Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-09 / 158. szám, szerda

í HARA M IÁK 4. MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB PÉNZHAMISÍTÓ BANDÄJA , Néhány Ilyen „Jelentéktelen" gyil­kosság után Naujocks kenyéradói megbízásából komolyan hozzálátott a pénzhamisító banda szervezéséhez. Nem akart szégyent vallani. Német egyetemi tanárokat bízott meg az ide­gen bankjegyek szövetrost-összetéte­lének elemzésével, neves matematiku­sok bonyolult számításokat végeztek az Angol Bank forgalomban levő bankósorozatai számrendszerének ki­fiirkészésére. Jeles szakembereket, vésnököket és nyomdászokat vontak be a piszkos tervbe. Naujocks műsza­ki tanácsadónak dr. Alfréd Landaut, a birodalmi biztonsági főhivatal rejt­jelszakértőjét szerződtette. A pénz­hamisító műhely először Berlin— Grunewaldban a Delbrückstrasse 6/a számú épületben volt. Csakhogy a pénzhamisítási kísérle­tek hosszú hónapokon át eredmény­telenek maradtak. A primitív módon előállított bankjegypapiros nem állta ki a „tűzpróbát". Csaknem két év telt el, amíg a hamisítványokkal a „nyil­vánosság" elé mertek lépni. 1941 márciusában egy mindenre elszánt SD-ügynököt „dobtak" át Himmlerék a határon. A náci desparádó néhány frissen hamisított, de szándékosan összegyűrt font sterling bankjegyet nyújtott be a Svájci banknak bevál­tás céljából, azzal a mesével, hogy kételyei támadtak a bankók valódisá­gát illetően, mivel zugkereskedőktől szerezte. A svájci állami pénzintézet szakértői hosszasan és tüzetesen vizs­gálgatták a beváltásra felajánlott bankjegyeket, de azok javarészénél a valódi angol font sterlingtől a leg­csekélybb eltérést sem tudták felfe­dezni. Egyszerre azonban le is zárult — legalább egyelőre — a gondosan előkészített angol bankjegy-hamisítási akció, amelyet „felsőbb parancsra" váratlanul lefújtak. Talán lelkiisme­retfurdalások gyötörték a fasisztákat kezdeti sikereik láttán? Szó sincs róla! A pénzhamisítók „átnyergelnek" 1941 tavaszán ugyanis már elké­szült az ún. Barbarosszaterv, amely fedőnév a Szovjetunió megrohanását Jelentette. Minden eszközt ennek a célnak a szolgálatába állítva a náci kormány font sterling helyett most szovjet bankjegyek hamisítására nyer­gelt át. Az eredeti terv szerint nagy mennyiségű hamis angol pénzzel akarták repülőgépekről a szigetor­szágot elárasztani, hogy valutája el­értéktelenedjen. Az ehhez szükséges légiflotta személyzetét és az üzem­anyagot azonban később a keleti arc­vonalon tervezett bevetésre kellett készenlétben tartani. Csak 1942 őszén fogott hozzá újból a Sicherheltsdienst fokozott lendület­tel a fonthamisításhoz. A hamispénz­gyártás nagymesterévé ezúttal Bern­liard Krüger SD-Hauptsturmführert nevezték ki, aki egyúttal a birodal­mi biztonsági főhivatal külföldi tit­kos szolgálatának egyik tagozatát is irányította. Az újonnan elindított vál­lalkozás — Krüger keresztneve után — a „Bernhard-akció" fedőnevet kapta. Krüger egyelőre a Sachsen­hausen melletti Frledensthal bomba­biztos, a külvilágtól „légmentesen" elszigetelt térségben dolgoztatta szer­ződésben kötelezett SS-vésnökeit és pénzhamisítóit. A friedenthali körzet megközelíthetetlenségéről maga Ottó Skorzeny SD-terrorista gondoskodott. Az einbecki körzetben fekvő dassell papírgyárat, a Hahnemühle korlátolt felelősségű társaságot Krüger rende­letére hadifontosságú vállalatnak nyilvánították, személyzetét pedig ti­toktartásra eskették fel. A Himmler mögött álló német fi­nánctőke hármas célt követett, ami­kor nemcsak segédkezet nyújtott, ha­nem minden rendelkezésre álló esz­közzel igyekezett előmozdítani a pénzhamisítást. Először is a német tőkéseknek nyersanyagra és olyan készítmények­re volt szükségük a fegyverkezési ipar zavartalan üzemeltetéséhez, ame­lyeket csak semleges országokon át, főleg devizáért lehetett beszerezni. Egyes államok, köztük Svédország, már színaranyért sem voltak hajlan­dók hadászatilag fontos cikkeket szállítani Hitler Németországának. A németek devizakészletei is siralma­san összezsugorodtak, hiszen az éve­kig tartó háborús előkészületek egy­re inkább leszűkítették a külkereske­delem térfogatát, egyre kevesebb de­viza folyt be az állampénztárba. A ná­ci kormány tehát idegen pénznemnek hamisításával akarta pótolni a de­vizahiányt. Másodszor: Hitlerék remélték, hogy hamis pénz tömeges forgalomba ho­zatalával az ellenséges államok tő­kéjét aláaknázzák, megrendítik, és a kormány ellen lázítják a lakossá­got. Tudnunk kell ehhez, hogy pél­dául az angol font sterling a máso­dik világháború előtt egyenértékű volt a színarannyal, a Bank of Eng­land az angol aranyfedezet afféle fellegvárát képezte a tőkés államok szemében. A fonthamisítás célja lett volna ezt a fellegvárat romba dönte­ni, hitelét bel- és külföldön megron­tani, ami beláthatatlan bajokat oko­tartott, amíg szakembereink az angol bankjegyek hamisításához szükséges gyűrődésmentes papirost elő tudták állítani. Vésnökeink három műszak­ban dolgoztak, mert az angol ban­kóknak 70—160-féle fontos fellegze­tességét kellett megállapítaniuk és utánozniuk. A hamis bankjegyek fo­lyószáma százzal vagy kétszázzal mindenkor megelőzte az Angol Bank által kibocsátandó valódi bankók )o lyószámát. Sikerült megállapítaniuk azt is, hogy még a legügyesebb bank- és angol pénzszakértőknek sem tűnt fel az általuk hamisított font sterlingek „megelőző" sorszámozása Tervünk szerint bombák helyett ha mis pénzzel akartuk elárasztani Ang­liát." A pénzhamisítás személyes Irányí­tói és résztvevői a náci arisztokrá­ciából kerültek ki. Köztük volt Heyd rich biztonságszolgálati főnők, Ottó Rasch, a bölcsészet- és jogtudomá­nyok doktora bécsi rendőrgenerális minőségében, valamint a „bölcsésznek és történésznek" álcázott Wilhelm Höttl SD-Hauptsturmführer, aki az ugyancsak említett emberrabló Nau­jocks mellett az anyagbeszerző és *<rmtt&-t)m. t<•*»(*«•*»»« m "őos Federko sh \tj eteGAHTs GfCítt* 36 S.A AVt NiPA WilSO*. El Of?. fHt*<co *ewoia ouo * co**eo­: • • • * *'£S PACÍL. CW «>«6»06*t0 - AGRK­GO- MAY ALU Jt­CftSTOS OVC OC5 TftusatAN mas os y> MA »oro»iA CASrue­POlltíC* 08 IA »0$T Fritz Paul Schwend, Himmler pénzha­misító tábornoka. zott volna az évek óta amúgy is megrendült kapitalista világpiacnak. A pénzhamisítás további oka, hogy Hitlerék kénytelenek voltak már előteremteni azokat a valutákat, ame­lyekkel a külföldön tevékenykedő ötödik hadoszlop és spiclik légióit kellett pénzelniük. Munkában a pénzhamisító náci arisztokrácia Éles fényt vet a náci „előkelősé­gek" agyafúrt munkamódszereire az előbb említett emberrabló Walter Schellenberg emlékirataiban tett val­lomása az amerikai fogságból történt elbocsátása után: — Devizakészleteink a háború fo­lyamán rohamosan apadtak. Két évig Minden jogot fenntart a Deutscher Militarverlag, Berlin Fritz Schwend, Peru fővárosában, Limában Dr. Federico Wendig álné ven élt. Részlet a „Correo" limai lap interjújából. műszerkészítő szerepét játszotta a díszes társaságban. Alantasaik pedig börtöntöltelékek és bérgyilkosok so­rából kerültek ki, akikkel a náci „előkelőségek" nem átallottak együtt­működni. Mi mindent hamisítottak a nácik? 1. 1939-től kezdve 5, 10, 20 és 50 fontos angol bankjegyeket, 2. 1941-ben rubel bankókat, 3. 1944-től kezdve jugoszláv, ún. Tito-pénzt, 4. 5, 10, 100 és 500 dolláros ameri­kai bankókat. Hogy képet alkothassunk magunk­nak minden Idők legnagyobb arányú pénzhamisításáról, utalnunk kell ar­ra, hogy a nácik műhelyeiben a há­ború folyamán 8 900 000 darab angol bankjegy „készült", amelynek értéke megfelelt 134,6 millió font sterling­nek. Ezzel szemben például 1933-ban mindössze 137 millió font sterlinget tett ki az angol világbirodalom egész aranykészlete, amelyet a londoni Bank of England-nek lőréses, ablak nélküli falai között őriztek! Igaz, hogy valamennyi hamisítványt a né­metek idő hiján már nem tudták „piacra dobni". Megtévesztésig sikerültek a hami­sított dollárbankók is, amelyeknek „Bernhard II." akció néven 1945. má­jus 1-én kellett volna világkörüli út­jukra indulniuk. Az első ötszáz mil­liót eddig a napig akarták „elhelyez­ni", ha nem sikerült volna pontot tenni a világtörténelem leggyalázato­sabb fejezete után. KÖVETKEZIK: 5. A 18/19. SZÁMÚ BARAKK LAKÓI A sok eső megnehezíti a takarmányok betakarítását Érdekes megállapítások • Mit kezdjünk a takarmánynövényekkel • Egy mázsa siló előállítása 22 percig tart • A fejlett mezőgazda­sági államokban is a silózást részesítik előnyben • A zab gazdasá­gos silónövény SÁROS AZ UTCÁTOK... „Minek a Járda? Hiszen van gumicsizmánk!... Ilyen ás hasonló válaszokat kaptak a HNB képviselői Zslgárdon (galántal járásj, amikor az önsegélyei járdaépítést szorgalmazták. Es bár igaz, bogy ez néhány évvel ezelőtt tortént, ebben az aránylag nagy községben még ma is igen sok utcát találunk, ahol esős időben a kutyákat is fiiben viszik kl ugatni, nehogy belefulladjanak a sárba. Ezek után netn ls csodálható, hogy az elmúlt évben a zsigárdiak csak 21B4 brigádárát dolgoztak le a ,,Z" akcióban, egy lakos 50 percet. Az idei első ne­gyedév még rosszabb volt: a brigádfirák száma 300, lakosonként tehát körülbelül 7 perc. Történt pedig mindez abban az évben, amikor hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulója tiszteletére a köz­ségszépltésl akció országos mozgalom­má vált és számtalan helyen társadalmi munkára lelkesítette a lakosságot. Komjátnaik kétszer annyi a lakosa mint Zsigárdnak. Viszont mlg Zsigárdon a vég­zett munka értéke alig haladta meg a 10 000 koronát, Knmjáton öt és fél millió korona értékű társadalmi munkát vé­geztek. Nem fogadhatjuk el a kedvezőt­len időjárásra való hivatkozást sem. A lemaradást a zsigárdiak saját szavai magyarázzák: „Minek a járda? Hiszen van gumicsizmánk .. .­Antal Pál, a zslgárdl HNB elnöke el­gondolkodva ül az asztalnál ás han­gosan fontolgatja: „Igen, ez igy igaz. Nagyobb segítségre, megértésre és se­gítőkészségre lenne szüksék a lakosok részéről. Hiszen, amikor a hatvanas években elkezdtük a járda építését, csak néhány lakos értette meg céljainkat. Arra Is emlékszem, bogy amikor megér­kezett a kövekkel megrakott vagon, nem akadt ember a kirakáshoz. Hárman vé­geztük el. Ha megnyertük azt, akinek háza előtt tengerré vált a sár, a másik, ahol a sár kevesebb volt, már húzódo­zott. Mert „minek a járda, itt már nincs sár..." Igaz. már olvad a Jég a faluban... Néhány utcában megcsináltuk a jár­dákat, de ml ez a szomszédos Peredhez, vagy az újvári járásban levő Szimőhüz viszonyítva? Ismerem ezeket a falvakat és tudom, hogy a falu Iránti viszony ás megértés szempontjából az ottlakók és a mi lakosaink kőzött óriási a különb­ség, természetesen, nem a ml Javunkra. A HNB elnöke elkeseredett. Lehet, hogy túloz egy kicsit, azonban bizo­nyos, hogy a zsigárdiak többet ls te­hetnének községükért. A községben még sokat kell szépíteni és gyarapítani. Nincs kultúrház, nincsenek megfelelő iskolaépületek, főleg óvodák, Járdák, utak, parkok. Tennivaló bőven akad. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a HNB képviselőinek alig 70 száza­léka tevékeny, a maradék 30 százalék csak alkalmilag vesz részt a munkában. Ezt hallván, egy háromlábú ló képe lelenik mg£ előttünk. Vajon egy Ilyen ló elhúzza ^ szekeret? Szlovákia déli járásaiban számos köz­séget találunk, ahol a lakosság százezres értékeWkel szépítette, gazdagította lakó­helyét. De a zsigárdUk közömbösek! Vajon inaídigíl Itt az őszi keverékek, a takarmány­rozs, az évelő és egyéb fehérjetartal­mú takarmánynövények betakarítá­sának Ideje, és ezzel nagy gond szakadt az Idén a földművesek nya­kába. A szüntelen esőzések ország­szerte akadályozzák a takarmánybe­gyűjtést. A szárítás teljesen lehetet­len, s a kedvezőtlen időjárás akarat­lanul arra késztet, hogy a silózás­hoz folyamodjunk. Bár a fehérjetar­talmú takarmánynövények silózása még nem nagyon terjedt el, külföl­dön és hazánkban is sikerrel alkal­mazzák az ásványi eredetű savakat, kénsavat, sósavat, hangyasavat, illet­ve a savak keverékeit a siló tartó­sítására. A nagy fehérjetartalmú takarmá­nyoknak fontos szerepük van a szar­vasmarhatenyésztésben, ezért nyíl­ván érdemes foglalkozni azzal, ho­gyan menthetnénk meg a takarmány­termést. Mégha — mint már említet­tük — a fehérjetartalmú növények silózása Jóval nehezebb Is, mint a többieké. SILÖZZUNK SAVAKKAL A' gyakorlati tapasztalatok azt blzo­nyíjták, hogy a fehérjetartalmú ta­karmánynövények silózása ásványi eredetű savakkal a mi viszonyaink között is bevált. Egy mázsa takar­mány betakarítására jutó munkará­fordítás kisebb, mint a hagyományos szárításnál. A Zselízi Állami Gazda­ságban 1 mázsa silót például átlag 22 perc alatt készítettek el, ellenben egy mázsa lucernaszéna előállítása már két és fél órát vesz igénybe. A silózásnál fontos szerepük van az ásványi savaknak, mint adalék­anyagoknak. A legelterjedtebb tar­tósító adalékanyagok közé tartozik a melasz és a szerves hangyasav, s az utóbbi időben az ásványi eredetű kénsav és sósav. Három évvel ezelőtt, a fehérjetartal­mú takarmányok silózásának első kísérletei során kiderült, hogy a me­lasz nem alkalmas adalékanyagnak, mivel nem biztosíthatunk belőle elegendő mennyiségét, és magas cu­kortartalma miatt sem fizetődik ki e célra. Máshol jobban kihasználhat­juk. A másik elterjedt vegyszerből, a hangyasavból sem áll rendelkezé­sünkre annyi, hogy az egyre növek­vő szükségletet fedezzük. Ezért ke­rült sor az ásványi savak használa­tára. Az említett vegyi készítményeket a mezőgazdasági üzemekben eleinte bizalmatlanul fogadták. Használatuk — főleg hígításuk kissé bonyolult. Számtalan mezőgazdasági üzemben azonban figyelemreméltó eredménye­ket értek el az ásványi savak hasz­nálatában. A háromévi tapasztalat azt bizonyítja, hogy ott, ahol betar­tották a technológiát, a silóanyag mi­nősége kitűnő. A fehérjetartalmú takarmánynövé­nyek silózása ásványi savakkal az előjelek szerint fordulatot jelent a takarmány-ellátásában. A hegyvidéki Mladkovi Állami Gazdaságban (Ostí nad Orlice-i járás) például 1962 óta tízszeresére növelték a siló előállítá­sát. NE CSAK TÖBBET, JOBBAT IS Eleinte — a takarmányhiány le­küzdésére törekedve — csak azt vet­tük figyelembe, hogy minél több si­lót készítsünk. A siló minőségét má­sodrendű tényezőnek tartottuk. Ez az eljárás — ha részben érthető is — nem helyes. A rosszabb minőségű' siló takar­mányértéke kisebb, sőt könnyen a Jószág megbetegedését okozhatja. A szakszerű eljárások mellőzése miatt az ecetes erjedés gyakran felülkere­kedett a tejes erjedésen a siló ízé­nek, és természetesen minőségének rovására. A hereféléknél általában az ásványi adalékokkal valő ok nélküli takarékoskodás ronthatja a siló ér­tékét. Káros hatással van továbbá a siló minőségére a nagy víztartalom. A legtöbb romlott siló (70 százálék) általában 20 százaléknál kevesebb száraz anyagot tartalmaz. Ezzel szem­ben a jó minőségű siló 85 százaléká­nak 20 százaléknál nagyobb valt az ellenőrzés során a száraz anyag tar­talma. A módszer külföldön elterjedt és tavaly nálunk is bevált. Nem té­vesztendő azonban szem elől, hogy a szakszerű eljárásokat :—« főleg a pá­colást és betekarást — nagyon gon­dosan kell végezni, ellenkezőleg a sílőzásra használt takarmány érté­két vesztheti. Tekintettel a módszer előnyeire, az idén minden mezőgaz­dasági üzemben ajánlatos lenne csök­kenteni a silőzásra kerülő növények nedvességtartalmát. ZABBÓL SILÓ A" hegyvidéki és hegyaljai körze* tekben tavaly sikeresen kipróbálták a zab sllózását. A burgonyatermesz­tő körzetben a zabot a kalászba szökés Idején silózzuk, s a tarlóba másodvetésként takarmánykáposztát vagy takarmánykeveréket vethetünk. A hegyvidéki körzetben a zabot te­jes-viaszos érésben silózzuk, és má­sodvetésként perjét vagy fehér herét alkalmazunk. A zab silózása és má­sodvetéssel való társítása rendkívül gazdaságos; mondhatnánk azt is, hogy a takarmánytermesztés fokozá­sának és egyúttal a szántóföld ki­használásának egyik legcélszerűbb módja. A múltban például már több helyen 300 mázsa zöldzabot és 70 mázsa másodvetést takarítottak be hektáronként. Sőt a kunčicel szövet­kezetesek (ostravai Járás) ilymódon hektáronként 514 kiló emészthető fehérjeértéket és 3380 kiló keményí­tőértéket értek el. Az idén uralkodó Időjárásra em­beremlékezet őta aligha van példa. A nap nap után Jelentkező esők le­hetetlenné teszik a szálastakarmá­nyok szárítását. Nem várhatunk azon­ban az időjárás jobbra fordulására, mert a növények — különösen ai lu­cerna f-i maholnap elöregszenek és csökken takarmányértékük, pe nem­csak ezért kéli sietnünk a betakarítás­sal. Minél hamarabb betakarítjuk az első kaszálatot, annál nagyobb sar­jútermésre számíthatunk. S a takar­mánynövények betakarításának egyik legegyszerűbb módja a napokban a silózás. 1 FALU — 5 HÍR Felsőszemeréd • A mintegy 900 lakost számláló község szépülő új élete ls a felsza­badulással kezdődött. A két évtized alatt 80 új ház épült. Az anyagi javak gyarapodását bizonyítja még a 87 televíziós készülék és a<z öt sze^ mélyautó is. • 1946-ban állami gazdaság léte­sült, 1952-betn pedig földműves szö­vetkezet amely 1965 első negyedében a húsfelvásárlási tervét 100,9 %-ra —< ebből a sertéshúsét 129 %-ra teljesítette. • 1956-ban a volt Wilcsek kastély­ban kezdett működni a Mezőgazda­sági Mesteriskola, és egy évvel ké­sőbb megnyílt a művelődési otthon is. Ma a heti három filmvetítésen kí­vül klub és népkönyvtár biztosítja a növekvő szellemi igények kielé­gítését. • 1961-ben orvosi rendelő épült a községben és azóta fogászati ren­delővel is bővült. • A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére a község polgárai be­kapcsolódtak a községszépltésl moz­galomba. A vállalt 3500 óra társadal­mi munkából az év első negyedé­ben 1500 órát ledolgoztak. PENYICSKA VILMOS, Felsőszemeréd APRÓHIRDETÉS Osobné oddelenie Chemických závo­dov. J. Dimitrova, Bratislava. A „3"­as és „5"-ös villamossal megközelít­hető. ŰF-104 • Erősáramú villanyszerelőket és szerszámkészítő csiszslókat családi lakás kiutalásának lehetőségével ke­res: Podpolianske strojárne, Detva, zamestnanecké oddelenie, ÚF-112 • A Kassal Magyar Tannyelvű Kö­zépfokú Ipariskola felvesz egy orosz —magyar, vagy orosz—torna szakos tanítót és egy elektromérnököt, le­hetőleg erősáramú szakképzettség­gel. A kérvényt részletes életrajazzal kérjük az iskola igazgatóságára kül­deni, Košice, Komenského 2. ÜF-110 • Nagyobb létszámú fonót betaní­tunk vegyüzemi munkára. A munka elsajátítása után havi 2000 korona btto átlagkereset. Lakás a munkás­szálláson. Bővebb felvilágosítás: irann • Eladó teljesen új 175-ös Cz sportmotorkerékpár, éredeklődni le­het Vondra József, Rimavská Sobo­ta, Jánošíkova ul. 15 Ű-113 űj SZŐ 4 * 1965. Június

Next

/
Thumbnails
Contents