Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-11 / 100. szám, vasárnap

AZ ÚJ PÁRIZSI SZOVJET NAGYKÖVET átadta megbízólevelét Párizs (CTK) — V. Sz. Zorln, a Szovjetunió rendkívüli és meghatal­mazott párizsi nagykövete tegnap lá­togatást tett De Gaulle elnöknél, és átadta neki megbízólevelét. Zorln kijelentette, hogy a történel­mi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az európai és világhelyzet alakulása nagymértékben attól függ, hogyan fej­lődnek a szovjet—francia kapcsolatok. A szovjet kormány ezért nagy jelentő­séget tulajdonít a szovjet—francia kapcsolatok megjavításának. Vélemé nye szerint megvannak a feltételek a szovjet—francia kapcsolatok kibővíté­sére. De Gaulle elnök beszédében hang súlyozta, hogy a két ország között nincsenek se nézeteltérések, se viszá­lyok. Megállapította, hogy ma két dolog a legfontosabb: a béke és a ha ladás. Kiemelte, hogy a Szovjetunió és Franciaország alapjában egyetért abban, hogy e két cél elérésére kell törekedni, méghozzá ha ez lehetsé­ges, közösen. A csehszlovák pártmunkás­küldöttség elutazott Moszkva (ČTK) — Szombaton Moszkvából hazautazott Prágába a CSKP Központi Bizottságának párt­munkás küldöttsége, mely Jan Svobo Iának, a Központi Bizottság osztály vezetőjének vezetésével egyheti noszkvai látogatása alatt megismerke­dett a szovjet pártszervek munkájá­val és tapasztalataival. A küldöttség tagjai több megbeszé­ésen vettek részt az SZKP Központi Bizottságán és Leningrádban. A küldöttséget fogadta Alekszandr Rudakov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára. MOSZKVÁBA hazaérkezett a Leo­nyid Brezsnyev által vezetett szov­jet párt- és kormányküldöttség, mely Lengyelországban volt hivatalos láto­gatáson. RICHARD NIXON volt amerikai al­elnök Helsinkiből magánlátogatásra Moszkvába utazott. (ČTK) WALTER ULBRICHT, az NDK Állam­tanácsának elnöke vacsorát adott Andrej Antonovics Grecsko marsall­nak, a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erői főparancsnokának, a Szovjetunió honvédelmi minisztere első helyetteséinek, valamint az NDK területén tartott közös hadgyakor­laton részt vevő szovjet és az NDK­hadsereg magas rangú tisztjeinek tiszteletére NYUGAT-INDIA határterületén újabb összetűzések voltak az indiai és pa­kisztáni fegyveres erők között. Hiva­talos indiai jelentés szerint 27 pakisz­táni katona vesztette életét, illetőleg sebesült meg. India két katonát vesz­tett. ISMERETLEN TETTESEK gránátot dobtak a beiruti szovjet kereskedel­mi képviselet épületére. A robbanás nagy anyagi kárt okozott, a szovjet állampolgároknak szerencsére nem történt semmi bajuk. A libanoni köz­vélemény élesen elítéli ezt a provo­kációt A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TA­NÁCSÁNAK Elnöksége felmentette hi­vatala alól Mi'hail Vasziljevics Zim­janyint, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövetét. Zimjanyint más feladatkörrel bízták meg. (ČTK) AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJÄNAK előes­téjén külföldi újságírók találkoztak Nyikolaj Kamanyin altábornaggyal, továbbá Pavei Beljajev és Alekszej Leonov űrhajósokkal. (ČTK) AJUO KHÄN, a Szovjetunióban tar­tózkodó pakisztáni elnök Taskentbe, Üzbegisztán fővárosába érkezett. A NACI KÉMSZOLGÄLAT volt tag­jai a volt flossenbürgi koncentrációs táborban emléktáblát lepleztek le Canaris admirális, a náci katonai kém­hálózat főnöke iránti kegyeletből. ALGÉRIÁBAN 1200 olyan foglyot bocsátanak szabadon, akiket hat hó­napig terledő börtönbüntetésre ítél­tek, vagy büntetésük letöltéséig már csak hat hónap hiányzik. Ben Bella bejelentette, hogy a volt gyarmati rendszer börtöneinek több mint a fe­lében Iskolát vagy más intézményt létesítenek ÁPRILIS 9-én 62 éves korában el­hunyt Kossá István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, volt közlekedés- és postaügyi miniszter. A BOLÍVIAI RENDŐRSÉG letartóz­tatta, majd ugyanaznap szabadon bo­csátotta Hernan SUes Zuazát, a Nem­zeti Forradalmi Mozgalom vezetőjét. A kongói kormánycsapatok az utóbbi időben fehér zsoldosok vezetésé­vel több támadást hajtottak végre ugandai falvak ellen. Támadásaikat visszaverték. A képen: Egy lebombázott ugandai faluban. (ČTK — TASZSZ felvétele) A lengyel—szovjet Moszkvában és Varsóban közzétet­ték a szovjet—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést, amelyet április 8-£n Varsóban Brezsnyev és Koszi­gin, illetve Gomulka és Cyrankiewicz irt alá. A szerződés bevezető része megál­lapítja, hogy a Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság következetesen folytatja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésé­nek politikáját, és az ENSZ alapok­mánya elveivel összhangban szüntele­nül a béke megszilárdításán fárado­zik. Amíg a két német állam egyike, az NDK, amely megvalósította a potsdami egyezmény elveit, hatéko­nyan elősegíti az európai biztonság szavatolását és a nemzetközi béke megszilárdítását, a másik német ál­lam, Nyugat-Németország militariz­musa veszélyezteti Európa biztonsá­gát. A szerződő felek a szocialista nem­zetköziség elveivel összhangban erő­síteni fogják örök és megbonthatat­lan barátságukat, fejleszteni fogják sokoldalú együttműködésüket, és köl­csönös segítséget nyújtanak egymás­nak az egyenjogúság, a szuverenitás tiszteletben tartása, a másik fél bel­ügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Fejlesztik gazdasági, műsza­ki és tudományos együttműködésü­ket, s részt vesznek a KGST keretén belül megvalósuló sokoldalú együtt­működésben is. Szól a szerződés a kulturális kap­csolatok fejlesztéséről, majd a felek leszögezik azt az elhatározásukat, hogy folytatják a nemzetközi béke és biztonság szavatolására, az általános és teljes leszerelésre, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámo­lására irányuló erőfeszítéseket, együttműködve más államokkal. Az európai biztonságról szóló cik­kely megállapítja, hogy e biztonság egyik legfontosabb tényezője a Len­gyel Népköztársaság Odera—Neisse­határának sérthetetlensége. A követ­kező cikkely kimondja: A szerződő felek közösen alkalmazzák az összes rendelkezésükre álló eszközöket, hogy elhárítsák azt az agressziós vesze­delmet, amellyel a nyugatnémet mi­litarista és revánsvágyó erők vagy a velük szövetségre lépő bármilyen más államok fenyegetnek. Ha az előbb említett államok vagy államcsoportok megtámadnák a szerződő felek egyi­két, a másik szerződő fél az ENSZ­alapokmány 51. cikkelyével összhang­ban, azonnal minden lehetséges segít­séget, így katonai segítséget ts nyúlt a megtámadottnak, továbbá vala­mennyi rendelkezésre álló eszközzel támogatta szövetségesét. Az Ilyen in­tézkedésekről a felek értesítik a Biz­tonsági Tanácsot, és az ENSZ-alap­okmány Idevágó rendelkezéseivel összhangban Járnak el. A felek mindig tanácskozni fognak egymással az őket érintő fontosabb nemzetközi kérdésekről. A szerződés a ratifikációs okmá­nyok Moszkvában történő kicserélése napján lép életbe; húsz évig lesz ér­vényben, de önműködően újabb öt-öt évre életbe lép, ha egyik szerződő fél sem mondja fel egy évvel a ha­táridő lejárta előtt. r Ujabb támadások a VDK légiterében (Folytatii az 1. oldalról) utóbbi kérdés állítólag rendkívül fog­lalkoztatja a főtitkárt. A vietnami néphadsereg főparancs­nokságának összekötő missziója pén­teken tiltakozott amerikai repülőgé­pek ismételt támadása, valamint a két dél-vietnami hazafin végrehajtott ha­lálos ítélet ellen. A misszió követeli, hogy az Egyesült Államok és a sai­goni bábrendszer hatálytalanítsa azon­nal a további halálos ítéleteket. Az AP jelentése szerint a dél-viet­nami haditengerészet 20 fiatal tisztjé­nek lázadása Chung Tan Cang ten­gernagy ellen pénteken végleg ku­darcba fúlt. A tengernagy megmarad hivatalában, s a lázadók többsége kö­telezte magát, hogy engedelmeskedik Cang parancsainak. Három lázadó megszökött. A kormányzó katonai tanács egy­idejűleg elrendelte egy különleges vizsgáló szerv létesítését, amely kide­ríti, megvesztegették-e Cangot, ami­vel őt a lázadók vádolták. Az AP sajtóiroda ezzel kapcsolat­ban megjegyzi, hogy az események hátterében nem csupán a lázadó fia­tal tengerésztisztek állnak, az akciót valószínűen bizonyos befolyásos kato­nai körök támogatták. A dél-vietnami partvidéken Da Nangban tegnap kora reggel partra szállt 1400 amerikai tengerészgyalo­gos. Ez az amerikai erősítések első része. További erősítéseket várnak. A dél-vietnami partizánok Da Nang közelében megtámadták a dél-vietna­mi csapatok hadállásalt. A partra szállt amerikai tengerészgyalogosok kénytelenek voltak azonnal harcba szállni. nsívftMHurariimitiít AZ OSZTRÁK KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK DÍSZÜLÉSE Bécs (ČTK) — Az Osztrák Kommu­nista Párt tegnapi értekezletén ismer­tették a párt álláspontját a közeledő elnöki választások kérdésében. Az értekezlet előtt a küldöttek tisz­telettel adóztak Ernst Kirchweger elv­társ emlékének, aki a múlt héten tar­tott antifasiszta tüntetésen életét vesz­tette. Erwin Schärf, a politikai bi­zottság tagja ismertette a pártoknak a két koalíciós párt politikájával, va­lamint az elnöki választásokkal kap­csolatos álláspontját. Az Osztrák Kommunista Párt bírál­ja a Szocialista Párt politikájában azt, ami a munkásosztály érdekei ellen irányul, de támogatja abban, amivel Ausztria érdekeiért harcol. Az értekezleten elfogadott határo­zat felhívja a választókat, lépjenek akcióegységbT a Szocialista Párttal, és szavazzanak Franz Jonasra, a Szo­cialista Párt elnökére. Az Osztrák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága tegnap Bécsben dísz­ülést tartott Ausztria felszabadulásá­nak 20. és az államszerződés aláírá­sának 10. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett a Szovjetunió Kom­munista Pártjának küldöttsége, élén 1. V. Szpirtdonovval. Az ünnepi be­szédet Koplenig, a Központi Bizottság elnöke tartotta. Beszédében hangsú­lyozta: az osztrák nép sohasem jeleji ti el, hogy csak a Vörös Hadsereg se-, gítségével sikerült Ausztriának a füg-i getlenséget megszereznie. Az élet be­bizonyította, hogy az államszerződés és a semlegesség politikája mindig Ja­vára volt Ausztriának — mondotta. A szerződés alapján jó baráti kapcso­latok jöttek létre Ausztria és a szóm-: szédos szocialista országok között. Koplenig kijelentette, hogy minden veszélyt még nem sikerült elhárítani. Az NSZK-ban újból soviniszta, mili­tarista erők vannak hatalmon, me­lyek veszélyeztetik a békét. A demokr ratikus egység jegyében együtt aka­runk működni minden antifasisztával és demokratával a nácizmus elleni harcban, Ausztria függetlenségéért és a szociális haladásért folytatott küz-. delemben. Osztrák—magyar közös közlemény Bécsben közzétették a Péter János magyar külügyminiszter bécsi látoga­tásáról szóló közös közleményt. A magyar külügyminiszter Bruno Kreis­ky osztrák külügyminiszter meghívá­sára április 7-e és 9-e között hivata­los látogatást tett Ausztriában. A köz­lemény szerint a külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy 1964 októbere óta a kapcsolatok Ausztria és Magyarország között ked­vezően tovább fejlődnek. A két kül­ügyminiszter megállapodást írt alá a diplomáciai útlevelekkel kapcsolatos be- és átutazási vízumok kölcsönös megszüntetéséről, továbbá megállapo­dást az útlevél- és vámkezelésről. A magyar külügyminiszter ezenkívül szerződést írt alá a kölcsönös polgári jogsegélyforgalomról és okiratokról, továbbá szerződést hagyatéki ügyek-, ről. Megállapodást írtak alá a szövet­ségi közlekedési és villamoserő-gaz­dálkodási minisztérium, valamint a Magyar Népköztársaság közlekedés és postaügyi minisztériuma között a ha­táron áthaladó közúti forgalomban részt vevő személyekről. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy az Ipari együttműködés területén az osztrák és a magyar vállalatok között pozi­tívan fejlődnek a kapcsolatok. Rész­letes tanácskozásokat folytattak a, kulturális kapcsolatokról. Provokációk Nyugat-Berlinben Feszült politikai légkör Latin-Amerikában Berlin (ČTK) — A nyugatnémet kormánykörök újabb provokációkat terveznek Nyugat-Berlinben. Bonnból érkező hírek szerint Nyugat-Berlinben akarják tartani a szövetségi tanács ülését ls. Az ülés időpontját még nem határozták meg, és a Reuter hírügy­nökség jelentése szerint a kormány még tárgyalni fog erről a kérdésről a nyugati nagyhatalmak képviselői­vel. Ezenkívül április 28—29-én Nyugat­Berlinben lesz a nyugatnémet tarto­mányi iskolaügyi miniszterek értekez­lete. Brandt nyugat-berlini polgármester sajtóértekezletén a szövetségi parla­ment nyugat-berlini ülése miatt ke­letkezett helyzettel foglalkozott. To­vábbra ís kitartott a nyugat-berlini kérdésben elfoglalt álláspontja mel­lett. Barzel, a CDU/CSU parlamenti frak­ciójának elnöke televízióbeszédében azt követelte, hogy a parlament más­kor is ülésezzék Nyugat-Berlinben. Wtnzer, az NDK első külügyminisz­ter-helyettese kijelentette, hogy az NDK kormányénak a nyugatnémet parlament provokációs ülése elleni in­tézkedései megakadályozták, hogy Bonn további olyan lépéseket tegyen, melyek komolyan veszélyeztetnék a békét Németországban. Hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni Nyugat­Németország atomfelfegyverzését, mi­vel a német kérdés békés megoldásá­nak egyetlen útja a leszerelés és a két német állam közti tárgyalások. KOMMENTÁRUNK A Strauss-botrány folytatódik VENEZUELA Raul Leoni venezuelai elnök beje­lentette, hogy rendkívüli intézkedése­ket hozott egy esetleges államfordulat megakadályozására. Az intézkedések közé tartozik vezető politikusok letar­tóztatása. Az elnök a továbbiakban kijelentette, hogy a kormány ura a helyzetnek. Leoni péntekre összehívta a kor­mány rendkívüli ülését, mely után Mantllla, az elnöki hivatal főtitkára bejelentette, hogy a kormány az al­kotmány 224. cikkelyét alkalmazta, mely őt felhatalmazza, hogy zavargá­sok veszélye esetében rendkívüli in tézkedéseket foganatosítson. _ Mantilla közölte, hogy a feltétele zett összeesküvésről Barrios belügy miniszter tájékoztatja majd a sajt; képviselőit. A venezuelai rendőrség letartózta', ta Hector Mujtcát, a Venezuelai Kom munista Párt Központi Bizottságánál; tagiát, aki nemrég a caracasi újság író-iskola igazgatója volt. A rendőrség letartóztatta Angelo Caprilest, többszörös laptulajdonost. Lapjai az utóbbi időben nyíltan tá­madták Leoni elnök politikáját. A venezuelai nemzeti felszabadító csapatok az utóbbi napokban több íz ben megütköztek kormánycsapatok­kal. Négy községet bevettek, és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak Az elfoglalt falvakban a partizánok gyűléseket rendeznek, s megismerte­tik a lakosságot az ország politikai helyzetével, és megmagyarázzák har­cuk célját. URUGUAY Az Uruguayi Nemzeti Kormányzó Tanács rendkívüli intézkedéseket fo­gadott el, melyeknek célja a néhány hónapja tartó aszály katasztrofális következményeinek enyhítése. A Nemzeti Kormányzó, Tanács egy­úttal határozatot fogadott el, melynek Franz Joseph Strauss másfél évvel ezelőtt letűnt a politikai küzdőtérről, neve azonban újra szerepel a világ­sajtóban. Miután a Spiegel című fo­lyóirat leleplezte megvesztegetési bot­rányát, és Strauss odavetette a kesz­tyűt a hetilapnak, a miniszter kény­telen volt kilépni az Adenauer-kor­mányból. Egymást követték a bírósági eljárások a Spiegel szerkesztői ellen. Dr. Augsteint, a lap kiadóját haza­árulással vádolták, s a lap többi mun­katársára ls súlyos bűntetteket akar­tak ráfogni. Az érvek elégtelenek vol­tak, a bírósági komédia kudarcba fulladt. A lap szerkesztői olyan ada­tokat gyűjtöttek össze, amelyek a volt miniszterre rábizonyítják, hogy meg hagyta magát vesztegetni, ami a Né­met Szövetségi Köztársaságban bűn­cselekménynek számít; továbbá er­kölcstelen életet él, emiatt azonban nem indíthatnak ellene eljárást. Miről is van sző? A Spiegel szerkesztői 73 oldalas dokumentumban foglalták össze Strauss túlkapásait, s a terhelő adá­tokat az egyik müncheni bíróság elé t«t;er;:lették TMbek között bizonyít­ják, hogy Strauss havonta rendszere­sen 1400 márkát kapott két nagy céq­tői amelyeknek nagy érdeke voit, hogy « miniszter kegvelt elnyerjék. Az érdekflt cégek élelmiszer- és opti­kai gyárak voltak. Hasonló megvesv tsgotésről a lap már a múltban, Strauss minisztersége idején is bc­értelmében korlátozzák a nyilvános számolt a legutóbbi adatokat azonban n-^PiftvPtPiPkPt a kfizvŔipménv n„*v tanúkkal ls tudja igazolni. A hambur­gi hetilap erős oldala, hogy álllttnít cáfolhatatlan bizonyítékokkal tud)a összejöveteleket. A közvélemény nagy felháborodással fogadta ezt a határo zatot. Rámutatnak arra, hogy az in tézkedés a szakszervezeti mozgalom ellen Irányul. Az uruguayi közvéle mény ezenkívül a gazdasági válság megoldását követeli. alátámasztani, Strauss viszont soha­sem tudott ilyenekkel védekezni. Dr. Augsteln a bonni exminlszter életének erkölcsi oldalával kapcsolat­ban megállapítja, hogy Strauss mint a bonni kormány tagja külföldi útjai, főként amerikai látogatása Idején szégyenletesen viselkedett. Kétes nők társaságában láthatták, ami se a bon­ni állam, se Strauss pártja, a Keresz­tényszociális Unió tekintélyét nem növelte. A Spiegel szerint Strauss f. Mansfield, az ismert szex-bomba és más személyek társaságában vett részt egy hivatalos fogadáson. Intim zsúrokra is meghivatta magát. A Spiegel dokumentumgyűjteménye nem politikai gúnylrat, hanem adat­tár a volt bonni miniszter viselt dol­gairól. Természetesen a burzsoá Spiegelnek nem érdeke, hogy az atomfegyverkezés szorgalmazásáért támadja Straussot. Arról nincs szó az okmányokban, hogy Strauss kijelen­tette: „Kitörlöm a Szovjetuniót a tér­képről". Ez ugyanis nem büntetendő, ilyesmiért senki ellen nem indítanak eljárást. Ezt csak azok tudják, akik józanul értékelik a nyugat-németor­szági helyzet veszélyét, és céltuda­tosan küzdenek az ország atomfel­fegyverzése ellen. A Spiegeltől és ki­adójától, dr. Augstelntől ezt nem vár­juk, bár sok kérdésbeh reális állás­pontot foglaltak el. Strauss ma a bonni állam rendkívül kompromittált egyénisége. A Spiegel s szerkesztősége ellen elkövetett aljas üzelmeivel két dolgot sikerült „elér­nie": önmagát lehetetlenné tette, a lapnak pedig az olvasók további száz­ezreit szerezte. Konok politikáját to­vább folytatja: pereskedik leleplezől­vel. A Spiegel e heti 73 oldalas do­kumentuma ls bizonyltja, hogy a pe­reskedésből Straussra nézve semmi ló nem származhat. PETER RIVAL 1985. ájjrilis 11. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents