Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-22 / 140. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. MÁJUS 22. XVIII. ÉVFOLYAM 140. szám i i Ára 50 fillér! BEFEJEZŐDÖTT a szakszervezetek országos értekezlete JIŔÍ HENDRYCH ELVTÁRS Á PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NEVÉBEN ÜDVÖZÖLTE AZ ÉRTEKEZLETET ÉS BESZÉDET MONDOTT A SZAKSZERVEZETEK FELADATAIRÓL • AZ ÉRTEKEZLET LEVELET KÜLDÖTT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, ÉS HATÁROZA­TOKAT FOGADOTT EL (Tudósítónktól) — A szakszervezetek országos értekezlete pénteken folytatódott. Az elnöklő Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke há­romnegyed kilenckor a vitába jelentkező Jifl Hendrych elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága küldöttsége ve­zetőjének adta át a szót. Hendrych elvtárs beszédét a küldöttek nagy figyelemmel hallgatták végig. Utána folytatódott a vita. A küldöttek felszólalásaikban főleg munkaügyi, szakszervezeti és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A vita arról tanúskodott, hogy legnagyobb tömegsxervezetünk, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom tagsága élénken érdeklődik az dj népgazdaságirá­nyítás és -fejlesztés iránt, bátran feltárja az üzemek és a dolgozók életében felmerülő problémákat és a dol­gozókat meg az egész társadalmat közvetlenül érintő problémákat. A mandátumvizsgáló és jelölő bizottság jelentése után a küldöttek jóváhagyták az országos szakszervezeti értekezlet határozatát az FSZM feladatairól, amelyek a CSKP Központi Bizottsága januári és áprilisi plenáris ülésének határozataiból erednek. Ezután a küldöttek meghallgatták az értekezletnek a jelenlegi nemzetközi helyzetről szóló határozati javaslatát. A határozat le­szögezi, hogy az országos szakszervezeti értekezlet egyetért a CSKP Központi Bizottsága áprilisi ülésén a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről hozott határo­zatával. A határozat elítéli az USA dél-vietnami inter­vencióját és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elle­ni bombatámadásokat, az amerikai imperialistáknak a Dominikai Köztársaság belügyeibe való beavatkozá­sát, valamint az NSZK-ban folyó revansista politikát é-, Nyugat-Németország militarizálását. A határozat felhívással fordul a világ szakszerveze­teihez, az egész világ dolgozóihoz, fogjanak össze a viet nami nép igazságos harcának támogatására! Az FSZM támogatja a különféle szakszervezetek európai értekez­letének összehívását annak megvitatására, miképpen lehet elhárítani a háborús veszélyt. Ezután František Zupka elvtárs, a Központi Szak­szervezeti Tanács elnöke felolvasta az országos szak­szervezeti értekezlet résztvevőinek a CSKP Központi Bi­zottságához intézett levelét. Az előterjesztett levéllel való egyetértésüknek a küldöttek nagy tapssal, a pártot éltetve adtak kifejezést. Az értekezlet végén az elnök kifejezte köszönetét a CSKP Központi Bizottsága küldöttségének, az érte­kezlet küldötteinek és vendégeinek a kétnapos, valóban munkajellegű munkaértekezlet jó lefolyásáért. A szak­szervezetek országos értekezlete az Internacionálé ak­kordjaival fejeződött be. Jirí Hendrych elvtárs Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága megbízta küldöttségünket, hogy adjuk át elv­társi üdvözletét és teljes sikert kí­vánjunk a konferenciának. Pártunk a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom sok millió tagjához hasonlóan nagy jelentőséget tulajdo­nít az önök országos szakszervezeti konferenciájának. Véleménye szerint ez a konferencia szervesen függ ösz­sze a párt kezdeményezésére és irá­nyításával a legutóbbi hónapokban eredményesen kibontakozódó, egész társadalmunkra kiterjedő törekvések­kel, melyeknek célja, hogy gyorsab­ban és határozottabban haladjunk szocialista társadalmunk sokoldalú felvirágoztatása felé. Központi Bizott­ságunk