Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-17 / 196. szám, szombat

A legjobb kezekben vannak ROBBANÁSIG FESZÜLT A HELYZET a Kék - és a Fehér-Nílus országában Izsai gyerekek Benátkyban A sajtóirodák jelentései a hét minden napján szudáni véres összecsapásokról számoltak be, illetve az Észak és Dél között újból kirobbant véres viszály fejleményeit ismertették. A régebbi keletű szudáni belviszálynak rengeteg halálos áldozata van: a hivatalos jelentések is több tucatot említenek, más források szerint számuk az ötszázat is meghaladja. KATONAI DIKTATÚRA UTÁN..; A múlt év novembere óta a világsajtó állandóan felszínen tartja a szudáni problémát. Tudjuk, hogy tavaly ősszel egy elég heterogén összetételű népfelkelés — munkások, diákok, haladó értelmiségiek frontja — megdöntötte Abbud tábornok katonai kormányzatát, mely hat éven át diktatórikusán irányította az országot. Az október 21-i államfordulat nem olyan közönséges puccs vagy palotaforradalom volt, mint amikor Abbud és tiszttársai 1958-ban felváltották a hatalom gyakorlásában a reakciós vallási alapon kormányzó Umma-párti kormányt. Az október 21-t népjelkelés egy közelgő és elemi erővel kirobbanó forradalom előszele volt. Robbanás mégsem következett be, mert a hatalmat átvevő koalíciós kormány vagy csoport hangzatos ígéreteivel lecsillapította a tömegek harci hangulatát. A félrevezetett tömegek nem folyamodtak radikális eszközökhöz, ám a viszályt szülő problémák megoldatlanok maradtak, s így a pillanatnyi szudánt helyzet nem tekinthető megállapodottnak, és számítanunk kell a várhatókon kívül váratlan meglepetésekre is. A katonai diktatúrát megdöntő ellenzéki erők két táborba tartoznak. Erősen képviselve van a jobboldal, melynek hangadó pártja a reakciós, vallási alapon álló, fanatizált hívőtömegekkel operáló Umma párt. Vezetője Sayid Sadig, a párt elnöke Mohammed Ahmednak, a magát Mahdinak, azaz Messiásnak kikiáltó múlt századbeli angolellenes szabadságharcos dédunokája, s követői mind mahdistáknak vallják magukat. Ez a párt középkori patriarchális rendszert szeretne bevezetni, minden haladás, reform, újítás ádáz ellensége, képtelen és nem is szándékozik megoldani az ország komoly társadalmi problémáit. A reakciót megtestesítő Umma párt fő támasza az ugyancsak reakciós földbirtokospárt, a Nemzeti Unionista Párt, mely azonban korántsem egységes, a kispolgárság és a nemzeti burzsoázia egy részét is tömöríti, s a belőlük összetevődő balszárny együttműködést keres a baloldali pártokkal. Az Umma párt mellett a jobboldali blokk rossz szelleme a Muzulmán Testvériség elnevezésű vallási-politikai szervezet, mely hadjáratra uszít a haladás hívei ellen. A baloldali erőket a Szakmai Szervezetek Frontja képviseli. INGATAG KOALÍCIÓ..: A felsorolt jobboldali pártok a Szakmai Szervezetek Frontjával (a kommunista párt is csatlakozott hozzá) együtt létrehozta az Egységes Nemzeti Frontot, mely Khalifa miniszterelnök vezetésével koalíciós kormányt alakított. Khalifa első megnyilatkozásaiban demokratikus szabadságjogokat ígért a népnek, és elkötelezte magát az antiimperialista harc mellett. Hangoztatta, hogy támogatja az afrikai felszabadító mozgalmakat, elsősorban Kongó harcát a neokolonialisták ellen. A miniszterelnök szavait nem követték tettek. Elmaradt a