Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-24 / 112. szám, szombat

Ä „szennyes háború" története HOGYAN RÚGTA FEL A GENFI EGYEZMÉNYEKET AZ USA? Az Egyesült Államok kétségbeeset- ta beszivárgás" váltotta ki az ameri­H ten igyekszik megmagyarázni kaiak beavatkozását. délkelet-ázsiai agresszióját a világ A dél-vietnami nép többsége bízott közvéleményének. E propagandahad- a békés egyesítésben a genfi egyez­Járat során felvonultatja az agresz- mények alapján. Washington azonban szorok szótárának minden elcsépelt mindent elkövetett, hogy lehetetlen­kifejezését „a kommunista terjeszke- né tegye a kettéválasztott ország egy­déslől", „amerikai kötelezettségektől" máshoz közeledését. Eisenhower cini­kezdve „a genfi egyezmények megsze- kus visszaemlékezése emlékirataiban gői elleni megtorlásig". Közben egyre többet mond mindennél: „Az indokí­mélyebbre süllyed az agresszió mocsarában, egyre messzebbre jut a háború kiterjesztésé­nek veszedelmes út­ján. Vessünk egy pil­lantást az immár ti­zenegy esztendeje tar­tő amerikai beavatko­zás történetére, amely napnál is világosab­ban bizonyltja, hogy a vietnami háború nem más, mit egy im­perialista nagyhata­lom agressziója a viet­nami nép szabadsága ellen. nai helyzet egyetlen szakértője, akivel be­szélgettem, vagy leve­let váltottam, nem vonta kétségbe, hogy­ha az ország két ré­szében szavazást ren­deznének, a lakosság 80 százaléka Ho Si Minhre szavazna." Ezért az amerikaiak legnagyobb örömére saigoni bábjuk, Diem visszautasította a VDK javaslatát a választá­sok előkészítésére. Természetesen ennek egyenes következmé­nye volt, hogy az 1956-ban esedékes KI KEZDTE? HOGYAN KEZDÖDÖTT? választásokból nem lett semmi. Köz­ben Dél-Vietnamban a Diem-diktatúra Az Egyesült Államok még a fran- rémuralma koncentrációs táborokba Ciák veresége előtt elhatározta, hogy vetet e a haladás es a békés egyesítes Indokínát megkaparintja és erre ki- t h' vei t- betll t° lt m i" de n ellenzéki poli­dolgozták a részletes tervet. Nixon í\ k a mozgalmat és a vegtelensegig akkori amerikai alelnök határozottan kiszipolyozta a parasztokat Erre vá­kijelentette: „Ha a franciák feladják 'T ™ J f P ele r?\ e rT a harcot Indokínában, és a helyzet f?' Jf 6s a> ma, d ^yveres felszaba­megkívánja, az Egyesült Államok ka- narca. tonasáqot küld oda és folytatfa a har­cot .. .* 1954 júniusában sikerült kiszorítani Bao Daj császár kormányából a fran­MIÉRT KILÁTÁSTALAN AMERIKA HELYZETE? 1960 decemberében alakult meg a ciabarát miniszterelnököt és helyébe Dél-vietnami Felszabadítási Front, az amerikai titkosszolgálat emberét ame ly egyesítette a saigoni diktatúra Ngo Dinh Diemet juttatták, aki Ame- elIen küzd ö erőket. Elég belelapozni rikában nevelkedett és élt. Egy évre az öt év előtt i nyugati sajtóba és tu­rá már Diem köztársasági elnök és catszámra találunk helyszíni tudósítá­teljhatalmú diktátor. Megkezdődik az soka t. riportokat, amelyek beszámol­amerikaiak beáramlása Dél-Vietnam- nak arrô l> h oQM a dél-vietnami házá­ba. Dél-Vietnam lakosságának többsé gét kitevő paraszti tömegek azt re­fiak kizárólag a kormánycsapatoktól zsákmányolt fegyverekkel és házilag mélték, hogy a franciák kiűzése után készített kezdetleges harci eszközök emberibb életkörülmények közé ke- ke l szálltak szembe az amerikaiak rülnek. Ehelyett a föld a külföldön á u°l korszerűen felszerelt saigoni élő földesurak tulajdonában maradt zsoldosokkal. A később kiagyalt és erőszakkal, katonasággal hajtották „kommunista beszivárgásnak" még be a bérletet, adót. A falvakban a nép nyoma sem volt a világsajtóban, az elégedetlenségének ez volt a magva, amer ikaiak azonban egyre fokozták és sok helyen fegyveresen szálltak katonai támogatást egyre töb b szembe Diem zsoldosaival. Közben . . , , . ° , ..' , ... , azonban felcsillant a reménysugár, a fegyvert es katonát küldtek Dél-Viet­genfi egyezmények. KI HOGYAN FOGADTA? namba, hogy letörjék a népi felkelést. A nemzeti felszabadító mozgalom azonban néhány év alatt annyira 1954. Július 24-én aláírták a genfi megerősödött, mivel Dél-Vietnam la­egyezményeket, amely kimondta Viet- kosságának többsége támogatta, hogy nam, Kambodzsa, Laosz függetlensé- az amerikaiaknak valamit ki kellett gét és számos javaslatot tartalmazott találni a világ közvéleménye által Vietnam békés egyesítésére. E szerint egyre erősebben bírált beavatkozásuk két éven belül szabad választások , megindoklására". Washingtonban ek­alapján egyesíteni kellett volna a 17. kor sütötték ki a z észak-vietnami szélességi körön kettéosztott országot injiltráci ó« elr néletét, amelynek alap­Az egyezmény megtiltotta a volt el- " , lenállási mozgalom résztvevőinek ül- l á n Washington olyan messze ment, dözését, Vietnam területén katonai h°gV megkezdte a VDK rendszeres támaszpontok létesítését, hadianyag bombázását. A bábrendszer védelmere és katonai felszerelés szállítását az újabb és újabb amerikai tengerészgya­országba. A szerződést aláírta a Szov- logos egységek érkeznek Dél-Vietnam­jetunió, Anglia, Franciaország, a Kí- ba és a háború kiterjesztésének vé­nái Népköztársaság, a VDK, Kam- szed ei m e fenyeget. Mindez azonban mcfknak ^nenľ ^tetszett E a^szerződés" nem sokat változtatott a dél-vietnami Dulles „nagy kudarcnak" nevezte és hadihelyzeten. Jelenleg a 40 tar­nem is írta alá, mert tudta, hogy a tományból kb. harminchat a tel­szerződés betartása az amerikai be- szabadftási front kezén van. Rendsze­folyás végét, a Diem-bábrendszer tel- res adót szednek és a háború adta jes bukását jelentené. Ezért csupán lehetőségekhez mérten helyreállítják külön nyilatkozatban jelentette ki a a relldet A lakosság egyharmada (kb. washingtoni kormány, hogy „tartóz- u mn megs zabadulva a saigoni kodni fog a beavatkozástól . De meg rémuralomtól ônf ei ái dozĎ an védelme­meg sem száradt a tinta a szerződe- lcm u "" sen, Manilában létrehozták a SEATO zi szabadságát. katonai tömböt, amely az amerikaiak délkelet-ázsiai érdekeinek védelmét szolgálta és a haladó törekvések el­fojtásának eszköze lett. Két héttel levelét Nr^D^nX-JS - agresszió, Délke.et^zsiában a b, sokoldalú támogatást ígért. Az utóbbi két csak békés eszközökkel lehet időben gyakran hivatkoznak e levélre megteremteni. Johnson elnök ugyan az óceánon túl, mint visszavonhatat- nem rég felajánlotta tárgyalási kész­lan kötelezettségvállalásra. Ezzel 3g gg t ) de „feltétel nélküli" tárgyalási szemben nem beszélnek arról, hogy az ajanlata tulajdonképpen nem más, Egyesült Államok kötelezettséget vál- mm kapltuMctô s követelmény. A VDK lalt: nem avatkozik be katonailag b M flsfina k Okozásával, új amerl­Dél-Vietnamba Eisenhower levele • • volt az első amerikai csapás a genfi kai fegyverek - mérges gáz - be­egyezményekre, s ezt követték a töb- vetésével egy időben nem lehet a bé­biek. 1955. január első napfaiban meg- kéről szónokolni. Csakis őszinte szán­érkeztek az első amerikai jegyverek dék és a sokat szenvedett dél-vtetna­Dél-Vietnamba. Egy jó hónapra rá az mi jogainak elismerése vezethet Egyesült Államok átvette a dél-viet- e főrész békéjéhez. Walter Lipman nami hadsereg irányítását és megin- neves amerika j hírmagyarázó egyik "TZL^t^tJln^l- legutóbbi cikkében nyíltan megírta, AZ AGRESSZIÓ NEM HOZHAT MEGOLDÁST Az Egyesült Államok hiába fokozza Saigonba. Mindez még a nemzeti jel szabadító harc kirobbanása előtt tör­hogy az Egyesült Államok elvesztette tént tehát teljesen hazug az ameri- egész Ázsia rokonszenvét és barátsá­gai 'állítás, hogy a Vietnami Demokra- gát. Ha pedig tovább folytatja az ag­iikus Köztársaság beavatkozása tette ressziót az egész világ szembefordul szükségessé az amerikai katonai se- vele. gítséget, hogy az északi „kommunis- SZŰCS BÉLA Matouš Gabriel igazgató A minap harmadikos fiam egy / 1 parányi befejezetlen díszterí­f~\ tőt húzott elő táskájából. — A tanító néni mondta, hogy ezt holnapra ki kell varrni. Ezzel leült a heverőre, pamutot fű­zött a tűbe, és — kézimunkázott... Egy idő múlva azonban váratlanul fel­jajdult, és az orrát fintorgatva, mu­tatóujját nyomkodva siránkozott: — Megszúrt a tű! — Miért nem vigyázol? — Nagyon hegyes ... Miért csinál­ják olyan hegyesre? — Azért tű ... — Es hogyan csinálják olyan he­gyesre? — szegezte nekem a kérdést, megfeledkezvén a tűszúrásról. Hm. Hogyan is? Magam sem tudtam, de utána jár­tam ... Dél-Csehország metropolisában, Čes­ké Budőjovicén található hazánk egyedüli tűgyára — az Igla. Matouš Gabriel üzemigazgató kész­séggel bevezetett a tűk birodalmába. Előjáróban azonban felhívta a figyel­met, hogy ők nem tekintenek vissza nagy múltra, mint például Nyugat­Németországban, ahol a tűgyártásnak már több mint kétévszázados múltja van. Az Igla mindössze tizennyolc éves. A tűgyártás hazánkban 1947-ben vette kezdetét. Maga az üzem sok át­alakuláson ment keresztül, és nap­jainkban is sokat fejlődik. Az első köztársaságban például itt gyufát gyártottak, a második világháború idején lőszerraktár volt. Az üzem korszerűsítésének első szakaszában tavaly — tizenkét hónap alatt — négyezer négyzetméter új gyártási te­rületet helyeztek üzembei A korsze­rűsítés második szakaszában — 1968-ig — még több tízmillió koronát ruháznak be. Amikor később feltettem a kérdést: hogyan készítik a tűt — az igazgató kissé értetlenül nézett rám: — Attól függ, milyen tűt... Mi tud niillik több mint ezerfajta tűt gyár­tunk. A közönséges varrótűn kívül speciális tűket, s gyártási programunk döntő részét éppen ezek képezik. — A varrótűre gondoltam. — Ne kívánjon lehetetlent. Mit gondol, hány művelten nagy keresz­tül az egyszerű varrótű? Vállat vontam. •— Nem fogja elhinni. Huszonötön! Meggyőződhet róla. A gépeket is ttt gyártjuk. Saját gépfejlesztő részle­günk van, a szerszámokat is itt ké­szítjük. — Valószínűleg elsődleges követel­mény a pontosság. — Századmilliméternyi pontosság­gal dolgozunk. — Hány tűt készít egy gép? — Van olyan automatikus gépso­runk is, mely a közönséges varrótű bői háromszázhatvanat készít percen­ként. — Hány tűt gyártanak egy év alatt? — Maradjunk a varrótűnél. Ebből több mint háromszázötven milliót. — Csak a hazai piacra? — Nem. Nyolcvan százaléka export. — Hová? — Ne kívánja, hogy felsoroljam az országokat. Kicsit sok lenne. Az itt gyártott tűket a Kovo és a Pragoex­port külkereskedelmi vállalat szállít­a — kilencven országba. — Elég nagy a világ ... — Igen ... A tű fokán át is ... Jaroslav Domorázek mérnökkel, a fejlesztési osztály vezetőjével indul­tam üzemszemlére. Azt gondoltam, majd látok tűkazlakat, de nem. A nagy csarnokokban mindenütt csak gép, egy helyütt kevés emberrel, másutt sok asszonnyal... Az egyik gépnél megállunk. Kísérőm bemutatja kezelőjét: — Vlasta Komárková. — Milyen tű készül ezen a gépen? — teszem fel nyomban a kérdést a számomra ismeretlen tűformákra mu­tatva. — Speciális, úgynevezett nyelves tü. Tűfokán át nagy a világ Egy év alatt 350 millió varrótű • Anyagszükséglet: 320 tonna acéldrót • Selejt hulladék nélkül • Export 90 országba — Hol használják? — A csík nélküli harisnyakötőgép­ben. — A szomszédos teremben megnéz­heti, hogyan dolgozik a harisnyakö­tőgép — veti közbe kísérőm. A gép előtt megállva a laikus nem tehet egyebet, minthogy a fejét csó­válja. Csodálja az ördöngös masinák munkáját. Ez a harisnyakötőgép pél­dául körbe köt négyszáz tűvel. — Mit gondol, hány szem van egy harisnyában? — Azt hiszem, ezt a szépnem sem tudná megmondani. — Pontosan egy és egynegyed mil­lió! — Mennyi az ilyen tű élettartama? — Tizenkét pár harisnya elkészí­tését kell kibírnia. Ez harminc­millió szem felszedését Jelenti! Tovább megyünk. Egy-egy gép más­más művelet: a tűk különféle fajtái. Itt készítik a szabó- és cipésztűket, a közönséges és a színes gombostű­ket, a halászok fegyverét: a horgot — és a tűk ezer fajtáját, melyek leg­többjével sem a háziasszony, sem a szabó nem találkozik. Ezeket a tex­tiliparban használják. A gépek között sétálgatva feltűnően kevés „nyersanyagot" látok — csak elvétve találkozom acéldróttekerccsel. Az anyagfogyasztás iránt érdeklődve, Domorázek mérnöktől ezt a magyará­zatot kaptam: — A tűgyártás nem anyagigényes, hisz a nyersanyagot úgyszólván teljes egészében feldolgozzuk, hulladékról és selejtről talán sző sem lehet — Mennyi acéldrótot „fogyaszta­nak" egy év alatt? — Háromszázhúsz tonnát... — A nyersanyag tehát nem kerül sokba az üzemnek. — Ennek szemléltetésére adattal is szolgálhatok: az alapanyag kilogram­monként alig került többe tíz koroná­nál. Ezzel szemben gyártunk tűket, melyek kilója — nagykereskedelmi áron — nyolcezer korona ... — Jól jövedelmez! — ... ám olyan tűket is gyártunk, melyeknek kilója tizenhatezer korona! Ezek az úgynevezett Arach­ne-tűk. (Az Arachne világhírű gép, mely szövetlen textilt készít.) — Aranyat érő tűkl — A szó legszorosabb értelmében. Az elmúlt öt év alatt az állam kasz­szájába közel százmillió koronát jut­tattunk 1 Na, és mondja ezután valaki, hogy a tű ... szóval, hogy a tű jelentékte­len valami... Hogyan készül a tü? Ezerféleképpen. A közönséges varrótűt húzzák, a felszabdalt acéldrótból. Egy ilyen drótból két tü készül, mert közepén két lyukat vágnak, a két tű fokát, s a lyukak között kettévágják... S mint már tudjuk huszonöt művele­ten megy keresztül, míg a szabó vagy a kézimunkázó tanuló gyerek kezébe veheti... Szóval így csinálják a tűt... KEREKES ISTVÁN Jana Valeriová tiz éve dolgozik e félautomata mellett. (A szerző felvétele) APRÓHIRDETÉS ÁlLÁS • Pozemné stavby n. p., stavebná správa C. 4, Martin felvesz: 10 vasbetonszerelőt, 12 kőművest, 10 ácsot, 40 segédmunkást. Szállás és étkezés biztosítva. Az érdeklődők a következő címen je­lentkezhetnek: Pozemné stavby Mar­tin, Mudroňova C. 11. ÜF—037 • Pozemné stavby n. p. Trnava, Sta vebná správa Skalica, Stavebná správa Trnava, valamint a tmavni Montážna správa fölvesz: 50 munkást, 30 kőművest, 10 ácsot, 5 csempézőt, 3 bádogost, 5 vízvezetékszerelőt, 4 központifűtés-szerelőt, 5 lakatost, 2 tetőfedőt. Fizetés az állami katalógus szerint. Szállás biztosítva (munkásszálló) Trnavában, esetleg Skalicán. Az ér­deklődők jelentkezhetnek az üzem igazgatóságán: Vajanského ul., Trna­va. ŰF—042 ADÁSVÉTEL • Megvenném az Üj Auróra 1922, 1923, 1924, 1925, 1927 évfolyamát. Cím a hird. irodában. 0—044 • Bécsi mechanikájú zongora el­adó. Telefon: 506—78. 0—043 j ALKALMI VÉTEL!!! Használja ki a fűtés nélküli időszakot és az árleszáU * lítástl Idejében rendeljen az Elektrodružstvo Praha-nál naftakályhát jutányos áron, darabja 660 Kčs. A hiteles megrendelés beküldhető és pótalkatrészek is beszerezhetők a következő cimen: Praha 5, Plzeňská 164, vagy Praha 7, Obráncű míru 63. Szolgálat a lakosságnak!!! UF-038 vyyyyyyyyyyyyvyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy/yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy^ ŰJ SZŐ 4 * i 96 5- áP rilis 2 4-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents