Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-19 / 168. szám, szombat

'A oárosí ember számára a szombat este pihenést és kulturális élménye ket Jelent. Szombaton rövidebb a műszak, és a dolgozó ember azzal a tudattal vett le munkaruháját, hogy újra véget ért egy hét, másnap vasárnap, nem kell korán felkelnie. ünneplőt, fehér Inget ölt, színházba, moziba vagy hangversenyre megy. Igy van ez a városokban, ahol mozik, színházak, hangversenytermek vannak. De azokban a vidéki városokban, ahol mindez hiányzik, ahol a kultúrát, a művészetet csak a Magyar Területi Színház évente kétszeri előadása, esetleg a mozi vagy a TV terjeszti — vagy azokban a falvakban, tanyákon, családokban, ahol még ez stncs — vajon hogyan töltik a szombat estét az emberek? Nagymegyer Amikor végigrobogtunk a nagymegyeri utcákon, már az alkony szürke cseppjeit permetezte a múló idő. Az utca képe színesebb lett, a munkaruhák eltűntek, a fiatal legények vállán tranzisztoros rádió szólt, és a köves úton a lányok tűsarkú cipője kopogott. Az üres és elhagyatott népművelési otthon mellett megszólítottunk egy csinos fiatal asszonykát Rövid beszélgetés közben megtudtuk, hogy tanítónő. — Mondja kérem, mit csinálnak ma este? — Ma este? Nem megyünk sehová, a tévét nézzük. — És hol szórakozott a múlt szombaton? — Csak itt voltunk férjemmel a „Hármasban"... — És két hete szombaton? — Azt hiszem, szintén a Hármasban voltunk... de nem, nem, a tévét néztükl A párbeszéd kissé elgondolkoztatott bennünket. Egy tanítónő részére nem akadna itt más szórakozás, mint a XV s a vendéglő? A VNB épületében egy ablak még világos volt. Felmentünk a titkár elvtárshoz. Vajon hogyan vélekedik ő erről? — Van nálunk, kérem, elég más szórakozási lehetőség is. Naponta — péntek kivételével — filmet vetítünk. Van szép üzemi klubunk Is, amely szórakozást nyújthatna .., Mondom nyújthatna, mert nincs hiány felszerelésben. A város üzemei anyagiakkal támogatják a klubot. Csak az érdeklődők, a látogatók hiányoznak! Pedig ml mindent tettünk már a fiatalság megnyerése érdekébenl... Minden hiába, s lemondóan legyint. Hirtelen arra gondolunk, de nagy kár, hogy ez a kedves, csinos tanítónő a „Hármas" helyett nem választotta inkább a klubot. Mert ki vonzza oda a nagymegyerieket, ha a falu értelmisége — a tanítók ls mellőzik? tunk az egyik orgonalombok mögOtt meglapuló házikónál, hogy egy pohár vizet kérjünk a háziaktól. A kiskapu nyitva volt, de az udvaron senkit sem találtunk. Nézelődtünk, majd hangosabban kiabáltunk, de sehol senki. Végre megláttuk a kutat. Pumpálni kezdtük a vizet, s ekkor valahonnan a kertből előkerült a háziasszony. Vidám poharazgatás közben tőle is megkérdeztük: a nagyközösségben a kert az emberek öröme és életcélja. Szombaton este a kertben dolgoznak, és ezt a munkát még akkor ls nehéz szívvel hagyják abba, amikor Komáromból megérkeznek a MATESZ színészei. Józan emberek laknak a faluban. Ha nincs sör, üres a kocsma, de bármilyen örömmel Irtuk le ezt a tényt, kissé megdöbbenve hallottuk, hogy a 40 éven felüli lakosoknak csupán öt százaléka olvas könyveket. Marcellházán a fiatalok a szellemi élet fáklyahordozói, a fiatalok rendeznek esztrádműsort, mutatnak be színdarabokat és válogatnak a népkönyvtár köteteiből. Az Idősebbek legfeljebb a TV közvetítésével kapják a kultúrát, amikor már olyan sötét van, hogy nem látják, hova vág a kapa. Szombat este Marcellházán: Tóth Ödön, az Iskola Igazgatója a TV-t nézi, mert ml mást tehetne? Atlasz SZOMBAT Ekecs Alig néhány percig tartott az út Nagymegyerről a 2200 lakosú Ekecsre. Az alkony bekönyökölt az ablakon, a kocsma kongott az ürességtől, de a népművelési otthon ablakszemei hívogató fénnyel ragyogtak. Fekete László, a HNB elnöke és Beke Teréz, a CSISZ titkára mosolyogva tájékoztat az eredményekről és a tervekről. Több mlnt 200 televíziós készülék van a faluban, de ez nem jelenti, hogy az ekecsiek csak a papucskultúrát ismerik. Szórakozásuk a mozi, a fiataloknak az asztalitenisz és más sport. Örömmel vettük tudomásul, hogy kulturális szempontból sem csupán fogyasztók. Ebben az évben a helyi műkedvelő csoport két színművel lépett a közönség elé, s ünneppé varázsolta a szombat estét a dunaszerdahelyi vagy az őcsai műkedvelők vendégszereplése a korszerűen felszerelt színpadon. Még ezen a nyáron elkészül a szabadban a tánchely a fiatalok és a tekepálya az idősebbek számára. Mi az ekecsi sikerek titka? Valamikor itt is a kocsma volt a társadalmi érintkezés és a szórakozás központja. Aztán a tömegszervezetek vezetőiből megalakult a népművelési tanács. Azóta már nem azon vitatkoznak, melyik egyesület érdeme egy-egy rendezvény, hanem azon, hogyan lehetne még többet, még jobbat nyújtani az ekecsi dolgozóknak. A népművelési otthon nemsokára anyagilag is önálló lesz, és úgy véljük, ez mindennél jobban bizonyítja az eddigi út helyességét. Televíziós készülék, mozi, egy-egy Jó könyv, asztalitenisz vagy előadás a népművelési otthonban, tánc és Nemsokára már tekepálya... ez várja az ekecsi embert szombat este. Gazdag, szocialista társadalmunkat megillető választék. Viharospuszta Tikkasztó volt a meleg, autónk nyomán porzott az országút, s alaposan megszomjaztunk. Szinte megkönnyebbültünk, mikor az országút mellett néhány ház tűnt fel. Megáll-| hogyan élnek, hogyan töltik szombat estéjüket az itt élő emberek. Van TV, rádió, járnak-e moziba, színházba? Kérdéseinkre Takácsné — a háziasszony — elmosolyodott. — Rádió, TV? Hiszen még csak villanyunk sincs! Mozi? Tizenhárom éve nem voltam, kérem, moziban. Ide a pusztára nem Jár mozi, s mi nem érünk rá bemenni a városba. — Posta, újság? — A postahivatal Ekelen van, tőlünk négy kilométerre. Onnét hozzák az emberek a leveleket, az újságokat, ha arra visz el az útjuk. A gyerekek három kilométert gyalogolnak naponta az iskolába. Nyáron még hagyján, de télen, ha nagy a hó, ez bezzeg nem tréfa. — És az orvos? — Az is Okánlkovón lakik. — Hol dolgozik? — Itt, az aranyosi szövetkezetben, öt kilométert járok naponta munkába. — A férje? — Komáromban a hajógyárban. Innen Viharospusztáről sokan dolgoznak Komáromban. Idehaza pedig a szőlőben, kertben munkálkodnak, mert mindenkinek van egy kis háztájija. Tizenöt házból áll Viharospuszta. Tizenöt ház, szétszórva az országút mentén, ötven ember — villany nélkül, újság nélkül, kultúra nélkül. Vajon hogyan vélekednek erről a járási funkcionáriusok, a népművelési szervek? Mert az itt élő emberek még csak hírből sem ismerik őket. Anna, 22 éves tanítónő ls a TV-t nézi, és utána a Francia költők antológiáját olvasgatja. Közben álmodozik. Szeretne megszervezni egy irodalmi színpadot. Szeretné a szombat estéket a szellem ünnepévé varázsolni. Szeretné, ha szombat este kiürülnének a kertek, és megtelnék a szövetkezeti klub nézőtere... Virt Marcell háza Háromezernyolcszáz ember él Marcellházán, közülük 618 a községen kívül dolgozik. Háromszáz televíziós készülék és 823 rádió mellett figyelik a műsort a faluban. A jól felszerelt szövetkezeti klubot inkább csak a fiatalok látogatják. A CSISZ-szervezet aktivitása dicséretet érdemel, de a hagyományt ők sem tudják megváltoztatni: Marcellházán szombaton is hétfő van. Ügy láttuk, hogy ebben 1799-ben egy öreg szerzetes-tanár érkezett a virti Pyber-családhoz, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy és Bacsányi kortársa, a magyar költészet egyik képviselője. 1819 óta alussza örök álmát a virti temetőben, és a porai fölé simuló rögöket szeretet tel ápolja, gondozza az ütőkor. De ha az „Egy vén diófa" költője, az első magyar irodalmi lap, a -,;Magyar Museum" társszerkesztője feltámadna, nem ismerne rá Virt tanyára. Mert nevében még ma is őrzi a múltat, amikor tanya volt, a jobbágy nyomorúság szomorú színhelye. — De a múlt már csak ebbe az egy rövid főnévbe zsugorodott. 400 ember lakik Vlrten, a fiatalok közül 14 érettségizett, és öten főiskolán tanulnak. A televíziós készülékek itt is bevonultak az új házakba, de Jórészt VoJtek tanító értékes munkája nyomán — Itt gyakori az irodalmi est és „természetes", hogy havonta kétszer külön busszal látogatnak el a komáromi MATESZ-ba. A környék legszorgalmasabb szín házlátogató közönsége Virten él. A könyv az elsődleges életszükségletek között szerepel, a lakosság — fiatalok, öregek egyaránt — kielégíthetetlen szomjúsággal szívják magukba a szellemi táplálékot és egyforma lelkesedéssel állnak színpadra, hogy Petőfi verselt szavalják, vagy indulnak társadalmi munkába, hogy nyárfákat ültessenek, szépítsék a szülőfalujukat. A szombat este szórakozást, szellemi élvezetet, tiszta örömet Jelent a többségnek, de akadnak kivételek is... ROSANA erős és kellemes kölnivíz •••••Hü MINDEN ALKALOMRA CÉLSZERŰ CSOMAGOLÁSBAN le&ctnjc* KOZMETIKA nemzeti vdllalai BRATISLAVA OF-132 Vörös Gyuláné és Vlzdák Imréné, anya és lánya Vlrten nem pihennek. Tisztítják a csibéket a vasárnapi ebédhez. Vörös Gyula ős Vizdák Imre, após és veje sem pihennek. Mindig akad a ház körül egy kis tennivaló, amit Igy szombat esténként végeznek el. A két asszony és a vő szövetkezeti dolgozók, és amit ez a négytagú család teremtett, az minden elismerést megérdemel. 1960-ban készült el az új ház, amely a mesekönyvek Illusztrátorainak ls modellként szolgálhatna a tündérek kastélyához. Készpénzben 60 000 korona van benne, a munkát nem jegyezték. TV a szobában, mosógép a konyhában és — személyautó! Könyv? Arra nincs Idői Színház? Arra sincs. Egy kis tánc, kedves fiatalos szórakozás? Arra sincs Idő. Talán majd ha minden meglesz... Ha majd felépül a patl fürdő ... Talán... De a 23 éves fiatalasszony, akinek kéthónapos kislánya a kocsiban gőgicsél, fáradt. Láttuk a fáradtságot a szemén, a mozdulatain, halljuk a hangjából. Láttuk a fáradtságot Vörös Gyula szemei alatt a szarkalábak közé bújva... Fáradt család, amely minden pihenésről, minden szellemi életről, minden szórakozásról lemondott, hogy legyen ház, TV, mosógép, autó! Vlrten ez kivétel. De falvainkban és városainkban ez még nem kivétel. Dunamocs Dr. Vozár Miklós állatorvos csak nemrégen fejezte be egyetemi tanulmányait. Kassai születésű — szerette szülővárosát. Ott tanított fiatal felesége ls. Bizony, szinte csapásként érte, hogy tanulmányai elvégeztével a komáromi járásba helyezték. Nyugtalanul járta a járás falvait keresztül-kasul. A város forgalmához szokott fiatalember számára kétségbeejtően sivárnak tűnt a falusi köznapok egyformasága. Távol a barátoktól, se színház, se hangversenyterem, nem tudta, mihez is kezdjen egy sáros faluban. Mivel üsse agyon szabad Idejét a hosszú téli estéken? A faluban barátságosan fogadták a fiatal szakembert. A HNB és az EFSZ mindent megtett, hogy jól érezze magát náluk. Megbecsülték szaktudását, s tudták, ha nem biztosítanak számára megfelelő körülményeket, előbb-ntóbb el' fog menni tőlük. Igy hát egy kétszobás lakást utaltak kl a számára s még fürdőszobát ls építettek hozzá. És Vozár Miklós Jól érzi magát Dunamocson. Esténként, ha szabad ideje van, horgászni jár — a Duna ott folyik szobája ablaka alatt. Szombat esténként — a komáromi MATESZ előadásait látogatja feleségével. Néha felutaznak Bratislavába a szülőkhöz. — Nemrég nézték meg a My fair Ladyt. TV-jük is van! Felesége is Dunamocson tanít, de jelenleg szülési szabadságon van. Dr. Vozár megtalálta a helyét az életben, megkedvelte a falutl Nem kívánkozik el innen. Az égbolt csillagos palástja alá bújtak a házak, amikor gépkocsink Ismét a város felé rohant. Szombat este volt — pihentető, ringató szombat este. Sok ezer ember ült a televíziós készüléknél, sok ezer ember gyönyörködött és tanult a művelődési otthonokban, sok ezer kéz tartotta a könyvet, sok ezer jlatál test ringott a zene ütemére, de .., Sok ezer ember üldögélt a lámpa alatt, és arra gondolt, hogy autó kell, hűtőszekrény kell, magnó kell, és nagyobb ház kell. Es sok ezer ember dülöngélt részegen otthona felé, ahol könnyes szemű asszony és gyermekek lesték rémülten a bizonytalan léptek koppanásait... Ml tudjuk, és értjük, hogy a múltból a jelenbe nőtt ember számára nagy elégtétel, ha megszerezheti korunk, társadalmunk egyre gyarapodó javait, de úgy véljük, a szocialista ember, a kommunizmus felé haladó ember nemcsak anyagi javakat gyűjt, hanem szellemi kincseket is. A szombat estét mi sem úgy képzeljük el, mlnt valaha a pénzes, nagyhangú mulatozók, akik tükröket törtek és százasokat ragasztottak a prímás homlokára/ De úgy se, hogy a kultúrát, a szórakozást még szombat este is másod- vagy harmadrendű szükségletnek tartsukl Legyen a szombat este a szellem ünnepe. Ezt kívánjuk! Ezt akarjuk! ROMAN ILONA PÉTERFI GYULA C

SALLÓKÖZBEN barangol-, tunk. Süly közelében, a töltés mellett egy halom kukoricakóróra bukkantunk. Alig tudtuk megközelíteni a „sziqetet", köröskörül mindenütt víztenger. Nagynehezen mégiscsak hozzáfértünk. Széttúrtuk. Csakúgy hemzsegett benne a drótféreg sok ezernyi lárváfa.., Sercen a gyufa, meggyullad a nedves kóró. Nagy füstgomolyag felzl a tüzet. Ez tűnhetett fel kis történetünk főszereplői-, nek is. Megáll egy zöld Sedan a töltésen. Mérges tekintetű egyenruhás férfi ugrik ki a volán mellől. A mellette ülő szintén egyenruhás és a két „civil" sem valami barátságos. —Kl gyújtott tüzet? Nem tudják, hogy május 15 óta ttlos a határban tüzet raknt? Szótlanul hallgattuk végig a korholást. — Azonnal oltsák el — mondja durván az egyik egyenruhás. — Tudják, milyen káros a drótjéreg? — Nem érdekel — mondja —, de ha tovább terjed a tűz, — a következményekért vállalják a felelősséget! Majd megpukkadtunk a nevetéstől, de türtőztettük magunkat. Ki tudja, lehet, hogy a víz ts lángra lobbanhat. Nekik van igazuk. Ok a tűzoltók. Kötelességüket teljesítették. Drótféreg Ide, drótféreg oda. Csak egy dolog érdekli őket: Füstöl-e vagy sem. MÉRY FERENC / ITCÄNK közelében nagy U építkezés folyik. A tehergépkocsik, a szél meg az eső sok homokot, sarat hord az utca aszfáltf'ra. A lakók jogos panasszal fordultak a nemzeti bizottsághoz, mire egy szép napon nyolc munkás jelent meg lapáttal a kezében és az útról összekaparta, majd apró halmokba rakta a sarat. Dolguk végeztével távoztak. Eltelt egy nap. Eltelt kettő. Majd e~y hét. föti egy szép eső és a halmokba rakott sarat, szemetet elmosta. Most újra egyenletesen terül el az utca aszfaltfán. Ss még mondja valaki, hogy a nemzeti bizottság nem törődik a város tisztaságával-.— ZSILKA LASZLÖ ĽGY TALPONÁLLÓBAN nyáL- ron kimérnek legalább hatszáz korsó sört. Tízórás nyitvatartás mellett ez percenként egy sert felent. Aki azonban már járt ilyen helyen, tudja, hogy a fogyasztás sokkal Intenzivebb. No már most, ha a csapláros egy sört csak fél cm-rel mér kisebbre, záróráig harminc Ingyen sört nyer ... Ez így Igaz, csak az ellenőrök meg ne tudták, mert azok ám büntetik az ilyesmit. Megesett már. jött az ellenőr és kért egy korsó sört, maid még egy pohárral. Megvárta míg megszáll, s ezután a pohárból a sört a korsóba öntötte. Mérget vehet rá mindenki, hogy belefért. De nem ts erről van most szó, hanem a százalékokról. Egy korona és negyven fillérbe kerül egy korsó csapolt tízes sör, plusz öt százalék, ami hét fillér lenne, de mivel a kocsmáros három ftllért nem tud kiadnt, a vendég tíz fillért fizet. A napi hatszáz sörből így tizenkét sör ára megint összegyűl, de ezen már még a lopás bélyege sincs rafta, ez a kilenc sör szeplő-, telen. Az ellenőrök sem érdeklődnek iránta, hanem a fél cm-t hajszolják már ősidők óta ... KOBAK KORNÉL A Z OSZTÁLYZÁSSAL már " diákkoromban sem voltam elégedett. Természetesen, a rossz osztályzást mindig tanáraim rovására írtam. Ez a szokásom valahogy felnőtt koromban is megmaradt. A minap például az egyik zöldségárusnál plnponglabdányl fonnyadt kalarábét vettem első osztályú áruként. Kétszáz méterrel odébb ugyancsak a zöldségárusnál Iszintén állami volt) háromszor akkora friss kalarábét ugyanolyan áron, tehát szintén első osztályú áruként vásároltam... Ekkor jöttem rá, hogy diákkort kételyeim az osztályzást Illetően telfesen jogosak voltak. Hisz az életben sohasem az osztályzáson múlik, hanem kizárólag az osztályozón ... KALÁSZ LÁSZLÓ 1965. június 19. * £jj SZÖ S