Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-17 / 166. szám, csütörtök

VERSEK BARÁTAI Népszerű a Versbarátok Köre TAVALY a CSEMADOK lévai járási konferenciáján Csontos Vilmos hazai magyar költő indítványozta, hogy a jelenlevők alakítsák meg a Versbarátok Körét. Az ötlet megértésre talált. A konferencia határozatot hozott a versbarátok köre megalakításáról és megbízta az indítványozót, beszéljen az illetékesekkel, hogy javaslata szélesebb körben is elterjedjen. Se Csontost, se az irodalom többi barátait nem kellett bíztatni. Az elképzelés hamarosan a sajtóban is visszhangot kapott. Elsőnek Egri Viktor Irt népszerűsítő cikket a Versbarátok Köréről. Vázolta, milyen lehetőségeink vannak, hány olvasó jöhet számításba, mi e szép mozgalom célja. A mozgalomról a sajtóban véleményt mondott Dénes György, Duba Gyula MáC'\ József, Csontos Vilmos és többen mások: Írók, olvasók Kifejtette véleményét a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó is. Az igényt magáévá tette, sőt megígérte, hogy saját eszközeivel mindent megtesz a Versbarátok Körének népszerűsítése érdekében. Az előfizetőket toborzó tájékoztatójában többek között ezeket írta: Szerkesztő bizottságunk a viták során elhangzott elképzelések figyelembevételével összeállította a Versbarátok Köre 1965. évi tervét. Ez idén öt kötetet jelentetünk meg. A Versbarátok Körének az lehet tagja, aki évente legalább két kötetet megrendel a tagilletmények közül. A könyveket szép kiállításban, jó minőségű papíron és olcsón bocsátjuk a versbarátok rendelkezésére. A tervek további összeállításánál figyelembe vesszük az olvasók kívánságait s időnként vitákat rendezünk a Versbarátok Köre munkájából. Az olvasók tanácsait, elképzeléseit, javaslatait figyelembe vesszük és örömmel teszünk eleget minden elfogadható és az ügyet szolgáló kívánságnak. Az ígéretet tettek követték. Ma ott tartunk, hogy a közben igen naggyá nőtt Versbarátok Körének már megjelent az első kiadványa. Cselényi László Erők című könyve elhagyta a nyomdát és rövidesen megérkezik a tagokhoz. Az esemény újra a Versbarátok Körére irányította a figyelmet. írók, olvasók érdeklődéssel várják, mit ad az első kiadvány, milyen lesz a visszhang, a tagság vajon elégedett-e? Azt, hogy művészileg mit ér az első tagilletmény, a kritika feladata eldönteni. A visszhangról, a tagság véleményéről bármennyire ís szeretnénk, korai lenne írni. Azt azonban feltétlenül meg kell említenünk, hogy a Versbarátok Köre sokkal népszerűbb, mint reméltük. • A Balkán-államok íróinak megállapodása szerint ebben az esztendőben megrendezik Belgrádban a ,Balkán kultúra fesztiválját". A közelmúltban román, jugoszláv, görög, török és albán filmrendezők szófiai gyűlésükön elhatározták, hogy minden évben megrendezik a „Balkánfilmek fesztiválját". AZ INDULÁSNÁL a vitázók 1000— 1500 tagról beszéltek. Duba Gyula Lesz 1500 előfizető? című cikkében a legvérmesebb hangot ütötte meg. Ezt írta: „véleményem szerint, ha az emberek értenek a szóból, nem 1500, de 2—3000 előfizetőnek kellene lennie". Kétezer-háromezer tagról ábrándozott a legoptimistább vitázó. Akkor nem hittük, hogy e szám reális. Verseskötetekre háromezer előfizető? Túlzás! Arra gondoltunk, hogy a Versbarátok Körének a tízmilliós Magyarországon csupán 2000 tagja van. Hogy lehet akkor nálunk ís ennyi, vagy még több tag? Be kell látnunk, hogy felesleges volt a kételkedés. Az eredmény meszsze felülmúlta a legnagyobb várakozást