Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)
1965-06-09 / 158. szám, szerda
í HARA M IÁK 4. MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB PÉNZHAMISÍTÓ BANDÄJA , Néhány Ilyen „Jelentéktelen" gyilkosság után Naujocks kenyéradói megbízásából komolyan hozzálátott a pénzhamisító banda szervezéséhez. Nem akart szégyent vallani. Német egyetemi tanárokat bízott meg az idegen bankjegyek szövetrost-összetételének elemzésével, neves matematikusok bonyolult számításokat végeztek az Angol Bank forgalomban levő bankósorozatai számrendszerének kifiirkészésére. Jeles szakembereket, vésnököket és nyomdászokat vontak be a piszkos tervbe. Naujocks műszaki tanácsadónak dr. Alfréd Landaut, a birodalmi biztonsági főhivatal rejtjelszakértőjét szerződtette. A pénzhamisító műhely először Berlin— Grunewaldban a Delbrückstrasse 6/a számú épületben volt. Csakhogy a pénzhamisítási kísérletek hosszú hónapokon át eredménytelenek maradtak. A primitív módon előállított bankjegypapiros nem állta ki a „tűzpróbát". Csaknem két év telt el, amíg a hamisítványokkal a „nyilvánosság" elé mertek lépni. 1941 márciusában egy mindenre elszánt SD-ügynököt „dobtak" át Himmlerék a határon. A náci desparádó néhány frissen hamisított, de szándékosan összegyűrt font sterling bankjegyet nyújtott be a Svájci banknak beváltás céljából, azzal a mesével, hogy kételyei támadtak a bankók valódiságát illetően, mivel zugkereskedőktől szerezte. A svájci állami pénzintézet szakértői hosszasan és tüzetesen vizsgálgatták a beváltásra felajánlott bankjegyeket, de azok javarészénél a valódi angol font sterlingtől a legcsekélybb eltérést sem tudták felfedezni. Egyszerre azonban le is zárult — legalább egyelőre — a gondosan előkészített angol bankjegy-hamisítási akció, amelyet „felsőbb parancsra" váratlanul lefújtak. Talán lelkiismeretfurdalások gyötörték a fasisztákat kezdeti sikereik láttán? Szó sincs róla! A pénzhamisítók „átnyergelnek" 1941 tavaszán ugyanis már elkészült az ún. Barbarosszaterv, amely fedőnév a Szovjetunió megrohanását Jelentette. Minden eszközt ennek a célnak a szolgálatába állítva a náci kormány font sterling helyett most szovjet bankjegyek hamisítására nyergelt át. Az eredeti terv szerint nagy mennyiségű hamis angol pénzzel akarták repülőgépekről a szigetországot elárasztani, hogy valutája elértéktelenedjen. Az ehhez szükséges légiflotta személyzetét és az üzemanyagot azonban később a keleti arcvonalon tervezett bevetésre kellett készenlétben tartani. Csak 1942 őszén fogott hozzá újból a Sicherheltsdienst fokozott lendülettel a fonthamisításhoz. A hamispénzgyártás nagymesterévé ezúttal Bernliard Krüger SD-Hauptsturmführert nevezték ki, aki egyúttal a birodalmi biztonsági főhivatal külföldi titkos szolgálatának egyik tagozatát is irányította. Az újonnan elindított vállalkozás — Krüger keresztneve után — a „Bernhard-akció" fedőnevet kapta. Krüger egyelőre a Sachsenhausen melletti Frledensthal bombabiztos, a külvilágtól „légmentesen" elszigetelt térségben dolgoztatta szerződésben kötelezett SS-vésnökeit és pénzhamisítóit. A friedenthali körzet megközelíthetetlenségéről maga Ottó Skorzeny SD-terrorista gondoskodott. Az einbecki körzetben fekvő dassell papírgyárat, a Hahnemühle korlátolt felelősségű társaságot Krüger rendeletére hadifontosságú vállalatnak nyilvánították, személyzetét pedig titoktartásra eskették fel. A Himmler mögött álló német finánctőke hármas célt követett, amikor nemcsak segédkezet nyújtott, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezett előmozdítani a pénzhamisítást. Először is a német tőkéseknek nyersanyagra és olyan készítményekre volt szükségük a fegyverkezési ipar zavartalan