Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-04 / 93. szám, vasárnap

A szabad Csehszlovákia húsz éve " (Folytatás az 5. oldalról) gazdasági gondolkodásának eddigi módszerét. Meg kell szüntetni azt a törekvést, hogy a legnagyobb termelést és Jövedelmet érjék el, tekintet nélkül a minőségre és a termelési költségekre. A köztársaság minden egyes pol­gárának tudatában szilárdan meg kell gyöke resednle annak az elvnek, hngy a társadalmi eszközöket csupán a vállalatok, a dolgozók, kollektívák és az egyének megfelelő érdemei és termelési eredményei szerint lehet elosztani. Ezeknek az alapelveknek maradéktalanul meg kell nyilvánulniok az 1966—197U. évi terv ösz­szeállításában és biztosításában. *ri Az új ötéves terv küldetése az lesz, hogy 1/ konszolidálja gazdaságunk helyzetét, a feltétlenül szükséges strukturális átala­kítások kezdetét jelentse, megerősítse a kor­szerűsítés szerepét, a beruházások struktúrájá­ban súlyt helyezzen a gazdasági fejlődés mi­nőségi oldaiaira, s a legnagyobb mértékben kihasználja a meglevő tartalékokat. Ez a ter­melési fogyasztás csökkentését, az állóalapok és a t munkatermelékenység fokozott felhaszná­lását', a célszerűtlenül lekötött munkaerők fel­szabadítását, a túlméretezett készletek felhasz­nálását stb. jelenti. A párt és valamennyi dolgozó erőfeszítésé­nek célja az 1966 —1970 es években az lesz, hogy a létrehozott források keretében bizto­sítsák az életszínvonal további emelkedését, elsősorban a lakásépítés fokozásával, a fizetett szolgáltatások színvonalának emelésével, a munkaidő lerövidítésével, az élet- és a munka­feltételek javításával, a közszükségleti áru­cikkek összetételének és minőségének lénye­ges megjavításával. . A nemzeti jövedelemnek az 1966-től 1970-ig terjedő években 19—21 százalékkal kell gyara­podnia. Minél jobban fogunk gazdálkodni, annál nagyobb nemzeti jövedelmet biztosítunk az adott alapokból, s annál jobban gazdagítjuk a szocialista gazdaság továbbfejlesztését, az egyé­ni és a társadalmi életszínvonal emelését szol­gáló társadalmi forrásokat. Az új technika erejét és eszközeit a döntő fontosságú termelési ágazatokba összpontosít­juk, többek között iparunk hagyományos ága­zatába, a gépiparba, amely az egész népgaz­daság műszaki-gazdasági színvonalának lénye­ges emelkedése szempontjából továbbra is döntő jelentőségű. A jövő években fontos feladat lesz gondos­kodni a tüzelőanyag-alap progresszív irányai­nak fejlesztéséről, és a bányaiparban a mun­katermelékenység növeléséről. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy megfelelő előnyt biztosítsunk az energiaforrások kiépítésében, növeljük a vegyipar befolyását és súlyát, be­fejezzük a vasútvonalak villamosítását és Die­sel-mozdonyokkal való ellátását, s műszakilag átépítsük a feldolgozó íparágazatokat. '.•<-•>! Vt^íTí tfO v M A mezőgazdaságban folytatódik az a mélyreható társadalmi és gazdasági újjá­' születési folyamat, amely a hosszú tar­tamra szóló feladat megvalósításával, a mező­gazdasági termelésnek az ipari termelés szín­vonlára való emelésével függ össze. Ez nemcsak a mezőgazdaság elsőrendű feladata, hanem a népgazdaság illetékes iparágaié is. Megoldása országos feladat, amely megköveteli a szocia­lista társadalom valamennyi erejének összpon­tosítását. A fő figyelmet továbbra is a növénytermesz­tés fejlesztésére, a földalap ésszerű kihaszná­lására fordítjuk, mert ez a mezőgazdasági ter­melés általános növelésének feltétele. Ezáltal megnövekszik a föld termővé tételének, a ke­mizálásnak, a föld fokozott tápanyagokkal való ellátásának, a vízgazdálkodásnak jelentősége is, főként a köztársaság legtermékenyebb kör­zetetben. A beruházási építkezés a mezőgazdaságban a motoros vontatóerők fokozott felhasználásá­ra, a gabonafélék, a burgonya, a cukorrépa és a takarmányfélék termesztésének komplex gé­pesítésére irányul. A mezőgazdasági és az ipari termelés színvonalának kiegyenlítése ér­dekében fokozatosan érvényesül a mezőgazda­sági termelés szakosítása és összpontosítása a járások és az egyes mezőgazdasági üzemek hosszú tartamra szóló távlati tervei alapján. Az új technika és technológia bevezetése a mezőgazdasági termelésben egyre szemmel lát­hatóbban megváltoztatja a mezőgazdasági mun­ka jellegét, és szükségessé teszi a mezőgazda­sági dolgozók szakképzettségének növelését és korbeli összetételének megjavítását. E kulcs­fontosságú kérdést a technika, valamint a me­zőgazdaságnak nyújtott szállítások segítségével, továbbá a dolgozók anyagi érdekeltségének fo­kozásával oldjuk meg úgy, hogy keresetük az összehasonlítható foglakozási ágakban fokoza­tosan elérje az ipari dolgozók színvonalát. A mezőgazdasági termelés tervszerű növelése aktívan elősegíti majd a szocialista tudajdon két formájának közeledését, a város és a falu közötti lényeges szociális és egyéb különbsé­gek megszüntetését, s a mezőgazdasági lakos­ság anyagi és kulturális színvonalának általá­nos emelkedését. Tovább mélyül és szilárdul hazánkban a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. W A szocialista társadalomban a gazdasági és a kulturális haladás összefügg a nép " politikai-erkölcsi egységével, amelynek eszmei alapja és ereje a marxizmus—leniniz­mus alkotó szellemű érvényesítésében rejlik. Társadalmunk egysége éles osztályharcok és az építőmunka közepette jött létre s acélozó­dott meg. A munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság és a szocialista értelmiség megbont­hatatlan szövetségére támaszkodik. E szövetség megszilárdításának fő tartalmát — melynek alapvető ereje a munkásosztály — a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu közötti különbségek megszüntetésének folyamata al­kotja. A munkásosztály vezető szerepét az ha­tározza meg, hogy szorosan egybeforrott a társadalmi munka döntő területével, az ipari nagyüzemi termeléssel, valamint az, hogy ön tudatos, szervezett és a legkövetkezetesebb kapcsolat fűzi a szocialista és a kommunista célkitűzésekhez. A nép eszmei egységének megszilárdítása a társadalom életének, a termelésnek és a tudo­mánynak fejlesztésétől, az emberi ismeretek elmélyülésétől elválaszthatatlan, tartós folya­mat. Ez a folyamat a burzsoá ideológiával, ennek az ideológiának elért eredményeink és előrevezető utunk aláásására irányuló törekvé­seivel való éles összeütközések közepette megy végbe. A politikai és gazdasági feladatokkal egyide­jűleg fokozottabb igények hárulnak a pártnak a tömegek körében végzett intenzív politikai munkájára. Le kell küzdeni a gondolkodásban és a cselekedetekben megnyilvánuló konzerva­tivizmust, megalkuvás nélküli eszmei harcot kell vívni a kispolgári csökevények, a negati­vizmus, a párt politikáját és annak megvaló­sítását elferdítő pesszimizmus liberalista irány­zatai ellen. A nép eszmei egységének a szocialista haza­szeretet szellemében való további szilárdítása, a magas fokú állampolgári aktivitásra