Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-01 / 90. szám, csütörtök

RAYMONDA a Szlovák Nemzeti Színházban GLAZUNOV MESE-BALETTJE, a Ray­ínonda 60 éves pályafutása alatt elég­gé elterjedt és jelentős népszerűségre tett szert. Ami a közkedveltséget Il­leti, méltán versenyre kelhet, Csaj­kovszkij, Prokofjev és Aszafjev balett­jeivel, s ma már általában a klasszi­kusok közé számítják. Sajnos a köz­ismertség és a népszerűség nem min­dig tekinthető a művészi érték krité­riumának. A könyörtelenül rohanó idő — amely az Igazi értékek legtéved­hetetlenebb kritikusa — ma mind job­ban kidomborítja a Raymonda árny­oldalait. S egyre bizonyosabbak va­gyunk abban, hogy a csodálat mégis csak elhamarkodott, s az elismerés eléggé érdemtelen volt. A balett értékét Illető kétségek el­sősorban Glazunov zenéje nyomán tá­madtak, amelyből éppen a személyi­ség varázsa s az eredetiség fémjel­zése hiányzik. Glazunov eklekticizmusa itt meg­lehetősen szembetűnő formát ölt, s helyenként csakugyan mértéktele­nül túlteng. A Raymonda zenéjében több-kevesebb Ízléssel keveredik mind­az, ami a 19. század zenéjében nagy volt Schumanntől kezdve Mendels­A SZOCIALISTA IRODALOM KIÁLLÍTÁSA Magyar, orosz, cseh, szlovák, len­gyel, román, angol, francia, olasz és német nyelvű szakmunkák gazdag vá­lasztéka fogadja a látogatót. Megta­lálhatjuk itt Saint Simon, Owen, Fou­rier, Herbert Spencer, Hegei, Pleha­nov, Gramsci, Marx, Engels és Lenin müveit. Az osztrák Ernst Fischer, A fiatal nemzedék problémáit, Wes­termarck A házasság történetét, Gu­yau A vallás szociológiáját, J. Wiatr A hadsereget, társadalmat és politi­kát az USA-ban elemzi. Izgalmasan érdekes címek ragad­ják meg a nézőt. így: Az emberi együttélés feltételei, A háborúról és békéről, A hatalom és békéről, Az ipa­ri társadalomról, majd egy korbírálő tanulmány a Kis ember történetéről s egy másik lelki életről, és Milyen jövő vár az emberre? — A távoli föld­részek problémáiról szóló kötetek a Fekete-Afrika politikai rendszerével, az indiai nők helyzetével, egy hágai kiadás Báli életéről, egy, másik a? Egyesült Álla'tíi&k magányos tömegé­ve! foglalkozik. — Külön csoportot' képeg a mftvészet. Egy finn'szerző a művészet eredetét taglalja, a pesti Molnár Antal A zenetörténet szocio­lógiájáról, Almássy A színjáték és tár­sadalomról, Durand a Mozi és a kö­zönségről elmélkedik. Stromberger A festészet és kenyérkeresetről Ir. Az említettek csak töredékét képezik a sokrétű anyagnak. A művek bármelyi­ke kikölcsönözhető a kiállítás befejez­tével. BÄRKÁNY JENÖNE sohnig, de főleg a Liszt- és Csajkov­szkij-hatás jelentenek külön fejezetet. Ez a „koktélszerűség" főleg a dallam­vezetésben kerekedik fölül, amely Glazunovnál túlságosan általános, fül­bemászó operett, illetve szalon-jelleg­gel bír, továbbá a hangszerelésben, és egészben véve nem egységes stílusá­ban. Azonban mindeme fogyatékossá­gok ellenére sem tagadhatjuk Glazu­nov néhány előnyös tulajdonságát, amelyek kezeskednek a Raymonda létjogosultságáért. Itt mindenekelőtt arra a kifinomult érzékre gondolunk, amely kiválasztja a leghatáso­sabb színpadi formákat, s a fej­lett mozgásérzékre, amelyet a ze­ne ritmikája a lehető legnagyobb mértékben támogat. A legkevésbé sem drámai, könnyedén kiegyensúlyozott szövegkönyv számtalan lehetőséggel kecsegtette a szerzőt, hogy a jól be­vált hagyományosan hatásos balettszá­mok özönével lássa el a színpadot. „A Raymondában sokkal több az igazi tánc, mint más egész estét betöltő balettekben" — mondotta Maja Pli­szeckája, s ezzel bizony fején találta a szöget. AZ ÜJ RAYMONDÄT Jozef Zajko rendezte, s ő volt a koreográfus is. Koreográfiája mindenben Glazunov muzsikájából indul ki, s mind a szóló számokban, mind pedig a karjelene­tekben a mozgás, a tánc kifejezőere­jét igyekszik aláhúzni, ami általában sikerült is. Zajko — nagyon helyesen — a történetben nem keresi a drá­mát — amelyet végső fokon a drá­mainak egyáltalán nem mondható glazunovi zene kíséretével ki sem tudná táncban fejezni. Zajko úgy ren­dezi a Raymondát, mint hagyományos balettszámok sorozatát, azzal a cél­lal, hogy koreográfiailag hatásosan és pontosan kifejezze a zenét. A ren­dezés kifogástalan, professzionálisan Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg és kísérte a kassai Állami Szín­ház legutóbbi bemutatóját. Nem csoda: Friedrich Dürrenmatt, világviszonylat­ban is kiemelkedő svájci drámaíró nem kevésbé világhírűvé vált „Az öreg hölgv látogatása" című kétfelvonásos tragikomédiáját tűzte műsorra — te­gyük hozzá — igen bátran a színház prózai társulata. Ez a színdarab má világszerte zsúfolt nézőtereket bizto­sít, rendkívül merész, nem várt for­dulatokban bővelkedő cselekménye az első pillanattól az utolsóig hatalmába keríti a nézőt. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy nemrégi­ben Ingrid Bergmann és Anthony Qulnn főszereplésével filmváltozatban is elkészült. A Miro Procházka fordította színda­rabot Ottó Katusa rendezésében első alkalommal mutatták be Szlovákiában. színvonalas, s ha törekszik ls színpa­di hatásra, sohasem ízléstelen és ol­csó eszközökkel, jóllehet Glazunov ze­néje helyenként szinte felkínálja eze­ket a megoldásokat. A rendezés sí­kerét nagyban elősegíti P. Gábor egy­szerű, de megfelelő légkört teremtő díszletei és Ľudmila Purkyňová élénk, harmonikus színhatású jelmezei. A BALETTEGYÜTTESBEN a jól si­került Sztravinszkij-balett után most ismét bizonyságot tett jó technikai felkészültségéről és valóban színvona­las teljesítményt nyújtott. A címsze­repben Florentína Lojekovát, illetve Žofia ČeTveňákovát láthattuk. Lojeko­vá tánca tömörebb, zártabb egységre törekszik, technikailag szigorú pon­tossággal kidolgozott, míg íerveňá­kovánál ösztönösebb és nagyobb emo­cionális átélést tapasztaltunk. Títus PomSár Kálmán lovagja technikai biz­tonságával, s kifejezési eszközeinek széles skálájával vonja magára a fi­gyelmet, ámbár az alternáló Ján Ha­lama is joggal tart érdeklődésre szá­mot. Abderachman szerepében Ondrej Halász és Vladimír Marek egyaránt nagy tetszést arattak kitűnő jellemáb­rázolásukkal. Ugyanez vonatkozik az Arslant megszemélyesítő Fero Dvor­skíra is. De Doris grófnő szerepében Jitka Mňačková és Hilda Kramolišo­vá váltakoznak. Jozef Zajko és Vladi­mír Marek II. András király kisebb szerepében szintén jó teljesítményt nyújtanak. A számos táncszám közül elismerést érdemel Jitka Mftačková és Ján Halama spanyol kettőse, valamint Trúda Boudová és Tornál Ivan bril­liáns magyar tánca. A ZENEI betanítás Adolf Vykydal megbízható Jó munkáját dicséri — vezetésével a zenekar Glazunov igény­telen vezérkönyvét megfelelő színvo­nalon, kifogástalanul tolmácsolta. A. G. A címszerepet Claire Zachanassian szerfölött igényes szerepét NacTa K o­tršová alakította, 111 szerepét Ján Bzdúchra bízták. Mindketten fi­gyelemreméltó alakítást nyújtottak, Nem mindennapi jellegzetessége a a színdarabnak