Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-24 / 173. szám, csütörtök

HARA Ml ÁH 17. SKORZENY A Totes Gebirge sziklarengetegét nyaldosó tó vize fölött és alatt seré­nyen folyik a munka. Ha a Hitler-féle „csodafegyverek" háború alatti elne­vezése fellengősnek tűnt, úgy most ez a kifejezés bizonyos mértékben indo­koltnak látszott. A fasiszták teljesen kifogytak ember- és anyagtartalékaik­ból és valóban „csodának" kellett vol­na történnie ahhoz, hogy újból talpra álljanak. És ha valaki, akkor Ottó Skorzeny rendületlenül bízott e „cso­dában". Hitler dédelgetett kedvence jóformán lélegzethez sem engedte em­bereit, hogy éjt nappallá téve mielőbb elkészítsék azokat a rakétákat, ame­lyekkel elképzelése szerint Amerikát akarta lövetni. Rögeszméjévé vált, hogy a bombázás által keletkezett pá­nik hatása alatt „megpuhíthatja", be­látásra bírhatja az amerikaiakat a Szovjetunió elleni közös harcra. Vég­ső esetben — vélte Skorzeny és ha­sonszőrű társai — ezek a fegyverek fó szolgálatot tehetnek a későbbi re­vánsháborúban. A fegyvereknek és tervrajzaiknak tárolása természetesen megkövetelte, hogy ezeket gondosan elrejtsék. Első­sorban az atomfegyverek gyártásához szükséges nyersanyagokat kellett biz­tonságba helyezniük. Nézetük szerint a dél-németországi Haigerlochban kí­nálkozott erre eszményi hely. Az amerikaiak 1945 áprilisában csak hosszas kihallgatások után tudták a konokul hallgató atommag-fizikusok­ból kiszedni a rejtekhelyek titkát, így a haigerlochi düledező malom pincéjében sikerült csekély mennyi­ségű „nehéz víz" nyomára bukkan­niuk, amelyet Párizson át sürgősen Amerikába szállíttattak Külön erre a célra kiképzett amerikai nyomozókü­lönítmények egy közeli szántóföldön összesen másfél tonnányi uránércet találtak apró kockákban egy méter mélyen a föld felszíne alatt elásva. A megszállóknak csakhamar be kel­lett látniuk, hogy ezek a leletek csu­pán nevetséges töredékét képezték a Spanyolországba és Argentínába szál­lított tartalékoknak, mivel már lehe­tetlenné vált az alpesi erődbe szállí­tásuk. SÜRGET AZ IDŐ Az alpesi erőd „rettenthetetlen" védőinek szája íze egyre keserűbb lett, amikor a minden oldalról felé­jük töró ellenséges harckocsi-alaku­latok mindinkább „behorpasztották" utolsó mentsvárukat Meg ls érkezett a parancs: minden kísérleti munkát abbahagyni, minden anyagot, tervet, készletet elsüllyeszteni! A szögesdrót akadályok sorompói egymás után utat nyitottak a minden oldalról beözönlő, emeletmagasságig megrakott teher gépkocsiknak. A beérkezők között volt dr. Erich Schumann professzor, Hitler robbanóanyagszakértője vég nélküli kocsikaravánja is, de maga a „tanár úr" idejében meglépett az őt hajszoló amerikaiak elől, s vele együtt eltűntek a legfontosabb rakományok is, amelyeket a megszállók minden­áron kézre akartak keríteni. A Toplitzi-tó fenekére vándoroltak tehát az összes titkos feljegyzések és tervezetek az elkészült és készülőfél­ben levő fegyverekről, a kutatások eredményei, a „nehéz vízzel" telt tar­tályok, az atomkutatás terén elért si­kerekről szóló iratok, robbanóanyag­tartalékok, mérőeszközök, nem is szólva a már régebben említett hami­sított bankjegyek tömegéről. A tó kö­zepén még egy V-2 jelzésű szárnyas lövedéket is elsüllyesztettek. Mire az utolsó szállítmányok megérkeztek, már annyi idejük sem volt a haditengeré­szeti szakértőknek, hogy a rakomá­nyokat szakszerűen osztályozzák, és feljegyzéseket készítsenek elsüllyesz­tésük helyéről és mélységéről, mert már annyira közel voltak az ellenál­lás nélkül előnyomuló amerikaiak. Az utolsó rakományokat tehát teher­gépkocsistul egyszerűen a vízbe for­dították. SZEMTANÚK VISSZAEMLÉKEZÉSEI Hannes Stöckl, egy Grundlsee-Gőssl­bői származó derék erdőlakó eképpen Ottó Skorzeny, tömeggyilkos, aki az aranyat és a biztonsági szolgálat pénzhamisító eszközeit elrejtette. ecsetelte a rohamosan tünedező ezer­éves birodalom végnapjait: „Egy szép napon arra ébredtünk, hogy többszö­rösen tagolt szögesdrótakadályokkal zárták el elölünk a völgybe vezető utat. Tilos volt a tó vidékét megkö­zelíteni, Wehrmacht-katonák vették birtokukba a hegyvidéket. Csakhamar nyitjára jöttünk a titoknak, amelyet a hitleristák a világ elöl rejtegettek. Ott, ahol az erdőcsapások végződnek, ahol a hegyi ösvények megszakad­nak, különálló sziklacsúcsok mered­nek az égnek. Zergevadászaink nagy­Minden jogot fenntart a Deutscher Militärverlag, Berlin szerű távcsövekkel rendelkeznek, s ezekkel pontosan láthatták a völgy katlanban lejátszódó eseményeket. A sziklafalakat visszatükröző sima vízfelületet nemegyszer házmagas szökőár korbácsolta jel, mintha a tó mélyéből láthatatlan szellemek akar­nának kitörni. Utána robbanás resz­kettette meg a levegőt, majd furcsa sistergés hangja verődött vissza a hegyoldalakról. Lábunk alatt mintha megindultak volna a hegyek, házaink ablaküvegei belereszkettek a dörre­nésbe. A telep katonai alkalmazott fal a helységben laktak, a tisztek a grundl­seet Roth-villába szállásolták el ma­gukat. Mindenki látta őket jönni-men­ni, de ök úgy hallgattak, mint a né­masági fogadalmat tett szerzetesek. Egyszer azonban éjjel felzavartak, fogjam be azonnal az ökröket, fuvar­ra lesz szükség. — Háború van még — ordította iz­gatottan a százados — érvényben a munkakötelezettség! — Szomszédjaim­nak is elő kellett állniuk a fogatok­kal. Hosszú várakozás után mázsás ládákat raktak a szekerekre, és — irány a koromsötét Toplitzi-tó. Ott ka­tonák rakták tutajokra a terhet, és számításunk szerint a tó hosszának egyharmadában, ahol a víz 60—80 méter mély, elsüllyesztették. Mindez április végén látszódott le. Azt is lát­tuk a sziklatetőről, hogy az épülete­ket, a kísérleti állomást és a barak­kokat egyenlővé tették a föld színé­vel, az összezúzott gépeket pedig szintén a tó vizébe hányták. Szemmel láthatóan inukba szállott a bátorsá­guk. Végül azután nyomtalanul eltűn­tek a faluból a „néma leventék". A rablókülönítménynek azonban minden nyomot mégsem sikerült el­tüntetnie, sem az összes szemtanút elhallgattatnia. Az ugyanabból a köz­ségből származó Hermann Steinegger, akit ugyancsak ökrös fogat előállítá­sára kényszerítettek a csodafegyver­gyártók, a háború után jegyzőkönyvbe mondotta hasonló tartalmú vallomá­sát. Amíg azonban fény nem derül a Toplitzi-tóba süllyesztett kincsekre és fegyverekre, addig még mindig ho­mály fedi a többi tó fenekén és a barlangokban rejlő holmit. Ilyen tit­kot őrző tő pedig sok van a környé­ken. Mert ne feledjük, a „híres" al­pesi erődnek nyilvánított térségbe nem csupán az említett, aránylag kis kiterjedésű ausseei körzet tartozott, hanem elágazásait, illetve előretolt hídfőit Ausztrián kívül Észak-Olaszor­szágban, Bajorországban és Csehor­szágban kell keresnünk. PARTIZÁNJÁRÁS A SZELLEMTAVON Jóllehet a háború utolsó napjaiban egyenruhás tömegektől hemzsegett a fegyverekkel teletűzdelt alpesi erőd, biztonságot és nyugalmat mégsem él­vezhettek a náci fejesek. Eigruber „erődparancsnok" talán ezért árasz­totta el a falvakat és tanyákat a következő falragaszokkal: „Ausztriá­ban harcolunk, és nem hátrálunk. Minden katonaszökevényt, parancs­szegőt és partizánt a helyszínen fel­akasztunk! A hitleristák minden fe­nyegetésük ellenére csak csoportosan merészkedtek az utcákra, a szállít­mányokat állig felfegyverzett őrség kísérte. Mert bármilyen furcsán hang­zik, ebben a nácikkal zsúfolásig telt térségben is feltűntek a partizánok. KÖVETKEZIK: Kínos meglepetések AZ ELETET ADO VlZ 1 Minden élő­lény szervezeté nek nélkülözhe tetlen alkotó része a víz Az ember legfel­jebb három na­pig viseli el a vízhiányt. Testünk kb. 70 száza­lékban vizet tartalmaz, amelyből az anyagcsere révén mintegy két és fél litert választunk ki. Ezt a kiválasztást fokozhatja a nehéz testi munka, a nyáron végzett munka, a nagy erőkifejtés, verej­tékezés stb. Az elvesztett vizet pó­tolnunk kell: Az emberi szerve­zet a vízből vesz fel bizonyos ol­dott anyagokat, pl. jódot, amely a golyva és fluort, amely a fog­szuvasodás megelőzése szempont­jából fontos. Az embernek táplál­kozása során jó minőségű, egész­ségi szempontból kifogástalan víz­re van szüksége az ételek és ita­lok elkészítésénél, sőt még az edé­nyek elmosogatásánál is. Fontos a tisztálkodáshoz, ruhamosáshoz, ta­karításhoz, valamint az állatok etetéséhez és itatásához felhasz­nált víz minősége is. A vízfogyasztás hazai normáit vizsgálva tanulságos ismeretre te­szünk szert. Egy 10 000 lakoson aluli kisváros napi vízfogyasztá­sa személyenként 80—100 liter. Egy fürdőkád megtöltésére kb. 150—300 1 vízre van szükség. A WC leöblítésénél 8—10 liter fogy. Falun az egy személyre eső napi vízfogyasztás 60—80 liter. Kert öntözésére négyzetméteren­ként (száraz napokon) másfél li­tert, lovanként vagy más nagyobb állatonként 50 litert, kisebb álla­tonként (borjú, kecske, sertés, juh) 10 litert számítunk naponta. Ma már falun sem elégítheti ki a mezőgazdasági termelés és a lakosság vízszükségletét az eddigi kúthálózat. Egyre égetőbbé válik újabb fúrt és ásott kutak, sőt víz­vezetékek létesítése, amelyek hi­hiégiai szempontból kifogástalan vízzel látják el a községeket. Tudunk falvakról, ahol törpe vízműveket létesítettek vagy ter­veztek. Ezeken a helyeken csak a középületekbe vezetik be a vizet, a lakosság a vizet az utcai csa­pokból nyeri. Ám egyre több az olyan község, amely nagyobb mé­retű vízvezeték építését kezdte el vagy tervezi. Ezt a nemes igyek­vést támogat­nunk kell. Csu­pán arra kell figyelmeztet­nünk, hogy víz­fogyasztás, a vízvezeték épí. tése csatorna­rendszer létesítését is megkívánja, amely lehetővé teszi az egészség­re alkalmas szennyvíz elvezetését. Ismeretes, hogy azokon a tele­püléseken, ahol a csatornahálózat nincs kiépítve, a legkönnyebben szennyeződik a kutak vize. A köz­ségekben és kisvárosokban vett vízminták laboratóriumi vizsgálata még ma is sokszor kimutatja a kutak, sőt néha a vízvezetékek vizének szennyezettségét. A kút­víz és a vezetett víz szennyező­dését, fertőződését a kút vagy vízvezeték-berendezés körüli védő­övezet létesítésével akadályozzuk meg. Ha nem törődünk a csator­názással, a védőövezettel, vala­mint a kutak karbantartásával és tisztításával, az