Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-15 / 133. szám, szombat

fjryiírafrUI mmšmšmmrnsmmlm. • Májusban több alkalmi sorozat kibocsátására készül a Csehszlovák Posta. Május 5-én jelent meg 0,30, 0,60, 1,— és 1,60 koronás címletek­ben a felszabadulási emléksorozat. A színgazdag kiadvány Jaroslav Lu­kavský akadémiai festő műve. Ki­bocsátják továbbá a V. I. Lenint és Marx Károlyt ábrázoló 0,30 és 0,60 koronás címleteket, a cseh államiság 1000 évéről megemlékező 5 korona értékű alkalmi ívet és 0,60 koronás címletet. Végül kibocsáitják a III. Országos Spartakiádot népszerűsítő négy címletű sorozatot is. • „Hajók a postabélyegeken" el­nevezéssel új katalógust adott ki az amerikai témagyűjtők szövetsége (American Popicai Association, 3300 Nort'h 5oth Street, Milwaukee 16, Wisconsin, USA). A katalógus, ame­lyet három dollárért árusítanak, 11 ezer bélyeg leírását tartalmazza. • Összesen 2405 dinárt fizettek a gyűjtők a Jugoszláviában 1964-ben kiadott 35 címletű 11 alkalmai soro­zatért. IL^ÄÉÍÍ hod-2 űrhajó tiszte­Ill^yPilW^A Ietére ké t értékből ® i JSSSŕä® ^" f* sorozatot adott iHSr&ra.J dőljük a 25 pfenniges bélyeget. közkedveltségét bizonyltja, hogy például a „Verrazzan híd" tematikájú 5 centes bélyege a kibocsátás napján, 1964. november 21-én New York-ban 619 780 borítékot, és a „modern mű­vészet" 5 centes címletű bélyeggel 1964. december 2-én Washingtonban 558 048 borítékot adtak el a posta­hivatalok. H Moszkvában 440 postahivatal működik, 11-szer több mint a forrar dalom előtt. A napi postát 7000 kéz­besítő hordja szét. • Magyarországon megjelenik „A magyar bélyegek monográfiája". Az 5—6 kötetes mű ára 480 forint lesz. A magyar posta egy különleges ívet bocsát ki kb. 10 CÖ0 példányban, amelyet az első 10 000 előfizető kap­ja. • Ötcentimes bélyeget bocsát kl az amerikai posta az Európából Ame­rikába vándorolt első telepesek meg­érkezésének 400. évfordulója alkalmá­ból. A legrégibb települést a floridai St. Augustint spanyol kivándorlók alapították. • A Lengyel Népköztársaság az elmúlt évben 99 postabélyeget bocsá­tott ki. • A közismert holland „nyári bé­lyegek" (elnevezésük onnan ered, hogy általában az év derekán jelen­nek meg) az idén az ország festői szépségű kisvárosait ábrázolják. • Az antwerpeni gyémántkiállítás­ról a belga posta 2 frankos rendkí­vüli bélyeggel emlékezik meg. A bé­lyegen egy csiszolt gyémántköves gyűrűvel ékesített női kéz látható. A Sziklás-hegységtől Gdanskig Gyakoriak a földrengések, akár a századfordulón Haroun Tazieff vulkanolúgus (a tűzhányók tevékenységét kutató tudós) „Amikor remeg a föld" c. könyvében írja, hogy 'ót a körülmények kényszerítették a földrengések tanulmányozására. Egyrészt a tűzhányók többnyire a földrengéses körzetekben működnek, másrészt a szeizmológu­sok (a földrengés kutatói) és vulkanológusok számos műszere azonos. Haroun nyilatkozott a a L'Humanité munka­társának. Az újságíró emlékeztette a tudóst egy televíziós előadásá­ra, amikor kijelentette, hogy az 1898—1907. évi szeizmikus korszak most megismétlődik, bár erre még nincs ele­gendő bizonyíték. — A szeizmológia — mondotta Haroun — fiatal tudomány. A föld­kerekség mozgását csak a század eleje óta ta­nulmányozzák. Ma már tudjuk, hogy egyes években ez rendkívül erős. Vannak olyan esz­tendők, amikor tíz 7—8 —9 fok erősségű ren­gést is jeleznek, és van­nak olyan időszakok, amikor egyetlen ilyen erős földrengés sem történik (pl. 1914). Az összeállított táblázatok­ból bizonyos ciklikus, időszaki tevékenységre következtetünk. De hogy mindezt teljes bizo­nyossággal állíthassuk, ahhoz még további hosszas megfigyelés szükséges. — Mi a különbség a földrengés intezitása és nagysága között? — kérdezte az újságíró. — Az intenzitást a felszínre gyakorolt ha­tás és az okozott károk szerint 12 fokra osztjuk. A nagyság meghatáro­zója viszont a valósá­gos energia. Az úgyne­vezett nagy földrengé­sek nem mindig okoz­nak károkat az emberi településeken. Viszont aránylag kis, 7 fokos, mint Orleansville-ben, vagy 6 fokos, mint La­rában (Irán) súlyos, nagy intenzitású felszí­ni változásokat Idézhet­nek elő. A nagyság minden foka tízszer na­gyobb az előzőnél. Az eddig megfigyelt leg­nagyobb földrengések foka 8—8,8 volt. 9 fok talán csak az 1795-ös lisszaboni földrengés nagysága lehetett. — Véleménye szerint mi okozza a földrengé­seket? — Többnyire — az esetek 99 százalékában — a földkéregre Ss az alatta levő magmára (a föld belsejének izzó anyaga) gyakorolt nyo­más, ami új hegyláncok alakulásánál keletkezik a mélyben. A földren­gés olyan mint a satu­ba fogott vas: könnyen reped és nem lehet elő­re tudni, hogy mikor. (A LHumanité nyomán) Hogyan lett Hosszú Tollból Staníslawa Suplatowicz? • A Nagy Tekumsze dédunokája az antifasiszta harc hőse • Aki második hazára talált a népi Lengyelországban • Az USA-ban az elsőnapi boríték hozzá volt szokva a veszélyhez, út­közben megszökött s bevetette magét a borkowicei erdőkbe. Itt találkozott a kommunista vezetés alatt álló Ar­mija Ludowával. Hosszú Toll gép­pisztolyt kapott, s ezzel űzte az em­beriség legnagyobb ellenségeit... 1950-ben szerelt le. Közben megta­nult lengyelül, s nagyon megszerette anyai őseinek földjét. Felvette a Sta­nislaw Suplatowicz nevet és elszegő­dött hajőgépésznek a kereskedelmi flottához. Megnősült, Kristyna lánya zeneiskolában tanul. Hosszú Tollat akkor érte a legnagyobb kitüntetés, amikor 1961-ben felvették a Lengyel Egyesült Munkáspártba. Népével tovább tartja a kapcsola­tot. Igaz, a sevanézek nagyon keve­sen maradtak, azokat is rezervá­ciókba terelték. Egy szomszéd törzs fiai megírták neki, hogy Tanton fivé­re és Tinaget huga utolsókig harcolt a szabadságért, s az ellenség gyilkos golyói oltották ki életüket. Stanislaw Suplatowicz foglalkozá­sán kívül ír is. Összegyűjtötte az északkanadai indiánok mondáit, nép­szokásait, folklórját, s most ezt pro­pagálja. Nemrég hasonló gyűjteményt kapott ajándékba a krí indiánoktői, akik gyűjteményüket a sevanéz törzs nagy fiának ajánlották. 1906-ban orosz politikai foglyokat száműztek a messzi Csukcs-félsziget­re. Köztük volt egy fiatal lengyel nő: Stanislawa Suplatowicz. Néhány fo­golynak sikerült megszöknie. A Beh­ring-szoroson átkelve eljutottak Alaszkába, innen Északnyugat-Kana­da felé tartottak. Otközben többen meghaltak, nem bírták elviselni a sok viszontagságot. A félholt, agyon­csigázott Stanislawa Suplatowiczra a sevanéz (sauni) indián törzs fiai ta­láltak rá. A fiatal nőnek megtetszett az indián törzs között. A Fehér Felhő nevet adták neki. Három év múlva férjhez ment a törzsfőnökhöz, aki a Magas Sas — Leoo Karko Onoma nevet viselte. A Magas Sas vitéz harcos volt. Nagyapja, a Nagy Tekumsze 1811-ben felkelést szervezett a gyarmattartők ellen, de leverték a szabadságukat védelmező indiánokat, Tekumszét pe­dig agyonlőtték. A betolakodók mind­inkább kiszorították az Indiánokat az ősi földekről, a termékeny folyóvöl­gyekből. A sevanéz törzs megőrizte szabad­ságvágyát és büszkeségét. Egyre észa­kabbra vonult, hogy minél távolabb essen a fehér hódítóktól, így jutott el egészen a sarkkörig, a McKenzie partjára. Itt született 1920-ban, egy jellegzetes indián kunyhóban — ti­piben Magas Sas és Fehér Felhő fia, aki később a Szat Ok, azaz Hosszú Toll nevet kapta. Az indiánoknál ugyanis az a szokás, hogy születése­kor csak a leánygyermek kap nevet, a fiúnak 12 éves korában úgy kell szereznie, kiharcolnia nevét. Szat Ok nyíllal lelőtt egy kőszáli -sast, ekkor kapta a Hosszú Toll nevet. Fivére, Tanto, azaz Vasszem sem maradt el mögötte a vitézségben. A sevanézek sohasem maradtak egy helyen. Mint az utolsó szabad indián törzs állandóan vándoroltak, nehogy a fehér hódítók bekényszerítsék őket a lealázó rezerváciőba. Sokszor har­coltak a nyomukban levő kanadai lovasrendőrökkel. Ilyen körülmények között nőtt fel Szat Ok. 16 éves volt, amikor két tár­sával két fehér vadászt mentett meg egy feldühödött grízlimedvétől. A meg­mentettek egyike lengyel volt. -Sta­nislawa Suplatowicz, azaz Fehér Fel­hő évtizedek óta először beszélhetett anyanyelvén. Ügy egyezett meg hon­fitársával, hogy hazatérve kijárja a kormánynál, hogy Stanislawa hazalá­togathasson. Fehér Felhő ugyanis csak most értesült a cári birodalom bukásáról, a forradalomról és az ön­álló lengyel állam megszületéséről, s hirtelen elfogta a honvágy. 1938-ban az anya és fia hazaláto­gatott. Szat Ok akkor a sevanéz törzs HOSSZÚ TOLL — STANISLAW SUP­LATOWICZ nyelvén kívül más nyelvet nem be­szélt. Egy évig tartózkodtak anyja hazájában, s amikor vissza kellett volna utazniuk, a németek lerohanták Lengyelországot. A Gestapo 1940-ben letartóztatta Szat Ok-ot. Kegyetlenül megkínozták, s mint „tisztátalan faj­hoz" tartozót, tíz hónap múlva útnak indították Auschwitzba. Az indián fiú ÍS -Se :<3 Q. Ä O en a •2 d -O « s •O S c « <ľ v or tu ĽO <8 S co Q> c a! Oj -s­« Ol Xb •S. a S ,2 Oj o co co co t. CO O Hl N fy íTSf S "s S ^ ... c K 41 co •S n c 'C .t, 0 ° t"'.! A S A: Y> -v t 5! Q) 01 Q, o U Ff A prágai Növénytermesztési Kutatóintézet és a moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia szakemberei felszaba­dulásunk 20. évfordulója alkalmával „A növénytermesztés fi­ziológiai kérdései" címen Prágában tartották meg tudomá­nyos értekezletüket. Az értékes tapasztalatcserén felszólalt többek között dr. Eva Hamatová agronómus-mérnök, a biológiai tudományok kandidátusa, a Tyimirjazev főiskola egykori hallgatója is. W ď . Dr. Eva Hamatová a ruzy­néi kutatóintézet mikrobioló­giai osztályának a vezetője. Megalapozott tudása — ez<t egyébként tudományos mun­kássága, értekezleteinek, írá­sainak nagy száma is igazol­ja — szakkörökben megérde­melt megbecsülést szerzett neki. Dolgozószobá­ja laborató­riumhoz hason­lít. íróasztalán, a polcokon üveghenge­rek, formalin­oldatban úszó ágasbogas gyö­kerek. Dr. Hamato­vá a mikroor­ganizmusok vi­lágában él. Mi­nél több van belőlük, annál jobb. A bakté­riumok puszta szemmel nem láthatók, nem is érzékelhe­tők, de minde­nütt jelen van­nak: a vízben, a levegőben, az emberi és állati testben, de még a földben is. Sőt hatással vannak a talaj termékenységére is. A nö­vényeket fontos tápanyagok­kal: nitrogénnel, foszforral és káliummal látják el. r 1 GRAMM = 3(0 MIILIÓ BAKTERI UM A NITRAZON EGYENÉRTÉKŰ AZ ANTIBIOTIKUMOKKAL • ÉVENTE 220 EZER ÜVEG­GEL GYÁRTUNK • ÉRTÉKES MŰTRÁGYA FILLÉREKÉRT A nitrogén az állati és nö­vényi fehérjék lényeges ré­szét képezi — magyarázza. — Fehérjék nélkül elképzel­hetetlen az élet. Ezért van az organizmusoknak oly nagy szükségük nitrogénre. • • • A növények nitrogénel'látá­sa rendszerint trágyázással Az első két cserépben a Nitrazonnal be­oltott növények, a harmadikban kezelet­len a lóhere. történik. Minthogy azonban nem rendelkezünk elegendő műtrágyával, a növények nit­rogénforrása sem kimeríthe­tetlen. Szerencsére a nitro­génre biológiai úton, a mik­roorganizmusok révén, köz­vetlenül a levegőből is szert tehetünk. Ezzel tetemes mennyiségű műtrágya pótol­ható. Dr. Hamatová elvtársnő sze­rint, ha a talajban élő bak­tériumok kedvező feltételek közé kerülnek, például a nö­vények gyökerén, egy-három héten belül puszta szemmel is jól látható bogyókhoz, gu­mókhoz hasonló kinövéseket képeznek. Ezek a kinövések — és ez a formaiinban áző gyökereken is jól látható — különböző nagyságúak és ala­kúak, eltérő színűek, asze­rint, hogy a baktériumok mi­lyen növény gyökerein ütnek tanyát. Ám nem minden nö­vényen érzik jól magu­kat. Gondosan megválasztják „élettársaikat" a szimbiózis­nak nevezett együttéléshez, melynek során mindikét fél­nek jól kell járnia. A szóban forgó baktériumok leginkább a pillangósvirágúakat, a hüve­lyeseket kedvelik, melyektől nitrogénért cserébe elfogad­ják a cukortartalmú táplálé­kot, s ezzel lényegesen hoz­zájárulnak a terméshoza­mok fokozásához. Ha a hüvelyesek nem ta­lálnak együttélésre alkalmas baktériumokat a földben, gyökereiben nem képződnek kinövések és nem köthetik le a levegőből a nitrogént, így a többi növényhez hasonlóan kizárólag a talaj nitrogéntar­talmára vannak utalva. A szakemberek nem bíz­hatnak mindent a véletlenre. Az eredmény a természet irányításával biztosítható. Mi­lyen módon? A Nitrazon ol­tóanyag segítségével. — Ezt nem úgy kelíl érte­ni, hogy injekcióstű segítsé­gével minden növényt beol­tunk — mosolyog dr. Hamato­vá elvtársnő. Kutat óm unk á j ük eredmé­nyeként ftičany közelében a stránčicei üzemben gumőkép­ző baktériumokat tenyészte­nek. Földdel vegyítve, majd higítva olyan oldatot állíta­nak elő, melynek minden grammja legalább 300 millió baktériumcsírát tartalmaz. A félliteres üvegekben, fillére­kért forgalomba hozott ol­dat körülbelül 150 kilő tisz­ta nitrogén lekötésére alkal­mas. Ez pedig több mint 7,50 mázsa 20 százalékos ammo­nlumszulfátot, vagy más nit­rogéntartalmú műtrágyát pó­tol. Ezenkívül javítja a talaj összetételét, ami viszont a másodvetemények hozamá­nak növekedését biztosítja. A Nitrazon a pillangós vlrá­gúaik 14 fajtája esetében szinte csodaszerként hat: ho­zamukat 10—20 százalékkal növeli. — A Nitrazon gyártásnak gondolatát az NDK-ből beho­zott oltóanyag sugalmazta — tájékoztat dr. Hamatová. — Mi is hozzáláttunk az elő­áll Ításánaik megfelelő eljárás kidolgozásához. 1955-ben ke­rült forgalomba az új szeres a növekvő kereslet folytán egyre többet gyártunk belőle. Ma már évi 220 000 üvegnél tartunk. Magyarországgal a Nitra­zon révén hasznos kapcsola­tokat teremtett az intézet. Szőjavetőmagért, mely ott jól megterem, gumóképző baktériumokat szállítottak, sőt az oltóanyag gyártási tit­kába is beavatták őket. Azóta Rhizonit néven Magyarorszá­gon is sikerrel gyártják az oldatot. Az állandó fejlődés ezen a téren is' megkívánja a tapasz­talatcserét, és így ina már harmincöt állammal, sőt, még Ausztráliával is élénk kapcsolatokat tartanaik fenn. Még hathatósabb oltóanyagok előállítására törekszenek. A ruzynői mikrobiológusok kutatómunkájának nagy ré­szét nem az intézetben, a négy fal között végzik. Kí­sérleteik a mezőre, a földek­re szólítja őket. Szoros kap­csolatban állnak a magneme­sitő állomásokkal. Az utasí­tásaik alapján szerzett ész­revételekről, eredményekről rendszeresen beszámolnak a szövetkezetekben és az álla­A Nitrazon-t Stránčicén gyárt­ják. mi gazdaságokban, melyek közül nem egy hálásan fo­gadja a hatékony segítséget Ez azonban még nem elegen­dő. Eva Hamatová szerint a Nitrazon nálunk korántsem oly ismert, mint külföldön. — Ha a Földművelésügyi Mi­nisztérium népszerűsítené ol­tóanyagunkat, sokkal na­gyobb eredményeket mutat­hatnánk fel — véli. Hisz a korszerű mezőgazdaságban az oltóanyagok ugyanazt jelen­tik, amit az orvostudomány­ban az antibiotikumok. KARDOS MÁRTA Ü] SZÖ 6 * 1965. május 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents