Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-06 / 155. szám, vasárnap

Antonín Novotný elvtárs beszéde fFolytatíi m 1. oldalról) egyik ország felvirágoztatásához, s egyben a szocialista társadalom közös gazdasági erejének növeléséhez is. Véleményünk szerint a szocialista or­szágok ipari termelésének állandó növelése következtében mindinkább előtérbe lép a termelés egybehango­lásának s szakosításának szükségessé­ge, mindegyik szocialista ország pia­ci választékát gazdagító kölcsönös árucsere s mindennek révén az adott ország beruházási tevékenységéhez szükséges eszközökkel való bizonyos mértékű takarékoskodás is. Á Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink kibontakoztatása azonban nem szo­rítkozik csupán a gazdasági együtt­működésre. Részünkről már eddig is hozzájárultunk és ezentúl ls hozzájá­rulunk a turistaforgalom fellendíté­séhez. Egyre gyümölcsözőbbek poli­tikai, tudományos és kulturális kap­csolataink is. Elvtársak, ilyen mérleget vonha­tunk eddigi baráti kapcsolataink alapján. Hazánk és Jugoszlávia, or­szágaink népei, kommunista pártunk és a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége között a múltban kialakult kap­csolatok a jövőben még Jobban ki­bontakozódnak. Meggyőződésünk, hogy ez a fejlődés a szocializmus ér­dekében, közös békés célkitűzéseink érdekében s a nemzetközi kommu­nista mozgalom érdekében áll. Tisztelt Vendégek, elvtársak! Csehszlovákia népe és Jugoszlávia népe egyaránt azt óhajtja, hogy bé­kében élhessen s békés munkával vt­rágoztathassa fel hazáját. Országaink ezért a Szovjetunióval s a többi szo­cialista országgal együtt tevőlegesen vesz részt minden a békeharcot tá­mogató akcióban. Síkraszáll a kü­lönböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttélése elveinek ér­vényre juttatásáért, a nemzetközi fe­szültség forrásainak, tűzfészkeinek megszüntetéséért s az általános ós teljes leszerelésért. Ma, amikor tanúi vagyunk annak, hogy az Amerikai Egyesült Államök agresszív politikát folytat szabad nemzetek s a jogaiért küzdő népek ellen, különösképpen kell hangsúlyoz­nunk minden békeszerető ember ösz­szefogásának szükségességét, mert csak így lehet véget vetni az agresz­sziónak, amelynek ,célja minden nem­zetközi jog sár'batiprása s a gyön­gékkel szemben az erősebbek reak­ciós akaratának, érvényesítése. Az amerikaiak nemcsak arra vete­medtek, hogy a dél-vtetnami hazafiak ellen kilátástalan háborúba bocsát­koztak, melynek folyamán a legem­sertelenebb erőszakossághoz folya­modnak š az ilyen módszereket támo­gatják, hanem nem riadnak vissza a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázásétól sem és tu­lajdonképpen hadüzenet nélküli hábo­rút folytatnak ezzel az országgal. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság segít­séget nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Támogatja azt a kö­vetelményét is, hogy az Amerikai Egyesült Államok vessen véget viet­nami beavatkozásának, vonjon onnét ki minden fegyveres erőt, szüntesse meg az amerikai haditámaszpontokat, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását, és az ame­rikai katonai egységek távozzanak Vietnam területéről. Véleményünk szerint a megoldás alapjául csupán a genfi egyezmények szolgálhatnak, valamint a vietnami nép csorbíthatatlan jogának elismeré­se, hogy önmaga döntsön hazája sor­sáról. Ogy véljük, hogy a béke megvédé­se érdekében szükséges intézkedése­ket idejekorán, az esetleg megoldha­tatlan helyzet létrejötte előtt kell foganatosítanunk. Ehhez igazodik a Német Szövetségi Köztársaságban ész­lelhető fejleményekkel szembeni ma­gatartásunk ís. Ma két különböző társadalmi rend­szerű, önálló német állam létezik s közülük a Német Demokratikus Köz­társasághoz baráti, szövetségi kapcso­latok fűznek bennünket, mert közös célkitűzésünk a szocialista társada­lom megszervezése. Teljes mértékben támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság fejlődését, mert meg va­gyunk róla győződve, hogy ez a fej­lődés békés. — A múltban szerzett szomorú tapasztalatok után az egész német népnek e fejlődés útján kelle­ne haladnia. Elvtársak! A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság képviselői akkor látogat­tak el hozzánk, amikor hazánk dol­gozói népgazdaságunk és szocialista társadalmunk további felvirágoztatá­sára törekszenek. Ügy véljük, hogy jó úton haladunk és ezt a népgazdaságunkban tavaly, valamint ez év eddigi hónapjaiban elért általában kedvező eredmények is igazolják, "ügya'nezt bizonyítja"~iz ez év elejétől április végéig kedvező tervteljesítés is. Iparunk 102,3 száza­lékra teljesítette tervfeladatait s az ipari termelés terjedelme 8,2 száza­lékkal volt nagyobb, mint tavaly ugyanazon Idő alatt. Ezek az eredmények természetesen őrömmel töltenek el bennünket, ami azonban nem adhat okot egészségte len önelégültségre. Minden köntör­falazás nélkül megmondom, hogy népgazdaságunkban még számos bo­nyolult problémát kell megoldanunk. Csak azután állithatjuk, hogy egész­séges, egyenletes gazdaságunk fejlő­dése, és ezzel létrejön az egész tár­sadalom felvirágzásának szilárd alap­ja Is. A gazdaságirányítás tökéletesebb rendszerének meghonosításával egy­idejűleg megtesszük az előkészülete­ket az 1966—1970. évi népgazdaságfej­lesztésl ötéves tervidőszakra is. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága kitűzte az említett előkészületekre vonatkozó Irányelve ket, amelyeknek értelmében a haté­kony gazdaságfejlesztés biztosítását, iparunk maradéktalan hasznosítását, számos haladó irányzatú szervezeti módosítást s a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés fellendítését célozzék a soron levő tervezési mun­kálatok. Mi bizalommal tekintünk jövőnk elé, mert nagy erőt látunk népünk öntudatosságában és felzárkózottsá­gában Csehszlovákia Kommunista Pártja köré. Tudjuk, hogy szövetsé­günk és barátságunk a Szovjetunió­val, valamint az, hogy a szocialista országok táborába, a békéért és az előrehaladásért világszerte síkraszál­lók széles arcvonalába tartozunk — szilárd megingathatatlan támaszunk. Kedves Tito elvtársi Kedves Vendégeinkl Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy azzal a kíván­sággal fejezzem be beszédemet, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyre szilárduló barátsá­ga s együttműködése országaink né­pének érdekeit, a szocializmus érde­keit szolgálja, s járuljon hozzá a to­vábbi előrehaladáshoz és a világbéke győzelemre juttatásához. Eugedjék meg, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népének sok további sikert kívánjak szocialista hazája építésében. Engedjék meg, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának és Tito elvtársnak, a JKSZ Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökének s minden Jugoszláv kommunistának ugyancsak sok sikert kívánjak a jugoszláv nép boldog, békés szocialista életéért folytatott küzdelemben. Joszip Broz Tito elvtárs beszéde (Folytatái ax 1. oldalról) Jugoszlávia és Csehszlovákia dolgo­zóit ma már semmi sem gátolja a szabad fejlődés útján és további kö­zeledésünkben sem. Meg vagyunk róla győződve, hogy a magas színvonalú termelőerőkkel rendelkező Csehszlo­vákia tapasztalatai igen nagy jelentő­ségűek a többi szocialista ország szá­méra is, amelyek összhangban sajátos feltételeikkel s lehetőségeikkel ugyan­csak a szocializmus magasztos esz­méit követik. Közös célkitűzésünk, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján egybekössük s kel­lő összhangba hozzuk a társadalom s a dolgozók egyéni érdekeit. Az e cél eléréséhez vezető utaknak s módszereknek feltétlenül kellő össz­hangban kell lenniük mindegyik or­szág sajátos feltételeivel. Ezeket a módszereket ezért nem lehet sem utá­nozni, sem pedig sablonszerűén alkal­mazni. Éppen ezért úgy véljük, hogy a szocialista gyakorlatban szerzett ta­pasztalatok kölcsönös ismertetése, a kölcsönős eszmecsere mindegyik or­szág sajátos feltételeinek tiszteletben tartásával, a szocialista országok s mozgalmak kölcsönös együttműkö­désének s igazi egységének rendkívül fontos feltétele. Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy e helyen néhány adatot ismer­tessek Jugoszlávia fejlődéséről. Hála dolgozóink fáradhatatlan szorgalmá­nak s alkotó kezdeményezésének, si­került lendületes gazdasági fejlődést elérnünk, dolgozóinknak jobb anyagi helyzetet biztosítanunk és jelentős kulturális sikereket is elkönyvelnünk. A legutóbbi 10 év alatt átlag 9-száza­lékos növekedést értünk el gazdasá­gunkban és 12,13 százalékos gyara­podást iparunkban. Ipari termelésünk 10 év alatt 3,5 százalékkal, mezőgaz­dasági termelésünk pedig 56 száza­lékká ! nőtt. A lakosság vásárlóereje most 2,1. -"r nagyobb, mint 10 évvel ezelőtt és ",5-szSr több ipari árucik­ket vásárol. Míg 10 övvel ezelőtt éven­te 25 000 lakás épült Jugoszláviában, 1964-ben már 125 000 új lakást adtunk át. Iparunk lendületes fejlődését bi­zonyltja az is, hogy tavaly mintegy 30 000 gépkocsit, csaknem 200 000 te­levíziókészüléket, 400 000 rádiót és sok más árucikket gyártottunk. Ez a lendületes fejlődés természetesen csak azért lehetséges, mert Jugoszlá­via dolgozói áldozatkészek s fáradha­tatlanok törekvéseikben. Ha arról beszélünk, mi mindent ér­tek el népeink a szocialista ország­építés éveiben, azt ls meg kell mon­danunk, hogy mindezt a béke tette lehetővé. Jugoszlávia és Csehszlovákia s a földkerekség népeinek meggyőző­dése, hogy a béke minden további fejlődés múlhatatlan feltétele és ezért létérdekük a béke megőrzése. Sajnos ma, amikor az imperializmus legreak­ciósabb körei ismét veszélyeztetni akarják a szabadságszerető emberiség vívmányait, a fasizmus fölött aratott győzelem s a háború utáni erőfeszí­tések eredményeit, mélységes aggo­dalommal kell arra rámutatnunk, hogy jelenleg is óriási veszély fenye­geti a földkerekség népeinek békéjét és biztonságát. A reakciós erők jelenlegi agresszív akciói olyan helyzetet teremtenek, amelyben a földkerekségen minden demokratikus és békeszerető ország­nak, de különösen a szocialista s az ún. el nem kötelezett országoknak a leghatározottabban kell küzdeniük a nemzetközi kapcsolatok ilyen vesze­delmes kiéleződése ellen. Ml tántorít­hatatlanul kitartunk állásfoglalásunk mellett, mely szerint a békés együtt­élés politikája az egyedüli, amely alátámaszthatja az említett békés tö­rekvéseket s mindenütt lehetővé te­heti a társadalom gyors felvirágoz­tatását. Sajnos, egyes szocialista országok­ban is akadnak olyan egyének, akik elferdítik a békés együttélés politiká­jának értelmét és tartalmát. Úgy kép­zelik el, hogy a mostani helyzet meg­másíthatatlan, hogy le kell fékezni az előrehaladó társadalom mozgal­mait, mert ellentétben állnak a {el­szabadító mozgalmak s a munkásosz­tály érdekeivel s célkitűzéseivel. Ilyenek a kínai vezetők nézetei és ilyen a gyakorlatuk ls,. bár mindezt azzal szeretnék leplezni, hogy ideoló­giai harcot folytatnak. Álforradalmí frázisokat hangoztatnak és magatar­tásuk nemcsak a béke megőrzéséért vívott küzdelemmel nem hozható össz­hangba, hanem a szocializmus igazi érdekeivel sem. A béke megőrzése a földkerekség minden népének sarka­latos érdeke s elválaszthatatlan a ha­ladó erők erősödését célzó küzdelem­től s a szocializmustól is. Kedves Elnök elvtársi Elvtársaki Baráti országainknak még igen sok lehetőségük van a politikai, gazdasá­gi, kulturális, valamint más együtt­működés további elmélyítésére. A mai napon azonban ennek ellenére ls meg­elégedéssel beszélhetünk az eddig el­ért kedvező eredményekről. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság igen fontos szerepet tölt be árukivitelünk­ben és Jugoszlávia gazdasági fejlődé­se alapján lehetővé válik országaink további gyümölcsöző ipari együttmű­ködése is. A csehszlovákiai vezetők­kel néhány olyan konkrét intézke­désről is tárgyaltunk, amelyek célja, hogy kölcsönös előnyösséggel az ed­diginél is nagyobb méretű legyen együttműködésünk. Meg vagyok róla győződve, hogy a, jövőben lehetővé válnak országaink polgárainak gya­koribb s szélesebb körű kapcsolatai. Meg vagyok arról is győződve, hogy ez a látogatásunk s az itt folytatott beszélgetéseink ugyancsak hozzájá­rulnak a béke erőinek általános ösz­szefogásához és szocialista országaink a jövőben is megtesznek minden tő­lük telhetőt a béke megőrzése, az elő­rehaladás és a szocializmus ügye ér­dekében. Engedjék meg, hogy még egyszer szívből megköszönjem a kedves ven­déglátást s figyelmességet, s sok to­vábbi sikert kívánjak alkotó munká­jukba*. Jobb, célszerűbb nevelőmunkát Tegnap a bratislavai Kultúra és Pi­henés Parkjában megkezdte munká­ját a CSISZ nyugat-szlovákiai kerületi konferenciája. A kerület fiataljainak tanácskozásán František Dvorskýnak, az SZLKP nyugat-szlovákiai bizottsá­ga vezető titkárának vezetésével részt vett a kerületi pártbizottság küldöttsége, valamint a CSISZ Köz­ponti Bizottságának küldöttsége Mi­loslav Zavadil elnök vezetésével. A konferencia vendégel voltak az FDJ drezdai képviselői, valamint a Győr megyei KISZ-küldöttség. A kerületi bizottság beszámolóját Jaroslav Hlinický, a CSISZ kerületi bizottságának elnöke tartotta. Hlinic­ký elvtárs beszédében foglalkozott a kerület fiataljainak a múlt konfe­rencia óta végzett munkájával, s azokkal a feladatokkal, amelyek a közeljövőben várnak a CSISZ szerve­zeteire. A vita során felszólalt František Dvorský, a nyugat-szlovákiai kerület pártbizottságának vezető titkára ls. Beszédében többek között foglalko­zott a kerület elért eredményeivel, majd azokról a feladatokról tett em­lítést, amelyek a negyedik ötéves terv folyamán hárulnak majd a ke­rület fiataljaira. A konferencia ma folytatja mun­káját. —né— 50 ezer férőhely a balatoni camping-táborokban A napokban hazánkba érkezett dr. Zäkonyi Ferenc, a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Út­ban Prága felé megállt Bratislavában, hogy sajtóértekezlet keretében tájé­koztassa az újságírókat a balatoni camping-táborokról, valamint a többi idegenforgalmi létesítményről. Az el­múlt idény óta Magyarországon 120 millió forintot fordítottak a Balaton környékének kiépítésére. A camping­táborok tavalyi kilencezer férőhelye több mint 50 ezer férőhelyre bővült. A táborok tökéletes egészségügyi be­rendezéssel, főzőhelyekkel, állandó egészségügyi szolgálattal, posta-auto matákkal és önkiszolgáló ételboltok kai rendelkeznek. Magyarországon az Idén több mint 500 ezer csehszlovák turista látogatására számítanak. —Ili A CSEHSZLOVÁK Tudományos Aka­démia 1953 óta sok kisebb-nagyobb épületet emelt, összesen 320 millió koronáért. Az összegnek a felét a Szlovák Tudományos Akadémia épít­kezéseire fordították. PLZEŇBEN TEGNAP galambver­senyt rendeztek, amelynek 200 „részt­vevője" volt. A Július FuClk Bánya alkalmazottai közül harmincötén fog­lalkoznak galambtenyésztéssel. ODENSEE, dán városban egy Jőté­konycélú sorsjáték dijat között egy Ingyenes szülés is szerepelt. A díjat egy 18 éves fiatal lány nyerte el. 75 OjlTÁSI javaslatot realizáltak az év elejétől a komáromi hajógyárban. Az újítási javaslatok révén 1807 000 koronát takarítottak meg. A KANADAI Statisztikai Hivatal szerint jelenleg az eszkimók között sokkal nagyobb a szaporulat, mint más nemzetek között. A 15 gyerme­kes családok egyáltalán nem ritkák. 25 évvel ezelőtt az eszkimók csupán 11 ezer főt számláltak. A RUZOMBEROKI gyapotfeldolgozó üzemek a preSovi készruhakószítő üzemeknek eddig 10 ezer métert szál­lítottak a Texas nevű új anyagból, amelybői divatos nadrágok készülnek. KARLŠTEJN várát a múlt évben 68 országból 65 437 turista látogatta meg. A legtöbben az NDK-ból érkez­tek: 14 731-en, az NSZK-ból 10 994-en, a Szovjetunióból 8120-an. A lengyel látogatók száma 4731, a franciáké 4132, az angoloké 3192, a bolgároké 2764, az amerikaiaké 2039, a magya­roké 1873, az olaszoké 1232 és a ju­goszlávoké 1183 volt. A PRÁGAI Postamúzeum több cseh' szlovák postabélyeg-sorozatot küldött mutatóba a chicagói First Czechoslo­vak philatelic club of America bé­lyeggyűjtő-klubnak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN két matematikus slágerszerzésre „tanított meg" egy elektronikus számológépet Az eredmény megdöbbentő: a gép egy perc alatt négyezer zenedarabot kom' ponált. A PLZEŇI terrfirium Aj lakója Észak-Amerika legmérgesebb kígyó­fajtájának egyik példánya, amelynek marása azonnali halált okoz. Latin-Amerika népe küzd a demokráciáért és a szabadságért. La Paz (CTK)' — A sztrájkoló bá­nyászok és a junta csapatainak vé­res összecsapásai után Bolíviában most viszonylag nyugalom van. A na­gyobb városok életét bizonytalanság és ideges várakozás jellemzi. A katonai juntának nem sikerült elérnie fő célját — mintegy harminc­ezer ónbányász leszerelését. A Jun­ta nagyon sok szakszervezeti poli­tikust és pártvezetőt letartóztatott. Valamennyi politikai párt elítélte a katonai erőszakuralmat. Candia tá­bornoknak társelnökké történt kine­vezésében a katonai vezetők közti ellentétek újabb kirobbanását látják. Candlát Bolívia első számú emberé­nek tekintik. A Paraguayba hurcolt Juan Lechín volt alelnök, a bányászok vezére ki­jelentette, hogy a juntát és az Egye­sült Államokat teszi felelőssé az or­szág jelenlegi nehéz helyzetéért, a nagyfokú munkanélküliségért és bér­csökkentésért. Illia argentin köztársasági elnök kormánya két tűz közé került. A jobboldali elemek szorgalmazzák, hogy Argentína vegyen részt csapa­taival az Amerika-közi fegyveres erők dominikai akciójában, a balol­dali pártok és a szakszervezetek vi­szont ellenzik Argentína beavatkozá­sát. Az argentin tisztikar a néptöme­gek nyomása ellenére azon mester­kedik, hogy létrejöjjön az AÁSZ ál­landó fegyveres szervezete, melyben Argentína ls részt venne fegyveres erőivel. A chilei parlament három képvi­selője a Népi Akció Frontja meg­bízásából Dominikában járt, hogy fel­mérést végezzen, mekkora gyógy­szerszállítmányt küldjenek a harco­ló dominikai népnek. A képviselők dolgavégezetlenül tértek vissza, mert az amerikai katonák azonnal Santo Domingo elhagyására kény­szerítették őket. A bolíviai junta megosztotta az államfői tisztséget René Barrientos j jobbra j és Alfredo Candia (balra) tábornokok között A társelnökök" intézménye a katonai juntában kirobbant ellentétek következménye. íCm íelvétele). fTJ SZÖ 2 * 1885. Június

Next

/
Thumbnails
Contents