Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-08 / 97. szám, csütörtök

SOKAN VAGYUNK? A szaporulat problémái a világon és nálunk Nemrég jelent meg az Egyesült Nemietek Szervezete illetékes szervének jelentése az emberiség szaporodásáról és élelmezéséről. A legújabb kimutatások szerint az emberiség naponta 100—150 000-el szaporodik, ami évi 50—60 millió szaporulatot jelent. Feltételezhető, hogy az évi szaporulat az elkövetkező évtizedekben eléri a 100 milliót, és ilyen ütem mellett a földgolyó lakóinak száma 2000-ig a kétszeresére növekszik. RIDEG SZAMOK — milliók, miilár-. dok. S minden szám mögött egy-egy élet, embersors húzódik meg. Emi berke, aki a világra jött. A nagy összegezésben, kimutatásban azonban már csak közönséges szám. Hol ebbe, hol abba a kockába írják. A magzat, létéről már világra jötte előtt döntenek. A modern társadalomban törvény engedélyezi a megi fogamzott élet megszakítását. így van ez köztársaságunkban, Magyarország gon, a Szovjetunióban, Lengyelországban és más országokban is. Csehi Szlovákiában a terhesség művi megszakításáról hozott törvény 1958-ban lépett érvénybe. Azóta ls állandó vita tárgya. A nézetek eltérőek, de a valóság nyers és könyörtelen: a gyermek megszületése nem minden esetben kívánatos. Bizonyára akadnak, akik most felszisszennek. Lehet egyálta-> Ián nem kívánatos a mosolygó, gyügyögő, kedves gyermek? Nem, a kérdés nem így hangzik. Túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgot, mert az esetek túlnyomó többségében nem az önzés, nem a kényelem, és nem a gépkocsi játssza a döntő szerepet. Adódhat anyagi nehézség, lakásprobléma, és közrejátszhat számtalan más zavaró körülmény is. Márpedig az új emberke érkezéséhez meg kell teremteni a megfelelő környezetet, hogy a szülő biztosíthassa a gyermek zavartalan fejlődésének feltételeit. És hát a legrendezettebb családi életben is előfordulnak problémák. Nem is szólva azokról az esetekről, amikor a fogamzás meggondolatlan, felelőtlen kapcsolat következménye. A legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy tessék, a két fél viselje a meggondolatlanság következményeit. Igen, így ls lehetne. De a következményeket végső soron mégis az ártatlan gyermek viselné. A vallási gátlásokról bővebben nem is szólok. Egy új ember világrajötte vagy nem jötte ott sem kizárólag valláserkölcsi kérdés, ahol a vallásnak nagy a befolyása. Ezt a „bűnt" a múltban is, ntö' is-vállalják a hívők milliói, mert talán mégis nagyobb bűn egy gyermeket eleve nyomorra kárhoztatni, mint világra jöttét megakadályozni. És ilyen esetek is vannak. Érdemes megemlíteni, hogy a római katolikus egyház ezzel kapcsolatban új állásfoglalásra készül. AZ ELLENÉRVEK EGYIKE mégis erkölcsi jellegű. Hirdetői arra figyelmeztetnek, hogy a terhesség művi megszakításának lehetősége szükségszerűen erkölcsi lazulást eredményez. Ugyanis fiatal lányoknak sem kell félniük a korai nemi élet következményeitől, mert egy bizottsági döntés a nem kívánt következménytől megszabadíthatja. Tagadhatatlan, hogy ez a szempont teljes egészében nem utasítható vissza. Ilyen veszély fennáll. Ám beszéljen a statisztika. 1963-ban köztársaságunkban 70 000 művi megszakítást engedélyeztek. Az esetek többségében azonban férjezett asszonyokról van szó, és az engedélyezett műtéteknek csaknem a felét három és többgyermekes anyákon hajtották végre, akik nem csupán azért kérték a terhesség megszakítását, mert egyszerűen nem akartak több gyermeket. Az Indokok ennél sokkal mélyrehatóbbak: a negyedik, esetleg ötödik, hatodik gyermek érkezése szociális problémát okozna, és károsan befolyásolhatná a máimeglevő gyermekek helyzetét is. Az esetek egyötödében a beavatkozást egészségi szempontok követelték meg. Sorrendben csak ezután következik a „más okból" történt művi megszakítás. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyetlen évben közel 4000 tizenkilenc éven aluli leánynak engedélyezték a terhesség megszakítását. Itt a szociális okok játszották a kisebbik szGrepGt... AZ ENSZ-STATISZTIKA megdöbbenti a tudósokat, közgazdászokat, politikusokat egyaránt. Ha a szaporulat továbbra ls ilyen ütemű marad, az emberiséget az éhinség veszélye fenyegeti, mert napjainkban ls körülbelül egymilliárd ember táplálkozása nem kielégítő, és nagyon sokat kell még tenni, hogy az élelmiszer-termelés kielégíthesse a szükségletet. Tudományos becslések szerint földünk akár 30 milliárd embert is el tudna tartani, de ehhez mind az öt világrészen gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai átalakulásra lenne szükség. Köztársaságunkban ma viszont Inkább a nem kielégítő szaporulat okoz gondot. Sokan úgy vélekednek, hogy a terhesség művi megszakításának betiltásával s téren javulás állna be. Csakhogy naiv elképzelés azt hinni, hogy a tilalom egyszeriben megoldaná az erkölcsi, egészségügyi és népszaporulati problémákat. A művi megszakítás engedélyezésének törvénybe iktatása, azaz 1958 előtti törvénybe "ütköző — a legtöbb esetben avatatlan — beavatkozások számát évi 80 000-re becsülik. Ebből az egyetlen tényből nem nehéz levonni az általános tanulságot... HIBA LENNE belenyugodni az adott helyzetbe, mint megváltozhatatlanba. A művi megszakítás engedélyezése, gyakorlata ls számos erkölcsi, egészségi, egyéni és társadalmi, testi-lelki veszélyt rejt magában. Éppen ezért a probléma megoldását nem kereshetjük csupán az elhárításban. Bár társadalmunk Jelenlegi érdekeinek a szaporulat gyorsabb üteme felelne meg, mégsem lehet egyedüli szempont a születések számának mindenáron történő emelése. Ugyanakkor a megoldást nem a mesterséges beavatkozástól, hanem a fogamzás megelőzésétől várhatjuk. ZSILKA LÁSZLÓ KÖZÖS ÉRDEK A munkapszichológia a munkaerők problémáival foglalkozó tudomány. Feladata a dolgozók munkájának, fejlődésének, egymás közötti és B munkához való viszonyának, egész életének a tanulmányozása. A tudományos megfigyelések nyomán szerzett ismeretek birtokában la gépesítés, automatizálás segítségéve] például könnyebbek a munkafeltételek) befolyást kell gyakorolnunk az emberre, munkájára, sőt a népgazdaság fejlesztésére is. Melyek a munkapszichológia legfontosabb feladatai? — A szociális pszichológia — így is nevezik a munkapszichológiát — nem új tudomány, de annál időszerűbb — tájékoztat dr. František Hyhlik pszichológus, a prágai Károly Egyetem professzora, majd így folytatja: — Behatóan tanulmányozzuk a dolgozók képességeit, kedvteléseit, munkaviszonyukat. Maga a tény, hogy valaki munkaképes, nem jelenti azt; hogy bármily munkára alkalmas. Olyan elfoglaltságot kell találnunk az illető számára, amelynél adottságai a legjobban érvényesülnek. Bizonyos munkakörökben, például a közlekedésben is, nem bízhatjuk a véletlenre annak megállapítását: alkalmas-e a pilóta vagy a mozdonyvezető, akitől a szakmabeli Ismereteken kívül egyéb pozitív adottságokat {például rendkívüli megfigyelőképességet, lélekjelenlétet stb.) is várunk, igényes feladatai teljesítésére. A pszichológus gondja tehát nemcsak a megfelelő káderek kiválasztása bizonyos munkákra, de fordítva, a dolgozók képességeinek célszerű, gazdaságos