a szakszervezetek e törekvé­sével kapcsolatos fontos küldetését és egyre jelentősebb szerepét ez év ja­nuárjában ismét hangsúlyozta, éspe­dig azzal, hogy a népgazdaságunk tervezésének, irányításának s általá­nos megszervezésének tökéletesítésé­re vonatkozó nagyon fontos határo­zattal egyidejűleg külön határozatban körvonalazta a szakszervezetek hely­zetét és feladatait. A Központi Bizottság januári teljes ülése óta már csaknem négy hónap telt el és úgy vélem, hogy ez Idő alatt nem henyéltünk. Dolgozóink örömmel szereztek tudomást pártunk Központi Bizottságának következteté­seiről. Értékelték, hogy a határozatok a jelenlegi helyzet elemzésén alap­szanak, szükségleteinket és feltéte­leinket juttatják kifejezésre és még jobban elmélyítik szocialista elveinket. Ennek tudata abban is kifejezésre ju­tott, hogy ismét növekedett népünk kezdeményezése s aktivitása. Általá­ban sikerül a termelési feladatokat teljesíteni és túlteljesíteni is s ugyan­akkor teljesebbé formálódnak, szilár­dulnak azok a már tavaly megalapo­zott irányzatok, amelyek határozot­tabban összpontosítják a minSségi szempontokra az emberek figyelmét. E helyen nem sorolok fel már köz­ismert számadatokat és már azt is megmondottuk, miben mennyit kell pótolnunk. Társadalmunknak a maradéktalan sikerbe vetett szilárd bizalmát meg­erősítették hazánknak a szovjet had­sereg általi felszabadítása 20. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepsé­gek is, amelyekkel szervesen függ­tek össze az idei valóban örömtel­jes május elsejei felvonulások. Ha­zánk dolgozói jubileumi gyűléseiken mindenütt azt a szilárd elhatározást juttatták kifejezésre, hogy követke­zetesen leküzdik a nehézségeket, és tántoríthatatlanul haladnak tovább a már megkezdett úton. Pártunk Központi Bizottsága ápri­lisi teljes ülésén jóváhagyta az 1966 —1970. évi ötéves terv kidolgozásá­nak irányelveit. Rendkívül fontos döntésekről van szó. Az elkövetkező ötéves tervidőszaknak a jelenlegi gazdasági fejlődésünkkel szoros ösz­szefüggésben hozzá kell járulnia gaz­daságunk szilárdulásának folyama­tához és a fejlődés dinamikájának ésszerű fokozásához. Az említett irányelvek értelmében különösen fon­tosnak kell tekintenünk a minőségi szempontokat, s arra kell ügyelnünk, hogy gazdaságunkban egyre határa­zottabban érvényesüljenek a korszerű gazdasági fejlődést célzó iránvzatok, amelyeknek alapja a természetadta s gazdasági feltételeink, valamint a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk minél nagyobb hasznosí­tása, s ezzel egyidejűleg a tudomá­nyos és műszaki ismeretek gyors al­kalmazása is. Az öté.ves terv kidolgozásával kap­csolatban eddig végzett munka már hozott bizonyos pozitív eredményeket. Fokozatosan megszűnik az a helyzet, hogy gyorsabb a nemzeti jövedelem felhasználása, mint alakulása és lét­rejön egyrészt az egyéni és a társa­dalmi fogyasztás, másrészt a terme­lés közötti állandó kiegyensúlyozott­ság is. A tegnapi beszámoló számos alapvető számadatot ismertetett. Ezek közül most arról szeretnék említést tenni, hogy ipari s mezőgazdasági termelésünk feltételezett fejlesztése létrehozza annak a feltételeit, hogy a legközelebbi években 17,5 százalék­kal emelkedjen lakosságunk életszín­vonala. Ez azt jelénti, hogy e téren az 1964—1970-es években eleget te­hetnénk p pártunk XII. kongresszu­sán kitűzött feladatnak. Kitűzött céljaink elérését azzal biz­tosítjuk az új ötéves tervidőszakban, hogy újabb eszközöket fordítunk egyrészt a termelés fejlesztésére, másrészt a személyi fogyasztás cél­jaira. jelenleg befejezzük gigászi ipa­ri vállalatunk — a Kelet-szlovákiai Vasmű építését, mind nagyobb mér­tékben kemizáljuk népgazdaságunkat, amelynek érdekében feltétlenül szük­séges több, a kőolajat s termékeit feldolgozó üzem, műszál gyár, kau­csukgyár, plasztikus anyagokat s mű­trágyát gyártó üzemek építése. A közeljövőben hozzáfogunk annak a nagyszabású programnak megvalósításé hnz melynek célja feldolgozó iparunk, különösen pedig közszükségleti és élel­miszeriparunk átépítése, illetve korsze­rűsítése. A komplex korszerűsítés cél­jait szolgáló különakciókra. illetve az eizel összefüggő beruházásokra 83 mil­liárd koronát fordítunk. A kiszámított relatív megtakarítás, illetve a termelési költség csökkentése 15 milliárd korona lesz és 298 060-ral kevesebb dolgozóra lesz szükség a korszerűsített üzemek­ben, ezen kfviil a mezőgazdaságban 287 millió élőmunka-óra megtakarítása is le­hetővé válik. Mindezzel kapcsolatban el­sőrendű szerep jut gépiparunknak, amely korszerű gépeket szállít majd az említett átépítések céljaira, és éppen ez­ért saját maga ís jelentős korszerűsítés re s struktuális átépítésre szorul. Gondoskodásunk előterében ezentúl is mezőgazdaságunk áll, ahol a termelés minőségi megváltoztatása, s az eddig ki nem merített óriási tartalékforrások nagymértékben járulhatnak hozzá a ter­melés fellendítéséhez, mint ahogyan er­ről szemléltetően ai állattenyésztési ter­melés kedvező eredményeiből már ma is meggyőződhetünk. Az ötéves tervidőszakra vonatkozó irányelvek az életszínvonal emelésével kapcsolatban is számos célkitűzést tartalmaznak Az Irányelvek értelmében számításba vesszük a bölcsődék, az óvo­dák, az egészségügyi és kulturális in­tézménvek hálózatának kiterjesztését és 460 000 ÚÍ lakás építését tervezünk. Ez­zel egyidejűleg arra törekszünk, hogy még gyorsabb legyen az életszínvonal emelkedése Azt Is szeretnénk, hogy a dolgozók saját erejükből töbh lakást építenének, és ugyancsak nagyon fon­tosnak tartjuk a rövidebb munkaidő be­vezetését is. Sok mindent érhetünk el azzal is, ha a feldolgozott irányelveket iktatjuk a konkrét tervekbe, de döntő fontosságú mégiscsak gyakorlati telje­sítéslik eredménye, illetve az. hogyan tárjuk fel és hasznosítjuk kétségkívül létező tartalékainkat. Ez pedig hazánk minden dolgozójának szívügye és elvá­laszthatatlan minden dolgozó felelősség­teljes magatartásától. Elvtársaki A dolgozók gyűlésein s beszélgetésein, a párt és szakszervezetek, valamint szervek legutóbbi negyedévi tanácsko­zásain s Pastyŕik elvtárs tegnapi be­számolójában számos oly értelmű ia­vaslat hangzott el. hogyan kell még részletesebben feldolgoznunk a szak­szervezetekről határozatba foglalt gnn dolatokat s miként kell azokat legcél­szerűbben életbe léptetnünk. Mindenki egvetértéssel vette tudomásul a hatá­rozat bevezető részében feltüntetett programpontokat. Az önök konferencia iára most az a felelősségteljes feladat hárul, hogy kellőképpen elbírálja az említett kérdéseket és javaslatokat, le­vonja belőlük a konkrét következtetése­ket és ennek alapián minden dolgozót, az egész szakszervezeti mozgalmat a feladatok megvalósítására kell mozgó­sítania. A konferencián megvitatott kérdé­sek, egész társadalmat érintő tartal­muk, valamint fontosságuk azt bizo­nyítja, hogy társadalmunk fejlődésé­vel párhuzamosan mily rohamosan nőnek a szakszervezeti tevékenység­gel szembeni igények s mily nagy­mértékben bővül szerepköre. Ugyan­akkor látnunk kell azonban azt ls, hogy döntő fontosságú most azoknak a feladatoknak gyakorlati teljesítése, amelyeket pártunk a dolgozók érde­keivel, a szocialista társadalom len­(Foíytatás a 2. oldalon) A FORRADALMI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA 24 órás fegyverszünet Dominikában A szembenálló felek között az eddigi közvetítés eredménytelen Washington (CTK) — Az Amerikai Államok Szervezete Jósé A. Mort, a szervezet főtitkárát nevezte ki az AÁSZ dominikai képviselőjévé. A ja­vaslatot 16 szavazattal jóváhagyták. Egy képviselő sem szavazott ellene. Mexikó, Chile, Panama és Uruguay küldöttei tartózkodtak a szavazástól. Az ülés megbízta Jósé A. Mort, egyeztesse össze működését az ENSZ dominikai bizottságával. Feladata, hogy tűzszüneti egyezményt érjen el Caamano alkotmányos csapatai és Barrera reakciós juntája között. Az ülésen elfogadott határozat nem em­líti meg, hogy a főtitkárnak jogában állna-e dönteni az Amerika-közi csa­patok működéséről. A csapatok ke­retében eddig hondurasi, guatemalai és Costa Rica-t katonák érkeztek Dominikába. Eddig meg nem erősített hírek sze­rint egyes latin-amerikai országok úgy döntöttek, hogy AASZ-beli kép­viselőik nem vesznek részt a domi­nikai helyzetről folytatott tanácsko­zásokon. Elhatározásukat azzal in­dokolják, hogy az Egyesült Államok és hívei nyíltan megsértik a domini­kai nép alkotmányos jogait. BOLÍVIÁBAN FOLYIK A KÜZDELEM A JUNTA MEGDÖNTÉSÉÉRT La Paz (CTK) — Bolíviában tovább­ra is feszült a helyzet. A katonai junta közölte, hogy a legfelsőbb bí­róság jogkörét a katonai bíróság vette át, mely polgári személyek fö- | lött is ítélkezhet. * Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a Juan Lechin kiutasítása miatt hirdetett általános sztrájk a végéhez közeledik. A katonai juntához közel álló kö­rök szerint a junta eleget tett a szakszervezetek egyik követelésének és kártérítést fizet a sztrájk áldo­zatai családjainak. A többi követelést, így a bérek emelését és a rendkívüli állapot megszüntetését nem veszi fi­gyelembe. Barrientos tábornok, a junta veze­tője közölte, nem engedi meg, hogy Juan Lechin visszatérjen az országba. A junta hivatalos jelentése szerint a sztrájk alatt 150 személyt tartóz­tattak le. SIKERTELEN PUCCSKÍSÉRLET A reakciós junta csapatai és az alkotmányos kormány katonái csütör­tökről péntekre virradó éjjel folytat­ták a harcokat. Ebben az időben 24 órára szóló tűzszüneti egyezményt kötöttek. Az ENSZ missziójának kép­viselője közölte, hogy az egyezményt két példányszámban írták alá, mivel Imbert Barrera tábornok nem volt hajlandó Caamano ezredessel együtt aláírni az egyezményt. Caamanon és Barrerán kívül Fer­nandez Martinez, a Dominikai Vörös­kereszt elnöke, Pierre Jequier, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője és Antonio Delgado, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet képviselője is aláírta az egyezményt. A katonai junta rádióállomása köz­vetítette Barrera tábornok nyilatko­zatát, mely szerint már nem lehet tartós tűzszüiieti egyezményt kötni. Az állomás egyúttal ismertette a tá­bornok tervét, melynek érielmében a harcokat a város déli területére is kiterjesztik. Itt összpontosulnak Caa­mano ezredes csapatai. SAIGONBAN Saigon (CTK) — Dél-vietnami tisz­tek csoportja csütörtökről péntekre virradó éjjel puccskísérletet hajtott végre. Előzetes hírek szerint a kí­sérlet eredménytelen volt. A kor­mányhű csapatok elfoglalták a város legfontosabb pontjait, és a puccs elő­készítésében részt vevő katonákat és polgári személyeket tartóztattak le. Egy tisztet — nevét eddig nem közölték — szökési kísérlete miatt a helyszínen agyonlőttek. Saigonból érkező hírek szerint a puccsot azok a tisztek szervezték, akik már február 19-én is éllamfordu­latot akartak végrehajtani. Többségü­ket a múlt hónapban távollétükben sok évi börtönbüntetésre, egyeseket halálra ítéltek. HOVÁ LETT? Hitler és Hlmmler cinkostársai a fasiszta Németország összeom­lása előtt kettőzött mohósággal harácsoltak össze nemes fémet, drágakövet, valutát, értéktárgya­kat, műkincseket. 80 milliárd már­kára becsölik az összeget, amelyet a nácik a szélrózsa minden irá­nyából összeloptak. Zsákmányu­kat igyekeztek minél hozzáférhe­tetlenebb helyeken biztonságba he­lyezni. A világ közvéleményét ma is foglalkoztatja a kérdés: Hová lett a haramiák kincse? Frre a kérdésre ad választ Jú­lius Mader legújabb könyve: 11 % Magyar nyelven első ízben la­punk közli folytatásokban. A felette érdekes, izgalmas ol­vasmány közlését júniusban kezd jti k meg. Már most biztosítsa lapunk jú­niusi és júliusi számait!

Next

/
Thumbnails
Contents