Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-18 / 107. szám, vasárnap

A „beszélő fa" és más furcsaságok Thor Heyerdahl polinéziai viselet­ben Rapanuit, azaz közhasználatú ne­vén a Húsvét-szigetet 1722-ben fedez­ték fel az európaiak. Az idevetődött tengerészeket elképesztette a renge­teg kőszobor, amelyet a szigeten ta­láltak, de még inkább csodálkoztak, amikor titokzatos írásjegyekkel tele­rótt fatáblák kerültek a kezükbe. Évtizedek múltak, s virágzott egy kultúra, melyet a fehér ember nem tudott hová sorolni. Ngaara, a legfőbb törzsfőnök uralkodása idején nagyon sok iskola működött a szigeten, mert a vezér a művé­szet és a tudo­mány pártfogója volt. A hagyo­mány szerint személyesen vizsgáztatott vagy legalábbis jelen volt a vizs­gákon, s ha a ta­nuló elvétett va­lamit, kijavította, ha pedig a tanító vétett, őt az is­kolaszolgával fü­lön fogva kici­peltette. Ngaara halála után 1862-ben nyolc perui hajó horgonyzott le a sziget­nél. A martalócok összefogdosták a férfilakosságot, s elhurcolták rabszol­gának, eladták a szigetlakókat. Az embertelenségnek Jeaussant tahiti püspök közbelépése vetett véget: a perui kormány kötelezte magát, hogy az elhurcoltakat visszaszállítja a szigetre. Eléggé megkésett intéz­kedés volt, hisz a rapanui lakosság színe-java, köztük Kai Makói, a leg­főbb törzsfőnök és írástudó varázsló papjai elpusztultak a rabságban. A szigetnek rövid ideig egy francia kalandor lett az ura, majd Chile vég­legesen bekebelezte Rapanuit. Hajsza a „beszélő fa" után A keresztény misszionáriusok meg­térítették a sziget lakosságát, de régi vallásával együtt (?) ősi kultúráját is élpusztította. Tűzre vetették a fa­táblákat, melyek a rapanui nép írás­jegyeit tartalmazták. Ezekből mind­össze 11 maradt meg, amelyeket a világ különböző részein múzeumokban őriznek. Tartalmukat azonban máig sem sikerült megfejteni, bár sokan megkísérelték. Elsőként Jeassant tahiti püspök próbálkozott a cápafoggal rótt külö­nös Írásjelek és szavak szótárba fog­lalásával. Az életben maradt rapa­nuiak között írástudót keresett. Talált is egy Metoro nevű szigetlakót, de nem sokra ment az ő hiányos tudásá­val. Metoro segítségével mégis sike­rült kezdetleges írásjeljegyzéket ösz­szeállítania tahitival kevert rapanui és francia nyelven írt magyarázattal. Az eredeti szövegeket azonban nem lehetett elolvasni ezzel a módszerrel. Az írásjelek valódi értelme az ese­tek zömében egészen más volt. 1886-ban a Mohikán hajóval egy Honnan származnak a Húsvét-sziget lakói? * Az iránytű Peru felé mutat * Titokzatos írásjelek, melyekkel szemben a tudomány tanácstalan * Eltemetett történelem rejtett bar­langok mélyén * Megoldódik-e a Húsvét-sziget titka Thompson nevű amerikai újságíró ve­tődött a szigetre, s próbálta megfej­teni a rapanui írásjelek titkát. Talált is egy írástudó öreget Ure Vae-tko személyében. Az öreg azonban nem volt hajlandó olvasni, s alkalomadtán a hegyekbe szökött. Jött az esőzések időszaka, s az öreget fülöncsípték. Egy kis „szívderítő" mellett megol­dódott a nyelve. Négy szöveget olva­sott fel. Az egyik mitosz volt, a föld teremtéséről szóló „kohau rongo­rongo". A szövegek között volt nép­dal és ismeretlen tartalmú írás is. Thompson észrevette, hogy az öreg olvasása és a táblák között nincs meg az összefüggés. Kiderült, hogy Ure Vae-iko nem tud olvasni, s fia­tal korában Ngaara nagyfőnök szol­gája volt, és így sok szöveget, amit a tudós varázslóktól hallott meg­jegyzett. 