Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-08 / 97. szám, csütörtök

Jli& áefeňtetéô.A zép jövedelem A palásti szövetkezet gazdasági udvara mellett Oszoly Jánost különös állatkák között találtuk. Csörgedező kis patakocska mentén kisebb-nagyobb medencékben vígan lubickolnak a nutriák. Épp főtt burgonyával traktálta őket. A nutria-farmot nemrég létesítették, de máris jó bevétellel számolnak. Most még csak 90 anyát tartanak, a süldőkkel együtt 760 darabjuk van, de hamarosan 3000-re emelkedik számuk. A nutria aránylag kis befektetéssel jó hasznot hoz. Prémjéért darabonként 200—240 koronát is kapnak. Főleg tavaszi—nyári—őszi időben a nutria megél a kertészeti hulladékból és ehhez, naponta egy-egy állat még 9 deka abrakot kap. A palástiak helyesen kihasználták a kissé ingoványos erecskét a nutriatenyésztésre. De feltehetjük a kérdést, vajon miért nem tenyésztenek nutriát (hódpatkány) más szövetkezetekben ts, ahol sok a mocsaras terület. BALLA JÓZSEF ÉRDEKESSÉGEK JUHOK MÜFOGSORRAL? Wlght angol szigeten egy állatorvos és fogtechnikus műfogakkal cserélte ki egy tízéves Juh alsó fogsorát. A különös fogműtét sikerrel járt és bizonyára messzemenő Jelentősége lesz a juhtenyésztésben, mert mindmáig nagy számú, aránylag fiatal Juh kényszervágásra kelült fogai elvesztése miatt. SZEMÜVEGES KAKASOK Forlí olasz tartomány cesenatiki farmján háromezer kakas szemüveget visel. A kakasok csőrére műanyagból készült szemüveg van erősítve, amely tompítja látásukat. Ez a módszer állítólag azért vált szükségessé, mert a kakasok gyakran verekedtek és verekedés közben több kakas elpusztult. Mióta szemüveget yiselnek, sokkal .nyugodtabbak. GALAMB OLIMPIÁT rendeztek a közelmúltban az angol fővárosban. Győztese egy négyéves Cymro nevű galamb volt — százezer más galambot utasított maga . mögé. KEDVTELÉS - SOK HASZON A kertészkedés hazánkban, különösen a városi, lakosság körében egyre nagyobb népszerűségnek "örvend. Az embereik nagyrészt kedvtelésből űzik, mert jó alkalom a munka, az egészséges mozgás és szórakozás egybekapcsolására, de a termesztők tevékenységéből jelentős haszon is származik. Az utóbbi években a kertészek családja egyre bővül. 1356-ban csak 40 000 szervezett gyümölcskertészt tartottunk nyilván, tavaly azonban számuk több mint negyedmillióra növekedett. Mindnyájan tudjuk, mennyire segíti ez a zöldség- és gyümölcsellátást. Tavaly a Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Kertészek Szövetségének tagjai 268 000 mázsa gyümölcsöt adtak közfogyasztásra. A kertész-szenvedély az Idén sem hagy alább. Hozzávetőleges becslés szerint a kistermesztők tavaly egymillió 300 ezer fát ültettek ki. Többet is kiültettek volna, mert az érdeklődés nagyobb volt, de sajnos nem volt elég iiitetőfa, főleg

