Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-14 / 132. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek. UJSZ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SOK MÉG A KIHASZNÁLATLAN A. LEONOV ŰRHAJÓS BRATISLAVÁBAN t a r t a S é k Közlemény a kormány üléséről (ČTK) — Köztársaságunk kormá­nya e heti ülésén megvitatta az 1966—1970-es évekre tervezett ötéves terv javaslatára vonatkozó legfonto­sabb feladatok és munkálatok elvég­zésének akcióprogramját. A kormány továbbá értékelte a me­zőgazdasági termelés folyamán előfor­duló veszteségek meggátlását célzó intézkedések hatékonyságát is. Mező­gazdaságunkban a veszteségeket 'egy­részt a tartalékok nem kielégítő ki­használása, másrészt a szolgáltatások és a szervező munka alacsony szín­vonala okozza. A növénytermesztésben ezért újabb intézkedéseket foganatosítanak, főleg olyanokat, amelyek megszilárdítják takarmányalapunkat, növelik a hek­tárhozamot stb. A gazdasági állato­kat illetően a legnagyobb súlyt a he­lyes takarmányozásra, az állatok gondos ápolására és az állatbetegsé­gek megelőzésére kell helyezni. A kormány ezután ellenőrizte azok­nak az intézkedéseknek a betartását, amelyeket a téli időjárás okozta köz­utainkon keletkezett károk felszámo­lása céljából hozott. A továbbiakban néhány külpoliti­kai és külkereskedelmi kérdés is sző­nyegre került. r r r MILLIÓS ERTEKEK TERVEN FELÜL Értékelték a felszabadulási versenyt • A komáromi járás szövetkezetesei az első negyedévben 3 700 000 korona ér­tékű árut adtak el terven felül • Az üzemekben 1,5 millió koronával csökkentették az önköltséget Hazánk felszabadulása 20. évfordu­lójának tiszteletére a komáromi járás dolgozói 55 millió korona értékű vál­lalást tettek. Az évforduló ünnepsé­lió értékű árut termeltek terven fe­lül. Ezzel egyidőben 1,5 millió koro­nával csökkentették az önköltséget. Vállalásaikat a hajógyár, a járási ipar geit megelőzően a járás üzemeiben helyi üzeme, a kikötő, a dohánygyár, és szövetkezeteiben értékelték a vál- a villanytelep és a péküzem dolgozói lalások teljesítését. Annak ellenére, hogy néhány szövetkezetben szűkö­sen van takarmány, az állati termé­kek eladásának tervét magasan túl­teljesítették a legjobban. Szép eredményt értek el a járás dolgozói a faluszépTtési versenyben is. A lakosság 2 millió brigádóra le­teljesítették. Marhahúsból 25 EFSZ dolgozását ajánlotta fel, ebből a kfi­1304 mázsát, sertéshúsból 31 EFSZ 1599 mázsát, tejből 19 EFSZ 237 407 litert és tojásból 35 EFSZ 880 000 da­rabot adott ei terven felül. így tükrö­ződött vissza a 39 szövetkezeti, 163 kollektív és 691 egyéni kötelezettség­lönböző munkálatoknál már 714 390 órát ledolgoztak. Kiültettek 33 400 fa­csemetét s az egyes falukban — Naszvad, Dunamocs, Búcs — szépen megjavították a járdákat, az utakat s kitakarították a falut. A faluszépí­vállalás teljesítése a termelésben. Kü- tési versenyben elért eredményekért lön kell említeni a gútai szövetkezet állatgondozóit, akik jó munkájukkal elősegítették, hogy szövetkezelük 194 mázsa húst, 26109 liter tejet és 225 306 darab tojást adott el terven felül. Naszvad, Gúta és Komárom emlékér­met, további öt falu pedig oklevelet kap. Azt hiszem, e néhány kiragadott szám is hűen érzékelteti, hogy a járás dolgozói az ünnep nagyságához mél­A hajógyár újítói 300 000 korona tón köszöntötték az évfordulót. megtakarítását vállalták, de úgy szor­goskodtak, hogy realizált újításaikkal már az első negyedévben 67 400 ko­ronát takarítottak meg az üzemnek. A járás üzemeiben a dolgozók 785 820 korona értékű árutermelését vállal­ták s már ez Idáig több mint 4,5 mii­Búcsú dr. Ladislav Landau professzoriéi (ČTK) — Dr. Ladislav Landau pro­fesszort, a