdterületet világítottak meg. Mint látják, a Hold első ízben vilá­gított azáltal, hogy nem a Nap, ha­nem a Föld fényét tükrözte viasza. Másodszor, a természetes fényforrá­soktól eltérően — ezekben különböző nagyságú hullámok vannak, s ezzel magyarázható a fény természete: a lézersugár hullámhossza rendkívül stabil, egyes esetekben stabilabb a rádió-adókészülékek hullámhosszai­nál. Végül harmadszor, a lézersugár lencsékkel egy pontban gyűjthető össze. Mg! * * : Alekszandr Prohorov, a Lebegyev fi­zikai Intézet rezgéskutató laboratóriu­mának vezetője, Nobel-díjas fizikus. (D. Solomovics felv.) A vérbeli kutatók nagyszerű esz­közt láttak a lézersugárban, amely nagy hatást gyakorolhat a természet­re. Szovjet gépszerkesztők már kidol­gozták az eddig ismeretlen „fény­szerszámgépek" terveit. Oj fogalom született — „fénytechnológia", amely a feltevések szerint kiszoríthatja a hagyományos anyagmegmunkálási módszereket. A fény mint ezermester Amikor ma az újságírók Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov No­bel-díjasoknak felteszik a szokásos kérdést: milyen távlatok nyílnak a lé­zerek fejlesztésében, a tudósok csak vállat vonnak. Valójában már meg­tették az első rendkívül fontos lé­pést. Nemcsak rubin-, hanem gáz-, Nyikolaj Gennagyijevics Baszov, a Le­begyev Fizikai Intézet tudományos igazgató-helyettese, a kvantum-rádió­fizikai laboratórium vezetője, Nobel­díjas fizikus. (A. Szergejev-Vasziljev felv.) folyadék- és félvezető-sugárzóval mű­ködő lézereket is szerkesztettek. Meg­találták a lézer gyakorlati alkalmazá­sának első területét, valóban belát­hatatlan és fantasztikus távlatokat nyitottak. A lézerek gyakorlati alkalmazása — szűz terület. A tudósok álmodoz­nak, számítgatnak, méregetnek ... Egyszeriben mindenki követeli a lé­zert. A vegyészek lehetségesnek tart­ják a lézer alkalmazását a vegyi reakció gyorsítására, anyagkutatásra és elemzésre. Az atomfizikusok lézer­fénnyel próbálnak atomreakciót elő­idézni. A híradástechnikai szakértők ki­számították, hogy a lézersugár egy időegység alatt képes tízezerszerte több adatot közvetíteni, mint az egy­méteres rádióhullámok. A lézersugár kozmikus távolságokban biztosíthatja az összeköttetést. ' Az onkológusok a rákos daganatok eltávolítását kísérlik meg lézerrel. Egyelőre csak állatokon kísérletez­nek. Egyelőre... A szemészek a ré­tegesen levált recehártyát próbálják a lézerrel odaerősíteni, daganatokat oszlatnak el vele. A meteorológusok a lézer segítségével nukleáris hossz­mértékét próbálnak bevezetni, tanul­mányozzák a légáramlatok mozgásá­nak titkait, a fellegek és a köd fi­zikai tulajdonságait. Az energetikusokat annak elméleti bizonyítása érdekli, hogy a lézersugár visszaváltoztatható magas hatásfokú villamos árammá. Lehet, hogy olyan korszak küszöbén állunk, amelyben az energiaátadás vezeték nélkül, fénysugárral történik. Kohászqk, optikusok, rádiósok ... s még tovább sorolhatnánk az új műszer igénylőit, mert alig akad olyan tudományos és műszaki terület, ahol a lézer nem vezetne új eredmé­nyekhez, a technológia megváltozta­tásához, s ne könnyítené meg a fel­adatok teljesítését. (Novosztyi) A Szovjetunióból importált építőanyagokból és előregyár­tott fa épületrészekből ácsolt, kiválóan hőszigetelt víkenäházakat megrendelésre szállít: DREVONA, nemzeti vállalat, Bratislava Fučíkova 12, telefon: 328-45-9 3-35-2 šč típusú víkendház ^BU! A 3-35-2 ŠČ típusú víkendház alaprajza D AZ ÁLLAMI TAKARÉKPÉNZTÁR ELŐNYÖS KÖLCSÖNT NYÚJT VÍKENDHÁZ VÁSÁRLÁSÁRA UF-151 1365. július 17. • ÚJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents