Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-28 / 116. szám, szerda

Tolatásos teherhajózás a Dunán Vendéglátóiparunk készül a csúcsforgalomra A turistaforgalom fellendülése fontos követelményeket támaszt az il­letékes szervekkel szemben. Indokolt tehát számos vendéglátóüzem sür­gős átszervezése, felújítása, korszerűsítése és természetesen továbbiak létesítése is. Ennek az időszerű feladatnak a megoldása különösen Ko­Sicén, Kelet-Szlovákia székhelyén időszerű, mert a városban a helyzet e tekintetben jelenleg igen kedvezőtlen. A vendéglátóipari létesítmények, a szállodákról nem is szólva egyáltalán nem elégítik ki az egyre nö­vekvő igényeket, számuk és minőségük nincs arányban a város fejlődé­sével, társadalmi és kulturális jelentőségével. Hogy olvasóinkat tájékoztathassuk arról, milyen javulás várható ezen a téren, a RAJ košicei igazgatóságán M ad a László elvtárstól, a vál­lalat igazgatóhelyettesétől érdeklődtünk afelől, mit tervez a vállalat, ho­gyan készül a közelgő csúcsidényre. A múlt év vége felé egy reggel a komáromi kikötő dolgozóinak és a hajógyár munkásainak nem minden­napi látványban volt részük. Egy von­tatóhajóból és több teherszállító uszályból álló, különleges módon egymás mellé illesztett hajókaravánt láthattak, mely olyan ügyesen, köny­nyen és biztonságosan manőverezett, hogy valamennyi szemlélőből kikíván­kozott a kérdés: Miféle hajózás ez? A hajókaraván a Jugoszláv Dunaha­jőzási Vállalat Kosmaj nevű 1000 ló­erős vontatóhajójából és négy, egyen­ként 1300 tonna teherbírású uszályból állt. A négy uszály és ez váltotta ki a csodálkozást! — a Kosmaj előtt volt. A komáromi kikötőben egybe­gyűltek tehát — szaknyelven szólva — tolatásos teherhajőzásnak voltak szemtanúi. A különleges hajóraj a Szovjetunió Izmail kikötőjéből 4500 tonna vasércet szállított — mindvé­gig tolatva — Komáromba. A körül­belül 1800 kilométer víziutat 9 nap alatt tette meg. A hagyományos, te­hát a vontatásos hajórajnak a szó­ban forgó távolság megtételére 11—12 napra és 8—12 fővel nagyobb létszá­mú legénységre van szüksége. (A to­latásra épült uszályokon ugyanis nincs legénység.) E néhány adatból mélyebb közgaz­dasági tudás nélkül is azonnal szem­betűnik a tolatásos teherhajózás ha­tékonysága. Külföldi adatok szerint pl. a tolatásos hajózás 25, sőt har­minc százalékos munkaerő-megtakarí­tást ls eredményezhet, arról nem is szólva, hogy 20—25 százalékkal csök­kenthetők általa a szállítási költsé­gek. Ha már az előnyök felsorakoz­tatásánál tartunk, megemlítjük, hogy a tolatásos uszály építési költségei — a vontatott uszályokéval szemben 25 százalékkal alacsonyabbak. A tolatá­sos teherhajózás további előnye még az, hogy valamennyi hajós-munka gé­pesíthető és automatizálható, száz­százalékosan kihasználhatók a bizton­sági berendezések. Első kísérletek: 1927 és 1929 között A tolatásos teherhajózás első kísér­letei a Duna felső szakaszán 1927 és 1929 között folytak le. A kísérletek során szép eredmények születtek. Folytatására azonban mégsem került sor, mert az új módszerrel szemben a szakemberek bizalmatlanok voltak. A kísérletek felújítására 1954-ben került sor. Főleg a világ más nagy folyón — pl. a Szajnán, a Rajnán stb. — folytatott tolatásos teherhajózás eredményeinek következtében. Melles­leg szólva a kísérletek vontatásos uszályokkal valósultak meg, így tehát nem csoda, hogy a Dunán folytatott kísérletek 1960-ban befejeződtek. Az itt — és más folyókon — elért ered­mények azonban egyre kifejezőbbek, meggyőzőbbek lettek. Ám az elgondo­lás megvalósításáról ebben az Idő­ben nehéz volt dönteni, mert a ha­gyományos uszályok a tolatásos fo­lyami teherhajózás céljaira nem vál­tak be. Kezdeményezők: a Szovjetunió és Jugoszlávia Az elgondolás megvalósításával leg­inkább a Szovjetunióban és Jugoszlá­viában kezdtek foglalkozni, és a Du­nán folytatott tolatásos teherhajózást illetőleg e két ország hajósai járnak legmesszebb. A szovjet szakemberek a kombinált — vontatásos-tolatásos teherhajózás a jugoszlávok a to­latásos teherhajózás mellett döntöt­tek. Elmondhatjuk tehát, hogy a du­nai tolatásos teherhajózás úttörői a jugoszláv hajósok voltak. A Jugoszláv Dunahajőzási Vállalat Jelenleg egy sor tolóhajót, többek kö­zött a Kosmajt, a Dalingradot, a Pod­gorát, a Takovot, a Drvart stb. — és több speciális tolatásos uszályt mond­hat a magáénak. A tolóhajók jelleg­zetessége a magasan elhelyezkedő kormányos-fülke, valamint a tolatásra különlegesen kiképzett orr. A tolóha­jók — és uszályok aránylag nem nagy teste — az előbbiek hossza 35— 40, szélessége 10, az utóbbiak hossza 67, szélessége 10 méter — lehetővé teszi, hogy a hajóraj optimális hosz­sza 175 méter legyen. Egy tolatásos hajóraj szállító-képessége négy uszály esetében 5200, hat uszály esetében 7800 tonna lehet, haladó sebessége óránként 8,5—12 kilométer. A hazai tolatásos teherhaj'ózás létrehozása A Bratislavában székelő Csehszlo­vák Dunahajózási Vállalat 1954-től a befejezéséig — részt vett a dunai to­latásos teherhajózás! kísérletekben ... Hajóparkjának kiépítésében a fő súlyt a nagy teherbírású szállítóha­jók, vontatók és uszályok növelésére fordította. A tolatásos teherhajózás lehetőségének gondolata hajósaink előtt ismételten csak nemrég — két­három éve — merült fel. De annál in­tenzivebben, amit az is bizonyít, hogy elkészült már az első tolatásos hajó­raj tervezete. Teherbírását 9000 ton­nára tervezik. Jelenleg tárgyalások folynak a Dunahajózási Vállalat és a Komáromi Steiner Gábor Szlovák Hajógyár között: a megrendelő a to­latásos hajóraj mielőbbi elkészítését sürgeti az ugyancsak Komáromban készülő nagy teherbírású szállítóhajók rovására. Bízhatunk tehát abban, hogy hajó­saink sem maradnak el szovjet és jugoszláv kollégáiktól és kiveszik ré­szüket az új, haladó hajózási tech­nológia bevezetéséből. (Technické noviny) A rybárpolei V. I. Lenin Gyapotfel­dolgozó Üzemben megkezdték a irá­nyítás új alapel­veinek érvényesí­tését. Képünkön a fonoda egyik kivá­ló kollektívájának tagjai. (CTK — f elv.) Tavaszi betegségek VILLÁMINTERJÚ • Melyek a leggyakoribb tavaszi megbetegedések — ezt a kér­dést tettük fel MUDr. Deutsch Vojtech-nak, a Szlovák Nép­egészségügyi Intézet vezető dolgozójának. — Első helyen a meghűléses megbetegedéseket kell említeni. A tavaszi időjárás szeszélyes, vi­szont az emberek az első napsu­gár hatására levetik a kabátot, pulóvert és sálat. Néhány óra múlva a levegő lehűl, és a követ­kezmény: betegség. • Sokat emlegetjük az ún. „tava­szi fáradtságot". Hogyan véde­kezzünk ellene? A tavaszi fáradtság ellen csak egy gyógyszert ismerünk: a C-vi­tamint. Azonban ne az orvostól kérjük, hanem természetes állapot­ban juttassuk a szervezetbe. Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, savanyú káposztát és krumplit. Ez­zel kapcsolatban szeretnék rámu­tatni arra, hogy a tavaszi időszak­ban emelkedik a balesetek száma Is. Ennek elsősorban az a magya­rázata, hogy megindul a mezőgaz­dasági munka, de feltétlenül figye­lembe kell venni a tavaszi fáradt­ságot is. Éppen ezért ebben az időszakban jobban kell a figyelmet összpontosítani, körültekintőbben kell vezetni a gépjárműveket, tar­tózkodni kell a szeszes italok tompító hatásától. • Beszélhetünk külön falusi és külön városi egészségügyi sza­bályokról? A fiziológia törvényei mindenki­re egyaránt érvényesek. A falusi és a városi dolgozó szervezete egyaránt megköveteli a C-vitamint, mindenkinek gondosan kell öltöz­ködnie, éspedig munkakörülmé­nyeinek megfelelő módon. A vá­rosi, különösen az értelmiségi dol­gozók számára azonban rendkívül fontos a napi egy őra torna, vagy séta a szabadban. Ez ugyan az év minden napjára érvényes egészség­védelmi utasítás, de a tavaszi idő­szakban különösen fontos! l-erf-l Kl DUROV? V. G. Durov tulajdonképpen a ne­mes származású Durov-testvérek, Ana­tolij és Vlagyimir leszármazottja, akik annak idején lemondtak rangjukról és megszöktek hazulról. A két fiatal­ember beállt egy cirkuszba és elje­gyezték magukat ezzel a mesterség­gel. Anatol Leonidovics Durov volt az első híres állatidomltó (1865—1916). Vlagyimir Leonidovics (1863—1934) volt az első, aki az idomltást már os­tor nélkül, új módszerrel végezte. Anatol Durov szintén híres állatsze­lídítő, nagybátyja volt vendéglátónk­nak. 1928-ban egy vadászaton tragi­kus körülmények között meghalt. Halála után Vlagyimir vette gondozás­ba az állatokat és folytatta munká­ját. Még életében alkalma volt meg­figyelni, hogyan dolgozik nagybátyja az állatokkal, sokat olvasott és ta­nult. Rájött arra, hogyan kell kihasz­nálni az állatok született képessé­geit és szokásait. A megfélemlítés he­• Hogyan készülnek a nyári idényre? Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy az eddiginél szebb környezetet biztosítsunk vendégeinknek, hiszen sok olyan üzem tartozik hatáskö­rünkbe, melyeket már több mint egy évtizede nem tataroztak, nem hoztak rendbe. Így tehát érthető, hogy az idő vasfoga ezeket alaposan kikezd­te. Legfontosabb feladatunknak te­kintjük tehát, hogy következetesen megjavítsuk, korszerűsítsük a kávé­házakat, éttermeket, vendéglőket és egyéb vendéglátóipari létesítménye­ket. Oj berendezéssel kellemessé va­rázsoljuk őket. Több mint hétmillió koronát fordí­tunk még ez évben a városi ven­déglátóipar fellendítésére. Intéz­kedtünk, hogy végre néhány kert­helyiséget is megnyithassunk, mert bármennyire is hihetetlennek hang­zig a több mint 100 000 lakosú város központjában jelenleg egyet­len szabadban létesített vendéglő vagy presszó sincs. • Az első lépések már megtör­téntek? Igen! A napokban a „Luxor"-ban megnyitottuk az új „francia étter­met". Ott ízléses, meghitt környezet­ben, mindenki számára megfizethető árakon a francia étlap kedvelt, saját­ságos