Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-29 / 147. szám, szombat

Két falu gazdája A forrongó Bolívia levelese* iölülIBiŰ Latin-Amerika hetek óta a világközvélemény érdeklődésének előterében áll. A dominikai események ismét bebizonyították, hogy az Egyesült Államok kormánya a társadalmi haladás legmegátalkodottabb ellensége, s nem tűr semmilyen forradalmi változást. A dominikai hazafiak felkelésével egy időben más latin-amerikai országokban is tömegek mozdultak meg. A legkomolyabb megmozdulást éppen az ón birodalmában, Bolíviában tapasztalhattuk. 1952 szellemében Á múlt év novembere őta kormányzó katonai junta néhány népszerűtlen intézkedése, a szakszervezetek ellen irányuló lépései, haladó vezetők, többek között Juan Lechln volt alelnök letartóztatása és deportálása annyira felháborította az iparvidékek dolgozóit, elsősorban az önbányászokat, hogy a szakszervezetek égisze alatt fegyvert fogtak, és szembeszálltak a „lecsendesítésükre" kiküldött kormánycsapatokkal. A pillanatnyi helyzetet feszült várarakozás jellemzi: a jelfegyverzett munkások szorosan tartják kezükben a puskát, a kormány pedig ravasz mesterkedésekkel próbál úrrá lenni a zavaros helyzetben. A bolíviai dráma hátterében, a tömegek cselekvésének mozgató rugójaként az ország népének vigasztalan anyagi helyzetét, a felette rossz életszínvonalat látjuk. Az 1 millió négyzetkilométer területű, rendkívül bonyolult földrajzi fekvésű országban három és fél millió ember él, ebből mintegy hárommillió jogfosztott indián. Bolívia f'ó kincse az ón, melynek kitermelésében a világprodukció 80 százalékát adja. Az ónon kívül an^ timón, wolfram és kőolaj is előfordul. A bányák azonban csak 60 ezer embernek adnak kenyeret, a munkaképes lakosság 5 százalékának. A lakosság 80 százaléka a mezőgazdaságban tengődik. A szó szoros értei-, mében tengődik, mert a nagy magasságban fekvő, „emeletes" Bolíviában terméketlenek a földek: 27 millió hektárból csak 572 ezer művelhető meg. A statisztika szerint az ország területének mindössze 0,3 százalékán terem valami. Ennek az áldatlan állapotnak viszszatükröződése, hogy a lakosság roszszul táplált, különféle kórok, tüdővész és egyéb fertőző betegségek pusztítanak. A bányamunkások helyzete sem irigylendő, mert aki ónbányába ment munkásnak, szerződést kötött a halállal. Az „ördög ércének" nevezett ón gyilkos levegőjében kiszikkadnak, élve megaszalódnak az emberek, s így nem csoda, hogy Bolíviában az átlagos életkor 30—32 év. Mivel az ország lakosságának 75 százaléka írástudatlan, az alsó rétegeknek semmi reményük sincs arra, hogy helyzetük némileg javuljon, hisz még a választásokkor sem fejezhetik ki akaratukat. Bolívia teljesen ki van szolgáltatva az észak-amerikai monopóliumoknak, melyek önkényesen szabják meg az ón világpiaci árát, s ezzel sakkban tartják az országot. Az őn árának egycentes csökkentése például éoi 700 ezer dollár veszteséget jelent a bolíviai gazdaságnak. E társadalmi és gazdasági körülmények közepette érthető, hogy a harc élén a szervezett bányászok állnak, akik jelentős erőt képviselnek, amalylyel a kormánynak is számolnia kell. Ismétlődik a történelem Bolivár országának története soK forradalmat ismer. Az 1825-ben függetlenné vált Bolíviában 139 év alatt 180 „forradalom" zajlott le. Ez a megállapítás azonban egy kis kiigazításra szorul. Lezajlottak forradalmak ls, igazi forradalmak, mint amilyen az 1952 évi volt, ám sokszor államcsínyeket értenek forradalmon. Ezekből volt a legtöbb. A népnek azonban vajmi kevés köze van az ilyen palotaforradalmakhoz, hisz mindegyik cso port, mindegyik tábornoki junta a maga szűk érdekeit követi, semmi k»ze a néphez. Bolíviának — a többi latin-amerlkai ország helyzetéhez viszonyítva — az a sajátossága, hogy a kormányzó kükkel szemben szervezett, felfegyverzett munkásréteg áll. Ez a jelenség összefügg az 1952. évi nemzeti forradalommal, amelyben a nép elsöpörte három nagy mágnáscsalád uralmát, és lehetőséget teremtett arra, hogy az ország a haladás irányában fejlődjék. A lehetőség azonban csak lehetőség maradt, mert a forradalomban felülkerekedett Nemzeti Forradalmi Mozgalom párt feladta a nép érdekeit szolgáló politikát. A heterogén, különböző érdekű elemekből összetevődött politikai szervezet inkább a megalkuvást választotta: a részben államosított bányák más, újabb érdekcsoportok, monopóliumok hatáskörébe kerültek, az 1953-ban meghirdetett földreform elakadt, kevés valósult meg a forradalmi célkitűzésekből. A burzsoázia elárulta a forradalmat, s a régi urak helyét újak foglalták el. Az eszme aronbon 61 a népben, s a forradalom idején megalakult népi milícia örökének folytatói a mostani felfegyverzett szakszervezeti harcosok. A 180. államcsíny tavaly novemberben játszódott le, amikor megmozdultak a forradalmat eláruló Vietor Paz Estenssoro elnökkel torkig levő bányászok és diákok, ám a tábornoki junta közbelépésével elejét vette a mozgalom radikalizálódásnak. Estensorra elnököt száműzték, s a hatalmat a junta erős kezű embere, Barrientos Ortuno tábornok vett át. Az amerikai imperializmus szekerében Barrientos tábornok mindössze hét hónapja kormányozza Bolíviát, de ez alatt a jó fél év alatt is megmutatta, kinek az érdekeit képviseli. A dolgozók bérköveteléseinek elutasítása, az elégedetlen tömegek és diákok mozgalmának elfojtása, a szigorú cenzúra, rendkívüli tör^nyek — ez mind Barrientos műve. Sugallójuk pedig az amerikai imperializmus. Nem véletlen, hogy tavaly, amikor a tábornoki klikkek versenyre keltek a hatalomért, Thomas Mann, az amerikai külügyminisztérium latin-amerikai szakértője, az amerikai imperializmus latin-amerikai aknamunkájának főintézője nyíltan kiállt Barriejitos mellett. A Washingtonban nevelkedett s könyörtelenül erős kezű repülőtábornok vetélytársainál jobban megfelelt az amerikai kormánynak. A monopóliumok biztosítva látták érdekeiket. Az elmúlt fél év azt bizonyítja, hogy a nemzeti felszabadító forradalmak korában a mindenhatónak hitt amerikai imperializmus sem képes örökre elhallgattatni a népek szabadságmozgalmát. Barrientos még jófor mán meg sem melegedett az elnöki székben, máris erősödő mozgalommal kell szembenéznie. Ugyanakkor fő ve télytársa, Candia tábornok ls megmozdult, és szeretne helyére kerülni. A tábornoki csoportok marakodása nem a bolíviai nép ügye. A dolgozóknak semmi közük hozzá. A nép emberhez méltó életet akar, azt, hogy maga rendelkezzék természeti kin cseivel, legyen mit ennie, ne kelljen minden élelmiszert kemény valutáért importálnia. Földet akar. Azt akarja, hogy gyermekei iskolába járhassanak, és harminc évvel tovább élhessenek. Ebben a törekvésben Kuba forradalmi példája fáklyaként-világít. Az antiimperialista harc — a jövő záloga Az 1952. évi forradalom bukásának egyik oka részben a nép politikai éretlensége volt. Az elmúlt 13 év azonban sok olyan példával szolgált, amelyek felnyitották a tömegek sze mét, öntudatot vittek az ösztönösen lázongó tömegekbe. Ma már világosan látják, hogy legádázabb ellenségük a világ csendőrének szerepében fellépő amerikai imperializmus, amely arcátlanul beavatkozik ott, ahol veszélyeztetve látja érdekelt, mint például most Dominikában. A néhai Wilson elnök hangoztatta: „meg akarom tanítani a dél-amerikai népeket, hogy jó embereket válaszszanak vezetővé". Az amerikai politika azóta is jogot formál arra, hogy beavatkozzék más országok életébe, vesztegetéssel, dollárkötegek lobogtatásával, vagy — ha nem megy simán — tengerészgyalogosokkal olyan rendszereket kényszeritsen más országokra, amelyek odaadón fogják szolgálni az észak-amerikai monopóliumokat. Bolívia népe ezt jól látja, s ezért nem teszi le a fegyvert... LÖRINCZ LÁSZLÓ Az ösztöndíj-rendszerről S t u g e l Vince komáromi olvasónk és mások is érdeklődtek szerkesztőségünkben az új ösztöndíj-törvény iránt... Ezért a paragrafusok közti tájékozódást akarjuk megkönnyíteni azok számára, akiket az új törvény hozta változások érintenek, esetleg érdekelnek. A szociális ösztöndíj az üzemi, kerületi és az előmeneteli ösztöndíjjal együtt elsősorban a tanuló anyagi helyzetének és tanulmányi eredményeinek megfelelő arányban folyósítható. A második évfolyamtői kezdve az ösztöndíj odaítélésének első feltétele a 2,5-es tanulmányi átlag. Az ilyen ösztöndíj folyósításának mindenkori feltétele a család anyagi jövedelme, amely egy családtagra számítva nem szabad, hogy meghaladja a 380 koronát. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzük még meg, hogy az ösztöndíj odaítélésében az is szerepet játszik, hogy az illető tanuló milyen szakmai ágazatban, illetve szakterületen képezi magát, mert vannak előnyben részesített tanulmányi ágazatok is. Az üzemi ösztöndíj elsősorban az üzemek lehetőségeitől függ, általában havi hatszáz korona, amihez még — évente — négyszáz korona kiegészítés jár. Nős ösztöndíjas, amennyiben házastársa nem dolgozhat, havi ötszáz koronát kap és minden gyerekre százat — a családi pótlékon felül. Az említetteken kívül az üzemi ösztöndíjasok még más anyagi segítségben is részesülhetnek. A tanulmányi eredmények az üzemi ösztöndíjat is befolyásolják. Sőt a követelmények itt még sokkal nagyobbak. A kerületi ösztöndíj, amelyet a kerületi nemzeti bizottságok adnak az iskola-, az egészségügy, a mezőgazdaság és a helyi gazdálkodás üzemei kiválasztott szakembereinek továbbképzésére, hasonló jellegű, mint az üzemi stipendium. A különbség az, hogy az iskola elvégzése után az egyik esetben az üzem, a másik esetben a kerületi nemzeti bizottság hatáskörében levő üzemekben tartozik a jelölt elhelyezkedni. Végezetül: a tanulmányi előmenetelért járó ösztöndíjat a többi stipendiumon felül ís kifizetik. Különbség van azonban a szociális és egyéb ösztöndíjasok között. Különbség mutatkozik a két alapvető ösztöndíj-forma között abban is, hogy míg a szociális stipendiumot a nagy szünidő idején a diákok nem kapják, addig a többi ösztöndijat az évnek mind a tizenkét hónapjában folyósítják. (él) Minden napfényes vasárnapon autók százai ás a vízisport kedvelőinek ezrei igyekeznek a ,,bratislavai Balaton", a szenei tó felé. megszabadulni a városi zajtól és a forróságtól — felfrissülni. — A tavalyi „kényszerszünetet" az északi részek kiépítése tette szükségessé — tájékoztat bennünket a VNB titkára, J. Nesmer. Ez a kezdeményezés igazán figyelemre méltó Hiszen a fürdőhelynek Inkább az északi része napos. Az üdülőhely építésére itt sokkal alkalmasabb a hely, mint másutt. Hogy az elmúlt esztendőben Szencen nem ültek tétlenül, azt bizonyftja, hogy már befejezésre vár az a közszolgáltatási célokra emelt épület, mely 1 100 000 koronás költséggel épült. A földszinten Tizenöt éve elnök D ö m é n y János. Azóta jóban rosszban állja a sarat A legnehezebb napjai? Az ötvenhármas esztendő. Ekkor olyan volt a falu, mint a megbolygatott méhkas. Lábra kelt a hír: aki akar, továbbra a maga szkállára dolgozhat... Két-három táborra oszlott Nyárasdon a nép. Akadtak, akik se szó, se beszéd elkötötték a tehenet a közös istállójából. Vitték haza. Mások útjukat állták. Szép szóval megmondták a tévelygőknek: Nem lesz ez így jó. Kár volna a hároméves munkát így tönkretenni. Voltak, akik hallgattak az okos szóra, ám sokakra nem hatott. Dömény János éjszakákat átvirrasztott. Ml lesz a faluval, a szövetkezettel? Életútja nem volt egyszerű. Szüleit, a tizenhárom holdas parasztokat „megfojtotta" a nagybirtok. Teljesen tönkrementek. Ez a múlt iránti gyűlölet alakította, formálta s korunk öntudatos parasztegyéniségével érett vezető lett belőle. Ötvenhárom forrongó napjaiban szidalmazták, szekértolónak, meg a jó ég tudja mi mindennek elmon-dták. Ö azonban nem tágított. Igaz, volt kire támaszkodnia. A falu — akkor még eléggé kis számú — kommunistái mellé álltak. Ki tudja, de bizonyosain ez érlelte meg benne az elhatározást, hogy ötvenhatban belépett a kommunista pártba. ÁTVÉSZELTÉK a nehéz napokat. A rostán ugyan kiesett néhány tévelygő, de ez nem gyengítette őket. Egyre jobban erősödött a közös. Nem telt bele néhány esztendő, azok is visszamentek, akik elkötötték egyetlen tehenüket. Ma pedig a több mint kétezer hektáros szövetkezet országos hírű. Nem is csoda! A fejők évente 3500 litert fejnek egy-egy tehéntől. Ezért adhatott az országnak a nyárasdi szövetkezet tavaly 1 millió 650 ezer liter tejet. A múlt évben — bár nem a legjobb esztendő volt, a búza 31, az árpa 28 mázsás termést adott hektáronként. A tagok átlagos havi keresete 1900 korona (a járási átlag 1500 korona). ARANYÉLETE lehet az elnöknek egy ilyen szövetkezetben. Dömény János ennek ellenére is elfoglalt ember. Széles arcán, mint az örökké bizakodni tudó emberén, gyakori a huncutkás mosoly. Most is, amikor találkoztam vele, derű sugárzik árcáról, pedig néhány órás értekezlet van mögötte. Elfoglalt, sokoldalú ember. A szóban forgó gyűlésen például, az alistált tanítók vették maguk közé, és kérték, segítsen az ismereteket terjesztő helyi szervezet munkájában. Nem utasította vissza ... Keveset ül az irodában, járja a határt. Most már nemcsak Nyárasd, hanem Alistál „gondjai" ls az ő vállára nehezednek. Ez év elejétől két falu gazdája lett. korszerű, fogasokkal ellátott öltözők lesznek. 750 férőhellyel a nők és ugyanannyi férőhellyel a férfiak számára. Ugyancsak a földszinten helyezték el az Ízléses talponálló étkezőt. A kabinos öltözők az igényesebbek számára az emeleten lesznek. Vikendházak is épülnek. A közszolgáltatási Üzem az idény kezdetéig BO-at ad át belőlük. A további, amit szintén örömmel fogadunk: az Idén mindenki számára Insz elegendő csónak, gumimatrac és minden, ami a vizisporttal összefügg. Az egész északi oldalt ellátták ivóvízzel, gázvezetékkel. 0) gázvllágítási hálózatot építettek, több mint 320 000 korona befektetéssel. További különlegesség a joghurtosUveg alakú hatalmas EGYIK „BIRTOKA", a 2000 hektá-i ros nyárasdi, már évek óta élenjáró. S ebben nem kis érdeme van az elnöknek. Kiállt a falu érdekében minr dig, mindenütt. Gyakran olyan lépéseket is kellett tennie, amelyek talán nem mindig találkoztak a felsőbb szervek nézeteivel. Emiatt többször bírálták. Előfordult, hogy a kelleténél keményebb hangon mondott véleményt. De nem restell utólag bo-. csánatot kérni hirtelen szavaiért. — A legnehezebb az emberekkel bánni — szokta mondani a módszere iránt érdeklődőknek. Igaza van. Ám neki éppen ez a legnehezebben sikerült másfél évtizedes elnökösködése idején. — Türelem kell mindenhez — mondja. — Bár nem tartozom a legtürelmesebb emberek közé, igyekszem olyan lenni... Azt hiszed azért nincs elég bajom? A család, a gyerekek, az asszony? Nekik sem mindegy, hogy mindig a szövetkezetben lóg a nyakam. Es most ráadásul nemcsak otthon, hanem a szomszéd faluban is!... De hát magamra vessek vállaltam, végzem! ZSÚFOLÁSIG MEGTELT Nyárasdon a g y ülésterem. Talán mindenki be sem fért, annyian jöttek össze azon a decemberi délutánon. Nem zárszámadási küzgyűlés volt. Annál több. Eljöttek a járásról. A járást párttitkár, Ferencet elvtárs jelentette be a gyűlésen, hogy az elnököt „meg kell osztaniuk" az alistáliaikkad. Valaki felszólalt: — Itt az alkalom, hogy megváljatok tőle. Elég sok borsot tört már al orrotok alá. Amolyan „heccelés" féle volt ez. Talán úgy akarta az illető „kiugratni a nyulat a bokorból", vagyishogy megtudja: könnyű szívvel adják-9 elnöküket. Nagy morajlás kísérte a felszólalást, majd közbekiáltás: — Már nem ötvenhármat írunk. Hatvannégyben ilyen felszólalással semmire sem mész. Védték körmsza.kadtáig az elnököt. Érthető. Az ő keze alatt lett olyan a közös, amilyen most. S ők még előbbre akarnak lépni. „Ki tudja, ha elmegy az alistáliaikhoz,. nem hanyagol-e majd el minket? ... Végül is nagynehezen bár, de beleegyeztek. (Alistálon könnyebben ment a dolog, egyhangúlag elfogadták elnöküknek Dömény Jánost.) A GYŰLÉSNEK azonban utóhangjai is voltak. Nem a folyosókon

1 —

f mintahogy ez még sok helyütt szokás, Sokkal érdekesebb dolog történt. Másnap néhányan a pótkocsik

1 oldalán nagy fehér betűkkel fejezték ki „tiltakozásukat". — Döményt nem adjuk! Dömény a miénk!!!! Azért odaadták... Igy lett két falu gazdája. MÉRY FERENC kioszk. Az étkezdék és a zöldségboltok pedig modernül berendezett, Ízléses helyiségekben kapnak helyet A fürdőhelyhez vezető utat és járdát aszfaltozzák. Emellett nem feledkeztek meg a déli oldalról sem; 150 autó számára új autócampinget építettek. 0) borbély-, fodrász- és vasalóüzemekkel bővítették a közszolgáltatást és új művelődési házat adnak majd át. A közszolgáltatások üzeme Itt is bővíti hálózatát 50 kisebb turlstaházzal. A város vezetősége és a lakosság nem feledkezett meg a városszépítésről sem. Az egész Gottwald- és Stúr utca virágágyakkal lesz szegélyezve. A város egy részében az idén 2 300 000 koronás költséggel megépítik a vízvezetékhálózatot '*• li- k.) JOSEF POHL: Az első autóút A Ml HÄZUNK mentes volt a motoroktól. Egyetlen lakó nem rendelkezett sem motorkerékpárral, sem gépkocsival Csak a kis Doleček gyereknek, a földszintről volt egy rollere. Egyébként mindnyájan a városi közlekedés gyönyöreit élveztük. Hiába mtnden, nem vagyunk modern emberek. Puštík úr hozott változást az életünkbe. Egy keddi napon a délelőtti órákban ugyanis váratlanul új MB 1000-est hoztak nekt. A csodálkozástól még a lélegzetünk is elakadt, aztán az emeletekről mind a kaou elé rohantunk. Nahát, Puštík úr! Végre, elvtársam, végre ... Gratulálok! Jé. Puštík úr, mikor visz el bennünket kocsikázni!? Milyen gyönyörűen fénylik ei a kocsi! Anyúúúú, szólj Puštík úrnak, hogy ültessen a kocsiba... Bámultuk a kocsit, megfogdostuk, a gyerekek az üveget verték, és a kis Doleček még a rollerről is megfeledkezett. Puštík úr kissé zavart, de boldog arckifejezéssel állt közöttünk. Megrántotta a vállát és a dicshimnuszokat figyelembe se véve, a kezében levő ronggyal néhányszor végigsimított a karosszérián, kinyitotta a kocsi ajtaját, és újra becsapta. Aztán végignézett minket, kinyitotta a motorház tetejét és félig eltűnt előlünk. Egy kts irigységgel a lelkünkben lassan szétszéledtünk. Azóta a házunk előtt ott állt a motorosok jelképe. Puštík úr autóján tükörfényesen csillogott a lakk, és esténként a kocsi mellett megjelent a tulajdonos ls. Vásárolt magának egy bőrbundát és vastag kesztyűket. Természetesen a ház mtnden lakója az ablakból lógott kifelé, és Puštík úr, bár barátságosan, de érezhető fölénynyel felénk intett, majd levetette a bundát és a kesztyűt, és belebújt a motorba. Mosott, tisztított, fényezett és kent. Lefényképezték a kocsi előtt, a kocsi mellett, a kormánykerék mögött, az ülésen, kesztyűben és anélkül az egész családjával. Amikor este lett, begyújtotta a motort és tülkölt. Olyankor mindjárt rákiáltott a gyerekekre: Mars az ágyba, Puštík úr már jelzett. Így Nagy József rajza SZENC - IDÉNY ELŐTT ü] SZÖ 4 & 1365. május 29,