Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-01 / 90. szám, csütörtök

RAYMONDA a Szlovák Nemzeti Színházban GLAZUNOV MESE-BALETTJE, a Rayínonda 60 éves pályafutása alatt eléggé elterjedt és jelentős népszerűségre tett szert. Ami a közkedveltséget Illeti, méltán versenyre kelhet, Csajkovszkij, Prokofjev és Aszafjev balettjeivel, s ma már általában a klasszikusok közé számítják. Sajnos a közismertség és a népszerűség nem mindig tekinthető a művészi érték kritériumának. A könyörtelenül rohanó idő — amely az Igazi értékek legtévedhetetlenebb kritikusa — ma mind jobban kidomborítja a Raymonda árnyoldalait. S egyre bizonyosabbak vagyunk abban, hogy a csodálat mégis csak elhamarkodott, s az elismerés eléggé érdemtelen volt. A balett értékét Illető kétségek elsősorban Glazunov zenéje nyomán támadtak, amelyből éppen a személyiség varázsa s az eredetiség fémjelzése hiányzik. Glazunov eklekticizmusa itt meglehetősen szembetűnő formát ölt, s helyenként csakugyan mértéktelenül túlteng. A Raymonda zenéjében több-kevesebb Ízléssel keveredik mindaz, ami a 19. század zenéjében nagy volt Schumanntől kezdve MendelsA SZOCIALISTA IRODALOM KIÁLLÍTÁSA Magyar, orosz, cseh, szlovák, lengyel, román, angol, francia, olasz és német nyelvű szakmunkák gazdag választéka fogadja a látogatót. Megtalálhatjuk itt Saint Simon, Owen, Fourier, Herbert Spencer, Hegei, Plehanov, Gramsci, Marx, Engels és Lenin müveit. Az osztrák Ernst Fischer, A fiatal nemzedék problémáit, Westermarck A házasság történetét, Guyau A vallás szociológiáját, J. Wiatr A hadsereget, társadalmat és politikát az USA-ban elemzi. Izgalmasan érdekes címek ragadják meg a nézőt. így: Az emberi együttélés feltételei, A háborúról és békéről, A hatalom és békéről, Az ipari társadalomról, majd egy korbírálő tanulmány a Kis ember történetéről s egy másik lelki életről, és Milyen jövő vár az emberre? — A távoli földrészek problémáiról szóló kötetek a Fekete-Afrika politikai rendszerével, az indiai nők helyzetével, egy hágai kiadás Báli életéről, egy, másik a? Egyesült Álla'tíi&k magányos tömegéve! foglalkozik. — Külön csoportot' képeg a mftvészet. Egy finn'szerző a művészet eredetét taglalja, a pesti Molnár Antal A zenetörténet szociológiájáról, Almássy A színjáték és társadalomról, Durand a Mozi és a közönségről elmélkedik. Stromberger A festészet és kenyérkeresetről Ir. Az említettek csak töredékét képezik a sokrétű anyagnak. A művek bármelyike kikölcsönözhető a kiállítás befejeztével. BÄRKÁNY JENÖNE sohnig, de főleg a Liszt- és Csajkovszkij-hatás jelentenek külön fejezetet. Ez a „koktélszerűség" főleg a dallamvezetésben kerekedik fölül, amely Glazunovnál túlságosan általános, fülbemászó operett, illetve szalon-jelleggel bír, továbbá a hangszerelésben, és egészben véve nem egységes stílusában. Azonban mindeme fogyatékosságok ellenére sem tagadhatjuk Glazunov néhány előnyös tulajdonságát, amelyek kezeskednek a Raymonda létjogosultságáért. Itt mindenekelőtt arra a kifinomult érzékre gondolunk, amely kiválasztja a leghatásosabb színpadi formákat, s a fejlett mozgásérzékre, amelyet a zene ritmikája a lehető legnagyobb mértékben támogat. A legkevésbé sem drámai, könnyedén kiegyensúlyozott szövegkönyv számtalan lehetőséggel kecsegtette a szerzőt, hogy a jól bevált hagyományosan hatásos balettszámok özönével lássa el a színpadot. „A Raymondában sokkal több az igazi