életet adó víz sú­lyos betegségek okozójává válhat. Nemcsak járvány idején, hanem évente többször is szükség van megfelelő intézkedésekre. A vízminta vizsgálata alapján kimutatott szennyeződés veszélyes bélfertőzések okozója lehet. Külö­nösen a hastífusz, a paratífusz (B), a vérhas, a gyermekbénulás, a jár­ványos májgyulladás, de más emésztőszervi megbetegedések is terjedhetnek a szennyezett víz útján. Állatok betegségei, pl. az anthrax, a száj- és körömfájás, a brucellózis és más fertőzések kór­okozóját is terjesztheti 1 a víz. E járványok legtöbbször úgy kelet­keznek, hogy a vízbe küíönböző kórokozó vírusok, baktériumok, féregpeték kerülnek. A vízben, az iszapban, de még a talajvíztől el­öntött területen is napokig, sőt hetekig életben maradnak a kór­okozók, s megfertőzhetik a növé­nyeket, az élőlényeket, az ember használati tárgyait. Ezért tudatosítsuk, hogy a fer­tőzött víz tömegfertőzést, járványt idézhet elő. Az egészségvédelmi körülmények be nem tartása, a rendszabályok és intézkedések ki­játszása nemcsak egyes családok, hanem a lakosság tömeges megbe­tegedéséhez és súlyos népgazdasá­gi károkhoz vezet. -• ^ ™ DR. SZÁNTÖ GYÖRGY A Nové Mesto Nad Váhom-i Gépesíté­si és Automatizá­lási Kísérleti Inté­v zet dolgozói az idei brnói nemzet­közi vásáron be­mutatják az EBT-1 típusú elektroni­kus csiszológépet is, amellyel gyor­san elkészíthető a legkiválóbb minő­ségű forgácsoló­kés, marófej stb. Képünkön: Ján Ba­ňa az EBT-1 csi­szológéppel. (K. Cích -j CTK — felv.f • A TOKIÓI CSEHSZLOVÁK KIÁLLÍTÁS volt a VI. nemzetközi vásáron — ame­lyen 30 ország mutatta be különféle termékeit és gyártmányalt — a leg­megnyerőbb a kiállítási szakértők vé­leménye szerint. — A cseh üvegáru, a Škoda 1000 MB típusú személygép­kocsi, a golyóscsapágyak felületének pontosságát ellenőrző félautomata és a mesterséges óragyémántok rendkí­vül nagy vonzerővel hatottak a nem­zetközi vásár látogatóira. • MINIATŰR TERMOSZTÁTOT szerkesztettek a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája félvezetőfejlesztő intézetének mérnökei. A két cigaret­tás doboznál nem nagyobb termosz­tát 150 köbcentiméteres kamrájában mínusz 40 és plusz 50 C fok között változtatható a hőmérséklet. A fagy­álló növények tenyésztésével foglal­kozó botanikusok igényeinek megfe­lelően szerkesztett termosztát külön­böző célokra használható. • MŰTRÁGYA MŰANYAG CSOMAGOLÁSBAN Ä következő évben Szlovákiában már műanyagzsákokban szálítják a műtrágyát. Ä PVC-ből készült zsá­kok előnye, hogy tartósabbak a pa­pírzsákoknál, s mivel az eső sem tesz kárt bennük, a szabadban is tárolha­tók. Nyugat-Európában már régebben alkalmazzák ezt a módszert és a be­fektetést igénylő tárolóhelyek mellő­zésével sok költséget takarítanak meg. • GYÓGYÍT A MÉHCSÍPÉS A közelmúltban Leningrádban meg­tartott tudományos értekezleten meg­állapították, hogy a méhcsipésnek — bár fájó és kellemetlen — rendkívül gyógyító hatása van. A méhek ful lánkjában található méreg kis mér­tékben adagolva növeli a vérsejtek hemoglobintartalmát és csökkenti a vérben az érelmeszesedést okozó koleszterint. Fokozza az étvágyat és a nyugalmat. • FÖLD ALATTI VÖLGYZÁRÓGÁTAK Nyugat-Németországban föld alatti völgyzárógátak létesítésével kísérle­teznek, melyek emelnék a talajvíz szintjét és ezzel a száraz időszakok­ban fokoznák a talaj nedvességét. A föld alatti völgyzárógátak az előzetes tervek szerint a lüneburgi pusztán és a Rajna völgyében épülnének. A hom­lokfalon a gátaknak oldalfalai is lesz nek, és az egész berendezést 20 mé­terre a föld alá süllyesztik. LangstonHu9hes : Radioaktív hordárok A J/Hyen csodálatos — állapítottam meg — hogy a IX/I négerek manapság az élet minden területén I VI érvényesülhetnek, a hadseregtől meg a tenge­részettől kezdve az oktatás és az ipar minden ágáig! Haladunk, haladunk! — Én egy lépést sem haladtam — felelte Simple, fiatal, fekete bőrű barátom. — Még most is ugyanaz az állásom van, ugyanaz a vacak fizetésem, ugyanaz az ócska konyhafülkém, ugyanabban a rozzant harlemi házban, és a színem is ugyanaz a régi, fekete szín. — Nem rólad van szó, egyénileg — oktattam — ha­nem a fekete fajtáról általában. Nézd csak, hány egye­temet nyitottak meg a négerek előtt az utóbbi tíz év­ben. Es vedd számba, hány korlátozó rendelkezést tö­röltek el. Bárhol lakhat ma már az ember. — Azt akarod, ugye mondani, hogy bárhol meg­próbálhat lakni. — Arról se feledkezz meg, hogy az államok bár­melyikében utazhatsz, minden megkülönböztetés nél­kül. — Legfeljebb kidobnak az autóbuszból. — Es mennyi néger tölt be magas állást. — Hát mondj egyet csak, aki közülünk atombombát készíti — Még ha tudnám is a nevét, akkor is államtitok lenne — válaszoltam. — Egyébként ts, csak feltevés alapján vitázol, és nincs tudomásod az ellenkezőjéről. Honnan tudod, hogy mivel foglalkoznak kiváló néger tudósaink? — Nem tudom, mit csinálnak, de fogadok, ha atom bombával foglalkoznának, hát teleraknák a fényképük kel az összes képeslapokat, hogy elhitessék a nége * Amerikai néger író. rekkel, hogy az atombomba nem a fehér emberek ki­váltsága. Mire észbekapnánk, egy szenátor valahonnan délről már azt indítványozná, vizsgálják meg a néger tudós államellenes tevékenységét, hiszen idegesítené, hogy négereket engednek az atombomba közelébe. Ak­kor azután azt a négert úgy kirúgnák az atomkutatás­ból, mint a pinty, és fogadhatna ügyvédet magának, hogy legalább a tudomány közelébe visszakerülhessen. Mire kilábalna a dologból, és „fehérre mosdatnák", örvendezne, ha közönséges kis bombákat gyárthatna, amelyek csak néhány fickót ölnek meg egyszerre. Te is tudod, meg én is, hogy nem engedik a feketéket egy olyan bombának még a közelébe sem, amellyel az egész államot el lehet pusztítani, ahogyan azt az atombomba csinálja. Gondold csak meg, mi történnék Mississippivel! laj nekem! Te már valóban államellenes gondolatokkal kacér­kodsz — feddtem meg fiatal barátomat. — Talán azt akarnád, hogy újra polgárháború törjön ki? — Nem akarok én polgárháborút! — morogta Simp­le. — Különben is, ha Mississippiben lennék, kizárná­nak az óvóhelyekről, és folyamodhatnék a bírósághoz védelemért! Mire pedig az ügyemet megvizsgálnák a legfelsőbb bíróságon, véget érne a háborúi — Bolondokat beszélsz! — szidtam Simplet. — Az óvóhelyek mindenki számára készülnek! — Nem Mississippiben! Ott majd rendeznek egy nép­szavazást, amiből kiderül, hogyan szórhatják ki a né­gereket a légvédelmi óvóhelyekről. Csak nem akarod velem elhitetni, hogy azok a fejvadászok beengednek bennünket az óvóhelyekre, hogy ott szabadon garáz­dálkodjunk? Bár ha meggondolom, lehet, hogy be kell engedniük, — a maguk érdekében. Ogy beszélik, hogy az elkövetkező háborúban minden és mindenki, aki ÚI SZÖ i * 1M8. J*al»s M.

Next

/
Thumbnails
Contents