Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-17 / 166. szám, csütörtök

Uj köntösbe öltözik Bártfa-fürdő Sötétzöld fenyvesekkel borított hegykoszorú lábánál, gyors vizű hegyipatak mentén, szerényen húzódik meg Kelet-Szlovákia egyik gyöngyszeme, Bártfa-fürdő. A festői környezet méltó háttere a 902 méter magas Magura, amely hideg büszkeséggel emelkedik ki a hegyláncolatból. A vidék szépsége és a bővizű gyógyforrások már néhány évszázad óta ide vonzzák a pihenni vágyókat és gyógyulást keresőket. A felszabadulás ú] fejezetet nyitott a fürdő életében. Közel 15 millió koronás befektetéssel sor került a háború által okozott károk helyrehozására, hogy a források vize végre azokat gyógyíthassa, akik pénz hiányában a drága gyógykezelést eddig nem vehették igénybe. Bártfa új köntösbe öltözött, új küldetést kapott. Nem nyitotta ki többé kapuit a kaszinó, ahol esténként a játékasztalokon halomba tornyosult a pénz, amiért a fürdőt kis MonteCarlónak is nevezték. Nem jöttek többé ide a lányos mamák sem eladó lányaikkal üdülés címen gazdag vőt keresni. Bártfa a dolgozók gyógyfürdője lett, további fejlesztésére újabb 15 millió koronát ütemeztek be. Az uszoda közelében, melyre reggeltől estig bőkezűen szórja sugarait a nap, felépült az új Valentina-szálló. Az Aspremont ház helyén korszerű étterem áll. A volt Deák-szálló, amely ma Zborov néven ismeretes, szintén újjáépült. Egy- és kétágyas szobái modernül vannak berendezve s a legigényesebb vendég kényelmét is biztosítják. A szálló érdekessége, hogy személyzete, a vezető orvost is beleértve, csupa nő. A Zborovban helyezik el a fürdőben gyógykezelést igénylő idegen állampolgárokat ls. Tavaly amerikai és francia vendégek győződtek meg a víz gyógyító erejéről. Az idén további külföldieket várnak. A fürdő fejlődésének további bizonyítéka a modern iskolaépület és az új lakótömbök. Tetemes összegeket fordítottak orvosi műszerekre, gépekre és a központi laboratórium beren?' I s 1 i 111 Hü' 1 -VÄ& dezéseire, melyben a víz gyógyhatását vizsgálják. Ezzel lerakták a rendszeres kutatómunka alapjait. Az elmúlt évben a brnói mintavásáron szovjet gyártmányú elektrogastrografot vettek, mellyel — nálunk elsőként — a gyomorbántalmak diagnosztikai vizsgálatait végzik. Előnye, hogy a beteget nem kell kitenni feleslegesen a röntgensugaraknak. Hasonlóan működik, mint az elektrokardiogram, de az elektródokat itt az alsó végtagokra és gyomorra kapcsolják. A működő gép grafikont rajzol, amely jelzi: egészséges-e a gyomor, vagy pedig beteg, s ha igen, milyen mértékben. Néhány hónapja a források száma is bővült: feltárták a Herkules-forrást. Vize egyike a leghatékonyabb gyógyvizeknek. Nem marad el mögötte azonban az Erzsébet-, Fő-, Orvosi*, és az Anna-forrás sem. Nagyon értékes szénsavas vizük van. Évente közel 8000 beteget kezelnek a fürdőben. Gyomor-, bél-, légcső-, és torokbetegségekben szenvedők távoznak innen azzal a kellemes érzéssel, hogy háromhetes ivókúra, fürdés, gyúrás, skótzuhanyok, kvarc és a kiadós pihenés után egészségük visszatért, illetve állapotuk javult. A beutaltak gyógyulásáról és kényelméről a fürdő udvarias, segítőkész dolgozó; gondoskodnak. Közöttük két kollektíva birtokosa a büszke szocialista munkabrigád címnek. Rövidesen újabb hat kollektíva kapcsolódik be a versenybe. A következő években tovább gyorsul az építkezés üteme. Tervezik a 200 ágyas gyógyintézet felépítését, központi kazánház, kulturális központ, új fürdő, 127 ágyas szálloda — tágas ebédlővel, kávéházzal és banket-teremmel — a körút megépítését, a vízvezeték — és csatornahálózat, valamint az utcai világítás átépítését. Portalan környezetben és a gyantaillatú fenyvesek között kiépül az új, modern gyógyfürdő, ahol a hazai és külföldi vendégeknek a múltat már csak a fából épült XVIII. századbeli pravoszláv templom és a múzeum által épített faházak idézik. MORVAY IMRE AZ ERDŐ CSENDŐREI A hangyák egyformán fogyasztanak állati és növényi eredetű táplálékot; előnyben részesitik a zsiradékot, fehérjét és az édességet. Különben eléggé válogatósak. A sacharint nem fogadják el akkor sem, ha cukrot kevernek bele. Dextrint, insulint, glicerint és ma. nitot pedig egyáltalán nem fogyasztanak, de annál inkább szeretik az éterikus olajakat és az illatos anyagokat. Egyetlen hangyaboly naponta 9000 kártevő rovart képes ártalmatlanná tenni és felfalni. Hat hangyaboly „dolgozói" megtisztítanak egy hektár tölgyerdfit a káros rovaroktól. Ezért egyes országokban a rovarok megszállta erdőket hangyákkal telepitik be. Mit tehetünk a fekélybetegség ellen ? Az emésztőszervek betegségei közt igen fontos helyet tölt be a fekélybetegség, 111. a gyomorés nyombélfekély. Nem egyik napról a másikra jelentkezik ez a kellemetlen, fájdalmakkal és emésztési zavarokkal járó megbetegedés. A szervezetre gyakorolt kedvezőtlen és ártalmas hatások eredményezik. Maguk a betegek tudják a legjobban, mily nehezen gyógyítható bajról van szó. A kezelés folyamán enyhülnek, csillapodnak a fájdalmak és a nehézségek, hogy esetleg néhány hónap vagy év múlva újra jelentkezzenek. A tünetek, a betegség lefolyása és a beteg panaszai szinte egyénenként változók. Egyes esetekben a fekélybetegség egész életre szól, de van sok eset, amikor például a nyomfekély teljesen kigyógyul. A fekély gyógyítását korai kezelés esetén, különösen fiatalabb korban gyógyszerekkel, diétás étrenddel és szigorított életmóddal végzik, ámde az elhanyagolt, idült, komplikált eseteket műtéttel kell megoldani. Helytelenül tesz az a beteg, aki nem törődik életmódjával, diétájával és a gyógyszeres kezeléssel, mondván, ha kell, majd operáltatja magát. A műtéttel eltávolítják ugyan a fekélyt, de nem oldják meg a beteg helyzetét, nem kezelik ki fekélybetegségét s az okokat, amelyek előidézték. Mi okozhat fekélybetegséget? A gyomorbélrendszer különösen érzékeny az izgalmakra. Tény, hogy a fekélybetegség főleg oly embereknél fordul elő, akik állandó izgalomban és feszültségben élnek. A rendszertelen életmód, a helytelen táplálkozás, a szertelen élvezethajhászás, különösen a nikotin, a koffein és az alkohol tartós negatív hatása, a zilált családi élet, a rendezetlen munkafeltételek és más ártalmas körülmények vitathatatlanul hozzájárulnak az idegállapot romlásához, az állandó idegfeszültséghez, a riadalmakhoz, amelyek következményei a fekélybetegség tüneteiben is megnyilvánulnak. A fekélybetegség szoros összefüggésben van az agykéreg és az idegrendszer, valamint a belsőelválasztású mirigyek állapotával és működésével. Annak alapján, amit a modern orvostudomány eddig tud a gyomor- és nyombélfekélyt előidéző körülményekről és okokról, még nehezen mondhatnánk ki, hogy a fekélybetegség megelőzhető; mindenesetre azonban egyénileg és társadalmilag is sokat tehetünk ellene. Tudományos megfigyelések szerint bizonyos körülmények gyakoribbá teszik a megbetegedést. Vannak családok, amelyek tagjai hajlamosak a gyomor- és nyombélfekélyre; az idegrendszer megterhelése, valamint az emésztőszervek működési zavarai váltják ki náluk. Érdekes az a megfigyelés, amelyet statisztikai adatok támasztanak alá: 100 fekélybetegségben szenvedő közül 10—20 százalék nemdohányzó, 31— 32 százalék közepes dohányzó (napi 12 cigaretta) és a túlnyomó többség erős dohányzó (napi 12 cigarettánál több). Közölhetnénk itt más meggyőző adatokat is. A gyomor- és nyombél fekélymegbetegedése ellen már a családban s a gyermekkcrban kell felvenni a megelőző harcot. Az ésszerű életmódot a testedzésnek, testnevelésnek, sportnak és turisztikának kell kiegészítenie. A családi „fekélymegelőzés" alapelveiből kiindulva az iskolában, a munkahelyen, a baráti körben és társadalmi szervezeteinkben i« meghatározhatjuk a feszültség- és a félelemmentes élet- és munka feltételek rendjét, miközben a család és a társadalom kölcsönhatása miatt az egyénre ható valamennyi tényezőt tekintetbe kell vennünk. Ápoljuk s óvjuk az otthon kulturáltságát, a családi élet tisztaságát, a szomszédokkal s a munkatársakkal való jóviszonyt. Igyekezzünk kellemes, nyugodt légkört teremteni magunk körül. Töltsük a megszabott munkaidőt becsületes, alapos munkával, hogy dolgunk végeztével, nyugodt lelkiismerettel s a rendes időben térhessünk vissza otthonunkba vagy szentelhessük magunkat aktív pihenést jelentő kedvtelésünknek. Szánjunk elegendő időt és kellő figyelmet az étkezésnek, az alvásnak és más fiziológiai szükségleteknek is. Ez nemcsak a testi, hanem a lelki higiénia alapja és a fekélybetegség elleni harc egyik leghatékonyabb fegyvere is. Dr. SZÁNTÖ GYÖRGY ÉLIÁS BÉLA ACCRÁI LEVELE g HANA északi vidéke sok meglepetést tartogat a kíváncsi természetű utazó számára. Ezek egyike-másika úgy éri az embert, mint derült égből a villámcsapás. Hatvan mérföldes sebességgel száguldott kocsink az északi országúton, amikor mozgó, tekergőző fényes testre lettem figyelmes. Megálltunk, és egy pillanatig valósággal elbűvölve bámultuk a csaknem két méter hosszú fekete kígyót, amely feltűnő nyugalommal kecmergett az úttesten. Azután egyet gondoltunk diplomata barátommal, Budai Gyulával. Beugrottunk a kocsiba, és áthajtottunk a kígyón. Pontosan a nyakán ment át a kerék. Azt hittük, vége van. De nem. Két perc elteltével újra mozgatni kezdte a fejét. • A köpködő kobra Közben körénk gyűllek a közeli kis falu lakói. Felnőttek és gyerekek tömege figyelte tiszteletteljes távolból, mit csinálunk a fekete fenevaddal. Majd a falu egy tapasztalt örege ránk kiáltott: — Ne menjenek közel hozzá! Veszélyes! Köpködő kobra. Ennek pedig az a tulajdonsága, hogy mérgét az áldozat szemébe fecskendezi. Az idevágó irodalom szerint három méternyire is el tud köpni. Köpése nem halálos, de nagy fájdalmakat okoz. A köpést követi a villámgyors marás, ami már életveszélyes, sőt halálos kimenetelű is lehet, ha nincs a közelben ellenszérum. Ghanában, de Afrika más országaiban is évente sok ember válik kígyómarás áldozatává. Hozzáértők azt állítják, hogy a kígyó valójában békés természetű csúszómászó. Csak akkor támad, ha úgy érzi, hogy veszélyben van, ha sarokba szorítják. Azt viszont sohasem lehet biztosan tudni, mikor érzi magát a kobra, vagy a mamba veszélyeztetettnek. Beszélgettem ghanai parasztokkal, akik azt mondták, kígyómarás ellen a legbiztosabb ellenszer a kígyó hájából ömlesztett zsiradék. Mutattak ís ilyet. Vagyis kutyaharapást szőrível. Azért mindig megborzongok, ha valamelyik afrikai újságban arról olvasok hírt, hogy megint belehalt egy ember a kígyómarásba. De térjünk vissza a köpködő kobrához. A tömeg oszolni kezdett, amikor a kígyó teljesen magához tért. Mi azonban nem akartunk félmunkát végezni. Íratlan szabály Afrikában, hogy ha mérges kígyót látsz, el kell pusztítanod. Lehet, hogy ezzel emberek életét mented meg. Visszahátráltunk tehát a kocsival, és újra áthajtottunk a fekete bestián. Ezúttal szétlapította a gumi a fejét. A ghanai falu lakói harsány üdvrivalgással nyugtázták szerény hőstettünket. A szerénységet hangsúlyoznom kell, mert útközben még legalább öt, a mienkhez hasonló, autók által szétlapított kígyót láttunk. • „Vadász-láz" A köpködő kobra annyira felcsigázta érdeklődésünket, hogy kapva kaptunk az alkalmon, amikor Navrongóban valaki megemlítette, hogy a néhány mérföldnyire levő Paga falu mellett egy tó van, amely valósággal hemzseg a krokodiloktól. — Ez kell nekünk1 — csillant fel a szemünk. Szép, szép egy kígyókaland. Különösen, ha kocsiból intézi az ember. De a krokodil, az mégiscsak több. Az már vadászkőrökben is nagy vadnak számít. Egy órával később már újra az országúton voltunk. Irány Paga, a krokodilok, a halálos, az Igazi veszélyek falva. Felszereltük magunkat fényképezőgépekkel, teleobjektívval, hogy lencsevégre kaphassuk az óriás ragadozókat. Hadd lássa meg a világ, hogy van még magyar virtus. Az útközben kocsinkra kéredzkedett falusi tanító gyanús mosollyal halgatta lelkendezésünket. Kérdések özönével árasztottuk el: Tényleg olyan sok a krokodil? Veszélyesek? Hogyan védik tőlük a lakosságot? A háztállatokat? Mert minden bizonnyal kirándulásokat tesznek a krokodilok a tóhoz közel levő házakhoz Különösen, ha megéheznek. Ember nem esett még áldozatul? Először meghökkent kérdéseinket hallva. Majd meglepő flegmával azt mondta, mindent megtudunk a maga idejében. Különösebb veszélynek nem leszünk kitéve Pagában. Válasza persze nem elégített kl bennünket. — Hidegvérű ember lehet — gondoltam magamban. Vagy talán már unja a turisták kotnyeleskedéseit, s azért ilyen szűkszavú. Azért meleg kéfogással búcsúztunk tőle a falu határában. • Krokodil-kaland Odaérve a hírhedt tóhoz, a falusi srácok egész serege fogadott bennünket. Kitűnő szimattal megérezték, hogy külföldi vadászok (ha a fényképezést annak lehet nevezni) érkeznek szerény körükbe. Nagy vadászok hajmeresztő útleírásaiból tudtuk, hogy mindenütt akad afféle hivatásos, vagyis pénzzel kibérelhető vadászkísérő. Nem kellett sokat kérdezősködni utána. Elénk állt egy vékonypénzű fiú, és ünnepélyesen bejelentette: — Én vagyok itt a tófelelős. Beleértve a krokodilokat isi Tessenek leguberálni tizenhárom shillinget, és akkor lesz krokodil. Jól Ismerjük mindketten az afrikai viszonyokat. Alkudni kezdtünk. A fiú azonban csökönyösnek bizonyult. Tizenháromért van krokodil, ötért nincs. — De miért pont tizenháromért? — kíváncsiskodtunk. — Az azért van — mondja —, mert tíz shilling az enyém a krokodil kicsalásáért a tóból, három shilling pedig a szomszédé, aki a csirkét adja. Ugyanis — tette hozzá magyarázóiag — cstrke nélkül az istennek se jönnek elő ezek a dögök. Azért csak kiegyeztünk hat shillingben. Három a kicsalásért, három a csirkéért. A fiú elkezdett fütyörészni. A tömeg néma csendben figyelt. Egyszer csak hullámzanl kezdett a tó sima víztükre. Megjelent egy közepes nagyságú krokodilfej. A másfélméteres állat lomha mozgással kimászott a partra. Ügyes mozdulattal elkapta a spárgára kötött csirkét. Lenyelte, majd mint aki jól végezte idegenforgalmi dolgát, újra lemerült a vízbe. Egy perc múlva immár hívatlanul jött egy másik krokodil. Az még a farkát is meg hagyta húzogatni a csirke reményében. Harmadik már nem jött, mert a rossz nyelvek szerint nincs is több krokodil a pagai tóban. Sokáig emlékezetes marad számunkra a ghanai krokodilkaland. Ha Afrika-közeibe kerül az ember, így megszelídülnek a dolgok. Hanem annyi tény, hogy ha északi utunkról kérdezősködik valaki, lelkendezve meséljük el hajmeresztő kalandunkat a köpködő kobrával. A krokodilokról viszont mélyen hallgatunk. Nehogy dicsekvőnek tartsanak bennüu* ket... i ^^w-Ssi^wS.— : ľ r A KÉT GYEREK MEGFOGTA A BESTlANAK A FARKAT A szerző felvételei ÜJ SZÖ 6 * 1965. június 17.