Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-04 / 93. szám, vasárnap

A szabad Csehszlovákia húsz éve (Folytatáa • 4. oldalról) száma. 1937-ben 1236 lakosra Jutott egy orvos, 1964-ben pedig már 504 lakosra. Társadalmunk legtöbb törekvése az, hogy a dolgozó ember élete egyre teljesebb, gazdagabb, boldogabb legyen. Következetesen biztosítjuk a munkára és pihenésre való Jogot, védjük az em berek egészségét, biztosítjuk az öregséget és legyőztük a munkanélküliség, a bizonytalan Jö­vő rémét, amely a múlt társadalmi rend jellem­zője volt. A növekvő anyagi és szellemi igények folya­matos kielégítése továbbra is a termelés ered­ményeitől, a munka termelékenységétől és a világviszonylatban Is leghaladóbb forradalmi tudományos-műszaki ismeretek stb. gyakorlati megvalósításától függ. W A gazdasági és a társadalmi viszonyok forradalmi változásaival együtt járt a " szocialista kulturális forradalom rohamos fejlődése is. Megerősítette a szocialista öntuda­tot, emelte a kultúra és műveltség színvonalát, fejlesztette a tudományt és a művészetet. A mar­xizmus—leninizmus társadalmunk uralkodó eszméje lett. Jelentékeny eredményeket értünk el iskola­rendszerünk demokratizálásában és szocialista felépítésében, valamint az iskolán kívüli okta­tás terén is. Végérvényesen felszámoltuk a mű­veltség fokozásának akadályait. Az iskolapoli­tika vezérelve az, hogy az Iskolát összekap­csolja az élettel, a tanítást a termelési gyakor­lattal, kiemelje politechnikai jellegét, s a poli­tikai, erkölcsi, esztétikai és testnevelés segít­ségével formálja a kommunizmus sokoldalúan fejlett emberét. \ termelőerők növekedéséhez és ezáltal az anyagi és szellemi színvonal lényeges emelke­déséhez jelentékenyen hozzájárult a tudomány és a technika, amely az államtól számottevő anyagi támogatásban részesül. A dolgozók kommunista formálásában és ér­zelmi világának gazdagításában aktív szerep jutott a művészetnek és kultúrának. Az alkotó művészeti dolgozók sikereinek alapját az élettel való kapcsolat, a kommunista eszmeiség, to­vábbá az a szándék képezte, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a szocialista élet és kultúra párt által ihletett és szervezett építéséhez. A szocialista kulturális forradalom egyik leg­nagyobb eredménye, hogy a szlovák kultúra a csehszlovák szocialista kultúra sajátos és tel­jesen fejlett része lett. Ennek eredménye szá­mos jelentékeny művészi alkotás, melyek a csehszlovák kultúra büszkeségei. U Mindaz, amit húsz év alatt a szocialis­ta építős közös művében elértünk, a " cseh és a szlovák nép, valamint köz­társaságunk többi nemzetisége testvéri együtt­működésének az eredménye. Szlovákia sokoldalú felvirágzásával betelje­sedik a Sa lóvék Nemzeti Felkelés öröksége, és ez oszthatatlan része köztársaságunkban az egységes gazdaság kialakítása alapján történő szocialista átépítésnek. Ugyanakkor a közös hazában élő dolgozók boldog életéért vívott forradalmi harc eredménye. Szlovákia valóban nemzeti egyenjogúságát, sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális fejlődését sohasem tud­ta biztosítani sem a cseh, sem a szlovák bur­zsoázia, hanem — mint ezt az utóbbi húsz év fejlődése bebizonyította, — a leghaladóbb tár­sadalmi osztály a marxi—lenini internacio­nalista politika alapján álló, a CSKP vezette munkásosztály. A CSKP marxi—lenini nemzetiségi program­jának fontos része volt Szlovákia iparosítása. Az ipari termelés Szlovákiában húsz év alatt több mint 12-szeresére emelkedett. 256 új ipa­ri üzemet adtunk át a termelésnek, további 171-et átépítettünk és kibővítettünk. Szlovákiá­ban új termelési ágazatok jöttek létre, népes és fejlett munkásosztály, szocialista értelmiség növekedett fel. Messzemenő átalakulás és fej­lődés következett be a mezőgazdasági terme­lésben is. Az egykor mezőgazdasági Szlová­kiának a köztársaság Ipari, mezőgazdasági ré­szévé való átalakulása folytán kialakult a szocialista gazdaság egységes komplexuma. E gazdaság közös nyersanyagalapon, szerteága­zó együttműködésen és munkamegosztáson, a termelés szakosításán és összpontosításán ala­pul. Az egységes csehszlovák gazdaság fejlődé­se az alapja a társadalom gazdaságának, köz­társaságunk egész népe kulturális fejlődésének és életszínvonala emelkedésének. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan párat­lanul kibontakoztak a szlovák nemzeti élet más területei. A szlovák népnek a szocialista építés feltételei között minden lehetősége meg­volt alkotó erejének kibontakoztatásához. A valaha elmaradott terület hazánk gazdasági­lag és kulturálisan fejlett részvé vált. E fej­lődés eredményei az egész világ előtt bizonyít­ják a szocializmus fölényét, s jogosan büszke rájuk Csehszlovákia népe. A szlovák nép — szilárd testvéri szövetségben a cseh néppel — a maga sorsának ura, sokoldalúan fejlődik az egységes Csehszlovák Köztársaságban, s a nemzeti felvirágzás korát éli. A CSKP a lenini nemzetiségi politika követ­kezetes megvalósítása folyamán elvi eszmei harcot vívott a cseh és a szlovák nacionaliz­mus minden megnyilvánulása ellen és síkra szállt a szocialista nemzetköziség alapelveiért. Ugyanakkor minden téren szilárdította a cseh és szlovák nemzet, valamint a többi nemzeti­ség testvéri kötelékeit, hogy egymáshoz köze­ledve gazdagítsák egymást. Mindez a politikai gazdasági és kulturális érdekek egységéből fa kadt, s emellett a közös államban a nemzeti lét minden feltétele biztosítva volt. A munkásosztály diktatúrája államának 1/ történelmi küldetése az volt, hogy a szo­oialista gazdaság fejlesztésével egyidejű­leg a dolgozóknak az állami igazgatásban és a népgazdaság irányításában való aktív kezde­ményező részvétele alapján biztosítsa az új szocialista demokráciát és államiságot. A szo­cialista demokrácia volt és marad az az út, amely felszabadítja és kibontakoztatja a nép alkotó erejét és képességeit, s lehetővé teszi a társadalom egységének szüntelen megújítását és szilárdítását. A munkásosztály a CSKP vezetésével alapjai­ban átépítette az állami és a gazdasági appa­rátust. Felnevelte a néphez és a szocializmus­hoz hű saját kádereit. A munkásosztály dikta­túrájának állama következetesen elnyomta a belső ellenforradalmi erőket, biztosította az új, szocialista társadalmi viszonyok fejlődését és gondoskodott az ország védelméről az esetle­ges agresszióval szemben. A CSKP a lenini vezérelvek alapján fejlesz­tette a demokrácia azon formált, amelyek a dolgozók legszélesebb rétegei számára lehetővé tették, hogy állást foglaljanak és javaslatokat tegyenek a társadalmi és a helyi jellegű alap­vető kérdésekkel kapcsolatban. Az országos vitákban a CSKP merített a dolgozók kollektív tapasztalataiból, s egyesítette őket a szocialista építés feladatainak megoldására irányuló erő­feszítésben. A CSKP azon alkotmányos elv szellemében, hogy az államban minden hatalom forrása a nép, amely választott képviseleti testületei út­ján gyakorolja a hatalmat, figyelemmel kísérte a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok tevékenységét. Tudatá­ban van ugyanis annak, hogy a dolgozók szé­les rétegei számára e testületek a közigazga­tás és a nevelés, a szocializmus és a kommu­nizmus szellemében történő nevelés iskoláját Jelentik. A nemzeti bizottságok több mint 240 ezer képviselőjén kívül munkájukban olyan ak­tíva vesz részt, amely a képviselőkkel együtt 760 000 lakost tesz kl, tehát köztársaságunk minden huszadik polgárát felöleli. A szocialista demokrácia fejlődésével össz­hangban Intézkedéseket foganatosítottunk a bíróságok demokratizálására, a jogrend és a szocialista törvényesség tovább szilárdult és fejlődött a társadalmi haladás szükségleteivel és célkitűzéseivel összhangban, s kiépült a választott népi ellenőrzési szervek rendszere. Megnövekedett az önkéntes társadalmi szer­vezetek jelentősége és küldetése, amelyek a dolgozók kezdeményező tevékenységének alap­ját Jelentik. A dolgozók e szervezetekben a tár­sadalom szükségleteivel és feladataival össz­hangban érdeklődésük alapján tömörülnek. A szocialista társadalmi viszonyok győzelmé­vel szocialista államiságunk fejlődése új sza­kaszába lépett. Ebben a szakaszban a mun­kásosztály diktatúrájának állama fokozatosan össznépi állammá alakul át. E folyamat meg­valósítója maga az uralkodó munkásosztály, amelyet a kommunista párt vezet. E folyamat tovább szilárdítja a munkásosztály diktatúrá­jának forradalmi győzelmét és eredményeit, melyek alapján utat nyit az, új társadalmi fel­adatok megoldásához. 4 n A Csehszlovák Szocialista Köztársaság sokoldalú fejlődése, új nemzetközi hely­zete, a szocialista világrendszerhez való tartozása meggyőzően bizonyítja a CSKP In­ternacionális politikájának helyességét. E po­litika a Szovjetunióval, a többi szocialista or­szággal és a világ valamennyi haladó erőivel való barátságon, szövetségen ős együttműködé­sen alapul. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok alapját a szocialista világrendszer egységének, felzárkózottságának, politikai és gazdasági súlyának megerősítése képezi. A következetes lenini külpolitikát bizonyít­ják Csehszlovákiának a gazdaságilag kevéssé fejlett országokhoz fűződő kapcsolatai is. Cseh­szlovákia, valamint az ázsiai, afrikai és a la­tin-amerikai országok baráti együttműködésé­nek eredményei a gyakorlatban megerősítik, hogy a nemzetek felszabadító harcával való szolidaritás és a békés egymás mellett élés po­litikája hasznos és haladó. Hazánk szocialista építésének oszthatatlan része a békeharc, a háborúk végleges elhárí­tásáért, a népek és államok egyenjogú baráti kapcsolatainak megteremtéséért vívott küzde­lem. Külpolitikánk fő irányvonala a békés egy­más mellett élés lenini elvéből indul ki. Köz­társaságunk a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal együtt következetesen lépett és lép fel az imperialisták agresszív törekvéseivel szemben, síkraszáll az általános és teljes le­szerelésért, a vitás kérdések békés tárgyalások útján való rendezéséért. Aktívan törekedett — a különböző társadalmi rendszerű országokkal — az egyenjogúságon, a be nem avatkozáson és a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak fej­lesztésére. Csehszlovákia népét komolyan aggasztják az imperialisták, a régi és az új gyarmatosító erök kalandor agresszív akciói, valamint a közvetlen szomszédságában — a Német Szö­vetségi Köztársaságban — végbemenő fejlődés. A német burzsoázia militarista és revansista politikája a múltban Németország terjeszkedé­sére vezetett, s ennek az expanziónak első áldozatai között volt Csehszlovákia is. A cseh­szlovák nép nem felejtette el drágán szerzett tapasztalatait, és nem ért egyet azzal, hogy az NSZK a NATO keretében döntő szót kapjon az atomfegyverek bevetésénél, s hogy azok az emberek, akik a világot már többször háború­ba sodorták, újból pusztító háborút készítsenek elő. Csehszlovákia kezdeményező javaslataival mindig a német kérdés békés megoldására törekedett. A békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott harc fontos tényezője a nemzet­közi kommunista mozgalom. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint e mozgalom alkotó része, az SZKP és a többi testvérpárt oldalán mindig a mozgalom szüntelen fejlesztéséért és megszilárdításáért, a marxizmus-leninizmus eszmélnek tisztaságáért és győzelméért harcol. A CSKP a többi lenini párttal együtt küzd a revizlonizmus és a dogmatizmus minden meg­nyilvánulása ellen, amelyek megbénítják a for­radalmi mozgalom cselekvőképességét és meg­bontják egységét. Tevékenységében az 1957. évi Békekiáltvány és az 1960. évt Nyilatkozat alap­elveit és elméleti következtetéseit érvényesíti, amelyeknek kidolgozásában és jóváhagyásában aktívan részt vett. Ezen elvek szellemében a proletár nemzetköziség alapján segíti leküzde­denl a Jelenlegi ellentéteket, és segíti megszi­lárdítani a kommunista mozgalom egységét. W A szocialista építés vezető ereje, amely a munkásosztályt és a dolgozókat a szo­• ciallzmus győzelmére ihlette és vezette, Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A cseh és a szlovák nép saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy a párt vezető sze­repe, valamint népi, nemzeti és internacionális politikája alkotja a szocializmus építése során elért sikerek alapját. A CSKP Irányvonala az objektív társadalmi törvények beható Ismeretéből, a marxizmus­leninizmus alapelveiből, a szocializmus inter­nacionális érdekeinek oszthatatlan egységéből, valamint hazánk feltételeinek és hagyományai­nak alkotó értelmezéséből indult kl. Ezért a munkásosztály és valamennyi dolgozó legsajá­tabb érdekeit, népeink igazi érdekeit fejezte kl. Ezen az alapon Jött létre a párt és a nép szilárd egysége, amely a szocializmus építése folyamán tovább fejlődött és érlelődött. A szocialista társadalom építése nem volt könnyű feladat. Számos addig ismeretlen prob­lémát kellett megoldani, gyakran még felde­rítetlen utakon kellett haladni. A szocializmus építése nem volt mentes a hibáktól, és a fo­gyatékosságoktól. A párt azonban bírálóan és rendszeresen vizsgálta a hozott határozatokat, érzékenyen reagált a munkásosztály, a pa­rasztság és a dolgozó értelmiség szavára, s te­vékenységében mindig az egész nép érdekel vezérelték. Ez lehetővé tette számára, hogy a társadalom fejlődését a szocializmus követel­ményeivel és célkitűzéseivel összhangban, a dolgozók vágyainak és szükségleteinek megfe­lelően irányítsa. A párt bátran leleplezte i személyi kultusz befolyását is, s a legkövet­kezetesebben harcolt minden következményé­nek kiküszöböléséért. Vezetésével a párt életé­ben és a szocialista társadalomban következe­tesen megvalósulnak a pártmunka és az állami vezetés normál. A CSKP ereje mindig abban rejlett, hogy egész tevékenysége folyamán a dolgozókra tá­maszkodott. Dolgozó népünk közvetlenül részt vett a párt politikájának kialakításában, cél­kitűzéseinek megfogalmazásában, s elsősorban a nép kezdeményezése volt az a tényező, amely elősegítette megvalósításukat. A fő erő, amely­re a párt támaszkodott, és támaszkodik, a mun­kásosztály volt. A párt ösztönözte a munkás­osztályt az új társadalom felépítésére Irányuló erőfeszítésében, törekvésének szilárd irányt, vi­lágos, tudományosan megindokolt távlatot adott. Ezért a munkásosztály Is a pártban min­dig biztosítékot látott arra, hogy vágyai és tör­ténelmi küldetése — a szocialista társadalom felépítése — valóra válik. A CSKP politikájában következetesen meg­valósította a proletár nemzetköziség elveit. A szocialista építés egész Időszaka folyamán az SZKP lenini tapasztalataiból, s a XX. kongresz­szusnak az egész nemzetközi kommunista mvz­galomra gyakorolt nagy befolyásából merítet­te forradalmiságát. Megszilárdította a szocia­lista országok testvérpártjaihoz, a kapitalista államok kommunistáihoz és a felszabadító vi­lágmozgalom erőihez fűződő internacionális elvtársi kötelékeit. A munkásosztály ós a dol­gozó nép hazaszeretetét össze tudta kapcsolni a nemzetközi munkásosztály harcával, a haza­fias tetteket a nemzetközi proletár szolidari­tással. Mindez megerősítette népünknek a nagy szovjet néppel, a többi szocialista ország né­pével és a világ dolgozóival való szilárd egy­ségét ós felzárkózottságát. A történelmi tapasztalatok teljes mértékben megerősítették a marxizmus—leninizmus ama alapvető tézisét, hogy a munkásosztály meg­döntheti a kapitalizmust, s a többi dolgozó­val szövetségben felépítheti a szocializmust, ha élón öntudatos, az egész nép által elismert kommunista élcsapat áll. III. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA VEZETÉSÉVEL A SZOCIA-, LISTA TÁRSADALOM TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT f n Csehszlovákia dolgozó népe ma a CSKP IK vezetéséivel anyagi és szellemi forrásait a népgazdaság építésének újabb fellen­dítésére, a szocialista társadalom életének sok­oldalú fejlesztésére összpontosítja, amint ezt a XII. pártkongresszus feladatul tűzte. A fejlett szocialista társadalom további fej­lődése a népgazdaság szüntelen fellendülésé­vel függ össze. Ezért a következő évek alap­vető feladata elérni a munka társadalmi ter­melékenységének tartós növekedését, s ezáltal az ország termelőerőinek a tudomány és a technika érvényesítése alapján történő növeke­dését is. A szocialista gazdaság fejlesztésének kulcskérdése kiegyenlíteni az aránytalanságo­kat az Ipar és a mezőgazdaság színvonala kö­zött, s fokozatosan összhangot teremteni a termelés és a fogyasztás színvonalában. Nagy horderejű feladatok állnak előttünk. Meg kell változtatnunk a termelés, és a nyers­anyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás mó­dozatait, s meg kell változtatni az egész nép­gazdaság struktúráját. E változtatások értelme, hogy növekedjék a legprogresszívabb szakága­zatok részaránya, amelyek a hazai nyersanya­gok legnagyobb mérvű értékesítéséhez, dolgo­zóink szakképzettségének, tehetségének és ké­pességeinek maradéktalan kihasználásához ve­zetnek. A csehszlovák népgazdaság továbbfejleszté­sének biztosítása és a gazdaság struktúrájában eszközölt progresszív változtatások során a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval folytatott nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás további kiszélesítésére és elmélyítésére fogunk törekedni. A szocialista államok közös erejével, természeti és gazdasá­gi feltételeikkel összhangban akarjuk biztosí­tani a szükséges nyersanyag-, tüzelőanyag- és energíaalapot. A szakosítás útján el akarjuk érni a fontos termékek termelésének olyan el­osztását, hogy e termelés gazdaságilag opti­mális sorozatokban és a legmagasabb műszaki színvonalon valósuljon meg. A kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, s az elvtársi segítséget tart­juk továbbra is a gazdasági színvonal tekinte­tében a történelem folyamán keletkezett kü­lönbségek fokozatos kiegyenlítése, a szocialista államok egysége, megszilárdítása és gazdasági potenciáljának növelése egyik legfontosabb té­nyezőjének. A feladatok és irányvonalak — amelyeket a CSKP XII. kongresszusa tűzött ki, s amelye­ket most következetesen megvalósítunk — olyan folyamatot alkotnak, amely hosszabb időtartamot kíván meg, s egyes esetekben idő­ben túllépi az 1970-es évet is. E feladatok hosszú tartamú jellege megköveteli, hogy Je­lenlegi munkánk céltudatosabb legyen, a párt és valamennyi gazdasági és állami szerv igé­nyesebben határozzon, mert már most kialakít­juk azt az alapot, amelytől a következő évek­ben sikeres előrehaladásunk, az 1966—1970. évi ötéves tervünk előkészítése és sikeres tel­jesítése függ. A CSKP KB vezetésével a népgazdaság vala­mennyi szakaszán megerősödött a szervező munka. Számos intézkedés valósult meg, ame­lyek hozzájárultak gazdaságunk fokozatos konszolidálásához. A döntő szakaszokon újból növekedett a társadalmi termelés, jobb eredmé­nyeket ért el a külkereskedelem, biztosítottuk a lakosság folyamatosabb ellátását. Bizonyos Javulás állott be a munka termelékenységének növelésében és a gazdaságosság terén is. A népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából fontos szerepe van az 1965. évi tervnek, amelynek teljesítése és túlteljesítése hivatott elősegíteni az 1966—1970. évi távlati terv szi­lárd alapjának megteremtését. A dolgozóknak a termelés gazdaságossá tételére, a rentabili­tásra, a beruházási..építkezésben a befejezetlen építkezése számának csökkentésére, s az épí­tést határidő lerövidítésére kibontakozott or­szágos kezdeményezése megerősíti gazdaságun­kat, s megteremti a feltételeket ahhoz, hogy gazdasági életünkben teljes mértékben kibon­takozzanak és megérlelődjenek a szocialista viszonyok. K Szocialista társadalmunk továbbfejleszté­sének bonyolult feladataira való tekintet­1 tel a CSKP XII. kongresszusa hangsúlyoz­ta gazdaságunk tervszerű Irányításának töké­letesítését, s az irányító munka módszerei tökéletesítésének szükségességét. Ez a tökélete­sítés a gazdaság és a termelés fejlesztése ob­jektív törvényszerűségeinek legnagyob mérvű kihasználására fog támaszkodni. Hangsúlyozta a népgazdaság tervszerű irányításában eszköz­lendő változtatásokat is, amelyek az Irányítás minden eszközét a termelés legnagyobb mérvű hatékonyságának biztosítására, a népgazdaság valamennyi tartalékának mozgósítására, a leg­magasabb színvonalú technika érvényesítésére és bevezetésére, s a társadalmi költségek lé­nyeges csökkentésére összpontosítják. A XII. pártkongresszus e határozatának tel­jesítésében fontos lépés volt a népgazdaság tökéletesített tervszerű irányítása alapelveinek kidolgozása, és a CSKP KB 1965. januári plé­numán történt Jóváhagyása. A jóváhagyott alapelvek a munka társadalmi termelékenysé­gének s a termelés jövedelmezőségének foko­zása alapján kedvező feltételeket teremtenek a népgazdaság gyarapítására. Ezt a tudomány és a technika legszélesebb körű felhasználá­sával, valamennyi dolgozó anyagi érdekeltségé­nek, s a munka eredményeiért viselt felelős­ségének következetes érvényesítésével érjük el. A népgazdaság tervszerű irányítása tökélete­sítésének alapját a tervezés új értelmezése, a távlati terv szerepének vmegerősítése, valamint az értéktörvénynek a szocializmus feltételei között való teljesebb kihasználása alkotja. Az új alapelvek az erkölcsi és gazdasági munka­ösztönzők hatékonyabb egybekapcsolására tö­rekszenek. Ezen elvek helyes érvényesítése megerősíti a munkáért, a társadalmi vagyonnai való gazdálkodásért viselt egyéni és kollektív felelősséget. A tervszerű irányítás tökéletesített rendszerét fokozatosan kidolgozzuk a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakosságnak nyújtott szolgálta­tások és a felépítmény területére is. Ezáltal kialakul a társadalmi Irányítás egységes, har­monikus rendszere. E rendszer bevezetésének és érvényesítésének feltételei összefüggnek a népgazdasági prob­lémáknak a hosszú tartamú tervekben történő tárgyilagos megoldásával. De csak úgy válthat­juk valóra következetesen, ha az emberek kezdeményező tevékenységet fejtenek ki az irá­nyító dolgozóktól, a szakágazatok és üzemek vezetőitől kezdve egészen a munkahelyeken dolgozó munkásokig. Ezért meg kell változtatni a gazdasági dolgozók és valamennyi dolgozó (Folytatás a 6. oldalon) 1965. április 4. * Ü] SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents