Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-12 / 130. szám, szerda

Céltudatos együttműködés A kladnói szénmedence legfiata­labb bányája a Nősek Bánya. Mind­betartására, az anyagtakarékosságra, vagyis ha jobb minőségű szenet ter­össze 25 éves, a megszállás idején melünk, magasabb árat érhetünk el tárták fel, de teljes gőzzel csak a és ezáltal emeljük a bruttó jövedel- helyezik el. kulatok tagjai közül toborozzák. Szövetségre léptek velük és a folya matos kapcsolat jó eredményekkel jár. Állandó munkaerőik számára az új lakótelepen korszerű lakásokat szereznek, a brigádmunkásokat szé pen berendezett legényszállásokon felszabadulás után kezdődött benne a munka. Ivo Hofbauer mérnök, a bánya igazgatója és Rudolf Frollk, az üzemi téséért rendkívüli jutalomban részes! bizottság elnöke valóban szerényen teni a dolgozókat — magyarázta, fogalmazták meg azt az örvendetes tényt, hogy a Nősek Bánya dolgozói a széntermelés legnehezebb időszaká­ban ls helytálltak, tervüket folyama­tosan teljesítik, a népgazdaságnak további két órával csökken a mun- körül is rendet akarnak teremteni. met. A gazdasági vezetőknek módjuk- Bohumil Esztergás CSISZ elnök a ban lesz a kiváló teljesítményekért, fiatalok nevelésével járó gondokat a határidők betartásáért és csökken- e mnti. Többségük szorgalmas, jóindu latú, de egy-két rendbontó képes hosszú hónapok nevelőinunkáját egy A jő gazda a jövőre ts gondol, a csapásra tönkretenni. Évenként 100 új tanulóval gyarapszik a létszám, de többre lenne szükség. A következő években a munkaerők stabilizációja Nősek Bányában a napi munka bizto­sítása mellett, komoly figyelmet szen­telnek a távlati tervezésnek. 1966-ban rendszeresen többet adnak az elő- kaidő s már most különböző változa­irányzottnál, és a munkatermelékeny- tokát dolgoznak ki a szabad idő leg­ség bányájukban évről évre emelke­Hofbauer elvtárs a munkabiztonság kérdéseiben nemzetközi viszonylatban célszerűbb beosztására, jelenleg a 44 ls ells mert szakember. A KGST bá­dik. Vajon miért? Miben rejlik a si- órás munkahét mellett havonta két ny abiztonsági albizottságának a tag­ker? A válasz egyszerű, legalább ls szabad szombatja van a vájároknak. j a T öbb találmányát a szocialista or­annak tűnik és beszélgetésünk folya- Ha 42 órás lesz a munkahét, valószí- szágokban és Nyugaton is alkalmaz­mán többször is hivatkoztak rá. Tel- nűleg más megoldást kell találni. zá k j gy azu tg n a bánya vezetésének jes nézetegység a gazdasági vezetés, A távlati terv évi egymillió tonna szén általáno s problémáin kívül szívügye a párt- és a szakszervezet között, termelésével számol és ezt a mennyi- a mu nkabiztonság. Maga irányítja és A gazdasági és politikai munka ideá- séget a dolgozók szabad idejének be- rg szt vesz a z újítók munkájában, ál­lis összhangban van és ezért jó talaj- tartása mellett csak a termelési kapa- i an c]ó an újabb és újabb módszereken _ citás t e, je s kihasználásával érhetik töri a fe]éti hogy a ö ányászok leg el. ra találnak a kezdeményezések, a kí sérietek. A céltudatos együttműködés minden téren meghozza a gyümöl­csét. Nem véletlen, hogy Innen indult a nem titkolták, hogy sok gondot okoz szocialista brigádmozgalom, nagyobb ellenségének, a bányatűznek A szabad idő, a munkaszervezés és a vI zbetörésnek veszélyét csök­kérdéseivel kapcsolatban az elvtársak Mentse amely a túlóra és fluktuáció problémája. A 'f^V "ff* 0'; ^unteérdem­aztán az egész országban