történő nevelésé szorosan összefügg a proletár inter­nacionalizmusra neveléssel, amely a szocialista és a kommunista építés egyik fő alapelve. E célokat kell követnie az eszmei hatás vala­mennyi eszközének, főként a sajtónak, a rá­diónak, televízlónak és a filmnek, amelyekre az új ember nevelésében rendkívül nagy tár­sadalmi felelősség hárul. A társadalmi fejlődés szükségessé teszi, hogy tudományos frontunk offenzív módon sorakoz­zék fel az új társadalmi problémák alkotó szellemű megoldására. A társadalomtudomá­nyok legyenek a párt egyre hatékonyabb esz­közei a társadalmi fejlődés megismerésében és tudományos irányításában, valamint a dol­gozók, főként a fiatal nemzedék kommunista nevelesében. A legújabb műszaki és természet­tudományi ismeretek következetesebb gyakor­lati érvenyesítésétő 1 függ — jelentős mérték­ben — társadalmunk általános kulturális-mű­szaki felemelkedése. Rendkívül megnövekszik a kultúra és a mű­vészet szerepe, társadalmi hordereje és haté­konysága, a dolgozók tudatának a kommunista eszmék szellemében való átformálása, erkölcsi arcélük kialakítása és a szocialista kapcsolatok fejlesztése terén. Csehszlovákia Kommunista Pártjának a XII. kongresszus irányvonala szel­lemében folytatott kulturális politikája tág te­ret nyit minden művész és kulturális alkotó előtt, lehetővé teszi, hogy művészetünk és kul­túránk olyan újabb sikereket érjen el, amelyek gazdagítják népünk kulturális életét, és nem­zetközi elismerést szereznek. Ezért a kulturá­lis és a művészeti front valamennyi dolgozó­jának feladata és becsületbeli kötelessége, hogy a párt oldalán álljon, mint legközelebbi segí­tőtárs következetesen harcoljon kommunista alapelveink tisztaságáért, a burzsoá ideológia és erkölcs minden befolyásával, az eszmei in­gatagság és gyengeség minden megnyilvánulá sával szemben, a béke, a Szocializmus és a kommunizmus új világáért. Az alkotó művészeti dolgozók széles front jának sikerei továbbra is azon alapulnak, hogy szoros kapcsolatban állnak a nép életével, hogy kommunista eszmeiség tölti el őket, s arra törekszenek, hogy tevékenyen kivegyék részű ket a kommunista párt által ihletett és irányi tott szocialista élet és kultúra építéséből A szocialista kultúrára és művészetre, mint a kommunista párt eszmei eszközeire jelentős feladat hárul a kommunizmus és a szocialista humanizmus eszméiért, a burzsoá ideológia és erkölcs ellen vívott harcban. Arra hivatott hogy minden téren érvényesítse és elmélyítse a szocialista országok nemzeti kultúráihoz, az egész világ forradalmi és haladó kultúrájához s művészetéhez fűződő nemzetközi kötelékeit OA Valamennyi átalakulás oszthatatlan ré /II szét és feltételét alkotja a demokratikus centralizmus megszilárdítása és fejlesz tése, társadalmi életünk minden területén a szocialista demokrácia elmélyítése. Szocialista társadalmunk szükségleteinek és céljainak leghatékonyabb biztosítása érdekében nem engedhetjük a részleges érdekeknek a társadalmi érdekek fölé való helyezését. Ugyan akkor a legnagyobb mértékben ki kell bon takoztatni valamennyi társadalmi réteg, kol lektíva és egyén aktivitását, kezdeményezését és alkotó képességeit. Valamennyi állami szerv tevékenységének ez a fő tartalma, lényege. Ezekre a feladatokra irányul a választott kép viseleti testületek, a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok mun kája ls, amelyek továbbra is olyan szervekként fognak fejlődni, amelyekben a nép a törvé nyeket nemcsak meghozza, hanem maga is hajtja végre. A szocialista demokráciának a dolgozók fokozott részvétele alapján történő szüntelen fejlesztését céltudatosan össze kell kapcsolni azzal a követelménnyel, hogy az irányítás minden láncszemén növelni kell a dolgozók politikai és szakismereteit, irányító képességét, úgy, hogy az államhatalmi és köz­igazgatási szervek szakképzettséggel, a dolgok ismeretével határozzanak minden társadalmi ér­dekről és szükségletről. A dolgozó nép egységét, szocialista társa­dalmunk valamennyi társadalmi osztályának és rétegének fokozódó közeledését, fejlődésé­nek mozgató erejét továbra ls a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek szilárd szövet­sége alkotja. a A CSKP Központi Bizottsága fontos in tézkedéseket hozott az önkéntes társa • dalml szervezetek tevékenységének továb­bi fejlesztése, a gazdasági, politikai és eszmei nevelő feladatok megoldásában való fokozott részvételük érdekében. Létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz Uúsz év nagy idő. Sajnos, " sok tény és epizód el­mosódik az ember emlékeze­tében. Vannak azonban olyan nagy események, amelyek örökre belevésődnek emléke­zetünkbe, persze idővel meg­változva idéződnek fel. Emlékezetemben megeleve­nedik a Nagy Honvédő Hábo­rú és Csehszlovákia, főként az egyik legrégibb és leg­szebb dunai város, Bratisla­va — felszabadításának nap­jai. A hadmérnöki akadémián még a harmincas években az erődítés történetét tanulmá­nyozva megismerkedtem a pozsonyi nagy várrendszerrel, mely már a IX. században fennállt, és nagy szerepet Játszott a XIII. század köze­pén a mongol-tatár hódítás visszaverésében. Mérnökjelölt koromban azonban nem gon­dolhattam, hogy Csehszlová­kia és közvetlenül Bratislava egyik felszabadítója leszek. Még kevésbé feltételezhettem, hogy a város díszpolgárává választanak. 1945. márciusában és áp­rilisában a 2. ukrán front csapatainak minden törekvé­se arra irányult, hogy felsza­badítsák Szlovákia központi részeit, továbbá Bratislava és Brno ipari központokat. A fasiszta tábornokok egye­dül a megáradt folyók part­ján kiépített védelmi vonal­ban reménykedtek. Azt hit­ték, hogy a Duna baloldali mellékfolyóinak árterületén meghúzhatják magukat. Ám katonáink a felderítők ada­tait és a helyi lakosság tájé­koztatását felhasználva meg­kerülték az erődítménye­ket, s gyakran előbb hatoltak az ellenség háta mögé, mint azt feltételezte. Bratislava irányában a hit­Az Oj Szó számára írta: A. CIRLIN, a műszaki csa­patok vezérezredese leristák zárt torlaszrendszert építettek ki. Mi felrobbantot­tuk az aknamezőket és a tor­laszokat is. A vízi védelmi vonalat leküzdve céltudato­san közeledtünk Szlovákia fő­városa felé. Április 4-én a szovjet csa­patok rohammal elfoglalták ezt a hatalmas támaszpontot. Elkeseredett harcot vívtunk Bratislaváért. Az ellenség a városban szilárdan megvetet­te a lábát, és bőszen védeke­zett. Minden negyedért, min­den egyes utcáért és házért meg kellett vívnunk. Emlék­szem, hogy a Duna utca kör­nyékén katonáink sehogyan sem tudtak előretörni. A fa­siszták kétségbeesett ellenál­lást fejtettek ki. Ekkor a hit­leristák háta mögött a Duna utca egyik házának ablaká­ban hirtelen kifüggesztették a vörös zászlót (utólag ki­derült, hogy ott kábelgyári munkások laktak). A néme­tek megpillantva a vörös zászlót, tüzérségi tűz alá vet­ték a házat, ám közben kato­náink a bátor szlovákok hős­tettétől fellelkesülve táma­dásba lendültek, és elsöpör­ték a fasisztákat. A szlovákiai partizánok ls tevékenyen segítették kato­náinkat. Szlovák hazafiak adatokat juttattak el hozzánk a német erődítésekről, a vá­rosvédelmi tervekről, az el­lenség akadályrendszeréről stb. Mi, utászok különösen meg­éreztük ezt a segítséget. Em­lékszem, hogy amikor átkel­tünk a Garam, a Zsitva, a Vág, a Nyitra és a Morva fo­lyókon, a lakosság segített faanyagot szállítani a hídépí­téshez. A bratislavalak na­gyon tevékenyek voltak az ideiglenes Duna-híd felépíté­sében. Nagy segítséget nyújtottak nekünk a bratislavai vegyi­művek munkásai. Az akna­mezők és torlaszok felrob­bantásához sok robbanó­anyagra volt szükségünk. A gyors előnyomulás miatt ké­sett a szállítmány. Ezért Bra­tislava felszabadulása után a vegyiművek dolgozói a nagy nehézségek ellenére mindjárt másnap megkezdték a robbanóanyag-gyártást, ki­egészítették készleteinket, és a háború utolsó napjáig el­látták vele a frontot. Ez iga­zi baráti segítség volt. Á fasiszták igyekeztek mindenképpen megtörni a csehszlovák nép harci szel­lemét, elfojtani a független­ségi harc lángját, és gyűlö­letet szítani a cseh és szlo­vák népben a szovjet néppel szemben. Emlékszem Buday Mária bratislavai lakos elbe­szélésére. Elmondta, a bitang fasiszták azzal ijesztgették a szlovákokat, hogy az oroszok mindjárt az első nap min­denkit lemészárolnak. A vá­ros lakossága azonban nem hitt a fasiszta rémmeséknek. A bratislavaiak vártak min­ket. Fiaikként fogadták kato­náinkat, elhalmozták őket minden figyelmességgel és szeretettel. Sohasem feledjük el a meleg, bensőséges fogad­tatást. Ogy emlékszem vissza Bra­tislava felszabadulására, mint népeink szolidaritásának és örök barátságának napjára. (Novosztyi) galom, mint a dolgozók legnagyobb tömegszer­vezete, amely közvetlen kapcsolatban áll a ter­meléssel, jobban teljesítse küldetését, mint a szocializmus és a kommunizmus iskolája, ha­tékonyabban szervezze meg a munkásosztály és a többi dolgozó részvételét a népgazdaság irányításában és fejlesztésében. A szakszerve­zetek politikai nevelőmunkájában első helyen áll a szocialista munkaverseny, amely kilejezi az új, kommunista munka iránti viszonyt, « felszabadult munkásosztály egvik .egragyogóbb hagyományát. A szocialista társadalom tartós fejlesztéséért vívott harcban fontos szerepe van az ifjúság­nak és a CSISZ-szervezetnek. Az új, igényes feladatok nagyobb igényeket támasztanak az ifjúság ismereteivel, jellembeli és erkölcsi tu­lajdonságaival szemben is. Maga a szocializmus létezése még nem alakíthatja ki önmagától az ifjúság szocialista jellegét. Ez a jelleg a fia­talok azon kezdeményező erőfeszítései folya­mán alakul ki, amellyel a sikerek elérésére törekszenek a gazdaságban, a tudományban és a művészetben. Továbbá az eszmei osz­tályharcban alakul ki, amely a marxizmus­leninizmus lényegének mélyreható megértésére, s a társadalom életében való érvényesítésére Irányul. Ezért a párt-, állami és az összes társadal­mi szervezetnek nagyobb gondot kell szentelnie az ifjúság politikai, ideológiai és szakmai ne­velésének, meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy érvényesüljön az ifjúság képessége és kezdeményezése. A fiatal nemzedék hazánk kommunista jövőjének megalkotója. Ebben rej­lik küldetésének nagysága és felelősségének mértéke is. AA Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig // következetesen és hűségesen védelmezte a munkásosztály és az egész nép érde­keit A dolgozók bizalma határozza meg és kötelezi — mint társadalmunk vezető erejét —, hogy nagy felelősséget viseljen a kommu­nizmus távlatainak eléréséért. A párt és a dol­gozók egységes közös erőfeszítése biztosítja a cél elérését, azt, hogy minden akadályt és fogyatékosságot leküzdünk, s végleg diadalmas­kodik az emberiség történelmének leghumá­nusabb műve. Csehszlovákia Kommunista Pártja a munkás­osztály és az egész szocialista társadalom szervezett élcsapata, amely a társadalmi fej­lődés szükségleteinek elméleti ismeretét a nép átalakító gyakorlati munkájával egyesíti. A je­lenlegi időszak igényes feladatai megkívánják a párt vezető szerepének érvényesítését és megerősítését, országunk életének valamennyi területén megismerő, irányító és szervező tevé­kenysége színvonalának emelését. A párt ereje eszmei és akcióegységében rej­lik, amely a marxizmus-leninizmus alapján, a marxizmus—leninizittusnak országunk felté­telei' között vari ó alkotó fejlesztése- alapján valamennyi kommunistának a pártszervek irányvonala és határozata teljesítéséért vívott aktív harca folyamán szilárdul és acélozódik meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja — a pro­letár nemzetköziség eszméihez hűen — az SZKP és a többi testvérpárt oldalán rendületlenül védelmezi a kommunista és munkáspártok 1957. évi Békekiáltványának és 1960. évi Nyi­latkozatának irányvonalát, aktívan törekszik a nemzetközi kommunista mozgalom lenini egy­ségének megszilárdítására, amely a szocializ­mus, a haladás, a demokrácia és a béke világ­erejű hatékony fejlődésének feltétele. Húsz évvel ezelőtt a régi kapitalista Cseh­szlovákia romjain új, népi demokratikus állam született, amely megnyitotta az utat nemzeteink, Csehszlovákia valamennyi dolgozója szabad szocialista igazságos fejlődése előtt. A mun­kásosztály és a dolgozó nép történelmi tapasz­talatai társadalmunk élére törvényszerűen Csehszlovákia Kommunista Pártját állították, amely a dolgozók szociális jogaiért, a nemzeti szabadságért, önállóságért és a szocializmus felépítéséért vívott harc vezető erejévé vált. Népünk munkájának gazdag gyümölcseivel, a párt vezetésével ünnepli hazájának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 20. évfordulóját. A következő évekbe azzal a rendületlen elha­tározással lépünk, hogy következetesen telje­sítjük a fejlett szocialista társadalom sokoldalú kibontakoztatásának programját, teljes tudatá­ban internacionális kötelességünknek a kom­munista világmozgalomban. Ezen az útunkon támaszunk a testvéri szocia­lista országokkal, a kommunista és munkás­pártokkal való barátságunk és együttműködé­sünk. Örök Időkre népünk szívébe, gondolatai­ba és tetteibe vésődött felszabadítónk, barátunk, a szocializmusban és a kommunizmusban való boldog életért folytatott harcunkban küzdőtár­sunk, a Szovjetunió népei iránti szeretet, barát­ság és hűségi A kommunista párt vezetésével Csehszlovákia dolgozó népe mindent megtesz, hogy viruljon drága hazánk — a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság! Éljen Csehszlovákiánk, a szovjet hadsereg általi felszabadításának 20. évfordulója! Cseh­szlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a párt és a nép szilárd egységében előre a további sikerek felé, a CSKP XII. kongresszusa irány­elveinek teljesítésében, szocialista hazánk fel­virágoztatásában! ÜJ SZÖ 6 * 1965. április 4.

Next

/
Thumbnails
Contents