Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-16 / 195. szám, péntek

í HARA M I ÁK 35. A KULISSZÁK MÖGÖTT Egy héttel azelőtt, hogy a Balti-, tenger dagálya Kielben partra sodorta Edo Osterlch schleswig-holsteini kultuszminiszter holttestét (vagyis 1964. február 12-én), a Daily Mail George Vine nevű bonni tudósítója tollából feltűnést keltő cikket közölt ^ „The Hintermänner" cimen: „Az SS-legények és a fanatikus nácik százai, tán ezrei élnek elszórtan az egész világon, (értsd: a szocialista tábor országait kivéve. A szerk. megjegyzése), akiket az összeesküvés szálai láncolnak egymáshoz. Éppúgy megtalálhatók Kairóban, mint Buenos Airesban és Írországban. Nyugat-Németországban befurakodtak a rendőrség soraiba és a közhivatalokba. Segítőtársaik mindenütt vannak. Mert minden egykori nácinak van mit takargatnia. Ezek a „Hintermänner"-ek, vagyis a háttérben bújkálók még ma is élénk tevékenységet fejtenek ki, segítenek cinkosaikat megmenteni az igazságszolgáltatás elől, munkaalkal-, mat teremtenek számukra külföldön, vagy egyéb módszerekkel igyekeznek elködösíteni személyazonosságukat, Ily módon csempészték ki a szövetséi ges hatalmak orra elől Spanyolországba, Dél-Amerikába és Közel-Keletre a náci vezéreket, köztük Adolf Eichmannt és bizonyára Martin Bormant, Hitler helyettesét is ... A ku-, lisszák mögött álló Svájcban depo-, nált SS-pénzekből, „önkéntes" járulék kokból, valamint a nyugatnémet fegyverkezési Ipar nyereségéből tartják fenn magukat." Dicséretes leleplezésnek minősíthet tő George Vine cikkíró találó helyzetképe, ha történetesen nem feledkezett volna meg a személyek megnevezéséről. Miért csak a halott Eichmannt említette meg miért nem beszél a többi száz és ezer külföldre csempészett tömeggyilkosről? Talán nem akarja elhomályosítani az NSZK és Anglia közti NATO-tagsági jóviszonyt? Nemsokára ezutáu a Süddeutsche Zeitung is szükségét érezte, hogy gúnyosan megjegyezze: „Az egykoriak (értsd: nácik!) bajtársi szövetségéből mű a hatalmasok szövetsége lett." IPARMAGNASOK PÉNZÉN Vajon hogy tehettek szert ilyen hatalomra az egykoriak? Hatalmukat, gazdagságukat és ebből adódó befolyásukat a Hitler haramiái által öszszeharácsolt kincsek alapozták meg. Ezzel az alaptőkével láttak hozzá a nagyipar újjáépítéséhez. Ugyanebből az alapból pénzelik a vészblrákat és a gégemetszőket, ebből tartják fenn az útlevél- és okmányhamisitó műhelyeket, abből pénzelik a bonni titkosszolgálat embereit, az üjnáci sejteket, valamint 123 elismert, szélsőjobboldali nyugatnémet pártot és érdekcsoportot. A kulisszák mögötti titkos üzelmek csak nagy ritkán kerülnek felszínre egy-egy buborék alakjában, amely csakhamar elpattan a meg-, vesztegetés hatására. Mielőtt például Reinhard Gehlen-, nek, Hitler generálisának terrorisztikus kémszervezetét ún. szövetségi hir^ szerző szolgálat címen hivatalosan be^ építették a bonni államapparátusba, a nyugat-németországi nagyiparosok 1956-ban 10 millió márkával segítették talpra állítani a kémközpontot. Nyilvánvaló, hogy az iparmágnásokat nemcsak az önzetlen keresztényi szeretet vezérelte áldozatkészségükben, AMERIKAI TÖRTÉNELEMFICAMÍTÓ A történelemhamisító Dávid L. Hoggan amerikai történész nagyot akart mondani, és megírta A kikényszerített háború című förmedvényét, amelyben a második világháború kirobbantásának vétkét Igyekszik a fasiszta Nér metországról lemosni. Természetesen nem akadt a földkerekségen olyan ország, melynek kiadóvállalata hajlandó lett volna terjeszteni ezt a sülét-, lenséget. Annál természetesebb, hogy Nyugat-Németország csak azért is kapott az ajánlaton, és 1964-ben