Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-15 / 133. szám, szombat

LATSZAT ES YALOSAG A fasizmuson aratott győzelem hu- Nagyon érdekes egy szinte másod­szadik évfordulójának ünnepségei al- rendű szerepet Játszó NATO-ország, kaimul szolgáltak arra, hogy a né- Olaszország közvéleményének reagá­pek sorsáért felelősséget érző poli- lása. A kommunista Unitában faco­tikusok elgondolkozzanak a háború viello rámutat a záróközleményben utáni két évtized eseményein. A szám- tartalmazott ellentétekre. Ilyen ellen­talan nyílt kérdés, a világbéke sor- tét az az állítás, hogy Vietnamban, sára döntően kiható problémák meg- Malaysiában, Dominikában és több af­oldatlansága cselekvésre ösztönzi a rikai államban komoly veszélyben fo­józan vezetőket. Nem így a nyugati rog a nemzetközi biztonság és a bé­imperialista táborban. Nemcsak nem ke, továbbá minden népnek Joga van vettek tudomást a nagy évfordulóról békében és az általa választott kor­(Franciaország és részben Olaszor­szág kivételével), hanem az ünnepsé­geket követően kedden összeült a NATO külügymi­niszteri tanácsa, hogy tárgyaljon a békét Jelenleg ve­szélyeztető néhány Jelenségről, valójá­ban egyetértését fejezze ki az Egye­sült Államok viet­nami és dominikai agressziójával, és nyilatkozzék a né­met kérdésről. mány alatt élni, ugyanakkor a va­lóságban éppen a nevezett országok­ban nem élhet bé­kében és az általa választott kormány alatt a nép, mert a legnagyobb NATO-hatalom, az Egyesült Államok katonailag . beavat­kozik életükbe. A Corrier della Sera támadja Rusk nak az igazságos és igazságtalan hábo rúról szóló doktri náját. Az Egyesült Államok ugyanis jogot formál arra, hogy maga ítélje meg, melyik hábo­rú igazságos, és melyik igazságtalan. .. .. , . ... , A népek felszabadító mozgalmait, pal° korábban befejeződött 2 tanácsi me!veke t Kommunisták sugallfa mez-' pal korabban befejeződött tanácsko- ga]maknak nevez elev e igazságtalan zasnak, s ez abban is megmutatko- háborúknak bélyegezi. A NATO miniszteri tanácsa tehát Az istennő bukása és egy csehszlovák bomba Előrelátó óvatosság Washington feltűnően nem tulajdo­zott, hogy a dominikai ügyek miatt elfoglalt Rusk külügyminisztert he­lvettese Ball kénviselte az érteke?- ~ nllnt a z á r°><ózleményből kitűnik ­leten l'eaz hoBV r taiľácskozôs má- egyetle n P rob,émát sem ol d°« ™eg leten. igaz hogy a tanácskozás má- érdemlegesen, nem küszöb öi te ki a z sodik napjára már Rusk is megérke- Bllent6teket i i egfeljebb kendőzte a k t. Valóban olyan jelentéktelen volt a ^ÍT^^u' JľTl londoni tanácskozás? Kérdés müven lamoknak ne m sikerül elérnie, hogy ionaoni tanacsKozas.' Keraes milyen szövetségesei sze ntesltsék a vietnami szempontból nézzük, vajon célja vagy dom i s nikai amerlkaI beavatkozást ) eredménye szempontjából. Wilson s a német ké rdésre vonatkozó, egyéb­megnyitő beszedeből és az elhang- ké t D0ZitIvan hanE7ň n Vjjatkn7at i* zott felszólalásokból ugyanis kitűnt, g® Jtartalmaz ti hogy a vitatott napirendi pontokon Ä tfiffiE? kel folyatni kívül a nyugati egységnek legalább a német é s% erllnl kérdésről a y Szo v. latszólagos demonstrálása volt fon- jetunióval s kis békés eszközö k. tos a fő NATO-hatalmak számára. Uo l „,,„* <7»™ A tárevalásnkrfil kiadott zárókňzle- kel és valamen ny i európai allam biz­A tárgyalásokról kiadott zaroközle tonságňt szavato W általános megálla­ľ e n\ a, Z „ ál aI a" 0S hel yf etme8lt é' é/" podás keretében oldható meg Német­ben kölcsönös kompromisszum árán orsZf } újraegyesítése". A megfogal­csak látszólagos egységet bizonyít, ma zJ l é' ny egében francla-amerfkal ám ugyanakkor felfedi a NATO-t té- kompromjs s y z u s mi mellyel Bonn áüa n. pázó mindinkább elmérgesedő ellenté- d ö égetésének akar t y ak eleget tenn L A katonai szövetség vezetői eleve tisztában voltak azzal, hogy nem si­kerül helyreállítaniuk az egységet, ezért Wilson bevezetőjében mindjárt figyelmeztetett: „Nem engedhetjük meg magunknak a nézeteltérések lu­xusát, mert ez veszélyezteti a szövet­ség összetartó erejét". E burkolt célzás Franciaország el­len irányult, mely az Egyesült Álla­mokéval szemben merőben ellentétes politikai felfogást képvisel. Kétségte­len, hogy De Gaulle politikája afféle „nemzeti nagyság" megteremtésére irányul, ám vitathatatlan,-hogy a Je­lenlegi politikai helyzet megítélésé­ben sokkal józanabb, mint Washington és szekértolói. Wilson burkoltan „a katonai nacionalizmus talaján való kalandozással" vádolta a franciákat, ám nevetséges dolog volna a NATO-n belüli ellentéteket amerikai—francia nézeteltérésekre korlátozni. Ezért a londoni tanácskozás — óvatos előre­látással — úgy indult, hogy a fő égető problémákat kirekesztve úgy tárgyaljanak, hogy a tanácskozás eredményei elpalástolhassák a nézet­eltéréseket. Szentesített erőszak? A NATO londoni miniszteri tanács­kozásán zárt ajtók mögött nagy titok­ban vitatták meg a vietnami kérdést. Itt kiderült, hogy Washington nem­csak Franciaországgal találta magát szembe, hanem számos más kis NATO­állammal is, amelyek hangoztatták, hogy külföldi beavatkozás esetén „feltétlenül ragaszkodnak az előze­tes tanácskozáshoz való fogukhoz". Ez azt jelenti, az olyan kis államok, mint Hollandia, Norvégia stb. rossz szemmel nézik azt, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek megkérde­zése nélkül önkényesen beavatkozik más országok ügyeibe, mint például Vietnamban és Dominikában, szövet­ségeseit kész tények elé állítja, s utó­lag kéri eljárásának kollektív szen­tesítését. A norvég külügyminiszter például nagyon csípősen jegyezte meg, hogy „tgen nehéz megérteni az amerikaiak­nak Vietnamban alkalmazott módsze­reit, s egy olyan kis országgal, mint Norvégia, aligha lehet elfogadtatni a fegyveres beavatkozás jogának elvét." A kis NATO-országokat gondolkodó­ba ejtették a tények, lassan kezdik átérezni felelősségüket, amit az a Washingtont ért szemrehányás is bi­zonyít, hogy előbb kérdezze meg szö­vetségeseit, ha „lépcsőzetesen növeli a nukleáris konfliktus kockázatát". Szabad népek védőpajzsa A Nyugat nem tanult 1945.május 9­ének történelmi leckéjéből. Imperia­lista, hódító célokat követ, s ezért hotza létre katonai szövetségét, a NATO-t. A népek összefogásának mi­lyen más, nemes példáját mutatja az európai szocialista országok Varsói Szerződése, mely most ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját. A közös védelem szükségletei diktálták e szö­vetség létrehozását. Nem kimondot­tan zárt katonai szövetségként ala­kult meg: szuverén államok közös védelmét alkotja, ugyanakkor nem zárkózik el más, nem szocialista ál­lamok felvétele elől sem, ha célki­tűzésük a béke megőrzése. A nyugati imperialisták szeretnek párhuzamot vonni a NATO és a Var­sói Szerződés mint két szembenálló katonai csoportosulás között. Az ilyen beállítás hamis. A Varsói Szerződés nem hódításra jött létre: tagállamai a Szovjetunió vezetésével nemegy­szer tettek békekezdeményezést, nem­egyszer álltak elő olyan javaslatok­kal, amelyeknek megvalósulása egy­szer s mindenkorra szükségtelenné tonné a katonai szövetségek létezé­sét. A tízéves Varsói Szövetség megáll­ta helyét a béke frontján. Olyan erő lett, mellyel mind a revanslstáknak, mind az imperialista hódítóknak szá­molniuk kell. A Szovjetunió rendü­letlenül követve a lenini békepoliti kát nemegyszer ajánlotta a Nyugat­nak: kössön megnemtámadási szerző­dést a két csoportosulás. Ez lépés lenne a problémák békés rendezése felé, s ha megvalósulna az egyetemes leszerelés, az általános világbéke, az összes csoportosulás tárgytalanná vál­na, fölösleges lenne. Ez a békére vágyó emberek elkép­zelése. A Varsói Szerződés nem ön­célú intézmény, a gyakorlati élet tette szükségessé. Á Varsói Szerződés az egyetemes béke hatalmas tényezőjé­vé vált; óriási gát az imperialista hatalmak agresszív törekvéseivel szemben. Erejét mindaddig megtartja és fejleszti, amíg az imperialista ha­talmak le nem mondanak világuralmi terveikről, amíg a NATO és más im­perialista támadó tömbök nem szűn­nek meg ármánykodni a népek bé­kéje ellen. A béke biztosítása ugyan­is megköveteli, hogy az imperialis­ták erővel találják magukat szemben, mert csak ez tántoríthatja vissza őket egy világégés kircbbantásátől. LÖRINCZ LÁSZLÓ Idmon kolophoni bíborfestő lánya rendkívüli tehetségéről volt híres. A szövőlány olyan művészies szöve­teket szőtt, hogy széles a vidéken megcsodálták. A hírnév azonban gyakran elvakít s a jámbor szövőnő is elbizakodott... Egy alkalommal így kérkedett: — Munkámat még Paliasz Athéné is megirigyelhetné! E kihívásra öregasszony képében megjelent maga a művészet istennő­je, és mondá: — Eljöttem, hogy tudásodat mér­hesd az enyémmel! Megkezdődött a verseny. Szőttek, gyönyörű szőnyeget szőttek ... Ami történt, arra még Paliasz Athéné sem számított. A bíborfestő leánya olyan gyorsan és játszi köny­nyedséggel szőtt, akár a pók. Az is­tennő elvesztette a versenyt. Ezért kíméletlen haragra gerjedt, és a szö­vőlányra förmedt: — Átkozott... Légy ARACHNE! Es a bíborfestő leánya pókká vál­tozott. ARACHNE-A TEXTILGÉPEK KiVÁLÓSÁGA Eddig a mitológiai történet. Azóta az emberiség már sok kabátot, nad­rágot elnyűtt, sok szőnyeget elkop- ban, Bulgáriában és Magyarországon. Említettem már a szövetlen textil tátott — mert mint ismeretes, a szö- Pedig az Arachne nem olcsó mulat- ipari felhasználásának lehetőségét vet egyidős az emberiség kultúrájá- ság... Egy ilyen gép világpiaci el- Felhasználható hő- és hangszigetelő, val. A „divat ugyan változott, foko- lenértéke pontosan annyi, mint har- valamint csomagoló-anyagként Leg­zatosan alakultak a szövési módok mincegy (31!) Skoda 1000 MB sze- alább egy példát erre is: ismeretes is -egy azonban a mai napig váltó- mélygépkocsié... ' hogy a közutak építésénél és javltá­zatlan maradt: a szövet szükségessé- Azám, csakhogv semmi sem drága, sánál nagy mennyiségben aszfaltot ge. A kulturális világ elképzelhetet- ha kifizetődik! len szövet, textil nélkül. S mert az ember sohasem elégedett, mindig és használnak. Az aszfaltot piéhhordó­ban szállítják és felhasználás előtt Amikor František Jindrától, Milo. slav Matlíktól, Bohumil Bartofttól és Viszont ez az egyharmad is — na- Ervin Falhabertől megkérdeztem: készltenek-e újabb meglepetéseket mindenütt a tökéletesebbet keresi. Miért robbant az Arachne bomba- ^rhasznav he ,^^ 1' ^ ^ kutatja - néhány évvel ezelőtt Jose ként, s miért oly óriási iránta az s e" haiäZnave fköltséíes- ára Zmatlíknak is támadt egy ötlete: érdeklődés a textilvilágban? A gép ?rkoron a Az Arľr^n e technolňliSval szövőgépet szerkeszt, mely vetélő evével együtt terjedt el az a hír is, ^szített zsák áľa mindössze ll kn nélkül készíti a szövetet. hogy a szövetlen textil nem helyette- rona Uayfnakkor me*könnvíti ä Az ötlet megérett, a gondolat meg- ZT^ZnT^ ^XTTz^ZTZZ^t V aľ, S U- , , • , „ textil'anvaeolľ vá^aszíékát és előre aszfaltot zsSkost61 az üstb e ehetik. Az uj gép, mely hátat fordít a ha- textuanyagok választékát, es eiore- A .. Dŕj dá k «. z ŕs 7a nkn7t» a gyományos szövésnek - elkészült, láthatólag az Arachne-anyagok a s ze nz á"l ót Ezerkilencszázhatvanháromban mu- textilanyag szükségletnek mintegy tattuk be először a világnak a brnói harmadát képesek fedezni. A szövet­nemzetközi vásáron. l e n textil nem használható például A textilvilágban bomba robbant — férfiöltönyre, és hasonló célokra csehszlovák bomba. Neve: Arachne. gyon sok! A textilgyártás új korszaka kezdő- Az Arachne vetélő nélkül, speciális ~ az Arach ne említett négy szak­ao u- tűkkel, vagyis a textiliparban eddig ember e mosolyogva összenézett. ^mmmmm^ Ismeretlen technológiával dolgozik. — A jövő évben már hat tfpust E páratlan találmány útja azonban (Mellékesen megjegyzem, hogy a 250 gyártunk sorozatban — mondta egyi­nem volt egyenes. Mint már az ná- c m széles gép egyszerre 1250 speclá- A másik megnevezte a típuso­lunk „szokás", néhány évig elveszett li s. úgynevezett nyelves tűvel dolgo- kat, melyből három még ismeretlen az aktatologatás útvesztőiben, míg- zik- Ezeket hazánk egyedüli tűgyára, a textilvilág előtt — csupán a jövő len - talán éppen a véletlennek kö- a České Budéjovice-i Igla készíti, fvben kezdik meg sorozatgyártásu­szönve - a dokumentáció egy nyu- s mint a tűgyár igazgatója közölte kat- Ez lesz: az Arabeva, az Araloop gat-csehországi kis városba: Kdynébe — kilója tizenhatezer korona.) és az Araknit. Az eddigi típusok a került, a helybeli gépgyár pártfogá- A szövetlen textil sok területen fel- szovetlen textil kilencvenkét felhasz­sába ajánlva. Az aránylag kis üzem használható. Eddig legjobban elter- nálási lehetőségét adják. Az újabb még új 1952-ben épült. Kezdetben jedt a ruha- és a cipőiparban, de típusok tovább bővítik a szövetlen textilgépek számára gyártott alkatré- előnyösségét már más ágazatokban is textilanyag választékát és felhaszná­szeket, csupán később, 1959-ben tér- felismerték. Az anyagból láttam női lasi lehetőségét, tek át textilgépek gyártására — és ruhát, gyermekruhát, férfizakót, téli Ami a szövetlen textil hazai fel' még ma is gyártják a DC — 56-os vatelinos munkaruhát, nyakkendőt, használását illeti, a következő ada. szövőgépet. Mint később bebizonyo- dekorációs anyagokat, csomagoló- tokát tudtam meg: tavaly egy lakos­sodott, ebben a kis üzemben igen anyagot, kombinált pulóvert, sport- ra 0,76 négyzetmétert gyártottunk, nagy gondot fordítanak az új tech- cipőt, könnyű nyári cipőt. Láttam Az idén ez 1,61 — 1970-ben pedig nikára. Ez döntötte el az Arachne szövetlen textilanyagot gumicsizmá- 3,42 négyzetméterre emelkedik! sorsát is. Az üzemben mindössze hét ban bélésként és még sok-sok más Mert a S Zfj ve ti e n textil teret hódít hónapra volt szükség az első gép el- dolgot. Még egy szellős nyári kaia- m m^ mmm m készítésére, mely aztán a brnói nem- pot is kipróbáltam... zetközi vásáron a szakemberek köré- A gép egyik előnyeként emlegetik. , Amikor Paliasz Athéné pókká vál­ben szenzációt keltett. hogy gvapjún kívül gyapotból, vegyi toz t^{ a f a hl r{ s szóMlányt, nemigen A gép híre rendkívül gyorsan ter- anyagokból, lenből, kenderből, az- gondolt arra hogy évezredek multán jedt. Az Arachne gépet még ugyan- besztből - és ezek keverékéből ls ? z E' nber eJ mé s masinát szer­azon évben üzembe helyezték Angliá- készít textilanyagot. Ugyanakkor ez * esz t' am e[ ljf A r^hne nevével hódítja ban, a Szovjetunióban és Japánban. a technológia lehetővé teszi a hagyó- mf í. 9 a u» ó9 0 í • • • Mert, ha gondolt Mindenütt sikert aratott. A Birfield- mányos technológiánál keletkezett uolna r á> ma nem lenn e magasztos Callaghan angol cég például egy év- hulladékanyagok feldolgozását is. e n6v: vei később már saját szerkesztésű Az Arachne ren dkívül gazdaságo­gyapjúelőkészítő gépet kapcsolt az san és gyorsa n dolgozik! Egy mű- Amint a r'Porter e műszaki csodá­Arachne-hez s ez a gépsor tavaly szak alatt 30 0_4 00 méte r textilt ké- r 6\ amtt látot t ~ eze n' Brnóban aranyérmet nyert. szí t szakembereink kiszámították, n e\ tovább adta. Csupán egy dolog. Természetesen bármilyen szenzá- h az Ara chne-technológia - a 9 al adó s még talán: ciót is keltett az uj gép, a textilesek klass Zi ku s textilgyártással szemben Amikor munkám végeztével átlép. egyéves tapasztalat után már a tö- _ 197 0. ig n ái un k négyezerötszáz tem az üzem küszöbét, kísérőm meg. kéletesítését sürgették. Az eredeti munkaerö t takarít meg. öt év múlva kérdezte: tfuT'^^mll ugy^is Csehszlovákia már mintegy ~ Szereti a festményeket? készített, s ez még tobb mint fél —Igen' métert ňsszeuerott — íev a követel- 50 milli 6 négyzetméter szovetlen tex- = m é rľye k e tnem elé g í t e tt e k? hiľnytt t.lanyagot fog gyártani. Egymillió M ~ 'f ^„I^^m/ lanul. Bár az egy méter anyagszéles- négyzetméter anyag gyártásához az Megmutattam volna egy reprodukciót. ség műszaki célokra elegendő, ruhá- eddigi 44 munkaerő helyett most zati anyagként mégis csak kevés.., elegendő hét. Egy hagyományos tex- ~ ,. m "^rjuk dobra verni, ml Az üzem gépszerkesztői csodát tllgépekk ej ber endezett üzem beruhá- ^Jfn^ltľiTl'J L r, 2 műveltek. Fél éven belül elkészítet- * költ<i r„ p hllsZ 0nnéev év alatt - Í P Z * f lépések. Am a napok­ték az első 250 cm szélességű gépet, zásl kolts éS e hitfiwnnégy év alatt ban itt ]árt egy nyugaü kereskedő i amit nyomban bemutattak a tavalyi a z Arachne gepekkel berendezett amikor elvezettük a géphez - lába brnói nemzetközi vásáron. A szak- uze m költsége nem egészen két év mintha gyökeret eresztett volna, szin­emberek, kereskedők hada ostromol- alatt térül meg! A termelékenység te szemrebbenés nélkül állt, míg ta a gépgyár szakembereit. Megtör- 700 százalékkal növekszik, amellett nagysokára felocsúdott: tént esetként emlegetik, hogy a nem- termelési területet, ezenkívül Cseh- — Fantasztikus! — csóválta fejét, zetközi vásáron egy kanadai keres- s zi 0vákiában 1970-ig mintegy tizen- Aztán megeredt a nyelve, és azt kedő - hogy meg ne előzze valaki ha{ m l„ í6 kW6 v Ui amosenerglát ta- találta mondani: - előhúzta csekkönyvét és az uj karIlun k _ Kezdjék meg a reprodukciók so­Arachnet a helyszínen kifizette. Külf ö, d. „éldákat is említhetnénk rozatgyártását, én biztosítom Önök­A gépgyár Igazgatója a nemzetkőzi Külföldi pöidákat ís emiithetnônk. ngk placo t, vásár után Angliába utazott, ahol a Kanadában és az Amerikai Egyesült A nem mta m _ samk o. már említett angol cég egy nagyobb Államokban az Arachnen többek kö- zom ls a m ui asztás mtat t valószínű megrendelést írt alá. Ma már az Zött a szállodák részére abroszokat azonban, hogy még többet is mulasz­Arachne egyaránt jól ismert Angliá- készítenek, s az abroszokat az első tottam. 'Mert a gyárkapun kívül kU ban, az Egyesült Államokban Kana- besM ez8dés után ei dobjá k _ sérőm végül is kaján mosollyal nyúj­dShi US iÄSSMT^ISS mert úgymond, az abroszok gyártási tott kezet. Ekkor éledt fel bennem a urdóban^ á SÄelsÄ költsége alacsonyabb, mint a mosá- ^VondlľT' ^ ^ ^ saságban, Jugoszláviában, Iránban, sí ár! Hasonló lehetőségek körvona- m SQk ? m : _ x l ... n.„„Uon Philóhun Mi. 1 iiA^lnoL o nuarmoVruháb- oirá rtóca ' Egyiptomban, Peruban, Chilében, NI- lazódnak a gyermekruhák gyártása ban... gériában, Mexikóban, Lengyelország- terén is... KEREKES ISTVÁN 6f SZÖ 4 * 1965. május 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents