Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-17 / 196. szám, szombat

POTSDAM MAI SZEMMEL 1945. július 17-e volt, 17 óra 10 perc. A Berlin közelében levő potsdami Cecilienhoj kastélyban találkozott J. V. Sztálin, Harry Truman és Wtnston Churchill. A potsdami értekezlet, mely augusztus 2-íg tartott, a második világháború politikai befejezése volt. A közösen aláirt egyezmény — amely a történelemben potsdami egyezményként ismeretes — a legfontosabb háború utáni határozatokat fogadta el Németországgal és egész Európával kapcsolatban. E szerződéshez később Franciaország ls csatlakozott. A vesztes Németország keleti határának az Odera—Neisse vonalon való megállapításán és a németeknek Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról való kitelepítésén kívül az értekezleten Németország háború utáni sorsáról tárgyaltak részletesen. Az elfogadott határozat kitűzi a vesztes hitleri állam demilitarizálását, denacifikálását és demokratizálását. Németországból békeszerető, demokratikus államot akartak kiépíteni, amely beleilleszkedne az európai népek családjába. Németországot négy megszállott zónára, a Szovjetunió, az USA, NagyBritannia és Franciaország ellenőrzése alatt álló övezetekre osztották fel, közigazgatási szempontból azonban Németországnak egységesnek kellett volna maradnia Berlin székhellyel. Ezzel a négy nagyhatalom egységes irányítását akarták elérni. A nyugati hatalmak azonban felrúgták ezt a megállapodást, és a fővárost is feldarabolták: létrehozták a mai Nyugat-Berlint. Ez az eljárás azonban a nyugati nagyhatalmak sokkal szélesebb körű koncepciójának csupán egyetlen megnyilvánulása volt. A koncepció igazi célja a potsdami egyezmény likvidálása, a Szovjetunió részvételével való négy nagyhatalmi igazgatás megszüntetése volt, amivel a három nyugati zónát el akarták különíteni. Ezt a nyugati nagyhatalmak a gyakorlatban meg ls valósították. A denacifikálásról szóló határozatot elszabotálták. Demilitarizálásról pedig szó sem lehet. Ellenkezőleg. A demilitarizálás helyett a nyugati nagyhatalmak még saját megszállott övezeteiket ls militarizálták. Ezzel céljuk az volt, hogy Németországot felfegyverezzék, és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista állam ellen uszítsák. Ami a demokratizálást illeti, a nyugati hatalmak Nyugat-Németországban burzsoá államrendszert vezettek be. Bár ez az 1933—1945-ös nyugatnémet rendszerhez viszonyítva haladást jelent, — a rendszer az igazi demokráciától nagyon távol éli. Ebben az úgynevezett demokráciában az antifasiszták gyanúsak, vagy börtönben ülnek, a közügyekbe pedig semmi beleszólásuk nem lehet. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka, hogy a Német Kommunista Párt máig is illegalitásban van. A nyugati nagyhatalmak tehát nem tettek eleget a potsdami egyezménynek, mely olyan Németországot akart létrehozni, amely már többé sohasem Jelentene veszélyt az európai nemzeteknek. Ilyen Németország csak a volt szovjet övezetben, a mat Német Demokratikus Köztársaságban jött létre. A Német Demokratikus Köztársaságnak még nyílt ellenségei, rosszmájú kritikusai sem vonhatják kétségbe ennek az államnak a középés kelet-európai népek iránti békepolitikáját, sem pedig azt, hogy a nyugat-európai népekkel is képes együttműködni. Ezt sajnos egyáltalán nem állíthatjuk a nyugatnémet kormány jelenlegi politikájáról. Épp ellenkezőleg, a volt német államňak ez a része nem vált Európa békeszerető országává, sőt egyes körei állandóan veszélyeztetik a keleti, szocialista országokat. Ez a veszély azonban — az atombomba korszakában könnyen Nyugat-Európa ellen is fordulhat. Mindez azt jelenti-e, hogy Potsdam szelleme feltámaszthatatlanul halott, és hogy az úgynevezett német kérdés Európa légkörét örökre megmérgezheti? Egyáltalán nem. Igaz, az egységes, demokratikus Németország létrehozásáról szóló potsdami egyezmény teljesüléséhez jelenleg nincsenek meg a kedvező feltételek, de az egyezmény fő követeléseinek ma ls megvannak a feltételei, melyek a következők: • a német militaristáknak nem szabad atomfegyverhez jutniuk; • el kell ismerni a Német Demokratikus Köztársaságot és oz Odera—Neisse határt; • fokozatosan javítani kell a viszonyt az NSZK és a szocialista országok, valamint a Német Demokratikus Köztársaság között. Ez nemcsak Nyugat-Németország, hanem a nyugati hatalmak javát is szolgálná. Hisz a világot senki sem biztosíthatja a Nyugat-Németország részéről fenyegető veszély következményei ellen. Csak egyetlen biztosíték van: vegyük kezünkbe újra a potsdami egyezményt, és vonjuk le belőle végérvényesen a következtetéseket. ANTONÍN PETRINA A helsinki béke-világkongresszus határozatai Bonni szélkakas M. Koprlva rajza (Folytatás az 1. oldalról) madások középpontjában. Több hónap óta az Egyesült Államok a háború lépcsőzetes kiterjesztésének poltilkáját folytatja — állapítja meg a határozat. Angolában erősödik a fasiszta portugál gyarmatosítók tevékenysége a NATO segítségével, ugyanígy Mocambique-ban az ún. portugál Guineában és másutt. Az ún. Francia Szomáliában és olyan területeken, amelyek a spanyol gyarmatosítók uralma alatt állnak, erősödik az elnyomás. Ez a helyzet Rhodesiában is, Dél-Afrikában a fajgyűlölet tombol, Kongóban (Leopoldville) a lakosság szabadságtörekvéseit fegyveres intervencióval nyomják el. A Közel-Keleten feszültség áll fenn az amerikai és angol haditámaszpontok, valamint az atomfegyverekkel fel szerelt amerikai 6. flotta jelenléte következtében, és mert az imperialisták és lakájaik a palesztinai, az araböbölbeli és az Arab-félszigeten élő népek, valamint a ciprusi nép jogai el len törnek. Koszigin—Szihanuk üzenetváltás Moszkva (CTK) — Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Koszigin, a Minisztertanács elnöke júniusban üzenetet küldött Szihanuk herceg kambodzsai államfőnek. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió állandóan támogatja a kambodzsai népnek a függetlenségért és az államhatárok sérthetetlenségéért vívott harcát. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország baráti kapcsolatai tovább fognak fejlődni. Szihanuk herceg válaszában hangsúlyozta, hogy a szovjet—kambodzsai kapcsolatok az utóbbi években sikeresen fejlődtek, és meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország kapcsolatai tovább erősödnek. Megnyílt a Mont Blanc-alagiit Róma (CTK) — Saragat olasz és De Gaulle francia köztársasági elnök jelenlétében tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitották a Mont Blanc alatt vezető alagutat. Ez a világ leghosszabb alagútja. 11 600 méter hoszszú, és a legkorszerűbb biztonsági berendezésekkel van ellátva. A hét évvel ezelőtt megkezdett építkezés 40 milliárd lírába került. A két elhök Chamonix-ban találkozott. De Gaulle a városháza előtt várta Saragatot. A találkozón a két ország külügyminiszterei is jelen voltak. Az olasz sajtó Nyugat-Európa politikai egységét propagálva nagy jelentőséget tulajdonít a francia és olasz elnök találkozásának, de egyúttal beismeri, hogy a Közös Piac válságáról folytatott megbeszéléseikkel aligha járulnak hozzá a problémák megoldásához. KÓSZAHÍR VOLT Szerdai számunkban hírt adtunk Wílltam Bertrand Russell, a kiváló filozófus, matematikus és író, lelkes békeharcos haláláról. A hír téves tájékoztatáson alapult, ugyanis egy másik, 92 éves, hasonló nevű angol állampolgár halálozott el. Olvasóink elnézését kérjük. n|élhiá|n|y NYIKOLAJ SZEMJONOVICS PATOLICSEV szovjet külkereskedelemügyi miniszter tegnap megtekintette Linzben a VÖEST vas- és acélmüvet, mely többek között a szocialista országokba is szállítja gyártmányait. A lipecki szovjet acélgyár berendezéseit ez az üzem szállította. WALTER ULBRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke fogadta Abdul Karim Dzsundi szíriai földreformügyi minisztert, s vele baráti eszmecserét folytatott. SIINA japán külügyminiszter tegnap Rómába érkezett, s ott július 17től 19-ig hivatalos látogatáson lesz. Rómából a francia kormány meghívására Párizsba utazik. A FELLEBBVITELI BlRÖSÁG visszautasította Vandavinak, az iraki hadsereg volt tisztjének a halálos ítélet elleni fellebbezését. Vandavi, az iraki nemzeti gárda volt parancsnoka 1963-ban rakétákkal támadta meg Aref elnök palotáját. A hírhedtté vált Baath-párt egyik vezetője volt. JEKATYERINA FURCEVA, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere sajtóértekezletet rendezett ötnapos nagybritanniai látogatása végén. Az angol Az amerikai imperialisták nyílt in tervenciót hajtottak végre a Dominikai Köztársaság ellen. Arra töreked nek, hogy állandó Amerika-közi fegyveres erőt állítsanak fel és ezzel a reakció szolgálatában álló csendőrséggel lépjenek fel a szuverén latin-amerikai államokkal szemben. A külföldi csapatoknak azonnal kl kell vonulniuk Dominikából! Az amerikai imperializmus továbbra is fenyegeti Kubát. Fennáll a blokád és agresszióra készülnek Kuba ellen, Európában is feszült a helyzet a NATO atomfegyverkezési törekvései miatt. Élezi a helyzetet az MLF-terv, amelynek tulajdonképpeni célja Nvugat-Németország kormányának atomfegyverkezésre irányuló törekvését kielégíteni Ez a törekvés összefügg a területi követelésekkel és az NDK állami területére vonatkozó igényekkel Éppen ezért szükséges a kollektív biztonság rendszerének megteremtése Európában és egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozása. Az európai biztonság megteremtése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében döntő lépés lenne, ha felszámolnák a németországi hidegháborút, normális kapcsolatokat létesítenének a két német állam között és a német kérdés békés rendezésének előkészítése szempontjából, amely békés rendezés egyidejűleg megoldaná Nyugat-Berlin problémáját is. Minden atomhatalomnak hivatalosan ki kell jelentenie, hogy sohasem fog elsőként atomfegyvert használni, s akkor az atomháború veszélyét is elkerültük. A kongresszus felszólítja a népeket, hogy kormányaiktól olyan akciókat követeljenek, amelyek: elszigetelik az amerikai imperializmust és meggátolják agresszióit, támogatják a gyarmatosítás ellen, nemzett függetlenségük elnyeréséért küzdő népeket, támogatják a teljes függetlenségükért, szabadságukért és társadalmi, valamint gazdasági fejlődésükért a neokolonializmus és a kizsákmányolás ellen küzdő népek harcát. A kongresszus a népeket olyan akciókra szólítja föl, amelyek eredményeképpen véget lehet vetni a fegyverkezési versenynek és gyakorlati intézkedéseket lehet foganatosítani a leszerelés érdekében, fel lehet számolni a haditámaszpontokat és ki lehet vonni a külföldön állomásozó idegen csapatokat, konkrét intézkedéseket lehet tenni a világ biztonságának elérésére és a vitás kérdések békés rendezésére, A népek elszántságával és közös frontjával szemben tehetetlenek az elnyomás és a háború erői — fejeződik be az általános határozat. « * • A kongresszus utolsó napján a Békevilágtanács elnöksége is ülést tartott. Az ülésen megválasztották az ideiglenes végrehajtó bizottságot, amely a hat hónap múlva sorra kerülő BVTülésig irányítani fogja a munkát. A végrehajtó bizottság tagjai: Blume (Belgium), Csandra (India), Endicott (Kanada), Luzatto (Olaszország), Setiadia (Indonézia), Schaffer (NagyBritannia), Szuiah (Algéria). Látogatás rossz ügy szolgálatában McNamara és Wheeler tábornok Saigonban • A hazafiak fokozzák harci tevékenységüket • A republikánusok támogatják Johnson politikáját Saigon (CTK) — Amerikai repülőgépek Hanoitól 200 kilométerre északnyugatra Son La vidékét már ötödször bombázták. Naponta uszító röplapokat dobálnak le a VDK területére. A dél-vietnami hazafiak lankadatlanul folytatják akcióikat. Csütörtökön aknatüz alá vették a Saigontól 70 kilométerre fekvő Ba Ria járási székhelyét. Au Bangnál, a fővárostól 55 kilométerre északra rátámadtak a kormánycsapatok táborára, és súlyos veszteségeket okoztak. Saigontól tíz kilométerre keletre aknával egy rohamcsónakot ls elsüllyesztettek. Da Nangtól délre felmorzsoltak egy saigoni századot. Péntekre virradó étjei a főváros közelében további két sikeres rajtaütést hajtottak végre. Nguyen Huu Co saigoni hadügyminiszter bejelentette, hogy a 18 és 48 év közötti férfiakat, valamint a 20 és 25 év közötti nőket mozgósítják, s ún. tartalékhadsereget alkotnak belőlük. Ezeket vidéken akarják bevetni a partizánok ellen, továbbá őrszolgálatra használják fel őket. Az Egyesült Államok megváltoztatta a külföldön állomásozó amerikai csapatok bevetésére vonatkozó irányelveket. A külföldön szolgáló amerikai katonák mostanáig nem voltak kötelesek a tengeren túlon is szolgálni. Hatálytalanítják azt a szabályt is, hogy az a katona, aki letöltötte szolgálati idejét Vietnamban, másodszor már nem kerül oda. Pénteken a kora reggeli órákban a saigoni repülőtérre érkezett McNamara amerikai hadügyminiszter és Cabot Lodge, az Egyesült Államok új saigoni nagykövete. Kíséretükben van Wheeler tábornok, a vezérkari főnöművelődésügyi miniszterrel folytatott tárgyalásairól nagyon kedvezően nyilatkozott. A SZÍNES bőrű lakosság egyenjogúságáért küzdő amerikai szövetség panaszt emelt az egészségügyi, iskolaügyi miniszternél az ellen, hogy az Egyesült Államok déli államaiban 12 kórházban megkülönböztetik a néger polgárokat. Ezekben a kórházakban külön szobákba fektetik a négereket; nem hajlandók alkalmazni néger orvosokat és egészségügyi dolgozókat. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára háromnapos látogatást tett Nógrád-megyében. Salgótarjánban, Nagybátonyban és Szécsényben találkozott a szocialista munkabrigádok vezetőivel, az értelmiség képviselőivel és a megye vezetőivel. AZ INDONÉZ parlament egyhangúlag elfogadta a külföldi beruházások felszámolására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvény értelmében ezentúl külföldi tőke nem eszközölhet beruházásokat Indonéziában. Az eddigi beruházásokat felszámolják. kök testületének elnöke is. A három vezető a saigoni rendszer és az amerikai parancsnokság képviselőivel fog tanácskozni. McNamara megérkezése után kijelentette, hogy saigoni látogatásának egyik fő célja az amerikai katonák felhasználásának megbeszélése. Az amerikai katonák létszámnövelésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a dél-vietnami hazafias erők az utóbbi Időben megerősítették hadállásaikat, és nagy támadásba lendülnek a saigoni rendszer ellen. A Köztársasági Párt támogatja Johnson elnök vietnami politikáját, de kéri, hogy előzetesen tanácskozzék, mielőtt a szárazföldi csapatok létszámának növeléséről döntene — jelentette ki Ford, a republikánus képviselők és Dirksen, a republikánus szenátorok vezetője. A Japán Szocialista Párt Központi Bizottsága elhatározta, hogy tiltakozőr tömegakciőt rendez a vietnami háború beszüntetéséért, az amerikai csapatok kivonásáért, továbbá a japán—dél-koreai szerződés ratifikálása ellen. Johnson a dominikai Washington (CTK) — Johnson amerikai elnök a dominikai helyzetről tárgyalt. Bunkerrel, az Egyesült Államok AÁSZ-beli képviselőjével, Bennett-tel, az Egyesült Államok dominikai nagykövetével, Vaughn államtitkár-helyettessel és McGeorge Bundyval, az elnök személyes tanácsadójával. Jól tájékozott körök szerint Brazília az Amerikai Államok Szervezete augusztusi értekezlete további elhalasztásának lehetőségét tanulmányozza. Az ENSZ-hez közel álló körök bejelentették, lehetséges, hogy július 16-án összeül a Biztonsági Tanács, hogy a dominikai alkotmányos kormány kérésére a dominikai helyzetről tárgyaljon. Július 27-én folytatódnak a leszerelési tárgyalások? Washington (CTK) — A fegyverkezést és leszerelést ellenőrző amerikai ügynökség szóvivője Washingtonban bejelentette: a szovjet kormány egyetért azzal, hogy a genfi leszerelési bizottság július 27-én újítsa fel tárgyalásait. A washingtoni szovjet nagykövetség már a múlt héten hétfőn közölte az ügynökséggel, hogy egyetért a tárgyalások folytatásával. A genfi értekezlet tavaly szeptember 17-én szakította félbe -tárgyalásait. ROMÁBAN megkezdődött a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja országos tanácsának ülése. Vecchiettl, a párt titkára beszámolót tartott a külés belpolitikai helyzetről. 1965. július 17, * ÜJ SZÖ 3