Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-19 / 168. szám, szombat

Kuznyecov Japánban Tokió (CTK) — Vaszili] Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes To­kióban találkozott Szato japán minisz­terelnökkel. A két államférfi az algíri afroázsiai értekezlet előkészítéséről tárgyalt. Kuznyecov szombaton ötnapos kör útra indul Japán nyugati részébe. El látogat Kijoto, Oszaka és Hirosima vá rosokba. A japán sajtó nagy figyel met szentel a szovjet államférfi látó gatásának. A lapok véleménye szerint Kuznyecov és Szato a továbbiakban a vietnami konfliktus békés megöl dásáról, a szovjet—Japán légiforgalmi egyezmény előkészítéséről és a két ország gazdasági kapcsolatairól fog tárgyalni. PIPSKI^PV N. P. FIRJUBIN szovjet külügymi niszter-heiyettes háromnapos hivata­los látogatásra Genfbe érkezett. (CTK) RAUL LEONI venezuelai elnök el Ítélte az Egyesült Államok dominikai intervencióját. Az elnök hangsúlyoz­ta, hogy az Egyesült Államok domi­nikai akciói újból felélesztik a nem zetközi intervenciók időszakát. (CTK) JOHNSON elnök közöltette Mende nyugatnémet alkancellárral, hogy te kintettel elfoglaltságára nem fogad­hatja őt. Mende számára ez nagyon kellemetlen, mivel elutazása előtt több­ször kijelentette, hogy Johnson el­nökkel is tárgyalni fog. (CTK) EDWARD WHITE és James McDivltt amerikai űrhajósok tegnap Párizsba utaztak, ahol részt vesznek a párizsi Aerosalon megnyitásán. A két űrha­jóssal együtt Humphrey alelnök is Párizsba látogat. (CTK) TOSKÄNIÄBAN 12 polgármestert, egy hónapra felfüggesztettek hivata látói, mivel a múlt vasárnap részt vettek a baloldali erők által rende­zett Amerika-ellenes felvonuláson. (CTK) BRAZZAVILLEBAN befejeződött Youlou rendszere vezető képviselői bűnperének tárgyalása. A népbíróság Youlout távollétében halálra ítélte. Több minisztert 10^-15 évi kényszer­munkára ítéltek. Hat volt minisztert felszabadítottak a vád alól. (CTK) TANASSI, az Olasz Szociáldemokra­ta Párt titkára állást foglalt a Szo­cialista Párt és a Szociáldemokrata Párt mielőbbi egyesítése mellett. E szövetség kialakításának célja az, hogy olasz dolgozókat kivonja az Olasz Kommunista Párt hatása alól. (CTK) NIXON, volt amerikai alelnök új­ból megerősítette, hogy támogatja Johnson vietnami politikáját. Egyút­tal aggályokkal nyilatkozott Washing­ton latin-amerikai politikájáról. A Kuba-ellenes akciók fokozását, a ku­bai emigráns csoportok gazdasági és erkölcsi támogatását követelte. (CTK) DE GAULLE elnök félbe szakította Párizs környéki körútját és visszatért a fővárosba. Eddig Seine et Marne tartományba látogatott el, és az Itt mondott beszédei nem tartalmaztak semmi újat. (CTK) A MALAYSIAI kormány bezáratta Singapooreban a portugál konzulá­tust. A külügyminisztérium képviselő­je megállapította, hogy a portugál konzulátus tevékenysége összeférhe­tetlen a malaysiai szövetség politiká­jával. (CTK) JÚLIUSBAN a legoni (Ghana) egye­tem 45-tagú tánccsoportja Csehszlová­kiába látogat. Az együttes kéthónapos európai körútja során a Szovjetunió­ban, Magyarországon, Lengyelország­ban, Romániában és az NDK-ban mu­tatja be művészetét. (CTK) Légitámadások a VDK ellen A B 52­ESE K KUDARCA Saigon (CTK) — Amerikai repülő­gépek tegnap hét kalóztámadást haj­tottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. A támadá­sok, melyekben 37 amerikai repülő­gép vett részt, Song La és Muong Sen, Hanoitól 200 km-re délnyugatra fekvő területek ellen irányultak. Az amerikai hadügyminisztérium jelentése szerint az a 26 B-52 típusú bombázó repülőgép, mely csütörtökön Ben Cat területét bombázta, a csen­des-óceáni Guam szigeten levő ame­rikai légitámaszpontról szállt fel Két repülőgép nem tért vissza a tá maszpontra. Az amerikai hadügymi nisztérium Jelentése szerint összeüt kőztek és lezuhantak a Délkínai-ten gerbe. A saigoni amerikai katonai misz szió képviselője beismerte, hogy Ben Cat területének bombázása az ame rikaiak kudarcával végződött. A tá madás helyszínére küldött őrjáratok nem találták meg a feltételezett par tizánokat. A Felszabadítási Front a dél-vietnami nép egyetlen képviselője A Dél-vietnami Felszabadítási Front üzenete az afroázsiai értekezlet külügyminisztereinek Hanoi (CTK) Tran Buu Kiem, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front elnökségének tagja üzenetet küldött az algíri afroázsiai értekez­leten részt vevő külügyminiszterek­nek. Az üzenet üdvözli az értekezle­tet és hangsúlyozza, hogy a dél-vietna­mi nép egyetlen és jogos képviselője a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, mely mindig betartotta a genfi egyezményeket, a bandungi értekezlet határozatait és aktívan támogatta az ázsiai és afrikai népek felszabadító mozgalmát. A saigoni rendszer ezzel szemben szabotálja a genfi egyezmé­nyeket és új típusú gyarmattá vál­toztatja Dél-Vietnamot. Az üzenet tolmácsolja a Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizott­ságának meggyőződését, hogy az ér­tekezleten részt vevő országok he­lyes álláspontot foglalnak el Dél­Vietnamnak az értekezleten való rész vétele kérdésében. A dél-vietnami Felszabadulás hír ügynökség közzétette a Nemzeti Fel szabadítási Front emlékiratát, mely Dél-Vietnam részvételével foglalkozik a második afroázsiai értekezleten. Az emlékirat hangsúlyozza, hogy Dél Vietnam egyetlen képviselője a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítási Front. A továbbiakban a Felszaba dítási Front ismerteti programját mely magában foglalja az amerikai imperialisták gyarmati rendszerének megdöntését, a demokrácia megterem­tését, a nép életszínvonalának meg javítását, a földkérdés megoldását, az iskolaügy fejlesztését, a hadsereg ki­építését, a béke és semlegesség poli­tikáját, a két Vietnam közti normális kapcsolatok megteremtését. Johnson sajtóértekezletén védelmezte az agressziót Washington (CTK) — Johnson el­nök hamarjában összehívott sajtóérte­kezletén bejelentette, hogy péntekre egybehívja a kormány tagjait a nem­zetközi helyzet megtárgyalására. Ugyanakkor tudomásul adta, hogy az amerikai külpolitikában jelenleg nem várható változás. Az elnök újból erő­sen védelmezte az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agresszióját, s a kong­resszus múlt év augusztusi határoza­tára hivatkozott, amelynek értelmé­ben feljogosítva érzi magát minden intézkedés megtételére a vietnami háborús akciók támogatásában. John­son nem hajlandó tárgyalni a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal, azon okból, hogy „e front nem képvisel semmilyen kormányt". A dominikai helyzetről kijelentette, hogy az Egyesült Államok olyan kor­mány megalakítására törekszik, amely­ben nem vennének részt sem a „kommunisták, sem Trujillo hívei". Az ellenségeskedés kiújulásáért San­to Domingóban „a lázadókat tette fe­lelőssé, akik „nem akarnak békés megoldást". Johnson sajtóértekezlete, amelyet a Fehér Házban az elnök dolgozószo­bájában tartottak meg, csaknem más­fél óra hosszat tartott, de túlnyomó részt az elnök kevésbé fontos belpo­litikai kérdéseket taglalt, s csupán megismételte az Egyesült- Államok-tá­madó külpolitikáját védelmező érve­ket. Johnson a sajtóértekezlet folya­mén több ízben hangsúlyozta, hogy a vietnami konfliktus békés megoldá­sát óhajtja és kijelentette, hogy a kormány pénteki ülésén megtárgyal­ják a külföldi kormányoktól kapott javaslatokat is. Erhard a régi nótát fújja Bonn (CTK) — Ludwig Erhard nyugatnémet szövetségi kancellár pénteki sajtóértekezletén állást fog­lalt több bel- és külpolitikai kérdés­hez. A bonni külpolitikát jellemzi, hogy a sajtóértekezlet kezdete előtt a megjelent német és külföldi újság­írók között szétosztották Johnson Erhardhoz intézett levelét, amelyben az amerikai elnök biztosítja a bonni kancellárt, hogy az Egyesült Államok a tartós és igazságos európai és vi»­lágbéke megteremtése feltételének tartja a kettéosztott Németország kérdésének megoldását. Erhard ezen felül az értekezleten azt állította, hogy a nemzetközi feszültség a két német állam létezéséből ered, s ezzel akarta alátámasztani Bonn elcsépelt követelését a német egység megte­remtésére, vagyis az NDK-nak az