tánc, mint más egész estét betöltő balettekben" — mondotta Maja Pliszeckája, s ezzel bizony fején találta a szöget. AZ ÜJ RAYMONDÄT Jozef Zajko rendezte, s ő volt a koreográfus is. Koreográfiája mindenben Glazunov muzsikájából indul ki, s mind a szóló számokban, mind pedig a karjelenetekben a mozgás, a tánc kifejezőerejét igyekszik aláhúzni, ami általában sikerült is. Zajko — nagyon helyesen — a történetben nem keresi a drámát — amelyet végső fokon a drámainak egyáltalán nem mondható glazunovi zene kíséretével ki sem tudná táncban fejezni. Zajko úgy rendezi a Raymondát, mint hagyományos balettszámok sorozatát, azzal a céllal, hogy koreográfiailag hatásosan és pontosan kifejezze a zenét. A rendezés kifogástalan, professzionálisan Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg és kísérte a kassai Állami Színház legutóbbi bemutatóját. Nem csoda: Friedrich Dürrenmatt, világviszonylatban is kiemelkedő svájci drámaíró nem kevésbé világhírűvé vált „Az öreg hölgv látogatása" című kétfelvonásos tragikomédiáját tűzte műsorra — tegyük hozzá — igen bátran a színház prózai társulata. Ez a színdarab má világszerte zsúfolt nézőtereket biztosít, rendkívül merész, nem várt fordulatokban bővelkedő cselekménye az első pillanattól az utolsóig hatalmába keríti a nézőt. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy nemrégiben Ingrid Bergmann és Anthony Qulnn főszereplésével filmváltozatban is elkészült. A Miro Procházka fordította színdarabot Ottó Katusa rendezésében első alkalommal mutatták be Szlovákiában. színvonalas, s ha törekszik ls színpadi hatásra, sohasem ízléstelen és olcsó eszközökkel, jóllehet Glazunov zenéje helyenként szinte felkínálja ezeket a megoldásokat. A rendezés síkerét nagyban elősegíti P. Gábor egyszerű, de megfelelő légkört teremtő díszletei és Ľudmila Purkyňová élénk, harmonikus színhatású jelmezei. A BALETTEGYÜTTESBEN a jól sikerült Sztravinszkij-balett után most ismét bizonyságot tett jó technikai felkészültségéről és valóban színvonalas teljesítményt nyújtott. A címszerepben Florentína Lojekovát, illetve Žofia ČeTveňákovát láthattuk. Lojeková tánca tömörebb, zártabb egységre törekszik, technikailag szigorú pontossággal kidolgozott, míg íerveňákovánál ösztönösebb és nagyobb emocionális átélést tapasztaltunk. Títus PomSár Kálmán lovagja technikai biztonságával, s kifejezési eszközeinek széles skálájával vonja magára a figyelmet, ámbár az alternáló Ján Halama is joggal tart érdeklődésre számot. Abderachman szerepében Ondrej Halász és Vladimír Marek egyaránt nagy tetszést arattak kitűnő jellemábrázolásukkal. Ugyanez vonatkozik az Arslant megszemélyesítő Fero Dvorskíra is. De Doris grófnő szerepében Jitka Mňačková és Hilda Kramolišová váltakoznak. Jozef Zajko és Vladimír Marek II. András király kisebb szerepében szintén jó teljesítményt nyújtanak. A számos táncszám közül elismerést érdemel Jitka Mftačková és Ján Halama spanyol kettőse, valamint Trúda Boudová és Tornál Ivan brilliáns magyar tánca. A ZENEI betanítás Adolf Vykydal megbízható Jó munkáját dicséri — vezetésével a zenekar Glazunov igénytelen vezérkönyvét megfelelő színvonalon, kifogástalanul tolmácsolta. A. G. A címszerepet Claire Zachanassian szerfölött igényes szerepét NacTa K otršová alakította, 111 szerepét Ján Bzdúchra bízták. Mindketten figyelemreméltó alakítást nyújtottak, Nem mindennapi jellegzetessége a a színdarabnak a szokatlanul népes szereposztás: 34 színészt, azonkívül kórust juttat szóhoz. A többi jelentékeny alakításban Zolo Lászlót, František Dadejt, Peter Mackót, Jozef Hodorovskýt, Marián Kleist, Hanna Grissovát és Lujza Grossovát láttuk. „Az öreg hölgy látogatása" vitathatatlanul az utóbbi években a legfigyelemre méltóbb és legérdekesebb színházi esemény Kelet-Szlovákiában. A bemutató nagy sikere dicséri az Állami Színház kezdeményezését, hiszen a modern drámairodalom egyik legjelentősebb alkotásával lépett a közönség elé. (tä) A SERDÜLŐKOR NEMI PROBLÉMÁI A SERDÜLŐKOR nevelési problémáit súlyos hiba lenne kizárólag a nemi kérdésekre korlátozni. Ám kellő figyelmet kell szentelnünk a szexuális nevelés kérdéseinek, mert a szülők és a nevelők éppen ezen a területen hibáznak a legtöbbet. Legnagyobb fogyatékosságunk e téren, hogy még mindig nincs komoly, általánosan elfogadott és bevezetett rendszerünk a szexuális nevelésre és felvilágosításra. A családon belül a felnőttek nem beszélnek a serdülőkkel bizonyos dolgokról, mondván, hogy amit kell, azt úgyis megtudja a gyermek az iskolában. Az iskolában valóban sok mindent megtanul a gyermek, megismeri a világot és a társadalom titokzatos és furcsa dolgainak összefüggéseit, — de önmagáról, az emberi test anatómiáján és higiéniáján kívül alig tud meg valamit. A tanítók és a tanárok között is csak ritkán akad olyan egyéniség, aki a kötelező tantervben és nevelési feladatokon túl is hajlandó elmélyülni néhány élettani, szociológiai, orvosi és biológiai szakkönyvben, hogy a serdülőkorú fiúkkal és lányokkal teljes odaadással foglalkozhassék. A gyermek szexuális nevelése tehát otthon és az iskolában egyaránt Igen hiányos. A kül- és belföldi szakemberek kutatásai szerint a legtöbb esetben nem is a felnőttek világosítják fel őket a nemi kérdésekről. Több szerző adatai megegyeznek abban, hogy a gyermekeknek csupán 4—20 százaléka kap otthon felvilágosítást, 3—4 százaléka az iskolában, 40 százaléka játszópajtásai, vagy tanulőtársai körében, a többiek pedig könyvekből vagy egyéb forrásokbői szerzik értesüléseiket. A gyermekek 60 százaléka 14. életéve előtt szerzi meg értesüléseit. Ám itt nemcsak felvilágosításról van szó, hanem nevelésről és a gyermek, a serdülő fiú és lány életfelfogásának és magatartásának kialakításáról ls, S nemcsak azt kell kipuhatolnunk, illetve felismernünk, hogy mi érdekli a gyermeket, hanem azt is, amin már túl van, ami bántja vagy aggasztja. Ebben a korban a nevelésnek arra kell irányulnia, hogy a gyermeknek megmagyarázza a szervezet testi és lelki átalakulásának lényegét, megteremtse és kifejlessze az egyénnek a más neműek iránti helyes viszonyát és felvilágosítsa a serdülőket a férfi és a nő nemi együttélésének értelméről és felelősségéről is. Előző, a gyermekek nemi kérdéseiről szóló cikkemben már rámutattam annak fontosságára, hogy a nemi nevelést az iskola előtti korban és az iskolai évek kezdetén kell jellemformáló példamutatással és a valóságnak megfelelő korhoz mért válaszadással elkezdenie. Ha így folyik a nevelés, később nem okoz majd nehézséget a szülőknek és a nevelőknek a serdülők tárgyilagos és rendszeres irányítása. Ugyanis a serdülőkor nemi kérdéseiben azért kell tisztán látnunk, hogy a serdülőknek ne csak válaszolhassunk a kérdéseikre, hanem problémákat is vethessünk fel előttük s ezáltal aktívan befolyásoljuk a nemiségről és a nemi életről kialakulóban levő felfogásukat. MINDENEKELŐTT azt kell tudatosítanunk, hogy a lányok és fiúk szervezetének fejlődését olyan jelenségek kísérik, melyek következtében a gyermekek egyik napról a másikra nőknek, illetve férfiaknak tekintik magukat. S nem is állnak távol az igazságtól. A két nem legpozitívabb jellemvonásait hangsúlyozva elérhetjük, hogy a serdülők komolyan vegyék a felkészülést az életre, a tanulást, a testkultúrát, a férfias és nőies kedvteléseket és a társadalmi helytállást. Igen fontos, hogy az ifjúi képzelőerőt, a tennivágyást, a felhalmozott energiát olyan tevékenységgel kössük le, ami a fejlődő fiú és lány számára érdekes, hasznos és szórakoztató, hogy ne a nemiség legyen a fiatalok gondolatainak és tevékenységének középpontjában. A serdülőkorban a fiúk ivarszervük működését már erotikus elképzeléseik és vágyaik megvalósulásának szemszögéből vizsgálják. Kezdetben kissé megijednek az éjjeli magömléstől, de midőn az erotikus álmok kíséretében megismétlődik, már tudják, hogy a folyamat férfiúi öntisztulásuk természetes módja. A magömlés nemcsak a kamaszkorban, hanem az érett férfikorban is bekövetkezhet, ha az ember önmegtartóztató életet él egy ideig, vagy akár tartósan is. A felnőtteknek és a rájuk bízott serdülő mmmmmmmmmmmmmmm

i fiataloknak ezzel kapcsolatban tudniuk kell egyetmást az önfertőzésről. A fiúk rájönnek, vagy mások vezetik rá őket arra, hogy bizonyos körülmények izgalmi állapotba hozhatják nemzőszervüket, s így például erotikus tartalmú olvasmányokkal, képekkel, gondolatokkal stb, nemi ingert váltanak ki. Ha a serdülő természetesnek tekinti ezeket a változásokat, azok megjelenését, különösebben nem kíváncsiskodik, s nem keres alkalmat felnőttsége korai igazolására. Azokat a gyermekeket, akikre ez a változás negatív hatást gyakorol, rendkívül tapintatosan kell felvilágosítanunk, s nem megszégyeníteni. Nem árt tudni azt sem, hogy az első szerelem hatására a kamasz hamarosan abbahagyja ezeket a túlzásokat, hisz egész lelkiségét, gondolatalt ä szerelem tölti be. LÁNYOKNÁL a menstruáció nem párosul erotikus képzetekkel, de az édesanyáknak és lányaiknak is tudniuk kell, hogy megjelenése már a nemi érettség kezdetét jelenti. Ebben a korban a lányoknak már feltétlenül ismerniük kell' nemcsak az ivarszervek higiéniáját, hanem a menstruációs naptár vezetésének egészségügyi jelentőségét is. A megfelelően előkészített előadás alkalmával meggyőződhetünk róla, hogy az anatómiát és a menstruációt érintő kérdéseken kívül nagy számban fordulnak elő (persze névtelenül) a fogamzást és a fogamzásgátlást érintő kérdések is. Nem áll ellentétben az ifjúság iskolai oktatásával és nevelésével, ha már a 13 éves kamaszoknak a módszertani elvek és az esztétikai érzék tiszteletben tartása mellett — feltárjuk a fogamzás „titkát", amit a 14—15 esztendős, testileg és értelmileg fejlett lányoknál szinte elmaradhatatlannak tartok. Gondoljunk arra, hogy e lányok nagy része gyakran már ebben a korban kikerül az életbe s szülei és testvérei védelme nélkül kell szembenéznie ismeretlen veszélyekkel. NEM ARRŐL VAN SZŐ, hogy bizalmatlanságot tápláljunk a fiatalságban a durva felnőttek, az idegenek iránt. Az orvosi és az igazságügyi gyakorlat azonban teljes mértékben azt az állítást igazolja, hogy ez ideig keveset törődtünk az életbe kikerülő lányok kioktatásával, a szakiskolákba és az internátusokba kerülők felvilágosításával. Szerintem a 13—15 éves lányoknak feltétlenül tudniuk kell, hogy törvény védi őket minden illetlenül tolakodóan, vagy erőszakosan viselkedő férfival, illetve nővel szemben (ez a fiúkra is vonatkozik). Azt is tudniuk kell, hogy törvény bünteti azokat is, akik erőszakot alkalmaznak akár 15 esztendőnél idősebb személyek ellen. Egyaránt tisztában kell lenniük a fiúknak és lányoknak azzal is, hogy a felnőttek körében akadnak beteges hajlamú egyének, akik szerelmi vágyuk alanyául magukkal egynemű gyermekeket szoktak kiszemelni vagy akár másnemüekkel érintkeznek, meg nem engedett módon. A ránk bízott gyermekeknél és fiataloknál el kell érnünk, hogy ne bízzanak vakon az Idegen ígéreteiben, ne üljenek fel csalogatásuknak, ne menjenek ismeretlen egyénekkel elhagyatott helyekre, ne fogadjanak el tőlük ajándékokat, ételt, italt, torkosságot. Fennáll annak a veszélye, hogy a fiatalok durva élvhajhász, kéjenc emberekkel kerülhetnek össze, akik ismerik a módját, hogy a gyanútlan kamaszt levegyék a lábáról, vagy alkohollal szabadítsák meg gátlásaitól a fiatal lányt. A nemi nevelés és felvilágosítás lényege és értelme, hogy a serdülőkorú fiúk és lányok megfelelő előkészítésével megvédjék őket a meglepetésektől és a buktatóktól. A serdülés kora hosszú, csaknem egy évtizedig tart. A fiúk és lányok többsége a serdülőkor második és harmadik szakaszában megszokja az önállóságot, nem szívesen veszi, ha beleszólnak a dolgába, kiváltképpen, ha nemi és szerelmi kapcsolatról van szó. Pedig a felnőtteknek, az egész társadalomnak van még itt beleszólása. A serdülő fiatalok ugyanis sokszor nem veszik tekintetbe, hogy bár testük, szervezetük már érett arra, hogy szülőkké váljanak, ám társadalmilag és gazdaságilag még nincsenek azon a fokon, — még nem szerezték meg a képesítést, nem töltötték le a katonaidőt stb. —, hogy szülői küldetésüknek minden tekintetben eleget tegyenek. EBBŐL KÖVETKEZIK válaszunk arra a serdülőkori kérdésre is, hogy mikor kezdhet a fiú és a lány a test szavára is hallgatni. Akkor, ha mindketten úgy érzik, hogy szeretni fogják egymást a szerelmi vágy lecsillapodásán túl is és ha elég erős a szerelmük ahhoz, hogy egymásért lemondjanak mindarról a kényelemről és önállóságról, amit közös boldogulásuk érdekében fel kell áldozniuk. Dr. Szántó György, Prievidza Kitettük az ablakba a SZOBA KIADÓ feliratú cédulát, másnap Mr. Hyde becsengetett hozzánk. Anyám most adott ki először szobát, és nem is gondolt rá, hogy előleget, meg ajánlásokat kérjen. •— A szoba teljes mértékben megfelel igényeimnek — jelentette ki megtekintés után Mr. Hyde előkelően. — Még ma este elhozatom a bőröndjeimét, meg a könyveimet. Mr. Hyde nagyon hamar alkalmazkodott hozzánk. Mindtg mondott valami tréfásat a gyerekeknek, és ahányszor anyámmal öszszetalálkozott az előszobában, illő tisztelettel köszöntette. Apám is megszerette. Mr. Hyde járt Norvégiában, és eltársalgott vele az ottani pompás horgászlehetőségekről. Csak Jenny nagynénémnek nem tetszett a dolog. — Mikor fogja Mr. Hyde a lakbért kifizetni? — kérdezte a néni, aki penziótulajdonos volt. — Nem lehet zaklatni — válaszolta anyám. — Bizonyára rövidesen kifizeti. Jenny néni az orrát fintorgatta. — Fordult már elő olyasmi, hogy valakin nem lehetett bevasalni a pénzt — közölte vésztjóslóan. — Ne képzeljétek, hogy az ilyenektől járó lakbérből olyan könnyű új kabátot vásárolni. Hogy ez tisztességes, becsületes ember? No. rrnjd meglátjuk Minket. gyerekPkť! nyugtalanított ez a beszéd, Jiisz anyám éppen azért KATHRIN FORBES: AZ ALBÉRLŐ adta ki a szobát, mert télikabátot akart venni magának. De ő csak mulatott hosszúra nyúlt arcunkon. — Ostobaságokat fecsegsz — szidta a nénit és kávét főzött nekt. Mikor beállt az esős idő, anyánk aggódott, hogy Mr. Hyde átfázik hideg szobájában. Kérte apámat, hívja meg Mr Hydét legyen velünk esténként a meleg konyhában. Testvéreim, meg én a függőlámpa alatt leckénket csináltuk, apa és Mr. Hyde pipázott, a tűzhely mellett. Anyám a régi hintaszékben ülve rongyos harisnyáinkat foltozta. Mr. Hyde gyakran segített Nels bátyámnak a latinban, és tanácsokat adott neki tanulmányait illetőleg. Nels belejött a tanulásba, s már nem kérte apát, vegye ki az iskolából és adja tanoncnak. Amikor megcsináltuk a leckénket, Mr. Hyde az utazásairól és a kalandjairól mesélt, ľ

1 olyan sok mindent látottI Szavai nyomán szinte megelevenedett a történelem és a földrajz. Mr. Hyde Oxfordban is megfordult, és bejárta az egész világot. Egy este Dickens műveiből olvasott fel nekünk. Nemsokára szokássá vált, hogy Mr. Hyde esténként megjelent valamelyik könyvével és felolvasott belőle. Anyám is nagy örömmel figyelte. A Copperfield Dávid után Shakespeare műveit hozta. Dallamos, mély hangja volt, és olyan gyönyörűen olvasott, mint egy színész. Emiatt még szép időben sem kívánkoztunk esténként az utcára játszani. Anyám örült, mert nem szerette, ha elkószáltunk. Bátyám sem csavargott az utcagyerekekkei, s így azon az estén, amikor a kölykök betörtek Mr. Dillon üzletébe, Nels velünk ült otthon. Walter Scottra ls sor került. Mr. Hyde éppen az Ivanhoeval ismertetett meg minket, amikor sürgönyt hozott neki a postás. — Sajnos, el kell utaznom — közölte anyámmal. — A könyveimet a gyerekekre hagyom. Tartozásaim fejében pedig itt ez a csekk. Es még egyszer fogadják köszönetemet a vendégszeretetért. Nagyon fájt, hogy Mr. Hyde elmegy tőlünk, de azért boldog izgalommal cipeltük be könyveit a konyhába. Jó sok volt. Elolvastunk néhány címet: Hiúság vására, Alice Csodaországban, Twist Olivér, Szentivánéjt álom. Anyám gondosan leporolta őket, és azt mondta: •—• Nagyon sokat tanulhatunk majd belőlük. Nels minden este jelolvashat, ahogyan Mr. Hyde tette, mert nekt is kellemes hangja van. Nels elpirult örömében, és a szeme felragyogott. Anyám megmutatta Mr. Hyde csekkét Jenny néninek. — Látod — mosolygott — most mégis megvehetem az új kabátot. Bosszantó dolog volt, hogy Jenny néni még mindig ott ült nálunk, amikor berobogott Mr. Kruper, aki a vendéglő és sütöde tulajdonosa volt az utcánkban. — Ez a Hyde közönséges szélhámos — kiáltotta dühösen. — Nézzék meg a csekket, amit adott. Hamis, a bankban azt mondták, mindenütt hamis csekkel fizetett. Jenny néni diadalmas tekintettel kapta fel a fejét, mtntha azt mondaná: „Lám, én előre figyelmeztettelek benneteket." — Maguknak ls rengeteggel tartózik, ugye? — kérdezte Mr. Kruper. Anyám ránk pillantott. Tekintete bátyámon pihent meg. — Olvass fel nekünk — mondta lágyan — olvass az Ivanhoe-ból. Aztán odalépett a tűzhelyhez, és bedobta a csekket a lángok közé. — Nem — válaszolta, Mr. Krupernek —, nekünk nem tartozik semmivel... (Szirmai Marianna fordítása) DÜRRENMATT-BEMUTATÓ 1965. április 1. * ÜJ SZŐ 7