1914-ben Routledge angol kutató szállt ki a Húsvét-szigeten. Kiderí­tette, hogy az ősi írásmódnak nem­csak emlékei vannak a szigeten, ha­nem használják is tulajdonképpen. Ennek kurzívszerű formáját egy chi­lei üzleti könyvön fedezte fel. Meg­tudta, hogy Tomenika (a spanyol Domingo torz formája) apótól szár­mazik, akinek rapanui neve Vaka Tu­ku-onge. Az öreg a lepratelepen fe­küdt. A tudós nő Itt is felkereste, de nem tudott meg tőle semmit, mert még a saját írását sem volt hajlandó elolvasni. Englert atya, aki misszionárius te­vékenysége mellett nyelvészettel is foglalkozott, 1948-ban megjelent mo­nográfiájában azt írja, hogy a század elején még sok öreg élt, akik jól is­merik az ősi kultúrát. A múlt öröksé­gét szívesen átadnák a fiatal nem­zedéknek, de nem találtak hálás kö­zönségre. Englert szerint a szigetla­kók sok olyan barlangot ismernek, amelyekben tömegesen hevernek írás­jelekkel telerótt deszkalapok. Thor Heyerdahl színre lép 1956 fordulatot jelentett a Húsvé­sziget titkainak fürkészésében. Silva Olivarez chilei tudós Hanga-roában Juan Teao házában megtaltálta egy nem teljes rongo-rongo szótár mását. Az eredeti Pedro Pate tulajdonábaíi volt, aki a nagyapjától, Tomenikától örökölte. A füzet 65 évvel ezelőtt íródott. Tomenika, a maori rongo-ron­go vagyis „tanár", ennek alapján ok­tatta tanítványait. Olivarez lefényké­pezte a füzetet, ám a filmtekercs vagy elveszett vagy ellopták. Thor Heyerdahl, a neves norvég utazó megjelenése a szigeten előbbre vitte a tudományt a titokfátyol fel­lebbentésében. Heyerdahl egy nor­vég—amerikai expedíciót vezetett, mely komplex archeológiai ásatásokat végzett a szigeten. Ilyen expedíció még sohasem fordult meg a szigeten. Értette a szigetlakók nyelvét, meg­nyíltak a szívek, s a rapanuiak olyan dokumentumokat adtak át Heyerdah­nak, amilyeneket ötven év óta hiába próbáltak megszerezni a tudósok. Űjabb és újabb füzetek kerültek elő. Felmerült egy kérdés, vajon miért utánozták a szigetlakók Jeaussant la­tinos írásmódját, hisz Thompson 1914-1 kutatásai is bizonyítják, hogy jól ismerték az ősi írást. A füzetek latin- betűvel írt rapanui nyelven a törzsfőnökök családfáit, a holdnap­tárt, a kultúrnövények jegyzékét és folklorisztikus szövegeket tartalmaz­tak. A Kon-Tiki kapitánya azonban más, talán nagyobb horderejű felfedezése­ket is tett, bár a tudományos világ­ban még folyik a vita. Heyerdhal megállapította, hogy Polinéziát két hullámban népesítették be: az ősla­kosság Dél-Amerikából került Kelet­Polinéziába, a második hullám pedig Délkelet-Ázsia Jelöl Óceánia Jelé tar­tott. Heyerdahl ásatásai ugyanis be­bizonyították, hogy a Húsvét-sziget nem jellegzetes polinéziai szigetvilág. Az őslakosság dél-amerikai szárma­zását több tény bizonyítja. • Fő istenük a Makamake, a ma­dárember volt, s ezt csak Peruban tisztelték, Polinéziában sehol sem találkoztak a kultusz maradványaival. • Napobszervatóriumot találtak a szigeten; ilyen is csak Peruban volt. • Kőtemplomok kerültek felszínre, melyek díszítése — falfestmények és szobrok őst perui kultúrára vallanak /madárember, nádból font kétevezős csónak, „síró szem"). • Kétféle kőszobrok maradványai­ra bukkantak. Az egyik fajta kör alakú ház, melynek bejárata a tete­jén volt, a másik lencse alakú, lapos tetejű ház. Az egyik típus határozot­tan peuri jellegű. Még két új felderítés bizonyítja a húsvét-szigeti lakosság dél-amerikai eredetét. Először: dél-amerikai kul­túrnövények nyomait fedezték fel. Többek között az óceánon k ereszt ül feltétlenül emberi segítséggel került ide a totoranád, amelyből az őslakók csónakokat stb. fontak; másodszor: a Húsvét-szigetek nem volt mindig ilyen kopár, dús erdő borította, me­lyet az építő ember állandóan Irtott. Az őslakók pedig Dél-Amerikából hoz­ták magukkal kőfaragó, építő művé­szetüket. Kl tudja, milyen magas kultúra bi­zonyítékait rejtegetik a még felku­tatlan rapanui barlangok? (L. L. összeállítását A tetanuszoltás jelentősége Évről évre átlag több mint 30 mezőgazdasági dolgozó hal meg merevgörcsben — az általában te­tanusz néven ismert súlyos fertőző betegségben. A fertőzés forrása elsősorban a talaj — 40 cm mély­ségig — továbbá az utak pora, gazdasági állatok ürüléke stb. Gyakran az is megkaphatja ezt a rendkívül veszé­lyes betegséget, aki csupán meg­karcolta kezét vagy lábát, de még Inkább az, akinek valamelyik testrészébe nagyobb szálka, rozsdás szög, vagv más tárgy hatolt.. Az alattomos és sokszor halá­los kimenetelű betegség tünetei a sebesülést, illetve a fertőzést követő 7—14 napon belül észlel­hetők. A beteg a legtöbb esetben arra panaszkodik, hogy nagyon fáj a sebe és görcsösen összehú­zódik. Elég gyakor-1 az is, hogy a beteg nem tudja kinyitni a szá­ját, fáj a feje, lázas, ám ennek ellenére furcsán mosolyog. Ezt az állapotot rohamok követik, majd rendkívül erős izomgörcsök. A görcsök egyhamar merevgörccsé változnak, s a beteg ív alakban megfeszülő teste csupán fejére és sarkára támaszkodik. Később meg­merevednek a légzőutak izmai is, úgyhogy a beteg nam kap levegőt. Borzalmas fájdalmai ellenére nem veszti el eszméletét. A merev­görcs rendszerint néhány percig tart, de mind gyakrabban megis­métlődik. Ezt az állapotot néha csekély külső hatás — zaj, fény, érintés stb. — ís előidőzheti. A beteg rendszerint csak a fulladás okozta halál pillanatóban veszti el az eszméletét. A merevgörcs egyes esetekben gyorsan végez áldozatával, máskor pedig lassú és enyhe lefolyású. Ma már sikeresen védekezhe­tünk e veszélyes betegség ellen. A legfontosabb és leghatásosabb eszköz a tetanuszoltás, amely hosszú időre ellenállóvá teszt az embert. Mindenütt, ahol fennál a tetanuszfertőzés veszélye, kötele­ző az Egészségügyi Minisztérium 1958. december 23-án kiadott 207. sz. rendeletének betartása, ami azt jelenti, hogy a munkahelyü­kön veszélyeztetett dolgozókat rendszeresen be kell oltani teta-, nusz ellen. Sajnos mégis előfordul, hogy a tetanuszoltásnak nem tulajdoníta­nak kellő jelentőséget. A követ­kezmények elszomorítók. A nyu­gatszlovákiai kerületben 1964-ben megbetegedett húsz ember közül Í5 meghalt. Csupán ennek az adatnak is vészjelként kellene hatnia, és kötelességteljesítésre figyelmeztetnie az állami gazdasá­gok, a gép- és traktorállomásoik, az egységes földmüvésszövetkeze­tek vezetőit, valamint egyéb me­zőgazdasági üzemek dolgozóit. Feltétlenül szükséges, hogy egy­részt a vezető dolgozók, másrészt a dolgozók álta­lában fegyelme­zetten tartsák be a tetanuszol­tás szabályait. Különösen az egyes injekciók közötti időt kell szem előtt tartaniuk. A tetanusz­oltás második injekcióját 6—8 hét­tel az első után adják és legké­sőbb hat hónappal a második injek­ció után a harmadikat. Ahol ezt a zszabályt nem tartják be, ott hatás­talan a védőoltás. Minden mezőgazdasági dolgozó ügyeljen arra, hogy minél előbb fertőtlenítse a kisebb sebeket, és ha nagyobb sebről van szó, azon­nal forduljon orvoshoz. A követ­kező eset meggyőzően bizonyítja az ilyen betegségmegelőzés fon­tosságát. A. K., a Vefká Lomnica! (pop­rádi járás) Állami Gazdaság 51 éves sertésgondozónője 1964. au­gusztus 26-án a répaszeletelővel kisebb sebet ejtett kezén, aminek azonban nem szentelt különösebb figyelmet. Egy hónappal később — 1964. szetember 27-én — teta­nuszfertőzés következtében bor­zalmas kínok között meghalt. Ha az említett állami gazdaság vezetősége szigorúan ragaszkodott volna az említett előírások betar­tásához, úgy A. K. még ma is az élők sorában lehetne. Az állami gazdaság vezetősége azonban nemcsak az Egészségügyi Minisz­térium utasítását hagyta figyel­men kívül, hanem a Földművelés­ügyi Minisztérium 1963-ban köz­zétett utasítását is. A sok fölösleges emberáldozat arra figyelmeztet, hogy nem le­het megtűrni az ilyen büntetést érdemlő felületességet. Az Egész­ségügyi Minisztérium rendelete 9. §-a 4. fejezetének értelmében a tetanuszoltás elsősorban a kö­vetkező dolgozókra kötelező: ker­tészekre, mező- és erdőgazdasági dolgozókra, GTÁ-k alkalmazottai­ra, patkoló kovácsokra, mezőgaz­dasági gépjármüvek vezetőire és traktorvezetőkre. Magától értetődő, hogy a teta­nuszoltás az említett dolgozók el­sődleges érdeke. Megvédi őket a veszélyes fertőzéstől, és ezért nem szabadna a számukra oly szüksé­ges védőoltást elhanyagolniuk. VLADIMÍR DOLEŽAL Hétfő, április 19. BRATISLAVA Gyermekműsor. Film. Mlkoláš Aleš, cseh film. )ozeí Topol: Az ő napjuk, tv- Já­ték. Gaudeamus igitur: A rejtvénymű­sor nyerteseinek kisorsolésa. Gyermekműsor, tv-játék. Szórakoztató sportfllmek. Emlékezés Einsteinre. TV Híradó. Barangolás az észak-csehországi kerületben. Archimédes törvénye, szlovák film. Tavaszi népdalok. Az lntervízió műsora. Asztalite­nisz VB közvetítése Ljubljanából. TV Híradó. 