is. A Versbarátok Körének nem két, vagy három, hanem máig 4143 tagja van. A tagok közül Cselényi László Erők című köletét 3467, Bábi Tibor A forrás éneke című kötetét 3626, Illyés Gyula Dőlt vitorla című kötetét 3598, lanko Kráľ Válogatott versek című kötetét 3076 olvasó rendelte meg. Paul Verlaine Válogatott versek című kötetét díjtalanul 2795 olvasó kapja meg, ami azt jelenti, az idei tagllletményeket ennyien rendelték meg. (A szabály szerint ugyanis azok, akik az évente megjelenő négy kötet mindegyikét megrendelik, az ötödik kötetet jutalomként kapják.) A számok önmagukban is sok mindent kifejeznek. Azt hisszük, ehhez nem ís kell kommentár. Esetleg anynyl: szép dolog, hogy nálunk már ennyien igénylik a verset, hogy egy mozgalmat ilyen méretűvé sikerült fejleszteni. Dicsérendő ez, még abban az esetben is, ha e fejlődés nem önmagától, hanem kissé mesterséges eszközökkel segítve (iskolák tömeges megrendelése) stb. következett be. Amit a Versbarátok Körével kapcsolatban még el szeretnénk mondani, az egy kissé túlmegy a mai sikerből eredő megelégedettségen. Arról van szó, hogy elég-e ennyi, elégedettek lehetünk-e? Ha a tagok számát nézzük, akkor feltétlenül. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy e sok versbarát közül hányan dolgoznak Irodalmi, vagy szavalókörökben, az eredmény nagyon elszomorító. Az igazi sikér' pedig az lenne, ha a több ezer tagot számláló Versbarátok Körével párhuzamosan jó néhány irodalmi kör is működne, ahol a tagok kicserélhetnék nézeteiket, figyelemmel kísérhetnék az irodalom fejlődését, vitákat, megbeszéléseket tartanának. NÉHÁNY ÉVE egyre másra kaptuk a híreket irodalmi körök alakításáról. Irodalmi köröket alakítottak a népművelési otthonok, az iskolák, valamint a társadalmi és tömegszervezetek. A körök legtöbbje kezdetben jól dolgozott: tevékenységüket olvasói összejövetelek, sikeres irodalmi vitaestek jelezték. Aztán elnémultak, működésük egyre inkább formálissá vált. Ma ott tartunk, hogy már alig hallunk az irodalmi körökről. Lehet, hogy már az indulásnál bajok voltak. A tágok talán nem tisztázták, hogy a kör a möveiődés, vagy az alkotás műhelye legyen-e. A csoportok inkább „írói", mint' Irodalmi kötöknek képzelték magukat. Egyeseknek bizonyára szándéka is az volt, hogy a kör munkája révén megkönnyítsék az íróvá válás útját. Nem kétséges: némelyik kör tagja méltán törekedett írói babérokra. Az irodaim! köröknek mégis más a fel adatuk. Elsősorban az olvasás szeretetére, az olvasásban rejlő szépségek tudatos felismerésére kell nevelniük E kérdéssel azonban az említett irodalmi körök keveset foglalkoztak, mint ahogy megfeledkeztek a hazai és a külföldi klasszikus irodalom ismertetéséről is. Pedig ezzel kell kezdeni, ebből kell kiindulni. Különösen, ha a körök egyes tagjainak írói törekvése is van. Hiszen az egyéni alkotások ís csak úgy ítélhetők meg. ha ismerjük az igazi értékeket, ha van mihez viszonyítani. AZ IRODALMI KÖRÜKNEK nagy szerepük lehetne mind a könyvtárak, mind a járási újságok szerkesztősége mellett. A könyvtáraknak tnegkönynyithetnék az oivasól értekezletek és az irodalmi vitaestek rendezését, a szerkesztőségeknek a lap értékelésében és a levelezőhálózat kiépítésében segíthetnének sokat. Mindezt azért mondtuk el, mert úgv érezzük, a Versbarátok Köre mellett nagyon szükségesek az irodalmi körök is. A kettőt párhumazosan kel lene szervezni. A Versbarátok Körének az Irodalmi körök, az Irodalmi körök