Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-29 / 147. szám, szombat

MEGJEGYZÉSEK az Örvény bemutatójához A Szlovák Nemzeti Színház lehető legszerencsésebb ötlete volt, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját az Örvény új előadásával ünnepli. Ez a mű joggal hivatott ünnepségek műsorának gazdagítására, s felújítása a felszabadulás jubileumi ünnepségeinek napjaiban jelképes volt. A húsz szabad év olyan időszakot képvisel, amelyben a szlovák operaművészet sohasem látott virágzásnak indult, amely Suchoft és Cikker operáin keresztül a szlovák zenének jelentős hazai és külföldi sikereket hozott. Suchoň Örvényével indult meg ez az eredményes fejlődés. 1949. decemberi bemutatója óta ún. repertoár-opera, amely csaknem valamenynyl csehszlovák operaszínpadon és számtalan külföldi színpadon is sikert aratott. A külföldi és hazai babérokkal övezett örvény ezekben a napokban tért vissza bemutatója színhelyére, a Szlovák Nemzeti Színház színpadára. Ezáltal nemcsak saját művészi értékét bizonyítván, hanem az egész jelenkori szlovák operairodalom magas színvonalát is. Az örvény szlovák viszonylatban az első valóban nemzeti opera. Megalkotására csak tökéletesen felkészült, a jelenkori zeneművészetben tájékozott, a szlovák népdalokban és a szlovák élet problémáit ismerő zeneszerző vállalkozhatott. A nemzeti opera szerzéséhez szükséges összes feltételek egyesültek az alkotó Eugen Suchoft személyében. Figyelmét a szlovák népies környezetre összpontosította, amelyben számos morális és szociális kérdés érdekelte. A megfelelő témát Urban „A felső malmon túl" című novellájában találta meg, amely szociális-etikai színezetével, a falusi nép életének változatos képsoraival, vad drámaiságával, valódi érzelmességével, és magával ragadó szenvedélyességével megfelelt elképzeléseinek. A megfelelően módosított témát (a librettót a szerző és Štefan Hoza írták) Suchoft eredeti zenedráma formájában, nagyigényű művészi megnyilvánulásban, a szlovák népdalok minden jellegzetességének (melódia, harmónia, ritmus) tökéletes ismeretére alapozott fenséges korszerű zenei nyelvén tolmácsolta. Az örvény nemzeti jellege mély népi gyökerekből ered: a nép dalgazdagságának tökéletes ismeretéből, valamint a falusi ember érzelem- és gondolatvilágának, mentalitásának meghitt ismeretéből. A zenei nyelvezet sajátossága a mesteri felépítés, a nagyszerű hangszerelés, az alakok kimagasló lélektani jellemzése, az igazi drámai jelleg és az esemény valószerűsége — ezek a tényezők nemesítik az örvényt kivételesen tartós értékű alkotássá. Az örvény új, sorrendben a harmadik színre vitelére a Szlovák Nemzeti Színházban K. L Zachar kiváló művész és rendező vállalkozott, akit a közönség a szlovák klasszikus drámák rendezőjeként jól ismer. Ez a vállalkozása bizonyos tekintetben kísérlet volt, amelynek sikerében azonban erősen hittünk. Bár Zachar nem operarendező, az örvény színre viteléhez szükséges minden előfeltétellel rendelkezett. Színházi szakembereink közül csak alig egynéhány olyan beavatott ismerője van a népművészetnek, mint Zachar, alig egynéhány tudja magát beleélni a népi élet problémáiba és törvényszerűségeibe, valamint a falusi ember szépségétől, tisztaságától és egyszerűségétől fellelkesülni is csak kevesen tudnak. Ezeknek az ismereteknek köszönhető az örvény csodálatos rendezése. Ha röviden jellemezni akarjuk Zachar rendezői művészetét, azt mondhatjuk, hogy a népi élet legváltozatosabb mozzanatait mutatja be a színpadon, finom művészi feldolgozásban, végtelenül meggyőző és hatásos formában. Zachar emellett csalhatatlan érzékkel és ízléssel kerüli mindazt, ami olcsó, felületes és külsőséges. A most felújított Örvény további pozitívuma, hogy bár ünnepi alkalomból tér vissza a Szlovák Nemzeti Színház színpadára, a rendező elképzelése nem ünnepélyes. Zachar sokkal józanabbul és reálisabban tekint az Örvényre, mint ez ideig tették. Mint már említettük, Zachar örvénye nem ünnepi kép, elejétől végéig ünnepi népviselettel, nem hamis folklór, nem néprajzi bemutató, de nem is túlzó stilizálás. Mindkét szélsőséges lehetőségből csak azokat a jellegzetes rendezői eszközöket válogatta kl, amelyeknek szerepük van, és teljesen Indokoltak. Suchoft zenéjének balladaszerűségét nagyszerűen hatványozta a rendezés. Minden eszköz ennek az alaplégkörnek az elérésére irányult. Ennek szolgálatában állt Vychodil formában és színben Is józan színpada, a ruhák, a művészi mozgás és taglejtés, a fehér, a sötétzöld, a szürke és a barna árnyalatok és a fehér alapszínek. A sikerhez természetesen a szólisták egész sora ls hozzájárult. Kiemelkedő helyzete volt az első szereposztás három főszereplőjének: Ondrej Malachovskýnak (Šteltna), Dr. Gustáv Pappnak (Ondrej) és Margita Cesányovának (Katrena). Malachovský Štelinája és Papp Ondreja olyan kivételes színvonalú teljesítmények, amilyeneket a Szlovák Nemzeti Színház színpadán csak nagyon ritkán láthatunk. A magával ragadó meggyőző erő és a belső átélés mélysége teljesítményüket felejthetetlen él ménnyé alakítja. Cesányová Katrenája is sikerült, ezt a szerepet a mű vésznő az örvény első bemutatójától egyforma szeretettel és átérzéssel alakítja. A második szereposztás szólistái közül Ián Hadraba — Stelina Imrich jakubek — Ondrej, és Božena Suchánková — Katrena — csak Ján Hadrabát volt módunkban látni három előadáson. Az ő Štelinája megbízható színvonalú, de Malachovský hoz viszonyítva játékából hiányzik a nagyobb művészi meggyőző erő. A további szólisták közül, akik hasonló lelkes és kidolgozott teljesítményt nyújtottak, említsük meg Jaroslava Sedláfovát (Zalčička) és Pa vei Gábort (Krúpa), továbbá Bohu* Hanáknt és Juraj Martvont (Hríft) Ati na Peňaškovát és Alžbeta Svobodo vát (Marka), Nina Hazuchovát (Zuzka), Buba Baricovát (Skoinica), Boris Šimanovskýt (Oleft), Adela Bukó ciovát és Anna Martvoňovát (Pastierik). De dicséretet érdemelnek a többiek ls, akiknek kisebb szerepük nem teszi lehetővé, hogy őket név szerint felsoroljuk. A magas színvonalú előadás sikeres együtthatója a T. Frešo által betanított és vezetett zenekar, bár Suchoft zenéjének drámaisága még pregnánsabb, gazdagabb dinamikát követelne, és ugyanakkor nagyobb figyelmet kellene szentelni a bevezető énekkar nak is, amelynek színvonala eddig még ingadozó. Az örvény új bemutatója Zachar jelentékeny sikereként könyvelhető el, de egyben operaegyüttesünk egyik legjelentékenyebb és legeredményesebb művészi állomása is. A. G. AFORIZMÁK Mert alaposan vizsgálja meg az, aki örök kötést vállal, hogy szív a szívvel egybe íllik-e? SCHILLER Nem szabadna megengedni a házasságkötést olyan személyeknek, akik ennek előtte legalább hat hónapig nem ismerték egymást. NAPOLEON Ä házasságnak szüntelenül harcolni kell a mindent elnyelő hétfejű sárkány ellen, amelyet megszokásnak hívnak. BALZAC A házasság előtt azt hisszük, hogy szeretünk, — de ezt csak a házasságban tanuljuk meg. KÄSTNER A házasság olyan valami, amin állandóan kell igazítani valamit, ami soha sem lesz teljesen kész. MAUROIS Az esküvő előtt jól tartsd nyitva a szemed, de utána a félszemedet hunyd be. FRANKLIN A válások leggyakoribb oka a házasság. ACHARD A nőknek mindenben a szív parancsol, — még a fejüknek is. JEAN PAUL A szerelem az adakozás vágya — anélkül, hogy mi szeretnénk kapni valamit. A szerelem a másiknak a segítségével való alkotni akarás művészete. De ehhez az kell, hogy az a másik becsüljön bennünket, s hogy vonzódjék hozzánk. Ez pedig mindenkor elérhető. BRECHT A világon valóban sok a nő és néhányuk csakugyan gyönyörű De vajon hol találnék még egy olyan ar cot, amelynek minden vonása, minden egyes aprócska ránca életem legerősebb és legédesebb emlékeit idézi föl bennem? MARX (A harmincnyolc éves tudós, feleségéhez Irt egyik leveléből.) Ha azok, akik szerették egymást, elfelejtik a gyöngédséget, akkor a halál csak érdeskeveset vehet el tőlük. BYRON A szerelemben a legfontosabb a ki tartás, s az, hogy nélkülözhetetlenné tegyük magnukat. MAUGHAM Ha már egyik lábammal a sírban leszek, megmondom az Igazat a nőkről. Megmondom, beugrom a koporsóba, magamra csapom a födelét, s felsóhajtok: És most csináljatok velem, amit csak akartok. L. N. TOLSZTOJ Az asszonyok sosem tudják, mit akarnak, s addig nem hagynak nyugton, amíg azt meg nem kapják. WILDE NYELVMŰVELÉS VÁLASZ EGY LEVÉLRE J. J. rimaszombati olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében szóvá teszi az április 8-i számunk „Sokan vagyunk" című cikkének a terhesség művi megszakítása kapcsolatában előforduló művi szót. A művi szó szokatlansága folytán Joggal késztette olvasónkat arra, hogy a magyar nyelv tisztaságáért aggódva felemelje ellene tiltó szavát. Hogy azonban eloszlassuk a szó használhatóságát illető kételyeit (amelyek ezúttal tévedésen alapulnak). az alábbiakat jegyezzük meg: Nyelvünkben a szavak a szükségletnek megfelelően születnek. Az életkörülmények, a kultúra, a technika stb. évezredek óta nyomon követhetően fejlődik. A fejlődést hűen tükrözi a nyelv szókészlete: a fejlődéssel, felfedezésekkel. találmányokkal, megismerésekkel bővül a nyelv szókészlete, a megismert ú( fogalmaknak nevet adunk, hogy a társadalmi érintkezés során a velük kapcsolatos mondanivalónkat egymásnak közölhessük. A legrégibb időkben őseink csak a legelemibb fogalmakat ismerték, például a testrészeket, tehát ezek neve — kéz, fej. fül, szem, száj, nyelv, áll stb. szókészletünk legrégibb elemei közé tartozik. A fogalmak megismerésével nyelvünkben később — részben idegen szavak átvételével — meghonosodott szavak: sólyom, túzok, törvény, tolmács, öreg, idő, kor, üveg, széna, szalma, ablak, kovács, villa, járom, kalapács, csónak, pénz, iskola, tírgy, szekrény stb. Nyelvünk történetét figyelemmel kísérve minden időszakban rámutathatunk a szókincs fejlődésére, a szavak szaporodására, de a legnagyobb méretű változás a gazdasági, kulturális, technikai változásokkal, fejlődéssel párhuzamosan a 18. század második felétői napjainkig tartó időszakban figyelhető meg. Ennek az időszaknak az elején indul meg az ún. nyelvújítás. A nyelvújítási mozgalom nagyon sok addig ismeretlen, sőt helytelennek minősített szó elterjedését eredményezte. Csak néhányat említünk közülük: állam, elnök, bizottság, fogalom, jegyzék, szobor, szabály, képlet, rendszer, csontváz, évszak, könyvtár, naptár. Ma ezek a 100—150 évvel ezelőtt még szokatlan és sok esetben kifogásolt kifejezések szókészletünk elismert, sőt nélkülözhetetlen elemei, Ugyanúgy ítélkezünk ma már azokról a szavakról is, amelyek a felszabadulás utáni forradalmi változások következményeként terjedlek el nyelvünkben, mint például: élmunkás, munkaverseiny, számológép, tervteljesítés, felépítmény, előregyártás, kötelezettségvállalás, éberség, átképzés, termelékenység, hatékonyság, juttatás, mentesítő jármű stb. Mindezeknek a szavaknak az elterjedését az életkörülményeinkben bekövetkezett változások eredményezték. A felsoroltakhoz sorolható jelenség a törvényesen megengedett, orvosi beavatkozással történt terhességmegszakítás. Ennek bevezetésével szükségessé vált egy szakkifejezés, amelylyel ezt az engedélyezett orvosi tevékenységet röviden megnevezzük, így született meg, majd nyert polgárjogot nyelvünkben a művi szó, amely a mű szó -i képzős alakja, akárcsak a tó-ból képzett tavi vagy a hó ból képzett havi szavunk. A szó használatát a segítségével való tömör kifejezési lehetőség szentesíti. Létjogosultságát A Magyar Nyelv Értelmező Szótára is igazolja azzal, hogy az V. kötet 91. oldalán orvosi szakkifejezésként szókészletünk elismert tagjai közt sorolja fel. Eesthy Mária APRÓHIRDETÉS • A Stavoindustria n. v. Bratislava, Hviezdoslavovo nám. 21 — dunaszerdahelyi építkezésére azonnali belépéssel alkalmaz két szakképesített mestert, Jelentkezni a fenti elmen lehet. OF-102 • A Csemadok Központi Bizottsága, Bratislava, Námestie 1. mája 30. Tatra 603 személyautójához azonnali belépésre gyakorlott gépkocsivezetőt keres. ŰF-101 • A Kelet-szlovákiai Gépgyár n.v., Košice, azonnal alkalmazza a következő szakmunkásokat: öntő-formaöntő, esztergályos, marós, horizontál-marős, függőleges (karusszel) esztergályos, államvizsgázott hegesztő, fúró. A hegesztőszakra azok is jelentkezhetnek, akik még nem vizsgáztak, de feltételezhető, hogy az állami hegesztővlzsgán megfelelnek. Fizetés a nehézgépipar állami bértáblázata szerint Jelentkezni lehet: VSS n. p., Košice. ÜF-099 • Závody Slovenského národného povstania, n. p. Vajsková, posta Lopej azonnal felvesz: 4 kőművest, 1 ácsot, 3 villanyszerelőt, 3 lakatost, 6 segédmunkást, 10 kohómunkást. Fizetés a TKK szerint. Az érdeklődők jelentkezhetnek az üzem személyzeti osztályán. OF-103 • Előnyös feltételekkel azonnal alkalmazunk pályavezeték-szerelőket vasas-képesítéssel (betakarításra is), szakképesített villanyszerelőket (villanyvilágítás kábelezésére) kubikos-betonozókat, épület-mázolókat, építkezési gépkarbantartókat, a következő építkezési szakaszokra: Kolín — Jihlava — Brno — Bratislava — Štúrovo, Choceft — Hradec Králové — Veľký Osek, Plzeň — Cheb, Horaždovice — Strakonice. Korhatár: 45 év. Teljesítménybér, Napi 25 korona útiköltség — megr térítés. Jelentkezni lehet: Elektrlzace íe\ez-. níc Praha, Praha 1, nádr. Praha— stfed. 0-095 • A Šmeralové závody n. p. Brno, Šmeralova 7. azonnal felvesz: eszergályosokat, horizontál-marósokat, lakatosokat, villanyszerelőket, marósokat és segédmunkásokat a tisztító részlegre és más üzemrészekbe. Kereseti lehetőség: 7—10 korona órabér. Internátust lakás a férfiak számára biztosítva. ÚF-098 Bratislavai üzem fölvesz: Fizetés havonta a munka jellege szerint 1500-2000 korona btto. kőműveseket, lakatosokat, kazánkovácsokat, forrasztókat, villanyszerelőket és esztergályosokat Továbbá felvesz: több tolatót (a szakképzettség nélkülieket kiképezzük) segédmunkásokat építőmunkára, vegyi- és segédüzem M mekbe. Átlagfizetés 1500-2000 korona btto - havonta. Lakás a munkásszállón biztosítva. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást közvetlenül az üzemben kaphatnak. Chemické závody Juraja Dimitrova, národný podnik, BRATISLAVA, ul. Februárového víťazstva (3-as és 5-ös villamos) .. 5 :. 1. i ň íj •• " V" ŰF - 081 Elrepülnek az ifjú évek ... a fénykép őrzi az emléket! Júniusban nyugdíjasoknak és rokkantaknak kedvezményes áron készítünk fényképeket (a családdal és az unokákkal együtt.) Látogassa meg műtermeinket: Szolgáltatások Háza Leningradská 17, Vajnorská 29, Markušová 10, Igazolványképeknél 10, Obchodná 47, arcképeknél 20 százalékos Hviezdoslav-tér 12. kedvezmény. A Munkaérdemrenddel kitüntetett Bratislavai Közszolgáltatási üzemek. ' OF-107 Abrag és a nyúlak Abrag már olyan sok tavaszt látott, hogy az öregségtől megsüketült, és látása ts meggyengült. Egy nap a stetéstől kifulladva érkezett a gyülekezetbe, és ijedten pislogott. Az emberek kíváncsian kérdezték: — Mi történt veled, Abrag? — Olyat láttam ma, amilyet még soha életemben — felelte az öregeber. — Meséld már el, mit láttál! — Csodálatos dolgot, nagyon csodálatosat — bizonykodott Abrag. És elmondta, hogy amikor átment a folyón, ott, éppen az erdőnél megpillanatott... na, mii gondoltok, mit pillantott meg az erdőnél? Egy egész falka nyulat! Száz nyulat és még ötöt. — Száz nyulat és még ötöt? Bolond vagy Abrag? Hiszen ilyesmi még sohasem történtl Abrag meglepődött. — Talán sok? Hát hiszen lehetséges... de ötvenet bizonyosan láttam! — Ugyan, ugyan Abrag! Meghtbbantál! Hogyan tudott volna annyi nyúl összeverődni? Nem tudott volna? — csodálkozott újfent. — Lehet... nem bánom,., de tizenöt biztosan voltI Arra a fejemet teszeml — Butaság — mondta valaki. — Ilyen csodák nincsenekI Tizenöt nyúl? Ezt én nem hiszem! Erre aztán Abrag egészen belezavarodott, és csak bánatosan morogta: — Hát akkor mi zizegett úgy az erdőben? Hiszen pontosan hallottam, ahogy zörgött az avar! Na de erre kirobbant ám a nevetés! Azóta pedtg szólásmondássá lett Abcháziában, hogy „eltűnt, mint a nyúl az avar.-, ban", ty SZÖ 10 * 1985. május 29.