üzemeltetéséhez, amelyeket csak semleges országokon át, főleg devizáért lehetett beszerezni. Egyes államok, köztük Svédország, már színaranyért sem voltak hajlandók hadászatilag fontos cikkeket szállítani Hitler Németországának. A németek devizakészletei is siralmasan összezsugorodtak, hiszen az évekig tartó háborús előkészületek egyre inkább leszűkítették a külkereskedelem térfogatát, egyre kevesebb deviza folyt be az állampénztárba. A náci kormány tehát idegen pénznemnek hamisításával akarta pótolni a devizahiányt. Másodszor: Hitlerék remélték, hogy hamis pénz tömeges forgalomba hozatalával az ellenséges államok tőkéjét aláaknázzák, megrendítik, és a kormány ellen lázítják a lakosságot. Tudnunk kell ehhez, hogy például az angol font sterling a második világháború előtt egyenértékű volt a színarannyal, a Bank of England az angol aranyfedezet afféle fellegvárát képezte a tőkés államok szemében. A fonthamisítás célja lett volna ezt a fellegvárat romba dönteni, hitelét bel- és külföldön megrontani, ami beláthatatlan bajokat okotartott, amíg szakembereink az angol bankjegyek hamisításához szükséges gyűrődésmentes papirost elő tudták állítani. Vésnökeink három műszakban dolgoztak, mert az angol bankóknak 70—160-féle fontos fellegzetességét kellett megállapítaniuk és utánozniuk. A hamis bankjegyek folyószáma százzal vagy kétszázzal mindenkor megelőzte az Angol Bank által kibocsátandó valódi bankók )o lyószámát. Sikerült megállapítaniuk azt is, hogy még a legügyesebb bank- és angol pénzszakértőknek sem tűnt fel az általuk hamisított font sterlingek „megelőző" sorszámozása Tervünk szerint bombák helyett ha mis pénzzel akartuk elárasztani Angliát." A pénzhamisítás személyes Irányítói és résztvevői a náci arisztokráciából kerültek ki. Köztük volt Heyd rich biztonságszolgálati főnők, Ottó Rasch, a bölcsészet- és jogtudományok doktora bécsi rendőrgenerális minőségében, valamint a „bölcsésznek és történésznek" álcázott Wilhelm Höttl SD-Hauptsturmführer, aki az ugyancsak említett emberrabló Naujocks mellett az anyagbeszerző és *<rmtt&-t)m. t<•*»(*«•*»»« m "őos Federko sh \tj eteGAHTs GfCítt* 36 S.A AVt NiPA WilSO*. El Of?. fHt*<co *ewoia ouo * co**eo: • • • * *'£S PACÍL. CW «>«6»06*t0 - AGRKGO- MAY ALU JtCftSTOS OVC OC5 TftusatAN mas os y> MA »oro»iA CASruePOlltíC* 08 IA »0$T Fritz Paul Schwend, Himmler pénzhamisító tábornoka. zott volna az évek óta amúgy is megrendült kapitalista világpiacnak. A pénzhamisítás további oka, hogy Hitlerék kénytelenek voltak már előteremteni azokat a valutákat, amelyekkel a külföldön tevékenykedő ötödik hadoszlop és spiclik légióit kellett pénzelniük. Munkában a pénzhamisító náci arisztokrácia Éles fényt vet a náci „előkelőségek" agyafúrt munkamódszereire az előbb említett emberrabló Walter Schellenberg emlékirataiban tett vallomása az amerikai fogságból történt elbocsátása után: — Devizakészleteink a háború folyamán rohamosan apadtak. Két évig Minden jogot fenntart a Deutscher Militarverlag, Berlin Fritz Schwend, Peru fővárosában, Limában Dr. Federico Wendig álné ven élt. Részlet a „Correo" limai lap interjújából. műszerkészítő szerepét játszotta a díszes társaságban. Alantasaik pedig börtöntöltelékek és bérgyilkosok sorából kerültek ki, akikkel a náci „előkelőségek" nem átallottak együttműködni. Mi mindent hamisítottak a nácik? 1. 1939-től kezdve 5, 10, 20 és 50 fontos angol bankjegyeket, 2. 1941-ben rubel bankókat, 3. 1944-től kezdve jugoszláv, ún. Tito-pénzt, 4. 5, 10, 100 és 500 dolláros amerikai bankókat. Hogy képet alkothassunk magunknak minden Idők legnagyobb arányú pénzhamisításáról, utalnunk kell arra, hogy a nácik műhelyeiben a háború folyamán 8 900 000 darab angol bankjegy „készült", amelynek értéke megfelelt 134,6 millió font sterlingnek. Ezzel szemben például 1933-ban mindössze 137 millió font sterlinget tett ki az angol világbirodalom egész aranykészlete, amelyet a londoni Bank of England-nek lőréses, ablak nélküli falai között őriztek! Igaz, hogy valamennyi hamisítványt a németek idő hiján már nem tudták „piacra dobni". Megtévesztésig sikerültek a hamisított dollárbankók is, amelyeknek „Bernhard II." akció néven 1945. május 1-én kellett volna világkörüli útjukra indulniuk. Az első ötszáz milliót eddig a napig akarták „elhelyezni", ha nem sikerült volna pontot tenni a világtörténelem leggyalázatosabb fejezete után. KÖVETKEZIK: 5. A 18/19. SZÁMÚ BARAKK LAKÓI A sok eső megnehezíti a takarmányok betakarítását Érdekes megállapítások • Mit kezdjünk a takarmánynövényekkel • Egy mázsa siló előállítása 22 percig tart • A fejlett mezőgazdasági államokban is a silózást részesítik előnyben • A zab gazdaságos silónövény SÁROS AZ UTCÁTOK... „Minek a Járda? Hiszen van gumicsizmánk!... Ilyen ás hasonló válaszokat kaptak a HNB képviselői Zslgárdon (galántal járásj, amikor az önsegélyei járdaépítést szorgalmazták. Es bár igaz, bogy ez néhány évvel ezelőtt tortént, ebben az aránylag nagy községben még ma is igen sok utcát találunk, ahol esős időben a kutyákat is fiiben viszik kl ugatni, nehogy belefulladjanak a sárba. Ezek után netn ls csodálható, hogy az elmúlt évben a zsigárdiak csak 21B4 brigádárát dolgoztak le a ,,Z" akcióban, egy lakos 50 percet. Az idei első negyedév még rosszabb volt: a brigádfirák száma 300, lakosonként tehát körülbelül 7 perc. Történt pedig mindez abban az évben, amikor hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a községszépltésl akció országos mozgalommá vált és számtalan helyen társadalmi munkára lelkesítette a lakosságot. Komjátnaik kétszer annyi a lakosa mint Zsigárdnak. Viszont mlg Zsigárdon a végzett munka értéke alig haladta meg a 10 000 koronát, Knmjáton öt és fél millió korona értékű társadalmi munkát végeztek. Nem fogadhatjuk el a kedvezőtlen időjárásra való hivatkozást sem. A lemaradást a zsigárdiak saját szavai magyarázzák: „Minek a járda? Hiszen van gumicsizmánk .. .Antal Pál, a zslgárdl HNB elnöke elgondolkodva ül az asztalnál ás hangosan fontolgatja: „Igen, ez igy igaz. Nagyobb segítségre, megértésre és segítőkészségre lenne szüksék a lakosok részéről. Hiszen, amikor a hatvanas években elkezdtük a járda építését, csak néhány lakos értette meg céljainkat. Arra Is emlékszem, bogy amikor megérkezett a kövekkel megrakott vagon, nem akadt ember a kirakáshoz. Hárman végeztük el. Ha megnyertük azt, akinek háza előtt tengerré vált a sár, a másik, ahol a sár kevesebb volt, már húzódozott. Mert „minek a járda, itt már nincs sár..." Igaz. már olvad a Jég a faluban... Néhány utcában megcsináltuk a járdákat, de ml ez a szomszédos Peredhez, vagy az újvári járásban levő Szimőhüz viszonyítva? Ismerem ezeket a falvakat és tudom, hogy a falu Iránti viszony ás megértés szempontjából az ottlakók és a mi lakosaink kőzött óriási a különbség, természetesen, nem a ml Javunkra. A HNB elnöke elkeseredett. Lehet, hogy túloz egy kicsit, azonban bizonyos, hogy a zsigárdiak többet ls tehetnének községükért. A községben még sokat kell szépíteni és gyarapítani. Nincs kultúrház, nincsenek megfelelő iskolaépületek, főleg óvodák, Járdák, utak, parkok. Tennivaló bőven akad. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a HNB képviselőinek alig 70 százaléka tevékeny, a maradék 30 százalék csak alkalmilag vesz részt a munkában. Ezt hallván, egy háromlábú ló képe lelenik mg£ előttünk. Vajon egy Ilyen ló elhúzza ^ szekeret? Szlovákia déli járásaiban számos községet találunk, ahol a lakosság százezres értékeWkel szépítette, gazdagította lakóhelyét. De a zsigárdUk közömbösek! Vajon inaídigíl Itt az őszi keverékek, a takarmányrozs, az évelő és egyéb fehérjetartalmú takarmánynövények betakarításának Ideje, és ezzel nagy gond szakadt az Idén a földművesek nyakába. A szüntelen esőzések országszerte akadályozzák a takarmánybegyűjtést. A szárítás teljesen lehetetlen, s a kedvezőtlen időjárás akaratlanul arra késztet, hogy a silózáshoz folyamodjunk. Bár a fehérjetartalmú takarmánynövények silózása még nem nagyon terjedt el, külföldön és hazánkban is sikerrel alkalmazzák az ásványi eredetű savakat, kénsavat, sósavat, hangyasavat, illetve a savak keverékeit a siló tartósítására. A nagy fehérjetartalmú takarmányoknak fontos szerepük van a szarvasmarhatenyésztésben, ezért nyílván érdemes foglalkozni azzal, hogyan menthetnénk meg a takarmánytermést. Mégha — mint már említettük — a fehérjetartalmú növények silózása Jóval nehezebb Is, mint a többieké. SILÖZZUNK SAVAKKAL A' gyakorlati tapasztalatok azt blzonyíjták, hogy a fehérjetartalmú takarmánynövények silózása ásványi eredetű savakkal a mi viszonyaink között is bevált. Egy mázsa takarmány betakarítására jutó munkaráfordítás kisebb, mint a hagyományos szárításnál. A Zselízi Állami Gazdaságban 1 mázsa silót például átlag 22 perc alatt készítettek el, ellenben egy mázsa lucernaszéna előállítása már két és fél órát vesz igénybe. A silózásnál fontos szerepük van az ásványi savaknak, mint adalékanyagoknak. A legelterjedtebb tartósító adalékanyagok közé tartozik a melasz és a szerves hangyasav, s az utóbbi időben az ásványi eredetű kénsav és sósav. Három évvel ezelőtt, a fehérjetartalmú takarmányok silózásának első kísérletei során kiderült, hogy a melasz nem alkalmas adalékanyagnak, mivel nem biztosíthatunk belőle elegendő mennyiségét, és magas cukortartalma miatt sem fizetődik ki e célra. Máshol jobban kihasználhatjuk. A másik elterjedt vegyszerből, a hangyasavból sem áll rendelkezésünkre annyi, hogy az egyre növekvő szükségletet fedezzük. Ezért került sor az ásványi savak használatára. Az említett vegyi készítményeket a mezőgazdasági üzemekben eleinte bizalmatlanul fogadták. Használatuk — főleg hígításuk kissé bonyolult. Számtalan mezőgazdasági üzemben azonban figyelemreméltó eredményeket értek el az ásványi savak használatában. A háromévi tapasztalat azt bizonyítja, hogy ott, ahol betartották a technológiát, a silóanyag minősége kitűnő. A fehérjetartalmú takarmánynövények silózása ásványi savakkal az előjelek szerint fordulatot jelent a takarmány-ellátásában. A hegyvidéki Mladkovi Állami Gazdaságban (Ostí nad Orlice-i járás) például 1962 óta tízszeresére növelték a siló előállítását. NE CSAK TÖBBET, JOBBAT IS Eleinte — a takarmányhiány leküzdésére törekedve — csak azt vettük figyelembe, hogy minél több silót készítsünk. A siló minőségét másodrendű tényezőnek tartottuk. Ez az eljárás — ha részben érthető is — nem helyes. A rosszabb minőségű' siló takarmányértéke kisebb, sőt könnyen a Jószág megbetegedését okozhatja. A szakszerű eljárások mellőzése miatt az ecetes erjedés gyakran felülkerekedett a tejes erjedésen a siló ízének, és természetesen minőségének rovására. A hereféléknél általában az ásványi adalékokkal valő ok nélküli takarékoskodás ronthatja a siló értékét. Káros hatással van továbbá a siló minőségére a nagy víztartalom. A legtöbb romlott siló (70 százálék) általában 20 százaléknál kevesebb száraz anyagot tartalmaz. Ezzel szemben a jó minőségű siló 85 százalékának 20 százaléknál nagyobb valt az ellenőrzés során a száraz anyag tartalma. A módszer