Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-13 / 71. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. MÁRCIUS 13. Szombat XVIII. ÉVFOLYAM 71. szám Ara 50 fillér pek felhasználásával zetéket építik. Hazánk energia- és nyersanyag-szükségletének biztosítása elöntő mértékben a Szovjetuniónak köszönhető. A Barátság-koolajvezeték felépítése után a közelmúltban egy szovjet—csehszlovák távolsági földgázvezeték építését is megkezdték. A több száz kilométer hosszú, nagy teljesítményű vezetéket szakembereink — korszerű génnk fplha^nÄiÄ.ívni _ rekordidő alatt felépítik. Képünkön: A pardubicei Plynostav vállalat dolgozói a gázve(CTK G. Bodnár felvétele) KÖZELEG A TAVASZ A tavaszi munkák előkészületeiről tárgyaltak « Még sok gép vár javításra • A vetőmag elegendő A Košice! Kerületi Nemzeti Bizottság és a kerületi pártbizottság a minap a tavaszi munkák előkészületének helyzetéről tárgyalt. Kiderült, hogy a gépjavításban nem kielégítő a helyzet, pedig tavasszal igényes feladatok várnak a iiezőgazdasági üzemekre. Március 10-ig a gabonavetógépeknek csak 92 százalékát, a vcukorrépa-vetögépeknek 97, a burgonyaültetők 92 százalékát javították ki. A traktorok javítása terén sem jobb a helyzet. Még 1100 kerekes és 226 lánctalpas traktor vár javításra. A legjobb eredményt a terebesi járás érte el, itt a traktoroknak már a 92,1 százalékát kijavították. Sajnos a košicei járásban még csak 82,2 százaléknál tartanak. • BULGÁRIA KÉTSZÁZ FAJTA GÉPET SZÁLLlT KÜLFÖLDRE A bolgár Masinoexport a tavalyi év folyamán kétszáz fajta gépet szállított a világ számos országába. Az idén a Bolgár Népköztársaság gépipara 19 árumintavásáron és a szakkiállítások egész során mutatja be újdonságait: szőlészeti traktorokat és szerszámokat, magtisztító gépet, szerszámgépeket és új élelmiszeripari, falp>ari gépeket. • ROMÁN HIDROGEOLÖGUSOK ÜJ HŐFORRÁSOKRA BUKKANTAK Román hidrogeológusok rendszeres kutatásaik során új, gazdag, forró ásványvíz-forrásokra bukkantak. Így például Nagyvárad nyugat-romániai város mellett a fúrás alkalmával 2700 méter mélyből 87 fokos forró víz tört elő. A forrás naponta több mint 600 ezer liter forró vizet szolgáltat, melynek hőenergiája évi 11400 tonna lignitnek felel meg. Egy másik forrás közvetlenül Nagyváradon 80 fokos meleg vizet ad. Azt tervezik, hogy a két forrás vizét felhasználják a város fűtésére. • „SKOPJE 1965" NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓ A skopjei nemzetközi találkozón az idén nyáron több mint ezer művész és sportoló vesz részt. A találkozót a katasztrofális földrengés második évfordulója alkalmából rendezik a macedón fővárosban július 26 és augusztus 2 között. Eddig 18 európai, ázsiai, afrikai országból, valamint Amerikából jelentették be részvételüket művészek, együttesek és sportolók, közöttük csehszlovákiaiak is. Skopjéba várják a moszkvai Nagyszínház balettjének tagjait, a milanói Scala és a párizsi Opera művészeit is. • NÖVEKSZIK JUGOSZLÁVIÁBAN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS A legutóbbi statisztikai adatok szerint Jugoszláviában tavaly rendkívül fellendült az állattenyésztés. Az 1964-es évben 523 000 vágómarhát és 2 717 000 sertést szállítottak piacra, s ugyanakkor az állatállomány az előző évihez viszonyítva tetemesen gyarapodott. • HARMINC SZÁZALÉKKAL TÖBB UTAS A LENGYEL LÉGIJÁRATOKON A lengyel légiforgalmi társaság 8 belföldi és 17 külföldi repülőjáraton tavaly több mint 309 000 utast szállított, vagyis 30 százalékkal többet, mint az előző évben. Tekintettel a tavaszi munkák sürgős voltára az ipari és védnökségi üzemek akciót indítottak a mezőgazdasági üzemek megsegítésére, és a sürgős munka idején traktorosokat bocsátanának a mezőgazdaság rendelkezésére. Ezt a feladatot még csak 50 százalékra teljesítették. A tavaszi munkák előkészületeit illetően a vetőmagellátásban a legjobb a helyzet. A szükséges vetőmagvak és üítetőanyagok 66 százaléka már a termelők birtokában van, s a többit is rövidesen megkaphatják. A kerületi pártbizottság és nemzeti bizottság azzal is foglalkozott, hogy a mezőgazdasági üzemek raktáraiban sok a műtrágya, ezért felhívják a mezőgazdasági-termelési igazgatóságok, valamint a termelők figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot a műtrágya célszerű