a szokatlanul népes szereposztás: 34 színészt, azonkívül kórust juttat szóhoz. A többi jelenté­keny alakításban Zolo Lászlót, Fran­tišek Dadejt, Peter Mackót, Jozef Ho­dorovskýt, Marián Kleist, Hanna Gris­sovát és Lujza Grossovát láttuk. „Az öreg hölgy látogatása" vitatha­tatlanul az utóbbi években a legfigye­lemre méltóbb és legérdekesebb szín­házi esemény Kelet-Szlovákiában. A bemutató nagy sikere dicséri az Állami Színház kezdeményezését, hi­szen a modern drámairodalom egyik legjelentősebb alkotásával lépett a közönség elé. (tä) A SERDÜLŐKOR NEMI PROBLÉMÁI A SERDÜLŐKOR nevelési problé­máit súlyos hiba lenne kizárólag a nemi kérdésekre korlátozni. Ám kel­lő figyelmet kell szentelnünk a sze­xuális nevelés kérdéseinek, mert a szülők és a nevelők éppen ezen a területen hibáznak a legtöbbet. Leg­nagyobb fogyatékosságunk e téren, hogy még mindig nincs komoly, ál­talánosan elfogadott és bevezetett rendszerünk a szexuális nevelésre és felvilágosításra. A családon belül a felnőttek nem beszélnek a serdülőkkel bizonyos dolgokról, mondván, hogy amit kell, azt úgyis megtudja a gyermek az is­kolában. Az iskolában valóban sok mindent megtanul a gyermek, megis­meri a világot és a társadalom ti­tokzatos és furcsa dolgainak össze­függéseit, — de önmagáról, az em­beri test anatómiáján és higiéniáján kívül alig tud meg valamit. A taní­tók és a tanárok között is csak rit­kán akad olyan egyéniség, aki a kö­telező tantervben és nevelési feladato­kon túl is hajlandó elmélyülni né­hány élettani, szociológiai, orvosi és biológiai szakkönyvben, hogy a ser­dülőkorú fiúkkal és lányokkal teljes odaadással foglalkozhassék. A gyer­mek szexuális nevelése tehát otthon és az iskolában egyaránt Igen hiá­nyos. A kül- és belföldi szakemberek kutatásai szerint a legtöbb esetben nem is a felnőttek világosítják fel őket a nemi kérdésekről. Több szer­ző adatai megegyeznek abban, hogy a gyermekeknek csupán 4—20 száza­léka kap otthon felvilágosítást, 3—4 százaléka az iskolában, 40 százaléka játszópajtásai, vagy tanulőtársai kö­rében, a többiek pedig könyvekből vagy egyéb forrásokbői szerzik érte­süléseiket. A gyermekek 60 százalé­ka 14. életéve előtt szerzi meg érte­süléseit. Ám itt nemcsak felvilágosításról van szó, hanem nevelésről és a gyer­mek, a serdülő fiú és lány életfelfo­gásának és magatartásának kialakí­tásáról ls, S nemcsak azt kell ki­puhatolnunk, illetve felismernünk, hogy mi érdekli a gyermeket, hanem azt is, amin már túl van, ami bántja vagy aggasztja. Ebben a korban a nevelésnek arra kell irányulnia, hogy a gyermeknek megmagyarázza a szervezet testi és lelki átalakulásának lényegét, megte­remtse és kifejlessze az egyénnek a más neműek iránti helyes viszonyát és felvilágosítsa a serdülőket a férfi és a nő nemi együttélésének értelmé­ről és felelősségéről is. Előző, a gyer­mekek nemi kérdéseiről szóló cik­kemben már rámutattam annak fon­tosságára, hogy a nemi nevelést az iskola előtti korban és az iskolai évek kezdetén kell jellemformáló példamutatással és a valóságnak megfelelő korhoz mért válaszadással elkezdenie. Ha így folyik a nevelés, később nem okoz majd nehézséget a szülőknek és a nevelőknek a ser­dülők tárgyilagos és rendszeres irá­nyítása. Ugyanis a serdülőkor nemi kérdéseiben azért kell tisztán lát­nunk, hogy a serdülőknek ne csak válaszolhassunk a kérdéseikre, ha­nem problémákat is vethessünk fel előttük s ezáltal aktívan befolyásol­juk a nemiségről és