külföldön elterjedt és tavaly nálunk is bevált. Nem tévesztendő azonban szem elől, hogy a szakszerű eljárásokat :—« főleg a pácolást és betekarást — nagyon gondosan kell végezni, ellenkezőleg a sílőzásra használt takarmány értékét vesztheti. Tekintettel a módszer előnyeire, az idén minden mezőgazdasági üzemben ajánlatos lenne csökkenteni a silőzásra kerülő növények nedvességtartalmát. ZABBÓL SILÓ A" hegyvidéki és hegyaljai körze* tekben tavaly sikeresen kipróbálták a zab sllózását. A burgonyatermesztő körzetben a zabot a kalászba szökés Idején silózzuk, s a tarlóba másodvetésként takarmánykáposztát vagy takarmánykeveréket vethetünk. A hegyvidéki körzetben a zabot tejes-viaszos érésben silózzuk, és másodvetésként perjét vagy fehér herét alkalmazunk. A zab silózása és másodvetéssel való társítása rendkívül gazdaságos; mondhatnánk azt is, hogy a takarmánytermesztés fokozásának és egyúttal a szántóföld kihasználásának egyik legcélszerűbb módja. A múltban például már több helyen 300 mázsa zöldzabot és 70 mázsa másodvetést takarítottak be hektáronként. Sőt a kunčicel szövetkezetesek (ostravai Járás) ilymódon hektáronként 514 kiló emészthető fehérjeértéket és 3380 kiló keményítőértéket értek el. Az idén uralkodó Időjárásra emberemlékezet őta aligha van példa. A nap nap után Jelentkező esők lehetetlenné teszik a szálastakarmányok szárítását. Nem várhatunk azonban az időjárás jobbra fordulására, mert a növények — különösen ai lucerna f-i maholnap elöregszenek és csökken takarmányértékük, pe nemcsak ezért kéli sietnünk a betakarítással. Minél hamarabb betakarítjuk az első kaszálatot, annál nagyobb sarjútermésre számíthatunk. S a takarmánynövények betakarításának egyik legegyszerűbb módja a napokban a silózás. 1 FALU — 5 HÍR Felsőszemeréd • A mintegy 900 lakost számláló község szépülő új élete ls a felszabadulással kezdődött. A két évtized alatt 80 új ház épült. Az anyagi javak gyarapodását bizonyítja még a 87 televíziós készülék és a<z öt sze^ mélyautó is. • 1946-ban állami gazdaság létesült, 1952-betn pedig földműves szövetkezet amely 1965 első negyedében a húsfelvásárlási tervét 100,9 %-ra —< ebből a sertéshúsét 129 %-ra teljesítette. • 1956-ban a volt Wilcsek kastélyban kezdett működni a Mezőgazdasági Mesteriskola, és egy évvel később megnyílt a művelődési otthon is. Ma a heti három filmvetítésen kívül klub és népkönyvtár biztosítja a növekvő szellemi igények kielégítését. • 1961-ben orvosi rendelő épült a községben és azóta fogászati rendelővel is bővült. • A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére a község polgárai bekapcsolódtak a községszépltésl mozgalomba. A vállalt 3500 óra társadalmi munkából az év első negyedében 1500 órát ledolgoztak. PENYICSKA VILMOS, Felsőszemeréd APRÓHIRDETÉS Osobné oddelenie Chemických závodov. J. Dimitrova, Bratislava. A „3"as és „5"-ös villamossal megközelíthető. ŰF-104 • Erősáramú villanyszerelőket és szerszámkészítő csiszslókat családi lakás kiutalásának lehetőségével keres: Podpolianske strojárne, Detva, zamestnanecké oddelenie, ÚF-112 • A Kassal Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola felvesz egy orosz —magyar, vagy orosz—torna szakos tanítót és egy elektromérnököt, lehetőleg erősáramú szakképzettséggel. A kérvényt részletes életrajazzal kérjük az iskola igazgatóságára küldeni, Košice, Komenského 2. ÜF-110 • Nagyobb létszámú fonót betanítunk vegyüzemi munkára. A munka elsajátítása után havi 2000 korona btto átlagkereset. Lakás a munkásszálláson. Bővebb felvilágosítás: irann • Eladó teljesen új 175-ös Cz sportmotorkerékpár, éredeklődni lehet Vondra József, Rimavská Sobota, Jánošíkova ul. 15 Ű-113 űj SZŐ 4 * 1965. Június