Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-17 / 106. szám, szombat

Albert Ducrocq i A jövő embere és világa Albert Ducrocq (született 1921ben) fizikaprofesszor, ö alapozta meg a biokibernetika elméletét. Különféle kibernetikai készülékeket szerkesztett. A modern tudomány sikerei mármár fantasztikusnak tűnő, soha nem látott távlatokat nyitnak meg az emberiség előtt. A francia tudós a tudományos kutatások néhány problémáját és irányzatát is. merteti. Példátlan Jelenség Jellemzi korunkat: a tudományos és technikai haladás már maga mögött hagyta az emberi társadalom fejlődését. S minden esély megvan arra, hogy a tudomány és a technika haladási üteme a XX. század utolsó harmadában még jobban meggyorsul. Itt lényegében felújul a fajok fejlődésének nagy biológiai folyamata. Akárcsak a régmúlt időkben, most is egyre tökéletesebb formákat hoz felszínre az élet: az új ismeretek a lehetőségek új skálájának kiindulópontját alkotják, s az új technika új iparágak megjelenésére vezet... Az elektromosság életrehlvta az elektronikát, s az elektronikában az áramoknak már nem önmagukban véve van jelentőségük, hanem azért, mert meghatározott Jelek formáját ölthetik. Az elektronika pedig megajándékozta az embereket a rádióval és a televízióval. Ez azonban csak az előjáték volt. Az elektronika Igazi rendeltetése az információ. Szemünk láttára fejlődik a feladatmegoldó gépek gyártása. Ezek a gépek néhány perc alatt megszámlálhatatlanul sok műveletet végeznek el. Ennyi művelet elvégzése valamikor évekbe telt volna a matematikusoknak. A világ a pontos számítások korába lépett. A gyártásszervezési számításokról, a legtökéletesebb gépszerkezetek és a kozmikus pályák kiszámításáról van szó. Az információs gépek ipara emellett az intellektuális forradalom hírnöke. Gépei nem elégednek meg a számításokkal, hanem mérlegelni kezdenek, megtalálják a legjobb megoldásokat, s képesek óriási tömegű adatot „megjegyezni". Nemsokára telefonon lehet majd konzultálni velük, s feltehetően eljön az az idő is, amikor az emberi ismeretek egész tötnégét „emlékezőgépekben'

1 fogják tárolni és rendszerezni. , „ De milyenek lesznek ezek az Ismeretek? A világűr meghódítása Az ember kijutott a világűrbe, s ezzel megkezdődtek a világűr meghódításának sikeres előkészítései. Most már öt-tíz éven belül megjelenik az első ember a Holdon. Ezt követően megkezdődnek a bolygóközi repülések a naprendszer keretében. Az ember máris éles szemmel fürkészi a világegyetem , térségeit, mint az utazó az ismeretlen partokat, amikor elsőként készill partra szállni. Ámde rosszul képzeli el az új hódítások útját. Örök hibáját ismétli meg, amikor földi elképzeléseit, földi pszichológiáját viszi át a világegyetemre, s párhuzamot von az űrkutatás és a felfedezők földi expedíciói között. Az ember természetesen foglalkozni fog majd más világok „szervezetével". De ezek a világok főként merőben új felfedezéseket ígérnek. E felfedezések lényege olyan jelenségek megismerése lesz, amelyek létezését ma még nem ls gyanítjuk. A világegyetem óriási lehetőségeket ígér a kutatónak. Például, ha majd csillagvizsgálót létesítenek a Holdon, az példátlan esemény lesz a tudomány történetében. Természetes kísérőnknek ugyanis nincsen légköre, s így olyan feltételeket biztosít a világegyetem tanulmányozásához, amelyek földünkön elérhetetlenek számunkra. Földünket elhagyva az ember nemcsak testének megszokott súlyától, a légkörtől, s az ismerős tárgyaktól kell hogy megváljon, hanem búcsút kell hogy vegyen földi gondolkodá»módjától ls, mert azok a fogalmak, amelyek a Földön „abszolút" jelentőségűek voltak számára, a világűrben elvesztik ezt a jelentőségüket, kezdve a legegyszerűbb fogalommal, a hőmérséklettel. A Földön egy test hőmérséklete voltaképpen részecskéinek az energiáját fejezi ki. Például a bennünket körülvevő légkörben az oxigén- és a nitrogénmolekulák sebessége megközelíti a másodpercenkénti 500 métert. A levegő hőmérsékletének csökkenése lényegében azt jelenti, hogy a légköri gázok molekulái lassabban mozognak. Ugyanakkor az oxigén- és nitrogénmolekulák gyakori összeütközése kiegyenlíti energiájukat. De már néhány száz kilométer magasságban merőben mást tapasztalunk. A molekulák összeütközése ott már rendkívül ritkán fordul elő. Ennek következtében a részecskék energiája különböző, s ezzel megszűnik a hőmérséklet fogalma. A világegyetem meghódítása mindenekelőtt a gondolkodás történetében nyit új korszakot. Az emberi gondolkodás kozmikus fokra emelkedik. A világegyetem az ismeretek óriási tárháza. Csillagrendszerünk sok százmilliárd csillagból áll, s közülük soknak feltétlenül vannak bolygói, akárcsak Napunknak. Rendkívül, érdekes kérdés, hogy van-e élet ezeken a bolygókon. Hol, hány Ilyen bolygó van?... A csillagrendszer meghódítása még sokáig ábránd marad. De csakhamar eldőlhet az a kérdés, hogy van-e élet a világegyetemben. Ha ugyanis a naprendszer más bolygóin életet fedeznek fel, ez a felfedezés logikusan egyetemes érvényű törvényre utal majd. Az élet megismerése Könnyen lehet azonban, hogy magán a Földön születnek meg majd a legjelentősebb felfedezések. A biológiai tudomány fantasztikus fejlődésére gondolok. A biológia egyaránt felhasználja az űrkutatáshoz szerkesztett igen pontos, megbízható és kompakt gépeket. Ilyenformán néhány év alatt fantasztikus ugrást tehet előre. Mór megjelentek az agy bloáramal által működtetett elektronikus protézisek és az elektronikus stimulátorok. Élnek olyan emberek, akiknek dakronból készült ereik vannak. Kutya már élt müszívvel. Hihetően már csak egy lépés innét az emberi műszív megszerkesztése. De a biológiai tudománynak ennél távolabbi célja is van. Meg akarja Ismerni az élet keletkezésének és az élettevékenység mechanizmusának titkát. A biológusok tudni akarják, hogy az elsődleges anyag mely kombinációi milyen folyamatokat, változásokat, betegségeket Idéznek elő a szervezetben. Keresni fogják a nukleinsavak szintetizálásának és a proteinok előállításának módjait. Az ember mindenekelőtt meg fogja tanulni olyan anyagok ipari előállítását, amelyek nem a szokásos gyógyszerek módján fognak hatni az emberi szervezetre, hanem tevékenyen beavatkoznak majd magának az életnek a mechanizmusába. Joggal hihetjük, hogy sikerrel fog végződni az a harc, amely az emberi szervezet elhasználódása, az öregedés mindenfajta megnyilvánulása ellen folyik. Oj távlatokat nyitnak meg majd a kutatások az élő szervezetek fejlődése sebességének szabályozása előtt ls. Ezt a fejlődést meghatározott hormonok irányítják. Sok szakember véleménye szerint az ember annak eredményeként Jelent meg néhány millió évvel ezelőtt, hogy erősen lelassult egyes előember-formák fejlődése, s ezeknek így elég Idejük volt arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek és fejlesszék gondolkodásukat. E tudósok feltételezik, hogy a modern biológia megkísérelheti az élő szervezet fejlődésének mesterséges lelassítását. Az embert felülmúló lény megjelenésének a lehetősége ls felmerül ... Az anyag ostroma Ámde az élet titkának fürkészése csupán része egy tágabb programnak, amely magának az anyagnak a megismerését tűzi ki célul. Tudjuk, hogy a Földön minden anyag atomokból áll, az atomok pedig protonokból és neutronokból álló magok, amelyeket elektronok vesznek körül. Ezeken kívül még sok más elemi részecske létezik Eddig már néhány tucatot fedeztek fel. A fizikusok azonban ma sem tudják, mi az oka annak, hogy az elektronon és a protonon kívül nincs más stabil részecske, s azt sem tudják megmondani pontosan, hogy az összes részecskék között milyen fő kapcsolatoknak kell fennállniuk. Azt ls tudják a fizikusok, hogy minden részecskének van a természetben „antlrészecskéje". De még nem sikerült bebizonyítani, hogy van stabil antianyag. Kevéssé ismerjük az antianyag tulajdonságait. Ugyanis ellentétben a közönséges anyagból való tömegekkel, amelyek vonzzák egymást, a tömeg és az antitömeg között taszító erőnek kell fellépnie, amely antigravitációs hatást vált ki... Ezek a problémák merülnek fel ma a tudósok előtt. E problémák kutatásának gyors ütemben kell előrehaladnia, s a természettel és az elemi részecskék tulajdonságaival foglalkozó tudomány talán már 2000-ben merőben új távlatokat nyit meg az emberiség előtt. Nem gondolkodik-e már néhány tudós az antiidőről? Nézetem szerint ez a legjelentősebb és a legngyobb benyomást keltő tudományos probléma. A fizikusok a relativitás-elmélet megjelenése óta azt tartják, hogy az Időnek nincs abszolút jelentősége, s mindmáig emlékezetes marad Langevin híres kísérlete. Ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy két ember nem öregedhet egyformán, ha közülük az egyik a Földön él, másik pedig ugyanakkor majdnem fénysebességgel a világűrben utazik... Effajta kísérleteket nyilván ezután ls fognak végezni, az űrkutatási program keretében. A fizikusok nem tagadják az időn kívüli mozgás lehetőségét, sőt a bátrabbak még a múltba való utazás lehetőségét sem vetik el. Ezek egyelőre még tisztán elméleti kutatások, s nehéz volna megmondani, zsákutcába jutnak-e, vagy, éppen ellenkezőleg, arra vezetnek, hogy az ember „legyőzi az időt". Akkor pedig minden lehetségessé válik. A „Za Rubezsom° nyomán HÍMES TOJÁS. (CAF felvétele) (Lkán az egtyôzeu emäe% UOl VOLT, HOL NEM VOLT, még ai Óperenciás tengeren is tűi, ' ' a Nagy Víz kellős közepén, egy virágzó szigeten esett meg, hogy a Teremtő széles jókedvében összehívta a földhátán élő összes nemzet fiait. Akkoriban az volt a szokás, hogy valamennyi nemzet feltarisznyázta legkiválóbb gyermekei közül a legjobbakat és jó tanácsokkal ellátva, elküldte a megjelölt helyre. Amint már említettem, ai Or jókedvében vala. Valamennyi nemzet fiát szép sorfában megajándékozta. Az Or azonban alighanem elszámította magát, mert egyszer csak azt vette észre, hogy kiürült a kincses zsák. Kiürült, s csodák csodája, az egyik távolt nép fiának még üres a keze. Arcán kelletlen mosoly, tekintetében a félreérthetetltn szemrehányás: Uram, velem mi lesz? Az Or hirtelenjében nem tudta, mtt kezdjen elárvult gyermekével. Rátette hát kezét nytszlett vállára és így szólt: „Kívánj valamit és megadatik". Erre az atyafi szemében kigyúlt az öröm mécsese. Rántott egyet a medve irhájából összetűzdelt gúnyáján, majd így szólt: A szomszédomnak van egy kecskéje. Add Uram, hogy mire hazaérek, felforduljon. Hogy erre mit felelt az Űr, máig ls titok, egy azonban biztos: a furcsa kérést előterjesztő atyafinak mat napig sem veszett magja. Keresés nélkül ts találkozhat vele az ember, különösen ha nyttott szemmel járja az élet országútját. Nyomban el is mondok egy esetet. Fél esztendeje sincs annak, hogy országunk egyik legjelentősebb építkezésén Jártam. Többek között egy fiatal villanyszerelővel ts szót váltottam. Jól keres, építkezett, ma már autóra gyűjt. Es éppen ez a legnagyobb baja. Sógora puszta Irigységből mindennek elmondja a falu előtt. Ha lehetne, egy kanál vízben megfojtaná. Alkalomadtán meglátogattam a sógort. Kíváncsi voltam rá. Nemsokára szóba ts került a fiatal villanyszerelő. A sógor szemében szikrát vetett a gyűlölet. — Nem tiszta dolog az kérem, hogy valaki így megtollasodjék. Építkezett 6 ts, én is. Most meg hallom, autót vesz. Neki könnyű, örökölt és jobban ts keres, mint én. De honnan vegyem én az autóra valót. Legyen neki, de miért nem lehet nekem ts? Ezt mondja meg nekem valaki... Csak abban bízom, hogy a szeleburdi gyerek egyszeresük pozdorjává zúzza. El akkor neki sem lesz ... Még foglalkoztatott az ügy, amikor kézhez kaptam egy mátyusföldi levelet. Dióhéjban a történet: Levélírónk felesége a háztartásbeit elfoglaltsága mellett elvállalta volna az iskolában megüresedett takarítónőt állást. Jól Jött volna a kis pénz a konyhára. A helyt nemzeti bizottság azonban más asszonyt szemelt ki. Olyan valakit, aki szűkös szociális járadékból él és nehezebb munkát a legjobb akarata ellenére sem vállalhat. Szerintem helyesen döntött a HNB. Levélírónk azonban más véleményt vallott. A helyi nemzeti bizottságot részhajlással vádolta, felesége pedig „vetélytársnőjéről" szedte le a keresztvizet. így kezdődött aztán a „háborúság , amelyben nekünk kellett volna vállalni a bíró szerepét. Levélírónk panaszlevelét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Csak arra kérném a tisztelt szerkesztőséget, tegyenek meg mindent azért, hogy ha már az én feleségem nem kaphatta meg azt a munkát, az a másik se maradhasson ott. Legyen bárki a takarítónő, csak ne ő". LESÉVEL KEZDTEM a szót és lám kiderült, hogy még ma sem szakadt gyökere az egyik legcsúnyább embert tulajdonságnak, az irigységnek. A sógor, vagy a mátyusföldi levélírónk vajon különb ember-e a mesében említett, látszólag hoppon maradt atyafinál? Szerintem nem. Az irigység beszélt mindhármukból. Szerintem az ilyen emberek megérdemelnék, hogy a társadalom mondjon feleltük ítéletet. A kapzsi, irigy emberre szokták mondani: akt a keveset nem becsült, a sokat nem érdemli. SZARKA ISTVÁN LOSONCI MOZAIK (Komlós Gyula felvétele) • A Caehszlovék VB rttskereazl járási szerve zetelnek tagjai 13 010 brigádĎTa ledolgozását vállalták a tavaszi nagytakarítás keretiben. • A felszabadulás 20 ívtordulAjának tiszteletére a Járás 99 föidmflvesszílvetkezete és 4 állami gazdasága Jelentett be iizemi kötelezettségválla üst. A jneiőgazdwági dolgozók 1484 mázsa sertés- és marhahúst. 241 200 Uter te|et, B94 600 darab tojást és 4270 mázsa cukorrépát adnak el terven feliil. Vállalásaik értéke meghaladja a 6 843 400 kOTOnát. • Ai ér elsfi három hónapja alatt a Járás országútjain 33 forgalmi baleset t&rtént. Ered ménjr: » súlyos, 12 könjnyfi sérülés és több inbit 123 000 korona anyagi kár. • A szervezett munkaerőtoborzás elsű negyedévi tervét 114 százalékra teljesítették. • Az UtekáCl Technikai üveggyárban az elsfi negyedévben 7 üzemi baleset tBrtént és ez 105 munkanap kiesését jelentette. A balesetek z8mét a mnnkablztonságl előírások és szabályok mellőzése okozta. A. 1955. április 17, * Oj SZÖ 5