Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-04 / 93. szám, vasárnap

Ľenin-ô/zadat Űiudapzótm (Budapesti tudósítónktól) h/fagyarország felszabadulásá­ul nak 20. évfordulójára Lenin szobrával gazdagodott Budapest. A Dózsa György úton pénteken dél­után ünnepélyesen felavatták Le­nin négy méter magas bronzszob­rát, Pátzay Pál Kossuth-díjas ki­váló művész alkotását. Ez az első Lenin szobor Budapes­ten. Szinte zarándokol az ércalak­hoz a budapesti nép: a szobor fej­tartásáról, erőt sugárzó nyugalmá­ról, alkotójának művészt felfogá­sáról beszélgetnek azok, akik meg­állnak előtte A nemes ihletű al­kotás patétikus póz nélküli, egy­szerű embernek ábrázolja Lentnt; olyannak amilyen volt. Mozdulatá­ban nincs semmi teátrális, mégis mintha messzehangzó szót emelne — azért, amiért életében küzdött, s aminek jelképévé vált; a béké­ért és a szabadságért harcoló, em­berformáló, történelemalakító for­radalmárt és a póztalan, szerény embert öntötte bronzba a művész. Budapest új szobra arra emlékez­teti az embereket, hogy Lenin nemcsak nagy gondolkodó, állam­férfi, forradalmár és hadvezér volt, hanem érző, derűs, egyszerű em­ber is. A lapok a szoboravatás alkal­'' mából emlékeztetnek Lenin­nek a magyar munkásokhoz inté­zett szavaira, amelyek a Tanács­köztársaság leverését követő éjsza­kában kézről kézre jártak a titok­ban sokszorosított lapokon: „Le­gyetek szilárdak! A győzelem a tiétek lesz!" A Népszabadság így ír: „Húsz évvel ezelőtt Lenin zász­laja alatt menetelve szabadította fel Magyarországot a Szovjetunió hadserege. Húsz év óta az Igaz ha­zafiság és a proletár internaciona­lizmus lentnt tanításai segítették át országunkat minden nehézsé­gen. Barátságunk Lenin hazájával, a Szovjetunióval ma ls egyik leg­szilárdabb pillére előrehaladásunk­nak." A z április 4-1 ünnepi felvonu­^ lók százezret néznek fel a bronzalakra. A főváros új díszét ma még megcsodálják, de holnap a szép szobor már szinte beleolvad környezetébe, a hétköznapokon gyerekek játszanak majd, s öregek pihennek körülötte. A Városliget szélén magasodó új szobor az em­berek tudatában természetes alko­tóeleme lesz Budapestnek. Akár­csak az a tanítás, amelyet jelké­pez: a leninizmus is szerves része immár a magyar nép egész gondo­latvilágának, dolgos hétköznapjai­nak és ünnepeinek. RUDNYÄNSZKY ISTVÁN Ujabb barbár amerikai támadás a VDK ellen Saigon (CTK) — Tegnap délben több mint 150 amerikai és dél-vietna mi repülőgép három hullámban újabb támadást hajtott végre a Vietnami A VDK LÉGIERŐI ELŐSZÖR AVATKOZTAK BE A HARCBA Hanoi (ČTK) — Hanoi hírek szerint a szombati berepülések alkalmával először bocsátkoztak harcba a VDK löhajtásos vadászgépei. A TASZSZ közli, hogy az amerikai repülőgépek célpontja ezúttal az észak-vietnami utak és vasútak voltak. A vasúti ösz­szeköttetés több helyen megszakadt. Emberáldozatról is érkezett hír. Demokratikus Köztársaság területe el­len. Nyugati hírügynökségek jelenté­se szerint a támadások célpontja a Sang Ma folyón keresztül vezető Dong Phuong híd volt, mely kb. 100 km-re délre fekszik Hanoitól, továb­bá a Thanh Hoatól 2 km-re északra fekvő Ham Rong híd. A támadó ame­rikai repülőgépek egy része a 7. ame­rikai flottának a Tonkini-öbölben tartózkodó repülőgép-anyahajóiról szállt fel. Hanoi (CTK) — A Vietnami De­mokratikus Köztársaság néphadsere­gének légelhárító tengerészeti és gyalogsági csapatai 12 amerikai és dél-vietnami repülőgépet lelőttek. Morse szenátor elitéli 01 USA vietnami politikái Washington (CTK) — Wayne Mor­se amerikai szenátor Vietnam elleni agresszióval vádolta az Egyesült Ál­lamokat. Morse kijelentette, hogy az Egye­sült Államok dél-vietnami politikája a legelejétől fogva hibás volt. Fel­hívta az el nem kötelezett országo­kat, törekedjenek egy nemzetközi ér­tekezlet összehívására. Elismerte, hogy Vietnamban az a legnagyobb probléma, hogy az Egyesült Államok nem ellenőrizheti a helyzetet azok­kal az eszközökkel, melyeket a leg­gyakrabban használ, azaz pénzzel és katonai erővel. Proxmire szenátor elítélte a viet­nami gáztámadásokat, de támogatta az Egyesült Államok hivatalos állás­pontját, mely szerint a VDK elleni légitámadások folytatása rákénysze­ríti Hanoit arra, hogy tárgyalóasztal mellé üljön. További csapatokat szállítanak Dél-Vietnamba Washington (CTK) — Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának pénteki ülése után Taylor tábornok saigoni amerikai nagykövet válaszolt az újságírók kérdésére. Kijelentette, jelenleg nem lehet szó a Vietnamra vo­natkozó amerikai tervek megváltozta­tásáról. Ezzel nyilván meg akarta nyugtatni a felháborodott közvéle­ményt, de nyomban hozzátette, hogy jövőre további 160 000 katonával kell megerősíteni a dél-vietnamit csapato­kat. Taylor bejelentette, hogy szom­baton visszatér Dél-Vietnamba. Taylor után Johnson, majd Rusk külügyminiszter beszélt. Az elnök ki­jelentette, nem tud arról, hogy a VDK hajlandó lenne tárgyalni a viet­nami probléma politikai megoldásá­ról. Rusk kijelentette, hogy vélemé­nye szerint a VDK olyan álláspontot foglal az el nem kötelezett országok felhívásával kapcsolatban, melynek alapján esetleg az amerikaiak ls tár­gya Ihatnának. AZ ARAB ORSZÁGOK MINISZTERELNÖKEINEK ÉRTEKEZLETE Kairó (CTK) — Damaszkuszból ér­kező hírek szerint május 9-én Kairó­ban lesz az arab országok miniszter­elnökeinek értekezlete, melyen az arab országok és Nyugat-Németor­szág kapcsolatairól, valamint a Jor­dán folyóra vonatkozó tervről fognak tárgyalni. Japán—dél-koreai egyezmény Tokió (CTK) — A japán kormány és a szöuli rendszer képviselői Tokió­ban három egyezményt parafáltak. Az egyik egyezmény a Dél-Koreának fizetendő háborús kártérítésről, a má­sodik a halászatról, a harmadik pe­dig a Japánban élő koreai kisebbség helyzetéről szól. Ezekkel az egyez­ményekkel kiküszöbölték azokat az akadályokait, melyek eddig fékezték Japán és a dél-koreai rendszer kap­csolatainak rendezését és együttmű­ködésüket. A két ország külügyminisztere kö­zös közleményben megállapította, hogy rövidesen be akarják fejezni a japán—dél-koreai kapcsolatok rende­zéséről folytatott tárgyalásokat. Való­színű, hogy a kapcsolatok rendezé­sére vonatkozó egyezményt még ez évben aláírják. Szato miniszterelnök kijelentette, hogy az egyezmény alá­írása után azonnal összehívja a par­lament rendkívüli ülését e dokumen­tumok parafálására. A japán Szocialista Párt felháboro­dással ítélte el az egyezmények pa­rafálását, és hangsúlyozta, hogy küz­deni fog a két ország együttműködé­séről kötendő egyezmények ellen. pgip^pv TITO Jugoszláv elnök Ben Bella meghívására április 15-én hivatalos látogatásra Algírba érkezik. (CTK) JEMENBEN háromnapos állami gyászt hirdettek Kamuhammad Mah­mud Zubajri volt miniszterelnök-he­lyettes meggyilkolása alkalmával. Zubajrlt a Badr imám hatalmának megdöntéséért harcoló csoportok Je­men északkeleti részében gyilkolták meg. (CTK) A JUGOSZLÁV parlament jóváhagy­ta a büntető törvénykönyv olyan ér­telmű módosítását, hogy a háborús gaztettek nem évülhetnek el. (CTK) A ZANZIBARI kormány 19 kókusz­dió-feldolgozó üzemet állámosított — jelentette be a zanzibarl tájékoz­tatási hivatal. (CTK) CSOU EN-LAJ, a Kínai Államtanács elnöke Karachiba érkezett. Csou En­laj Kairóból visszatérőben szakította félbe útját Pakisztánban. (CTK) MADRIDBAN és további spanyol városokban a diákok tüntetést ren­deztek. Főiskolai reformot és függet­len diákszervezetek kialakítását köve­telik. (CTK) A DELI Keresztény Kongresszus né­ger szervezet azt követeli, legyen né­ger tagja a legfelsőbb bíróságnak, emeljék a néger bírók számát, és nevezzenek kl elnöki bizottságot, mely a megkülönböztetés eseteit vizsgálná ki. A szervezet, mely a na­pokban Baltimoreban tanácskozott King elnökletével, Jóváhagyta Alaba­ma gazdasági bojkottját. (CTK) CSEN JI, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke,, külügy­miniszter befejezte ötnapos nepáli lá­togatását, ós visszautazott Pekingbe. (CTK) HADZS SZMAJN algériai miniszter Marokkóba utazott, s átadja II. Hasz­szan királynak Ben Bella üzenetét. iCTK) BÉKÉS MEGOLDÁST? New York (CTK) — U Thant ENSZ­főtitkár nem ért egyet a török kor­mánynak a Galo Plaza beszámolójá­val kapcsolatban közzétett nyilatko­zatával. Törökország azt javasolta, hogy mentsék fel hivatala alól Galo Plazát, mivel túllépte hatáskörét. A török kormány azzal érvelt, hogy Galo Plaza a ciprusi kérdés megoldá­sára tett javaslatában nem vette fi­gyelembe valamennyi Illetékes ország álláspontját. U Thant közölte Török­ország ENSZ-képvíselőjével, hogy fel­hívja a kormányt, ne követelje az ENSZ-közvetítő leváltását. FRANZ KUNÉRT BÉCSI TUDÓSÍTÁSA A neonácizmus első áldozata Isméi gyilkol a horogkereszt Ausztriában Egy hatvanhat éves nyugdíjas halála Az osztrák fővárosban szerdán fel­vonultak az ellenállási mozgalom har­cosai és az antifasiszta ifjúság tag­jai, hogy tiltakozzanak a főiskolákon működő fasiszta világszemléletű pro­fesszorok ellen. A tüntetők elsősor­ban a világkereskedelmi főiskolán ta­nító Borodajkewycz professzor eltávo­lítását követelték, aki előadásai köz­ben egészen nyílt antiszemita és náci propagandát folytatott. A tüntetőket szervezett náci banditákból álló cso­portok több esetben megtámadták. A támadók boxerekkel, acélrudakkal, bűz- és könnyfakasztó bombákkal, va­lamint a főiskolai laboratóriumokban előállított robbanóanyagokkal hajtot­ták végre példátlan aljas támadásai­kat. Amikor a demonstrálók a Kaertner stressera érkeztek egy csoportban felhangzott az „Éljen Auschwltz" Jel­szó. Ebben a pillanatban néhány acél­és ólomcsővel fölszerelt neonácista megtámadta a 67 esztendős Ernst Klrchweger nyugdíjast. A támadók az öreg ember koponyacsontját betör­ték, és szétzúzták az állkapcsát. Klrchweger elvtársat a kórházba szállították, megmenteni azonban nem lehetett. Ernst Klrchweger elvtárs az egy­kori Schutzbund tagja, a fasizmus időszakában az ellenállási mozgalom harcosa és 1934 óta a Kommunista Párt tagja volt. Megállapítást nyert, hogy a véres utcai összetűzést főiskolásokból, va­lamint egyéb elemekből kiképzett, többnyire más tartományokból is a fővárosba szállított náci terroristák igénybevételével, minden kétséget ki­záróan előre betervezték. A rendőr­ség ismét „tehetetlen" volt, lega­lábbis az antifasiszták védelmére semmilyen intézkedést nem tett, és tétlenül nézte a náci banditák gyil­kos megmozdulását. A lakosság felháborodása leírha­tatlan. Az a tény, hogy a közoktatás­ügy miniszter Borodajkewycz profesz­szort kihívó antiszemita és náci fel­lépése ellenére sem bocsátotta el a tanügyi szolgálatból, már magában véve ls megdöbbentő és felháborító. Ez a megdöbbenés és felháborodás azonban szinte leírhatatlan mérete­ket öltött, amikor Klrchweger elvtárs A dél-vietnami bábkormány katonái kirángatják (6ld alatti rejtekUkbSl az elbújt gyerekeket és asszonyokat. A kétségbeesett gyerekszemek mindennél beszéde­iebben tanúskodnak a kormánycsapatok kegyetlenkedéseiről. (CTK felvétele) Wilson befejezte párizsi tárgyalásait Párizs (CTK) — Wilson angol mi­niszterelnök pénteken Párizsban De Gaulle elnökkel és Pompldou minisz­terelnökkel tárgyalt. A francia és an­gol külügyminiszter is tanácskozott. Az első hírek szerint a tárgyalások szívélyes légkörben folytak. Erre vall De Gaulle rövid beszéde is, melyben örömét fejezte ki a találkozó felett, és hangsúlyozta, hogy a két kormány szoros együttműködése kölcsönösen előnyös. De Gaulle a vietnami, afrikai és kö­zép-keletl helyzetről, valamint a két ország kapcsolatairól tárgyalt Wíl­sonnal. Wilson Pompidouval a gazdasági és valutapolitikáról tárgyalt. A két kül­ügyminiszter francia források szerint Közép-Keletről, Afrikáról, Délkelet­Ázsiáról és Németországról folytatott eszmecserét. A vietnami kérdésben a Johnson—Pearscn talá Washington (ČTK) — Johnson tegnap találkozott Pearson kanadai miniszter­elnökkel. Johnson titkára kijelentette, hogy baráti találkozóról van szó. Pearson pénteken a VDK elleni ame­rikai támadások beszüntetése mellett foglalt állást. Szavai szerint ez lenne a délkelet-ázsiai béke megteremtéséhez az első lépés. Pearson hangsúlyozta, hogy a vietnami válságot békés úton kell megoldani. Ha nem szüntetik be a katonai akciókat, a háború veszélyes konfliktussá fejlődhet — mondotta. tárgyaló felek kitartottak eddigi ál­láspontjuk mellett. A közel-keleti és afrikai helyzetet értékelve azonos ál­láspontot foglaltak el. A kongói hely­zet értékelésében azonban nézetelté­rések merültek fel köztük, akárcsak a dél-afrikai kérdésben. Tegnap a délelőtti órákban talál­kozott Wilson De Gaulle elnökkel. Jól tájékozott körök szerint a nyugat­európai politikai unió kérdéseiről és a NATO problémáiról tanácskoztak. Ezekben a kérdésekben a két ország között mély nézeteltérések mutatkoz­nak. Wilson a déli órákban sajtóértekez­letet tartott. Kijelentette, hogy a De Gaulle-lal folytatott tárgyalásai nyílt baráti légkörben zajlottak le. Kijelen­tése szerint a tárgyaló felek meg­egyeztek abban, hogy javítani kell kapcsolataikat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Közölte, hogy eszmecserét folytattak az afri­kai, közép-keleti és délkelet-ázsiai helyzetről. Beismerte, hogy ebben az utóbbi kérdésben a két kormány el­lentétes álláspontja nem változott meg. Wilson bejelentete, hogy a közeljö­vőben angol és francia miniszterek tárgyalnak a két ország műszaki együttműködésének lehetőségeiről. Az angol és francia külügyminiszter rö­videsen a nemzetközi valutarendszer reformjának lehetőségéről fog ta­nácskozni. Wilson még 3-án hazautazott. halálhíre köztudomásúvá vált. A til­takozási hullám hatáséra az osztrák szakszervezeti szövetség hétfőn a gyász és figyelmeztetés jeléül ötper­ces munkaszünetet rendelt el. A fel­hívás hangsúlyozza, hogy ,,ez a mun­kaszünet komoly figyelmeztetés min­denki számára, aki azt hiszi, hogy húsz esztendővel egy terrorrendszer után Ismét megtűrjük a fasiszta szel­lem gyilkos uralmát". A szerdai tüntetés alkalmával szo­cialisták, kommunisták és katoliku­sok együtt meneteltek, és szónokaik egyöntetűen antifasiszta-demokrati­kus szellemben nyilatkoztak. A szak­szervezeti szövetség határozata tehát kifejezi a munkásság egységét, amellyel minden körülmények között szembeszáll a reakciós polgárság és a néppárt vezetőségének Jobb szár­nya által fedezett veszélyes neoná­cista provokációkkal. Ugyanakkor fi­gyelmeztetés egyes koalíciós politiku­sok felé ls, akik nagynémet-neonácl tevékenységet eltűrve, sőt ezeket tá­mogatva szeretnék a maguk számára a közelgő elnökválasztás alkalmával biztosítani a náci szavazók kegyeit. A parlament — bár megkésve — felszólította a kormányt, hogy „min­den olyan osztrák belpolitikai irány­zatot, amely az osztrák államiságot veszélyeztetheti — de különösen az antiosztrák vagy antiszemita irányza­tokat — figyelni kell, és a fennálló jogrend keretében mindent el kell követni azért, hogy ezek az irányza­tok megbénuljanak, és az osztrák köztársaság tekintélyét sérelem ne ér­hesse." A munkásság tiltakozása és a hét­fői sztrájk figyelmezteti a kormányt arra, hogy a parlament fenti határo­zata nem maradhat csupán papíron. Arról van sző, hogy véget vesse­nek a neonáci tevékenységnek, hogy leleplezzék a háttérben álló szellemi irányítókat, s hogy elzárják a fasiz­mus útját. De ugyanakkor hátrálásra kell kényszeríteni az Osztrák Néppárt vezetőségének jobb szárnyát, amely­nek képviselői most az elavult anti­kommunista jelszavak hangoztatásá­val igyekeznek gyengíteni a munkás­ság egységét. A szakszervezeti szö­vetség állásfoglalása az ilyen kísér­letekre is határozott választ nyújt. A munkásság elhárítási törekvései nem irányulhatnak csupán a főiskolai reakció ellen, hanem el kell érni, hogy a reakció és a neofasisinus min­den megjelenési formáját véglegesen és hatásosan felszámolják. A fasiszta gyilkosok áldozatáért érzett gyász Ausztria minden demok­rata érzelmű polgárát egyesíti — hangoztatja az antifasiszta diákság nyilatkozata. Ez az egység a reakció és fasizmus leküzdéséért vívott harc­ban, Ausztria függetlenségének és semlegességének védelmében s a de­mokrácia kiépítéséért folytatott küz­delemben rendkívül nagy erőt je­lent. WM, áprlll* 4 $ Ül SZÚ Z

Next

/
Thumbnails
Contents