meghonoso- A kettő összefügg, mivel a dolgozók- is'ľeT^kärjfôr.znflľhirét Hogy a jövőben is a megkezdett úton akar haladni, azt ez idei eredményei, a jubileumi évforduló tiszteletére tett felajánlásainak teljesítése és me­dott; hogy a Nősek Bányában első- nak csak körülbelül a hetven száza­ként vezetik be július 1-től a népgaz- léka állandó munkaerő. Ezeknek a daság új Irányításának elveit; hogy munkája természetesen megbízhatóbb, a munkabiztonság fokozásában elért jobb, s ha sikerülne az állandó mun­eredményeiért állami díjjal kitünte- kaerők számát emelni, csökkenne a tett igazgatójuk szabadalmait itt pró- túlórák mennyisége. Az új munkaerő- rész távlati terve i bizonyítják. bálták ki először. Igaz, korszerű a ket a tanulókon kívül a határőr-ala­bánya, a szállítást teljesen gépesítet­ték, de például a kombájnos fejtés­nek nincsenek meg a feltételei, a munkatermelékenység emelését más KIS ÉVA Időszerű kérdések a CSEMADOK KB ülésén úton, más módszerekkel kell elérni. — A jubileumi évforduló megün­neplésére különös gonddal készül­tünk — mondotta Frolík elvtárs. Az első negyedévben 5500 tonnával teljesítettük túl a tervet, a munka­termelékenység mutatója 102 száza­lék, a költségeket tonnákban 50 fil­lérrel csökkentettük. A bánya geoló­giai adottságai lehetővé teszik új fej­tési módszer alkalmazását, amely ol­csóbb és két tonnával emeli az egy műszakra és egy főre eső teljesít­ményt, azonkívül jelentős mennyisé­gű fát takarítunk meg. Az új irányítási rendszer bevezeté­séről Hofbauer igazgató tájékoztat. A bányában is, mint más üzemekben, nem a mennyiség, hanem a bruttó jövedelem lesz a döntő mutató. — Ogy vélem, hogy a dolgozók anyagi érdekeltségének érvényesítése befo­lyásolni fogja a teljesítményeket. A bányákban körülményesebb a hely­zet, 'a természeti feltételeken nem változtathatunk, azonban nagyobb gondot fordíthatunk a munkaszerve­zésre, a szén minőségére, ügyelhe­tünk a választék, az állami norma Vasárnap és hétfőn — mint arról már beszámoltunk — kétnapos ülésre jött össze Bratislavában a CSEMADOK Központi Bizottsága. A vasárnap el­hangzott beszámolók után hétfőn vi­tával folytatta munkáját a Köz­ponti Bizottság. A felszólalók a Csemadok szervezeti és kulturá­lis életének kérdéseivel foglal­koztak. Beszéltek, a népnevelő és a népművészeti munka megjavításá­nak a módjáról, az állami és népi szervek viszonyáról, a dolgozók és az ifjúsági alkotóversenyek rendezé­se és a különféle népi együttesek szerepeltetése körüli problémákról, a Jókai-napok, a gombaszögi országos dal- és táncünnepély, valamint a Csemadok többi nyári rendezvényei­nek az elkészületeiről, a dolgozók is­kolán kívüli nevelésének és a Cse­madok-tagok aktivizálásának a szük­ségességéről és még több más, a szervezet munkáját érintő kérdésről. A sokrétű vita után a Csemadok Központi Bizottsága több pontból ál­ló határozatában megszabta a helyi szervezeteknek, az elkövetkező hóna­pokra vonatkozó teendőit. A szerve­zeti élet, valamint a népművelési és népművészeti munka tökéletesítésére vonatkozó határozat többek között le­szögezi, hogy a felszabadulás 20. év­fordulója alkalmából a Csemadok he­lyi szervezetei az állami és népi szer­vekkel karöltve tartsanak az eddigi­nél is több politikai és ismeretter­jesztő előadást életünk fejlődéséről, a felszabadulás óta eltelt időszakban született politikai, gazdasági és kul­turális sikerekről. A határozat a má­jus 13—23-ig tartó Jókai