Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-03 / 152. szám, csütörtök

Érettségi előtt a

z l-polyságl magyar tannyelvű általános középiskola idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulólát. Az eltelt tíz év alatt igen szép sikereket ért el és számos növendéke került az egyetemre, vagy főiskolákra. Az idén két osztályban 73 diák ül az érettségiztető bizottság elé, hogy tanúsítsa felkészültségét, tudását. Az érettségiző fiatalok túlnyomó többsége az idén is különféle egyetemekre és főiskolákra adta be Jelentkezését. Elbeszélgettünk néhánnyal közülük. Szuráy fűlika kitüntetéssel végezte a harmadik évfolyamot. Re-, méli érettségtfe sem sikerül roszszabbul. — A Šafárik Egyetem orvosi fakultására feletkeztem — mondja mosolyogva. Izgatottan készülök a felvételi vizsgára. Nagyon örülnék, ha sikerülne. Régi vágyam ugyanis, hogy orvos legyek. Pereszlényi Irén is bekapcsolódik a beszélgetésbe, ö igen sokoldalú kislány, szavalóversenyek többszörös győztese, az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad egyik erőssége. Emellett kitűnő tanuló. — Igen, kedvel -m az irodalmat, a szép verseket, a mértéktartó ízléses táncdalokat és általában a muzsikát. Különösen két nép irodalma érdekel: a magyar és az orosz irodalom. Ezért jelentkeztem a Komenský Egyetem filozófiai fakultásán a magyar—orosz szakra. Szeretnék tanítani. Tanárai úgy vélik, semmi akadálya annak, hogy Pereszlényi Irén régi vágya teljesülhessen. Tovább érdeklődünk, milyen pályát választanak még a lányok? A kék szemű, szőké kislány, Kovács Anasztázia jelentkezik. — A Közgazdasági Főiskolára jelentkeztem, az automatizálás és gépesítés szakra. Sokan kissé szokatlan és különös dolognak tartják, hogy lány létemre a gépek iránt érdeklődöm, pedig így van. Különösen a kibernetikai gépek érdekelnek. Mellesleg még hozzáteszi, hogy ugyancsak kitűnő tanuló és természetesen a jó könyvek, a színvonalas irodalom és a zene is érdekli. A lányok közül többek közt Buchta Mária is a nyitrai Pedagógiai Fakultásra adta be Jelentkezését. — Nagyon szeretnék tanítani, gyerekek közt lenni — mondja. Számomra nincs szebb hivatás, mint a tanítás. Felemelő érzés lehet az a tudat, hogy munkám nyomán a gi/erekek újabb és újabb ismeretekkel gazdagodnak. Ugyanez a véleménye Gáspár Rudolfnak is, aki az 1—5 évfolyamban végzendő oktató-nevelő munkához szeretne a nyitrai pedagógiai fakultáson képesítést nyerni. Elgondolkoztató megjegyzéssel zárja mondanivalóját: — Nagyon örülnék, ha felvételi vizsgám sikerülne. Sajnos azonban úgy tudom, az idén csak kevés halgatót vesznek fel, bár a magyar középiskolák végzett növendékeinek jelentős része a pedagógusi munkát szeretné élethivatásul választani. A kiváló földművesszövetkezetéről Ismert Ipolyviskről való Tóth Ferenc, aki szülőfaluja szövetkezetének jó munkáján tudta felmérni a mezőgazdaság hatalmas jelentőségét, megszerette ezt a munkát és igen helyesen választott pályát. — Igen, én is Nyitrára Jelentkeztem — mondja — de nem a pedagógiai fakultásra. A mezőgazdasági főiskolára adtam be jelentkezésemet. Tudom, hogy hazánk mezőgazdaságára nagy és szép feladatok várnak és mint mezőgazdasági mérnök én is szeretnék részt vállalni e feladatok megoldásából. Mezőgazdaságunk felvirágoztatását jövőnk egyik fontos feladatának tartom. r» zépen beszél Tóth Feri, szé•V, pen, öntudatosan, lelkesen ' beszélnek a többi érettségizők is. jó közöttük elidőzni, érdemes velük elbeszélgetni, hiszen tipikus képviselői ők mai új ifjúságunknak, amely tervekkel, vágyakkal, élet- és munkakedvvel készül az életre. SÁGI TÖTH TIBOR MEGALKUVÁST NEM TŰRNEK A