Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-05 / 123. szám, szerda

Amerikai repülők ismét bombázták a VDK területét Saigon (CTK) — Skyhawk típusú amerikai bombázó repülőgépek hét­főn újabb támadást intéztek a Viet­nami Demokratikus Köztársaság el­len. Az amerikai repülőgépek Ha­noitól 128 és 160 km-re délre fekvő területeket vettek célba. Az AP ame­rikai hírügynökség jelentése szerint elsősorban a VDK közlekedési vona­lain keletkezett kér. Robbanó lövedékek a dél-vietnami hazafiak ellen London (ČTK) — A Guardian an­gol napilap közzétette Short-nak, a Kuala Lumpur-i egyetem tanárának levelét, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy a dél vietnami csapatokat robbanó lövedékű puskákkal fegyver­zik fel. Ezeknek a lövedékeknek ha­tását rendszerint egy kókuszdión mu­tatják be. Míg a szokásos puskagolyó átüti a diót, a robbanó lövedék da­rabokra tépi. Ha ilyen lövedék éri a kezet, ez csaknem minden esetben a kéz leszakítását eredményezi. A fej könnyebb sérülése is halálos. Az ilyen puskát Ideális fegyvernek tartják a dzsungeiekben folytatott harcokban. A fegyver kisméretű, könnyű, rend­kívül hatásos és a lövedékek olyan kicsinyek, hogy a katonák a szoká­sosnál kétszer többet tudnak maguk­kal vinni. Az Ilyen fegyverek széle­sebb körű használatát a genfi egyez­mény tiltja. Tüntetés Ausztráliában Camberra (ČTK) — Az ausztrál parlament épülete előtt főiskolások, különböző szakszervezetek és vallási szervezetek tagjai tüntetést rendez­tek tiltakozásul Ausztráliának a dél­vietnami háborúban való részvétele ellen. A tüntetők a kormány határo­zatának megmásítását követelték. A tüntetéskor a parlamentben vita folyt, melynek során az ellenzéki pártok képviselői élesen elítélték az ausztráliai csapatok részvételét a dél­vietnami háborúban. Száz ember vesztette életét a salvadori földrengés következtében Salvadori lapok szerint a hétfő reg­geli földrengés ereje — a Richter­féle fokozat szerint — 7,5 lokú volt, és a földrengés sújtotta területeken romba döntötte a házak mintegy 25 százalékát. Hivatalos jelentés szerint 100 ember életét vesztette, és több mint ötszázan megsebesültek. A salvadori államfő hétfőn elren­delte a rendkívüli állapotot. Az üzle­tek és a bankok az ország fővárosá­ban — San Salvadorban — mindmáig zárva tartanak, s félbeszakadt az áram- és az Ivóvíz-szolgáltatás ís. FEDORENKO SZOVJET KÜLDÖTT: A Biztonsági Tanács ítélje el az Egyesült Államok dominikai agresszióját A BELGIUMI Herstale-i fegyvergyár 1200 munkása 33 nap után befejez­te sztrájkját, melyet teljes siker ko­ronázott. Elérték a bérek 4,7 száza­lékos emelését, a férfiak és nők bé­rének kiegyenlítését, a szabadságok meghosszabbítását és a munkaidő le­rövidítését. (ČTK) A BERLIN melletti Bogenseeben befejeződött 50 ország csaknem 100 ifjúsági és diákszervezete képvise­lőinek találkozója. A találkozót a hit­leri fasizmus vereségének 20. évfor­dulója alkalmából a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Szabad Német Ifjúsági Szervezet rendezte. (ČTK) A „PAP" LENGYEL hírügynökség má­jus 4-én ünnepelte tevékenységének 20. évfordulóját. A hírügynökség ha­vonta 750 000 szót ad ki és ezzel a világ legnagyobb hírügynökségei kö­zé tartozik. (ČTK) NYUGAT-EURÖPABAN az Unitá — az Olasz Kommunista Párt sajtószer­ve az egyik legelterjedtebb napilap. Olaszországban az Unita jelenik meg a legtöbb példányszámban. Május 1-én 1 135 549 példányszámot adtak ki. (ČTK) VARSÓBAN megkezdődött a Len­gyel Szakszervezeti Szövetség és a Szocialista Ifjúsági Szövetség együt­tes plenáris ülése, melyen az ifjú­ság körében végzett nevelőmunkáról tárgyalnak. (ČTK) AZ EGYESÜLT Demokratikus Balol­dali Párt képviselői Trettner hábo­rús bűnösnek, a Bundeswe.hr főfel­ügyelőjének görögországi tartózkodá­sa ellen tüntettek a parlamentben. A görög közvélemény és sajtó ls til­takozott Trettner megérkezése ellen. Athénben a nyugatnémet nagykövet­ség épülete előtt is tüntetés volt. LCIKI Hétfőn közép-európai idő szerint 15.50 órakor megkezdte ülését a Biz­tonsági Tanács. A megbeszélés napi­rendjén a rhodesiai probléma és az Egyesült Államok dominikai beavat­kozása szerepel. A rhodesiai kérdés vitájában felszólaló elefántcsontparti és jordániai küldött támogatta az ENSZ 24 tagú különbizottságának ja­vaslatát: akadályozzák meg, hogy a Smith-kormány megtartsa a május 7­re kitűzött választásokat. A Biztonsági Tanács 20 óra 20 perc­kor megkezdte a Szovjetunió pana­szának vitáját az Egyesült Államok dominikai agressziójáról. Az ülés első felszólalója Fedorenko szovjet küldött volt. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, a Biztonsá­gi Tanács állandó tagja, nyílt agresz­szlót követett el a Dominikai Köztár­saság ellen, amely független állam és tagja az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének. Fedorenko kormánya nevében kér­te, hogy a Biztonsági Tanács ítélte <»' az Egyesült Állagokat a Doi kai Köztársaság ellen elkövetett agresz szió, a nemzetközi béke és az ENSZ alapokmányának megsértése miatt és követelje az amerikai csapatok azon­nali visszavonását. Stevenson, az Egyesült Államok ál­landó ENSZ küldötte beszédében éle­sen támadta a Szovjetunió politikáját. Ezzel akarta elterelni a figyelmet azokról a tényekről, melyeket a szov­jet küldött sorolt fel az amerikai im­perializmus agresszív politikáját bírál­va. A továbbiakban az Egyesült Álla­mok dominikai fegyveres akcióihoz fűzött magyarázatot. A Dominikai Köztársaságban telje­sen felborult a rend — állította Steven­son és ezért az Egyesült Államok kénytelen volt fegyveres csapatokat küldeni az országba az amerikai és más állampolgárok életének megvédé­sére. Stevenson a várakozásnak megfe­lelően hangsúlyozta, hogy a domini­kai problémát az Amerikai Államok SŤfprvFSftt 0 hlvf folytat megoldani. tiács tegnap irgyí Európa gazdasági helyzetéről tárgyalt az ENSZ bizottsága Genf (ČTK) — Vladimír Velebit ügyvezető titkár az ENSZ európai gaz­dasági bizottságának Genfben május 3-án megtartott teljes ülésén a fejlő­dő országokkal folytatott kereskede­lemmel összefüggő kérdéseket, vala­mint a Kelet- és Nyugat-Európa kö­zötti kereskedelem kilátásait ismertet­te. Közölte, hogy a fejlett iparral ren­delkező országoknak egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagra van szüksé­gük, minek következtében a fejlődő országok kivitele ís nőtt. Jelenleg azonban már minden jel arra mutat, hogy az európai országokba irányuló kivitel aligha növekszik. Ez a világ­piaci nyersanyagárak befagyasztását célzó törekvésekkel van összefüggés­ben. Velebit titkár a kelet- és nyugat­európai országok közötti kereskedelem problémáit elemezve kijelentette, hogy a kölcsönös gazdasági együttműködés minden európai ország számára hasz­nos lenne. A nyugat-európai országok az eddiginél rugalmasabb hitelpoliti­kával jelentősen hozzájárulhatnának a kereskedelem fellendítéséhez. A. Suk csehszlovák küldött az eu­rópai gazdasági helyzetről folytatott vitában kijelentette, hogy ez a beszá­moló nem öleli fel teljes mértékben a csehszlovák gazdaságban végbement változásokat. Suk tájékoztatta az ülés résztvevőit Csehszlovákia fejlődéséről. Rámutatott arra, hogy a csehszlovák gazdaságban eszközölt változások nemcsak a gazdaság fejlődését, hanem a nemzetközi munkamegosztást és a külkereskedelem fejlesztését is támo­gatják. Arcátlan revansista követelések a nürnbergi értekezleten Nürnberg (ČTI< J — Nürnbergben az áttelepültek értekezletén nyilatkozatot fogadtak el, melyben a CDU/CSU ál­lást foglal több bel- és külpolitikai kérdésben és támogatja az áttelepült Landsmanschaftok irreális követelé­seit. A nürnbergi értekezlet azt a „jo­AZ UTÖBBI időben feszültség ural­kodik a zambiai kormány és a réz­fejtő társaságok között, mivel eddig nem sikerült megállapodást kötniük. (ČTK) AZ ANGOL alsóház 12 szavazat­többséggel elfogadta azt a törvény­javaslatot, melynek értelmében bün­tetés jár majd a faji megkülönbözte­tésért. (CTK) got" követeli a szudétanémetek szá­mára, hogy visszatérhessenek Cseh­szlovákiába. Elveti az Odera—Neisse határt, a német birodalom 1937. évi határainak felújítását követeli és el­lenez bármilyen tárgyalást a Német Demokratikus Köztársasággal. A nyilatkozat szerint kerülni kell az erőszakot e célok kiharcolásánál, de egyúttal megjegyzi, hogy a jelen­legi európai politikai helyzet elisme­rése viszont a béke veszélyeztetését jelenti. Az értekezlet a továbbiakban azt követelte, hogy Nyugat-Németor­szág fokozza ideológiai harcát a kom­munizmus ellen. Hermann Dufhüs, a CDU ügyvivő elnöke kijelentette, hogy a világkommunizmus jelenti a jelen­kor legnagyobb veszélyét. A dominikai forradalom első célja az alkotmányos kormány visszaállítása (Folytatás az 1. oldalról) az ellenforradalmár „lojallstákat", akiknek szerepét az Egyesült Álla­mok intervenciós csapatai vették át. A Dominikai Köztársaság felségvi­zein már 21 amerikai hadihajó hor­gonyoz, fedélzetükön több mint 5000 katonával. Amerikai katonai körök lehetségesnek tartják, hogy a Domini­kában állomásozó amerikai csapatok létszámát 20 000 fölé emelik. Santo Domingóban járványveszély forog fenn. Az Amerikai Államok Szer­vezete tanácsának döntése értelmében Dominikába küldött öttagú bizottság rámutatott arra, hogy a harcok során elesettek holttestei még mindig az ut­cán fekszenek és több városnegyedben szünetel a vízszolgáltatás. Harriman, Johnson elnök személyes megbízottja Brazíliába érkezett, ahol a brazil elnökkel a dominikai helyzet­ről fog tárgyalni és megmagyarázza, mi késztette az Egyesült Államokat beavatkozásra. Hasonló küldetéssel érkezett Venezuelába Teodoro Mosco­so. Harrman Brazíliából Argentínába és n • e utazik. r Caomanót megválasztották a Dominikai Köztársaság ones elnökévé A dominikai képviselőház hétfői rendkívüli ülésén Francisco Caamano ezredest megválasztották a köztársa­ság ideiglenes elnökévé. Caamano ez­redes azoknak a csapatoknak pa­rancsnoka, melyek április 24-én ál­lamfordulatot hajtottak végre. Caamano az Associated Press hír­ügynökség tudósítójával beszélgetve hangsúlyozta, célja az alkotmányos kormány elveinek felújítása. Kijelen­tette, hogy állandó kapcsolatban áll Bosch elnökkel és pártja nem fogad el olyan megoldást, melyet Bosch nem támogatna. Caamano a továbbiakban kijelentet­te, ha az amerikai csapatok folytatják a felkelők elleni hadműveleteiket, ez­zel lehetetlenné teszik a tűzszünet betartását, és újabb fegyveres összetű­zéseket idéznek elő. Juan Bosch volt dominikai elnök is támogatta Caamano ezredes elnökké választását. A Reuter hírügynökség szerint Caamano közölte Boschsal, hogy táviratot küldött De Gaulle el­nöknek, az angol kormánynak és a többi nyugati ország képviselőinek, melyben arra kéri őket, ismerjék el a legrövidebb időn belül kormányát. Johnson folytatja fenyegetőzéseit Johnson elnök hétfőn este újból megerősítette, hogy az amerikai ál­lampolgárok védelme csupán ürügy volt az Egyesült Államok dominikai Intervenciójára. Az amerikaiak addig nem távoznak az országból, míg nem jut hatalomra az ő elképzelésüknek megfelelő kormány. Mansfield szenátor szerint — aki hétfőn ugyancsak e kérdésről beszélt — az amerikai megszállás 30—90 na­pig fog tartani. Ez alatt „szabad vá­lasztásokat" rendeznek majd az Egye­sült Államok ellenőrzése alatt. Johnson nyilatkozatában újból kom­munista összeesküvésről beszélt és fe­nyegetően kijelentette, hogy az Egye­sült Államok soha sem engedi meg, hogy a nyugati féltekén kommunista kormány kerüljön hatalomra. Figyel­men kívül hagyva a világközvélemény tiltakozását, Johnson hangsúlyozta, hogy senki sem kényszerítheti az amerikai Intervenciós csapatokat tá­vozásra addig, amíg nem érik el cél­jukat. Az Amerikai Államok Szervezetének főtanácsa nem fogadta el az Egye­sült Államok Javaslatát, hogy a Pán­amerikai Unió tagállamai katonai egy­ségekkel csatlakozzanak az Egyesült Államok intervenciójához. A zárt aj­tók mögött folytatott tárgyaláson Uruguay, Mexiko, Venezuela és Chile élesen ellenezte az amerikai tervet. Brazília és Argentína kivételével a többi állam sem támogatta a javasla­tot. A kínai kormány élesen elítéli az Egyesült Államok beavatkozását A kínai kormány nyilatkozatot adott ki, melyben elítéli az Egyesült Államok dominikai agresszióját. A kínai kormány és nép élesen el­ítéli az amerikai kormány beavatko­zását a Dominikai Köztársaság bel­ügyeibe és támogatja a dominikai nép igazságos harcát az amerikai imperia­lizmus ellen — áll a nyilatkozatban. A kínai kormány leszögezi, hogy az Egyesült Államoknak nincs oka arra, hogy beavatkozzon Dominika ügyeibe. A dominikai nép, a latin-amerikai nemzetek és a világ békéért és sza­badságáért küzdő emberiségének kö­zös ellensége az amerikai imperializ­mus — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az amerikai csapatok intervenciója azokra az akciókra emlékeztet, me­lyeket az Egyesült Államok 10 évvel ezelőtt hajtott végre Koreában. Az Egyesült Államok törvényesíteni akar­ja a Dominikai Köztársaság ellen megvalósított agresszióját és meg akarja akadályozni, hogy a világ va­lamennyi országa elítélje az amerikai kormányt. Az Egyesült Államok ellen harcoló népek azonban a dominikai nép oldalán állnak. Semmi sem mentheti meg az ameri­kai imperializmust az elkerülhetetlen vereségtől — hangsúlyozza a nyilat­kozat. Olasz kommunista szenátorok in­terpellációt nyújtottak be az olasz kormánynak a dominikai kérdésben elfoglalt álláspontját Illetően. Az olasz kormány képviselőinek azon nyilatkozatára hivatkoznak, hogy meg­értéssel vannak Washington külpoli­tikája iránt. Arra követelnek választ, hogy ez az álláspont az Egyesült Államok dominikai intervenciójára is vonatkozik-e. Hasonló értelmű Interpellációt nyúj­tottak be a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjának képviselői is. MONTHY METH LONDONI LEVELE I an Smith, Rhodesia miniszterel­nöke az önkényesen május 7-re kiírt választásokkal valóban ki akarja robbantani a válságot az or­szág függetlenné nyilvánításának kér­désében. Az igazságtalan választási rendszer ebben az országban az af­rikai lakosságnak csak elenyésző ré­szét engedi az urnákhoz és így már eleve Smith Rhodesiai Front pártjá­nak elsöprő győzelmét biztosítja. A hatalom tehát továbbra is a 3 mil­lió 770 ezer afrikai lakost elnyomó 221 ezer európai kezében marad. A „fényes győzelem" után Smith az alkotmányt oly értelemben akarja megváltoztatni, hogy ez az afrikai la­kosságnak még az eddiginél is keve­sebb jogot biztosítson. Az egész vá­lasztási komédia arra való, hogy Smith a brit kormánnyal folytatott tárgyalásaiban arra hivatkozhassék, hogy „mögötte van az ország többsé­ge". A brit kormány ugyanis Smith­nek tudtára adta, hogy nyugtalanít­ják a rhodesiai fejlemények, mivel minden jel arra vall, hogy a kor­mányban a legszélsőségesebb elemek kerekednek felül. Tudvalevő, hogy politikailag Rhodesiában most a W. Harper belügyminiszter vezette reak­ciós csoport a legkezdeményezőbb és minden áron a függetlenség egyolda­lú kihirdetését akarja elérni a válasz­tási győzelem után. A brit kormányt igen aggasztja, hogyan reagálnak Rhodesia ilyen egyoldalú függetlensé­gi kinyilvánítására azok a Brit Nem­zetközösséghez tartozó afrikai álla­Wilson nem mer szembeszállni a rhodesiai kormánnyal mok, amelyeknek képviselői már a tavalyi miniszterelnöki értekezleten kijelentették, hogy nem hajlandók Af­rikában egy újabb fajgyűlölő állam létesítését megtűrni. Smith elhatározása, hogy május 7-én megtartja a hamis választásokat, azt bizonyítja, hogy Arthur Bottom­leynek, a brit nemzetközösségi ügyek miniszterének és lord Gardenernek, a legfelsőbb bíróság elnökének nem­régen Rhodesiában tett látogatása nem járt eredménnyel. Inkább még azt a reményt ébresztette Smithben, hogy a Wilson-kormány „meg akarja óvni Afrikát a kommunizmustól" és ezért nem szándékszik átütő politikai változtatásokkal az afrikai szabad­ságharcosok törekvéseit támogatni. Bottomley és Gardener gyámoltalan­ságukban még azt sem tudták elérni, hogy Joshua Mkomó-t a Gonakudiing wa táborban látogathassák meg, ahol Smithék ezt az afrikai vezetőt fog va tartják. Száz mérföldnyire onnét találkoztak vele egy cukornádültet vény tulajdonosának házában. Nkomo itt világosan tudtukra adta, hogy nincs az az áldozat, amit az afrikai ak a gyarmatosítás megszüntetéséért és egy többségi kormány hatalomra juttatásáért meg ne hoznának. El­mondta továbbá, hogy Rhodesiában több mint kétezer afrikai van gyűj tőtáborban és sok politikai fogoly börtönben sínylődik. Ilyen politikai elnyomást gyakorló kormánnyal szándékszik még Wilson tárgyalásokba bocsátkozni. Nem lát­ja, hogy a tárgyalásokkal Smith csak időt akar nyerni. Közben megegyez­ne a fajgyűlölő dél-afrikai kormány­nyal, hogy nyújtson Rhodesiának olyan segítséget, amellyel Nagy-Bri­tannia esetleges gazdasági szankciói­nak hatásait egyensúlyozhatná. A New Statesman, a munkáspárti jobboldal hetilapja a rhodesiai kér­déssel kapcsolatban ezt írta: „A brit kormánynak meg kellene éretnie Smith-szel, hogy a függetlenség egy­oldalú kihirdetése esetén Anglia belső nehézségeinek ellenére Is ezt a függetlenséget szankciók alkal­mazásával nemcsak kényelmetlenné, hanem fenntarthatatlanná tenné." Az afrikai ásványkincsek kizsákmányolá­sában érdekelt köröket képviselő Fi­nancial Times viszont azt akarja el­hitetni Wilsonnal, hogy Nagy-Britan­nia nem akadályozhatja meg Smith-t Rhodesia függetlenné nyilványításá­ban. „Anglia lakossága semmiféle, a rhodesiai fehértelepesek ellen al­kalmazott erőszakot nem fog tűrni" írja. Szóval: Vietnam népe ellen szabad fegyveres támadást Indítani, amerikai repülőgépek nyugodtan dob­hatnak gyilkos bombákat a kongói népre — ez mind rendjén van. Ám jaj annak, aki a rhodesiai fehértele­peseket bántani merné! A Financial Times szerint nincs más megoldás, mint időt nyerni. Csakhogy ez az idő Wilson ellen dol­gozik. A Brit Nemzetközösség mi­niszterelnökei már tavaly júliusban londoni ülésükön Angliától a rhode­siai kérdés megoldására a politikai foglyok szabadon bocsátását, a jelen­legi alkotmány felfüggesztését és egy értekezlet összehívását követelték, amelyen valamennyi rhodesiai párt képviselve lenne, amelyen egy afri­kai többségi uralmat biztosító alkot­mányt dolgoznának kl. Az Idei, jú­liusban esedékes ülésükön a nemzet­közösségi miniszterelnökök számon kérik majd Wilson kormányától az e téren tett lépéseket. Jomo Kenyatta ismételten kijelentette már, hogy az Afrikai Egység Szervezete továbbra is ragaszkodik az említett követelé­sek maradéktalan teljesítéséhez. Ha tehát Wilson nem állja útját Smith terveinek, akkor nemcsak Rhodesia afrikai lakosságának óhaját, hanem az egész afrikai kontinens akaratát hagyja figyelmen kívül. Minél tovább halogatja tehát Wilson a kenyértörést Smith-szel, annál biztosabb ennek katasztrofális kimenetele. 1965. május 5. • Ül SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents