Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)
1965-06-03 / 152. szám, csütörtök
1 falu 10 hír VILKE • A VILKEI SZÖVETKEZET a losonci járás közepes szövetkezetei közé tartozik. Nyolcszázharminckét hektáron gazdálkodik, melyből 587 hektár a szántóföld. Hús-, tej- és tojástermelése nem emelkedik az átlag fölé. Az egy hektárra eső hústermelés 125 kiló. Az évi átlagos tejhozam 1662 liter tehenenként, s az egy tyúkra eső tojástermelés 97 darab. • A GYENGE GABONATERMÉS erősen befolyásolta az állatállomány hasznosságának növelését. Búzából 14,62, árpából 10,3 mázsa termett hektáronként. A tervezett hatvanöt vagon helyett csak 38 vagon gabonanemű termett. Szerencsére a lóhere átlagos hozama meghaladta a negyven mázsát hektáronként. • EGY KORONÁVAL MÉGIS TÖBBET fizetett a szövetkezet munkaegységenként. A tervezett 16 helyett 17 koronát. Ez a jó dohány- és lóheretermésnek köszönhető, amely a vártnál 352 843 koronával növelte a szövetkezet bevételét. Az összeg 5 korona 20 fillérrel növelte a munkaegység értékét. • TIZENEGY TRAKTORA és 5 traktorosa van a szövetkezetnek. Pedig a traktorosok keresete szép, a természetbeni járandóságon kívül 1000—1200 munkaegységet szereznek évenként. A traktorosok hiányát azzal magyarázzák, hogy kevés a fiatal a faluban és nincs kit traktorvezetői tanfolyamra küldeni. A tavaszi munkák idején a funkcionáriusok ültek a kormánykerék mögé. Az aratás alatt kénytelenek lesznek a traktorállomáshoz fordulni segítségért. • EGY-EGY MUNKAEGYSÉG ÉRTÉKÉT az idén is 16 koronában szabta meg a vezetőség. A bevételt illetően a kilátások egyelőre most sem kecsegtetőbbek a tavalyiaknál. A műtrágya kiszórását és a dohány palántálását a sok eső miatt gépek helyett kézierővel kellett elvégezni, ami jelentősen növelte a munkaegységek számát, • UGYANCSAK A MUNKAEGYSÉG értékének csökkentését idézi elő, hogy a fejők kézzel fejnek, s a gépeket a padláson hagyják rozsdásodni. Legnagyobb reményük a gabonaneműek jobb termésében van, kiváltképpen az árpában, amely szépen fejlődik. • TAVALY OTA TÉBÉCÉMENTES a szövetkezet szarvasmarhaállománya. Az idén csak egy üsző betegedett meg. Ezt elkülönítették. Olyan gazdaságba adják el a fiatal tehenet, ahol még tiem számolták fel a tébécés állományt. • TIZENKÉTEZER LITER TEJfEL TÖBBET adhatott volna el a szövetkezet, ha a losonci tejcsarnok rendszeresen biztosította volna a lefölözött tejet a kisborjúk számára. Mivel a tejcsarnok a kívánt mennyiséget nem szállította, és a reggel várt fölözött tejet gyakran délután küldte, a vilkeiek kénytelenek voltak teljes tejjel pótolni a hiányt. • NEGYVENEGY HÁZ ÉPÜLT a faluban a felszabadulás óta. Tizenkét család vásárolt autót, és 50 családban van motorkerékpár. Az üzletekben évente megközelítőleg 70 százalékkal több áru fogy el, mint a volt Csehszlovák Köztársaság idején. • A FALUSZÉPtTÉSI AKCIÖ KERETÉBEN sokat tett a falu népe. Többek között 1100 négyzetméternyi parkot létesített, négykilométeres utat rendbe tett, három helyiséget hozzáépített a kultúrházhoz, és négy közös kutat fúrt a középületek környékén. (bj) ELLENŐRZI A TALAJNEDVET A Központi Mezőgazdasági Kutatóintézet szakemberei Romániában olyan készüléket szerkesztettek, amely megméri a csapadék mennyiségét és a csapadék felszívódásának gyorsaságát, PATKOLÁS AZ EGYETEMEN Bár az utóbbi években egyre jobban terjed a mezőgazdaság gépesítése, a traktorok mégsem nyomták kl teljesen a lovakat a földművelésből. Komoly problémát