nek viszont a Versbarátok Kőre segíthetne sokat. S ha már itt tartanuk, megemlítjük azt is, amiről eddig még alig beszéltünk, de ami szintén megvalósítható: jó lenne megalakítani a hangleinezbaiátok körét is. Az irodalmi körök és a Versbarátok Köre ezt a mozgalmat is segíthetné. Első lépésnek megfelelne, ha a versbarátok számára kiadott kötetnek néhány versét (a legjobb hazai előadók tolmácsolásában) felvennék lemezre és együtt hoznák forgalomba mint a vers, Illetve a lemezbarátok kiadványát. Megnyugtató, hogy könyvkiadónk már ilyen irányban is intézkedett. Rövidesen Monoszlóy M, De zső versei jelennek meg lemezmelléklettel. A kezdeményezés népszerűsítésre és fejlesztésre vár. Mi ezúttal hívjuk fel a vers, illetve a lemezbarátok figyelmét az ,első lemezzel el látott hazai magyar verskötetre. S itt sürgetjük azt is: a Versbarátok Köre mellett alakítsunk" 'minél több Irodalmi, illetve szavalókört. A ma már több mint négyezer tagot számláló szép és sokra hivatott mozgalom így lesz Igazán értékes, így fogja maradéktalanul betölteni a kulturális forradalomban ráváró fontos feladatot. MÁS LAPRA TARTOZIK, de megjegyezzük: az lenne igazán nagy eredmény, ha nemcsak sok irodalmi kör, hanem a Versbarátok Kőre tagjai számára kiadott kötetekhez hasonló érdeklődés nyilvánulna meg minden itteni kiadvány iránt. Ezzel nyomban megoldódna a ma annyira fájó példány szám-probléma. BALÁZS BÉLA Jó tanulás után nyári gyermektábor A SZÜLÖK a nyári táborozásból szellemileg és testileg felfrissülve, megerősödve, megnyúlva kapják vlszsza gyermekeiket. Eltűnt az év végére felhalmozódott idegesség belőlük, mintha még a gyermeki szerteienséget ís ott felejtették volna valahol, jobb étvágyúak, plrospozsgásak és ezernyi más, apró, kedvező változást veszünk észre rajtuk és bennük. Mindennek oka az, hogy a tíz hónapon át „nem természetes életmódra" szoktatott serdülő korú gyermekek telítődnek új, magasabb értékű ózondús levegővel. A hegyek tavak, patakok, erdők világa szinte csodát tesz, és a jól szervezett tábor emléke az egészséges életforma alapjává válik. A nyári tábor megszervezése sok fáradságot, sok veszödséget jelent, és óriási a felelősség, amelyet a tábor pedagógiai vezetője magára vállal. Az állomásra gyermekeiket kikísérő szülők a tábor vezetőjében megbíznak, hiszik, hogy féltett kincsük egészségesen, megerősödve jön haza. És ebben nem csalatkozhatnak. Ezért a pionírtábor teljes embert kíván. Olyan embert, akinek minden perce, minden gondolata a gyermeké. Mindezeket a gondolatokat azért vetem papírra, mert ismét küszöbön a nyári szünidő, s vele a nyaralás kérdése. A gyermekek szervezett nyaraltatása hosszú éve"k óta a szakszervezetek és a CSISZ táboraiban történik. Ezek azonban nem képesek befogadni az összes érdeklődőket. Részben az üzemi bizottságok aktivitásán, részben a szülői munkaközösségek és tanítók kezdeményezésén múlik, hogy kihasználjuk-e az összes lehetőségeket gyermekeink üdültetésére. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK és az egyes iskolák szülői munkaközösségei Is szervezhetnek nyári táborokat. Az üzemi bizottságok részben a vállalati alapból, részben a befolyó tagdíjak hányadából teremthetnek költségvetésükben megfelelő keretet a gyermekek üdü|{etéséje, szülői munkaközösségek pedig egész évi rendezvényeik és. a tagdíjak jövedelméből járulhatnak hozzá az Iskola nyári táborának létesítéséhez. Rendszerint külön bizottságot szerveznek a táborok előkészítésére, amely tagjai között felossza a feladatokat. Az anyagi keret biztosításán kívül a legfontosabb a táborhely kikeresése. Tekintettel arra, hogy az ilyen táborokba 9 éves kortól 14, esetleg 15 éves korhatárig vesznek fel gyermekeket, a szeszélyes Időjárás miatt nem ajánlhatunk sátortáborokat. A legmegfelelőbb a kombinált tábor, amelyet erdős környezetben szilárd épületben helyezhetünk el, ahol lehetőség van sátorváros felverésére ls. A sátorváros kiegészíti az épületben elhelyezett tábort, s jó idő esetén ä nagyobbakat tartósan ott helyezhetjük el. A szakemberek véleménye szerint neut ajánlatos sátorban aludni akkor, ha az éjszakai hőmérséklet 14 fok alá száll. Ml KELL MÉG a jó táborhoz? Bár már említettük az erdős környezetet, jő volna ehhez hozzátenni annyit, hogy a táborhely legalább kétszáz méterrel magasabb legyen, mint a gyermek lakhelye. Ezenkívül legyen a közelben jó minőségű, fiiss ivóvíz és fürdési lehetőség. Álljunk meg itt egy pillanatra. A táborozásban jártas pedagógusoktói gyakran hallani: Csak minél messzebb a víztől! Vagy: Víz mellett táborozni — nagy kockázat! Igaz, de nyáron víz nélkül táborozni annyit jelent, mint megfosztani ifjúságunkat a nyár legnagyobb varázsától. A megoldás nem az, hogy a kockázat miatt erről lemondunk, hanem ellenkezőleg, úgy válasszuk meg a környezetet és úgy szervezzük a fürdőzést, lmgy a kockázat a minimumra csökkenjen. Ez természetesen körültekintő vezetést — szervezést igényel. A fürdőhelyet, — umennyiben az nem zárt medence — elhatároljuk, és ennek szigorú ellenőrzését, amely őrsök vagy rajok keretében történik, biztosítjuk. Jó segítséget kaphatunk ehhez a közeli utászalakulatoktól, a honvédelmi sportszövetségtől, vagy a tűzoltóktól. Ezek rendelkeznek megfelelő cölöp, hidlás, tutaj, kötélanyaggal, amelyekkel az alkalmi fürdőhelyet kiépíthetjük. Példaként említjük meg, hogy az artyeki tábor napirendjének is egyik legfontosabb része a fürdőzés és a tengerparti napozás, s bár a tenger sohasem csendes, a tábor történetének több évtizede alatt sem fordult elő baleset, vagy áldozatot követelő szerencsétlenség. A FÜRDÉS MEGSZERVEZÉSE csakúgy megköveteli a fegyelmet, mint például a hegyi túra. Vagy talán a természetjárásról is lemondjunk azért, mert ez is kockázatos? Képtelenség ilyesmit feltételezni. Itt ls nagy a kockázat, ha a barangoló raj élén és utolsó posztján nem halad olyan vezető, aki tisztában van a hegyvilág törvényeivel és megfelelően tájékozódik Indulás előtt a hegyi szolgálat kirendeltségein. A hegyek között indulás előtt két fontos tényezőt kell szem előtt tartani: az időjárást és a turista Jelzéseket. De túlságosan részletekbe bocsátkoznánk, ha mindezekre kitérnénk. Tétjünk csak vissza a tábor szervezéséhez. Ide tartozik az is, hogy ne legyen messze a bekötő utaktól, postától, egészségügyi központtól. Ez egyrészt az élelem-utánpótlás, másrészt a gyermekek orvosi ellenőrzése miatt szükséges. Biztosítani kell az orvos közelségét, hogy elejét vehessük a különböző gyorsan felbukkanó megbetegedéseknek. Itt Jegyezzük meg, hogy a táborba hozott orvosi bizonyítványok lehetőleg a legfrissebbek legyenek. A szülőket viszont figyelmeztetni szeretnénk arra, ne tegyék ki meghűlésre különösen hajlamos gyermekeiket a tábor viszontagságainak. A költségvetés reális volta is nagyon fontos a gyermek egészsége, testi fejlődése szempontjából. Ügy állapítsuk meg a napi átlagot, hogy megtelelő kalória-tartalmú ételeket és vitamindús táplálékot, napi ötszöri étkezést biztosítsunk a gyermekeknek. A szülők hozzájárulását a táborozás költségeihez, megfelelő kulcs szerint a jövedelem arányában szokták megállapítani. A táborozást rendszerint 20 napra tervezik, de gyakoriak a tíznapos és kéthetes turnusok is. Az útiköltség nem képez nagyobb megterhelést, hiszen a kilencéves iskolák tanulói 66 százalékos, a középiskolások 50 százalékos kedvezménynyel utazhatnak, miközben 10 gyermekre 1 kisérőt engedélyeznek. A NYÁRI TÁBOROZÁS az úttörőkkel, illetve a CSISZ-tagokkal végzett egész évi munkánk egyik célja lehet. Már szeptember elején megbeszéljük a csapattanács, vagy a CSISZ-szervezet első ülésén, hová megyünk ebben az Iskolaévben. Amikor a határozat megszületik, beállítjuk a táborozás előkészítését a csapat, a szervezet tervébe, és arra készülünk egész éven át. A táborozásra három feltételt szabunk a gyermekek elé: az első feltétel, hogy megfelelő tanulmányi átlagot érjenek el és magaviseletük jó legyen, a második, hogy megismerjék a tábor hülyének földrajzi, történelmi és gazdasági jellegzetességeit, a harmadik pedig az, hogy lehetőleg június 15-ig minden gyermek takarékbetétkönyvén legalább 1Ó0—150 korona legyen. A szülők sokszor azt hiszik, elég ha gyermeküknek július 15-én egy összegben odaadják a pénzt. Ezzel ne elégedjünk meg, mert a takarékosságnak egész éven át határozott célra történő szorgalmazásával fontos nevelési célokat követünk. Jó előre dolgozzuk ki a tábor napirendjét ís. Sőt, kidolgozzuk a napiparancsok könyvét is, amelyhez majd hozzáírjuk az aktualitásokat, s ez képezi majd alapját a tábor-program összeállításának., A táborozás alatt több nagyobb kirándulást teszünk. A kirándulások fél- vagy egésznaposak lehetnek, legfeljebb 10—12 km-es gyalogúttal. Az ennél nagyobb kirándulásokat társas gépkocsival szervezzük és előre biztosítjuk miden ilyen útra az iskolának járó kedvezménye" ket. A TÁBORBAN fontos szerep jut a kultúrműsoroknak is. Örökös gyermekkori élményt jelent egy-egy jól sikerült tábortűz, amelyen például „ki mit tud" műsorral lépnek fel a gyerekek. A szükséges fát a közeli erdőigazgatóság írásbeli kérésünkre rendelkezésünkre bocsátja. Tábortüzeink a környék lakosságának is kedvelt eseményelvé válhatnak. Egy ízben, amikor a Csingó-völgyben táboroztunk, tábortüzünkön részt vett a környék apraja-nagyja, akikhez szürkületkor fáklyás hívó-stafétát küldtünk. A tábortüzet úgy gyújtottuk meg, hogy a környező fák tetejéről dróthuzalt vezettünk a tábortűz máglyarakásának egyik lobbanékony fészekké alakított sarkába, és a dróthuzalon az adott pillanatban benzinnel átitatott rakétát gördítettünk le. íme néhány jó tanács, amelyet a nyári táborokat előkészítő szülői munkaközösségek, tanítók, üzemi bizottságok jól felhasználhatnak. HEIMLER-HORVÁTH LÁSZLÖ N |em szívesen vallok hivatásomról; megélhetésemet biztosítja ugyan, de olyan cselekedetekre kényszerít, amelyekhez nem mindig látok hozzá tiszta lelkiismerettel: egy kutyaadóztatási hivatal alkalmazottjaként be nem jelentett ebek felkutatására járom be városunk térségeit, gömbölydeden és kicsin, békés járókelőnek álcázva; közepes árú cigarettával a számban beszélgetésbe elegyedek a kutyát sétáitatókkal, eszembe vésem nevük-címük, barátságosan vakargatom a kutya nyakát, és tudom, 50 márkát hoz majd a konyhára. A bejelentett kutyákat felismerem: megszimatolom, megérzem azonnal, ha tiszta lelkiismeretű