Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-04 / 93. szám, vasárnap

A szabad Csehszlovákia húsz éve (Folytatáa • 4. oldalról) száma. 1937-ben 1236 lakosra Jutott egy orvos, 1964-ben pedig már 504 lakosra. Társadalmunk legtöbb törekvése az, hogy a dolgozó ember élete egyre teljesebb, gazdagabb, boldogabb legyen. Következetesen biztosítjuk a munkára és pihenésre való Jogot, védjük az em berek egészségét, biztosítjuk az öregséget és legyőztük a munkanélküliség, a bizonytalan Jövő rémét, amely a múlt társadalmi rend jellemzője volt. A növekvő anyagi és szellemi igények folyamatos kielégítése továbbra is a termelés eredményeitől, a munka termelékenységétől és a világviszonylatban Is leghaladóbb forradalmi tudományos-műszaki ismeretek stb. gyakorlati megvalósításától függ. W

A gazdasági és a társadalmi viszonyok forradalmi változásaival együtt járt a " szocialista kulturális forradalom rohamos fejlődése is. Megerősítette a szocialista öntudatot, emelte a kultúra és műveltség színvonalát, fejlesztette a tudományt és a művészetet. A marxizmus—leninizmus társadalmunk uralkodó eszméje lett. Jelentékeny eredményeket értünk el iskolarendszerünk demokratizálásában és szocialista felépítésében, valamint az iskolán kívüli oktatás terén is. Végérvényesen felszámoltuk a műveltség fokozásának akadályait. Az iskolapolitika vezérelve az, hogy az Iskolát összekapcsolja az élettel, a tanítást a termelési gyakorlattal, kiemelje politechnikai jellegét, s a politikai, erkölcsi, esztétikai és testnevelés segítségével formálja a kommunizmus sokoldalúan fejlett emberét. \ termelőerők növekedéséhez és ezáltal az anyagi és szellemi színvonal lényeges emelkedéséhez jelentékenyen hozzájárult a tudomány és a technika, amely az államtól számottevő anyagi támogatásban részesül. A dolgozók kommunista formálásában és érzelmi világának gazdagításában aktív szerep jutott a művészetnek és kultúrának. Az alkotó művészeti dolgozók sikereinek alapját az élettel való kapcsolat, a kommunista eszmeiség, továbbá az a szándék képezte, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a szocialista élet és kultúra párt által ihletett és szervezett építéséhez. A szocialista kulturális forradalom egyik legnagyobb eredménye, hogy a szlovák kultúra a csehszlovák szocialista kultúra sajátos és teljesen fejlett része lett. Ennek eredménye számos jelentékeny művészi alkotás, melyek a csehszlovák kultúra büszkeségei. U

Mindaz, amit húsz év alatt a szocialista építős közös művében elértünk, a " cseh és a szlovák nép, valamint köztársaságunk többi nemzetisége testvéri együttműködésének az eredménye. Szlovákia sokoldalú felvirágzásával beteljesedik a Sa lóvék Nemzeti Felkelés öröksége, és ez oszthatatlan része köztársaságunkban az egységes gazdaság kialakítása alapján történő szocialista átépítésnek. Ugyanakkor a közös hazában élő dolgozók boldog életéért vívott forradalmi harc eredménye. Szlovákia valóban nemzeti egyenjogúságát, sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális fejlődését sohasem tudta biztosítani sem a cseh, sem a szlovák burzsoázia, hanem — mint ezt az utóbbi húsz év fejlődése bebizonyította, — a leghaladóbb társadalmi osztály a marxi—lenini internacionalista politika alapján álló, a CSKP vezette munkásosztály. A CSKP marxi—lenini nemzetiségi programjának fontos része volt Szlovákia iparosítása. Az ipari termelés Szlovákiában húsz év alatt több mint 12-szeresére emelkedett. 256 új ipari üzemet adtunk át a termelésnek, további 171-et átépítettünk és kibővítettünk. Szlovákiában új termelési ágazatok jöttek létre, népes és fejlett munkásosztály, szocialista értelmiség növekedett fel. Messzemenő átalakulás és fejlődés következett be a mezőgazdasági termelésben is. Az egykor mezőgazdasági Szlovákiának a köztársaság Ipari, mezőgazdasági részévé való átalakulása folytán kialakult a szocialista gazdaság egységes komplexuma. E gazdaság közös nyersanyagalapon, szerteágazó együttműködésen és munkamegosztáson, a termelés szakosításán és összpontosításán alapul. Az egységes csehszlovák gazdaság fejlődése az alapja a társadalom gazdaságának, köztársaságunk egész népe kulturális fejlődésének és életszínvonala emelkedésének. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan páratlanul kibontakoztak a szlovák nemzeti élet más területei. A szlovák népnek a szocialista építés feltételei között minden lehetősége megvolt alkotó erejének kibontakoztatásához. A valaha elmaradott terület hazánk gazdaságilag és kulturálisan fejlett részvé vált. E fejlődés eredményei az egész világ előtt bizonyítják a szocializmus fölényét, s jogosan büszke rájuk Csehszlovákia népe. A szlovák nép — szilárd testvéri szövetségben a cseh néppel — a maga sorsának ura, sokoldalúan fejlődik az egységes Csehszlovák Köztársaságban, s a nemzeti felvirágzás korát éli. A CSKP a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítása folyamán elvi eszmei harcot vívott a cseh és a szlovák nacionalizmus minden megnyilvánulása ellen és síkra szállt a szocialista nemzetköziség alapelveiért. Ugyanakkor minden téren szilárdította a cseh és szlovák nemzet, valamint a többi nemzetiség testvéri kötelékeit, hogy egymáshoz közeledve gazdagítsák egymást. Mindez a politikai gazdasági és kulturális érdekek egységéből fa kadt, s emellett a közös államban a nemzeti lét minden feltétele biztosítva volt. A munkásosztály diktatúrája államának 1/ történelmi küldetése az volt, hogy a szooialista gazdaság fejlesztésével egyidejűleg a dolgozóknak az állami igazgatásban és a népgazdaság irányításában való aktív kezdeményező részvétele alapján biztosítsa az új szocialista demokráciát és államiságot. A szocialista demokrácia volt és marad az az út, amely felszabadítja és kibontakoztatja a nép alkotó erejét és képességeit, s lehetővé teszi a társadalom egységének szüntelen megújítását és szilárdítását. A munkásosztály a CSKP vezetésével alapjaiban átépítette az állami és a gazdasági apparátust. Felnevelte a néphez és a szocializmushoz hű saját kádereit. A munkásosztály diktatúrájának állama következetesen elnyomta a belső ellenforradalmi erőket, biztosította az új, szocialista társadalmi viszonyok fejlődését és gondoskodott az ország védelméről az esetleges agresszióval szemben. A CSKP a lenini vezérelvek alapján fejlesztette a demokrácia azon formált, amelyek a dolgozók legszélesebb rétegei számára lehetővé tették, hogy állást foglaljanak és javaslatokat tegyenek a társadalmi és a helyi jellegű alapvető kérdésekkel kapcsolatban. Az országos vitákban a CSKP merített a dolgozók kollektív tapasztalataiból, s egyesítette őket a szocialista építés feladatainak megoldására irányuló erőfeszítésben. A CSKP azon alkotmányos elv szellemében, hogy az államban minden hatalom forrása a nép, amely választott képviseleti testületei útján gyakorolja a hatalmat, figyelemmel kísérte a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok tevékenységét. Tudatában van ugyanis annak, hogy a dolgozók széles rétegei számára e testületek a közigazgatás és a nevelés, a szocializmus és a kommunizmus szellemében történő nevelés iskoláját Jelentik. A nemzeti bizottságok több mint 240 ezer képviselőjén kívül munkájukban olyan aktíva vesz részt, amely a képviselőkkel együtt 760 000 lakost tesz kl, tehát köztársaságunk minden huszadik polgárát felöleli. A szocialista demokrácia fejlődésével összhangban Intézkedéseket foganatosítottunk a bíróságok demokratizálására, a jogrend és a szocialista törvényesség tovább szilárdult és fejlődött a társadalmi haladás szükségleteivel és célkitűzéseivel összhangban, s kiépült a választott népi ellenőrzési szervek rendszere. Megnövekedett az önkéntes társadalmi szervezetek jelentősége és küldetése, amelyek a dolgozók kezdeményező tevékenységének alapját Jelentik. A dolgozók e szervezetekben a társadalom szükségleteivel és feladataival összhangban érdeklődésük alapján tömörülnek. A szocialista társadalmi viszonyok győzelmével szocialista államiságunk fejlődése új szakaszába lépett. Ebben a szakaszban a munkásosztály diktatúrájának állama fokozatosan össznépi állammá alakul át. E folyamat megvalósítója maga az uralkodó munkásosztály, amelyet a kommunista párt vezet. E folyamat tovább szilárdítja a munkásosztály diktatúrájának forradalmi győzelmét és eredményeit, melyek alapján utat nyit az, új társadalmi feladatok megoldásához. 4 n A Csehszlovák Szocialista Köztársaság sokoldalú fejlődése, új nemzetközi helyzete, a szocialista világrendszerhez való tartozása meggyőzően bizonyítja a CSKP Internacionális politikájának helyességét. E politika a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal és a világ valamennyi haladó erőivel való barátságon, szövetségen ős együttműködésen alapul. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok alapját a szocialista világrendszer egységének, felzárkózottságának, politikai és gazdasági súlyának megerősítése képezi. A következetes lenini külpolitikát bizonyítják Csehszlovákiának a gazdaságilag kevéssé fejlett országokhoz fűződő kapcsolatai is. Csehszlovákia, valamint az ázsiai, afrikai és a latin-amerikai országok baráti együttműködésének eredményei a gyakorlatban megerősítik, hogy a nemzetek felszabadító harcával való szolidaritás és a békés egymás mellett élés politikája hasznos és haladó. Hazánk szocialista építésének oszthatatlan része a békeharc, a háborúk végleges elhárításáért, a népek és államok egyenjogú baráti kapcsolatainak megteremtéséért vívott küzdelem. Külpolitikánk fő irányvonala a békés egymás mellett élés lenini elvéből indul ki. Köztársaságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt következetesen lépett és lép fel az imperialisták agresszív törekvéseivel szemben, síkraszáll az általános és teljes leszerelésért, a vitás kérdések békés tárgyalások útján való rendezéséért. Aktívan törekedett — a különböző társadalmi rendszerű országokkal — az egyenjogúságon, a be nem avatkozáson és a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztésére. Csehszlovákia népét komolyan aggasztják az imperialisták, a régi és az új gyarmatosító erök kalandor agresszív akciói, valamint a közvetlen szomszédságában — a Német Szövetségi Köztársaságban — végbemenő fejlődés. A német burzsoázia militarista és revansista politikája a múltban Németország terjeszkedésére vezetett, s ennek az expanziónak első áldozatai között volt Csehszlovákia is. A csehszlovák nép nem felejtette el drágán szerzett tapasztalatait, és nem ért egyet azzal, hogy az NSZK a NATO keretében döntő szót kapjon az atomfegyverek bevetésénél, s hogy azok az emberek, akik a világot már többször háborúba sodorták, újból pusztító háborút készítsenek elő. Csehszlovákia kezdeményező javaslataival mindig a német kérdés békés megoldására törekedett. A békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc fontos tényezője a nemzetközi kommunista mozgalom. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint e mozgalom alkotó része, az SZKP és a többi testvérpárt oldalán mindig a mozgalom szüntelen fejlesztéséért és megszilárdításáért, a marxizmus-leninizmus eszmélnek tisztaságáért és győzelméért harcol. A CSKP a többi lenini párttal együtt küzd a revizlonizmus és a dogmatizmus minden megnyilvánulása ellen, amelyek megbénítják a forradalmi mozgalom cselekvőképességét és megbontják egységét. Tevékenységében az 1957. évi Békekiáltvány és az 1960. évt Nyilatkozat alapelveit és elméleti következtetéseit érvényesíti, amelyeknek kidolgozásában és jóváhagyásában aktívan részt vett. Ezen elvek szellemében a proletár nemzetköziség alapján segíti leküzdedenl a Jelenlegi ellentéteket, és segíti megszilárdítani a kommunista mozgalom egységét. W

A szocialista építés vezető ereje, amely a munkásosztályt és a dolgozókat a szo• ciallzmus győzelmére ihlette és vezette, Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A cseh és a szlovák nép saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy a párt vezető szerepe, valamint népi, nemzeti és internacionális politikája alkotja a szocializmus építése során elért sikerek alapját. A CSKP Irányvonala az objektív társadalmi törvények beható Ismeretéből, a marxizmusleninizmus alapelveiből, a szocializmus internacionális érdekeinek oszthatatlan egységéből, valamint hazánk feltételeinek és hagyományainak alkotó értelmezéséből indult kl. Ezért a munkásosztály és valamennyi dolgozó legsajátabb érdekeit, népeink igazi érdekeit fejezte kl. Ezen az alapon Jött létre a párt és a nép szilárd egysége, amely a szocializmus építése folyamán tovább fejlődött és érlelődött. A szocialista társadalom építése nem volt könnyű feladat. Számos addig ismeretlen problémát kellett megoldani, gyakran még felderítetlen utakon kellett haladni. A szocializmus építése nem volt mentes a hibáktól, és a fogyatékosságoktól. A párt azonban bírálóan és rendszeresen vizsgálta a hozott határozatokat, érzékenyen reagált a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség szavára, s tevékenységében mindig az egész nép érdekel vezérelték. Ez lehetővé tette számára, hogy a társadalom fejlődését a szocializmus követelményeivel és célkitűzéseivel összhangban, a dolgozók vágyainak és szükségleteinek megfelelően irányítsa. A párt bátran leleplezte i személyi kultusz befolyását is, s a legkövetkezetesebben harcolt minden következményének kiküszöböléséért. Vezetésével a párt életében és a szocialista társadalomban következetesen megvalósulnak a pártmunka és az állami vezetés normál. A CSKP ereje mindig abban rejlett, hogy egész tevékenysége folyamán a dolgozókra támaszkodott. Dolgozó népünk közvetlenül részt vett a párt politikájának kialakításában, célkitűzéseinek megfogalmazásában, s elsősorban a nép kezdeményezése volt az a tényező, amely elősegítette megvalósításukat. A fő erő, amelyre a párt támaszkodott, és támaszkodik, a munkásosztály volt. A párt ösztönözte a munkásosztályt az új társadalom felépítésére Irányuló erőfeszítésében, törekvésének szilárd irányt, világos, tudományosan megindokolt távlatot adott. Ezért a munkásosztály Is a pártban mindig biztosítékot látott arra, hogy vágyai és történelmi küldetése — a szocialista társadalom felépítése — valóra válik. A CSKP politikájában következetesen megvalósította a proletár nemzetköziség elveit. A szocialista építés egész Időszaka folyamán az SZKP lenini tapasztalataiból, s a XX. kongreszszusnak az egész nemzetközi kommunista mvzgalomra gyakorolt nagy befolyásából merítette forradalmiságát. Megszilárdította a szocialista országok testvérpártjaihoz, a kapitalista államok