déli országrész viszonyainak beígért rendezése is, pedig ez a bajok legfőbb forrása. Meg sem kísérelte az érdembeni tárgyalásokat, az Umma párt viszont azonnal akcióba lépett. Harmincezer fanatikus muzulmán harcos fenyegető erejére támaszkodva követelte, hogy osszák el újra a mandátumokat az Egyesült Nemzeti Frontban. Vagyis az erőviszony megváltoztatására törekedett, hogy a baloldal kirekesztésével erősítse a jobboldalt. i.. VAGY UMMA-DIKTATŰRA? A mahdisták központjából, Omdurmanból további cselszövések szálai indultak ki. Májusban katonai összeesküvésekről röppentek világgá hírek, ugyanakkor a kormány a megdöntött Abbud-rendszer számos vezetőjét szabadon bocsátotta. Ilyen helyzetben a kormány elnézése, mondhatnánk összejátszása miatt nem hatottak meglepetésként a katonai összeesküvésről keringő hírek, ám az Umma gyors huszárvágással a baloldali erők ellen használta fel ezt a tényt. A Szíriától rendelt fegyver- és lőszerszállítmányt a repülőtéren lefoglalták, és 15 személyt letartóztattak azzal a váddal, hogy „külföldi támogatással baloldali államfordulatot akartak végrehajtani Szudánban". A mahdisták által kieszelt, a kormány beavatásával történt provokáció választási bomba volt: az Umma párt így akart kampányt Indítani a baloldal részvételének megakadályozására. A választások az Umma párt győzelmével végződtek. Második helyre került a Nemzeti Unionista Párt, ám a harmadik helyet a Szudáni Kommunista Párt szerezte meg. A mahdistákat ez nagyon bosszantotta, s mivel a Nemzeti Unionista Párt balszárnyának, a koalícióhoz ragaszkodó radikalista résznek álláspontja miatt az Umma párt nem látta egészen szilárdnak pozícióját, tovább folytatta mesterkedéseit a baloldal ellen. így az új Mahgub-kormány áldatlan örökséget vett át, s a növekvő észak—dél ellentétek a nyugati közvélemény szerint is pattanásig feszítik a helyzetet DÉL ÉSZAK ELLEN Szudán északi és déli részének viszálya régi keletű. Az a helyzet, hogy az ország 12 millió lakosa közül három és fél millió délen él. Az északi lakosság arab, az angol gyarmaturalom éveiben is megőrizhette nemzeti jellegét, használhatta nyelvét, ezzel szemben a déli néger lakosságot az angol nyelv használatára kényszerftették, a legelemibb jogoktól is megfosztották. Dél-Szudánban a helyi nyelvek dominálnak, a lakosság életét a törzsi szervezet jellemzi. A két országrész közti egyenlőtlenség leginkább gazdasági téren nyilvánul meg. A déli lakosság már türelmetlen, s mivel a kormány részéről nem tapasztal jóindulatot problémáinak rendezését illetően, már nem ért be ígéretekkel, s ezért erősödik a dél-szudáni szeparatista mozgalom, melynek vezetői kapcsolatban vannak a szomszéd afrikai országokba menekült emigránsokkal. Egyidejűleg guerlllamozgalom bontakozódott ki a néger lakosság körében. A kormány rend fenntartó csapatai ezekkel ütköztek meg a héten. A szudáni viszály nem csupán belső eredetű. A rendezetlen viszonyokat kihasználva az angol imperialisták is beavatkoznak bajkeverőként. Nem véletlen, hogy a népfelkelés győzelme utáni első napokban, amikor a reakció még nem vetette meg a lábát, beszüntették a szudáni gyapot átvevését, márpedig a gyapot exportálása az életet jelenti Szudánnak. Érthető, hogy a gazdasági következmények még erősebben sújtják az amúgy ís elmaradottabb Délt. Szudánban ismét fegyverek ropognak, a tömegek igazságos követeléseinek teljesítésében azonban nem jutottak előbbre. A neokolonialisták elégedetten dörzsölik kezüket, a kormány pedig a megtorlásban látja a problémák „megoldásának" egyedüli módját. LÖRINCZ LASZLÖ Kétemeletes a Karborundum üzem tanoncotthona Benátkyban, ebben a Jizera-mentt kisvárosban. Az első eme. let a lányoké, a második a fiúk birodalma. Csakhogy mostanában hiába keresnéd itt a ragyogóan tiszta folyosók, a példás rendben tartott szobák tulajdonképpeni gazdáit — az ipari tanulókat. Hiszen nekik is kijár a szabadság. Mégsem elhagyatott jelenleg ez a barátságos, fehérre meszelt épület. A szörnyű árvíz után biztonságba helyezett izsai gyerekek hamar megszokták ideiglenes otthonukat. Tanítónőjük, Papp Lujza, a kilencéves iskola igazgatónője őrködik felettük, vigyáz rájuk. A felelősséget a hozzájuk beosztott másik két tanítónővel, Szabó Mártával és Alžbeta Konjárovával osztja meg. Komoly segítségnek számít 17 éves kislánya, Zsuzsi is, aki most a szünidőben velük lehet, mert egyébként Brnóban tanulja a divattervezést. Zsuzsi kitűnően rajzol. Mégpedig nemcsak a saját örömére. Ceruzaforgatásra tanítgatja a gyerekeket ís, megszeretteti velük ezt a hasznos és mégis mulattató időtöltést. Az egyik rajzlapon például — Küldik Olga műve — az Izsáról jól látható magyarországi hegyek, az almásfüzitői házak és gyárkémények. Egy másikon valaki háziállatokkal próbálkozott. Hrabovský Marian képzeletét még mindig a Duna vizén csónakázó halászok foglalkoztatják. Persze csak olyankor, ha rossz az idő, és nem lehetnek kint a szabadban, a hatalmas gyümölcsösben vagy a kertben. Mert szórakozásra, mulatságra itt bőséges alkalom kínálkozik. A benátkyi múzeumban is jártak a gyerekek, a szabadtéri színház szintén nagy élményt nyújtott nekik, csakúgy, mint ez az egész környezet, amely még most is annyi újat, annyi ismeretlent rejt. Egyesek éppen röplabdáznak a tágas udvaron. Mások pingpongoznak. Az idegen érkezése újabb eseményszámba megy. Szinte varázsszóra hagyják abba a játékot, körülveszik a látogatót, és a nagy gyermekszemek kíváncsian tágulnak, szinte elnyelik a vendéget. Zavarnak, elfogultságnak nyoma sem látszik rajtuk. Barátságosan, őszintén válaszolgatnak. Perszehogy jól, nagyon jól érzik Itt magukat., hiszen a nénik és bácsik Szívből fakadó sorok Szerkesztőségünkbe naponta sok levél érkezik: Befogadunk egy gyermeket, tízezer koronát ajándékoz üzemünk, négyszáz tonna hengerelt árut gyártunk terven felül, brigádra jelentkezünk, ruhát ajándékozunk stb. Minden levelet a szeretet és a segíteni akarás diktál. A legmeghatóbbak talán azok a levelek, amelyek az árvíz sújtotta gyermekek sorsáról szólnak. Ezt írja például FÖLDES KÁLMÁN Csicsóról: „Több mint 200 iskoláskorú gyermekkel érkeztünk a kelet-csehországi kerület székhelyére, Hradec Královéba. A kerület 400 gyermek üdülését vállalta mindaddig, amíg az árvíz sújtotta vidéken a rendes, mindennapi élet megindul. Rendkívüli szívélyességgel fogadták gyermekeinket a kerületi szakszervezeti bizottság vezetői, az egyes üzemek vezetői, akik 30—40 gyermek ellátását, befogadását vállalták az üzemi pionírtáborokba, üdülőkbe. A chrudimi Transporta üzem Horný Bradlfi-I pionírtáborában a szálláson, élelmezésen kfvill minden tanuló két melegítőt, tornacipőt, pizsamát, egyéb felszerelést kapott." KISS ALBERT levelét idézem Kassáról: „A múlt hét vasárnapján a komáromi hajógyár munkásainak 58 gyermeke érkezett meg a Kelet-szlovákiai Vasmű aranyldai pionír üdülőtáborába. Itt minden kényelmük megvan. lói gondoskodnak szabad idejük beosztásáról is: sportolnak, autóbusz kirándulásokon vesznek részt, meglátogatják a műemlékeket". KMECZKO MIHÁLY nagyszarvai tanító Buzitárói ir. Leírja, milyen szorongva figyelték a Duna vízállását, amig elérte őket is az ár. Bizonyítványosztás volt. A sikeres tanév befejezése után szőtték a kellemes nyaralás terveit. Más történt: Evakuálták a falut. „Így került a nagyszarvai iskola tantestületének hét tagja Ipolyságra, hogy ott 132 gyermek apja, anyja, tanítója, testvére, nevelője legyen. A legkisebb gyermek kétéves, a legidősebb tizenöt. A gyerekeket a mezőgazdasági technikumban helyezték el, ahol ruhát, tisztálkodószereket kaptak. A pionírotthonban gondoskodnak a gyermekek foglalkoztatásárúi. A gyermekek felügyeletében segítenek a helybeli tanítók, diákok. Nem mindennapi jelenség, hogy a diáklányok mesével, simogatással, biztató szavakkal búcsúznak esténként a kis óvodásoktól. Köszönet nekik!" IANCS0 ILDIKÓ, gútal tanulólány az ottani gyermekek sorsát tudatta velünk: „Ml gútal gyerekek, kiket az árvíz kiűzött falunkból, távoli helyen találtunk menedéket; ez a szép hely Ostí nad Labem. Itt vagyunk 62-en, barátságban, testvériségben. A vegyigyárból élelmet, ruhát, cipőt, játékot, könyveket ingyen kaptunk. Sétálni és kirándulni járunk. Megcsodáljuk Csehország történelmi és természeti szépségeit. Köszönettel tartozunk azoknak, akik szívesen fogadnak bennünket." még a gondolataikat ls lesik. Csupán az a baj — és ez általános panasz —, hogy ebéd után másfél órára le kell pihenniük. A kötelező alvással sehogyan sincsenek megbékülve. — Kár az időért — magyarázza az egyik hosszú szempillás, nyurga fiú, aki olyan komolyan veszi a játékot, ahogy sok felnőttnek kellene vennie a munkát. A legtöbb szó az otthoniakról esik. Szorgalmasan írogatnak haza. Részletesen beszámolnak élményeikről • minden apróságról, ami történik velük. Hogy ízlik-e az étel? Azt nem győzik dicsérni. A számukra szokatlan cseh gombóc ugyanolyan gyorsan tűnik el tányérjaikról, mint a ropogós cseresznye, a friss eper, vagy akár a narancs. — Olyan az étvágyuk, mint a farkasoké — mosolyog boldogan a konyha őre, a szakácsnő, aki szívesen jár kis kosztosai kedvében, hogy — amint mondja — sokáig emlékezzenek a főztjére. Ez az igyekezete, mi tagadás, meg is látszik a gyerekeken. Egymást túllicitálva jelentik: tíz nap alatt egy kilót híztam. Bn már kettőt. A gondosan, szeretettel kiválogatott sok szép, új holmit szívesen hordják. A szekrénybe is bőven jutott belőlük. Mert bizony nem mindenki érkezett Benátkyba csomaggal, poggyásszal megrakodva. A Karborundum dolgozóinak jóvoltából ma már azoknak is van ruhájuk, cipőjük, fehérneműjük és mindenük, amire csak szükségük lehet, akik egy szál ruhában, üres kézzel jöttek ide. Az igazgatónő szinte könnyezik, úgy mondja: — Megható, milyen jószívűek vendéglátóink. Semmit sem tagadnak meg tőlünk. Nem nézik a pénzt, csak a gyerekeket. — Kárpótolni akarjuk őket mindazért, amin keresztülmentek — így Subrt elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. — El sem hinné az ember, milyen nagy volt a gyerekek iránt az érdeklődés — folytatja az igazgatónő. — Sok család több gyermeket is örömmel magához vett volna. Ha kéréseiknek engedünk, ma egyetlen gyerek sem lenne a tanoncotthonban. Ezt a megoldást azonban elvetettük már csak azért is, hogy meg ne bontsuk a kollektívát. Hiszen a megszokott környezetben, egymás között a honvágy is ritkábban látogat el hozzájuk. Gondtalanul élnek itt a gyerekek. Egyelőre még itt maradnak, Benátkyban, amíg az ipari tanulók ismét el nem foglalják otthonukat. Augusztus közepén a Karborundum üzemi üdülőjében — a festöien vadregényes Kytlicén telepednek le hosszabb időre. Izsai iskolájuk, mivel dombon épült, érintetlenül várja kis gazdáit, csakhogy a házak java része falujukban tönkrement vagy megrongálódott. így azután nem maradt más hátra, mint hogy a jövő tanévet, míg korszerű új otthonaik elkészülnek, Kytlicén kezdjék meg. A Karborundum üzem dolgozóit a szolidaritás nemes érzése, az önzetlen segíteni akarás és önfeláldozás gondolata vezeti. Édesanyák, édesapák, gyermekeitek a legjobb kezekben vannak. KARDOS MÁRTA Plimpton az amerikai EHSZ-kiildöttség ideiglenes vezetője Stevenson nem értett egyet Johnson politikájával New York (CTK) — Az Egyesült val, melyet gyakran kellett védelmezÁllamok állandó ENSZ-küldöttségé- nie. Más források szerint Stevenson nek vezetésével Ideiglenesen Francis a múlt pénteken Párizsban együtt T. P. Plimpton nagykövetet bízták ebédelt Harriman nagykövettel, s meg. A 64 éves Plimpton 1961-től megjegyezte, hogy az Egyesült AllaStevenson ENSZ-fődelegátus helyette- mok dominikai beavatkozása „Óriási se volt. tévedés" volt. Harrimannek arra a Eric Sevareid, a CBS hirmagyará- megjegyzésére, hogy „a beavatkozás zója Stevenson halála előtt két nap- szükséges volt a kommunizmus felpal beszélt az ENSZ-fődelegátussal, s tartóztatására", Stevenson állítólag kijelentette, hogy Stevenson le akart ezt válaszolta: „Mondhatom magának, mondani tisztségéről, mert nem ér- Averell, hogy az ENSZ-ben töltött tett egyet Johnson elnök politikájá- hat éo sok évet elvett életemből". Szeretne előnyös en vásárolni? Bazárainkban alacsonyabb áron jő árut vehet Még ma keresse fel üzlethelyiségeinket: Bratislava, Leningradská 8, Suché Mýto 26, Ilráskova 18 — Komárom, Nám. VOSR — Léva, Na Bašte 1 — Nyltra, ul. Csl. armády 10 — Štúrovo, Gottwaldova 23 — Érsekújvár, Gottwaldovo nám. — Topoľčany, ul. Febr. vlf. 4 — Nové Mesto nad Váhom, R. Strechaja 14 — Trenčín, Štúrova 12 — Trnava, ul. Febr. viť. 40 — Piešťany, ul. Csl. armády 29 — Banská Bystrica, Nám. SNP 1 — Čadca, Palárikova 85 — Ružomberok, ul. CA 88 — Losonc, Vajansl ého 6 — Fülek, Zápotockého ul. — Vrútky, Ulica 1. československej brigády — Krupina, ul. ČA 17 — Zlar nad Hronom, Sídl. F blokk — Žilina, Štúrova 1 — Košice, Šrobárova 6, Štúrova 6, Rosná 4 — Humenné, ul. Oslobodltelov 17 — Kežmarok, Sovietske) armády 21 — Prešov, Slov. rep. rád 87 — Michalovce, Nám. osloboditelov 44 — Sabinov, ul. Sovietskej armády 106 — Liptovský Mikuláš, Nám, oslobodltelov — Martin, ul. SNP 14 — Handlová. Partizánska 197 — Rimaszombat. Leningradská 7 ~ Zvolen, Hv iezdoslavova 24. ŰF - 163 ŰJ SZÖ 4 * 1965. júliuí 17,