jelent azonban az, hogy egyre kevesebb a kovács. Az Egyesült Államok kimondottan mezőgazdasági jellegű Oregon államának egyetemén ezért patkoló-janfolyamot nyitottak, ŰJ SZÖ 6 * 1965- Június 3j " Kint hideg tavaszí esőt bocsát le a felhős égbolt, bent ez a néhány búcsi ember a múltat, a jelent és a belátható jövőt mérlegeli. — Hogy nagyot változott a világ? — mondja Józsi bácsi. — De még mekkorát! Akkorát, hogy nem lehet azt röfre mérni. Nem bizony. Iád, akik fij falut ápftettek a kert házat, vagyis a szövetkezeti klufiot alatt, az a 60—63 család is a faluban, emlegetik. Most épül. meg azok is, akik a régebbi lakást Ugyanis a falu évek óta hiába vár a felismerhetetlenségig átépítették, arra, hogy állami segítséggel kultúrSok pénz kellett ahhoz. Azonkívül még mennyi a drága berendezésekért. házat építenek. Ez valamilyen oknál fogva késik. A szövetkezetnek kultu— Én mondom, hogy ezeknek a rális alapra ugyanakkor több mint mai nagy lakásoknak a modern be- háromnegyed millió koronája volt. Az rendezése magában is többet ér, mint aránylag nagy bevételből a kulturá — Nagyot, nagyot — kontráz a a régi vályogházak berendezésükkel, "* fundamentumukkal együtt. — De hát honnan az a sok pénz, szomszédja. — Te most ezt mondod. De mit mond majd erre az unokád fia? Egy pillantra megreked a beszél- szövetkezetes könnyebben és kevegetés. Mintha a kelleténél egy kissé sebbet dolgozik, mint a régi paraszt? messzebbre mentek volna a jövőbe. Előkerül a zsebekből a dohány, a cigaretta. Két szippantás közben könnyebben idézik a múlttat. — Hát úgy volt az bizony. Nem volt gazdag ez a falu sem a nagyapánk korában, sem a mi gyermekkorunkban. — Emlékszel még Pista — szól szomszédjához a legidősebbek egyike hányszor a fenekemre vert a tanító, mert télen csak minden másolis alapra is sok jutott. Nem herdálták el, most társadalmi munkahozzájárulással olyan szövetkezeti klubot ha magunk is beismerjük, hogy a" maí építenek a kulturális alapból, hogy abból aztán igazán példát vehetnek a környékbeliek. Nem lehet azt rófre mérni Ezt a kérdést csak felvetik, de nem firtatják... Az elsők között voltak, akiket a szövetkezeti gazdálkodás kiváló eredményeiért szárnyára kadik nap mentem iskolába. Meg a pott a hi r. Abban pedig elvitathatat Jóska öcsémére ls. Igaz, csak addig, i an ui a legjobbak közé tartoztak, hogy amíg rá nem jött, hogy az öcsém kezdettől fogva nem panaszkodhattak meg én ugyanabban a kitaposott ba- m unkaerő-hiányra. Náluk valahogy kancsban piszkítjuk az iskola földpadlóját. Érdekes, hogy ennek a valamikor ott ragadtak a fiatalok. Pedig nem csalogatták őket mézes madzaggal. Maradtak maguktól is, hiszen a kehátborzongatóan bosszantó esetnek rese t _ minden túlzás nélkül — nem idézésekor ma már semmi harag sem lobban az arcokon. Emlék. Mint például az is, hogy ... - Régen volt, nagyon régen, bizza, amikor egyszer egy szombat délelőtt hármunkat hazakergetett a bérlő nagyobbik fia. És éppen azokat, akikvolt és ma sem kevesebb, mint az iparban. Sőt, náluk „odáig fajult" a helyzet, hogy a szövetkezetbe jelentkezőkne nem kevesebb, mint 1000 Elnézést, hogy aránylag szűkre fogtam a búcsi szövetkezetesek érdekes beszélgetését, de hát minden nem fér bele a lapba. Talán nem is szükséges, hogy mindent papírra vessünk. Egyébként is mindenki a maga módján, a maga mércéjével méri a fejlődést. Retkes Lajos szövetkezeti elnök például így nyilatkozik: — Már gyerekkoromban megszerettem a mezőgazdaságot. Tanulni akartam. Mezőgazdasági iskolára jelentkeztem. A felvételim kiválóan sikerült, a vizsgáztatók szerint is. De nem vettek fel az iskolába, mert szegénységi alapon kértem a taníttatást. Foggal-körömmel küzdöttem, amíg valahogyan elvégeztem az alsó fokú mezőgazdasági iskolát. A főiskolai tervek már dugába dőltek, mert se pénz, se pártfogó nem akadt. Hát így volt. Most a szövetkezet havi 580 korona korona „belépti díjat" kell fizetniük, "f 10 8® 10 5!,,^ a, z° kna k' akik e' tec tí" " ť ' nikumba küld. 270 koronát kapnak havonta a mezőgazdasági tanonciss még ilyen feltételek között is csak minden tizedik jelentkezőt vehetik tői otthon legjobban várták a né- fe l p er Sze, hogy félreértés ne essék, hány krajcáros napszámot. Hogyan az oIya n gyermekekről van szó, akikis tudta olyan pontosan kiválasztani nek szüle i korábban nem dolgoztak, a szegények legszegényebbjeit? -• Régen volt, úgy Igaz. Azt a vis jelenleg sem dolgoznak a mezőgazdaságban. Mert ilyenek ls jelentkezlágot a legreumásabb porcikám se nek évent e néhányan. Az természetes, kívánja vissza. Soha többé ne legyen hogy a szövetkezeti tagok gyermekei úgy, ahogy akkor volt — mondja az a bácsi, akinek pipa van a szájában. S miközben vele bíbelődik, a szót az elnökhöz célozva így folytatja: — De tudod, Lajos, azért nálunk se ártana meg a munkafegyelemnek, ha egy-két Iögőst néhanapján hazazavarnátok a munkából. automatikusan szövetkezeti tagokká válhatnak — ha akarnak. De senki nem kényszeríti őket. Ilyen a búcsi szövetkezet. Nem tartozik az átlagosak közé, bizonyos tekintetben előtte jár a többinek. A televízióról, a fejlődés, a gazdagodás egyik fokmérőjéről már nem is szólT„. . I a • • egym íuftjijtjrujciui uiai ueiu « lobben elmosolyodnak, pedig nak> i nkább a közösség szempontjá- utób b 'gaza lesz, kolások. Azonkívül az Iskolától ösz töndíjat ís kapnak. Mindannyian tudják, mekkorát változott a világ 20 esztendő alatt. Egy emberen kívül mindenki komoly. Csak a bajuszos bácsi bajusza mozog. :— Mondhattok akármit, azért abból a csajka meséből mégiscsak igaz valami. Igaz, hogy Csajka ugyan még nincs, de Moszkvics, Oktávia és Volga már van a falunkban. S miért ne lehetne egyszer még Csajka is? Azt hiszem, hogy az egykori vörös katonának, a bajuszos bácsinak előbbnem tartják tréfának a dolgot, amit abból is látni, hogy a megjegyzésre egyetértően biccennek a fejek. Aztán újra hallgat a társaság, mint átalában, ha a befejező szavakat követő gondolatokat még nem gondolták végig, melyeknek szükségszerűen folytatásuk van. Feri bácsi töri meg a csendet. Azért furcsa ez az élet, halljátok. Az évzáró gyűlésen alig hittem a fülemnek, amikor felolvasták, hogy a szövetkezetünk vagyona néhány, ezer híján 33 millió korona értékű. — Pedig annyi az, Feri bátyám, mondja az elnök. De arra emlékszik-e még, mennyi volt 1949-ben? t— Nem én. De gondolom, hogy most legalább annyiszor több, ahány év azóta eltelt. — Hát nem pontosan lS-szörösére nőtt a vagyonunk, mert ugyebár akkor 330 ezer korona volt az értéke, most meg valamicske híján 100-szor annyi. A pipás ember bajusza alatt hamiskás mosoly bújkál, látszik rajta, hogy valamit mondani akar. Nem is sokáig tartogatja magában a szót. — Látjátok, megmondták azt nekünk a „jóakaróink" még idejében, hogy a szövetkezet meggazdagodik, a parasztnak meg marad a csajka. — Ha tréfának szántad, akkor is van ebben valami igaz, — kap a szón egyikük. A többiek mosolyognak, már Ismerik, ő folytatja: — Akkor tele volt a kamrám, a pincém, az istállóm meg a pajta is. Évente négy hfző is röfögött akkor a disznóólban, most meg két malackát is alig tudok meghizlalni. .— Aztán abból a négyből hányat evett meg a két család? — Hát hányat evett volna. Ha nagyon kellett a pénz, mind eladtuk. Magunknak a februári malacokból „javítottunk" fel egyet. Azt is a legkisebbet. Hiszen tudod te azt. — Már hogyne tudnám. Még azt is tudom, hogy a kamrád csak addig volt tele, amíg nem szedték az adót, meg nem jött a hidegebb idő a gyerekekre. Tavasszal eladtad az áttelelt üszőt, és vetted a kenyeret, mert üres volt a kamrád. Most meg az új nálad is ott éri a régit. — A kenyér meg a hízódisznó még nem minden. — Hát nem bizony. Te, Jóska, hányan is laktatok akkor ott az alsósori házban? Nem ebben a mostaniban, hanem a régiben. — Hagyjátok már abba. Talán irigylitek, hogy egy kicsit átpofoztattam azt a viskót, meg hogy a két fiam és a lányom családja az új soron lakik? Hát nem megdolgoztak minden fillérért becsületesen? — De még mennyire, hogy megdolgoztatok. Azok is, mind a 140 csaból fontosabb és jelentősebb kultúrHARASZTI GYULA i Minden milliméter számít! A szélesnyomtávú vasút építői serényen, de körültekintően végzik munkájukat. (Bachan felv.) RITKA ÜGYES MEGÜLDÍS A mezőgazdasági termelés megoldatlan problémái közé tartozik a földművesek téli foglalkoztatása. Az utóbbi években egyre többet foglalkozunk e kérdéssel, ám mind ez ideig különféle fórumok, különböző elgondolásainál tartunk csupán, és ki tudja meddig kell még várni a végleges megoldásra? örvendetes azonban, hogy mezőgazdasági üzemeink többségében érdemben foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Felmérik szükségességét és saját lehetőségeikből kiindulva keresnek megoldást. Ritka ügyes megoldást eszközöltek — bár csak kísérletképpen — a gelei szövetkezetben. Télen nálunk is számos munkaerő szabadul fel, akikre egyébként egész évben szükség van, de tél Idején nem tudnak munkát biztosítani számukr a. Az elmúlt években is itt szorított a csizma, így a szövetkezet vezetősége konkrét intézkedésekre kényszerült. Felmérték az anyagi lehetőséget és úgy határoztak, hogy az állattenyésztésben dolgozó személyzetet kéthetes fizetett szabadságra küldik. A 73 állattenyésztési dolgozó január végétől március közepéig váltotta egymást. A szabadságon levőket örömmel helyettesítették a tétlenségre kényszerült traktorosok, gyalogmunkások stb. ŕ-- Nekünk állattenyésztési dolgozóknak nagyon jól jött ez a két hét szabadság. Kicsit kikapcsolódtunk és megpihentünk. Bár, ha előbb tudtunk volna róla, beterveztünk volna egy szép utazást. Ez a véleménye Iván Lajos etetőfejőnek. Bennem azonban az a kérdés motoszkált, hogy nem fogadta-e kétkedéssel az intézkedést, nem gondolt-e arra, hogy az őt helyettesítő traktoros hozzánemértése, tapasztalatlansága megmutatkozik majd? — Megmondom őszintén, féltem egy kicsit. Attól tartottam, hogy leromlanak az állatok, és mire visszatérek, kevesebb tejet adnak. De nem így történt. A szövetkezet vezetősége előrelátó volt. Nem is volt semmi hiba. A mezőgazdaságban mindennél nagyobb lehetőség van arra, hogy a dolgozók a termelés több ágazatában jártasak legyenek. A gelei szövetkezetben szakszerű Irányítás elegendő volt ahhoz, hogy az állattenyésztőket olyanok helyettesítsék, akik 10—15 éve egészen más ágazatban dolgoznak. — Szövetkezetünkben az állattenyésztés jő kezekben van, jó alapokon nyugszik. A jövőben még bátrabban akarjuk fokozni a termelést, s éppen ezért egyre kedvezőbb munkafeltételeket teremtünk dolgozóinknak. Teljes mértékben egyet értünk Kása Benedek zootechnikussal, hiszen a kedvező munkafeltételek elősegítik egyben a jobb eredmények elérését is. SZABÖ TIBOR VADÁSZ PARADICSOM? Oj-Zélandban hajdanában nem voltak őzek. Később azonban a behozott néhány egyedből annyira elszaporodtak, hogy — bár az utóbbi években néhány milliót elejtettek — nem győzik Irtani őket. Mostanában már méreggel pusztítják ezt a nemes vadat. — Nálunk az erős harmat egy kisebb esővel is felér — mondja Bakó elvtárs — és bizony ettől is romlik a takarmány értéke. &Mííéô*ziMteá Bakó János, a gömörhorkai szövetkezet elnöke a határi munkákról szívesen elbeszélget. Cjságolja, hogy a Ilyen körülmények kö- cukorrépa egyelésén kívül megkezdték az őszi keverézött nem is csoda, hogy kek silózását, és a napokban sor kerül a lucerna kaszáamikor hallottak a takar- i ásár a i s. A gömörhorkai szövetkezetben a szárított mányok mesterséges szá- takarmányok begyűjtése elég nagy feladat elé állítja rításának előnyéről, ez a a tagságot. A sok csapadék miatt gyorsan kell intézgömörhorkaiakban is fel- kedniük, ha értékes szénát akarnak eltenni télre, keltette az érdeklődést. Jelenleg már hét ventillátor áll rendelkezésükre, és mind a hereféléket, mind a szénát ezekkel szárítják. Tavalyi takarmányuk is értékes volt, nem lúgozta ki az eső és nem penészedett meg a kazlakban. Az ilyen takarmánynak valóban nagy az értéke, hiszen a fehérjét tartalmazó levelek a száron maradtak. — Az idén a ventillátorokra még nagyobb szükség lesz, mint ezelőtt volt — mondja Bakó elvtárs és ezt meg is indokolja. A szövetkezetnek a takarmánybegyüjtés minden menetét sikerült gépesítenie. Ehhez már csak a petrencézők hiányoztak, de végre ezeket is megkapta a szövetkezet. Petrencéznl nem fognak ugyan velük, de a gépek segítségével egyenesen a pótkocsikra gyűjtik a takarmányt. A petrencézők és a forgató gépek sok levelet vernének le a herefélékről, ha nem gyűjtenék nedves állapotban. Az elnök ezért tartja fontosnak a ventillátorok szerepét. — A nagyüzemi termelési módnak az értékes takarmányalap biztosításán kívül más előnyei is vannak p-< mondja Bakó elvtárs. ŕ- A betakarítás kevés embert Igényel, s a munkaerők a kapásnövényeket ápolhatják. Ugyanakkor a teljes gépesítés olcsóbbá teszi a termelést. Gömörhorkán az első kapálás egybeesik a takarmányok gyűjtésével. S nagy előny a szövetkezet számára, ha mind a két munkafolyamatot egyszerre végezheti. Végtére az sem lebecsülni való, hogy a petrencéző gépek beiktatásával közel 1000 munkaegységet takarít meg a szövetkezeti Ä szántóföldi takarmányok behordása után, július elején sor kerül a 122 hektár rét kaszálására is. Húsz hektár kivételével a szénát is nagyüzemi módon takarítják be. A húsz hektárnyi terület apróbb rétekből áll, amelyeken körülményes gépekkel dolgozni. A kaszálást is kézzel végzik, erre azonban a szövetkezetnek nem lesz gondja. A helyi cellulózüzem dolgozói takarítják be ezekről a rétekről a szénát. A gömörhorkaiak azért kezdik július elején a szénakaszálást, mert meggyőződésük, hogy náluk ilyenkor legjobb az időjárás. A széna értéke is nagyobb, ha fiatalon kaszálják le a füvet. Ogy tartják, hogy a korai kezdettel csakis nyerhetnek. Ha kedvező lesz az időjárás, a jelenlegi fölszereléssel s== mint ahogy az elnök mondja — 10 nap alatt betakarítják a szénát. »
