Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-07 / 125. szám, péntek

E

rdők koszorújában, kerek völgy teknőjében fekszik Borzova község a Szilicei fennsíkon. A felvég házacskái felkapaszkodnak a követ virágzó dombokra, megbújnak az erdő aiatt. Tulajdonképpen egy széles utcába torkollik a falu, s az utca rányílik a tavaszi szántókra, rétekre. A levegőben ér-, sődik a kikelet friss illata, a virágbaborult fák könnyű lehelete. Ünnep előtti csend van, csak a libák gágogása hallatszik néha-néha, vagy a tá-voli földeken dolgozó traktorok pöfögése. Borzova. Szép, vadregényes tájon csücsül a falu, talán kívánni sem lehetne szebbet. Állítólag a huszita időkben ütötték itt fel sátorfájukat az első telepesek a Csodo- és a HIszko-család. Szecsányi Károly nyugdíjas tanító szerint a János-szögben épült az első ház. Meséli még, hogy az 1700-as években nagy tűzvész pusztí-. tott a faluban és sok-sok ház leégett. E gyér adatokból nehéz kihámozni a falu történetét. Sajnos a falu kró-. nikája elkallódott, elveszett. A közelmúltra azonban emlékeznek az élők, a robotban megfáradt öregek, akiknek testében ott sajog 6—7 évtized törődése. Néhány évtizeddel ezelőtt még a nagyvilágot járták a borzovaiak. Munkát keresve koptatták a drága csizmatalpat, barangoltak az országban, hogy kenyérrevalóra tegyenek szert. A férfiak jó része heteket, hónapokat töltött az erdőkben. Faszenet égettek, így tengették életüket. A hajadonok pedig cselédsorba álltak, a vidéki vá-. rosokban szolgálták a gazdagokat. Télen is az erdőben háltak — Nehéz volt a szénégetők élete — meséli Kovács Lajos bácsi, aki valaha régen kivette részét ebből a munkából. — Már 4—5 éves koromban kijártam édesapámmal az erdőbe, a szénégető tanyára és segítettem, amit tudtam. Mert nemcsak a felnőtt férfiak, hanem sokszor az asszonyok, gyerekek is kint dolgoztak. Az egész család. — Kalyibát építettünk magunknak — folytatta Kovács Lajos bácsi. —. Ebben főztünk, aludtunk télen-nyáron, amíg tartott a munka. Télen sem fáztunk benne, mert volt fa az erdőben, égett hát a tűz éjjel-nappal. Csak a füst kellemetlenkedett, az marta a szemünket állandóan, de hát a szegény, ember megszokta. — Volt úgy, hogy kötözködésig ért a hó, és csak úgy juthattunk ki a kalyibából, ha elhánytuk magunk előtt a havat. A munka látástól vakulásig tartott. Boglyába raktunk 70— 80 kaska fát, leföldeltük, aztán alágyújtottunk. így égettük a szenet. De vigyázni kellett ám, hogy el ne égjen véletlenül a boglya, mert az nagy, baj lett volna. — A fél falu kijárt az erdőbe szenet égetni. Elmentünk Szőllősardóra, az uradalmi erdőbe, Forróencsre és másfelé, oda, ahol dolog adódott. Úgy volt, hogy egy bizonyos erdőterületen a bérlő felvásárolta a fát, mi meg kitermeltük. Dolgoztunk aztán szakadásig, a kereset mégis csak annyi volt, éppen hogy meg tudtunk élni belőle. — Mit ettek? — kérdezem Lajos bácsitól. — Mikor elindultunk az erdőbe feíenként vagy negyedkilónyi szalonnát vittünk magunkkal, aztán száraz rántást, meg laskát, babot, lencsét, hagymát. A leves volt a legfőbb eledelünk, vízben felengedtük a száraz rántást és belevetettük a laskát. Hetenként, kéthetenként élelmst hožíak az asszonyok, ugyanazt, amit említettem. — Nehéz sora volt akkor a szegény embernek, különösen nekünk, borzovaiaknak, hiszen sokat fagyoskodtunk az erdőn, a lábbeli meg vékony volt... Villany, autóbusz, vízvezeték Járom a falut, a házak sorát és kedvtelve legeltetem a szemem a kiskastélyoknak is beillő épületeken. A régi házak már csak a hónuk alá érnek az újaknak, amelyek büszkén emelik magasba homlokzatukat. Mindenki építkezik, szinte versenyeznek egymással az emberek, ki épít szebbet, jobbat. Farkas Lajos szövetkezeti könyvelőtől tudtam meg, hogy az utóbbi időben a falu lakóházainak a fele újjáépült, adaptálták a régieket, vagy teljesen újat építettek, számszerint 26-ot. Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogv a burzsoá köztársaság idején egyetlenegy ház sem épült Borzován, 1938-tól 45-ig pedig talán 5 házat építettek. A kis hegyi falucskát tulajdonképpen a felszabadulás utáni évek kapcsolták be az ország vérkeringésébe. A változás legalapvetőbb ténye a szövetkezet megalakítása volt 1949-ben. Mondanom sem kell, hogy a közös gazdálkodáshoz tapad itt minden élet-. mozzanat, a szövetkezet biztosltja a falu megélhetését, a mindennapi kenyeret, s a további fejlődés lehetőségét, A faluban 1951 őszén gyúlt ki a villany, s három esztendő alatt épült a közvilágítás. A borzovaiak ma sem felejtik el azt a pillanatot, amikor először sugárzott fel a villanyégők fénye. Sok embernek a könnye ls kicsordult. De ezt csak azok tudják megérteni, akik évtizedekig petróleumlámpával vagy gyertyával világítottak. Természetesen a falu a szövetkezet egyik legjobb dolgozója ma is. A szorgalom, iparkodás, a föld szeretete egyébként Jellemzője a borzovai embernek. Van a szövetkezetnek többek között egy márványbányája, amely az 1961es esztendőben 801 000 korona jövedelmet biztosított. Az utóbbi években bizonyos akadályok merültek fel a márvány kitermelésében, ám ebben az évben újból megindul a termelés. A borzovaiak büszkén mesélik, hogy a zólyomi pályaudvar csarnokát is borzovai vörös márvány díszíti. Fal u a hegyek között népe is hozzájárult mintegv 18 ezer korona értékű munkát végezve a villanyvilágítás bevezetésének munkálataihoz. A falu fejlődésének harmadik stációja a faluba vezető erdei út autóúttá való kiépítése volt. Nagy gondja-vágya volt ez a falunak már évtizedek óta, hiszen csak szekéren vagy gyalogosan közlekedhettek a borzovaiak. Már az első köztársaság idején is szorgalmazták az útépítés'., kaptak is ígéretet, de abból soha sem lett semmi. Az útépítést is a felszabadulás utáni években realizálták. 1957től 1958-ig épült meg az út, s az első autóbusz 1958 decemberében futott át először azon a díszkapun, amelyet a falu lakói a nagy esemény tiszteletére emeltek. Az útépítésbe ls be-, lekapcsolódott a falu, még az asszonyok is segítettek a nagy munkában. A borzovaiak ma ls emlegetik azt a napot, amikor a falu lakóit egész nap ingyen kocsikáztatta az autóbusz. A vízvezeték 1960-ban, tehát öt év-: vei ezelőtt épült. A vízvezeték építésével nemcsak a környék falvait, hanem a nagyközségeket is megelőzte Borzova. A víztároló a hegyoldalban épült, ami azt jelenti, hogy a legmagasabban fekvő lakások is hozzájutnak a vízhez. A falu lakói ki is használják a vízvezeték nagy előnyét és már sok-sok lakásba bevezették a vizet, nem is beszélve az új lakásokról, amelyek már fürdőszobával épültek. A faluban a lakosság a higiéniát, mondanunk, azelőtt sok a vízhálózat zásával ezt bőlték. most mér több közkút áll rendelkezésére, szolgálva egészségvédelmet. El kell hogy a borzovai víztői asszony kapott golyvát, kiépítésével, a víz jódoa betegséget is kiküszöA szövetkezet Előre kell bocsátanom, hogy a borzovai föld, mint általában a hegyi földek, köves, agyagos, egyszóval szűkmarkú. Itt csak az emberek szorgalma, kitartása tudja kicsikarni azt, amit a természet nem akar megadni önmagától. A borzovaiak ennek ellenére a rozsnyói járás jobb szövetkezeteinek a sorába tartoznak. Annyi azonban bizonyos, hogy nem húzzák el magukat a munkától, és még a hetvenéves emberek is szorgalmasan dolgoznak. Ä szövetkezet megalakulása itt sem ment simán, bajjai-gonddal járt, és évek kellettek hozzá, amíg megértették a kollektív munkában rejlő lehetőségeket. A közös gazdaság mégis csak felcseperedett, s a gyermekkori betegséget kiheverve növekedett, terebélyesedett. Ma már minden család a szöveti kezetben dolgozik, és nyugodt lélekkel állíthatjuk, meg is találják a számításukat. Nem volt még olyan év, hogy a zárszámadáskor ne fizettek volna osztalékot. Ez pedig azt bizo-. nyitja, hogy jó kezekben van a szö-. vetkezet, a vezetőség és a tagok megértik egymást. A tavalyi zárszámadás adatait bön-. gészem Plichta Béla szövetkezeti el-: nőkkel. Görög József és felesége, Jú-. lia, az elmúlt évben 1321 munkaegységet hozott össze. Ennek a pénzbeli értéke több mint 21000 korona, és ezen felül a természetbeni Járandóság. Egy munkaegységre 2 kiló szénát, 0,80 kg gabonaneműt, 2 kg mákot utalt ki még a szövetkezet. Ha ehhez hozzászámítjuk még a háztáji gazdálkodás jövedelmét, akkor el-, mondhatjuk, hogy nem dolgoztak hiába. De sorolhatnánk a többleket is, Alvégi Farkas Istvánt 986 munkaegységével, Ferencz Bélát és leányát 1058 munkaegységével, Danyi Farkas Ambrust , 875 munkaegységével, Szakáll Sándort és feleségét 1219 egységével, Juhász Józsefnét vagy Alsó Farkas Istvánt, Bodnár Istvánt stb. (Külön érdekessége a íalunak, hogy minden második embert Farkasnak hívnak.) Még a 70 esztendős Kovács István bácsi is 352 munkaegységet kerasett tavaly, Idős ember létére, A borzovaiak egyébként a tavaszi vetés munkálatait hiánytalanul elvégezték és 103 százalékra teljesítették az első negyedév húseladási tervét. Kulturális élet Van a falunak egy 1300 kötetes könyvtára, amelyet Szecsányi Károly nyugdíjas tanító vezet, ö meséli, hogy a borzovai nép nagyon szeret olvasni. Különösen a téli hónapokban forgatják szorgalmasan a könyvek lapjait. Hetente kétszer tartanak könyvtári napot, ilyenkor 15—20 könyvet kölcsönöznek az olvasók. A járás 500— 600 koronával támogatja negyedévenként a könyvtárat, hogy felfrissíthess se a könyvállományt. A CSEMADOK erejéből 2—3 színelődás futja évente, ezenfelül mulatt ságokat, ünnepélyeket rendeznek. Kielégítően működik még a nőszervezet és a Hadsereggel Együttműködők Szervezete. Van a falunak szövetkezeti klubja is, ahol magnetofon, televíziós készülék, különböző folyóiratok állnak a szórakozni vágyó látogatók rendelkezésére. Annyi bizonyos, hogy a televízió-kultusz itt is nehezíti a közös kulturális munkát, de hát ezen nehéz segíteni, hiszen ma már több, mint 30 televíziós készülék van a faluban. A fiatalok dolga egyéb-, ként itt is nagy probléma, sokan tanulnak, ez természetesen nem baj, de az már baj, hogy egyre többen hagyják el a falut és idegenben keresnek megélhetést: Valahogy vissza kellene édesgetni őket, hogy idehaza találják meg jövőjüket, életük értelmét, hogy továbbvigyék azt a munkát amelyet apáik oly hősiesen kezdtek el. Végül még annyit: A kis hegyi falucska, Borzova ma nyugodt, derűs életet él. A felszabadulás óta eltelt 20 év olyan eredményeket hozott, amelyekre büszkék lehetnek a falu lakói. A szövetkezet erőforrása lett a falunak, s ma már nem fáj senkinek a feje Borzován, hogy miből fog megélni. Mindenkinek megadatott a mindennapi kenyér s a holnapban való bizakodás. DÉNES GYÜRGY Mi a házastársak osztatlan közös tulajdona Az új polgári törvénykönyv 1964. április 1-től kezdődő hatállyal a házassági vagyonjogot „A házastársak osztatlan közös tulajdona" cím alatt szabályozza. A házasságokban minden eddigi más vagyonjogi rendszer érvényét veszíti, és a megszerzés időpontjára való tekintet nélkül az új előírásokat kell alkalmazni. Ez lényeges újítás és egyszerűsítés. A házastársak osztatlan közös tulajdona kötelező törvényes vagyonjogi rendezés minden polgár házasságára. Terjedelmét szerződéssel sem szűkíteni, sem korlátozni nem lehet (az előző jogszabályok értelmében ez bizonyos esetekben lehetséges volt). Mi tartozik a házastársak osztatlan közös tulajdonába? Lényegében ugyanaz a terjedelme, mint az előző rendezésben, a törvényes vagyonközösségnek: tárgya lehet mindaz, amit a házastársak a házasság tartama alatt személyi tulajdonba szereztek, tehát családi ház, víkendház, garázs, lakberendezés, képek, könyvtár, személyautó stb.; a törvény külön rendelkezése értelmében azonban ezeket a szabályokat megfelelően kell alkalmazni a házasság tartama alatt szerzett magánvagyonra is, pl. kertre, családi háznál nagyobb bérházra. Nem képezik a házastársak osztatlan közös tulajdonát az olyan dolgok, melyeket valamelyik házastárs a házasságba magával hozott, amit ajándékba kapott vagy örökölt, valamint azok a dolgok, amelyek csak az egyik házastárs személyi használatára szolgálnak, illetve foglalkozásához szükségesek. Ezek a tárgyak az illető házastárs különvagyonát képezik, amellyel szabadon rendelkezhet. Ezt a jellegét megőrzi akkor is, ha elcserélik vagy értékesítik a különvagyont képező tárgyakat. Természetesen módja van a házastársnak különvagyonát egészben vagy részben másnak, vagy akár házastársának ís ajándékozni. Lényeges azonban a különvagyonnal kapcsolatban tudni, hogy annak hozama — pl. a kert termése, a háziállatok kicsinyei, — a házasság tartama alatt a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik! A fizetés és a nyugdíj megtakarított része (ami a házastárs saját és családja fenntartása, ellátása után megmarad) szintén a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi, tekintet nélkül arra, hogy ezzel a házastársak esetleg külön gazdálkodnak. A házastársak osztatlan közös tulajdonához tartozik a sorsjegy, a Sportk_ és betétkönyv nyereménya is! Továbbá a különböző prémiumok, rendkívüli jutalmak, kifizetett szerzői tiszteletdíjak és az újítási díjak is a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezik. Ugyancsak ide tartozik az építési lakásszövetkezet szövetkezeti tagrészének felszámolási értéke ls. A házasság tartama alatt szerzett dolgokra vonatkozóan — amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják be — érvényes az, hogy azok a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartoznak. A különvagyonból való esetleges ráfordítás megtérítését az osztatlan tulajdon megszűnte esetében lehet kérni. A házastársak osztatlan közös tulajdonának számít a házasság alatt szerzett ingatlan, tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonjog a telekkönyvben csak az egyik vagy mindkét házastárs nevére van bejegyezve! Az ingatlanok nyilvántartásában a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozó ingatlanoknak ezt a jellegét külön fel is tüntetik. A házastársak osztatlan közös tulajdonát képező dolgokat a házastársak közösen használják és közösen fedezik a használatukkal és karbantartásukkal kapcsolatos költségeket. Vita esetén a bírósághoz lehet fordulni döntésért. A házastársak közös tulajdonát képező dolgok szokásos kezelését bármelyik házastárs intézheti, de minden rendelkezéshez, amely meghaladja a szokásos kezelés mértékét, mindkét házastárs (elvben előzetes) beleegyezésére van szükség, máskülönben az ilyen jogügylet érvénytelen. Ez egyaránt vonatkozik mind az eladásra, mind a vételre, vagy más jogügyeletre. Ez az alapelv lényegében már a törvényes vagyonközösségbe tartozó dolgokra is vonatkozott, így pl. nemrég mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy érvénytelen az az ingatlaneladási szerződés, amellyel a házastárs a másik beleegyezése nélkül adott el ingatlant, még ha az a telekkönyvben csak az ő nevére is volt bejegyezve. (Csak az egyik házastárs nevére szóló telekkönyvi bejegyzés tehát nem zárja ki azt, hogy az ingatlannak házastársi osztatlan közös tulajdonjellege van. J A polgári törvénykönyv további rendelkezése értelmében a közös dolgokat illetően kötött jogügyletek tekintetében . mindkét házastárs egyetemleges* jogot, íII. kötelezettséget nyer. A családi törvénykönyv lehetőséget nyújt ugyan arra, hogy az egyik házastárs kijelentse: nem vállal köteleteiért (pl. kölcsöneiért, az ilyen nyilatkozatnak harmadik személylyel szemben azonban csak akkor van joghatálya, ha arról tudomást szerzett). A házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozó dolgokra végrehajtást lehet vezetni bármelyik házastárs megítélt tartozása miatt, ha az a házasság tartama alatt keletkezett. Dr. FÖLDES JÖZSEF A dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem 16 tagú karbantartó csoportját Bíró Ernő mester (jobbról a harmadik) vezeti. A csoport tagjaival együtt eddig 163 újítást nyújtott be, ami az üzemnek 700 000 korona megtakarítást eredményezett. (il. Dubovsky f elv. — CTK J 1985. május 7. • Q] SZÖ S