kommunistáihoz és a felszabadító világmozgalom erőihez fűződő internacionális elvtársi kötelékeit. A munkásosztály ós a dolgozó nép hazaszeretetét össze tudta kapcsolni a nemzetközi munkásosztály harcával, a hazafias tetteket a nemzetközi proletár szolidaritással. Mindez megerősítette népünknek a nagy szovjet néppel, a többi szocialista ország népével és a világ dolgozóival való szilárd egységét ós felzárkózottságát. A történelmi tapasztalatok teljes mértékben megerősítették a marxizmus—leninizmus ama alapvető tézisét, hogy a munkásosztály megdöntheti a kapitalizmust, s a többi dolgozóval szövetségben felépítheti a szocializmust, ha élón öntudatos, az egész nép által elismert kommunista élcsapat áll. III. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA VEZETÉSÉVEL A SZOCIA-, LISTA TÁRSADALOM TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT f n Csehszlovákia dolgozó népe ma a CSKP IK vezetéséivel anyagi és szellemi forrásait a népgazdaság építésének újabb fellendítésére, a szocialista társadalom életének sokoldalú fejlesztésére összpontosítja, amint ezt a XII. pártkongresszus feladatul tűzte. A fejlett szocialista társadalom további fejlődése a népgazdaság szüntelen fellendülésével függ össze. Ezért a következő évek alapvető feladata elérni a munka társadalmi termelékenységének tartós növekedését, s ezáltal az ország termelőerőinek a tudomány és a technika érvényesítése alapján történő növekedését is. A szocialista gazdaság fejlesztésének kulcskérdése kiegyenlíteni az aránytalanságokat az Ipar és a mezőgazdaság színvonala között, s fokozatosan összhangot teremteni a termelés és a fogyasztás színvonalában. Nagy horderejű feladatok állnak előttünk. Meg kell változtatnunk a termelés, és a nyersanyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás módozatait, s meg kell változtatni az egész népgazdaság struktúráját. E változtatások értelme, hogy növekedjék a legprogresszívabb szakágazatok részaránya, amelyek a hazai nyersanyagok legnagyobb mérvű értékesítéséhez, dolgozóink szakképzettségének, tehetségének és képességeinek maradéktalan kihasználásához vezetnek. A csehszlovák népgazdaság továbbfejlesztésének biztosítása és a gazdaság struktúrájában eszközölt progresszív változtatások során a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval folytatott nemzetközi szocialista munkamegosztás további kiszélesítésére és elmélyítésére fogunk törekedni. A szocialista államok közös erejével, természeti és gazdasági feltételeikkel összhangban akarjuk biztosítani a szükséges nyersanyag-, tüzelőanyag- és energíaalapot. A szakosítás útján el akarjuk érni a fontos termékek termelésének olyan elosztását, hogy e termelés gazdaságilag optimális sorozatokban és a legmagasabb műszaki színvonalon valósuljon meg. A kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, s az elvtársi segítséget tartjuk továbbra is a gazdasági színvonal tekintetében a történelem folyamán keletkezett különbségek fokozatos kiegyenlítése, a szocialista államok egysége, megszilárdítása és gazdasági potenciáljának növelése egyik legfontosabb tényezőjének. A feladatok és irányvonalak — amelyeket a CSKP XII. kongresszusa tűzött ki, s amelyeket most következetesen megvalósítunk — olyan folyamatot alkotnak, amely hosszabb időtartamot kíván meg, s egyes esetekben időben túllépi az 1970-es évet is. E feladatok hosszú tartamú jellege megköveteli, hogy Jelenlegi munkánk céltudatosabb legyen, a párt és valamennyi gazdasági és állami szerv igényesebben határozzon, mert már most kialakítjuk azt az alapot, amelytől a következő években sikeres előrehaladásunk, az 1966—1970. évi ötéves tervünk előkészítése és sikeres teljesítése függ. A CSKP KB vezetésével a népgazdaság valamennyi szakaszán megerősödött a szervező munka. Számos intézkedés valósult meg, amelyek hozzájárultak gazdaságunk fokozatos konszolidálásához. A döntő szakaszokon újból növekedett a társadalmi termelés, jobb eredményeket ért el a külkereskedelem, biztosítottuk a lakosság folyamatosabb ellátását. Bizonyos Javulás állott be a munka termelékenységének növelésében és a gazdaságosság terén is. A népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából fontos szerepe van az 1965. évi tervnek, amelynek teljesítése és túlteljesítése hivatott elősegíteni az 1966—1970. évi távlati terv szilárd alapjának megteremtését. A dolgozóknak a termelés gazdaságossá tételére, a rentabilitásra, a beruházási..építkezésben a befejezetlen építkezése számának csökkentésére, s az építést határidő lerövidítésére kibontakozott országos kezdeményezése megerősíti gazdaságunkat, s megteremti a feltételeket ahhoz, hogy gazdasági életünkben teljes mértékben kibontakozzanak és megérlelődjenek a szocialista viszonyok. K

Szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének bonyolult feladataira való tekintet1 tel a CSKP XII. kongresszusa hangsúlyozta gazdaságunk tervszerű Irányításának tökéletesítését, s az irányító munka módszerei tökéletesítésének szükségességét. Ez a tökéletesítés a gazdaság és a termelés fejlesztése objektív törvényszerűségeinek legnagyob mérvű kihasználására fog támaszkodni. Hangsúlyozta a népgazdaság tervszerű irányításában eszközlendő változtatásokat is, amelyek az Irányítás minden eszközét a termelés legnagyobb mérvű hatékonyságának biztosítására, a népgazdaság valamennyi tartalékának mozgósítására, a legmagasabb színvonalú technika érvényesítésére és bevezetésére, s a társadalmi költségek lényeges csökkentésére összpontosítják. A XII. pártkongresszus e határozatának teljesítésében fontos lépés volt a népgazdaság tökéletesített tervszerű irányítása alapelveinek kidolgozása, és a CSKP KB 1965. januári plénumán történt Jóváhagyása. A jóváhagyott alapelvek a munka társadalmi termelékenységének s a termelés jövedelmezőségének fokozása alapján kedvező feltételeket teremtenek a népgazdaság gyarapítására. Ezt a tudomány és a technika legszélesebb körű felhasználásával, valamennyi dolgozó anyagi érdekeltségének, s a munka eredményeiért viselt felelősségének következetes érvényesítésével érjük el. A népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének alapját a tervezés új értelmezése, a távlati terv szerepének vmegerősítése, valamint az értéktörvénynek a szocializmus feltételei között való teljesebb kihasználása alkotja. Az új alapelvek az erkölcsi és gazdasági munkaösztönzők hatékonyabb egybekapcsolására törekszenek. Ezen elvek helyes érvényesítése megerősíti a munkáért, a társadalmi vagyonnai való gazdálkodásért viselt egyéni és kollektív felelősséget. A tervszerű irányítás tökéletesített rendszerét fokozatosan kidolgozzuk a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a felépítmény területére is. Ezáltal kialakul a társadalmi Irányítás egységes, harmonikus rendszere. E rendszer bevezetésének és érvényesítésének feltételei összefüggnek a népgazdasági problémáknak a hosszú tartamú tervekben történő tárgyilagos megoldásával. De csak úgy válthatjuk valóra következetesen, ha az emberek kezdeményező tevékenységet fejtenek ki az irányító dolgozóktól, a szakágazatok és üzemek vezetőitől kezdve egészen a munkahelyeken dolgozó munkásokig. Ezért meg kell változtatni a gazdasági dolgozók és valamennyi dolgozó (Folytatás a 6. oldalon) 1965. április 4. * Ü] SZÖ 5