napok és a július 10—11-én sorra kerülő gomba­szögi országos dal- és táncünnepély, valamint a számos járási és kerületi Csemadok-nap jó előkészítésén kívül, feladatul adja a helyi szervezeteknek, hogy a Rozsnyói Magyar Munkás Da­lárda megalakulása 100. évfordulójá­nak megünneplése alkalmából Rozs­nyón rendezzenek nagyobb méretű dalos találkozót. A Csemadok népművészeti és nép­művelési munkájának úgyszólván minden területét érintő határozatot a Központi Bizottság egyhangúlag jó­váhagyta. (b) SZÉPEN, KÉNYELMESEN, CÉLSZERŰEN Közszükségleti kiállítás Brn óba n Még csaknem öt hónapnak kell el­telnie, hogy megnyissa kapuit a VII. brnói nemzetközi vásár. A vásár igaz­gatósága a gépipari seregszemle előt­ti Időszakra is tartogat meglepetést. Május 22-e és június 6-a között köz­szükségleti ipari kiállítást rendeznek. Az eladással egybekötött kiállításon a látogatók főleg a helyi gazdálko­dási üzemek és a kisipari termelő­szövetkezetek termékeit tekinthetik meg. A bemutatott gyártmányok zö­me újdonság, s a termékek között számos külföldi érdekesség is helyet kap. A „Szépen, kényelmesen, célsze­rűen" jelszó jegyében megtartandó közszükségleti ipari kiállítás anyaga 10 pavilonban összpontosul majd. A kisipari termelőszövetkezetek ké­szítményeinek többségét, melyeket mintegy 230 üzem vonultat fel, a Z­pavllonban helyezik el. A termékek skálája színes, sokrétű. Így például a látogatók kötött felsőruhák, fehér­neműk, bútorhuzatok, készruhák, ci­pők, különleges bőripari termékek, sportfelszerelések, kozmetikai és dro­gériái áru, kerámiai termékek, játé­kok, emléktárgyak, karácsonyfadí­szek, ékszerek, evőeszközök, iskolai és irodai eszközök, fényképezőgépek, kertészeti és halászati felszerelések, motorkerékpár- és rádióalkatrészek stb. tömkelegében válogathatnak. Említésre méltó, hogy a bútoripari kisipari termelőszövetkezetek a fából készült, valamint a kárpitozott szoba­bútorok mellett fémből készülteket is bemutatnak. A kiállításon részt vevő 120 helyi gazdálkodási üzem termé­keit — bútorokat, szilárd- és csepp­folyós tüzelőanyag-fűtésű tűzhelyeket, villamos háztartási gépalkatrészeket, akváriumi berendezéseket, emléktár­gyakat, bizsutériát stb. — a látogatók az a A-pavilonban vehetik majd szem­ügyre. A kiállításon a legtöbb termékkel textiliparunk képviselteti magát. Új­donságait az érdeklődők úgyszólván mind a tíz pavilonban megszemlél­hetik, illetve megvehetik. A női divat újdonságai közül a žilinai Slovena Pemafix nevű ruhaanyaga vízhatlan, könnyen tisztítható és vasalható. A brnói Mosilana és a trenöíni Meri­na gyűrhetetlen, nem nyúló ruhaanya­gokat, a vrbovél Trikota női fehérne­műanyagokat, a varnsdorfi Elite szi­lonharisnyákat állít majd kl. Férfidi­vat-újdonságokat főleg a brnói Mosi­lana, a libereei Textilana, a trenčíni Merina, a vimperki Šumavan, a Bá­novce nad Bebravou-i Zornica, a strážnicei Sóhaj és még jó néhány üzem mutat be. A felsőruha-anyagok zöme teszll és tiszta gyapjú. A Šuma­van és a Zornica Olimpia védjegyű, 70 százalékos poliészterből és 30 szá­zalékban gyapjúbői, főleg sötét szín­árnyalatban, kihajtós, keményített gal­lérral és manzsettával készült férfi­ingei valószínűleg nagy sikert arat­nak, hisz az iparunk által eddig gyártott ingekkel szemben az Olim­piaingek semlegesítik az izzadságot. A nyakkendőválaszték is bő lesz. A Moravská Tŕebová-i Hedva, mely nyakkendőgyártó gépsort állít fel a kiállításon, a vásárlók által kiválasz­tott anyagból — kérésükre — nyom­ban legyártja a férfiöltözék e fontos kellékét. A szobatextil újdonságai közül első helyen a letovicei Tylex l'revlra né­met gyártmányú anyagból készített kötött függönyanyagát, valamint a vratislavicei Szobatextll Ipari Kombi­nát színes, Kovrat típusú szőnyegeit kell megemlíteni. A férjhezmenés előtt álló lányok számára fehérnemű­kollekciókat készít a šumperki Mo­ravolen, a trutnovi Texlen és a brou­movi Véba üzem. A legnagyobb kész­ruha-kiállító a brnói Kras. Gyártmá­nyai közül a „Radka" és az „Oberon" típusú felsőkabátokat és a „Tex"-tí­pusú, krepszilonból varrt férfi- és gyermeknadrágokat említjük meg. Ér­deklődésre tarthat számot a breclavi Fatra „Boris" típusú, egész évben hordható szilon felsőkabátja, valamint a napjedlai Fatra „Napa-bundy" véd­jegyű igelit felsőkabátja. Bőriparun­kat a kiállításon a prostéjovi Gala és a trutnovi Kara képviseli. Bútoripa­runk gyártmányai között fog szere­pelni a kiállítás legimpozánsabb, legfigyelemre méltóbb terméke — a T 07 típusú lakószoba. A šenovi Lám­pagyár mintegy 120-féle világítótestet állít majd ki. A kiállítás naponta — 10-től—18 óráig lesz nyitva. A vidéki látogatók­nak a vasút 33 százalékos útiköltség­kedvezményt nyújt. -kj­JUHÁSZKUNYHÓ ­ÍNYENCFALATOK Rozsnyó környékét (Domica, Bet­lér, Krasznahorka stb.) sok turista, kiránduló keresi fel, hogy gyönyör­ködjék a vidék természeti szépségei­ben. Hogy e kirándulók a lehető leg­jobban érezzék magukat, a Rozsnyói Állami Gazdaság Dobšina mellett ju­hászkunyhót létesített, amelyben kü­lönféle ínyencségeket találnak majd a látogatók. Jó volna, ha ez a dicsé­retre méltó kezdeményezés követőkre találna. (-né-) • Mladá Boleslavban az újonnan épülő lakótelep egyik terét Vlagyi­mir Iljics Leninről nevezik el. A te­ret Lenin három méteres szobra fog­ja díszíteni. • Az Állami Ifjúsági Könyvkiádó­hoz tartozó fiatal olvasók klubja hazánkban a legnépszerűbb. Már több mint 540 000 7—14 éves tagja van. Az első évfolyamban a klub tag­jai egy és negyedmillió könyvet vet­tek meg. A marxizmus—leninizmus egyik alapvető vonása, hogy elveti az emberi ismeretek abszolutizálását, vagyis korlátozottságát, és ennek alapján fontosnak, szükségesnek te­kinti a marxista társadalomtudomány állandó fejlesztését, mert csak az adott kor magaslatán álló társada­lomtudomány segítheti elő a nem szocialista társadalom átalakítását és a szocialista társadalom kellő fejlesz­tését. Ezért szükségessé válhatnak új elméleti megállapítások, sőt szám­ba jöhet egyes eddigi elméleti elkép­zelések feladása is, ha ellentétbe ke­rülnek az új társadalmi valósággal. A pártvezetőség ennek szellemében törekszik arra, hogy fontos társadal­mi kérdések egész sorát új módon oldja meg. Miért is kell ezt hangsúlyozni? Mert még akadnak olyanok, akik meg nem értően, sőt elutasítóan viselked­nek az új társadalomtudományi meg­ismerésekkel és néha általában az el­méleti tevékenységgel szemben. Első­sorban az új elméleti elgondolások tgnorálásában nyilvánul meg ez, né­ha pedig abban a nézetben, hogy csak a személyes tapasztalatok le­hetnek irányadók a döntésekben. Ezzel felfogása szerint Leninnel (az­előtt Sztálinnal) teljes lett a marxiz­mus—leninizmus elmélete minden te­kintetben, és ezért újabb lényeges megismerésekre már nem kerül sor. Ez a felfogás nyilvánvalóan téves, és nagymértékben káros, mert a mar­xizmus—leninizmus csak akkor lehet valóban tudomány, ha az újabb ta­pasztalatokat és az újabb megismeré­seket figyelembe veszi. Hiszen már a világ első szocialista állama számos új társadalomtudományi megismerést eredményezett eddigi fejlődése fo­lyamán, de még most sem ismerete­sek eléggé a szocialista társadalom összes belső összefüggései. Egyesek azt is hangoztatják, hogy politikailag ártalmas, ha nyíltan be­A szocialista jövő összefüggése a múlttal valljuk, hogy még nem Ismertünk mindent a múltban a szocialista gaz­dasággal és helyes Irányításával kap­csolatban, és hogy emiatt hibákat is elkövettünk. Ök úgyszólván a kom­munisták tévedhetetlenségének látsza­tát akarják kelteni, de a pártveze­tőség más nézeten van, nylitan be­szél a múltban elkövetett' különféle hibákról. A párt gyakorlati tevékeny­ségét úgy feltüntetni, hogy azt örök­re érvényes, tökéletes és tévedhetet­len elméleti megismerések szabták meg, a marxizmustól—lenlnizmustól teljesen Idegen, mert az ilyen törek­vés a marxi—lenini elméletet szinte vallási dogmának tünteti fel. Az Ilyen dogmatikus értelmezés el­riasztja a gondolkodó embereket, de főképp a fiatal nemzedéket, mert az Ifjúság mindig bírálóan, bizonyos kritikával szemléli a világot, idegen tőle minden dogmatizmus, mindig új megismerésekre vágyik, és alkotóan szeretne hatni környezetére. Aki sza­kadatlanul csak a múltat védi, és nem tudja bírálóan értékelni, elkülö­nül az emberek többségétől, szek­tánssá válik. S emmiképpen sem szabad mellőz­ni azt a bírálatot, melynek cél­ja, hogy gyorsabb haladást érjünk el, és ezért kl akarja küszöbölni az ed­digi fogyatékosságokat, mert nem tud velük megbékülni. Ez a bírálat az érlelődő új megismerések alapján történik. Tudni kell azt is, hogy pél­dául a szocialista gazdaság egyes formái nemcsak a maradiság szem­pontjából bírálhatók, hanem a hala­dás, az antikapitalizmus szemszögéből is. Téves az az álláspont is, mely sze­rint ajánlatos, hogy minél kevesebb legyen az önbílálat, mert a múlt bí­rálata a szocializmus ellenfelelnek malmára hajtja a vizet. Ez az állás­pont elsősorban nem veszi figyelembe azt, hogy az emberek jól Ismerik a mostani gazdasági nehézségeket, min­dennap szembe találják magukat ve­lük, és bírálják őket. Keresik a ne­hézségek okait, és többnyire felisme­rik, hogy a hiányosságokat a szo­cialista gazdaság még meg nem ol­dott formái okozzák, s határozottan kívánják, követelik megszüntetésüket. Tudni kell azt is, hogy — ha a megoldás új formáit meg akarjuk ta­lálni — vissza kell térni a múltba, és bírálni kell a múltat, mert a hiányok kiküszöbölése és a jövő távlatainak feltárása szoros kapcsolatban van a múlttal, a múltban gyökerező hibák­kal és hiányosságokkal. Különben is általános jelenség az emberi társada­lomban, hogy minden új, mely kiala­kulóban van, vagy a Jövőben kialakul, szoros kapcsolatban van a múlttal, magán hordja annak pozitív és nega­tív sajátosságait, de a negatívat el­veti, kiküszöbölni igyekszik. Igaz, hogy a szocializmus minden rendű és rangú ellenfelei a maguk javára igyekeztek és igyekeznek ki­használni a szocialista önbírálatot. A kérdést azonban úgy kell feltenni, hogy miből húznak nagyobb hasznot a szocializmus ellenlábasai? A nyílt szocialista önbírálatből, a múltbeli hibák és hiányosságok felfedéséből, amiből nyilvánvalóvá válik, hogy a szocializmus építésében bizonyos ösz­szefüggéseket nem ismertek fel, és nem vettek figyelembe, de ezt az ön­bírálatot az azok megoldását elősegí­tő új és bátor megállapítások követik, avagy a hibák és hiányosságok el­hallgatásából és mentegetéséből s an­nak ismételgetéséből, hogy milyen nagy eredmények mutatkoznak már eddig, és hogy a szocializmusnak mi­lyen nagy előnyei vannak a kapita­lizmussal szemben? N em lehet, hogy a szocializmus ellenfelei számára hasznosabb lenne, ha a másik eset következnék be, mert a hibák kiküszöbölése nél­kül a szocialista rendszer semmiképp sem győzhet a kapitalista rendszerrel folytatott harcában. Ezért már Lenin mindenkor nyílt és kíméletlen önbí­rálatot gyakorolt az egész világ hal­latára, és megállapítható, hogy Lenin kíméletlen bírálata a szocializmus ja­vára szolgált, mert — lehetővé tette az előrehaladást. A sztálini időszak­ban feledésbe merült ez, de az SZKP XX. kongresszusa újra győzelemre juttatta a helyes elvet, melyen sem­miképp sem szabad, és nem lehet változtatni. Még nem mindenki van meggyőződ­ve a bírálat és önbírálat szükségessé­géről. Akadnak még olyanok, akik félnek tőle, s úton-útfélen hangoz­tatják, hogy a bírálat és önbírálat a múltban kétségkívül elért eredmények tagadását Jelenti, és öncélúságot kö­vet. Ezek lényegében egy zsákba dob­ják a szocializmus ellenfeleit és azo­kat, akik a szocializmus pozíciójából kiindulva bírálnak, mert nem akar­nak belenyugodni a hibákba, s nem értenek egyet azokkal az elavult Ideológiai tételekkel, melyek a szo­cializmus fejlődésének és a kapita­lizmussal folytatott harcának kerék­kötőjévé váltak. Emberileg ugyan ért­hető, hogy egyesek, nem tudnak egy­hamar eltérni a régi szokásoktól, el­képzelésektől, s a teljesen új és még szokatlan szokásokat és elképzelése­ket felvenni. Akadnak olyanok ls, akik elismerik ugyan az egyes elvi és gyakorlati In­tézkedések szükségességét, például a népgazdasági irányítás megváltozta­tásának elkerülhetetlenségét, de ugyanakkor úgy vélekednek, hogy a régi irányítási módszer bírálata nél­kül kell áttérni az új irányítási mód­szerre. Szerintük felesleges az ellen­fél malmára hajtani a vizet a nyilvá­nos bírálattal és a múlt negálásával. Ez az érv nem meggyőző, és célsze­rűen járt el a párt, amikor az újítás­sal egy időben nyíltan leleplezi a hi_, bákat s következményeit, melyek fő­képp az ország gazdasági életében nyilvánultak meg. A múltbeli hibák nyílt bírálata nél­kül nem lehet az újat kellő ered­ménnyel meghonosítani. Az újat és általában a szocializmust csak az emberek tömegei valósíthatják meg. Ahhoz azonban szükséges, hogy tel­jesen megértsék az új meghonosítá­sának okait, s megismerjék annak az okait, ami miatt a régit le kell küz­deni, ki kell küszöbölni. Mostanában külünösen figyelembe kell venni, hogy szó van az Irányítás egész rendszerének megváltoztatásáról és nem holmi újjászervezésről. Ezt pe­dig meg kell érteniük a dolgozók­nak, mert csak ennek tudatában lesz­nek képesek az újat teljes sikerrel megvalósítani. Mindennek előfeltéte­le, hogy a nép a múltról olyan képet kapjon, mely a tapasztalataival össz­hangban van, és hogy a nép meggyő­ződjön a változtatások szükségessé­géről. U a a múltnak kritikus, mélyen el­" méleti elemzése összhangban lesz a tömegek mindennapi tapasz­talataival, és egyúttal megmutatja a nehézségekből kivezető utat — ez a kritika csak kedvezően hathat. Ezért alaptalanok azok az aggodalmak, me­lyek a múlt hibáinak bírálatával kap­csolatban még Itt-ott elhangzanak. Dr. BALOGH-DÉNES ÁRí'-v • ÜJ SZÖ 4 * 1963 m ál us 1 Z-

Next

/
Thumbnails
Contents