kihasználása érdekében az is, hogy megtalálja számukra a legalkalmasabb munkabeosztást. Ez a nagy körültekintést ás tapasztalatokat feltételező eljárás nyilván a fiatalok pályaválasztásával kapcsolatban a legidőszerűbb. Mi a véleménye erről a professzor elvtársnak? — Igen, ez így igaz. A pszichológus rendszerint meg is teszi a magáét, csakhogy a fiatalok esetében számos nehézsébe ütközünk: érdeklődési körük és a szülők nézetei gyakran ellentétben vannak a társadalom érdekeivel, szükségleteivel. Ezért arra törekszünk, hogy e kettőt közös nevezőre hozva, az Ifjúságot idejekorán a helyes útra vezessük. Már az Iskolában figyelemmel kísérjük hajlamaikat, szokásaikat, kedvteléseiket, képességeiket és ennek megfelelően megismertetjük velük a lehetőségeket. Érdeklődésüket népgazdaságunk szükségleteinek megfelelően arra a szakmára irányítjuk, amelyről feltételezhető, hogy elsajátításával önmaguknak és a társadalomnak is hasznára válnak. A pályaválasztás az ember életében a legfontosabb lépés, s ezért semmi esetre sem bízható a véletlenre. A módszertant eljárások alapján ebben a felnőtteknek is segítségére vagyunk. Tanfolyamokat rendezünk számukra, oktatjuk, esetleg átképezzük őket, lehetővé tesszük, hogy különös tehetségükhöz mérten, mely sokszor csak munka közben mutatkozik meg, ha Jónak látjuk, foglalkozást is változtassanak. Népgazdaságunknak elsőrendű érdeke, hogy a munkaerőket a legmegfelelőbb helyeken használjuk kl, ott, ahol rendkívüli adottságaik a legjobban érvényesülnek. Milyen módszerekkel dolgozik a szociális pszichológia? Igényes feladatunk a munkaerők képzettségének, szaktudásának és műveltségének hathatós növelése. Arra törekszünk, hogy megkönnyítsük a helyzetüket, megmutassuk nekik a helyes utat és ezzel elérjük, hogy megszeressék, egybeforrjanak munkájukkal. Ezt a nevelőmunkát, melyet gyakran helytelen viselkedésükkel az üzemek vezetői és a mesterek is megnehezítenek, a dolgozók szoctalizálá" ^ 'í * •, r>> •* „ • <• . .. P: ' 1 , .„ j Banská Bystricán a felszabadulás óta két nagy és egy kisebb lakótelep épült: a Fonfíoordán, a Fortnifikán és a vasúti állomásnál. Ennek az utóbbi lakótelepnek egy részletét mutatja be képünk. (Vllcsek Géza felv.) sának nevezzük. Meg kell értetnünk velük, hogy ismereteiket sohasem tekinthetik véglegeseknek. Az állandó fejlődés megköveteli rendszeres továbbképzésüket. Természetesen tekintettel kell lennünk a dolgozók jogos Igényeire, szükségleteire Is. Meg kell őket kímélni mindattól, ami munkájukban zavarólag hat rájuk. Különösen ami a világítást, az erős zajt illeti. Olyan feltételeket kell teremteni, melyek munka közben Is biztosítják a dolgozók kényelmét. A gépek ügyes elhelyezésével sok felesleges mozdulat megtakarítható A dolgozók egészségére, munkakedvére például hatással van a barátságos, tiszta munkahely, a rend. Milyen nehézségekkel kiizd a szociális pszichológia? — A munkatársak, a vezetők és a beosztottak közötti kapcsolatokat szintén megfigyeljük. Eközben néha úgy tűnik, hogy a problémák közepette elvész az ember. Nem veszünk tudomást arról, hogy mindenkinek megvannak a maga gondjai, hogy az emberi lélek bonyolult és érzékeny. Nem volna szabad szem elől tévesztenünk, hogy a legkisebb kellemetlenség, szóváltás, összetűzés Is hatással van az ember Idegrendszerére, kedélyére és így munkájára, sőt családi életére is. A munkacsoportok helyes összetételét tanulmányozva kijelenthetem, hogy a különböző természetű és képességű dolgozók csak formális csoportokat alkothatnak, melyeknek munkája nem hozhatja meg a várt eredményt. Jó csoportnak azt tartjuk, amelyben a dolgozók összeforrtak, kapcsolataik szinte elszaklthatatlanok. Ilyenek például a jó szocialista munkabrigádok, melyeknek tagjai — tapasztalataim szerint — önfeláldozóbbak, politikailag fejlettebbek és ezért munkatermelékenységük is lényegesen nagyobb. A dolgozók közötti kapcsolatok terén ls még sok minden megoldásra vár. így például sokszor kifogásolható a munkások és technikusok közti viszony. Alig ismerik egymást ezek a dolgozók, pedig mennyi mindent tanulhatnának, ha nem Idegenkednének indokolatlanul egymástól. Mindent összevetve megállapíthatom, hogy jóval előbbre tartanánk, ha nem volna oly nagy hiány az üzemi pszichológusokban. Számuk ma még alig tesz kl többet tíz-tizenkettőnél. A vétkes visszamaradást ezen a téren is a személyi kultusz, a dogmatizmus számlájára kell írnunk. Akkoriban felszámoltuk a pszichológiai munkahelyeket, laboratóriumokat és bár szakirodalmunk egy része megmaradt, a fejlődés hiányában, az évekig tartó kiesés a mulasztottak mielőbbi pótlását igényli. Ez a feladat szinte megoldhatatlannak tűnne a gazdag és fejlett nyugati szakirodalom nélkül. Bár nagy könynyítést jelent bizonyos, számunkra is fontos ismeretek, tapasztalatok átvétele, illetve viszonyainkra való alkalmazásuk, mégis beletelik még egy időbe, míg kijelenthetjük: minden téren egyenesben vagyunk. KARDOS MÁRTA ÉLIÁS BÉLA GHANAI LEVELE HAMIS PROFÉT FELESÉG ÉS K A K A Ó Ü LT E TV É N Y A

közelmúltban szenvedélyes vita robbant kl a ghanai parlamentben. A vitalavinát W. Amoro képviselő indította el azzal a javaslatával, hogy a kormány lépjen fel a törvény eszközeivel a Ghanába'n gomba módra szaporodó próféták és szekták bűnös és tisztességtelen tevékenysége ellen. A képviselő meggyőző tényekkel indokolta javaslatát. Elmondotta, hogy magukcsinálta próféták feltűnő gyorsasággal gazdagodnak meg, becsapták a tömegeket is megrövidítik az államot. Istentisztelet címén valóságos orgiákat rendeznek, amelyeknek a költségeit naiv ezrek és tízezrek fizetik meg. Jó pénzért gyógyítást, gyermekáldást, karriert és gazdaságot ígérnek. Sőt arra is vállalkoznak, hogy Isten segítségével megmentenek bűnözőket az igazságszolgáltatástól. Attól sem riadnak vissza, hogy miután anyagilag megkopasztották egyik másik hívüket, elszeressék feleségét. Annak Illusztrálására, mennyire Időszerű volt a kérdés felvetése a ghanai parlamentben, az alábbiakban Ismertetek jiéhány tipikus „próféta-esetét:" Az egyik szektának tagja volt egy ghanai házaspár. Egy szép nap a szekta főpapja közölte a férjjel, égi szózatot hallott. E szerint a szentlélek azt parancsolta a főpapnak, hogy safátítsa ki a szektatag csinos feleségét. A férj érthetően, nem lelkesedett az ötletért. Amikor azonban a főpap Istennel fenyegette meg, engedett az égi erőszaknak és alázatosan lemondott nejéről. Magában azonban bosszút forralt. Nem sokkal ezután odament a főpaphoz és bejelentette, neki is látomása volt. A szentlélek megparancsolta neki, hogy sajátítsa ki a főpap gazdagon termő kakaóültetvényét. Erre a főpapot megütötte a guta. A ravasz szektatag újból magához vette megözvegyült volt nejét, s azóta békés egyetértésben élnek a „meghótt" próféta kakaóültetvényének jövedelméből. A METODISTA ÉS A SÁTÁN SÖTÉTSÉG ÉS FUTBALL Nemrég Kumasl városban félelmees Jóslást tett egy próféta. Közölte, íogy három héten belül bekövetkezik i világvége, amelyet háromnapos söétség vezet be. A Jövendölés — sajíos — meglehetősen nagy publicitást tapott a ghanai sajtóban. S mit tesz sten, röviddel a kinyilatkoztatás után fából faragott keresztek jelenlek meg Kumasl város piacán. Az árus így hirdette portékáját: aki a háromnapos sötétség alatt egy ilyen fakeresztet visel, szerencsésen túléli a világvégét. Jó párezer kereszt elkelt, s a próféta megszedte magát. A háromnapos sötétség elmaradt, és a világ, — legalábbis Kumasi város kis világa - gazdagabb lett egy tapasztalattal. Annak idején egész Afrikát bejárta a hír, hogy egy fétispap fogja meggyógyítani a híres ghanai labdarúgót, Baba Yarát, akit paralizis támadott meg. A pap kijelentette, három hónap alatt makkegészséges lesz a beteg sportoló Baba Yara egy teljes évet töltött az álpróféta keze alatt, majd hozzátartozói még súlyosabb állapotban kórházba szállították. Talán mondanom sem kell, hogy a papnak milyen nagyszerű reklám volt a neves labdarúgó jelenléte. Özönlöttek hozzá a szurkolók, gyógyíttatni kisebb-nagyobb betegségeiket. Mire kiderült, hogy az egész csalás, a pap annyit gyűjtött össze, hogy vígan nyugalomba vonulhatott. T. Ofei metodista lelkipásztor sikkasztás vádjával került a bíróság elé. Az egyházkerületéhez tartozó Iskolák tanítóitól beszedett pénzösszegekből „elfelejtett" állami építési kötvényeket vásárolni. Körülbelül kétezer fonttal károsította meg a becsapott tanítókat és természetesen a ghanai államot. Azzal védekezett, hogy „a sátán hatalmában volt, amikor elkövette a bűnt, ezért őt nem lehet felelősségre vonni." A bírót azonban nem hatotta meg az átlátszó érvelés. Az ítélethozatal így hangzott: „Az Atya nevében egy évre, a Fiú nevében egy évre és a Szentlélek nevében egy évre, összesen háromévi börtönre ítéltek. A Jövőre nézve pedig ajánlom, ne engedj olyan könnyen a sátán csábításának ... TÖRPÉT VEGYENEK! Ghana-szerte óriási érdeklődést váltott ki a törpeárus-próféta esete. Egy Opanyin Kojo nevű ghanai paraszt arra a következtetésre jutott, hogy családjának hagyományos fétise immár nem a régi. Kevesebbet hoz a föld, nem születik annyi gyerek, mint hajdanában. Gyengül a fétis varázsereje. Felkereste hát a környék fétis prófétáját, bizonyos Kwadwo Ntit és eléje tárta problémáját. A próféta késznek mutatkozott az ügy rendezésére. Hosszas alkudozás után megállapodtak, hogy a farmer fizet négyszáz fontot, s a próféta szállít neki 300 (!) törpét. A ghanai néphit szerint a törpék kiválóan alkalmasak arra, hogy természetfeletti dolgokat vigyenek véghez és megszabadítsák az embert gondjaitól. Mi több, a próféta azt is vállalta, hogy leviszi a gazda fiát a tenger mélyére és a tengeri tündérrel, illetve a törpékkel kitaníttatja különféle varázslatokra. Mire a bíróság elé került az ügy, a próféta összesen 947 fontot vágott zsebre, anélkül, hogy a törpéket leszállította volna Illetve a parasztgyereket tengeri oktatásban részesítette volna. A próféta védőügyvéde azzal érvelt, hogy a rendőrség idő előtt avatkozoít be, s Ily módon semmi sem bizonyltja, hogy a szent ember végülís nem teljesítette volna mindkét ígéretét. A bíró két évet sózott a törpe-nagykereskedő nyakába annak ellenére, hogy az megfenyegette, törpéi bosszút fognak állni érte. Ilyen és ehhez hasonló történetek garmadával találhatók Ghanóban és más afrikai országokban. A legtöbb csalót azonban nem éri utol a törvény keze. Az Afrikában kibontakozó kulturális forradalom, az írni és olvasni tudás széles körű kiterjesztése, a tömegek politikai nevelése azonban belátható időn belül megkondítja a halálharangot a népámítók, a botcsinálta álpróféták, az emberi tudatlanság vámszedőt felett. Ül SZÖ 4 * 1985. április 8.