felhasználására. Egyben örömmel hangsúlyozták, hogy az Idén a tavalyinál 8 kg-mal több műtrágyát kapnak hektáronként a kerület mezőgazdasági üzemei, (-ik) Fejlődik az észak-csehországi , • m m i Hatalmas széntartalékok • <7PNHÄNVÄS7AF A felszíni bányáké itt a jövő • 3l.CIIUafiiyC234.ai Korszerűsítik a fejtést Abban, hogy hazánk egyike a világ legtöbb villamos áramot ter* melő és fogyasztó országainak, jelentős része van az észak-cseh-s országi barnaszénmedencének. Az itteni bányászok is sokat tettek azért, hogy az egy lakosra eső áramfogyasztás hazánkban az 1937 -i ben elért 285 kilowattórával szemben tavaly már meghaladhatta a 2300 kilowattórát. A körzet szénjövesztése tavaly a háború élőt-; tinek a háromszorosára nőtt. Ez más szóval azt jelenti, hogy tavaly itt 51 millió tonna szén került ki a föld mélyéből. A népgazdaság-i fejlesztési terv szerint a szénmedence dolgozóinak 1970-ben 62, tiz évvel később pedig már 75 millió tonna szenet kell kibányászniuk. Jó bányászati feltételek Á szénmedence „fekete aranyának" tagozódását ábrázoló térképre pillantva könnyen megállapíthatjuk, hogy e környéken a bányászatnak több mint százéves hagyománya van. Azok a széntartalékok, melyek csak mélybányászással voltak elérhetők, már rég kimerültek. A napjainkban termelő három nagybánya életképességét azok a beömlesztett, valamikor gazdag szénmezők biztosítják, melyek felül már korábban mélybányászással aknázták ki a szénréteget. A körzetben azonban még ma is vannak — és még a jövőben is lesznek — mélybányák. Mellesleg megjegyezzük, hogy a körzetben tavaly jövesztett szén 20 százalékét a mélybányák adták, s 1980-ban ez csak tíz százalékot tesz majd kl. A felszíni bányák jelentősége Az észak-csehországi szénkörzet termelőfelülete meghaladja a 650 négyzetkilométert. Ennek növelése már szinte lehetetlen. A Jövesztés fokozásénak egyedüli lehetősége a felszíni fejtés kiterjesztésében van, már csak azért is, mivel ennek megvalósítását a bányatechnika fejlesztésével könnyen megvalósíthatjuk. Az első köztársaság Idején a felszíni bányák mélysége csak 30 méter körül mozgott, ezzel szemben a mai fejtőhelyek mélysége — hála a korszerű gépeknek — eléri a 110—120 métert. E téren azonban még mindig nem mondták ki az utolsó szót. — Nem lesz nagyon drága az ilyen termelés? A kérdést a szénkörzet igazgatójának, J. Hojdar mérnöknek tettük fel, aki így válaszolt: — Egy tonna szén fejtése a mélybányában 50—100, felszíni bányáinkban pedig csak 20—25 koronába kerül, annak ellenére, hogy ez utóbbiban egy tonna szénre három köbméter föld megmozgatása jut. A mélység növelésével a jövőben öt, sőt ennél is több köbméter földet kell majd megmozgatnunk ahhoz, hogy egy tonna szenet nyerjünk. LENGYEL-CSEHSZLOVÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS Csehszlovákia és a Lengyel Népköztársaság 1947. március 10-én írta alá a barátsági és kölcsönös segítség nyújtási szerződést. Ebből az alkalombül tegnap délután a prágai Lengyel Kulturális Központban FRANCISZEK MAZUR lengyel nagykövet jelenlétében lengyelcsehszlovák együttműködés elmén kiállítás nyílt, amely szemléltetően bemutatja a két testvéri ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak az elmúlt 18 esztendő folyamán elért fejlődését. —va. JO EREDMÉNYEKET VÁRUNK A népgazdaság tervszerű fejlesztésének egyik alapköve a helyes beruházási politika. Az idei esztendő feladatairól, az irányítás új rendszeréről beszélgettünk Cenék TOMSlK és Vladimír MIKULÁS elvtársakkal, az Állami Beruházási Építkezési Bizottság elnökének helyetteseivel. • Mikor és milyen küldetéssel alakult az Állami Beruházási Építkezési Bizottság? — A bizottság egy esztendővel ezelőtt alakult. A kormány objektív szerveként felel a beruházások következetes előkészítéséért és végrehajtásáért. A múlt évi beruházási építkezés eredményei már visszatükrözik a bizottság munkáját. Javult az építkezések színvonala, a beruházási építkezés tervének teljesítése és a termelési egységek üzembe helyezése. • Melyek a beruházási építkezés idei feladatai? — Az Idei feladatokkal kapcsolatban mindenekelőtt a minőségi Javulást tartjuk szem előtt. Feltétaz UJ SZO-nak nyilatkozik: CENÉK TOMŠIK ÉS VLADIMÍR MIKULÁŠ, az Állami Beruházási Építkezési Bizottság elnökének helyettesei len Javulnia kell az