NSZK-hoz való csatolására. Erhard az európai szocialista or­szágokkal való gazdasági kapcsolat­ról beszélve sajnálatát fejezte ki afö­lött, hogy amerikai és különféle nyu­gat-európai cégek részt vesznek a lipcsei vásáron, és kereskedelmet folytatnak az NDK-val. Rámutatott, hogy Johnsonnal és De Gaulle-lal is beszélt e kérdésekről, valamint a szo­cialista országoknak nyújtandó hi­telről s azt kérte, hogy a nyugati országok állapodjanak meg közös el­járásban. Az NSZK nyilvánvalóan at­tól fél, hogy nyugati szövetségesei, formálisan ugyan, támogatják a nyu­gatnémet dogmatikus állásfoglalást, de a gyakorlati politikában, főként a gazdasági kapcsolatok terén, el­ismerik a két német állam létezését. Tito Moszkváb an Moszkva (CTK) — Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének, az SZKP Központi Bi­zottságénak és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának meghívására hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. Tito elnök feleségével és további Ju­goszláv kormány és pártképviselők kíséretében érkezett a Szovjetunióba. A vnukovói repülőtéren A. Mikojan üdvözölte a Jugoszláv elnököt. Kije­lentette, hogy a jugoszláv elnök sze­mélyében a hősi testvéri jugoszláv népet üdvözli. Hangsúlyozta, hogy a szovjet és jugoszláv nép barátsága a közős ellenség elleni közös harc éveiben acélozódott meg. Mikojan meggyőződését fejezte kl, hogy Tito látogatása újabb lépést jelent a két ország testvéri együttműködésének megszilárdításában. Tito köszönetet mondott a meghí­vásért és tolmácsolta a Jugoszláv nép szívélyes üdvözletét. Kijelentette: „Bí­zom abban, hogy a Jugoszláv küldött­ség szovjetunióbeli tárgyalásai nagy jelentőségűek lesznek a két ország közti barátság, valamint a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításában." A Kínai Népköztársaság ellenzi a Szovjetunió részvételét az algíri értekezleten Peking (CTK) — A Renmin Rlbao, a Kínai Kommunista Párt napilapja leszögezte, a Szovjetuniónak nincs joga arra, hogy részt vegyen az afri­kai és ázsiai országok algíri értekez­letén. A napilap szerint a Szovjetunió nem tekinthető ázsiai vagy afrikai országnak és így tehát nem vehet részt az értekezleten. A cikk szerint Kína álláspontját nem befolyásolják a két ország közti Ideológiai ellen­tétek. Ugyanakkor azt állítja, hogy a Szovjetunió jelenléte ellentétben áll­na a „földrajzi elvvel", ami egyúttal politikai elv is. A Szovjetunió érdek­lődését az algíri értekezleten való részvétele iránt a lap azzal magya­rázza, hogy „a Szovjetunió viszályo­kat akar szítani az értekezlet részt­vevői között". A lap hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság elvi fon­tosságot tulajdonit a kérdésnek és nem hajlandó kompromisszumot elfo­gadni. A Szovjetunió és az algíri II. afroázsiai értekezlet Moszkva (CTK) — Eddig nem tet­ték közzé a Szovjetunió állásfogla­lását a Renmin Rlbao ama cikkéhez, amelyben azt írja, hogy a Kínai Nép­köztársaság ellenzi a Szovjetunió részvételét az algíri II. afroázsiai ér­tekezleten. Általánosan ismert tény, hogy a Szovjetunió részvételének ellenzése az afroázsiai konferencián csupán az imperialista hatalmaknak előnyös, amelyek tudatában vannak, hogy a Szovjetunió hathatósan támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmat, a nemzeti felszabadító forradalmakat. Az imperialista hatalmak mindent megtesznek, hogy éket verjenek a Szovjetunió és a fiatal független ázsiai és afrikai-országok közé. A moszkvai Pravda a II. afroázsiai értekezlettel kapqs.Olatos nemrégen megjelent hírmagyarázatában leszö gezte, hogy számos afrikai és ázsiai ország államférfial és sajtója hang­súlyozták, hogy a Szovjetunió rész­vétele az értekezletnek még nagyobb tekintélyt adna az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás elleni harcban. Ez nemcsak a Szov­jetunió földrajzi helyzetéből, hanem a szovjet államnak a forradalmi felsza­badító folyamatban betöltött általá­nosan elismert szerepéből fakad. Mivel az algíri értekezlet napirend­jén olyan fontos kérdések szerepel­nek, mint a gyarmati rendszer elle­ni harc, a fiatal államok gazdaságá­nak fejlesztése, a vietnami és a do­minikai helyzet, a konferencia olyan jelentős fórummá válhat, amely hoz­zájárul a népek Imperialista- és gyar­matosítás-ellenes harcának további kibontakozásához. Az Izvesztyija az algíri konferen­ciával kapcsolatos nemrégi kommen­tárjában hangsúlyozta, hogy éppen ezen a téren jő példa volt az első bandungi értekezlet. Az imperialista propaganda akkoriban azt hangoztat­ta, hogy a bandungi küldötteket csu­pán a fehér faj elleni közös gyűlölet fűzheti össze. A konferencia azután e koholmányokat megcáfolta. A kö­vetkező évek eseményei teljes mér­tékben megerősítették a bandungi felhívás életerejét. Számos afrikai és ázsiai ország né­pei saját tapasztalatuk alapján ismer­ték fel, mit jelent számukra a Szov­jetunió támogatása. A Szovjetunió nemegyszer a legválságosabb pillana­tokban latba vetette egész nemzetkö­zi tekintélyét és feltartóztatta a gyar­matosítók lesújtani kész öklét. Igy volt ez 1956 őszén is az Egyiptom elleni brit—francia—izraeli agresszió idején. A nemzetközi feszültség fő tűzfész­ke ma Vietnam. Újból a Szovjetunió az, amely internacionális kötelezett­sége tudatában a vietnami nép olda­lára állott és segítséget nyújt a VDK védelmi képességének megszilárdítá­sában. Ezenkívül ismeretes, hogy a Szov­jetunió kezdeményezte a népek füg­getlensége, a gyarmati Járomból való felszabadulása érdekében kiadott tör­ténelmi deklarációt. Walter Ulbricht fogadta a testvérpártok küldöttségeit Washingtoni süket fülek M. Kopriva raj-za Berlin (CTK) — Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának el ső titkára, az NDK Államtanácsának elnöke fogadta a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak küldöttségeit, melyek az NSZEP Köz­ponti Bizottságának meghívására a tervezés és a népgazdaságirányltás új rendszerét tanulmányozzák az NDK-ban. A találkozón a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Bulgária, Jugoszlávia, Kó­rea, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Magyarország és Románia kommunis­ta és munkáspártjaínak küldöttségei vettek részt. Walter Ulbricht, az NDK Államta­nácsának elnöke és Willy Stoph mi­niszterelnök fogadta Le Thanh Nghit, a vietnami kormányküldöttség vezető­jét, miniszterelnök-helyettest, aki az NDK-ba látogatott. Le Thanh Nghi tá­jékoztatta a vietnami helyzetről az NDK vezető képviselőit. Sokféle ritka madár létezik a világon. De a­mint kiderült, a legdrá­gább nem a földön, ha­nem a világűrben ke­ring. A „Hafnali ma­dárnak" keresztelt ame­rikai távközlési mester­séges hold, amely az egyenlítő felett ,,lebeg", az Egyesült Államok­ból televízió műsort to­vábbít Európába és Eu­rópából az óceánon túl­ra. Ez bizony nem ol­csó szórakozás: Egy­órás program közvetí­tése kb. U 000 dollárba kerül, amelyet a COMSA „madártulajdonos" tár­saság könyörtelenül be­vasal a megrendelőkön. Mint minden, termé­szetesen, ez ís üzlet és csak érthető, hogy ke­resni ts akar rajta. Vi­szont a televíziós társa-. ságok sem szórják a pénzt, hiszen ők is ke­resni akarnak valamit és ezért kijelentették, gSÜE2a Drága madár hogy „csak nagyon rendkívüli esemény" közvetítésére fogják igénybe venni a mester­séges holdat. így a madár árván, némán, kihasználatla­nul keringhet égi pá­lyáján. Ügy látszik, hogy közhasználatra még igen korai ez a madár. Igen hamar röp­pent fel ahhoz, hogy a tömegeket szórakoztas­sa. Van azonban egy névtelen társa, amely­ről keveset írnak a la­pok s amely egészen más célokat szolgál. Johnson elnök ezen ke­resztül ad utasítást a Vitnami Demokratikus Köztársaság egyes cél­pontjainak bombázásá­ra, elpusztítására. Sen­kt se ícérdi, hogy mibe kerül e sötét „égi kese­lyű" fenntartása. Az Ilyesmire mindig van elég pénz Amerikában. A Hajnalt madár (Early Bírd j egyelőre csak felcsillantja a technika lehetőségeit, de úgy látszik még nem szokott hozzá az üzleti versengéshez. Szegény koraszülött madárI Ugyan mi lesz veled? (Sz) 1965. június 19. * G| SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents