Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-04 / 93. szám, vasárnap

Ä szabad Csehszlovákia húsz éve Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tézisei Ez évben ünnepeljük hazánk felszabadításának 20. évfordulóját. A dicső szovjet hadsereg 1945. május 9 én felszabadította Prágát, és a német fasizmus teljes vereségével véget ért a második világháború. A fasizmus elleni harcban Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével aktívan részt vett a cseh és a szlovák nép, amelynek legjobb fiai s lányai a megszállókkal szembeszálló hazai ellenállók soraiban s a második világháború harcterein egyaránt küzdöttek és hozzájárultak a hitleri fasizmus leveréséhez. Csehszlovákia népének fegyveres és politikai harca a nemzeti szabadságért és a szociális igazságért a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kezdődött, s a cseh nép felkelésében főleg az 1945 májusában kirobbant prágai felkelésben érte el tetőpontját. Ez volt nemzeti és demokratikus forradalmunk kiindulópontja. Diadalmas térhódítása megnyitotta hazánk népei előtt a népi demokratikus, majd később a szocialista társadalom sokoldalú felvirágoztatásához vezető utat. Hazánk munkásainak, földműveseinek s értelmiségleinek húsz év alatt hősiesen s áldozatkészen végzett munkája meghozta gyümölcsét. Csehszlovákia — hála a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal folytatott nemzetközi együttműködésének — óriási eredményeket ért el a szocialista országépítésben. Kiépült korszerű szocialista iparunk és a felaprózott paraszti mezőgazdasági termelést felváltotta a sikeresen fejlődő nagyüzemi szövetkezeti termelés. Az életszínvonal emelkedé1

Csehszlovákia népi demokratikus rendszere annak a történelmi jelentőségű • küzdelemnek a gyümölcse volt, amelyet a cseh és a szlovák dolgozó nép a CSKP vezetésével folytatott nemzeti és szociális szabadságáért. Ebben csúcsosodott ki teljes eltávolodása a burzsoázia politikájától. A cseh és a szlovák nép keserves tapasztalatok árán győződött meg arról, hogy a burzsoáziának a nyugati imperialista hatalmakat kiszolgáló nép- és nemzetellenes politikája csődbe jutott, a München előtti köztársaság összeomlásához s a fasiszta Németország agressziója következtében fegyverletételhez vezetett. A néptömegek ugyanakkor félreérthetetlenül kinyilvánították, hogy készek a haza védelmére. A CSKP vezetésével fokozatosan létrejött az a széles népi front, amely felkészült, hogy megvédje köztársaságunkat a fasizmus ellen. A csehszlovák burzsoázia hazaárulást követett el. A burzsoá kormány és Beneš elnök a nép akaratát semmibe sem véve elutasította a Szovjetunió által 1938 szeptemberében felajánlott segítséget, a nyugati hatalmak nyomására elfogadta a müncheni egyezményt s a Csehszlovák Köztársaságot kiszolgáltatta a német fasizmus kénye kedvének. A cseh és a szlovák burzsoázia behódoló „müncheni" politikája következtében a hitleri Németország védnöksége alatt s a klerofasiszta és szakadár szlovák burzsoázia tevőleges hozzájárulásával Jött létre 1939. március 14-én a szlovák bábállam. A fasiszta Németország 1939. március 15-én megszállta köztársaságunk megnyirbált területének megmaradt részét. Ezzel a cseh nagyburzsoázia egyetértett s így a fasiszta hódítókkal való teljes együttműködés útjára lépett. A müncheni árulás és az 1939 márciusi események logikusan következtek abból a politikából, amelyet a cseh és a szlovák nép érdekei fölé saját osztályérdekeit helyező burzsoázia folytatott. Ez egyben a München előtti burrsoá Csehszlovákia külpolitikai irányvonalának csődje volt. Ezekben a nehéz időkben a Szovjetunió volt a cseh és a szlovák nép legmegbízhátóbb támasza. Csehszlovákia Kommunista ' Pártja, a fasizmus ellen küzdő erők vezetője, ezekben a nemzeteink számára sorsdöntő napokban következetesen harcolt nemzeteink érdekeiért. A CSKP a München előtti burzsoá köztársaság fennállásának éveiben a cseh és a szlovák nép szociális és nemzeti érdekeit védte a tőkés kizsákmányolással szemben, következete sen az élvonalban küzdött a fenyegető fasizmus ellen. A CSKP VII. kongresszusán kitűzte a népfront honvédő politikáját, azt a Szovjetunióhoz fűződő szövetségre építve következetesen elterjesztette és ezzel megalapozta népünk széles körű egységét a fasiszta megszállók ellen a munkásosztály vezette harcban. Ez lett szabadságharcunk és nemzeti demokratikus forradalmunk mozgató ereje. 2

A fasiszta megszállás nagyon megnehezítette a cseh 'és a szlovák nemzet éle• tét. A kegyetlen politikai és szociális elnyomás még csak fokozta a nemzeti leigázást. Nemcsak a cseh és a szlovák nemzet szabadsága forgott kockán, hanem puszta léte is. A német fasiszták tervbe vették a cseh nemzet egy részének kiirtását, további részének germanizálását és a még fennmaradóknak kitelepítését. A szlovák kérdés „megoldását" illetően hasonló terveket szőttek. A fasiszta megszállók segítőtársa a velük együttműködő cseh és szlovák burzsoázia volt, amelyet „Hácháék" és a „szlovák állam" ludák-kormányrendszere képviseltek. A cseh és a szlovák nép különféleképpen tanúsított aktív ellenállást, bizonyította a náci megszállókkal s hazai csatlósaikkal szembeni engesztelhetetlen és egyre fokozódó gyűlöletét. sét, a kultúra, a művelődés és a tudomány kibontakozódását illetően Csehszlovákia a világ legfejlettebb országainak sorába tartozik. Győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok és ennek alapján létrejött s mindinkább megszilárdul dolgozó népünk politikai s erkölcsi egysége. A cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő többi nemzetiség szilárd egysége s testvéri együttműködése megsokszorozza szocialista társadalmunk erejét. Gyökeresen megváltozott Csehszlovákia nemzetközi helyzete is. Létét és további fejlődését a szocialista világrendszerhez és elsősorban is a Szovjetunióhoz fűződő szövetsége biztosítja. A Csehszlovákia felszabadulása óta eltelt húsz év alatt bebizonyosodott, milyen felmérhetetlen változásokra képes az a szabad nép, amely összetörte a szociális és nemzeti elnyomás bilincseit, hogy azután a szovjet néppel s a többi szocialista ország népeivel testvéri együttműködésben megszervezze az új társadalmat. Ez a húsz esztendő Csehszlovákia népe és vezető ereje — Csehszlovákia Kommunista Pártja történetének dicső fejezete. Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 20. évfordulóját akkor ünnepli népünk, amikor alkotó és szorgalmas munkájával biztosítja szocialista társadalmunk további sokoldalú felvirágoztatását, megszilárdítja a szocialista világrendszerrel elválaszthatatlanul egybeforrt, a világbékéért és a haladásért küzdő köztársaságunk nemzetközi helyzetét. A második világháború az imperialista táboron belül dúló torzsalkodással kezdődött. A német fasizmus elleni harcban fokozatosan részt vettek a leigázott európai országok néptömegei. A fasiszta Németország elleni háború ezzel népi nemzeti jelleget öltött. Amikor a szószegő fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, s a szovjet nép hőslesen harcolva védte a világ minden népének szabadságát és függetlenségét, — a háború teljesen antifasiszta és felszabadító háborúvá változott. A világ minden népi és demokratikus ereje a Szovjetunió oldalán szervezkedett. A Szovjetunióval, az USA-val és Nagy-Britanniával az élen létrejött a fasisztaellenes hatalmak koalíciója, amely a fasiszta Németország teljes leverését tűzte ki céljául. E harc legsúlyosabb terhét a Szovjetunió viselte, és a hitleri fasizmus leverése elsősorban is az ő érdeme. A második világháború jellegének módosulása nagyon erősen befolyásolta a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító harcának kibontakozódását és lefolyását. A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban vívott hősles harca közvetlen hatására öltött egyre nagyobb méreteket az aktív ellenállás a cseh országrészeket megszálló fasiszták és a szlovákiai ludák bábkormány ellen. A Szovjetunió egyértelműen Csehszlovákia felújítása mellett foglalt állást. Ez arra kényszerítette a nyugati hatalmak vezetőit, hogy Csehszlovákia felújítását célkitűzéseik sorába iktassák s a müncheni egyezményt érvénytelenné nyilvánítsák. Az 1943 decemberében megkötött csehszlovák—szovjet baráti, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés szavatolta népeinknek az állami függetlenséget és a szabad döntést a háború utáni köztársaság megszervezésében. Ez keresztülhúzta a nyugati reakciósoknak és a Londonban tartózkodó csehszlovákiai emigránsok egy részének azt a tervét, hogy imperialista rendszerhez tartozó közép-európai államszövetséget létesítsenek. A háború utáni Csehszlovákia is ebbe az államszövetségbe tartozott volna. A csehszlovák—szovjet barátság és együttműködés döntő erejű hozzájárulás volt ahhoz, hogy a cseh és szlovák nép győzedelmeskedett a fasizmus elleni harcban, a nemzeti és a szociális felszabadulásért vívott küzdelemben; a csehszlovák—szovjet szövetség lett az új csehszlovák állam külpolitikájának alapköve. Ez örök időkre biztosítja népeink létét és függetlenségét. A cseh és a szlovák nép nemzeti, felszabadító, fasisztaellenes harcában a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkásosztály volt a vezető erő. E harcban egybefonódtak a dolgozók nemzeti és osztályérdekei, s a Nemzeti Frontban megtestesülve létrejött a párt és a nép szilárd egysége. A CSKP kidolgozta a dolgozók nemzeti és szociális felszabadításának programját, s benne kifejezésre Juttatta az új, szociális szempontbői igazságos állam követelményét, olyan államét, amely biztosítója a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságán alapuló fejlődésnek. Ilyen elgondolások alapján körvonalazódott az új népi demokratikus Csehszlovákia és ezekhez az elgondolásokhoz igazodott a Košicei Kormányprogram tartalma. Célkitűzései a népi demokratikus forradalomban öltöttek testet, amely Csehszlovákia népének nemzeti felszabadító, fasisztaellenes harcává változott. A nemzeti és a demokratikus forradalom erős támasza a Szovjetunió vezető szerepe volt a fasiszta Németországgal győzelmesen folytatott háborúban, valamint az is, hogy a szovjet hadsereg szabadította fel Csehszlovákiát. A szovjet hadsereg által felszabadított területeken dolgozó népünk a forradalmi nemzeti bizottságok révén vetu kézbe a hatalmat és tevőlegesen hozzájárult az ország teljes felszabadításához. A szovjet katonai egységek gyors előnyomulásának köszönhetően nemzeti felszabadító harcunk, a dicső májusi prágai felkelésben csúcsosodott ki. A kommunisták vezette prágaiak a fasiszta megszállók túlerejének ellenére kitartottak a nemzeti és demokratikus forradalom programja mellett. Bátran harcoltak és ezzel a hazánk még fel nem szabadított területein is Hitler-ellenes felkelésre buzdították a népet. A szovjet hadsereg 1945. május 9-én hősiesen végrehajtott hadművelettel felszabadította Prágát. Ez a nap hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának napjaként örök időkre beíródott Csehszlovákia történetébe. Ez a nap Csehszlovákia és a Szovjetunió népei örök barátságának és testvériségének jelképe. Annak 20. évfordulóján, hogy a szovjet hadsereg felszabadította köztársaságunkat, ismét köszönetet mondunk a hősök ezreinek — a szovjet sereg katonáinak, akik életüket áldozták népeink szabadságáért. Hálával gondolunk a hazánkban és külföldön, a fasizmus ellen küzdő cseh és szlovák harcosok bátorságára s áldozatkészségére. Sokan estek el a harctereken, sokan áldozták életüket a fasiszták börtöneiben, a koncentrációs táborokban, a partizánosztagokban, a Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban és a cseh nép májusi felkelésének napjaiban, a prágai barikádokon küzdők soraiban. Csehszlovákia Kommunista Pártjának sok ezer kiváló funkcionáriusa s tagja áldozta életét a fasisztaellenes harc éveiben. Örök tisztelettel tartozunk mindazoknak, akik a haza szabadságáért haltak meg. Népünk örök időkre megőrzi emléküket s tettekre váltja öröküket. 3

A nemzeti demokratikus forradalom diadalmas terjedése nyomán megalakult né" pl demokratikus Csehszlovákia olyan állam volt, amelyre a munkásosztály vezette cseh és szlovák nép széles körű egysége volt jellemző. A felszabadulás utáni időben a burzsoázia ún. demokratikus szárnya is a politikai hatalom részese volt. Ezzel szemben a fasiszta megszállókkal együttműködő hazai nagyburzsoáziát a nemzeti demokratikus forradalom során minden hatalomtői megfosztották. Ennek következtében jelentősen csökkent a burzsoáziának, mint osztálynak a hatalma. A nemzeti demokratikus forradalom már a kezdetétől a szocialista forradalom egyes feladatait is megoldotta. Az új államrendszer alapjai a nemzeti bizottságok lettek, amelyek átvették a községek, városok és járások igazgatását. Az újonnan szervezett hadsereggel s a biztonsági szervekkel együttműködve megtisztították a közéletet az árulóktól a kollaboránsoktól, majd megszervezték az ország gazdasági megújhodását. A fasiszta németek és a fasisztákkal együttműködők vagyonát elkobozták és nemzeti igazgatás alá vették. Minden üzemben megalakultak az üzemi tanácsok, amelyek hozzájárultak a munkásosztály hatalmának szilárdításához, valamint a nagy horderejű szociális és gazdasági változások eszközléséhez. A CSKP 1945 októberében az ország minden dolgozójának támogatásával és a burzsoázia ellenszegülése ellenére is kiharcolta a bankok, a bányák és a nagyipar államosítását. Az ipar több mint 60 százaléka a népi demokratikus állam kezébe ment át. A nemzeti és demokratikus forradalom egyik legjelentősebb forradalmi vívmánya a nemzetiségi kérdés megoldása volt. Az új népi demokratikus köztársaság arra az elvre épült, hogy a cseh és a szlovák nemzet a nemzetköziség elveinek megfelelően teljesen egyenjogúan éljen közös államéban. A szlovák nemzet önállóságának elismerése nemcsak a szlovák nemzeti szervekben megtestesült új államjogl helyzettel függött össze; ezek a szervek már megalakulásukkor az egységes csehszlovák államhatalom alkotórészei voltak. Megnyilvánult ez a cseh és a szlovák nemzet azonos gazdasági és kulturális színvonalra emelését célzó törekvésekben ls. A Szlovákia gazdasági felvirágoztatásához és iparosításához vezető első lépés az volt, hogy a cseh határvidék üzemeinek egy részét felszámolták és gépeiket Szlovákiába szállították. A potsdami egyezmény értelmében kitelepítettük az agresszív német fasizmust támogató német kisebbséget. Ez a kitelepítés, majd a határvidék betelepítése cseh és szlovák dolgozókkal, Jelentős forradalmi intézkedés volt, amely hozzájárult a müncheni árulás következményeinek megszüntetéséhez, a reakciósok ötödik hadoszlopa szervezkedése veszélyének elhárításához és ezzel a köztársaság demokratikus fejlődésének biztosításához. A háború utáni években tapasztalt fejlődés igazolja a fasizált német kisebbség kitelepítésének helyességét. A Košicei Kormányprogramban foglalt politikai és gazdasági jellegű intézkedések következetes teljesítése nyitott elsősorban utat a nemzeti és demokratikus forradalom további fejlődéséhez, majd szocialista forradalommá változásához. A munkásosztály vezető szerepe és a CSKP-nak a Košicei Kormányprogram következetes valóraváltását célzó törekvései az akkori nemzetközi és hazai feltételek figyelembevételével megalapozták az ország békés útját a szocializmus felé. A Nemzeti Front politikáját, — amelyet a CSKP céltudatosan népszerűsített — támogatták az egységes társadalmi tömegszervezetek is, különösen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az Ifjúsági szövetség és a parasztszövetség. A CSKP e szervezetek tevőleges támogatásával sikeresen irányíthatta a dolgozókat a forradalmi jellegű változások végrehajtásában, lendületet adhatott a nép országépltő munkájának és meghiúsíthatta a reakció cselszövéseit. A kommunista párt követekezetes törekvéssel szilárdította hazánk minden demokratikus és hazafias polgárának egységét és aktív együttműködését a széles, egységes Nemzeti Frontban annak alapján, hogy állandóan szilárdult a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségiek és a városi társadalmi rétegek szövetsége. 4

A nemzeti és demokratikus forradalom békés, fokozatos terjedésének s a népi • demokratikus rendszer megszilárdítása irányvonalának meghatározásában rendkívül fontos szerep jutott a CSKP 1946. március 28. és 31. között megtartott VIII. kongresszusának. A kongresszus azt a feladatot tűzte a párt elé, hogy Járuljon hozzá a nép egységének további megszilárdításához, a munkásosztály hatalmának növeléséhez s a Szovjetunióval való együttműködés s kölcsönös segítség elve alapján az ország nemzetközi helyzetének szilárdításához. A CSKP VIII. kongresszusa alkotó módon foglalkozott a Csehszlovákiában végbement demokratikus és szocialista változások kölcsönviszonyának kérdésével, jóváhagyta a népgazdaságunk felújítását és fellendítését célzó első rövid lejáratú terv vázlatos javaslatát. Ennek az volt a célja, hogy minél előbb begyógyuljanak a háború ejtette sebek és megerősödjenek a csehszlovák gazdaság szocialista elemei. A kongresszus rendkívül nagy figyelmet szentelt a falvakon végbemenő demokratikus változások elterjesztésének. A nemzeti demokratikus forradalom vívmányainak a köztársaság új alkotmányában való rögzítése irányította a munkásosztály s az ország minden dolgozója törekvéseit. Az 1946. évi választások eredményei Igazolták a CSKP politikájának helyességét. Dolgozó népünk a szavazatok csaknem 40 százalékával támogatta a kommunista párt jelöltjeit s ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyetért a párt választási programjával, amely a Klement Gottwald vezette új kormány országépltésl programjának alapját adta. E program sarkalatos pontja az új alkotmány előkészítése volt. Ebben az alkotmányban le kellett rögzíteni a nemzeti és demokratikus forradalom eredményeit s az ország gazdaságának a kétéves tervben alapuló felújítását, valamint további építését is. A külföldi reakciós erők sorakozóját ellenforradalmi tervei érdekében felhasználó hazai burzsoázia már a kezdetben meg akarta akadályozni a kormányprogram megvalósítását. Az USA vezette nyugati nagyhatalmak magatartása következtében az 1946—1947-es években felbomlott a hitlerista-ellenes koalíció. Az USA-ban hatalmon levő körök világgá kürtölték a Truman-doktrinát és a Marshall-tervet. Franciaországban és Olaszországban kiszorították a kommunistákat a kormányból és egyre szigorúbb intézkedésekkel léptek fel a demokratikus erők ellen. Mindezeknek az Intézkedéseknek az volt a céljuk, hogy a kapitalizmus világszerte megerősíthesse megingott hatalmát és megtörhesse a szocializmus és béke növekvő erőit. Világszerte felsorakoztak a népellenes erők, Ez Csehszlovákiában ls visszatükröződött, éspedig abban, hogy a Nemzeti Front politikai pártjaiba befurakodott reakciósok fokozott erőfeszítéseket tettek a népi demokratikus rendszer bomlasztására, a forradalmi vívmányok felszámolására, valamint a tőkések uralmának visszaállítására. A reakciós burzsoázia vissza akart élni az 1947. évi katasztrofálisan rossz termés következtében kialakult helyzettel, szabotálta a kétéves terv teljesítését, az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos munkálatokat és a nép élelmezésének biztosítását célzó intézkedéseket. Csehszlovákiában 1947 végén rendkívül kiéleződött az osztályharc. A reakció megkísérelte a szlovákiai forradalmi fejlődés megbénítását, de vereséget szenvedett. Arra ís sikertelenül iparkodott, hogy a katasztrofális aszályt használja fel ellenforradalmi céljai elérésére. A Szovjetunió testvéri nemzetközi segítsége — a szovjet gabonaszállítások — jelentősen hozzájárult a nép élelmezésének biztosításához. A CSKP a burzsoázia reakciós és népellenes politikájával szembehelyezte országépítési programunk következetes megvalósítását s a nép többségének megnyerésére irányuló céltudatos, offenzív tömegjellegű politikára törekedett. A párt a reakció terveivel szembeállít totta és kiharcolta az ipar további államosításának programját és azt a programot, amelynek célja a földreform s a nép érdekében szükséges nagy horderejű szociális, kulturális-politikai intézkedések voltak. 5

A népi demokratikus köztársaság sikeres megszilárdulása 1948 februárjában • arra késztette a burzsoáziát, hogy megkísérelje az ország politikai fejlődésének ellenforradalmi megváltoztatását. Csehszlovákia dolgozó népe azonban a CSKP vezetésével tántoríthatatlanul szembeszegült a reakció e terveivel és elhatározta, hogy Csehszlovákiának a szocializmus felé vezető úton kell haladnia. A kormányban a burzsoáziát képviselők által előidézett politikai válságnak 1948. február 25-én a munkásosztály elsöprő győzelme vetett (Folytatás a 4. oldalon) I. A NEMZETI ÉS DEMOKRATIKUS FORRADALOM - CSEHSZLOVÁKIA NÉPÉNEK ELSŐ LÉPÉSE A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN 1985. április 4. * Ü| SZÖ 3