meg-, vásárolta a történelemhamisító könyvét, sőt egy 10 000 márkás díjat is odaítélt neki. Ebben a könyvben az amerikai szerző szintén megemlíti a háttérben állókat. Hans D. Ritzdorf, az ún. történelemtudomány kutatás fejlesztésére alakult társaság elnöke pedig leplezetlenül megjegyezte, hogy „ ... Sok pénzeszköz érkezett a háttérben állók címére a nagyipar ha-, talmasságaitól, akik nem hajlandók ne-, vüket elárulni." Kell-e ékesebb bizonyíték? Mert a háttérben állók Jól tudják, miért kell a cselszövést folytatniuk. Minden Jogot fenntart a Deutscher MilitSrverlag, Berlin Szervezetük hálózata kiterjed a bonni állami kapcsolótáblára, a trösztök mindenható urainak bársonyzsöllyéire, a rendőrségi útlevélosztályokra, sőt egészen a lelakatolt ajtajú börtöncellákig. ÚJABB „BERNHARDVALLALKOZAS"? Súlyos gondok nehezednek a Secret Service (amerikai titkosszolgálat) embereinek vállára, mert mesterségük többek között kiterjed a dollárhamisítók üldözésére. Az a körülmény, hogy Bécsben még 1964. márciusában is feltűntek a náci Sicherheitsdienst pénzhamisító műhelyéből származó 20 font sterlinges bankjegyek, s hogy ezzel kapcsolatban három személyt le is tartóztattak, csak úgy mellékesen érdekelte az amerikaiakat. Ez az ügy elvégre angol szaktársaikra tartozik. Sokkal nagyobb fejtörést okozott a washingtoni Secret Seroine-nek, hogy hamis dollárbankók kerültek forgalomba, amelyek mennyisége ijesztő mértékben növekedett. A háború utáni első években például a bankok és a rendőrség átlag évi 60 000 hamisított dollárt foglaltak le. 1963-ban a hamis pénz már 3 400 000 dollárra rúgott. Sőt az 1963—1964. államháztartási évben 7 200 000 hamisított dollárt koboztak el az USA-ban. Más szóval: az utolsó húsz év alatt, az átlagot tekintve, százhúszszorosára emelkedett a forgalomba került és felismert hamis dollárok összege. Emellett nem szabad elfelejtenünk, hogy az említett összeg csupán csekély töredéke a forgalomban levő, de fel nem ismert és le nem foglalt hamis dollárok mennyiségének. A Secret Service vezető tisztviselőinek véleménye szerint a hamisított dollárok áradatának további növekedése várható. A hamispénz rosszabbkor nem is áraszthatta volna el az USA-t. Olyan időben történt, amikor a dollár szilárdságába vetett bizalom erősen megingott. A dollár mai válságjelenségei a tőkés rendszer szükségszerű ellentmondásaiból adódnak. Még a be nem avatott is láthatja, hogy a dollárhamisltványok terjedése bel- és külföldön egyaránt — kínosan érinti az Egyesült Államokat. Kérdés tehát, vajon kik hamisítják és terjesztik a hamis dollárokat. Egyáltalán nem minősíthető képtelenségnek az a feltevés, hogy a Hitlert és Himmlert kiszolgáló politikai és gazdasági reakció hívei még mindig nem adták fel a háború befejezése előtt elkészített tervüket egy II. Bernhard-vállalkozás elindítására. Vizsgáljuk meg csak közelebbről az emellett szóló gyanús jelenségeket. KÖVETKEZIK: 38. HOL VAN BERNHARD KRÜGER? Nagy hasznát veszik a szakemberek A prágai Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet 1961 óta hasznos tevékenységet fejt ki a Földművelésügyi Minisztérium keretében. Jindrich Opava, az intézet igazgatója készségesen felvilágosít eredményeikről, problémáikról. • Milyen forrásokra támaszkodik a Tájékoztató Intézet munkájában? Ä hétszázezernél több kötetből álló mezőgazdasági irodalmat tartalmazó könyvtárunk a hasonló jellegű washingtoni, római és leningrádi után a világon a negyedik legnagyobb. Hetven államnak mintegy 1150 tudományos intézményével tartunk fenn állandó kapcsolatot és körülbelül 2500 külföldi szakfolyóiratot tanulmányozunk rendszeresen. Fordító osztályunk több mint 700 mezőgazdasági szakembert foglalkoztat. így kísérjük figyelemmel a külföld mezőgazdasági problémáit és eredményeit. Szabadalmi osztályunk mintegy 30 000 külföldi szabadalmat és találmányt tart nyilván. Amióta bevezettük a rendszeres tapasztalatcserét, több száz külföldi céggel és vállalattal levelezünk. Mezőgazdasági irodalmunk ily módon ls értékes adatokkal és anyagokkal gyarapodik. • Milyen előnyöket jelent a Tájékoztató Intézet a szocialista tábor államai számára? Intézetünk a KGST szerveként a tagá-Uamok tájékoztató munkájának egybehangolásával, koordinálásával is foglalkozik. Alapszabályaink értelmében rendszeresen és pontosan tájékoztatjuk a tagállamokat észrevéteeinkről, megfigyeléseinkről, és tapasztalatainkról. A tanulmányi felidatok terve szerint a tagállamok földművelésügyi minisztériumai részére az idén 32 különböző problémát kell megoldanunk. Ezt az Igényes munkát az egyes államok képviselőiből alakított munkacsoportokban szándékozunk elvégezni. A közösen végzett munka természetesen a jobb minőség biztosítéka. Ezek az újdonságszámba menő közlemények, amelyek a könyvpiacon nem kaphatók, a tagállamok szakembereinek tájékoztatása érdekében a KGST keretében kiadott nemzetközi bulletinben látnak majd napvilágot. • Milyen formában történik a hazat mezőgazdasági üzemek tájékoztatása? Amint már mondottam, figyelemmel kísérjük a külföldi eredményeket, és azokról — saját tapasztalatainkkal összehasonlítva — tanulmányokat dolgozunk ki a Földművelésügyi Minisztérium, az iskolák, a mezőgazdasági üzemek részére. Egyúttal tanfolyamokat ls rendezünk a szakemberek számára. Ezt a célt szolgálja mezőgazaasági múzeumunk Is, mely különösen az ifjúság körében örvend nagy érdeklődésnek. Tanulmányainkban a múlt évben a többi között például a nagyüzemi baromfitenyésztéssel, a nagyüzemi takarmánytermesztéssel, a mezőgazdasági panelépítkezésekkel, a plasztikus anyagok felhasználásának módjával foglalkoztunk. Tanulmányaink célja a mezőgazdasági termelés egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele. 1961 óta több mint 500 Ilyen munkát adtunk kl. Jelenleg a gyümölcstermesztésről készítünk áttekintést világviszonylatban. Persze azt akarjuk, hogy tájékoztatásainkat mielőbb a gyakorlatban Is felhasználják. Például a hidropónla bevezetésével, a zöldségtermesztéssel, a folyékony műtrágya alkalmazásával kapcsolatos tanácsainknak, vagy akár az újabb, még ismeretlen gépek kezelésére vonatkozó utasításainknak nagy hasznát veszik a szakemberek. Mint mezőgazdasági szakember munkánk eredményeit magam ls igyekszem ellenőrizni a gyakorlatban, Erre bőséges alkalmam nyílik a krbyl szövetkezet kertészetében, amely fölött védnökséget vállaltam. • Az intézet távlati tervei? A távlati terv kidolgozása 1970-ig elég sok gondot okozott. Munkánk megkönnyítése érdekében felkértük a Földművelésügyi Minisztériumot és szerveit, valamint a mezőgazdasági üzemeket, közöljék velünk legégetőbb problémáikat. A hozzánk beérkező kérdéseket a külföldi szakirodalom alapján válaszoljuk meg. Nehézségek esetén problémáinkkal közvetlenül a külföldi tájékoztató intézetekhez for dulunk tanácsért. Az együttműködésnek ez a formája kitűnően bevált. -kmA mezőgazdaságba készülő fiatalokról A mezőgazdaság sikeres fejlődéséhez nagy szükség van fiatal munkaerőkre, különösen szak emberekre. Ellátogattunk a topor člankyl mezőgazdasági tanonciskolába. hogy az iskola igazgatójától, Mii kovec elvtárstól az íj siakemberek iránt érdeklődjünk. — Hány tanulója volt ai iskolának a múlt tanévben? — A jünlusi vlxsgák után 53 fiatal ment az egyes földmüvesszövetke leiekbe, illatve állami gazdaságokba. — A fiatalok itt két éven át tanulnak. Elég idfi ex a mezőgazdasági alap ismeretek elsajátításé hoz? — Igen, ez a két év elég ahhoz, hogy kellA alapismereteket szerezzenek a diákok. Es az iskola mintegy előkészítő tanfolyam a kűzéplskolá ba készülők számára is. Ugyanis tőlünk as első év után technikumba mehet a tanuló. Aki pedig mindjárt a mezőgazdaságba megy dolgozni, innak mint szakképzet! dolgozónak igyekszünk munkahelyet biztosítani. Azt talán mondanom sem kell, hogy minden tanú lő hajtási engedélyt szerez traktor vezetésére NAGY LÁSZLÓ JEGYZETEK r » A IV. moszkvai nemzetközi filmfesztivál minden versenyfilmje egy-egy vonás a fesztivál alakuló képén. A fesztiválon egyre gyorsabb ütemben folyik a munka: naponta három-négy filmet is lepergetnek, melyek eltérő művészi formájukkal gazdag képet adnak a filmművészetről. Az ember ajándéka az emberiségnek A fesztivált Rezo Csheidze grúz rendező a Katona apja című filmével nyitották meg. A film cselekménye a második világháború Idején játszódik. Az öregember jelleme — az élethalál harc körülményei között — a film alkotói számára azt a prizmát képezi, amely mintegy átszűr magán minden lejátszódott eseményt. A grúz paraszt a frontövezetig bátorkodik, hogy hírt szerezzen sebesült fiáról. Csak a film végén találkozik vele, amikor a fiú apja karjai között haldoklik. De eddig a pillanatig az apa megjárja egy igazi hős hosszú és nehéz útját, és eljut a meggyőződésig, hogy nem maradhat tétlen, amikor az egész nemzet harcol, bár életkora erre feljogosítaná. A filmet nagyon kedvezően fogadták mind a fesztivál résztvevői, mind a sajtó. Az öreget alakító Szergo Zakarjadze pedig a fesztivál egyik legnépszerűbb színésze lett. Emberiességével és reális életszemléletével a vonzó filmek közé tartozik Arne Sinksdorf svéd rendező Kopakabanai házam című filmje is, amelynek története annyira életszerű, hogy az ember azt hinné dokumentum-filmet néz. Négy brazil kisfiúról szól. A fényűző brazil Kopakabana fövenyfürdő számukra csak éhséggel küzdő gyötrelmes életet tud biztosítani. A film felfedi a divatos fürdőhelyek visszáságait, és minden szeretetével és rokonszenvével a kisemmizett ifjú hősök mellé áll. Az emberiségnek szolgálni Két film (a jugoszláv Visevic-sziget Prometheusa és az EAK Kiűzve az édenből című filmjének) hősei igyekszenek jót tenni az emberekkel, miközben azon töprengenek, miiyen eszközök szükségesek ahhoz. A jugoszláv film hősét, Mátét emlékei visszaviszik a múltba. Visszaemlékezése során olyan események peregnek le előtte, amelyek elválaszthatatlanok a mától — az emberek boldogságáért vívott harctól. Máté sohasem ismerte a kompromisszumokat, de a sors elég kegyetlen volt hozzá. Gyakran hitetlenséggel, értetlenséggel találta magát szemben. Egyéni boldogsága is rövid ideig tartott. Mindezek ellenére hű maradt lázongó énjéhez. Az élet meggyőzi Mátét, hogy csak az emberiségnek szolgálás, a nagy eszmékért való küzdelem teszi az embert emberré, ami előbb vagy utóbb meghozza a maga gyümölcsét. Ebben a hitében megerősítik ifjúságának emlékei is, — a múlt megtermékenyíti a jelent. A Kiűzve az Édenből cimű film hőse az „isteni" Ales, aki a film első jeleneteiben a „semmiben" lebeg, felmegy az égbe, csakhogy zárva marad előtte mind a mennyország, mind a pokol kapuja, mivel a Földön nem követett el bűnt, de jót se tett soha sfenkivel. Az úr visszaküldi őt a földre. Ales a földiparadlcsomba „potytyant" ahol nagyszerűen berendezkedik. A paradicsom megnyitja előtte a csábítások végtelen lehetőségeit. Azonban Ales — a föld gyomrán keresztül visszatérve a pokolból — megérti, hogy az ő sorsa: az emberiség javát szolgálni. Témáját tekintve e két alkotáshoz közel áll a Barátságért barátságot című mongol film, mely megismerteti a nézőt a szocialista Mongólia életével. A film hőse egy fiatal gépkocsivezető akí a legnagyobb boldogságot szintén az emberiességben látja. A szerelem és a házasság a fesztiválon A szerelmesek intim érzés- és gondolatvilágát szenvedélyesen kutató filmet mutatott be Olaszország és Görögország. Mindkét alkotás szociális dráma, bár az olasz Vittorlo de Sica Házasság olasz módra című filmjében hőseit mély lélektani elemzésnek veti alá, és a görög Nikos Dzimas a Fiatalok élni akarnak című művében nyílt publicitással és kétértelműség nélkül fejezi ki mondanivalóját. A két film stilisztikailag eléggé eltér egymástól. Vittorlo de Slca filmje szenvedélyes és alkotója pazar rendezői leleményességéről tanúskodik. Benne van az olasz életöröm és fanyar irónia. Az elmondott • történet tragikus alapszínezetű. Nikos Dzimas filmje pedig szándékosan — néha túlságosan ls — lelassított, higgadt, a házassági élet mindennapját bemutató film. Vittorio de Sica Sophia Loren által gyönyörű, őszinte érzésű olasz nőt varázsol elénk, akinek ifjúságát a nyilvánosház emészti fel. Később hódolója — egy polgár — (Marcello Mastroiani) „megkönyörül" rajta és házába viszi. Kitartott nő lesz belőle. A fiatalok élni akarnak — vádirat a társadalom ellen, amely nem tud munkát biztosítani az ifjúságnak; megfosztja az ifjú szerelmeseket álmaiktól és reményeiktől Megmutatja az éles ellentéteket, a jóllakott, gondtalanságban és biztonságban élő burzsoázia és a megélhetésért küzdő, félkoldus kisember élete között. A film figyelmeztet: nézzetek körül és tegyetek valamit egymásért. A mű nem tűz maga elé semmilyen pozitív programot, de őszintesége és mély realizmusa vitathatatlan. Könnyfacsaró nevetés A vígjátékok közül az amerikalak A nagy verseny című filmje a legfigyelemre méltóbb, melyet a szerzők teletűzdeltek* nagy verekedésekkel, egzotikumokkal, hajszával és szédítő trükkökkel. A film arról szól, hogyan fut versenyt két ellenlábas „hős" özönvizelőtti gépkocsiján New Yorktól Párizsig, akik közül az egyik három órán keresztül csak fehér ruhában, a másik feketében jelenik meg a vásznon. A film alkotói felhasználják művükben a nevettető trükköknek mindazt a vívmányait, amelyeket a filmművészet eddigi történelmében létrehozott. A hatás nem maradt el. A film csúcspontja a cukrászdái jelenet, amikor a hősök bemázolják egymást krémesekkel, tortákkal, úgyhogy az arcuk sokszínű masszává válik, mely a szemüket is eltakarja. A film szerzői egy egész sor epizódban megcsillogtatják szellemességüket és találékonyságukat. A másik vígjáték, Támadás a vad császárra (melyet az osztrákok mutattak be), szerzői pedig ellenkezőleg, , két tökéletesen ellentétes buzgóság kifigurázásával próbálják kifacsarni a néző könnyeit. A film egy állatorvos és egy dicsősége-elhagyott balerina szerelmének a története. A film vetítése közben nemegyszer elő fordult, hogy a nézők könnyezés helyett Inkább megmosolyogták az egyes felvételek banalitását. Lassan tehát kirajzolódnak a fesz tivál portréjának kontúrjai, melyet különböző tehetségű és világnézetű filmművészek hivatottak megalkotni. Néhány bemutató azonban a filmművészek sok közös vonásáról (például az ember mindennapi élete és gondjai iránti érdeklődésről), tanúskodik. ALEKSZANDR AVGYEJENKO inu„.. I LO l Páger Antal és Horváth Teri a Húsz óra című nagy sikert aratott magyar versenyfilmben. Ü] SZÖ 4 * 1965. július 1D.