ételeit és italfajtáit szolgáljuk fel. Rövidesen üzembe helyezzük az épületben a város egyetlen exkluzív, „A" kategóriába sorolt éjjeli mulató­ját is. A Petrov utcai elavult „Det­va" talponállót már bontják, a he­lyén létesülő önkiszolgáló éttermet augusztusban helyezzük üzembe. Min­den tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy a város legforgalmasabb helyén léte­sülő új üzem színvonalas legyen a csúcsforgalom idején is. Tudjuk, hogy városszerte nagy az elégedetlenség a Lenin utcai „Jalta" átépítésének lassú üteme miatt. In­tézkedtünk, és Ígéretet kaptunk, hogy a város szívében fekvő épületen fo­lyó munkálatok meggyorsulnak. Az emeleten ifjúsági kávéházat terve­zünk, egy „téli kert"-et létesítünk s a földszinti éttermet és presszót korszerűsítjük, • Milyen további meglepetése­ket terveznek? A nyár elején „sörszanatórlum"-ot nyitunk a Komenský út egyik üresen Harc a koffein ellen A brazíliai mezőgazdasági kutató intézet dolgozói megállapították, hogy a kávé koffeintartalma a kávészemek sejtmagjában levő génpároktól függ. A tudósok kísérletei lehetővé tették, hogy előre megállapítható legyen a kávé magas, illetve alacsony koffein­tartalma és a további kísérletek a koffeintartalom csökkentésének lehe­tőségével foglalkoznak. lyett az ösztönzést, a finom falatokat és a jutalmazást alkalmazta. KEKKI, A BOXOLÓ KENGURU Durov elve, hogy az idomító legyen türelmes. Állatai jól ismerik őt és se­gédjeit. Jóllakottak, egészségesek, vi­dámak és ezért engedelmeskednek. Először az állatok alaptermészetét és képességeit tanulmányozza. Tudta pél­dául azt, hogy a kenguru békeszere­tő, de ha ellenséggel találkozik, min­dig harcba száll vele. Ilyenkor a hátsó lábaira áll, ős a mellsőkkel vé­dekezik. Számításba vette a kenguru­nak ezt a természetes reflexét és így Kekkiből kitűnő ökölvívó lett. Ügye­sen védi ki a támadé cirkuszi alkal­mazott ütéseit, meglepően szabálysze­rűen osztja a knock out-okat, mindig győztesen kerül ki a mérkőzésből. A CIGÁNYTÁNC Rézi, a nőstény elefánt, indiai szár mazású. Jelenleg 27 éves, testsúlya kb. 32 mázsa. Hároméves elefántbébi álló telkén. Ez 500 személy befogadá­sára lesz alkalmas, kellemes környe­zetet biztosít a szabadban és dús választékot sörfajtákban. 15 korszerűen felszerelt „jégkuny­hót" is felállítunk, melyekben fagy­laltot fogunk árusítani. A szükséges gépeiket és a felszerelést javarészt az NDK-ból hozattuk. Ezzel nagy hiányt pótolunk, hiszen a fagylalt ké­szítése és utcai árusítása városunk­ban nem volt kielégítő. Népi jellegű borozót létesítünk ugyancsak a Lenin utca egyik forgal­mas pontján. Ez a kelet-szlovákiai né­pi stílusban berendezett borozó va­lószínűleg megnyeri majd a legigé­nyesebb külföldi látogatók tetszését is. Itt elsősorban sajátságos szlovák étel- és italkülönlegességek felszol­gálását tervezzük, nem is szólva a kitűnő tokaji és toronyai borfélék­ről... • Többi nagyvárosainkban be­vált az utcai árusítás az éjszakai órákban. Nem tervezik ezt KoSi­cén is? Sajnos, ezzel kapcsolatban nincse­nek jó tapasztalataink. Nem eléggé fegyelmezett az éjszakai közönség, Már kísérleteztünk a múltban ilyes­mivel, de sok volt a csendzavarás, a hangoskodás, és a köztisztaság előnyét sem szolgálta az éjszakai árusítás. Nincs azonban kizárva, hogy ismét megkíséreljük. • Melyek a vállalat idei leg­fontosabb feladatai? Űj kapacitásokat kell üzembe he­lyeznünk az épülő városrészekben. A közeljövőben az Újvárosban kávé­házat, éttermet, borozót és büfét nyitunk. A legtöbb nehézséget Košicén a szállodaínség okozza. Több mint ezer férőhely hiányzik. Az idegenek, átuta­zók, turisták és külföldi vendégek száma pedig egyre növekszik. Nyá­ron — a szükség törvényt bont alapon — igénybe vesszük majd némelyik főiskolai internátus szobáit, mivel az idegenforgalom ekkor a legnagyobb. Sajnos, a továbbiak építése évről év­re elodázódik. Rendkívül hiányzik a „régi", nagy befogadóképességű „Slovan", amely már idestova két éve üresen áll a város szívében, és ki tudja, mikor kezdik el bontá­sát... Az Európa-szál-ló kibővítését 1966-ra terveztük, a hajdani Palace­szállő pedig csak 1967-ben áll újból a vendéglátóipar szolgálatába. Sok nehézséggel találkozunk lépten-nyo­mon. Egyszerre nem is győzhetjük a sok feladat végzését... Fő törekvésünk, hogy vendégeink az adott körülmények között is elé­gedettek legyenek szolgáltatásaink­kal. Alkalmazottainkat, a pincéreket, a felszolgáló személyzetet iskoláztat­juk, idegen nyelvekre taníttatjuk, elő­zékenységre neveljük. „Minden kez­det nehéz," de úgy vélem, már ez év­ben kedvező fordulat áll be a város vendéglátóiparában. TÄNZER IVÁN Vlagyimir Durov és Rézi, a táncoló elefánt. korában került Durovhoz. Eleinte sok baj volt vele, botrányokat is okozott, míg végül sikerült lépésről lépésre bizalmát megnyerni. Kiegyensúlyozat­lan természete néha még ma is kiüt­közik. így belgiumi vendégszereplé­sük alkalmával, Liége ben egyszer íai­A FELSZABADULÁS TISZTELETÉRE Egymillió korona értékű társadalmi munka A Komárom melletti örsújfalu 1600 lakosú község. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság felhívásá­ra figyelemreméltó eredményekkel szeretné a „Példás község" címet el nyerni. A község lakossága vállalta az ut­cák és árkok rendbehozását, két utca járdáinak betonozását, az utcák és utak szegélyeinek fásítását. A Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezete, a nőbizottság tagjai, s a helyi tűzoltók is vállaltak társadalmi munkát. A sportszervezet tagjai meg­ígérték, hogy a helyi sportpályán 250 személy számára ülőhelyet építenek. A CSEMADOK helyi szervezete társa­dalmi munkában a művelődési otthon környékét dlszbokrokkal ülteti kl. A társadalmi munkából nem marad ki a község lelkes tanuló ifjúsága sem. Az állami gazdaságban és az egysé­ges földművesszövetkezetben 1200 brigádóra ledolgozását vállalta. 135 mázsa ócskavasat és 7,5 mázsa textilt is gyűjt. Felszabadulásunk 20. évfordulójá­nak tiszteletére a község csaknem 1 millió korona értékű társadalmi munkát vállalt. Tölgyesi Attila Mozaik idomított állatokról Beszélgetés V. G. Durov világhírű szovjet állatszelídítővel Meghitt, baráti beszélgetésen, fekete kávé mellett ültünk Vlagyimir Gri­lorievics Durov nemzeti művésszel, a Bratislavában vendégszereplő Szöv­et Állami Cirkusz híres állatidomít6jávai. Kérdéseinkre sok feleletet kap­unk, de a megnyitó előadáson még többről személyesen ls meggyőződ­hettünk. 0] SZÓ 4 * 1985. ipsilU 2«.

Next

/
Thumbnails
Contents