Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-22 / 140. szám, szombat

1933-BAN A PRÁGAI HRADZSIN­BAN ÁTALAKÍTÁSI MUNKÁKAT VÉ­GEZTEK. A LEVÉLTÁRBÓL EGYÉB ÍRÁS KÖZÜL EGY CÉDULA IS ELŐ­KERÜLT. MIT KERESHETETT EZ A KIS PAPÍRRONGY A RENDES, SZABÁLYOS AKTACSOMÖBAN? KIBETŰZTÉK AZ ELFAKULT ÍRÁST; EZ VOLT A SZÖ­VEGE: O Hites uram tudatom, én vi­gyázlak börtönöd ablakánál, várjál jelemre, mellyel hazavien­delek. A KASSAI BSRÚNE A börtönben Bocatius Jánost, Kassa város főbíráját, két erdélyi fejedelem bizalmas emberét Őrizték. A főbíró Bocs kay István megbízásából követségbe ment a német protestáns fejedelmek­hez, de Henrik, hraunschweigi herceg elfogatta és kiszolgáltatta a császáriak­nak. Prágába szállították, örökös fog­ságra ítélték és elzárták a Hradzsin ban. Rendszerint az Ilyen élethossziglani rabságra kárhoztatott fogolyban is él­ni szokott a remény, hogy majd csak tesznek érte valamit a hatalmas párt fogói, majd csak történik valami vál­tozás s nemsokára megint szabad le­het. De a hradzsini fogoly hasztalan számolgatta a hónapokat, teltek múltak azok, s immár esztendőknek a számlálá­sára került sor. üt keserves év rótt új meg új barázdákat a rab homlokára s bizony nem akadt már senki Kassa városában, de egész Magyarországon sem, aki akart vagy tudott volna tenni valamit a kassai bíró érdekében. Rosszul mondtam. Valaki mégis akadt: a hites felesége. Ot év nagy idő. Ifjú asszonyok lelké­ben ifjú férjek emléke is meg szokott kopni ennyi idő alatt, hát még az olya né, aki jó ötvenes is megvolt, amikor a felesége utoljára látta. De a kassai bíróné nem felejtett. Mikor látta, hogy segítséget sehonnan sem remélhet, ma­ga látott a munkához. Prágába utazott, s ott addig ügyeske detí. amíg sikerült álnéven szakácsnő nek szegődnie a hradzsini várba. Megvolt az első eredmény, majd a második is: kinyomozta, melyik tömlöc­ben őrzik az urát; látta is az ablakon keresztül. Most jött a neheze: értesíteni a ra­bot, hogy ne veszítse el a reményt, kö­zelében van a szabadító. A véletlen, vagy talán a sors megsegítette a merész, bí­ró feleséget. Egy péksegéd szemet ve tett rá és elkezdte kerülgetni. Kapóra jött ez az asszoynak; ő bizony egy kis konyhai fürtbe bocsátkozott a pékle génnyel. A lovagkor hölgyei úgy tették próbá­ra a trubadúrjaikat, hogy enyhébb fel­tételt szabott: mindössze egy cédulát kel­lett a Bocatius nevű fogoly kenyerébe sütni. A fiú állta a próbát, a remény­séggel bélelt kenyér eljutott a fogoly­hoz. Ez volt a nevezetes cédula, amely több mint háromszáz évig lapult az akták között. A péklegény szerelme a konyhai tű­zön egyre jobban forrósodott Végre az asszony úgy látta, itt az ideje az utol­só próbatételnek: vékony, de erős kötél­hágcsót szerzett a legénynek, ezt kel­lett a fogoly kenyerében elrejtenie. A vakmerő terv sikerült. Egy zimankós éjjel az őrök fedél alá húzódtak, a fo­goly az ablakon keresztül, a kötélhág­csón aláereszkedett a várfal tövébe. Oda­lenn már várta az asszony s amikor másnap reggel az őrség ráeszmélt a szökésre, ők már messze jártak. Bocatius Jánosról feljegyezte a törté­nelem, hogy utóbb a gyulafehérvári könyvtár őre és Bethlen Gábor diplo­máciai megbízottja lett. De vajon ki tartotta nyilván a szerelmes péklegény élete sorsát? Bizonyosan becsukták a szökevény helyérc; az aktákból talán az ls kiderül, mennyi Ideig kellett ott emélkednie az asszonyi csalafintasá gon. De ez már nem tartozik ebbe a törté­netbe. RÁTH — VÉGH István feldolgozása EMBERPALÁNTA Graham Franklin 2? londoni tudós érdekes kísérlete üvegszekrényben A modern pszichológia szerint a gyermek magatartására már igen zsenge korban lehet hatni. Szellemi fejlődése egyesek szerint már csecse­mőkorban befolyásolható. „Ha egy csecsemőnek születésétől fogva esz­ményi feltételeket biztosítanék szel­lemi és egyéb képességeinek gátlás­talan fejlődésére, okvetlenül figye­lemre méltó eredményeket kellene el­érnem" — vallotta Graham Franklin londoni tudós és a kö­vetkező követelményeknek megfelelő különleges szekrényt tervezett: • biztosítani kell a csecsemőnek a teljes kényelmet és mozgási sza­badságot: egy termostat ezért a hőmérsékletei állandóan 23 fokon tartja. A babának így egy lengén megkötött pelenkán kívül más öl­tözékre nincs szüksége; • az alulról fűthető szekrény alsó lapjának át kell engednie a leve­gőt, hogy a csecsemőt ne fenye­gesse a megfulladás veszélye még akkor sem, ha arccal lejeié fek­szik; • a szekrényt jól hozzáférhető he­lyen, a felnőttek szemének magas­ságában kell elhelyezni, fel- és le­tolható oldalfalai üvegből vannak. A kisbaba így jól szemmel tartha­tó, és jómaga is figyelheti szü­leit. Ez serkentőleg hat rá, és egy­ben biztonságérzetet kelt benne; • az egyik oldalon tetszés szerinti rést lehet hagyni, hogy a csecse­mő hallja is, mi történik körü­lötte; • klimatikus berendezés szolgáltat állandóan friss levegőt a szabad­ból, hogy a kisgyermek minél ke­vesebb szobalevegőt szívjon. Az üvegszekrénynek Franklin ha­marosan hasznát is vette, mivel fe­lesége éppen örvendetes eseménynek nézett elébe. A kis jövevény előbb ér­kezett, mint várták. Franklinnét ugyanis a terhesség előrehaladott stádiumában vakbélre operálták. Az életveszélyes műtét szerencsés kime­netelű volt, csupán a kis Sárika jött három héttel előbb a világra. Amikor a boldog szülők 12 napos kisbabájukat a klinikáról hazahozták, tűnődve álltak meg az üvegszekrény előtt. Merjenek, ne merjenek a kis koraszülöttel kísérletezni? Egyszeri­ben a technika olyan ridegnek tűnt! S Frankliné* a szülői szívre hallgat­va Sárikát hagyományos módon fel­öltöztetve a gyermekkocsiba fektet­ték. Sárika sírni kezdett. Órákig sírt. Nem használt még a különben szi­gorúan tiltott dajkálás sem. Hajnal­ban azután a tanácstalan és teljesen kimerült Franklinék a csöppséget — csupán egy lenge pelenkába öltöz­tetve az üvegszekrénybe tették. S íme, Sárika nyomban elcsendesedett... Kis üveglakásában kiválóan érezte magát, a gyermekkocsi felkerült a padlásra. Életének első négy hónap­jában a kis Sárika csaknem állandó­an az üvegszekrényben volt. Anyja csak etetéskor és fürdéskor vette ki. Megvolt neki ott mindene. Nem fe­nyegették kemény tárgyak éles szélei, sem a huzat, vagy a „külvilág" egyéb veszélyei. Azt tehette, amit akart. Kis birodalmában nem létezett sem kény­szer, sem tilalom. A csöppség boldog és elégedett, élénk és aranyosan kí­váncsi volt. Ami pedig a lényeg: ro­hamosan fejlődött. A kísérlet eddigi eredményeit Franklin a Q u i c k nyugatnémet fo­lyóirat tudósítója előtt körülbelül így összegezte: Sárika már húszhetes korában se­gítség nélkül szilárdan állt a lábán és anyja segítségével a szobában jár­kált. Erre általában a csecsemők csak negyven hetes korban képesek, öt hónapos és három hetes volt, amikor szilárd tárgyakba kapaszkodva felállt és fogódzkodás nélkül totyogott járó­kájában. Mindez nemcsak rendkívüli testi erőre, hanem átlagon felüli in­telligenciára is vallott. Sárika tízhónapos. „Kortársait" ez a koraszülött kisbaba testileg és lel­kileg egyaránt messze túlszárnyalta. Beteg egyetlen egyszer sem volt, és nem ismerte a csecsemők apró-cseprő bäntalmait sem. Franklin a gyermek csodálatos fej­lődését egyedül az üvegszekrénynek tudja be. Áz ismerős mamák irigylik Franklinnét, akinek kisbabájával tá­volról sem volt annyi vesződsége, mint nekik. Ám az apa tudós kollé­gái még szkeptikusak: hátha a gyer­mek kivételes eset. A kísérlet így is figyelemre méltó. A további eredmények igazolják majd, vajon Sárika apja valóban a csecse­mők jövendőbeli bölcsőjét találta-a fel. B. E. PYGMALION FILMEN Bemard Shaw^ a matuzsalemi kort megélt nagy angol író életében nem járult hozzá szindarablainak megfil­mesítéséhez. Halálával a filmesek szá­mára megnyílt az út darabjaihoz Va­laha a Pygmalion nagy sikerrel járta be a világ színpadait Hasonló siker­sorozatot ért el e darab zenés átdol­gozása, melyet My Fair Lady címen ismert és kedvelt meg a világ Georg Cukor amerikai filmrendező ebből a darabból készítette el az elmúlt évad legsikeresebb filmjét. Shaw darabjá­hoz Frederick Loewe komponálta a ze­nét. A főszerepeket Audrey Hepburn, R ex Harrison és \tanley Holliway ala­kítják maximálisan kihasználva a szö­veg fanyar shawl humorát. Georg Cu­kor 70 milliméteres szalagra Super— Panavision módszerrel készítette el a filmet, melynek színhatásai a lehető legtermészetesebbek. A film bemuta­tása 3.5 órát vesz igénybe, de a darab olyan szellemes, érdekes és szórakoz­tató, a rendezés annyira megfontolt, a zene oly gyönyörködtető és a színé­szi teljesítmények olyan színvonalasak, hogy a közönség érdeklődése egy perc­re sem lankad. HARMINCÖTEZER KILOMÉTER Az Állami Dal- és Táncegyüttes négy­hónapos amerikai turnéja során 35 000 kilométeres utat tett meg Kilencven­hét városban 114 előadást tartott 775 ezeT néző előtt. Művészei 70 szálloda vendéglátását élvezték. Eva Bosáko­vával együtt sokat te-ttek hazánk nép­szerűsítése érdekében, sőt mi több, 62 000 dollárt hoztak az állampénz­tárba. Az amerikai vállalkozó aján­latot tett további 3 éves együttműkö­désre, ami azt jelenti, hogy ő sem fi­zetett rá a csehszlovák művészek sze­repeltetésére. NÉGY SZOVJET FESZTIVÁL A Szovjetunióban minden évben szá­mos művészi fesztivál zajlik le. ame­lyek magukra vonják a szovjet művé­szek és a nagyközönség figyelmét. Az idén a szovjet sajtó elsősorban is négy jelentős fesztiválról ír Az első, A moszkvai csillagok elnevezésű feszti­vál, május 5-én kezdődött Moszkvában P. I. Csajkovszkij születésének 125. év­fordulója alkalmából. Programja rend­kívül gazdag. Leningrádban Fehér éj­szakák címmel hasonló fesztivál kere­tében emlékeznek meg Szergej Prokof­jevről. A szeptemberben megtartandó taskenti zenei fesztiválon a közép­ázsiai és Kaukázuson túli szovjet köz­társaságok zeneműveit mutatják be. S végül az év negyedik kiemelkedő fesztiválján az Orosz tél keretében a Szovjetunió népcinek legjobb tán­cosai. énekesei, esztrád- és cirkusz­művészei vonulnak fel Moszkvában. TIZEN EGYÉVES FŐISKOLÁS Michael Grost, a michiganl egye­tem .legfiatalabb hallgatója a rendes iskolában szerencsétlen volt, • mert a magasabb matematika problémáiról akart beszélgetni és nem volt kivel. Szülei és tanítói ideiében rájöttek rendkívül! tehetségére, és lehetővé tet­ték, hogy matematika! szakemberekkel beszélgethessen s ezek javaslata alap­ján bekerülhessen a főiskolára. Walter Johnson, a mlnesotai egyetem mellett működő kísérleti Iskola volt igazgató­ja most az egyetemen Michael tanéra, különbizottságot alakított, akik a ki­váló tehetségű fiú szüleit nevelési ta­nácsokkal látják el A tanár a fiúról ezeket mondotta: ,.Ne<m akarunk Mi­chaelból csodagyereket csinálni. Ta­nulmányainak meggyorsítása és elmé­lyítése, ha ezt okosan végezzük, — nem Ír 1"* kárára A kivételesen te­hetséges vermekeknek éppen olyan egyéni elb.:iiásra van szükségük, mint a fogyatékosságokkal rendelkezőknek, különben sok tehetség kérba vész, ezt pedig nem engedhetjük meg ma­gunknak." Az eddigi hírek szerint Fi­** del Castro, valamint Raul Castro és Guevara mi­niszter elrablását 1961. ápri­lis 18-ra tervezték, tehát a Playa Giron elleni ellenfor­radalmi támadás időpontjá­ban. Az „Operáción Trópico" öt­lete Sergio Rojastól, Kuba egykori londoni követétől származott, akinek az álla­mosításig az országban jelen­tékeny birtoka! voltak. Ami­kor részletesen megismerte Skorzeny szerepét Mussolini ügyében, arra kérte az olasz származású Guldo Orlandót, hogy eszközölje ki számára a találkozást Skorzenyvel. Az SS-gvilkos kidolgozta a tervet, amelyet Ro)as bemu­tatott az amerikai honvédéi­„OPERÁCIÓN TRÓPICO" Skorzeny újabb emberrablásra készült A dél-amerikai sajtó érdekes részleteket közölt a Fidel Castro ellen tervezett merénylet előkészületeiről. A ter­vek kidolgozása és végrehajtása Ottó Skorzeny egykori SS-ezredes feladata volt, aki emberrablási képességeit már Mussolini és Horthy esetében is bebizonyította. mi minisztérium néhány tag­jának, valamint a kubai el­lenforradalmárok vezetőinek Floridában. Skorzeny szemé­lyesen is Floridába érkezett,' és 27-tagú SS-banditákból ál­ló gárdáját kibővítette 20 ku­bai emigránssal. Az Ínformációk szerint a tervet az amerikai kémszol­gálat (CIA) katonai szakér­tői, valamint Allan Dulles és Richard Blssel elfogadták, ezzel szemben a külügyi kér­désekkel foglalkozó szenátu­si bizottság elnöke. William Fulbright és a latin-amerikai kérdések szakértője, Adolf Berle ellene voltak. A terv (. F. Kennedy néhai elnök elé került, aki véglegesen elutasította. Fidel Castro ellen már több hasonló merényletet ter­veztek. Az ilyen merényle­tek stkerét eleve kétségessé teszi Castro fizikai adottsá­ga, céllövő képessége és szellemének rendkívüli élénksége. Éppen a tervezett merénylet időpontjában érke­zett meg a giron! harcok színterére, ahol részt vett az első vonalakban tomboló közelharcban is. Valószínű, hogy ö vagy az ott levő millclonisták megfelelő vá­laszt adtak volna az amerikai zsoldban álló hitlerista tö­meggyilkosoknak és ellenfor­radalmároknak. I. V. ORSZÁGOK * JELKÉPEK Aliány ország, annyi szimbólum — így is mondhatnánk, de nem a hivatalos jelképekre gondolunk, hanem azokra, amelyek legtöbbször az élclapokban jellemeznek egyes országokait. A három legjellegzetesebb a francia Marianne, az angol John Bull és az amerikai Uncle Sam. A FRIGIAI VÖRÖS SAPKÁS MARIANNE története a legősibb. A kis-ázsiai eredetű vörös színű frígiai sapkát Rómában a felszabadított rabszol­gák viselték. Az ókori Róma pénz­érméin frígiai sapkás nő a szabad­ságot testesítette meg. A történeilem folyamán a frígiai sapkás nőalak a. XVIII. század for­radalmi Franciaországában örök ott honra lelt. Az egykorú rajzokon a sapkán háromszínű kokárdával és kiegészítésként gall kakassal ábrá­zolják — a bölcsesség istennőjé­nek, Minerként gall kakassal ábrá­zolják — a bölcsesség istennőjének, Minervának éberségére utaló szim- fjTZ. bólummal, továbbá egy egyenlőszá /m rú háromszög alakú ácsszerszám­mal, mely a társadalmi egyenlősé­get akarja jelképezni. Marianne ala.k­Ja később a színpadokra is felkerült, majd a francia forradal­mi karikatúrában a reakció ellen küzdő hazafiak bátor vezé­rét testesítette meg. A szabadság szimbóluma volt az 1830-as és 1848-as forradalmi évek festészetében is. Marianne lett az 1781. évi Párizsi Kommün jelképe. A frígiai sapkás nőalak a leggyakrabban a szabadság nem­tőjeként szerepelt, a jelkép tartalma azonban a történemi kor­szakok változása folytán többször módosult. Mindig olyan volt, mint az egykorú Franciaország. A thermtdor 9-i ellenforra­dalmi államcsíny után egyszer szigorú vonású órómai matró­naként, máskor kokettáló szubrettként ábrázolták Marianne-t, Napoleon idejében pedig a frígiai sapka helyett koronát tet­tek a fejére. A Bourbon-restauráció korában Grinvllle francia művész láncra verten ábrázolta Marianne-t. A mai politikai ka­rikatúrában. Marianne általában a francia nemzet becsületes, jobbik részét személyesíti meg, amely nem feledte el a náci megszállás borzalmait. Fiatalabb keletű Anglia jelképe, a JOHN BULL, azaz Bika János. 1712 körüli gúnyiratok­ban bukkant fel alakja, melyet állítólag a Gulliver szerzőjének, Jonathan Swiftnek ba­rátja költött. Vannak, akik azt állítják hogy John Bull figurája előbb a szatirikus nép­mondákban is szerepelt. John Bull a gúny­iratokban az erős, de konok és ostoba posztókereskedő alakját jelképezte. Jel­lemző volt rá a ravaszság, ugyanakkor a naiv együgyűség, a becsvágy, ugyanakkor a szerénység. Sértődöttségében meggon­dolatlanul pert indított (háború a spa­nyol örökségért). Egy ravasz ügyvéd fél­revezette őt (Malborough herceg, az eu­rópai angol csapatok parancsnoka, akiről azt állították, hogy háborúból él). Az együgyű, jámbor kövér embert majdnem csődbe juttatta nagyzoló feleségének os­tobasága (a háború folytatását kívánó kor­mányzó whlg párti csoportosulás) úgy, hogy csak második házassága (a Franciaországgal békekötés­re törekvő tory párt hatalomra jutása) mentette meg a ku d arctól. John Bull alakja és jellege is a történelmi viszonyok sze rint változott. A gazdag angolt néha szembeállították a fran­cia kis Bonyval, aki nem volt más, mint Napoleon. Thackeray gűnyirataiban John Bull jámbor vidéki polgár, akit mindenütt felszarvaznak. John Bull alakja megváltozott. A második világháború ide­jén például sofőrnek ábrázolták, aki teherautóján az európai népeket menti a fasizmus elől. [ohn Bull a leggyakrabban mégis az angol burzsoát, a gazdag kapitalistát személyesíti meg a karikatúrákban, s alakja irakább komikus, mint hősi. Hasonló fiatal UNCLE SAM, azaz Samu bácsi alakja az élclapokban. Az ápolt szakállú, átható tekintetű, cilinderes, frakkos öreg alakja 150 évvel ez­előtt látott napvilágot az egykori sajtóban. Története hason­ló John Buliéhoz. Szi,ntén folklorisztikus eredetű. Az új nagyhatalomnak, Amerikának persze volt egy másik, pozitívabb szimbóluma Uncle Sam előtt: Jonathan. Jonathá­noknak nevezték az amerikai sza­badságharcosokat, a hazafiakat, de a a megerősödött amerikai burzsoáziá­nak más „hősökre" volt szüksége. 1812 és 1814 között a második an­gol-amerikai háború ideién Sámuel Wilson kormánybiztosra bízták a had­sereg ellátását, aki feladatának sem­miképpen nem tudott megfelelni. A múlt század 30-as és 40-es éveiben az élclapok róla mintázták Uncle Sam figuráját. A szakállas, frakkos, cilin­deres öreget lóháton ábrázolják, amint ügetve könnyen Utoléri a re­formjainak elaggott szamarán kocog tató Jackson elnököt. Ugyanitt a be­teg Uncle Sam-et az Amerikai Ál lami Bank igazgatója gyógyítja. Uncle Sam karikatúrája is gyakran változott. Az észak déli polgárháború kezdetén Lincoln barát Jajként ábrázol | ták egyöntetűen a sárga ördög csilla Ma a karikaturis­ti ékesített meg­testesítőjeként mutatják be a ravasz öreg figuráját. Ű] SZÖ 6 * 196 5- m á' us 22 ,

Next

/
Thumbnails
Contents