1 alma- és körteoltvány hiányzott. A kiültetett fák egy része az idén és a következő években már teremni fog. Április 10—11-én tartják Prágában a Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Kertészek Szövetségének III. országos kongresszusát. A kertészek tevékenysége a kongresszus előtt tovább fokozódik. A becslések szerint az idén mintegy 750 hektár parlagon heverő földet ültetnek be gyümölcsfával. A szövetség tagjai védnökséget vállaltak az EFSZ-ek, állami gazdaságok és nemzeti bizottságok tulajdonában levő mintegy 1700 hektárt kitevő gyümölcstelepítvények felett. A kiöregedett, elavult telepítvényeket kb. 170 ezer fát, jóltermő fajtával cserélnek ki. A kistermesztők kedvteléséből származó termés minden bizonnyal jelentősen hozzájárul gyümölcsellátásunk biztosításához. (pl) AZ IPOLY SZABÁLYOZÁSA és o vízgazdálkodás mego'dosánok távlatai Az Ipoly-mellék mezőgazdasági és ipari termelésének fellendítése és a lakosság életszínvonalának emelése szempontjából igen fontos a folyó szabályozása. A problémával a kormány és a párt legfelsőbb szervei is foglalkoztak, s az elmúlt évben megszülettek az első elképzelések. A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala tavaly októberben Losoncon értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az összes érdekelt szervek és szervezetek, s amelyen elbírálták az Ipoly szabályozására s a vidék vízgazdasági és meliorációs rendezésére kidolgozott tervezetet. A Bratislaval Vízgazdasági Fejlesztési Igazgatóság által kidolgozott tanulmány Lehetővé teszi a vízrendészeti ős meliorációs beavatkozások komplex végrehajtását. Az Ipoly vízgyűjtő területéből, 5151 négyzetkilométerből, mintegy 3649 négyzetkilométer hazánik területére esik. A folyó medrének hossza mintegy 250 kilométer. Az Ipoly mente talajának aránylag kevés a víztároló képessége. A folyó hegyes vidéken ered, s e környéken kevés az erdő. Ennek következtében a csapadék gyorsan elfolyik. Az Ipoly alsó folyása pedig vízben bővelkedik. Az említett oikok miatt az Ipoly vízállása itt rendkívül változó. A legalacsonyabb vízállás idején Ipolyszaikállas mellett már 0,5 köbméter átömlést is mértek másodpercenként. A 100 évi átlagos vízbőség ezzel szemben 560 köbméter másodpercenként. Az Ipoly középső és alsó folyásán viszont a felgyülemlett víz meglehetősen lassan folyik be a Dunába. Vízbőség idején e részeken gyakran megárad és árvizet okoz. Az Ipoly mentén hazánkban mintegy 11 300 hektár földet fenyeget árvízveszély. További 4200 hektárt időnként a mellékfolyók öntenek el. Az árvizek a tavaszi időszakban általában 27, nyáron pedig 10 napig tartanak. A gyakori árvíz miatt nagy kiterjedésű, kitűnő termőképességű talaj nem művelhető meg belterjesen. Az Ipoly és mellékfolyói a becslés szerint évi 16 millió kárt csinálnak. Az árvízveszély megszüntetésére több Javaslat készült, melyekből kiválasztották a beruházás szempontjából legjövedelmezőbb megoldást. A végső javaslatokban elsősorban nem a rendszeres beavatkozásokra irányuló munkákat részesítették előnyben. Ide tartozik például a tekervényes folyómeder szabályozása, mellyel egyúttal megfelelő töltés anyag nyerhető a védőgát felépítésére. Ennél a megoldásnál szintén két lehetőséget vettek számításba: • Nem rendszeres beavatkozások; víztárolók létesítése, amelyek feltartóztatnák a vízfelesleget, csökkentve az árhullám nagyságát. Az elképzelés megvalósításával csökkenthető továbbá az újonnan javasolt egyenes folyómeder nagysága. • Az Ipoly folyásának egyjnástól nem rendszeres beavatkozásokból álló rendezése víztárolók nélkül. A létesítendő víztárolók (Brezničkán, Rárósmúlyadon) közhasznú víztartályok lennének. Egyrészt feltartóztatnák az árvizeket, másrészt a mezőgazdasági termelés, az ipar és a lakosság vízellátását szolgálnák. A javasolt megoldás beruházási költségei hozzávetőlegesen 10—11 éven belül megtérülnének. Az Ipoly szabályozását előreláthatólag jövőre kezdik meg, hogy a munkák párhuzamosan haladjanak a Magyarországra eső folyóparton is. Jelenleg az árterületbe eső rétek és lfegelők hozama csak kb. 450 korona hektáronként. A rétek és legelők feltörése után, a belterjes gazdálkodásra való áttérés segítségével az egy hektárra eső termelés feltehetően 3500 koronára növelhető. Az összehasonlítás is bizonyltja, ELÖRELATOLAG A J

OVÖ ÉVBEN KEZDŐDNEK A MUNKÁK 0 A SZ

OMSZÉD MAGYARORSZAG IS ÉRDEKELT • HEKTÁRONKÉNT 450 KORONA HELYETT 3500 KORONA BEVÉTEL • A K

ORNYÉK GAZDASÁG

I F

ELLENDÜLÉSE" ÉRDEKÉBEN • ÚJ VÍZVEZETÉK 60 EZER EMBER VÍZSZÜKSÉGLETÉT BIZTOSÍTJA milyen mérhetetlen nagy jelentősége lesz az Ipoly szabályozásának a környék gazdasági fellendülésében. A folyó szabályozásának második szakaszában szükségszerűvé válik a belvizek és a talajvíz levezetése, illetve hasznosítása. Az előzetes megállapítások szerint az Ipoly környékér. A múltban általában csak hordozható öntözőberendezésekkel pótolták a hiányzó talajnedvet, és úgyszólván kizárólag csak a zöldségtermesztés céljaira használták. A vizet általában az Ipoly és mellékágainak vizéből nyerték. A szárazabb időszakokban még ezeket az öntözőberendezéseket MtUmTAt H MIHKUT Kurím vmrnt mintegy 12 500 hektárt kell lecsapolni, amely időközben mentesül az árvízveszélytől. A árvízveszélytől mentesített és lecsapolt területeken ' szükségszerűvé válik a talaj újraművelése. Az Ipolymentét túlnyomórészt hordalékos, tápanyagokban gazdag talaj alkotja. De, hogy minél több hasznot hajtson, szükséges előbb porhanyosítani, a talaj összetételét megjavítani és különféle meliorációs beavatkozásokkal — meszezés, zöldtrágyázás stb. — javítani a talájképző folyamatot. E feladat végrehajtása mintegy 3—5 évet vesz igénybe. Az Ipoly-mentén mintegy 31 000 hektáron, a mezőgazdasági földterület 14 százalékán kellene öntözést alkalmazni. Ezt az éghajlati viszonyok, a csapadékmennyiség. a vegetációs Idő alatt uralkodó hőmérséklet, a klpárolgés és a légáramlás szerint állapítják meg. A sokévi csapadékmennyiség 617— 823 milliméter. A vegetációs időszakban 407—531 milliméter csapadék hullik. Az aszályos években azonban a vegetációs idő alatt csak alig 192 milliméter a csapadék, a magasabb fekvésű helyeken is csupán 292 milliméter. Azonkívül a vegetációs időszakban rendszertelenül esik az eső, s a sekély talaj a déli szelek okozta párolgás miatt — különösen a tavaszi hónapokban — hamar kiszárad. A hőmérséklet a mezőgazdasági termelésre rendkívül kedvező. A kulcsproblémát tehát vízforrások jelentik. Az öntözés fokozását mindmáig gátolja a vízforrások hiánya. Idén, bár nem sok hó volt a hegyekben, a hirtelen fölmelegedés után tengerré duzzadt az Ipoly. Képünkön Ipolyvisket láttuk, amint az ár nemrég körülvette a falut. (Ba) sem használhatták ki teljes mértékben, mert nem volt az Ipolyban vagy a patakokban elegendő víz. Vagyis éppen • akkor álltak hasznavehetetlenül, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Az öntözött terület nagysága elenyésző volt. A víztárolók építése az öntözésben is gyökeres változást hoz. A víztárolók és tartályok felfogják a hólevet * és a nagy esőkből származó vízfelesleget, s azt a szárazabb időszakban fokozatosan kiengedik a folyómederbe. Feltehető, hogy a víztárolók létesítése után az Ipoly aszály idején is bővizű folyó lesz. Komoly nehézségek merülnek fel, mivel a környék egyenetlen felszíni viszonyai megnehezítik a víztárolók létesítését. Emiatt ai említett 31 000 hektár vízellátása helyett az első időszakban csak 23 000 hektár terület állandó öntözése válik lehetővé. Nagyobb víztárolók építésére ez idő szerint az Ipoly fő folyásán és néhány mellékágán kerül sor. Néhány kisebb helyi jelentőségű víztárolót azonban már a közeljövőben létesítenek. A talaj összetételének és a termelés színvonalának az elemzéséből kiindulva a ružinai víztároló kiépítése a legidőszerűbb, melyre nyomban rákapcsolható a Tomášovce—Losonc öntözőrendszer kiépítése. A törpe víztárolók létesítéséről hozott nemrégi kormányrendelet értelmébén már az idén több kisebb víztároló építését kezdik meg Az Ipoly vízgyűjtő területének rendezését rendkívül fontos vízgazdálkodási akciónak nyilvánították és a környék gazdasági továbbfejlesztésének érdekében komplex megoldást Javasolnak — beleértve az erdőgazdaságokban eszkü zölt beavatkozásokat is, amelyek előreláthatólag 1972-ig valósulnak meg. Nem kevésbé fontos feladat, sőt az előbbinél igényesebb a lakosság, az állattenyésztés és az ipar vízszükségletének biztosítása, mert az Ipoly mentén kevés az említett célokra használható vízforrás. A környék vízellátásának és vízgazdálkodásának a megjavításához jelentősen hozzájárul a hriftovai víztároló és tisztítóállomás, amely befejezés előtt áll. Erre épül a Hriftová—Losonc — Fülek—Kékkő vízvezeték, amely kb. 60 000 ember vízszükségletét fedezi. A következő években még további községeket vonnak be a közös vízvezetékből való vízfogyasztásra. JÁN PRIECEL mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója 2 FALU - 10 HÍR TÓSNYÁRASD, KAJAL • Tósnyárasd és Kajal a járási székhely, Galánta szomszédai. A két falu szövetkezete 1961-ben egyesült. Ezí megelőzően 1960ban Pálőcpuszta csatlakozott a tósnyárasdi szövetkezethez, s most közösen 1230 hektáron gazdálkodnak. Pálőcpuszta politikailag már 1957-ben Tósnyárasdhoz tartozott. Az átszervezés jónak bizonyult. Azelőtt a major a négy kilométerre fekvő Taksonyhoz tartozott, most viszont a HNB-ig csak 1 km hosszú az út. • A Győzelmes út nevet viselő szövetkezet büszke lehet állatállománya sűrűségére. 100 hektárra 78 szarvasmarha jut, ebből 29 a fejőstehén. Az egyesüléskor az állománynak a 60 százaléka tbc-s volt, jelenleg már csak 45 szarvasmarha beteg, s a közeljövőben sor kerül ennek is a kicserélésére. • A szarvasmarha-állomány hasznossága is figyelemreméltó. Az egy tehénre eső tejátlag 2800 litert tett ki tavaly. A gondozók közül a legjobbak A

nd

a Sándor és felesége. Egy-egy tehéntől átlag 300 liter tejet fejtek. Az Andaházaspár jő munkáját bizonyltja, hogy a járási negyedévi kiértékelések alkalmával 3 esetben az első helyre került. • Merva Árpád és felesége a pálócpusztal részlegen mint állatgondozó dolgozott. Keresetüket azonban nem tudták beosztani. Gyakrhn látogatták a közeli büfét, a gyerekek meg éheztek. A falu és a szövetkezet vezetőinek ajánlatára a családi pótlékot egy gyámra bízták, hogy a 8 gyereknek vásároljon érte. Mikor Merva Árpád hanyagsága miatt elveszítette jól jövedelmező állását, jobb keresett lehetőség után családjával együtt más vidékre költözött. • Szerencsétlenül kezdődött tavaly az esztendő. Oravec Pál szecskavágás közben (silókombájnnal szecskáztak) lábbal akarta betolni a gépbe a kukoricaikörót. Vesztére megcsúszott, lábafejét bekapta a gép és levágta. Szintén szecskavágás közben veszítette el fél lábát Divlcsan János. A fúvócsövet akarta más irányba fordítani, ő is megcsúszott és szerencsétlenül járt. • Halálos áldozata is volt a szövetkezetnek. Almozni való fürészporért jártak a galántai bútorgyárban a szövetkezetesek. Az egyik alkalommal a fürészpor megrekedt a tartályban. Szilvási Sándor megpiszkálta, a fürészpor egyszerre lezúdult, s maga alá temette Szilvási Sándort, aki levegő hiányában megfulladt. • Az idén gazdasági kár érte a szövetkezetet. 87 hektáron kifagyott az őszi búza. Árpát, zabot és tavaszi búzát vetettek helyette. A vetőmagot a takarmányalapból volt kénytelen elvenni a szövetkezet, mert a felvásárló üzem csak csere ellenében hajlandó vetőmagot adni. Az eljárást a szövetkezet vezetősége igazságtalannak tartja, mivel nem a gazdaság hibájából történt a kár. Ez további ráfizetést jelent a szövetkezetnek, csak kukoricája maradt abraktakarmánynaik, és az egyoldalú takarmányozástól nem várhat nagy hasznosságot. • Eltűnt a „Cigánydomb" Kajalon. A 14 cigánycsalád nagyon rossz viszonyok között élt. Egyegy szobában 13—14 személy lakott. A HNB meggyőző munkájával a cigány származású családokat sikerült jobb belátásra bírni. Munkát vállaltak, rendszeresen dolgoznak, s a legtöbb család házat épített, vagy a HNB közvetítésével kész házat vásárolt a faluban. Kezdetben nem akarták elhagyni a telepüket, ma nehéz volna a családokat visszavinni volt helyükre. • 1350 könyve van a kajali könyvtárnak, és sok olvasója, kiváltképpen a fiatalok között. Szabó Erzsébet könyvtárosnak igazán •ügyeskednie kell, ha a cserével idejekorán akar végezmi. • Kajaion míg nem volt kultúrház, egy téli idényben két-három színdarabot is bemutattak, vagy műsoros estet tartottak a fiatalok. Mostoha körülmények között gyakoroltak. E téten — már szép kultúrház áll a falu rendelkezésére — egyetlen színdarabot sem adtak elő. Ügy hírlik, hogy a kultúráért felelős egyéneknek októbértől még ma is tart a színmű kiválasztása. (bj) ÜJ SZÖ 6 * 1965. április 8. /