9.20: 10.35: 15.00: 17.10: 17.15: 18.00: 18.20: 19.00: 19.30: 20.00: 21.25: 22.00: 23.00: BUDAPEST 9.30: A görbe tükrök birodalma (szov­jet mesefilm). 10.45: Francia kisfilmek. 15.55: Az Ifjú tűzoltók versenye Var­sóban. 17.10: Magyarország különleges madár­világa. 17.25: Kürthy Éva és Béres Ferenc éne­kel 17.45: Amszterdami képeskönyv. Boldi­zsár Iván jegyzete. 18.00: Tudni illik, hogy mi illik. 18.35: Közvetítés a Magvető Könyvkiadó Irodalmi Kávéházéból. 19.20: Esti mese. 19.30: Hírek. 19.35: Tóbiás és többlek. (Wodehouse novelláinak tv-változata). 21.05: Emlékezés Csajkovszkij születésé­nek 125. évfordulójára. 21.55: Asztalitenisz VB (csapatdöntő). Kedd, április 20. BRATISLAVA 9.00: Haydn La Cantertna, tv-vígopera. 0 55: Emberi hősiesség. 10.30: Tv-érdekességek". 16.55: Angol nyelvlecke kezdőknek. 17.25: Angol nyelvlecke haladóknak. 17.55: Napi Jegyzetünk. 19.00: TV Híradó. 19.30: Barangolás az észak-csehországi kerületben. 21.30: Ifjúsági műsor. 22.15: TV Híradó. BUDAPEST 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv. 10.05: Élővilág. 11.00: Angol nyelv (kezdőknek). 14.00: Orosz nyelv (ismétlés). 14.55: Környezetismeret (ismétlés). 15.50: Élővirág (ismétlés). 16.55: Angol nyelv kezdőknek (ism.). 17.50: Az Iskola-tv postája. 18.20: Pedagógus tapasztalatcsere. 19.00: Kl mit tud? (Irodalmi színpadok)'. Szerda, április 21. BRATISLAVA 8.20: Tv-egyetem az új irányítási rend­szerről (ism.). 9.15: Ipari adás. 9.45: Filmhíradó. 10.00: A mi kincsünk — az erdő. (ism.). 10.25: Vidám összeállítás a kéménysep­rőkről. 17.20: Fizika I. 18.00 Dokumentumfilm a Tátrából (ism.). 18.30: Az lntervízió műsora Moszkvából. A moszkvai Kreml tegnap és ma. 19.00: TV Híradó. 19.30: Képeslap Seebohm úrnak. Riport két város barátságáról. 20.00: Nagy mesterek muzsikája. 20.10: Nyikolaj Pogogyin: A Kreml to­ronyórája, tv-játék. 22.10: TV Híradó. 22.25: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). BUDAPEST 17.13: Hírek. 17.30: Bagolyvár. 18.00: Az orvos válaszol. 18.15: Tapasztalatok, tanulságok. 18.30: Vállalta a felelősséget. (Riportmű­sor). 18.55: Zenés szótár: A rondó. 19.20: Esti mess. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Kisfilmek és alkotóik. Beszélge­tés Szabó Árpád, operatőrrel. 20.55: Búcsú a felhőktől (nyugatnémet film). 22.20: TV Híradó, 2. kiadás. Csütörtök, április 22. BRATISLAVA 9.00: Orosz társalgás. 9.25: Az évszázad kezdetén, szovjet film Lenin ifjúkorából. 10.50: Tv-érdekességek. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás. 18.00: Ifjúság az ellenállási mozgalom­ban. 19.00: TV Híradó. 19.30: Kíváncsi kamera. 20.25: A leglassúbb vonat, riport. 20.40: A kék füzet, szovjet film. 22.10: TV Híradó. BUDAPEST 9.30: Búcsú a felhőktől, (nyugatnémet film. (Ismétlés], 11.00: Kisfilm. 11.25: A TV-bébl postája. 11.35: Anyagbörze. 17.10: Iskola-tv. Fizika (ism.)'. 17.43: Hírek. 17.50: Öten a sok közül. Kisfilm. 18.05: Falust dolgokról. 18.10: Belépés csak TV nézőknekl Ti­zennyolc és fél. 18.40: A jövő hét műsora. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napló. Lenin születésének 95. év­fordulójára. 19.55: Költők, írók Leninről. 20.15: Osztrovszklj: Jövedelmező állás. (Tv filmvígjáték. 21.45: Megkérdezzük ... 21.55: Beszélgetés az úttörőmozgalom időszerű kérdéseiről. 22.15: TV Híradó. II. kiadás. Péntek, április 23. BRATISLAVA 8.00: Politikai oktatás katonáknak. 9.25: 9.55: 10.25: 11.05: 17.40: 18.20: 18.30: 19.00: 19 30: 20.00: 20.50: 22.20: BUDAPEST 8.05: Iskola-tv. Fizika. 9.45: Viharos alkonyat, (magyarul be­szélő szovjet film, ismétlés). 11.15: Telesport (ismétlés). 11.30: A jövő hét műsora. Szombat, április 24. BRATISLAVA Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.). Angol nyelvlecke haladóknak (Ism). Fizika I. (Ism.), Fizika II. Fizika II. (ism.). Méhészeknek, Iskola a természetben. ŤV Híradó. Három beszélgetés. Bratislavai zenei ünnepségek. A film története. TV Híradó. A Bagoly-folyö, francia termé­szetrajzi film. Filmhíradó. Óvodások műsora. Nemcsak barát.- Riport rendőrku­tyák kiképzéséről. Izlandi képeslap. Pionírműsor. TV Híradó. Időszerű nemzetközi kérdések. Oj dalok. Utazás léggömbön, francia film. Az őserdő lánya, NDK tv-film III. része. TV Híradó. A jós, szatirikus történet. Filmdalok. 10.00: 10.30: 10.40: 16.00: 17.25: 18.00: 19.00: 19.30: 19.50: 20.00: 21.20: 22.10: 22.25: 22.45: BUDAPEST 16.55: Hírek. 17.00 Van kedve táncolni? 17.30: Magyarország—NSZK férfi torna­viadal. 18.20: Századunk. Temetik Viktóriát. 19.10: EStl mese. 19.20: Hétről-hétre ... 19.30: TV-híradó. 19.50: Világhírű rendezők: Tizenkét dü­hös ember (mayarul beszélő ame­rikai film). 21.25: Egy kis könnyűzene. (Filmössze­állítás.). 21.50: Az érem harmadik oldala. Kom­lós János műsora. 22.00: TV Híradó, 2. kiadás. 22.15: Asztalitenisz VB (egyéni elődöa­tők). Vasárnap, április 25. BRATISLAVA 9.50: A kis Bobeš, cseh film. 11.05: Varsói képeslap. 14.00: Az lntervízió műsora. Asztalite­nisz VB közvetítése Ljubljanából. 15.50: Csehszlovákia—Portugália világ­bajnoki labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése. 17.50: Tankok és kenyér, helyszíni köz­vetítés a háború utolsó napjainak hadszinteréről. 18.45: Esti mese. 19.00: TV Híradó. 19.30: Telesport. 19.55: Vasárnapi vers. 20.00: Kötélen, cseh filmdráma. 21.50: Dokumentumfilm Szlovákia ter­mészeti szépségeiről. 22.20: TV Híradó. BUDAPEST 9.10: Iskola-tv. Kémia. 9.40: Az Iskola-tv jövő heti műsora. 9.45: Angol nyelv kezdőknek (Ismétlés).. 10.00: Foxi-Maxi kalandjai. 10.25: Hamupipőke (Rossini meseoperá­ja). 12.00: Korhatár nélkül. (A TV kisfilm-' je). 13.55: Sportközvetítések. 1. Asztalitenisz VB (egyéni döntők). Kb. 15.30: 2. Labdarúgó VB (Ausztria-­NDK). 3. Asztalitenisz VB (egyéni döntők). 18.00: Delta. Tudományos híradó. 18.20: Ki mit tud? 19.20: Esti mese. — TV Híradó. 20.45: Angyal elintézi (angol film)'. 21.35: Emlékezés Weiner Leóra születé­sének 80. évfordulóján. 21.50: Telesport. 22.15: TV Híradó, 2. kiadás. 19B5. április 18. * (J1J SZÖ S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents