Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-13 / 71. szám, szombat

/ MEZESHETEK A DUTYIBAN Bridlington angol kisváros kedvelt helye a mézesheteknek. Nagy volt azonban az újdonsült Metcalt házaspár csalódása, amikor a zsúfolt kis üdülőbe érkezve már nem találtak szállást. Ám a bridlington! rendőrség megértő barátnak és segítőtársnak bizonyult: egy börtöncellát bocsátott a fiatal pár rendelkezésére, amíg valamelyik szállodában egy szoba meg nem ürült A BOLDOG ÖRÖKÖS A sajátos végrendeletek nemzetközi gyűjteménye további példánynyal szaporodott. Maria Antolnetta Favratti, a hatvanhat éves korában nemrég elhunyt római középiskolai tanárnő végrendeletében lakását és egymillió líra készpénzét Pussy nevű ölebére testálta. A törvényes örökösök (két unoka) természetesen nem hajlandók ebbe belenyugodni, és a hóbortos öreg néni végrendeletének hatálytalanításán fáradoznak. BÜNTETÉS — RÉSZLETRE Joseph Skrtpnek pottsvtllei lakosra (USA-PennsylvániaJ rendőrök sértegetéséért 90 napi börtönbüntetést rótt a bíróság. Több mint másfél évig fogja ezt a büntetést letölteni. Az elítélt ugyanis arra hivatkozott, hogy állását veszítené, ha 90 napra börtönbe vonulna. Erre a megértő bíró azt Javasolta, törleszsze büntetését részletekben, vagyis vonuljon be vasárnaponként egy egy napra a börtönbe. „De htszen vasárnap templomba kell mennem!" szabadkozott az elítélt. „Ezt elintézheti korán reggel, mielőtt eelláfába költözik" — volt a lakonikus válasz. Skripneknek tehát nem maradt más hátra, mint már a következő vasárnap 7—22 óra között büntetésének első „részletét" leülni. SZERVEZETT ÖNVÉDELEM? Nidza lengyel folyó halai úgylátszik igyekesznek a soraikat megtizedelő ipari szennyvíz káros hatása ellen önmaguk védekezni. Erre következtet a Trybuna ludu, amikor Jan L. szenvedélyes halász furcsa élményéről számol be: A derék polgártársnak sikerült egy harcsát fognia. Milyen nagy volt a meglepetése, amikor a hal hasában egy teli doboz Szulfaguamidint talált. E gyógyszert az orvosok bélbántalmáknál írják elő. BUNDÁS VILLAMOSBÉRLETTEL UTAZIK Baselban a legújabban a kutyatulajdonosok egy hónapra szóló villamosbérletet válthatnak kedvenceik részére. Az előírás azonban szigorúan megköveteli, hogy a bérletet a kutyus valóban élethű fényképével lássák el. „LEVIZSGÁZTAK" A TANÁROK v Gyermekeik érettségi vizsgája után ausztráliai szülők panaszt emeltek a közoktatásügyi minisztériumnál. Véleményük szerint a feladott kérdések túl nehezek voltak. A minisztérium erre kísérleti vizsgát rendezett: a szóban forgó kérdéseket 24 diáknak és 12 tanárnak adta fel. Az eredmény: 23 diák helyesen megfelelt, 12 tanár és egy diák megbukott. ÖTPERCES TANÓRA A GYENGELÁTÁSÚ GYEREKEK BENTLAKÁSOS ISKOLÁJÁBAN AZ EMELETI ERKÉLYRŐL az ausztriai dombokat is látni, a bátortalan március elejei napsugarak még sok helyütt hótakaróba ütköznek, megriadnak és visszabújnak felhőfátylukba. De így is érezni, hogy közeledik a tavasz. A Duna-partján néhány fa és bokor már rügyet fakasztott. Bent a modern, impozáns épület tágas, meleg szobáiban, tantermeiben humánumtól fűtött légkörben, nagyszerű, áldozatkész emberek vezetésé vei 177 bimbózó élet további fejlődéséért folyik a küzdelem. Üvegpalotában vagyunk. Minden helyiségben óriási ablakok, üvegfalak. Ám itt nemcsak esztétikai küldetésük van, mindez a fentebb említett küzdelem egyik fegyvere. A gyengén látó gyerekek bentlakásos Iskolájában, Szlovákia első és ez ideig egyetlen ilyen kilencéves iskolájában a gyerekek egésznapos különleges gondoskodást élveznek. Félreértések elkerülése végett szögezzük le, ide nem azok a gyerekek tartoznak — közel vagy távollátók — akiknek látását szemüveggel korrigálni lehet. Ezeknek a rendes Iskolában a helyük. Ebbe az intézetbe — a szemorvos javaslatára és a JNB ajánlásával — azok a gyerekek kerülnek, akik a legjobb esetben üt méterről látják azt, amit az egészséges szem 25 méterről lát, vagy a legroszszabb esetben 3 méterről látják, amit az egészséges szem 50 méterről. Ezenkívül vannak itt albinizmusban pigmenthiányban — szenvedő gyerekek ls. A látást ugyanis ez erősen befolyásolja. Az Intézet egyben kísérleti munkahely is, mivel a gyenge látású gyermekek oktatása, nevelése terén még rendkívül gyérek a tapasztalatok, nemcsak nálunk, hanem mondhatjuk az egész világon ls. Erről tanúskodik például az a tény, hogy az Iskolában egymásnak adják a kilincset a külföldi küldöttségek. Chile, India, Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia, Kuba, Egyiptom, Magyarország, a Szovjetunió, Bulgária, Románia, Brazília — fölösleges lenne tovább sorolni '• küldöttsége járt itt tapasztalatokért. Valamennyien elragadtatással nyilatkoznak az intézetről, a tanerőkről, a nevelőkről. Az iskola igazgatója, Ján Soltész elvtárs, 40 évig a lőcsei Vakok Intézetében működött. 1946-ban szervezte meg az első különosztályt a Vakok Intézetébe került olyan gyerekekből, akik nem voltak teljesen világtalanok, de gyenge látásuk kirekesztette okét az egészséges gyermekek közösségéből. Ez volt a kezdet. 1961-ben a gyenge látású gyerekek új önálló iskolájának vezetését a világtalanok nevelésében gazdag tapasztalatokkal és nemes emberi vonásokkal rendelkező Soltész elvtársra bízták. A gyerekek Szlovákia minden részéből érkeznek. A hetedikes Szeles Jenő Debrődről, Zajos Éviké Mocsáról, Péli Sanylka Búcsról, Csiba Évi Dunaszerdahelyről, Bujdak Dušán Zillnáról jött az intézetbe. A magyar vidékről érkezett gyerekek az első hetekben bizony szomorúak, bánatosak, amíg meg nem tanulnak egy kicsit szlovákul. Szerencsére az igazgató bácsi, néhány nevelő és tanító tud magyarul és mindig van egy-két megértő szavuk, kedves símogatásuk, ami elűzi a szomorúságot. Az intézet nevelői és tanítói karának jelszava: „A gyerekekért vagyunk itt" — és e jelszó szellemében Az egyik diák a mágnestábla elölt. végzik munkájukat, nem mérve az időt, nem sajnálva a fáradtságot. Céljuk, hogy a gyerekek gyenge látásukat minél ésszerűbben használják fel. Ennek érdekében a nevelést arra irányítják, hogy bizonyos szokásokat rögzítsenek náluk, mégpedig olyanynyira tartósan, hogy felnőtt korukban is azok szerint igazodjanak az életben. A LEGFONTOSABB a meglevő látás kímélése. Az iskola szemszakorvosa állapítja meg, egy-egy gyermek szeme milyen megterhelést bír el. Egyáltalán nem tartozik a ritka esetek közé, hogy a gyermek kartotékján ez áll: szemét a tanórán csak öt percig használhatja. Az iskola tananyaga azonos a rendes alapfokú kilencéves iskolák anyagával, nincs semmi