Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-29 / 147. szám, szombat

o Q. aKa^ďŕŕiaŤMŕi fŕ ^firjg^aaegä mmmammmmmm < < (O Z < $$ ''r.*. ' ? s ť ~ ' * ' * * í "-'i?', * ' í- 'n--' 1 .'ftc' , ô' ŕňfi. - ' - ľ í? < i / 1 .>•» r i i" - ^ * -í i * 'á m ' y^ wmMÍMM ilSfeš#lÉtÉ& t . , č-x.' x \ í Ä • Ä

kí nem járt még Kairóban, az afrikai kontinens legnagyobb városiban, nehezen érti meg ax Ezeregy éjszaka mesél ismeretlen szerzőiének lelkesedését: ..Ha Kairfiban a Nílusi bámulod, mit fényruhába öltöztet a lenyugvó nap, körüllengedez az árnyas partok friss zeflrje". Valóban nincs kellemesebb az egász napi forróság után, mint a tenger felfii lengedező kedves szellő, mely felfrissíti az Izzadt arcokat és elbágyadt testeket és kidnzzasztja a nílnsl vitorlások hatalmas vásznait. Talán nincs szebb fényjáték sem, mint a nyugati felhók palettájának színjátéka, melyre rávetfidnRk a Níluspart kecses pálmáinak sötét sziluettjei. Ennek az egyiptomi nagyvárosnak mesés jellegét, egzotikumát és tarkaságát nem tudta megfakítani az atom és a kibernetika százada sem, sőt hódol is szépségének. Miben rejlik varázsa és eredetisége? Bizonyára a meglepő benyomások sokasága, a váratlan helyzetek, a múltnak és a mának remek összeszövődése teszi oly sajátossá. Ä

repülőgép utasa kíváncsi szemmel keresi a mélyben pihenő nagyvárost, mely úgy egybeolvad a fájlal, hogy alig lehet észrevenni. Már az első érzések is különösek valami hiányzik, de hogy mi, azt nem tudjak kifejezni . .. Minden lapos, a tetőket belepte a sivatag pora, igen, a tetők piros silne hiánvzik . . . Madártávlatból a táj mintha élettelen lenne. De ez csak csaló látszat. Már az első afrikai földön tett lépésnél kiszárad az ember torka, száz lépés után elönti az izzadság, mintha zuhany alatt állna, és kellemetlenül rátapad a ruha. Lenyűgöző a repülőtér fágas csarnokú épületének architektórája, a csomaghordók élő „futószalagjai" ügyes manőverezése .kkel, az éneklő taxisofőrök, akik százkilométeres sebességgel. egy kézzel vezetve, csaknem egymást súrolva hajtanak. Nincs idő szemügyre venni < reklámtáblák sokaságát. a díszes fasorokat, vagy elgondolkozni azon, hogy a csíkos pizsama — a híres „gála" szebb-e, vagy pedig a lengő fehér Ingek, vagy a nők feketefátylas tüllruhája, melyet arcuk előtt csillogó fémfonallal szőttek át. A jövő hipermodern villái mintha esetlenül büszkélkednének a szemközti szúk utcácskák agyagházikői mellett. E két ellentétes házsort gyönyört autósztráda választja el, melyet karcsútörzsű pálmafák sora oszt ketté. Alighogy kiszáll az ember az autóból, megrohanják a vendég kegyéért versengő Cipőtisztítók. A turbános árusítók ned'r tőrt h6l»e"et z«f A MÜLT NÉMA TANÜI... (A szerző felvétele) lettet, fülbevalót, képeslapot, fésfit, zoknit, sálat, szőnyeget, cigarettát, újságot kínálnak . . . Egyszóval elárasztanak készségükkel, amit az ember sosem tud eléggé megköszöni. K

airó a századok találkozója. korok harca, a vasbeton és a nílusi agyag szintézise, a világrészek keverék*, a kereskedők paradicsoma. a népművészek központja, a turisták kánaánja, az azúrkék égbolt, a kristálycsillagok, az ezer díszek városa. ahol mindig pompás az időjárás. Egész Egyiptomot és vele együtt fővárosát is meselátyol vonja be. Ennek a különös országnak s majd minden városának történelmét át meg átszövi a mítoszok és regék bövköro ás titokzatossága. A Mokatán-hegylincolat alatt iitii 'asssaiMBags VÁROSA a Nílus partján az első település — Babilon. (Nem a mezopotámiai). E hely ellen indultak háborúba Szíriából 638ban a mohamedán vallás hívei. A császári hadsereg legyőzése után hadvezérük, Amr Ibn el Ásom Alexandria ellen ment harcba, melyet szintén leigázott. Amr a gyönyörű Alexandriát akarla székhelyéül választani, de a kalifa megparancsolta, hogy térjen vissza Bab'.lonhoz, ahol Amr sátrát (arabul: fostát) hagyta. Később itt város keletkezett Foslát néven, melyet 750-ben megsemmisítettek az omaidek. Ezek utódai, az abbaszidek, Fostától északra új székhelyet kezdtek építeni. A tulunidok idején keletkezett az El-Katayeh negyed, ahol még most Is áll a híres Ahmed Ibn Tuluna mecset. Kairó mostani nevét csak a fatimidek uralkodása idején kapta Már jóval azelőtt kezd ték az arabok Egyiptom arab nevét a ,,Misr"-t a fővárosra Is használni. Időszámításunk után 969-ben Egyiptomot Gahar El Muiza kalifa hadvezére leigázta és parancsot adott új város építésére. A véletlen folytán az építést akkor kezdték meg. amikor a Mars — arabul El Kahir — bolygó a város délkörén haladt át. így Gohar új székhelyét elnevezte ..Misr El Kahira" nak. azaz győzelmes egyiptomi városnak. A város fénykorát Salah El Dlna uralkodása alatt érte el, aki 117!) ben a Mokkatán hegység lábánál falépíttette a híres Citadella erődöt. A 14. században a inamelukok uralkodása Idején 230 figyelemre méltó mecsetet, minarettet, mauzóleumot és palotát építőitek. Aztán a kétévszázados török elnyomás alatt visszaesett a város fejlődése, mely csak később, Mohamed Ali uralkodása idején lendült fel újra Az 1952-es júl usi forradalom óta az EAK kormánya különös figyelmet szentel a város kiépítésének. Ezért nem csoda, ha az idegent tengernyi meglepetés éri a fiatal arab köztársaság fejlődése láttán. A magasból úgy látszik, mintha a város csipkés szélű óriási kagylóhéjban foglalna helyet. A fővárost palánkként hegyek veszik körül, s a napsütésben vakítóan csillognak az Andok havas csúcsai. A nagy kagyló fenekén (3500 m magasságban) egy folyó mentén magas házak húzódnak, a város egyetlen nyílegyenes útvonalát alkotva, amelyen vasárnaponkínt a polgárok korzóznak és táncolnak. A főutcától minden irányban görbe, keskeny utcák ágaznak el, s egészen a hegyekhez tapadnak. A „kagyló" oldalait apró agyagházak tarkítják. — La Paz gyorsan fejlődik — mondotta Mlranda professzor, aki másnap megismertetett minket a várossal. — Az elszegényedett falvakból évről évre idetelepednek az indián parasztok ezret. A városban nincs elég lakóhely, ezért a jövevények saját kezűleg emelnek vályogházakat. Rendszerint egy darabka földet vásárolnak, vagy bérelnek — minél magasabban fekszik, annál olcsóbb —, aztán régi indián hagyományok szerint közösen építik fel a családok hajlékait. — De hisz a hegyek iszonyúan meredekek, egy kiadós záporeső bizonyára elmossa ezeket az agyagviskókat. A professzor elnevette magát. — La Paz még egy nevezetessége: világméretben nálunk esik a legkevesebb csapadék. Egy agyagviskó kétszáz évig is megmaradhat. Csak az indiánok ismerik építésük titkát. Se eső, se a gyakori szél nem tesz bennük kárt. OSI FÖVAR előtt vagy tlz szem burgonya, a másik előtt egy köteg hagyma; a harmadik előtt kókalevelek hevertek. Az egész „piaci felhozatal" nem ért többet két dollárnál, de az árusok a tűző napsugarak hevében is állhatatosan várták a vevőket, akik elmaradtak. A tér kiürült, mindenki menekült a tűző napsugarak elől. Csak a zöld egyenruhás rendőr támasztotta a falat valahol a tér szegletében. Vele szemben árnyékban egy bőrzekés legényke gubbasztott. A „CIVILIZÁCIÓ j,5* rmrrhi" mMuKiui Amikor az autónk a tér sarkára ért, a rendőr parancsolón felemelte a kezét. Alig álltunk meg, a legény előkecmergett az árnyékból, bedugta fejét az ablakon, D. KRAMINOV B O LÍVIÁI RIPORT „norteamericanos'-okat, azaz az észak-amerikaiakat. Hát hogyisne, amikor a főváros legjobb gyermekorvosát csak azért nem enged- , ték kinevezni az amerikai segítséggel befejezett gyermekklinika igazgatójává, mert Moszkvában is megfordult... • ' A társaságban csak egy ember nem idegeskedett és nem szitkozódott — Enrique Mariaca mérnök, az állami kőolajmonopólium, röviden JPF igazgatója. A fiatal, mozgékony, de szófukar mérnök Irodájában függő térképen az argentin határtól a paraguayi és a brazil határ mentén egészen Peru határáig kékkel kijelölt széles övezet húzódik. — Bolívia olajvidékei. Még nem tudjuk, mennyi olajunk van, de hogy van, az biztos — állítja Mariaca. Valamennyi Indián várost és települést, melyet utazásom során láttam, a mai napig agyagfalak vesznek körül. Utcáik hosszú fal mentén vonuló két keskeny folyóként hatnak. A falakba vájt négyzetes nyílások egyidejűleg ajtóul és ablakul szolgálnak, Laja településen, mely a spanyol uralom idején Bolívia fővárosa volt, és amelyet szintén La Paznak hívtak, mert két hódító horda itt kötött egymással békét, bementünk a templomba, melyet még a spanyolok építettek. Égtek a gyertyák, tömjénszag terjengett, hűvös volt, s örültünk, amikor végre kijutottunk a napfényben úszó térre. Az országút peremén vagy húsz indián nő üldögélt. Fekete férfikalapban (a Statson-céq gyártmányai, tarka szoknyában, váilukon általvetett élénk színű ponchóban apróságokat árultak. Az egyik végignézett rajtunk, aztán a falnál heverő cókmókjára mutatott: — Az indiánoknak viszem. Vigyenek magukkal! — jól van. forduljanak fel! A doktor gázt adott, s a kocsi nagy porfeileget hagyva maga után végigrobogott a folyosószerű keskeny utcán. Kérdő tekintettel néztünk egymásra. A doktor elértette. Ahogy kijutottunk a fővárosból, elbeszélte, hogy ez a bőrzekés csirkefogó szeszt akart szállítani az indiánoknak. — Talán árulnak, nem osztogatnak? — Tévedés, osztogatnak. Megtanítják őket az ivásra... egyelőre ingyen adják. Ha majd az indiánok rászoknak, úgy felsrófolják a Szesz árát, hogy a szerencsétlenek utolsó tngét is elviszik ... Ugyanezt csinálják most a bolíviai indiánokkal, akik a falusi lakosság zömét alkotják. A hivatalok nem mernek fellépni, mert az ország kiadásainak harmadrészét a Szövetség a Haladásért gazdag alapítói viselik. A kiadásoknak ez a harmadrésze foglalja magában a közalkalmazottak, köztük a miniszterek fizetését. GALF ÉS SHELL Á doktor sokáig nem tudott megnyugodni. Szidta a A kék övezetben pirossal megjelölt négyzetek tűnnek fel. — Magántulajdon. Ez itt az amerikai Galf Oil társa ságé, amaz meg az angol Shell társaságé. — Ilyen sok? — Mariaca bólint. — Igen, túl sok. Ezek a társaságok még szegényebbé tették az országot Evek óla nem kutattak olajat, egysze rűen kijelentették, hogy olaj nincs, de olajtelepeiket azért nem akarják vissza adni Bolíviának. 1937-ig, a JPF megalakulásáig Rockefellerék Standard Öli-ja ba sáskodott itt hétmillió hek tár területen. Bolíviát azon ban nem volt hajlandó ellátni olajjal, így az ország kénytelen volt perui olajai vásárolni a Standard Oil-tól melynek Peruban is vóltak olajtelepet. Bolívia ezért kénytelen volt elkobozni a Standard Oil oldjtelepeit, kétmillió dollárért megvásárolta az elavult berendezéseket. Így jött létre a nemzeti olajipar. Az amerikai kormány se^ gíti a társaságokat régi pozícíóik visszaszerzésében. Határozottan elutasította Bolívia kérését, hogy folyósítson hitelt modern olajipari berendezések vásárlására. A Szövetség a Haladásért programból a latinamerikai olajipar támogatásának még a lehetőségét is kizárták. Svéd ismerősöm, a bájos Karín nemrégen így számolt be új élményéiről: „Apa lőtt egy szarvast. Piának (a kutyájuknak) meg kicsinyei lesznek. Ha az idén ismét eljössz, hozz megint egy üveg szilvóriumot, mert a múltkorit már megittuk. Scol (kb. jó egészséget)." Űz. kutya, szilvórium — úgy látszik, más gondjaik nincsenek. Ezek a svédek gondjai. A határon a vámőrnek is csak egy kérdése volt: ..Mennyi snapszuk ás cigarettájuk van?" A többi őt nem érdekelte. Svédországban hosszúak az árnyékok és az éjszakák. A svédek olyan tökéletesen rendezett életet élnek, hogy már unalmas ls. Az unalmat szesszel próbálják elűzni. A svédek magas, karcsú, szép szál emberek. Persze, ha nagyon a pohár fenekére néznek, ők is olyan mulatságos figurákká válnak, mint amilyenekkel a világ minden részén találkozhatunk. Talán ez az egyetlen csúnya jelenség ebben az északi országban, amin sem a részleges szesztilalom, sem a szigorú vámőr nem segíthet. A szesz az egyedüli gyógyír a végtelenül hosszú sarki éjszaka, az országra ráboruló döbbenetes csend elűzésére. Sokat isznak! Lehet, hogy egyszer valaki majd valami jobbat talál ki... • AHOL A KIF ÍNEK VAN in szerző jeivtiieiei Amerre jártam, Svédországban mindenütt ..mézeskalácskunyhókat" láttam. Az európai viharzónán kívül eső szerencsés földrajzi helyzet tetle ezt lehetővé. Kíváncsi voltam, milyen lehet egy ország, amolyen sem tankok, sem huszárok nem száguldottak végig. Most már tudom. Kellemes érzés — mondjuk — olyan kőkerítést látni, amelynek talapzatát az ükapa rakta le. felső részét a mostani gazda építi, s a kerítést idegenek sohasem döntötték le. A svédeknek hadseregük is van. de ennek éppen úgy nincs gyakorlati jelentősége, ahogy a király személyének sincs. Nem tudom, milyen gazdag a svéd királyi kincstár, de a hadsereggel szemben eléggé szűkmarkúak. A páncélkocsik az első világháború rajzait cíézték fel előttem. Stockholmban egy ismerősömet egy laktanyában kerestem. Megértem a kapuban álló katonát, hívja ki. Válasza furcsa volt. >zt mondta, ninrs ideje, keressem meg magam. Hová tegyem a •nyképezőgépem? Hagyjam az- órszobán? Csodálkozva nézett rám. legórtetlem. sőt ma már meggyőződésem, hogy ha szépen mog ériem volna őket, még az ágyút is elsüthettem volna . Gtközben szembf jutotl. mi lenne, ha nem volnának jó harckocsijaink, re üiőgépeink. puskáink?! Nyugat felől komor fellegek tornyosulná «ak a fejünk fölött. • BOLDOG ORSZÁG Svédországban a kenyeret iselitzarskóban árulják. A tej háromszögű papírpiramisokban kapható, és valóban teljes tej . .. Az elárusítónő szinte ellesi az ember kívánságát. A svéd falu tulajdonképpen nem Is falu. Itt éppen olyan szép tiszta házak vannak, mint a városban, olyan tökéletesek az utak, hogy élvezet az autózás. A gyalogos járókelőnek U fnresa megszokni a svédországi közlekedési szabályokat. Lelép a járdáról, szokás szerint balra néz, nem jön-e valamilyen jármű, közben jobbról fékez egy autó. Bár a svédek kiváló országutakkal büszkélkednek, júliusban és augusztusban a megengedett legnagyobb sebesség 80 kilométer. Stockholmot korszerűsítik. A város közepe óriási építkezési terep. Hipermodern magas házakat építenek, amelyek közelében nem közlekedhetnek autók. A város központja a gyalogjárók birodalma lesz. Emeletes garázsok pótolják az állandó parkolóhely-hiányt. Az áruházak ablaktalanok, de nagyszerű szellőző berendezéssel é* világítással ékeskednek. A házakból lakatra zárt kát cső nyúlik kt az utcára. Az olajfűtéssel függ össze. Az egyik cső a szellőző berendezés nyílása. Az olajszállítók erről állapítják raeg

; mennyire van tele a tartály. A háziúr szépen lemegy a kazánházba, meggyújtja az olajat, a szobában pedig kellő hőfokra állítja be a fűtésszabályozót. Csak tavasszal megy le ismét • kazánházba, hogy eloltsa a lángot... Boldog észak! A legmagasabb életszínvonal Európában. • ROMLANAK AZ ERKÖLCSÖK (ivekkel ezelőtt az a hir járta Svédországról, hogy Itt az «mh«rek nem lopnak. Pedig már lopnak. Azt híresztelték. Itt nem bántják egymást az emberek. Sok vér folyt azóta. Az öngyllknsok számát tekintve Stockholm európai méretben vezet. A fenegyerekek, a huligánok itt is a város rémei. Ejszakánkint elgörbítik az autók rádióantennáit, vagy más „hőstetteket" követnek el. Svédországban potom pénzért kapható használt autó. A svédeknek az okoz leginkább problémát, hogyan szabaduljanak meg megúnt autójuktól. Ujabban a tengerbe hajigálják. Állítólag olcsóbb, mintha továbbra Is adót fizetnének az ócska tragacsért. Be kell vallanom. Svédország lenyűgözött. Északon nincs por. Csend ran mindenütt mint a Tátrában és a Duna kanyarjaiban. Türelmetlenül várom, hogy újra indulhassak Svédországba. Természetesen sziivóriummal! Scoll U O co o; * 0 OD a

c ul < > UJ NI > O