a nemi életről kialakulóban levő felfogásukat. MINDENEKELŐTT azt kell tudato­sítanunk, hogy a lányok és fiúk szer­vezetének fejlődését olyan jelensé­gek kísérik, melyek következtében a gyermekek egyik napról a másikra nőknek, illetve férfiaknak tekintik magukat. S nem is állnak távol az igazságtól. A két nem legpozitívabb jellemvonásait hangsúlyozva elérhet­jük, hogy a serdülők komolyan ve­gyék a felkészülést az életre, a tanu­lást, a testkultúrát, a férfias és nőies kedvteléseket és a társadalmi helyt­állást. Igen fontos, hogy az ifjúi kép­zelőerőt, a tennivágyást, a felhalmo­zott energiát olyan tevékenységgel kössük le, ami a fejlődő fiú és lány számára érdekes, hasznos és szóra­koztató, hogy ne a nemiség legyen a fiatalok gondolatainak és tevékeny­ségének középpontjában. A serdülőkorban a fiúk ivarszervük működését már erotikus elképzelé­seik és vágyaik megvalósulásának szemszögéből vizsgálják. Kezdetben kissé megijednek az éjjeli magömlés­től, de midőn az erotikus álmok kísé­retében megismétlődik, már tudják, hogy a folyamat férfiúi öntisztulásuk természetes módja. A magömlés nem­csak a kamaszkorban, hanem az érett férfikorban is bekövetkezhet, ha az ember önmegtartóztató életet él egy ideig, vagy akár tartósan is. A fel­nőtteknek és a rájuk bízott serdülő mmmmmmmmmmmmmmm i fiataloknak ezzel kapcsolatban tud­niuk kell egyetmást az önfertőzésről. A fiúk rájönnek, vagy mások vezetik rá őket arra, hogy bizonyos körülmé­nyek izgalmi állapotba hozhatják nemzőszervüket, s így például eroti­kus tartalmú olvasmányokkal, képek­kel, gondolatokkal stb, nemi ingert váltanak ki. Ha a serdülő természe­tesnek tekinti ezeket a változásokat, azok megjelenését, különösebben nem kíváncsiskodik, s nem keres al­kalmat felnőttsége korai igazolására. Azokat a gyermekeket, akikre ez a változás negatív hatást gyakorol, rendkívül tapintatosan kell felvilágo­sítanunk, s nem megszégyeníteni. Nem árt tudni azt sem, hogy az első szerelem hatására a kamasz hamaro­san abbahagyja ezeket a túlzásokat, hisz egész lelkiségét, gondolatalt ä szerelem tölti be. LÁNYOKNÁL a menstruáció nem párosul erotikus képzetekkel, de az édesanyáknak és lányaiknak is tud­niuk kell, hogy megjelenése már a nemi érettség kezdetét jelenti. Ebben a korban a lányoknak már feltétle­nül ismerniük kell' nemcsak az ivar­szervek higiéniáját, hanem a menst­ruációs naptár vezetésének egész­ségügyi jelentőségét is. A megfele­lően előkészített előadás alkalmával meggyőződhetünk róla, hogy az ana­tómiát és a menstruációt érintő kér­déseken kívül nagy számban fordul­nak elő (persze névtelenül) a fogam­zást és a fogamzásgátlást érintő kérdések is. Nem áll ellentétben az ifjúság iskolai oktatásával és nevelé­sével, ha már a 13 éves kamaszok­nak a módszertani elvek és az eszté­tikai érzék tiszteletben tartása mel­lett — feltárjuk a fogamzás „titkát", amit a 14—15 esztendős, testileg és értelmileg fejlett lányoknál szinte el­maradhatatlannak tartok. Gondoljunk arra, hogy e lányok nagy része gyakran már ebben a korban kikerül az életbe s szülei és testvérei védel­me nélkül kell szembenéznie isme­retlen veszélyekkel. NEM ARRŐL VAN SZŐ, hogy bizal­matlanságot tápláljunk a fiatalság­ban a durva felnőttek, az idegenek iránt. Az orvosi és az igazságügyi gyakorlat azonban teljes mértékben azt az állítást igazolja, hogy ez ideig keveset törődtünk az életbe kikerülő lányok kioktatásával, a szakiskolákba és az internátusokba kerülők felvilá­gosításával. Szerintem a 13—15 éves lányoknak feltétlenül tudniuk kell, hogy törvény védi őket minden illet­lenül tolakodóan, vagy erőszakosan viselkedő férfival, illetve nővel szem­ben (ez a fiúkra is vonatkozik). Azt is tudniuk kell, hogy törvény bün­teti azokat is, akik erőszakot alkal­maznak akár 15 esztendőnél idősebb személyek ellen. Egyaránt tisztában kell lenniük a fiúknak és lányoknak azzal is, hogy a felnőttek körében akadnak beteges hajlamú egyének, akik szerelmi vá­gyuk alanyául magukkal egynemű gyermekeket szoktak kiszemelni vagy akár másnemüekkel érintkeznek, meg nem engedett módon. A ránk bízott gyermekeknél és fiataloknál el kell érnünk, hogy ne bízzanak vakon az Idegen ígéreteiben, ne üljenek fel csalogatásuknak, ne menjenek isme­retlen egyénekkel elhagyatott he­lyekre, ne fogadjanak el tőlük ajándékokat, ételt, italt, torkosságot. Fennáll annak a veszélye, hogy a fiatalok durva élvhajhász, kéjenc em­berekkel kerülhetnek össze, akik is­merik a módját, hogy a gyanútlan kamaszt levegyék a lábáról, vagy al­kohollal szabadítsák meg gátlásai­tól a fiatal lányt. A nemi nevelés és felvilágosítás lényege és értelme, hogy a serdülő­korú fiúk és lányok megfelelő elő­készítésével megvédjék őket a meg­lepetésektől és a buktatóktól. A serdülés kora hosszú, csaknem egy évtizedig tart. A fiúk és lányok többsége a serdülőkor második és harmadik szakaszában megszokja az önállóságot, nem szívesen veszi, ha beleszólnak a dolgába, kiváltképpen, ha nemi és szerelmi kapcsolatról van szó. Pedig a felnőtteknek, az egész társadalomnak van még itt beleszó­lása. A serdülő fiatalok ugyanis sok­szor nem veszik tekintetbe, hogy bár testük, szervezetük már érett arra, hogy szülőkké váljanak, ám társadal­milag és gazdaságilag még nincsenek azon a fokon, — még nem szerezték meg a képesítést, nem töltötték le a katonaidőt stb. —, hogy szülői kül­detésüknek minden tekintetben eleget tegyenek. EBBŐL KÖVETKEZIK válaszunk ar­ra a serdülőkori kérdésre is, hogy mikor kezdhet a fiú és a lány a test szavára is hallgatni. Akkor, ha mind­ketten úgy érzik, hogy szeretni fog­ják egymást a szerelmi vágy lecsil­lapodásán túl is és ha elég erős a szerelmük ahhoz, hogy egymásért le­mondjanak mindarról a kényelemről és önállóságról, amit közös boldogu­lásuk érdekében fel kell áldozniuk. Dr. Szántó György, Prievidza Kitettük az ablakba a SZOBA KIADÓ feliratú cédulát, másnap Mr. Hy­de becsengetett hozzánk. Anyám most adott ki elő­ször szobát, és nem is gon­dolt rá, hogy előleget, meg ajánlásokat kérjen. •— A szoba teljes mér­tékben megfelel igényeim­nek — jelentette ki meg­tekintés után Mr. Hyde előkelően. — Még ma es­te elhozatom a bőröndjei­mét, meg a könyveimet. Mr. Hyde nagyon hamar alkalmazkodott hozzánk. Mindtg mondott valami tréfásat a gyerekeknek, és ahányszor anyámmal ösz­szetalálkozott az előszo­bában, illő tisztelettel kö­szöntette. Apám is meg­szerette. Mr. Hyde járt Norvégiában, és eltársal­gott vele az ottani pom­pás horgászlehetőségekről. Csak Jenny nagynéném­nek nem tetszett a dolog. — Mikor fogja Mr. Hyde a lakbért kifizetni? — kér­dezte a néni, aki penziótu­lajdonos volt. — Nem lehet zaklatni — válaszolta anyám. — Bizo­nyára rövidesen kifizeti. Jenny néni az orrát fin­torgatta. — Fordult már elő olyasmi, hogy valakin nem lehetett bevasalni a pénzt — közölte vésztjóslóan. — Ne képzeljétek, hogy az ilyenektől járó lakbérből olyan könnyű új kabátot vásárolni. Hogy ez tisztes­séges, becsületes ember? No. rrnjd meglátjuk Minket. gyerekPkť! nyug­talanított ez a beszéd, Jiisz anyám éppen azért KATHRIN FORBES: AZ ALBÉRLŐ adta ki a szobát, mert té­likabátot akart venni ma­gának. De ő csak mulatott hosszúra nyúlt arcunkon. — Ostobaságokat fe­csegsz — szidta a nénit és kávét főzött nekt. Mikor beállt az esős idő, anyánk aggódott, hogy Mr. Hyde átfázik hideg szobá­jában. Kérte apámat, hív­ja meg Mr Hydét le­gyen velünk esténként a meleg konyhában. Testvé­reim, meg én a függőlám­pa alatt leckénket csinál­tuk, apa és Mr. Hyde pi­pázott, a tűzhely mellett. Anyám a régi hintaszékben ülve rongyos harisnyáin­kat foltozta. Mr. Hyde gyakran segí­tett Nels bátyámnak a la­tinban, és tanácsokat adott neki tanulmányait illető­leg. Nels belejött a tanu­lásba, s már nem kérte apát, vegye ki az iskolá­ból és adja tanoncnak. Amikor megcsináltuk a leckénket, Mr. Hyde az uta­zásairól és a kalandjairól mesélt, ľ 1 olyan sok min­dent látottI Szavai nyo­mán szinte megelevene­dett a történelem és a földrajz. Mr. Hyde Oxford­ban is megfordult, és be­járta az egész világot. Egy este Dickens mű­veiből olvasott fel nekünk. Nemsokára szokássá vált, hogy Mr. Hyde estén­ként megjelent valamelyik könyvével és felolvasott belőle. Anyám is nagy örömmel figyelte. A Copperfield Dávid után Shakespeare műveit hozta. Dallamos, mély hangja volt, és olyan gyö­nyörűen olvasott, mint egy színész. Emiatt még szép időben sem kívánkoz­tunk esténként az utcára játszani. Anyám örült, mert nem szerette, ha el­kószáltunk. Bátyám sem csavargott az utcagyere­kekkei, s így azon az es­tén, amikor a kölykök be­törtek Mr. Dillon üzleté­be, Nels velünk ült otthon. Walter Scottra ls sor ke­rült. Mr. Hyde éppen az Ivanhoeval ismertetett meg minket, amikor sürgönyt hozott neki a postás. — Sajnos, el kell utaz­nom — közölte anyámmal. — A könyveimet a gyere­kekre hagyom. Tartozá­saim fejében pedig itt ez a csekk. Es még egyszer fogadják köszönetemet a vendégszeretetért. Nagyon fájt, hogy Mr. Hyde elmegy tőlünk, de azért boldog izgalommal cipeltük be könyveit a konyhába. Jó sok volt. El­olvastunk néhány címet: Hiúság vására, Alice Cso­daországban, Twist Olivér, Szentivánéjt álom. Anyám gondosan leporolta őket, és azt mondta: •—• Nagyon sokat tanul­hatunk majd belőlük. Nels minden este jelolvashat, ahogyan Mr. Hyde tette, mert nekt is kellemes hangja van. Nels elpirult örömében, és a szeme felragyogott. Anyám megmutatta Mr. Hyde csekkét Jenny néni­nek. — Látod — mosolygott — most mégis megvehe­tem az új kabátot. Bosszantó dolog volt, hogy Jenny néni még min­dig ott ült nálunk, ami­kor berobogott Mr. Kruper, aki a vendéglő és sütöde tulajdonosa volt az utcánk­ban. — Ez a Hyde közönsé­ges szélhámos — kiáltot­ta dühösen. — Nézzék meg a csekket, amit adott. Hamis, a bankban azt mondták, mindenütt hamis csekkel fizetett. Jenny néni diadalmas tekintettel kapta fel a fe­jét, mtntha azt mondaná: „Lám, én előre figyelmez­tettelek benneteket." — Maguknak ls renge­teggel tartózik, ugye? — kérdezte Mr. Kruper. Anyám ránk pillantott. Tekintete bátyámon pi­hent meg. — Olvass fel nekünk — mondta lágyan — olvass az Ivanhoe-ból. Aztán odalépett a tűz­helyhez, és bedobta a csekket a lángok közé. — Nem — válaszolta, Mr. Krupernek —, nekünk nem tartozik semmivel... (Szirmai Marianna fordítása) DÜRRENMATT-BEMUTATÓ 1965. április 1. * ÜJ SZŐ 7

Next

/
Thumbnails
Contents