Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-15 / 104. szám, csütörtök

/ 1 FALU 10 HÍR CSIFÁR • HÉTSZÁZTIZENNÉGY hektáron gazdálkodik a szövetkezet. A szabadságpénzzel, a prémiummal és a természetbenivel együtt 22 koronát fizetett egy-egy munkaegységre. A szövetkezet ezt az esztendőt is jól kezdte. Az első negyedévi piaci termelést tojásból 110, tejből 115 és húsból 100 százalékon felül teljesítette. • A KERTÉSZET érte el a legszebb eredményt. Paradicsomból 25 százalékkal, uborkából 53 százalékkal termesztett többet a tervezettnél. Ennek megfelelően a bevételi tervet is túlteljesítette. Ez tette lehetővé — bár a szövetkezet gabonából nem érte el a várt hozamot —, hogy munkaegységként az ígértnél egy koronával többet kaptak a tagok. • SZÁZHARMINC hektáron az öntözéses gazdálkodásra tér át a szövetkezet. Többek között kukoricát, burgonyát és takarmányféléket fog öntözni rendszeresen. Az öntözéshez szükséges tároló és a földbe süllyesztett vezeték állami költségen épült, a gazdaságnak csak a szórófejeket kellett megvásárolni. A szövetkezet figyelni fogja, hogy az öntözött terület mennyivel hoz nagyobb termést az öntözetlennél. • NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt negyvenkét hektáron alagcsövezték a szövetkezet vizenyős rétjeit. Négy hektárnyi terület azonban vizenyős maradt. Az alagcsövezők azt a hibát követték el, hogy a réttel szomszédos, egyéni tulajdonban levő kertek alját nem alagcsővezték. Ezen a részen több forrás ered, és a víz a szövetkezet négy hektárnyi területét is alkalmatlanná tette a megművelésre. A járás képviselői már többször felülvizsgálták a hiányos alagcsövezést, eddig azonban még nem intézkedtek. • A FALU funkcionáriusait az utóbbi időben többször kritizálják, szerintük igazságtalanul. A bírálók szerint a faluban hanyatlott a kultúrmunka, hiányos az óvoda berendezése, az épület tatarozásra szorul stb. Ez igaz. A kritizálok azonban nem vették figyelembe a körülményeket. Az óvoda épülete nem a helyi nemzeti bizottság tulajdona, és az épület megjavítására nem kapott fedezetet. A HNB egyelőre örül, hogy van hol elhelyezni a gyerekeket. • ANNAK ELLENÉRE, hogy a faluban csak 5—6 fiatal tartózkodik odahaza [a többi vidéken dolgozik), a télen mégis rendeztek egy műsoros estet. A művelődési otthon vendég szereplökkel Int esetben mutatott be színdarabot. Ezenkívül kérdezz-felelek-estre biztosított előadót, és szlovák nyelvtanfolyamot is rendezett. m A HELYI KILENCÉVES iskola tánccsoportja a nyitrai járási versenyen vett részt, s jól betanult táncával a harmadik helyen végzett. Az aránylag kis falu, illetve iskola dicséretére válik a harmadik hely megszerzése. Az iskola tánccsoportja részt vesz a május elsejei körzeti felvonuláson Verebélyen. • HATTAGÚ zenekar alakult tavaly novemberben. A zenészek közül négyen szövetkezeti dolgozók. A zenekart szakember tanítja, az eredmények biztatók. Az első nyilvános fellépést novemberre, a javítás alatt álló kultúrház avatására tervezik. • SZÉPÜL A FALU. Tavaly egykilométeres járdát épített a lakosság. A hozzávaló anyagot a helyi nemzeti bizottság vásárolta a pótköltségvetésből. A falu lakossága négyezer órát dolgozott a járda építésén. A helyi nemzeti bizottság további 1600 méteres járda építését tervezi, aminek valóra váltásához 6400 munkaórára lesz szükség. • HATSZÁZÖTVEN hektoliter sört fogyasztott tavaly a falu kilencszáz lakosa. Az egy személyre eső fogyasztás 72 liter, ami aránylag nem mondható nagy mennyiségnek. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az előző társadalmi rendszerben az egy személyre eső évi sörfogyasztás 17 liter volt, a különbség szembetűnő. Annak idején, ha a kocsmáros vasárnap megcsapolt egy hordó sört, gondot okozott az eladása. Most meg az igények kielégítése okoz gondot. (bjj " W-ff?.'.'/?>'.''rwrtmHfrf tivwy^- ff>, r W隊MŠ&MÉ. 1 pilp« i ' - m ÉH 'Ft fi..?;;

1

1-' ! t K; iís illÄÄi A NAGY TERMÉSHOZAM TITKA A HELYES AGROTECHNIKA A jičíni répatermesztok elérik a világszínvonalat Hazai cukorgyártásunk világviszonylatban is előkelő helyet foglal el. Statisztikusok kiszámítutták, liogy hazánk minden egyes polgára átlag 20 kockacukrot eszik meg naponta. Ez azt jelenti, hogy évente egy főre 38,5 kiló cukorfogyasztás jut. Világviszonylatban az egy főre eső cukorfogyasztás csupán 13 kiló. Rohamosan fejlődő cukorgyártásunk jórészt a mezőgazdasági dolgozók érdeme. ket, boronákat stb. Mindez sok ember derekát kímélte meg a megerőltető munkától. Az új technológia alkalmazásával csökkentek a termelési költségek, mert hát a gépi munka mégiscsak olcsóbb és a gépek teljesítménye nagyobb is az emberénél. 1963-ban még 8750 brigádos segítségét vették igénybe az egyelésnél. Az idén már elég volt 3133 brigádos. Az új technológia előnyét még nyomósabban bebizonyították a slatinai EFSZ-ben, ahol 19 hektáros parcellán a rendelkezésre álló korszerű műszaki eszközök lehető legnagyobb méretű alkalmazásával termesztettek cukorrépát. A kísérleti intézetek dolgozóinak segítségével tág teret engedtek a gépesítésnek. A gépek után egy kicsit kellett csak kézikapával kiigazítani az egyelést. A szövetkezeti tagok előző teljesítményüknek az ötszörösét érték el. Az eredmény? A kísérleti parcellán — bár nem alkalmaztak több trágyát mint másutt — 451 mázsa cukorrépát takarítottak be hektáronként. A hagyományos módszerrel termesztett cukorrépából pedig csak 383 mázsa termett hektáronként. A termésnövekedésen kívül az új technológiával csökkennek a termelési költségek is. A cukorrépa térhódítása A cukorrépáról azt tartják, hogy — hasonlattal élve — „emeletes" növény. Majdnem ugyanannyi anyag terem belőle a föld felett, mint a földben. 1962-ben a cukorrépa elszállítása után a répatermesztő üzemekben 13 000 vagon répalevél és répaszelet maradt takarmánynak. Tavaly a cukorrépa eredeti küldetésén kíviil 24 300 vagon tömegtakarmányt adott. A mezőgazdasági üzemek ily módon nagymennyiségű takarmányhoz jutottak, a járás komoly segítséget nyújthat a szárazsággal sújtott üzemeknek és még így is maradt belőle elegendő a téli hónapokra. A gazdag termés mindig örömet szerez. Fokozza az igyekezetet is. A jieíni járásban ma már senkit sem kell meggyőzni a cukorrépatermesztés előnyeiről. Az agrotechnika és az új technológia szakszerű alkalmazásával a cukorrépa utat tör magának a többi növények között. Nagy hozamáért igen gazdaságos a termesztése. Ehhez járul még, hogy a föld feletti része, az „emelet" is értékes siló formájában. Ez az ésszerű számítás utat nyitott a cukorrépának. Megmutatkozott ez a pénzügyi termelési tervek kidolgozásában. Senki sem Irta elő a mezőgazdasági üzemeknek a cukorrépa vetésterületét, s csak a robuošyi szövetkezet állt elő azzal a javaslattal, hogy csökkenti a cukorrépa vetésterületét. Annak ellenére, hogy tavaly 84 hektár területen 330 mázsás átlagterméshozamot értek el,az idén 50 mázsával magasabbat terveztek. Ezzel indokolták a vetésterület csökkentését is. A termelési igazgatósággal és a többi mezőgazdasági üzemmel folytatott tárgyalások után azonban javaslatukat visszavonták. A legújabb tervek szerint a tavalyinak megfelelő vetésterületen a hektárhozamok növelésére számítanak. A többi mezőgazdasági üzemnek eszébe sem jutott a tavalyi vetésterületek csökkentése. Főleg azért ragaszkodnak a cukorrépa termesztéséhez, mert felismerték jelentőségét. .. , ^ .o Mi hiányzik még? A dunaradványi szövetkezet újabb 18 J hektár szőlőt telepít. Vicena József Á' jičíni mozgalom éppen otthon, (a képen) az oltványokat készíti elő az indítványozó járásban engedett a telepítéshez. legmélyebb gyökeret. Három éve még (Scheiner Péter felv.J egy termesztő üzem sem diesekedheHazánk legjobb cukorrépatermesztőí közt is az élvonalba sorolható a jičíni járás. A járás mezőgazdasági dolgozói a cukorrépa termesztésben a világszínvonalra emelkednek. Amikor egy éve a jičíni répatermesztők azzal az elhatározással álltak elő, hogy hektáronként 360 mázsa cukorrépát termesztenek, sokan a vállukat vonagatták. Nem mintha nálunk még senki sem ért volna el olyan hozamot. Számtalan példával bizonyíthatnánk, hogy mezőgazdasági üzemeinkben ennél jóval több cukorrépát is betakarítottak. Miért keltett hát a jičíniek vállalása közfeltűnést? Egyszerűen azért, mert nem kísérleti parcellán próbálkoztak, hanem a járás egész cukorrépavetésterületén — 5677 hektáron — Ígértek ekkora hektárhozamot. Ezenkívül azért, mert a cukorrépatermesztésben a lehető legnagyobb mértékben érvényesítik az új technológiát. Nézzük azonban, hogy sikerült a jičíni vállalkozás? A járás magasan túlteljesítette a cukorrépa felvásárlási tervét. Egy hektárról átlag 374,5 mázsa répát szállított be a cukorgyárakba. Ez azonban csak része érdemeiknek. Közben még azzal is törődtek, hogy megfigyeljék, mi gátolja a cukorrépatermesztésük fejlődését, és elgondolkozzanak azon, milyen úton fejleszthetnék tovább hazai cukorrépatermesztésünket. Görnyedés nélkül Felesleges lenne répatermesztőinket a cukorrépatermesztés agrotechnikai elveire oktatni. Máshol szorít a cipő, a fejlődést gátló tényezők azzal kezdődnek, hogy a cukorrépa még mindig sok kézi munkaerőt igényel. A legtöbb kultúrnövény ápolását kisebb nagyobb mértékben gépesítettük. A cukorrépa egyeléséhez, kapálásához és betakarításához szükséges munkaerő biztosítása azonban gondot okoz. A jičíni répaföldeken az új technológia és a gépek segítségével részben már megoldották ezt a problémát. Tavaly például pontos tőtávolságra mintegy 3633 hektárt bevetettek, vagyis a vetésterület 60,4 százalékán alkalmazták ezt a bevált módszert. A vetésterület 48,8 százalékán a gyomirtást herbicidekkel végezték. A földeken használták a ritkítógépetett 400 mázsán felüli hektárhozammal. Tavaly már 19 üzem lépte át a bűvös határt. A terméshozam ás a felvásárlás áttekintése Év Járási termésátlag Felvásárlás 1961 269,3 q 1 500 000 q 1962 240,1 „ 1300 000 „ 1363 341,3 „ 1900 000 „ 1964 374,5 „ 2 430 000 „ Mindenütt arra számítanak, hogy az idén szélesebb körben fogják alkalmazni az új technológiát. A slatinai EFSZ sikere után minden egyes szövetkezetben kiválasztanak egy parcellát, amelyen a slatinai tapasztalatok felhasználásával gondozzák a cukorrépát. A pénzügyi termelési tervben bizonyos összeget szánnak a helyi dolgozók jutalmazására, akik a fontosabb ápolási munkálatokban fognak segédkezni. Tavaly különösen bevált ez a módszer. A helyi lakosság körében sok ember szívesen fogadja ezt a kis mellékkereseti lehetőséget. Ezzel a lépéssel megtakarítják a brigádosok szállítási költségeit. A jičíni járásban már megtalálták a cukorrépatermesztés problémái megoldásának a kulcsát. Néhány kérdésben azonban a többi népgazdasági ágak, elsősorban a gépgyártó üzemek segítségére szorulnak. Jó néhány éve várnak már különleges ekékre, amelyekkel jól felszánthatnák a nehéz, agyagos talajt. Nincs megfelelő talajiazítójuk sem. Nehézségbe ütközik emiatt a mélyebb és jobb talajművelés. Ha Ipari üzemeink megoldják ezt a problémát, megfelelő gépeket és szerszámokat terveznek a répatermesztéshez, lehetővé válik a hozamoknak az eddiginél is rohamosabb növelése. A betakarítási módszerek fejlődése Hogy milyen hatalmas szerepet Játszik a cukorrépa művelésében a korszerű technika, azt legjobban a tavalyi betakarítás mutatja. 1963-ban még brigádosok bevonásával mentették a válságos helyzetet, akik 21000 brigádnapon 525 hektár termését takarították be. Tavaly bővült a géppark, a meglevő 40 kombájnhoz további 42 betakarító gépet kaptak. Kombájnokkal 2475 hektárról, a vetésterület 45,5 százalékáról gyűjtötték be a cukorrépát. Egy kombájnnal átlag 30,18 hektár teljesítményt értek el. A brigádosok segítségére már csak 156 hektáron szorultak. Az idén teljes egészében segítség nélkül szeretnék betakarítani a cukorrépát. Ezt úgy érik el, hogy teljes mértékben érvényesítik az osztott betakarítást. Ehhez azonban több kombájnra, sőt traktorra és pótkocsira van szükségük. Tavaly a 82 répakombájn az 1096 traktor közül (a Járás egész traktorparkja] 600-at vett igénybe. Az említett betakarítási mód biztosításához nincs elegendő szállítóeszközük. Sok tennivaló vár még a cukorgyárakra ls. Az új technológia alkalmazásával kizárt dolog, hogy a rakhelyek műszaki berendezése a 20 év előtti színvonalon maradjon. Az utóbbi Időben élénk vita folyik a jičíni répatermesztők körében — több más járásban ís — az eddigi tapasztalatokról és az idei esélyekről. A kézi munka kiküszöbölése s a világszínvonal elérése megvalósítható. Elsősorban a répatermesztőktől függ, hogy sikerül-e megvalósítani a célkitűzést, és természetesen azoktól a népgazdasági ágaktól, amelyek a növényápoló és betakarító gépeket gyártják, (pl.) Hektáronként 400 mázsa burgonya Nem is olyan régen még feltűnést keltett, ha egyik-másik mezőgazdasági üzeni száz mázsánál nagyobb hektárbozamot ért el burgonyából. Ma azonban már mát a helyzet. Az ismert poprádi mozgalom nyomán — amely kitűzte az „egy hektárról 200 mázsa burgonyát" jelszót — egyre szaporodnak azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek az emlitett hozamot nemcsak elérték, hanem túl is teljesítették. Ezek közé tartozik a Spišská Nová Ves-i járás studenecl szövetkezete, amely figyelemre méltó eredményeket ért el a burgonyatermesztésben. Tavaly 160 hektáron átlag 274 mázsa burgonyát takarítottak be hektáronként. Néhány burgonyafajtánál szinte csodálatra méltó hektárhozamokat értek el. Így például a Tatranka M-5 317,2 mázsát, a Csajka 337,7 mázsát, a Kríženec 14/55 405,1 mázsát fizetett hektáronként. Miben rejlik a studenecl szövetkezetesek sikere? Elsősorban a burgonyafajta helyes megválasztásában az éghajlati és talajviszony szerint. A növényápolási munkákat is kellő gondossággal végzik. Az istállótrágyát — 350 mázsát hektáronként — mélyszántással mindig ősszel szántják be. A későbbiek során talajvizsgálatok alapján adagolják a talajerőt pótló anyagokat. Természetesen az elért sikerekben nagy szerepe vnn az iiltetás agrotechnikai határidejének, A studenecl szövetkezetben a gépesítés nagyarányú alkalmazásával, a hozamok növekedésével a burgonya termesztése rendkívül jövedelmezővé vált. Ha csak a 274 mázsa átlaghozamot számítjuk, kitűnik, hogy a jelenlegi felvásárlási árak szerint búzából legalább száx mázsát kellene értékesiteniük hektáronként, hogy ugyanannyi bevételt érjenek el. Ebből is látszik, hogy a burgonya termesztése kifizetődik. A burgonya termesztésével nagyobbrészt megoldhatjuk a takarmányellátást is. A burgonya takarmányértéke felülmúlja az ugyanolyan területeken kitérillesztett szemes takarmány, még a takarmányrépa értékét is. Sőt fehérje- és keményitőtartalina nagyobb azokénál. A studenecl szövetkezetben az elért eredmények nyomán a takarmányrépát az idén teljes egészében Križenec 14 55 fajtájú burgonyával belyettesitik. E növény mellett szól az is, hogy a répa ápolásánál néhány munkát — egyelés, kapálás — mindeddig nem sikerült teljes egészében gépesíteniük, és természetesen nagyon sok munkabefektetést igényel. A studenecl tapasztalatokból kétségkívül sokat lehet tanulni, s a studenecl szövetkezetesek szívesen átadják ezeket akárkinek. Eredményeik túlnőttek a járás határain. Tapasztalataik népszerűsítése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium elhatározta, hogy megalapítja Studenecen a „baladó tapasztalatok iskoláját". VINCENT RAPANT, «z Agrárgazdaságtanl Kutató Intézet dolgozója Érdekességek • Kanadában melegágyakban különböző szintű talajban lucerna termesztésével kísérleteztek, amelyek során bebizonyosodott, hogy az A szint adta a legjobb lucernetermést, és a legtöbb foszfort vette föl. A foszforral való trágyázás és az istállótrágya a legnagyobb reakciót abban a talajban váltott ki, amely nem az A szintről volt. • A Szovjetunióban új módszert próbáltak kl a gyom Irtására. Az öntözőcsatornába tették be a következő herbicideket: Simaztn, Atrazin, Dalapon, Amlnotriazol, Fenuron és Manuron stb. A legjobb eredményt a Fenuron, Manuron, Amlnotriasol és Dalaphon alkalmazásával érték el. A kísérletek azt mutatják, hogy a herblcldek akkor a leghatásosabbak, amikor a föld felülete ezeket még a gyomok keletkezése előt és legalább 3—1 héttel az öntözőcsatorna megtöltése előtt kapja meg. A herblcldek hatása függ a föld nedvességétől, hőmérsékletétől, humusz- és sótartalmától. • Az Egyesült Államok egyes részein a talajnak kevés a kéntartalma, ezért ott a kéntrágya a leghatásosabb. Jelentős figyelmet fordítanak olyan módszerek kidolgozására, amelyek szerint meg lehetne állapítani, hogy kénnel való trágyázásra van-e szükség. E kísérlet keretében összehasonlítottak néhány módszert, amelyekkel megállapították a talaj kéntartalmát. A próbáknál a legtöbb ként a lucerna vett fel. • Hansen dán farmer a maga nemében egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik. A földkerekség minden tájáról származó madarak tollából tollmúzeumot rendezett be. A nem mindennapi múzeumban 10 000 tollía.jta található. Ü

] SZÖ 6 * 1965. április 10.