engedmény. De lehet-e ötperces tanóra alatt elsajátítani azt, amit más gyermekek 45 perc alatt tanulnak meg? Természetesen nem! De a tanóra itt sem öt percig tart. Az egyik gyermeknek öt, a másiknak 10 vagy 15 percig. Az óra többi részében a gyógypedagógus tanító a gyermekek — éppen a gyenge látás következtében jobban kifejlődött és mesterségesen is fejlesztett — többi érzékszervét hívja segítségül. A gyermekek tehát a szem kikapcsolása után egyéb érzékszerveikkel és emlékezetük segítségével dolgoznak. Egy-egy osztályban a létszám 10—12. Mindegyik külön bánásmódot, a szó legszorosabb értelmében egyéni módszereket igényel. AKINEK VALAHA is módjában volt közelebbről megismerni a tanítói hivatást, az tudja csak igazán, milyen nehéz feladat hárul itt a tanítókra, nevelőkre. Helyzetüket külön megnehezíti, hogy új csapásokon járnak, nincsenek hagyományok, amelyekre támaszkodhatnak, nincsenek különleges tankönyveik és a szemléltető segédeszközök nagyrészét is maguk állítják elő. A rendes iskolák segédeszközeiből itt keveset tudnak használni. A Jelentős anyagi áldozat és céltudatos önzetlen munka egy célt szolgál, azt, liogy a gyengén látó gyerekek is társadalmunk lélekben ép, sokoldalúan képzett tagjaivá váljanak. Milyen pályán érvényesülhetnek ezek a gyerekek a kilencedik osztály elvégzése után? Főleg olyan pályát választanak, ahol nem kell sokat írni, olvasni vagy apró tárgyakkal dolgozni. Zongoratanár, zongoraharmonika-hangoló, kárpitos, üzemi munkás, könyvkötő, szövő, erdész, telefonkezelő, pincér, kereskedelmi dolgozó van a végzett növendékek között. Néhányan a gyengén látók prágai általános középiskolájában folytatják tanulmányaikat. Néhány évi itt-tartózkodás után három tanulónak annyira javult a látása, hogy rendes, általános középiskolába tanulnak tovább. Természetesen állandó orvosi ellenőrzés alatt állnak, nem megy-e a .tanulás látásuk kárára. AZ ISKOLA 15 osztályában — I.— IX. évfolyam — a gyenge látású gyerekek tanulnak, két osztályban pedig olyanok, akiknél a gyenge látással egyéb szellemi és testi hiba is párosul. Vrtková elvtársnő végtelen türelemmel a nagyobbakkal foglalkozik abban a helyiségben, amelyet eredetileg óvoda céljaira szántak. De az óvoda nem nyílt meg, mert nem volt elég Jelentkező. Milyen kárl Veszteség azoknak a gyerekeknek, akiket szüleik elfogult oktalan szeretetből vagy anyagi megfontolások miatt nem hajlandók beadni az intézetbe. Pedig ha tudnák, milyen nagy Jelentőségű lehetne a gyermek fejlődése és látása szempontjából, ha már az iskoláskor előtt — amikor a gyermek a legfogékonyabb — sajátíthatná el a későbbiek során annyira szükséges szokásokat, ha szakképzett nevelök gondoskodnának a szemet kímélő többi érzékszerv céltudatos fejlesztéséről. Bár általában a családi nevelés mellett törünk pálcát az intézeti neveléssel szemben, ebben az esetben a különleges gyógypedagógiai igények szempontját figyelembe véve úgy véljük, a szülőknek meg kellene hozni az áldozatot, mert azt elsősorban a gyermek érdeke követeli meg. EMELLETT SZÖL AZ IS, hogy az intézet dolgozóinak kollektívája minden igyekezetével kellemes családi légkör megteremtésére törekszik. A testileg-lelkileg szépen fejlődő, vidám gyereksereg szavak nélkül bizonyítja, hogy a fáradság itt sem hiábavaló. Erről a szünidőben a sz_ülök ls meggyőződhetnek. SKALINA KATALIN A tam-tam örökösei Az üres benzineshordó — hangszer A második világháború kezdetén történt. Trinidadban eltünedeztek a szemetesládák fedői. Lopdosták őket, hogy tam-tamokat készítsenek. Amikor a szemetesládákhoz őröket állítottak, az Antilla-szigetek lakói a katonai táborok körül ezrével heverő benzintartályokra vetették magukat. Az üres benzines hordó, melyet gumibottal ütögetnek, rendkívül gazdag hangárnyalatokat kibocsátó hangszernek bizonyult. A benzines hordók tetején végzett kísérletek bebizonyították, hogy a rezgészónák meghatározásával sajátos klaviatúra szerkeszthető. A benzineshordó felületén levő fekete körök nemcsak díszítésül szolgálnak. A hangjegyek helyzetét mutatják. A hangjegyek keveredését úgy akadályozzák meg, hogy árral és kalapáccsal határt vonnak körülöttük. A felhangolás nem könnyű dolog. Elinte csak két hangjegyet sikerült meghatározni, most már nyolcat. Az Antilla-szigetek egyes muzsikusai övre kötik a különös hangszert, mások a vállukon vagy maguk előtt tartják. A zenekarban minden hangszer szerepet játszik. A benzineshordó teljes egészében basszushangot ad ki, ha magasabb hangokat akarnak nyerni, egyszerűen megkurtítják. A hang magassága a hordó magasságától függ. A hangszerből a nyugati zenében ismeretlen hangokat tudnak kicsalni. Az egyik zenész ezt azzal magyarázza,-hogy sem a húros, sem a fúvó hangszerek nem alapulnak hosszú rezgésen. Az Antillák folklórjának új kelléke nagy szerephez jut az ünnepségeken. A trinidadi és curacaoi ünnepségek mellett még a riói fesztivál is elhalványul. Egész éjszaka szól a zene, a lakónegyedekbea rumbát, szambát, bosszanovát tánr colnak. Valóságos vihar tör ki. A világ egyik legzenekedvelőbb népe végre megtalálta egészen új kifejezési eszközét, mely a tam-taia hagyományainak folytatója. Különös népek Indiánok a kőkorszakban © Akiknek hatalmuk van a tűz fölött © Elveszett s újra megtalált törzs Madagaszkáron A brazíliai Xingu folyó felső folyásánál él egy különös indián törzs. Csavanteszeknek hívfák e kietlen vad vidék fiait, akik arról nevezetesek, hogy még a kőkorszakban élnek, így érthető, hogy a néprajzkutatók érdeklődésének előterében állnak. A dzsungel, a szilaj folyók és az áthághatatlan kősziklák elzárták a csavanteszeket a civilizációtól. Hetven évvel ezelőtt még kétezren voltak, ma már csak ötszázan vannak. Soraikban nagy a halandóság, s a tudósok véleménye szerint előbb-utóbb kihalnak. A természet fiai ruhát nem ismernek. Hatalmas kalyibákban laknak, függőágyakban hálnak. A különböző magasságban felfüggesztett hálókban rangjuk szerint helyezkednek el a törzs tagjai. A felsőkben a férfiak, alul a nők, akik kötelessége gondoskodni a kalyiba közepén rakott tűzről. A csavanteszek mérges gyökereket dobálnak a folyókba, ezzel elkábítják, majd lenyilazzák a halakat. A zsákmányt aztán kásaszerű péppé főzik, melyet mapiókagyökérre kenve fogyasztanak el. Általában maníókával, erdei növényekkel, füvekkel, gyümölccsel táplálkoznak. A csavanteszek fémet nem ismernek. A kultúra felső fokát náluk az agyagedények képviselik. Függőágyaikat liánháncsból fonják. TŰZÖN TÁNCOLÓK A Fidzsi-szigetek világában találhatók a szavao Indiánok. E törzs arról híres, hogy harcosai mezítláb keresztülmennek a tűzön, a legkisebb égési sebeket sem szenvedik. Mindenki úgy véli, nekik különös hatalmuk van a tűz fölött. A tűztánc e törzs vallási szertartásai közé tartozik. A fiatal harcosok már két héttel az ünnepségek előtt felkészülnek szereplésükre. A hagyomány szerint ugyanis csak a legendás Tui utódaínak lehet hatalmuk a tűz fölött, persze csak akkor, ha betartják az összes szabályokat. Például két héttel a tűztánc előtt nem szabad kókuszdiót enniük. E tabu megszegésére még nem volt példa; hitük szerint tragikus következményei lennének. Egy ilyen tűztánc a következőképpen zajlik le: Egy gödörben fehérre izzítanak hatalmas köveket. Bete, a „ceremóniamester" intésére fiatal legények felnyitják a gödröt, megtisztítják és elegyenesítik a köveket. A varázsló artikulátlanul elkiáltja magát: — Vutuo-o-o-ol Most a harcosokon a sor. Egymás után rásétálnak az izzó kőlapokra, illegetik-billegetik magukat, majd a jól végzett munka tudatában sértetlenül távoznak. A tudósok véleménye e különös törzs nem mindennapi tulajdonságával kapcsolatban megoszlik. Egyesek azzal magyarázzák a szokatlan jelenséget, hogy talpukon a bőr elszarusodott, és tűzállóvá lett, mások viszont a rejtény nyitját önhipnózisban látják. Kinek van igaza, nem tudhatjuk, az viszont tény, hogy nemrégen egy amerikai hajó a Fidzsi-szigeteken időzött, s dr. Vidor Vogel hajóorvos megvizsgálta a tüztáncosokat. Talpukon csak piszkot és hamunyomokat fedezett fel, égési sebeknek azonban nyomát sem látta. VAZIMBAK Lőtte Hernböck osztrák néprajzkutató egy férfi erejét is erősen próbára tevő feladatra vállalkozott. Madagaszkári legendák hatása alatt fejébe vette, hogy megkeresi a XVIII. században „eltűnt" vazimba törpe törzset. A bátor tudósnak rengeteg veszedelem árán sikerült elvergődnie NyugatMadagaszkár rendkívül mostoha vidékére, ahol a bennszülöttek ajkán élő mondák szerint 30 cm magas titokzatos törpék tanyáznak. A bátor etnográfus Tsiraunumandidiböl, az utolsó civilizált te-, lepülésről indult el, s viszontagságok után valóban eljutott a vazimbák földjére. A törzzsel csakhamar megbarátkozott, mert meggyógyított egy beteg gyermeket. Nagy hatással volt a természet hamisítatlan gyermekeire a tudós fehér nő odaadása, mert addig nem mozdult el a gyermek ágyától, míg az fel nem épiilt. A lakosságot ellátta gyógyszerekkel, megtanította őket egyszerű Qrvosi gyógymódokra, így teljesen elnyerte bizalmukat. E törzs azért veszett el a történelemben, mert a természeti viszonyok egyszerűen elzárták a külvilágtól. Évente Mlenc hónapon át hatalmas esőzések vannak, ilyenkor egy lélek sem tud ki- vagy bejutni. Hernböck kisasszony kétszer kereste fel a törzset. Másodszor magnetofonnal, s a hálás bennszülöttek megismételték „a megholtak lelki nyugalmának" adózó vallási szertartásukat. A vazimbák apró termetűek, de érdekes Jelenség, hogy az új nemzedék mindinkább túlnövi szüleit. Vadászatból élnek: a vaddisznókat bambuszrudakkal ejtik el, a majmokat pedig a fúvócsövön keresztül kilőtt mérgezett nyíllal vadászszák. Nagyszerű állattenyésztők, s marháikért cserekereskedelem útján a szomszéd törzsektől ri'hát éi egyéb szükséges dolgokat szereznek. ftl S7.0 6 * 1865. március 13.