Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-04 / 93. szám, vasárnap

A nemzeti demokratikus (orradalom történelmi jelentőségű programja A mindennapi gondok, a lüktető munkaütem és a társadalmi élet for­gatagában alig vesszük észre, hogy közeledik a második világháború be­fejezésének 20. évfordulója. A törté­nelmi események úgy alakultak, hogy a háború befejezése egyúttal államunk egész területének végleges felszaba­dulását, a megújhodott Csehszlovák Köztársaság megalakulását jelentette. A húsz év előtti április örömteljes, derűs hangulat jegyében állott. Egy­részt a felszabadult csehszlovákiai területen meginduló újjáépítési tevé­kenység lendülete, másrészt a borzal­mas világégés győzelmes befejezésé­nek közelgő híre jellemezték. Az ünnepi légkörrel teljes összhang­ban álló jelentős események egyike az új csehszlovák kormány megalakí­tása hazai földön. A kormány, amint ismeretes, 1945 áprilisában Košicén székelt; április 5-én közzétette kor­mányprogramját, amely azután Koši­ce! Kormányprogram néven íródott történelmünkbe. Visszapillantva a húsz év előtti ese­ményekre, módunkban áll a hozzáfér­hetővé vált történelmi forrásokból tö­mören összefoglalni azoknak a tár­gyalásoknak a lefolyását, amelyeket a csehszlovák ellenállási mozgalom különféle irányzatainak képviselői folytattak, és amelyek azután a Košicei Kormányprogram leszögezéséhez ve­zettek. Érdemes megjegyezni, hogy a történelem színpadán szereplő polgári politikusok, akik a múltban viszonyla­gosan reakciós nézeteket vallottak, sőt a háború utáni években sem vol­tak a haladás hívei, a kormányprog­ramról folytatott tárgyalások során lényegében hozzájárultak a tervezet­hez és a CSKP által megfogalmazott indítványokhoz, tehát az annak idején leghaladóbb javaslatokhoz. Mindez azzal a két fontos körülménnyel ma­gyarázható, amely abban az Időben a Košicei Kormányprogram előkészü­leteit nagymértékben befolyásolta. A haladó erők ösztönzésére első­sorban előnyösen hatott az akkori nemzetközi és katonai helyzet. Egy­re szembetűnőbbé váltak a szovjet hadsereg hatalmas érdemei, amelyeket a már kirajzolódó győzelem kivívásá­ban szerzett. A Szovjetunió tekinté­lyének gyors növekedése világszerte, de különösképpen a csehszlovák po­litikai körökben, ugyancsak előnyö­sen befolyásolta a tárgyalásokat, úgy­hogy azok haladó szellemű irányzatot nyertek. A szovjet hadsereg előretö­rése és a jaltai konferencia eredmé­nyei folytán akkoriban vált ismeretes­sé, hogyan oldják meg lényegében a háború utáni Európa politikai ren­dezését. Még a csak némileg tárgyila­gosan gondolkodók sem kételkedhet­tek abban, hogy hazánk területének felszabadítását elsősorban a Szovjet­uniónak köszönhetjük, és hogy ez a tény következtetésképpen Csehszlová-. kia haladó szellemű fejlődését ered­ményezi, ami lehetetlenné teszi ná­lunk a reakciós, konzervatív irányzatú burzsoá politikát. A hazai események is rendkívül kedvezően befolyásolták a Košicei Kormányprogram körül folytatott tár­NEGYEDÉV A KOHÁSZATBAN (CTK) — A kohászati ipar az év első negyedében jelentős eredményeket ért el. A fekete­fém-kohászat üzemei három hő­nap alatt 57 000 tonna acélt, 30 000 t nyersvasat és 72 000 ton­na hengerelt árut gyártottak terven felül. A Slovák Nemzeti Felkelés iizeme Žiar nad Hro­nom-ban 330 tonna folyékony alumíniummal teljesítette túl a tervet. A kohászat januárban és februárban 44 000 000 korona értékű önköltségcsökkentést ért el. SZÉN TERVEN FELÜL (CTK) — Az ostrava-karvinál szénkörzet valamennyi — 16 — bányaüzemének dolgozói tel­jesítették az ez év első negye­dére előirányzott tervfeladato­kat, s terven felül több mint negyedmillió tonna szenet fejtet­tek. A múlt év első negyedében elért eredményekhez viszonyít­va 284 000 tonnával több sze­net fejtettek az ostrava-karvi­nái szénkörzetben. A bányászok az említett szép eredményeken kívül terven fe­lül több mint 9000 méter bánya­foiyosót is hajtottak, hogy mi­nél előbb elérhessék az új fej­tési frontokat. gyalásokat. A Szlovák Nemzeti Felke­léssel, a korszerű gazdasági és szo­ciális követelmények hangoztatásával — amelyek ebben a népi megmozdu­lásban németellenes és nemzetfelsza­badításl törekvésekben jutottak kife­jezésre — világossá vált, hogy az Im­már szabad Csehszlovákiában új élet­re rendezkedik be a nép. Az új kormány megalakításával és a kormányprog­ram összeállításával megbízott politi­kai tényezőknek feltétlenül számol­niuk kellett ezekkel a haladó ele­mekkel. A röviden vázolt körülmények foly­tán március utolsó napjaiban meg­egyezés jött létre a csehszlovákiai ellenállási mozgalom valamennyi po­litikai képviselője között. A kormány­program előkészítése során a legna­gyobb nehézségek a szlovák kérdés rendezése körül merültek fel. Hosszas tárgyalások után azonban a CSKP kí­vánságára ezt a fejezetet is felvették a programba, összhangban állott a szlovák nemzet óhajával, hogy mint egyenlő az egyenlők között, együtt éljen a testvéri cseh nemzettel az egységes Csehszlovák Köztársaságban. A Szlovák Nemzeti Tanács ez irányú kívánalmait hathatósan támogatták a CSKP képviselői. Valóban történelmi eseménynek nevezhetjük azt a pillanatot, amikor 1945. április 5-én ünnepélyesen közzé­tették a kormányprogramot. Történel­mi eseménynek számít abban az érte­lemben, hogy az új kormány köré cso­portosuló valamennyi csehszlovákiai ellenállási harcos egységes program­ját hazai földön hirdették ki. Törté­nelmi Jellegűnek kell minősítenünk azért is, mert a nemzeti demokratikus forradalom sajátos, konkrét csehszlo­vák programja, amely éppen ebből a forradalmi megmozdulásból fakadt és békés úton valósult meg. Rendkívül szerencsés jelenségnek" kell minősítenünk azt a tényt, hogy — hála a CSKP helyes politikájának —, nálunk nem került sor nyílt ellen­állásra, mint ahogyan ez a fasizmus ellen küzdő egyes államokban (Len­gyelországban, Jugoszláviában, Görög­országban) történt, s mérhetetlen ká­rok és emberi tragédiák okozójává vált. Ez a politika kifejezésre jutott a Košicei Kormányprogramban. Valamennyi politikai párt — leg­alábbis a forradalom első időszaká­ban — egyetért a cseh és a szlovák nép közös programjával, valamint a fasizmus maradványainak felszámolá­sára irányuló szándékával. A „nemze­ti" szó fogalma nagyon is kifejezően és gyakran fordult elő az akkori po­litikai meghatározásokban. Akkor ke­letkeztek továbbá a mai napig ls többnyire használatos elnevezések, mint például Nemzeti Front, nemzeti bizottság, nemzeti vállalat, nemzeti gondnokság stb. A Košicei Kormányprogram magá­PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE Az elmúlt napokban zárta kapuit Párizsban a már hagyományos lak­berendezési vásár. A több mint egy millió látogatója között ott volt Pierre Cames párizsi tudósítónk is, aki as alábbiakban számol be róla. ban foglalja azokat a fő feladatokat, amelyeknek megoldása a forradalom kezdeti stádiumában társadalmunkra háramlott. Ezek közé tartozott minde­nekelőtt a nemzeti és állami szabad­ság felújítása, valamint a fasizmus által gúzsba kötött politikai élet de­mokratizálása. Világos tehát, hogy a kormányprogram rendezte a politikai, gazdasági, államigazgatási, társadal­mi és kulturális vonatkozású demok­ratikus intézkedéseket. Nemzeti demokratikus forradal­munknak történelmi jellegzetessége, hogy fasisztaellenes és nemzeti mivol­ta számos kapitalistaellenes, mond­hatnánk szocialista elemet ls magá­ban foglal. A nemzeti demokratikus forradalom elsősorban a német és a magyar finánctőkét sújtotta, de nem kímélte a cseh és a szlovákot sem, mert először megszüntette annak po­litikai hatását, majd felszámolta meg­maradt gazdasági befolyását. Egyéb államoktól eltérően, melyek húsz év előtt szintén lerázták a fa­sizmus Jármát, és a Szovjetunió által felszabadított körzetekbe estek, gyors ütemben terjed a csehszlovákiai nem­zeti demokratikus forradalom. Minde­nekelőtt a munkásosztály dicső kiál­lásának és gerincességének köszön­hetjük, hogy már 1945-ben jelentős lépést tehettünk előre: megtörtént a kulcsfontosságú Ipar, a bankok és biz­tosítók államosítása. Már maga ez az esemény túllépi a demokratikus nem­zeti forradalom eredeti programjának keretét, amellett azonban nem tér el annak szellemétől, sőt bizonyos mér­tékben megszabja további fejlődésé­nek irányát. A Košicei Kormányprog­ram meghirdetésével, gyors ütemben folyik annak teljesítése és megvalósí­tása a kommunisták vezette haladó szellemű erőknek a reakció ellen ví­vott szüntelen harca közepette. Két­ségtelen, hogy ez a harc nem volt könnyű. Mégis, amint tudjuk, a ha­ladás javára dőlt el, és összhangban áll Csehszlovákia lakossága többségé­nek érdekeivel. Lefolyása, az átmenet a Košicei Kormányprogram jellemezte forradalom egyik szakaszából a má­sikba erőszakmentes volt. Háború utáni politikai életünk ese­ményeinek összessége, amiről röviden megemlékeztünk, sajátos csehszlová­kiai irányvonalunk alapvető része. Ezért biztonsággal állíthatjuk, hogy ennek az Irányvonalnak egyik lénye­ges tényezője a Košicei Kormányprog­ram volt. Ma, amikor sok év elmúltával már magasabb rendű feladatoknak, a szo­cializmus építése kérdéseinek megol­dásával foglalkozunk, úgy tekintünk vissza az 1945. évi kormánynyilatko­zatra, mint nemzeti demokratikus forradalmunk sajátos történelmi je­lentőségű programjára, amely abban az Időben teljesítette forradalmi kül­detését. A. Smutný 2000 lóerős csehszlovák nyersolajmotor készül Hradec Královén a Szovjetunió számára. — (j. Finda felvétele) A NÉMET SZÍNPADOK LEGSIKERESEBB SZERZŐI A Darmstadtban megjelenő „Deut­sche Bühnen" című folyóirat „összné­met" aspektusból foglalkozik a né­met színpadok munkájával. Azokat a színpadi műveket minősíti sikeresnek, amelyek legalább 50 előadást megér­tek. Az 1963/64. évi színházi évad „sikeres" szerzői között megtaláljuk Siegfried Lenz, Martin Walser, Rolf Hochhuth, Peter Weiss nevét. Újab­ban tört az élre Heinar Kipphardt, akinek „Oppenheimer ügyében" című dokumentumdrámáját német színpa­dokon kívül most Párizsban is bemu­tatták, Jean Vilar adaptálásában. A legnagyobb sikerszériát Rolf Hochhuth „A Helytartó" című drámája érte el: 13 német színpadon 504 elő­adást. Vele csak Friedrich Dürrenmatt „A fizikusok" című műve vetekedhet, amely 1962 óta van színpadon s még az utolsó évadban is 377 előadásra tekinthet vissza német színpadokon. D raga korszeruseg ULTRAMODERN GÉPEK SEGÍTIK A HÁZIASSZONYOKAT - • ­A z Idei lakberendezési vásár szín­helye a Honvédelmi Palota ha­talmas, merész konstrukciójú csarno­ka volt. 1800 cég — köztük 350 kül­földi — állította ki gyártmányait 80 ezer négyzetméternyi területen. Az el9ő emeleten voltak a fűtő­készülékek, a mosógépek, az egész­ségügyi berendezések, a másodikon a bútorok, a világítótestek. A harma­dikon a hűtőszekrényeket és az egyéb elektromos háztartási cikkeket állí­tották ki. A negyedik emelet a kötő­gépek a rádió ós televíziós készülé­kek s a festmények, az ötödik pedig az élelmiszerek és italok birodalma volt. Kényelem mindenekelőtt Mint rendesen a gyárak ezúttal ls azt hangoztatták, hogy az idén bemu­tatott gyártmányaik forradalmat Je­lentenek a lakberendezések és a ház­vezetés terén. De ha valaki valóban azt a meggondolatlanságot követné el, hogy lakását teljesen e vásár új­donságaival rendezné be, hamarosan rádöbbenne, hogy háztartásának ve­zetése kétszer annyi időt vesz igény­be, mint azelőtt. Ettől eltekintve bátran állíthatjuk, hogy a lakberendezési tervezők min­denekelőtt a bútorok kényelmes vol­tára s a készülékek minél könnyebb kezelhetőségére törekedtek. Az eszté­tikáról sem feledkeztek meg. Mind a bútoroknál, mint a készülékeknél a szép vonalak célszerűséggel páro­sulnak. De nem tévesztették szem elől a könnyű karbantartást sem. A többnyire műanyagból készült kiállí­tási tárgyak nem szívják magukba a port, és egyébként sem kényesek. Megváltozott a konyhaberendezés. Az utóbbi években oly divatos patyo­latfehér, laboratórium-szerű konyhá­kat most a romantikusabb, vidéki zsá­nerű konyha váltja fel, melyben az egyéni ízlés Jobban érvényesülhet. A gép alaposabb Az 500 literes hűtőszekrény mér idejét múlta. A legújabbak már na­gyobbak. Kétharmad részük hűt és egyharmad részük fagyaszt. Nincs különösebb újdonság a taka­réktűzhelyek, porszívók, ventillátorok, mixerek terén de mindegyik egy ki­csit mégis különbözik a tavalyitól. „Divatosabbak" s ezért drágábbak Is. Az egyik cég különlegességként egy teljesen automatikusan működő edénymosogatót mutatott be, mely állítólag tisztábbá ós csillogóbbá te­szi az egényt s ráadásul a munka be­fejeztével a mosogatódézsát ls tökéle­tesen kitisztítja. A „csodagép" kis bök­kenője, hogy 2 500 frankba kerül. (Egy havi átlagbér négyszeresel) A „gadgetek" Az idei vásár a „gadgetek" (az el més célszerű, ebben az esetben a há­zi munkát megkönnyítő kis készülé­kek) seregszemléje volt. Az érdeke­sebb közülük a vajat, húst, gyümöl­csöt ós zöldséget egyaránt kitűnően vágó villanykés. Ide tartozik még egy tányórmosogató és serpenyőket s fazekakot tisztára sikáló robot Is. Ara 1800 frank. Egy további „kis gép" lehetővé teszi a gazdaasszonyoknak, hogy ezentúl könnyek nélkül, moso­lyogva metélje a hagymát: a „készü­lék" késnyelére helyezett, műanyag­bői készült kis védőernyőből áll. Nem hiányoztak a kiállításról a különféle törhetetlen csészék, tányé­rok, kistálak, kenyórkosárkák sem. Volt ott egy egymásba illesztett két tartályból álló, főzésre, párolásra és ételmelegítésre használható „bűvös" fazék is. Mindez persze borsos áron, s így nem igen akad vevő rájuk. Az idei 34. lakberendezési vásár a gyáro­sok véleménye szerint inkább kiállí­tás volt, mint vásár. A porszívógőpek eladása az elmúlt évben 15 százalókkal csökkent, jól­lehet a franciaországi háztartások 83 százaléka még nem rendelkezik ezzel a „vívmánnyal". Ugyanez vonatkozik a mosógépekre, s a családo-k 68 szá­zaléka kénytelen ezek nélkül boldo­gulni. Hiába kínálják a cégek a leg­tökéletesebb mosogató és sikáló ro­botokat s egyéb elmés készülékeket, ha a lakások 20 százalékában még nincs vízvezeték és 67 százalékában nem létezik fürdőlehetőség vagy zu­hanyozó. „Amit eladunk" — mondta az egyik gyáros — „azt a fogyasztók legtöbbje a túlórákban megkeresett pénzen ve­szi." Am a túlórákat számos Iparág­ban beszüntetik. Így a háztartási be­rendezéseket gyártó iparág fogja megérezni elsőnek a már jelentkező nehézségeket. 1983. április 4. * ??') »

Next

/
Thumbnails
Contents