Csehszlovák Tudományos Akadémia s a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagját tegnap, má­jus 13-án búcsúztatták. A Komenský Egyetem előcsarnokában felravatalo­zott koporsó előtt egybegyűltek az elhunyt hozzátartozói, munkatársai hazánk különböző városaiból, magyar­országi és ausztriai tudományos szák­társai és számottevő gyászoló közön­ség is. Dr. Landau holttestét a brnói kre­matóriumba szállították, ahol a gyá­szolók a délutáni órákban utoljára vettek búcsút az elhunyttól. Még nem szűnt meg az árvízveszély (ČTK) — Tegnap reggel ország­szerte csökkent a folyóvizek szintje, de a Labe és a Duna még mind g emelkedik. Csehországban, Týništé nad Orlieí­ben, a Labe mentén pedig Melníken, Űstíban és Défiínben, Morvaország­ban a Dyje mentén Dolní Véstonicé­ban, Szlovákiában Bratislava s kör­nyékén még mindig fennáll az árvíz­veszély. Az árvízvédelmi szervek állandó készültségben vannak a Lužnice, az Otava, a Vltava, a Morva, az Ostravi­ca, a Labe és a Duna menti városok, illetve községek nagy részében. —cs— I TÁBOR ORSZA'GAI BOL • 7000 MÉTER MÉLYSÉGBE HATOLÓ ROMÁN FOROBERENDEZÉS A ploesti Május 1. Üzem — a 3 DH-200 fúróberendezés után, amellyel 5000 méter mély furato­kat lehet végezni, most megkezd­te egy még nagyobb teljesítményű fúróberendezés gyártását. Az új 4 DH-315 fúróval 7000 méter mély­ségbe lehet hatolni a föld felszíne alá. • KÉT ÜJ VARSÖI MÜZEUM Ez év folyamán Varsó két új múzeummal — egy színház- és egy sportmúzeummal gazdagodik. A színház-múzeum a Nagy Színház épületében nyílik meg, és a len­gyel színházak történetét szem­lélteti napjainkig. A sportmúzeu­mot az egyik varsói sportpályán létesítik. • KIRGÍZIAI CEMENTGYÁR CSEHSZLOVÁK SEGÍTSÉGGEL Kirgízia északi részében cseh­szlovák segítséggel épülő kantl cementgyárban befejezték a har­madik termelési részleget. Még az idei óv végéig a kombinát 950 000 tonna cementet gyárt. Kirgízia ezután Kazahsztán közeli területei­re is fog cementet szállítani. • TERVEZIK AZ ELSŐ BOLGÁR AUTOSZTRÄDÄT Miután nemrégein befejezték Jugoszláviában a N"is—Diiiíitrov­grad közötti út építését, a London —Isztambul közötti forgalom csak­nem egészen Bulgárián át bonyo­lódik le, mert ezzel 200 km-rel megrövidül az Isztambulba vezető út. Eddig az autósok Görögorszá­gon át tettek kerülőt. Ezért meg­kezdték egy kétirányú 30 méter széles bolgár autósztráda építése terveinek elkészítését. A tervek szerint naponta 50 000 autó halad­hat át ezen a legkorszerűbb au­tóúton. Az első 107 km-es szakaszt Szófiától Pazardzsiklg építik ki, később pedig meghosszabbítják Plovdivig és tovább Haszkovőig. (CTK) — Leonov űrhajós, a Szovjetunió Hőse tegnap röviddel 9 óra után érkezett Kelet-Szlovákia metropolisába — Košicére. A repülőtérről a becses vendég a kerület neves küzélftti személyiségeinek kíséretében megtekintette a Kelet-szlovákiai Vasművet, ahol szívélyesen elbeszélgetett a Vasmű építőivel. * # * Az űrbe kilépő első ember, Leonov űrhajós tegnap délután Kosicéről rö­vid látogatásra Bratislavába érkezett. A különrepülőgéppel érkező becses vendéget a bratislavai repülőtéren politikai és közéletünk kiválóságai fogadták, valamint ezernyi lelkes fia­tal üdvözölte. Leonov űrhajós a fogadtatás után az SZLKP Központi Bizottságának épületébe hajtatott, ahol a szlovákiiai pártélet, valamint állami szerveink kimagasló személyiségeivel folytatott szívélyes beszélgetést. Ultimaiív javaslat a koalíciós kormány megalakítására Dominikában A fővárosban az amerikai csapatok körülzárták a felkelőket • Caamano az alkotmányos rendszert akarja felújítani Washington (ČTK) — Az AÄSZ washingtoni központjában tárgyalá­sok folynak egy kompromisszumos ideiglenes dominikai kormány meg­alakításáról. Javaslatot dolgoznak kl egy olyan koalíciós kormány felállí­gondolatát elvetette. Cury sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy Caamano kormányának egyetlen célja az alkot­mányos rendszer felújítása. Ezt az elvet megsértenék, ha a junta is kép­viselve lenne a kormányban. A junta tására, melyben a katonai junta és a létezése jogtalan, a nép nem támo demokratikus erők ls képviselve len­nének. Valószínű, hogy a javaslatot mint az AÁSZ ultimátumát terjesztik tíaamano elé. Santo Domingóban az ellenállási mozgalom csapatait bekerítette az gatja, és csupán az amerikai inter­venciósok jelenlétének köszönheti lé­tezését. Washington figyelmen kívül hagyva e nyilatkozatot, azt híreszteli, hogy az AÁSZ közvetítői Santo Domingó­amerikai ejtőernyősök és tengerész- "ban sikeresen tevékenykednek. Rész gyalogosok 23 000 főnyi csapata. To­vábbi 11 500 amerikai katona vár letes hírek nincsenek az amerikai hírügynökségek jelentésén kívül, partra szállásra a dominikai felség- mely szerint Caamano találkozott vizeken tartózkodó amerikai hadiha- John Martinnal, Johnson elnök sze­jók fedélzetén. Az AÁSZ-hoz közel álló körök meg vannak győződve ar­mélyes megbízottjával és E. Clarizló pápai nunciussal. Szerdán az AÁSZ ről, hogy Caamano, figyelembe véve békéltető bizottságának két tagjával e tényeket, végül elfogadja a javas­latot. Santo Domingóból érkező hírek sze­rint Juttino Cury külügyminiszter tá­jékoztatta Caamanot ezekről a tor­vekről. Caamano a koalíciós kormány is megbeszéléseket folytatott. Caama­no állítólag e találkozók után nem tartott ki eredeti álláspontja mellett, és csupán azt követeli, hogy távolít­sanak el egyes tiszteket a juntából. (Folytatás a 3. oldalon) A mezőgazdaság ás a kemizálás Mezőgazdaságunkban a kemizálásnak, a herbici­dek alkalmazásának nincs nagy múltja. Sőt, még a jelene is csak gyerekcipőben jár. Arra azonban már ez a néhány esztendő is elegendő volt, hogy nemcsak a tudományos dolgozók és a szakembe­rek, hanem a termelők és a mezőgazdasági ter­mékek fogyasztói is véleményt alkossanak a herbicidekről. Elég gyakran kerül tehát szóba a mezőgazda­ság kemizálása. Mi tagadás, eléggé eltérőek a vé­lemények. A tudományos dolgozók és a szakem­berek általában eléggé egyöntetűen vallják a her­bicidek szükségességét. Ehhez az állásponthoz a mezőgazdasági üzemek agronómusai és zootech­nikusai ls csatlakoznak. A gyakorlati alkalmazás­sal és hasznossággal kapcsolatosan azonban ez az egyébként „egységes" álláspont már erősen tago­zódik. Egyesek szerint a vegyszeres gyomirtás nemcsak a gyomokat, hanem a kultúrnövényeket is fenye­geti. Mások viszont az állattenyésztésben alkal­mazott antibiotikumok káros voltával ijesztgetik a termelőket és a fogyasztókat egyaránt A legtöb­ben azonban azt hangsúlyozzák, hogy a korszerű mezőgazdaságot vegyszerek nélkül el sem tudják képzelni. Valamennyi állítást a tényekre alapozzák. B. Lajos olvasónk ls, aki a burgonyabogár vegyszeres irtásával kapcsolatban így ír: — Én csak azt mondom, hogy a vegyszerrel kezelt krumplit a vegyszer feltalálóinak kellene feltálalni. Bizonyára ők is azt mondanák, hogy ezt a növényt inkább a .„mandelinka" ette volna meg. Történt ugyanis — mint a továbbiakban magya rázza — hogy néhány éve az ő kertjében is el lepte a burgonya leveleit a burgonyabogár. Állat gondozó volt, megtehette, hogy napközben az át kozott férget szedegesse. De nem győzte. Hallot­ta, hogy a szövetkezet valamilyen porral szórja be a burgonyát. Egyik délután nem a zsebben, hanem táskában vitte magával az uzsonnát. Ha­zamenet nehezebb volt a táska. Éjjel, sötétben szórta el a kertben a „szerze­ményt". Sietnie kellett, mert az eső szemerkélni kezdett. Amikor hajnalban munkába indult, leszaladt a kertbe. Boldogan dörzsölte a kezét — a kolorádó bogárnak nyoma veszett és „szerencséjére" a kia­dós eső a bőségesen adagolt por nyomait is el­tűntette. Két nap múlva a felesége figyelmeztette, hogy a krumplin több a kártevő, mint azelőtt. Ősszel fölszedték a krumplit. Kiderült, hogy egyszerűen ehetetlen. Egy másik esetnek a története. Versenyben áll­tak a járás traktorosai, csábítottak a díjak, me­lyekből néhány a mezőgazdasági üzemek vezetőit illette meg. Az egyik szövetkezet a talajnedvesség és a hideg miatt kissé megkésett a kora tavasziak vetésével. Ssbaj, gondolták, majd behozzák a lemaradást a cukorrépa, méginkább a kukorica vetésénél. Behozták. Elég volt, hogy a borona egy nyomon egyszer elmenjen, sima lett a talaj, mint az asztal lapja. Igaz, még alig 4—5 fokos volt a savanyú' talaj, de bevetették kukoricával. Egyidejűleg a vegyszer is földbe került. Várták a hatást, s az nem is sokáig váratott magára. Az egyszeri boronálás után úgy két hét múlva a gyomok elég szép számban kezdtek elő bújni. A kukorica, bár közben felmelegedett az Idő és eső is esett, csak itt-ott mutatkozott. Ke­resgélték a négyzetes-fészkes vetés hiányzó egye­deit. Megtalálták — a drótféregrágta kukoricasze­meket. Szidták a vegyszert, még azt is, aki ki­találta. Alapos talajművelés után újra vetették a kukoricát. És — állítólag vegyszer nélkül — a kör­nyéken az ő kukoricájuk volt a legkevésbé gyo­mos. Kapálni sem kellett, csupán egyelni. Szakember ismerősünk szerint a két eset követ­kezményének ugyanaz a gyökere. Nem ismerték a vegyszer alkalmazásának módját. A kétféle ered­mény a véletlen szüleménye. Az első esetben ugyanis a ma már burgonyabogár irtásra nem használt, akkor vastagon szórt DDT port az eső mindjárt belemosta a földbe, s így természetes, hogy a burgonya, amely éppen akkor kötött, be­szívta az ízét, szagát. A második esetben a meg nem felelő talajmunka játszott közre. Tudvalevő, hogy a vegyszert a földbe jól bele kell dolgozni. Méghozzá két-három héttel a vetés előtt. Az em­lítettek egy boronálással Intézték el a talajműve­lést s ráadásul a vegyszerrel egyidőben került földbe a kukorica. A hideg földben — a vegyszer egyelőre még nem hatott, — a kukorica nem in­dulhatott fejlődésnek. A rossz talajművelés annál inkább kedvezett a drótférgeknek és a gyomoknak. A második, alapos talajmüvelésnek már nagy sze­repe volt mipd a drótférgek, mind a gyomok irtá­sában. És akkor már a vegyszer is éreztette ha­tását. Hogv a lényegnél maradjunk: kemizálás nélkül ma már elképzelhetetlen a mezőgazdasági terme­lés fejlesztése. Aligha lehet vitás, hogy esetenként — mindenkelőtt a helytelen alkalmazás követ­keztében — a vegyszerek kárt is okozhatnak. Hi­szen a gyógyszer hatása is kétféle — gyógyít vagy öl, az alkalmazásától függően. De lemond­hatunk-e a vegyszerek alkalmazásáról, amikor nálunk a mezőgazdasági növénykultúrák 18—20 százaléka még mindig a gyomok martalékává vá­lik? Aligha. Ezekből következik, hogy hazánkban, a fejlett iparral rendelkező országban a mezőgazda­ság kemizálása, illetve a kemizálás továbbfejlesz­tése szükségszerű és törvényszerű. A kemizálás eredményességének növelése érdekében természe­tesen arra is szükség van, hogy az illetékes szak­emberek és nem kevésbé a gépállomások arra hi­vatott dolgozói idejében és szakszerűen tájékoz­tassák mezőgazdasági dolgozóinkat a herbicidek gyakorlati alkalmazásának helyes módjáról. Csak így érhetjük el, hogy fejlett iparunk mellett a me­zőgazdaság is a fejlett országok színvonalára emelkedjen. HARASZTI GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents