Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-08 / 97. szám, csütörtök

Jli& áefeňtetéô.­A zép jövedelem A palásti szövetkezet gazdasági ud­vara mellett Oszoly Jánost különös ál­latkák között találtuk. Csörgedező kis patakocska mentén kisebb-nagyobb medencékben vígan lubickolnak a nutriák. Épp főtt burgonyával trak­tálta őket. A nutria-farmot nemrég lé­tesítették, de máris jó bevétellel szá­molnak. Most még csak 90 anyát tar­tanak, a süldőkkel együtt 760 darab­juk van, de hamarosan 3000-re emel­kedik számuk. A nutria aránylag kis befektetéssel jó hasznot hoz. Prém­jéért darabonként 200—240 koronát is kapnak. Főleg tavaszi—nyári—őszi időben a nutria megél a kertészeti hulladékból és ehhez, naponta egy-egy állat még 9 deka abrakot kap. A palástiak helyesen kihasználták a kissé ingoványos erecskét a nutria­tenyésztésre. De feltehetjük a kérdést, vajon miért nem tenyésztenek nutriát (hódpatkány) más szövetkezetekben ts, ahol sok a mocsaras terület. BALLA JÓZSEF ÉRDEKESSÉGEK JUHOK MÜFOGSORRAL? Wlght angol szigeten egy állatorvos és fogtechnikus műfogakkal cserélte ki egy tízéves Juh alsó fogsorát. A különös fogműtét sikerrel járt és bizonyára messzemenő Jelentősége lesz a juhte­nyésztésben, mert mindmáig nagy számú, aránylag fiatal Juh kényszervágásra ke­lült fogai elvesztése miatt. SZEMÜVEGES KAKASOK Forlí olasz tartomány cesenatiki farm­ján háromezer kakas szemüveget visel. A kakasok csőrére műanyagból készült szemüveg van erősítve, amely tompítja látásukat. Ez a módszer állítólag azért vált szükségessé, mert a kakasok gyak­ran verekedtek és verekedés közben több kakas elpusztult. Mióta szemüveget yiselnek, sokkal .nyugodtabbak. GALAMB OLIMPIÁT rendeztek a közelmúltban az angol fő­városban. Győztese egy négyéves Cymro nevű galamb volt — százezer más galam­bot utasított maga . mögé. KEDVTELÉS - SOK HASZON A kertészkedés hazánkban, kü­lönösen a városi, lakosság körében egyre nagyobb népszerűségnek "örvend. Az embereik nagyrészt kedvtelésből űzik, mert jó alkalom a munka, az egészséges mozgás és szórakozás egybekapcsolására, de a termesztők tevékenységéből je­lentős haszon is származik. Az utóbbi években a kertészek család­ja egyre bővül. 1356-ban csak 40 000 szervezett gyümölcskertészt tartottunk nyilván, tavaly azonban számuk több mint negyedmillióra növekedett. Mind­nyájan tudjuk, mennyire segíti ez a zöldség- és gyümölcsellátást. Tavaly a Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Ker­tészek Szövetségének tagjai 268 000 má­zsa gyümölcsöt adtak közfogyasztásra. A kertész-szenvedély az Idén sem hagy alább. Hozzávetőleges becslés sze­rint a kistermesztők tavaly egymillió 300 ezer fát ültettek ki. Többet is kiül­tettek volna, mert az érdeklődés na­gyobb volt, de sajnos nem volt elég iiite­tőfa, főleg 1 alma- és körteoltvány hiány­zott. A kiültetett fák egy része az idén és a következő években már teremni fog. Április 10—11-én tartják Prágában a Csehszlovák Gyümölcstermesztők és Ker­tészek Szövetségének III. országos kong­resszusát. A kertészek tevékenysége a kongresszus előtt tovább fokozódik. A becslések szerint az idén mintegy 750 hektár parlagon heverő földet ültetnek be gyümölcsfával. A szövetség tagjai védnökséget vállaltak az EFSZ-ek, állami gazdaságok és nemzeti bizottságok tu­lajdonában levő mintegy 1700 hektárt ki­tevő gyümölcstelepítvények felett. A ki­öregedett, elavult telepítvényeket kb. 170 ezer fát, jóltermő fajtával cserélnek ki. A kistermesztők kedvteléséből szár­mazó termés minden bizonnyal jelentő­sen hozzájárul gyümölcsellátásunk biz­tosításához. (pl) AZ IPOLY SZABÁLYOZÁSA és o vízgazdálkodás mego'dosánok távlatai Az Ipoly-mellék mezőgazdasági és ipari termelésének fellendítése és a lakosság életszínvonalának emelése szempontjából igen fontos a folyó szabályozása. A problémával a kor­mány és a párt legfelsőbb szervei is foglalkoztak, s az elmúlt évben meg­születtek az első elképzelések. A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazda­sági Megbízotti Hivatala tavaly októ­berben Losoncon értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az összes érdekelt szervek és szervezetek, s a­melyen elbírálták az Ipoly szabályozá­sára s a vidék vízgazdasági és me­liorációs rendezésére kidolgozott ter­vezetet. A Bratislaval Vízgazdasági Fejlesz­tési Igazgatóság által kidolgozott ta­nulmány Lehetővé teszi a vízrendésze­ti ős meliorációs beavatkozások kom­plex végrehajtását. Az Ipoly vízgyűjtő területéből, 5151 négyzetkilométerből, mintegy 3649 négyzetkilométer hazánik területére esik. A folyó medrének hossza mint­egy 250 kilométer. Az Ipoly mente talajának aránylag kevés a víztároló képessége. A folyó hegyes vidéken ered, s e környéken kevés az erdő. Ennek következtében a csapadék gyorsan elfolyik. Az Ipoly alsó folyása pedig vízben bő­velkedik. Az említett oikok miatt az Ipoly vízállása itt rendkívül változó. A legalacsonyabb vízállás idején Ipolyszaikállas mellett már 0,5 köbmé­ter átömlést is mértek másodpercen­ként. A 100 évi átlagos vízbőség ez­zel szemben 560 köbméter másod­percenként. Az Ipoly középső és alsó folyásán viszont a felgyülemlett víz meglehetősen lassan folyik be a Duná­ba. Vízbőség idején e részeken gyak­ran megárad és árvizet okoz. Az Ipoly mentén hazánkban mintegy 11 300 hektár földet fenyeget árvízve­szély. További 4200 hektárt időnként a mellékfolyók öntenek el. Az árvizek a tavaszi időszakban általában 27, nyáron pedig 10 napig tartanak. A gyakori ár­víz miatt nagy kiterjedésű, kitűnő ter­mőképességű talaj nem művelhető meg belterjesen. Az Ipoly és mellékfolyói a becslés szerint évi 16 millió kárt csi­nálnak. Az árvízveszély megszüntetésére több Javaslat készült, melyekből kivá­lasztották a beruházás szempontjából legjövedelmezőbb megoldást. A végső javaslatokban elsősorban nem a rendszeres beavatkozásokra irányuló munkákat részesítették előnyben. Ide tartozik például a te­kervényes folyómeder szabályozása, mellyel egyúttal megfelelő töltés anyag nyerhető a védőgát felépítésé­re. Ennél a megoldásnál szintén két lehetőséget vettek számításba: • Nem rendszeres beavatkozá­sok; víztárolók létesítése, amelyek feltartóztatnák a vízfelesleget, csökkentve az árhullám nagysá­gát. Az elképzelés megvalósításá­val csökkenthető továbbá az újon­nan javasolt egyenes folyómeder nagysága. • Az Ipoly folyásának egyjnás­tól nem rendszeres beavatkozások­ból álló rendezése víztárolók nél­kül. A létesítendő víztárolók (Breznič­kán, Rárósmúlyadon) közhasznú víz­tartályok lennének. Egyrészt feltar­tóztatnák az árvizeket, másrészt a mezőgazdasági termelés, az ipar és a lakosság vízellátását szolgálnák. A javasolt megoldás beruházási költ­ségei hozzávetőlegesen 10—11 éven belül megtérülnének. Az Ipoly szabályozását előrelátható­lag jövőre kezdik meg, hogy a mun­kák párhuzamosan haladjanak a Ma­gyarországra eső folyóparton is. Jelenleg az árterületbe eső rétek és lfegelők hozama csak kb. 450 korona hek­táronként. A rétek és legelők feltörése után, a belterjes gazdálkodásra való át­térés segítségével az egy hektárra eső termelés feltehetően 3500 koronára nö­velhető. Az összehasonlítás is bizonyltja, ELÖRELATOLAG A J OVÖ ÉVBEN KEZDŐDNEK A MUNKÁK 0 A SZ OMSZÉD MAGYARORSZAG IS ÉRDEKELT • HEKTÁRONKÉNT 450 KORONA HELYETT 3500 KORONA BEVÉTEL • A K ORNYÉK GAZDASÁG I F ELLENDÜLÉSE" ÉRDEKÉBEN • ÚJ VÍZVEZETÉK 60 EZER EMBER VÍZSZÜKSÉGLETÉT BIZTOSÍTJA milyen mérhetetlen nagy jelentősége lesz az Ipoly szabályozásának a környék gaz­dasági fellendülésében. A folyó szabályozásának második szakaszában szükségszerűvé válik a belvizek és a talajvíz levezetése, illet­ve hasznosítása. Az előzetes megálla­pítások szerint az Ipoly környékér. A múltban általában csak hordozha­tó öntözőberendezésekkel pótolták a hiányzó talajnedvet, és úgyszólván kizárólag csak a zöldségtermesztés céljaira használták. A vizet általában az Ipoly és mellékágainak vizéből nyerték. A szárazabb időszakokban még ezeket az öntözőberendezéseket MtUmTAt H MIHKUT Kurím vmrnt mintegy 12 500 hektárt kell lecsapolni, amely időközben mentesül az árvíz­veszélytől. A árvízveszélytől mentesített és le­csapolt területeken ' szükségszerűvé válik a talaj újraművelése. Az Ipoly­mentét túlnyomórészt hordalékos, tápanyagokban gazdag talaj alkotja. De, hogy minél több hasznot hajtson, szükséges előbb porhanyosítani, a ta­laj összetételét megjavítani és külön­féle meliorációs beavatkozásokkal — meszezés, zöldtrágyázás stb. — javí­tani a talájképző folyamatot. E fela­dat végrehajtása mintegy 3—5 évet vesz igénybe. Az Ipoly-mentén mintegy 31 000 hektá­ron, a mezőgazdasági földterület 14 százalékán kellene öntözést alkalmazni. Ezt az éghajlati viszonyok, a csapadék­mennyiség. a vegetációs Idő alatt ural­kodó hőmérséklet, a klpárolgés és a légáramlás szerint állapítják meg. A sokévi csapadékmennyiség 617— 823 milliméter. A vegetációs időszak­ban 407—531 milliméter csapadék hullik. Az aszályos években azonban a vegetációs idő alatt csak alig 192 mil­liméter a csapadék, a magasabb fek­vésű helyeken is csupán 292 millimé­ter. Azonkívül a vegetációs időszakban rendszertelenül esik az eső, s a sekély talaj a déli szelek okozta párolgás miatt — különösen a tavaszi hónapokban — hamar kiszárad. A hőmérséklet a mezőgazdasági termelésre rendkívül kedvező. A kulcsproblémát tehát vízforrások je­lentik. Az öntözés fokozását mind­máig gátolja a vízforrások hiánya. Idén, bár nem sok hó volt a hegyekben, a hirtelen fölmelegedés után tengerré duzzadt az Ipoly. Képünkön Ipolyvisket láttuk, amint az ár nem­rég körülvette a falut. (Ba) sem használhatták ki teljes mérték­ben, mert nem volt az Ipolyban vagy a patakokban elegendő víz. Vagyis éppen • akkor álltak hasznavehetetle­nül, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Az öntözött terület nagysága elenyésző volt. A víztárolók építése az öntözés­ben is gyökeres változást hoz. A víztárolók és tartályok felfogják a hólevet * és a nagy esőkből származó víz­felesleget, s azt a szárazabb időszakban fokozatosan kiengedik a folyómederbe. Feltehető, hogy a víz­tárolók létesítése után az Ipoly aszály idején is bővizű folyó lesz. Komoly nehézségek merülnek fel, mi­vel a környék egyenetlen felszíni viszo­nyai megnehezítik a víztárolók létesíté­sét. Emiatt ai említett 31 000 hektár víz­ellátása helyett az első időszakban csak 23 000 hektár terület állandó öntözése válik lehetővé. Nagyobb víztárolók építésére ez idő szerint az Ipoly fő folyásán és né­hány mellékágán kerül sor. Néhány kisebb helyi jelentőségű víztárolót azonban már a közeljövőben létesíte­nek. A talaj összetételének és a terme­lés színvonalának az elemzéséből ki­indulva a ružinai víztároló kiépítése a legidőszerűbb, melyre nyomban rá­kapcsolható a Tomášovce—Losonc ön­tözőrendszer kiépítése. A törpe víztárolók létesítéséről ho­zott nemrégi kormányrendelet értel­mébén már az idén több kisebb víztároló építését kezdik meg Az Ipoly vízgyűjtő területének rende­zését rendkívül fontos vízgazdálkodási akciónak nyilvánították és a környék gazdasági továbbfejlesztésének érdeké­ben komplex megoldást Javasolnak — beleértve az erdőgazdaságokban eszkü zölt beavatkozásokat is, amelyek előre­láthatólag 1972-ig valósulnak meg. Nem kevésbé fontos feladat, sőt az előbbinél igényesebb a lakosság, az ál­lattenyésztés és az ipar vízszükség­letének biztosítása, mert az Ipoly mentén kevés az említett célokra használható vízforrás. A környék vízellátásának és vízgaz­dálkodásának a megjavításához jelen­tősen hozzájárul a hriftovai víztároló és tisztítóállomás, amely befejezés előtt áll. Erre épül a Hriftová—Losonc — Fülek—Kékkő vízvezeték, amely kb. 60 000 ember vízszükségletét fedezi. A következő években még további községeket vonnak be a közös víz­vezetékből való vízfogyasztásra. JÁN PRIECEL mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója 2 FALU - 10 HÍR TÓSNYÁRASD, KAJAL • Tósnyárasd és Kajal a járási székhely, Galánta szomszédai. A két falu szövetkezete 1961-ben egyesült. Ezí megelőzően 1960­ban Pálőcpuszta csatlakozott a tósnyárasdi szövetkezethez, s most közösen 1230 hektáron gaz­dálkodnak. Pálőcpuszta politikai­lag már 1957-ben Tósnyárasdhoz tartozott. Az átszervezés jónak bizonyult. Azelőtt a major a négy kilométerre fekvő Taksonyhoz tar­tozott, most viszont a HNB-ig csak 1 km hosszú az út. • A Győzelmes út nevet viselő szövetkezet büszke lehet állatállo­mánya sűrűségére. 100 hektárra 78 szarvasmarha jut, ebből 29 a fejőstehén. Az egyesüléskor az ál­lománynak a 60 százaléka tbc-s volt, jelenleg már csak 45 szarvas­marha beteg, s a közeljövőben sor kerül ennek is a kicserélésére. • A szarvasmarha-állomány hasznossága is figyelemreméltó. Az egy tehénre eső tejátlag 2800 litert tett ki tavaly. A gondozók közül a legjobbak A nd a Sándor és felesége. Egy-egy tehéntől átlag 300 liter tejet fejtek. Az Anda­házaspár jő munkáját bizonyltja, hogy a járási negyedévi kiértéke­lések alkalmával 3 esetben az el­ső helyre került. • Merva Árpád és felesége a pálócpusztal részlegen mint állat­gondozó dolgozott. Keresetüket azonban nem tudták beosztani. Gyakrhn látogatták a közeli bü­fét, a gyerekek meg éheztek. A falu és a szövetkezet vezetőinek ajánlatára a családi pótlékot egy gyámra bízták, hogy a 8 gyerek­nek vásároljon érte. Mikor Merva Árpád hanyagsága miatt elveszí­tette jól jövedelmező állását, jobb keresett lehetőség után családjá­val együtt más vidékre költözött. • Szerencsétlenül kezdődött ta­valy az esztendő. Oravec Pál szecs­kavágás közben (silókombájnnal szecskáztak) lábbal akarta betolni a gépbe a kukoricaikörót. Vesztére megcsúszott, lábafejét bekapta a gép és levágta. Szintén szecska­vágás közben veszítette el fél lá­bát Divlcsan János. A fúvócsövet akarta más irányba fordítani, ő is megcsúszott és szerencsétlenül járt. • Halálos áldozata is volt a szövetkezetnek. Almozni való fü­részporért jártak a galántai bú­torgyárban a szövetkezetesek. Az egyik alkalommal a fürészpor megrekedt a tartályban. Szilvási Sándor megpiszkálta, a fürészpor egyszerre lezúdult, s maga alá te­mette Szilvási Sándort, aki leve­gő hiányában megfulladt. • Az idén gazdasági kár érte a szövetkezetet. 87 hektáron kifa­gyott az őszi búza. Árpát, zabot és tavaszi búzát vetettek helyette. A vetőmagot a takarmányalapból volt kénytelen elvenni a szövet­kezet, mert a felvásárló üzem csak csere ellenében hajlandó ve­tőmagot adni. Az eljárást a szö­vetkezet vezetősége igazságtalan­nak tartja, mivel nem a gazdaság hibájából történt a kár. Ez továb­bi ráfizetést jelent a szövetkezet­nek, csak kukoricája maradt ab­raktakarmánynaik, és az egyolda­lú takarmányozástól nem várhat nagy hasznosságot. • Eltűnt a „Cigánydomb" Ka­jalon. A 14 cigánycsalád nagyon rossz viszonyok között élt. Egy­egy szobában 13—14 személy la­kott. A HNB meggyőző munkájá­val a cigány származású családo­kat sikerült jobb belátásra bírni. Munkát vállaltak, rendszeresen dolgoznak, s a legtöbb család há­zat épített, vagy a HNB közvetíté­sével kész házat vásárolt a faluban. Kezdetben nem akarták elhagyni a telepüket, ma nehéz volna a csa­ládokat visszavinni volt helyükre. • 1350 könyve van a kajali könyvtárnak, és sok olvasója, ki­váltképpen a fiatalok között. Sza­bó Erzsébet könyvtárosnak igazán •ügyeskednie kell, ha a cserével idejekorán akar végezmi. • Kajaion míg nem volt kul­túrház, egy téli idényben két-há­rom színdarabot is bemutattak, vagy műsoros estet tartottak a fia­talok. Mostoha körülmények kö­zött gyakoroltak. E téten — már szép kultúrház áll a falu rendel­kezésére — egyetlen színdarabot sem adtak elő. Ügy hírlik, hogy a kultúráért felelős egyéneknek ok­tóbértől még ma is tart a színmű kiválasztása. (bj) ÜJ SZÖ 6 * 1965. április 8. /

Next

/
Thumbnails
Contents