kutya könnyít magán a falnál. Különös érdeklődéssel viseltetem a vemhes szukák iránt, mert új adófizetők örvendetes születésének nézek elébe. Felismerem ezeket, eszemben tartom a kölykezés,pontos napját, kikémlelem, hova rejtik a tutyusokat, addig nem veszek tudomást róluk, míg akkorára nem nőttek, hogy vízbe nyuvasztásuk már szóba sem jöhet — és aztán átadom őket a törvénynek. Talán más pályát kellett volna választanom, hisz kedvelem a kutyákat, és így állandó lelki kínok HEINRICH BÖLL: A sintér vallomása között élek: kötelesség és szeretet viaskodik bennem. És bevallom nyíltan néha a szeretet győz. Némelyik kutyáról egyszerűen képtelen vagyok jelentést tenni, és — hogy úgy mondjam — szemet hunyok. Különös szelídség ömlik el rajtam ilyenkor, kivált mert az én kutyám, egy korcs, szintén nincs bejelentve: feleségem szeretettel eteti gyermekeim kedvenc játszótársát, a kutyát; nem is sejtik, milyen törvénytelen lényre pazarolják szeretetüket. Valóban kockázatos az élet. Elővigyázatosabbnak kellene talán lennem; de az a tény, hogy bizonyos mértékig a törvény védelmezője vagyok, megerősít bizonyosságomban, hogy állandóan áthághatom. Szolgálatom keményr órákig gubasžtok a külváros bozótjaiban, a házakból, vagy gyanús barakkokból kiszűrődő vad csaholásra, morgásra fülelve. Esetleg a romok mögött lapulok egy foxit lesve, mert tudom róla, hogy nem kartotéklap-tulajdonos, és nem visel „centát" sem. Fáradtan, összepiszkolódva térek haza, elszívom cigarettám a kályhánál és Pluto bundáját simogatom: a kutya a farkát csóválja és létem paradox voltára emlékeztet. Érthető, hogy értékelni tudom a feleségemmel, a gyerekekkel és a Plútóval megtett kiadós vasárnapi sétákat, a kutyák Iránt csak mintegy plátóian érdeklődöm ilyenkor, mert vasárnap maguk a be nem jelentett kutyák sem állanak megfigyelés alatt. Ám a Jövőben már útirányt kell választanom sétáimnak, mert két egymás utáni vasárnap a főnökömmel találkoztam, ő mindkét alkalommal megállott, üdvözölte feleségemet és gyermekelmet, és megvakarta Plútó bundáját. Az elgondolkoztató csak az, hogy Plútó mindannyiszor morog, ugrásra készülődik a főnök láttán, nem állhatja őt, és ez a legteljesebb mértékben nyugtalanít engem, izgatott búcsúzkodásra sarkall, és nyilván kezdi a főnököm bizalmatlanságát is felkelteni, mert homlokráncolva figyeli a homlokomra kiülő izzadságcseppeket. Talán be kellett volna jelentenem Plútót, de csekély a jövedelmem — talán más pályára kellett volna lépnem, de ötven éves vagyok, ís ebben a korban semmin se változtat szívesen az ember: akárhogy is, a kockázat tudata túlságosan állandósult bennem, mégis, ha még lehetne, bejelenteném Plútót. De már nem megy: feleségem könnyedén elcsevegte a főnöknek, hogy a kutya már három éve .tálunk van, együtt növekedett a gyerekekkel és elválaszthatatlan tőlük — meg más, hasonlóképp tréfás dolgokat is mondott, és mindez lehetetlenné teszi Plútó bejelentését. Hiába kísérlem meg, hogy lelki kínjaimon úrrá legyek azzal, hogy megkettőzöm szolgálati buzgalmam: semmi sem használ, olyan helyzetbe kerültem, amelyből nincs kiút. Mint mondani szokás — nyomtató lónak nem kötik be a száját, de én nem tudom, vajon a főnököm elég rugalmas-e ahhoz, hogy érvényt szerezzen e bibliai idézetnek. Elveszett ember vagyok — és egyesek még cinikusnak is tartanak, de hogy ne lennék az, ha egyszer állandóan kutyákkal van dolgom. Ferencz Zsuzsanna forciítása 1965. Június 17. • 7 ÚJ SZÖ