BRECHT SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA Nagy eseményben volt része a múlt héten Prága szlnházkedvelő közönségének. Néhány éves szünet után — legutóbb 1958-ban jártak nálunk — ismét fővárosunkba látogatott az európai hírű Brecht Színház kiváló együttese. A Nemzeti Színház prózai színpadán, a Tyl Színházban Brecht két darabjával: Állítsátok meg Arturo Uit és A koldusoperával, továbbá Brecht színvonalas átdolgozásában Shakespeare Coriolánusával mutatkoztak be a berlini művészek. A berlini Brecht-estek egyik erőssége a rövid jelenetekből és énekszámokból szellemesen összeállított egész estét betöltő műsor — melyben Berthold Brechtet egészen új oldaláról ismer• Igor Sztravinszkij Variációk zenekarra című művét a közelmúltban mutatták be Ohica.góban, a szerző vezényletével. A művet Aldous Huxley emlékére szerezte a művész. B Joan Baer, a 24 éves amerikai népdalénekesnő már három éve csak 40 százalékát hajlandó kifizetni a reá rótt jövedelemadónak. Az adóhivatalhoz intézett levelében megírta: nem hajlandó viselni az amerikai fegyverkezés költségeit. ť '* ggsf/• ^M B&fyg !M jy SPiioi ¥ I • f I 1 i ľ ÄJ > jelenet az „Állítsátok meg Arturo Uit" című darabból. jük meg. A szórakoztató, mulatságos gondolatokat ébresszen a közönségben. Ellenkezőleg, inkább az, hogy kíméletlenül leleplezze a kapitalista életmódot, annak minden csökevényével. És ezt az igyekezetét teljes mértékben siker koronázta. A Coriolánus előadása valóban európai színvonalú. A hagyományosan egyszerű brechti szín: az erős fényben úszó puszta térség a római erődítmény kapujával, a forgószínpad jóvoltából váltakozó diadalívvel, a patríciusok és az ingadozást, tétovázást nem ismerő modern plebejusok, proletárok — illúziót keltő harcának méltó színhelye. Brecht elítéli az önző, hullákon átgázoló kíméletlen főhőst, Coriolanust, aki saját céljai, hiúsága érdekében népét hajlandó feláldozni. S ezt a nép is tudja. Ezzel magyarázható végtelen megkönnyebbülése a véres tragédia megszűntével és közömbössége Coriolánus holttestének láttára. A nép így juttatja kifejezésre véleményét: térjünk napirendre a dolgok felett, lássunk ismét munkához, hogy legyen miből élnünk. A lenyűgöző előadás hatásosságát fokozzák a színpadon lejátszódó tömegharcok, a megrázó hangaláfestés. Ekkehardt Schallt ismét a címszerepben látjuk. Nehéz feladatát most is könnyedén oldja meg, szinte áramlik belőle a varázserő, amellyel saját dicsőségére törekedve magával ragadja, harcba viszi a tömegeket. Helene Weigel, Brecht özvegye és munkatársa a színház igazgatója a darabban — ez egyetlen fellépése — Volumiát, Coriolánus édesanyját alakítja nagy hozzáértéssel. Művészetét két egymással merő ellentétben álló jelenete bizonyítja. Az egyikben, a darab elején ő maga is dicsőségre törekedve elfojtja féltő anyai szíve hangját, és elszántan harcba küldi azt, ki számára a legdrágább. A darab végén pedig belátva a harc hiábavalóságát a csatát mindenáron folytatni akaró Coriolánus előtt térdre borulva könyörög, hagyjon fel eszeveszett szándékával. A berlini együttes politikai együtdarabot a prágai színházi szakembe- tes, mely lépést tart a fejlődéssel, de rek és újságírók zárt körű előadás nem hódol be a változó divatnak. keretében tekintették meg. Az Állítsátok meg Arturo Uit ma is rendkívül időszerű, antifasiszta darab. A Hitler hatalomra jutásáról szóló paródia, noha néhány évvel ezelőtt a prágai S. K. Neumann Színházban is bemutatásra került, most mégis újszerűnek tűnik a groteszkül tragikusan ható rendezésben. Ekkehard Schallnak a címszerepben Chaplinre emlékeztető kitűnő bohócalakftása Művészi teljesítménye meggyőződéses, megalkuvást nem tűr, kemény bírálat mindazzal szemben, ami rendszerünk számára idegen. Ezért is értünk egyet mondanivalójával, mely a mi gondolatainkat is maradéktalanul kifejezésre juttatja. Élmény volt ez a néhány színházi est a prágaiak számára, ugyanolyan mint amilyen élményt nyújt majd a budapestieknek s később a londoniakutolérhetetlen teljesítmény. A panop- nak, akik bizonyára hozzánk hasontikumszerű bábuk, a harsány zene lóan tárt karokkal fogadják a kedves jól kiegészítik a komédiát. A darab vendégeket, a kiváló berlini művémegrázóan igaz mondanivalója — az szeket. — km — az ok, mely mindezt a világra hozta, ________ korántsem meddő — szinte Fučík intő szavait idézik: Emberek, legyetek éberek! Az egész világon népszerű Koldusoperát első berlini bemutatója óta nemegyszer vitték már színre, és már nálunk is több ízben bemutatták. Ugyan ki nem ismerné Mackle Messer dalát, Kurt Weil fülbemászóan kedves szerzeményét? Wolf Kaiser a fő• Rotterdami Erasmus, a nagy humanista nevét viselő díjat, a Praemium Erasimiánum-ot az idén két filmrendezőnek, Charite Chaplinnak és Ingmar Bergmannak adományozták. A százezer arannyal járó díjat minden évben Hollandiában adományozzák olyan egyéneknek vagy intézményeknek, akik kiemelkedő mószerepben valóságban tündökölt. Cél- don járultak hozzá az európai kulja nem az volt, hogy szentimentális túra gazdagításához. Az olvasás megszerettetése HOSSZÚ ÉVEK folyamán azt tapasztaltam, hogy az olvasás nagyban befolyásolja a tanulók tanulmányi eredményének kialakulását. Helytelen lenne az általánosítás, ám az esetek többségéből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy amelyik tanuló kiválóan olvas, az más tantárgyakban is jó. Persze, ennek az ellenkezője is fennáll, vagyis aki rosszul olvas, az a gyenge tanulók közé tartozik. Egyszerű ennek a magyarázata, de nem árt, ha közelebbről is megvizsgáljuk, mert csak így győződhetünk meg igazában arról, milyen szerepet tölt be az olvasás a gyermek életében. Ha a jól olvasó tanuló először olvas el egy szöveget, már akkor igyekszik annak tartalmát felfogni. Olvas, de figyelme a sorok, a mondatok tartalmát az egész tartalmi összefüggést kutatja. Ha egyik-másik szót helytelenül ejti ki, úgy önmagától tér vissza hozzá és helyes formájában megismétli. Nála tehát a tartalom kényszeríti a helyes kiejtést, sőt a helyes hangsúlyozást is. A tévesen ejtett szó zavarólag hathat a tartalmi összefüggésre, ezért javít. Más a helyzet a rosszul, illetve gyengén olvasó tanulónál. Nála a figyelem egyelőre nem a tartalom rögzítésére irányul, hanem arra, hogy az egyes szavakat elolvassa. Igyekszik szépen elolvasni a mondatot, de nem tud a tartalomra összpontosulni, mert figyelme az egyes szavak kiejtésére korlátozódik. A szavak mondatbeli összefüggését már nem képes rögzíteni. Meggyőződhetünk erről, ha kívülről megismételtetjük vele a mondatot és csak a mondat utolsó szavát tudja helyesen visszaadni. A mondat tartalmát nem fogta fel. Ehhez legalább kétszerháromszor el kell olvasnia a mondatot. Csak ezt követően kívánhatjuk tőle a mondatok közötti összefüggés feltárását. Az Ilyen tanulónak valóban fáradságos a munkája. Hosszabb anyag tartalomrögzítésének már a gondolata is félelmet kelt benne. Hiszen gyenge olvasása miatt az anyag egyszeri átvétele ls sok időt igényel. Természetesen, már ez kedvét szegi és beleun a tanulásba. Sőt nem ritka eset, hogy ennek következtében a gyermek elveszti önbizalmát és kialakul benne a meggyőződés, hogy képtelen a feladatt anyagot megtanulni. • Pedig ez nem így van. MaguK a szülők is tapasztalhatják, hogyha odahaza mesét vagy egy történetet mondanak el, azt a gyermek teljes érdeklődéssel hallgatja, és a hallottakat szépen, folyamatosan vissza is. adja. Ezzel meggyőz bennünket arról, hogy a hiba semmi esetre sem felfogásában, hanem valahol másutt, vagyis az olvasásban van. Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy a szülők figyelmét felhívjam az olvasás fontosságára és arra, ez az a terület, ahol sokat segíthetnek gyermekeiknek. Nemcsak azzal, hogy koruknak és értelmi képességüknek megfelelő könyveket adnak a kezükbe, hanem azzal ls, hogy olvasásukat ellenőrzik, érdeklődést mutatnak munkájuk iránt, s ha csak lehetőség van rá, megkérik őket, hogy hangosan olvassanak fel nekik. A FÁRADSÁG Itt sem lesz hiábavaló és hamarosan meghozza gyümölcsét. Míg az olvasás kezdetben nehéz munkát jelent a gyermeknek, a rendszeres gyakorlás révén hamarosan értékes szórakozássá válik. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Azzal, hogy az olvasásban gyakorlatra tesz szert, előre halad, javulni fog általános iskolai előmenetele is s az iskolai siker, az ezt követő szülői elismerés táplálni fogja önbizalmát és további erőfeszítésekre ösztönzi. KŰROSI LÁSZLÓ, Pelsőc Faliújság a nevelés szolgálatában SOKFÉLE MÓDSZER szolgálhatja az bíztuk meg, hogy a sajtóba is írjanak olvasas megszerettetését. Ilyenek pél- iskolánk egyes eseményeiről Az első dául az Író-olvasó találkozók, a fali- beszámolót a pionírszervezet évforujság szerkesztése, a kötelező olvas- dulójának megünnepléséről küldtük, mányok stb. Az alábbi néhány sorban Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, az olvasás megkedveltetésének egyik hogy a tanulók ilyen szerepeltetése módjával szeretnék foglalkozni: a saj- sok irányú segítséget nyújthat az októval. Ugyanis úgy vélem, az újságol- tató-nevelő munkában. így például növasás, a sajtó iránti érdeklődés lehet 'veli a tanuló önbizalmát, fokozza az az út, amelyen a fiatalokat az nyelvtani és fogalmazási igényesséirodalom megszerettetéséhez elvezet- gét, fejleszti a tanuló megfigyelőkészhetjük. Iskolánkon nagy súlyt fek- ségét, elmélyíti érdeklődését a napi tetunk a sajtó megrendelésére s a sajtó Iránt és arra ösztönzi, hogy bőtanulókat rászoktatjuk a rendszeres vítse általános műveltségét, újságolvasásra. Ennek a célnak szol- „ „. FÜLÖP IMRE, Szenc A CSINTAMÁNOK ÉS A HÁZASSÁGSZÉDELGÖ A SZOCIALISTA HUMANIZMUS SZOLGÁLATÁBAN... KEMÉNY G. GÁBOR 50. SZÜLETÉSNAPJÁRA gálatába állítottuk például az iskolai faliújságot is, melynek szerkesztését az egyik tanító irányításával már hosszabb idő óta a tanulók végzik. A faliújságon természetesen a diákok cikkei is megjelennek. Az osztály minden tagja büszke arra a tanulótársára, akinek cikke a faliújságra a . £

íme Jj

H Kr^JCXk új filmjének, trorfii Íi„q„!,„„ „„ „„„Ki,, > „ amelyben számos élvonalbeli cseh f mkerül Ilyenkor az egész osztály figye- s2ínés2 szerepe

l, tűbbe(k között Jlfln

l 11, milyen hatást váltott kt a cikk a Bohdalová, Jaroslav Marvan, František többi osztályban. Filipovský és mások. Az új cseh film TULAJDONKÉPPEN ezt vettük fi- két Capek-elbeszélést dolgoz fel. Az gyelembe, amikor a tanulókat azzal elsőben egy értékes szőnyeg eltulajdonítása körül keletkeznek a humoros bonyodalmak, a másikban egy házasságszédelgő mulatságos esetei kacagtatják meg a közönséget. Bratislavában június 3-án a Kultúraés Pihenés Parkban lesz az előzetes bemutató. A filmet az Ifjúság megtekintheti. —dl— ÖTVEN ESZTENDŐ egy ember életében hosszú idő, de az ötvenedik születésnap mégis csupán egyike az élet határköveinek, s csak viszonylag érdemel figyelmet. Olykor >— nem túl gyakran — azonban megesik, hogyha számba vesszük ennek az 50 esztendőnek gyümölcseit, meglepődünk azok bőségén és sokrétűségén. És akkor döbbenünk rá, milyen hoszszú és kimerítő utat tett meg az, aki elérhető sikereinek és eredményeinek valójában csak kisebbik hányadát tudja maga mögött. Erre gondoltam akkor, amikor nemrég az ötvenedik születésnapja előtt álló Kemény G. Gábor doktorral, a történelemtudományok kandidátusával, a Budapesti Állami Széchényi Könyvtár vezetőjével, több tudományos társaság tagjával — a szocialista humanizmus szívben-lélekben fiatalosan lelkes apostolával beszélgettem. Kemény G. Gábor nevét számos tudományos dolgozata révén már régóta ismerem. Kiadott munkái mindegyikén vörös fonalként húzódik végig szilárd meggyőződése, töretlen hite abban, hogy mindenkor és mindenütt érdemes a nemzetek egymás közötti megértését szorgalmaznunk, ennek érdekében fáradoznunk. Ezt az életelemévé vált meggyőződését pedig mindig megdönthetetlen történelmi tényekkel és dokumentumokkal támasztotta alá. HA FONTOLÓRA VESSZÜK, hogy a nemzetiségi problématika e beavatott ismerője, az impozáns, több kötetes „Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában" című gyűjtemény összeállítója és kiadója 1962-ben Budapesten még ennél is terjedelmesebb és jelentősebb művet adott ki „A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből" (Válogatás hét évszázad írásaiból címmel) — akkor úgy érezzük, hogy objektív elismerésünkhöz eléggé szubjektív csodálat — s talán némi irigység — is vegyül. Az ötven esztendő végeredményben nem is olyan sok s Íme, az előttünk fekvő nagy becsű művek olyan emberélet tanúbizonyságai, amelynek tán egyetlen perce sem veszett kárba, s amely a monográfiái dolgozatoktól kezdve — egyszer s mindenkorra a közösség szolgálatában — töretlenül ívelt fölfelé a nagy és átfogó összeségű egyetemes művekig, amelyek közül különösképpen az utolsó bilin cseli le figyelmünket. „A szomszéd népekkel való kapcso lataink történetéből" a közép-európai komparatisztikát több szempontból is gazdagította. Félreérthetetlen módszertani utasítás arra nézve, hogy a jelenkor követelményeinek megfelelően miként vizsgáljuk a szomszédos népek kulturális kapcsolatait: a kölcsönösség alapján, a kérdéses közösségek népi, faji jellegzetességeit következetesen szem előtt tartva: Továbbá: az említett művet — s ebben aligha tévedünk — mindeddig a történelmi és irodalomtörténeti adalékok, magyarázatok, okadatoló gyűjtemények legteljesebbikének tarthatjuk, mely egyértelmű, szabatos megfogalmazásával rámutat arra az egyetlen helyes útra, amelyhez a 20. század minden modern nemzetének el kell jutnia. S ez nem más, mint a szocialista humanizmus útja, amely a nemzeti sajátosságok kölcsönös becsben tartását jelenti a gyakorta közös múlt kulturális, lélektani s egyéb kapcsokkal átszőtt történelmi hátterének tudatában. AZ ELMONDOTTAKBÓL ítélve úgy vélem, hogy Kemény G. Gábor nagy horderejű, a középeurópai nemzetek kulturális kölcsönhatásának világos, szembesítő, feltáró és osztályozó, elfogulatlanul bíráló elemzés alapján megírt művének rangját nemcsak a szakkörökben jogosan keltett nagy feltűnés adja meg, hanem talán mindenekelőtt az olvasóközönségre — és nemcsak a magyar olvasókra! — tett jelentős kultúr-politikai forradalmasítóan példamutató hatása. JAROSLAVA PASlAKOVÁ J. Visnyevszka a moszkvai NagySzínház művésznője a közelmúltban nagy sikerrel szerepelt Bratislavában. Csajkovszkij operájában, a Pique Dame-ban lépett fel. A képen: N. Hazuchovával láthatjuk. (J. Herec, f elv.) 1965. június 3. * (Jj SZÖ 7