építkezéseid előkészítésének. Az építkezések megfontolt és minden tekintetben alapos előkészítése később bőségesen „kamatozik", mert az ilyen építkezések jobb minőségűek és az építés ideje is rövidebb. E cél elérése érdekében igen szigorúan felül vizsgáltuk az 1965-ős esztendőre Javasolt építkezéseket és csak azokat hagytuk jóvá, amelyek megfeleltek követelményeinknek. A beruházási építkezések sikeres eredményeinek egyik sarkalatos problémája a be nem fejezett építkezések még mindig nagy számának csökkentése. Ezért az idén az előnyben részesített és kiemelt építkezések száma 1964-gyel szemben emelkedett. A kormány 363 kiemelt építkezést hagyott jóvá, amelyből 304 ipari építkezés, 45 lakótelep ós társadalmi létesítmény (kórházak, iskolák, üzletek stb.). • Milyen építkezéseket adnak át ez idén rendeltetésüknek? — A terv 166 építkezés befejezését tűzte ki. Az ipari létesítmények üzembe helyezése a kő- és barnaszénfejtés, a villanyáram-termelés, a gázszolgáltatás, a vegyipari, kohóipari termékek gyártásának további emelkedését jelenti. A lakóterület két és egynegyed millió négyzetméterrel gyarapodik. Az általános iskolák befogadóképessége 49 500 hellyel növekszik, emelkedik az óvodák és bölcsődék férőhelyeinek száma. Mint már mondottuk, az Állami Beruházási Építkezési Bizottság nagy súlyt helyez az Idén meg(Folytatás a 2. oldalon) Ez persze növeli az önköltséget, de még így is kifizetődőbb lesz a külszíni fejtés, hisz a legmodernebb technika alkalmazása esetén igen magas fokot ér majd el bányászaink munkatermelékenysége. Az óriásbánya Az észak-csehországi szénmedenca 1980-ig szóló beruházási feladatai jelentősek, s felsorolásuk hosszadalmas volna. Mégis szólni kell egynéhányról. Tavaly a szénkörzet dolgozói — fejlesztési tervük alapján — hozzáfogtak például hazánk legnagyobb felszíni bányájának, a bílini Makszim Gorkij Nagybányának a kiépítéséhez. A munkálatok 13 évig tartanak. A szénjövesztést már 1970-ben megkezdik. A 45 négyzetkilométernyi területű bánya évente 15 millió tonna szenet ad a népgazdaságnak. További jelentős beruházásnak számít a Šverma, a Csehszlovák Néphadsereg, valamint a Békevédők Bányájának korszerűsítése. Ugyancsak nagy beruházást igényelnek azok az intézkedések, melyek majd a Most alatt húzódó, mintegy 100 millió tonna szén kibányászását teszik lehetővé. A kevésbé értékes szén kiaknázása Á felszíni szénfejtés állandó fejlesztése a szénkörzetben — főleg Chomútov környékén — levő kevésbé értékes szén kiaknázását is lehetővé teszi. Ezt a célt főleg az épülő Merkúr Nagybánya szolgálja, mely — mellesleg szólva — máris ellátja szénnel a tušimicei hőerőművet. Építési munkálatai 1970-ben fejeződnek be, és évi terve 8 millió tonna szén Jövesztése lesz. Rövidesen azonban egy újabb bánya építési munkálatai is megkezdődnek. A már régebben termelő Nástup Bányát pedig még az idén korszerűsítik. A Chomutovtól délnyugatra — Droužkovice és Brezno községek határában — a szén föld alatti elgázosításával kísérleteznek. Ha a kísérletek sikerülnek, közel félmilliárd tonna szenet fogunk tudni hasznosítani. (RP) 1945. március 13. Liptovský Mikuláson tovább tombol a harc. A csehszlovák katonák viszszaverik a német tankok és gépesített gyalogság támadásait. A csehszlovák tüzérség parancsnokának rövid jegyzeteit idézzük: „Az aknavető üteggel megerősített III/l alakulat Okoličné térségében sikeresen visszaverte az ellenség támadásait. A kilövött aknák száma BB4 volt. A tüzérség elhárított öt német gyalogsági támadást. A harc ereje éjszaka sem csökkent. Veszteség: Ladislav Šturma és Josef Ledvina katonák hősi halált haltak. A katonák testi és erkölcsi erőnléte kiváló..." Magyarországon a Balatontól északkeletre és keletre a nácik folytatják a támadásokat és nem törődnek a veszteségekkel. A szovjet tüzérség megsemisitett 45 hitlerista tankot és gépágyút. A szovjet aknamezőn további 50 ellenséges tank semmisült meg. Lángokban állnak a magyar és szlovák városok. A falvak és romjaik között ártatlan asszonyok, gyermekek és tehetetlen öregek pusztulnak. Az SSalakulatok, miközben Breznóról menekültek, megölték Ján Jurkát, e hoľpai állomásfőnököt és feleségét, két Muraűská Lehotai férfit, három zs'dó polgárt Banská Bystricáról, egy 10 esztendős kisfiút és egy ötéves kiaiányt,,.