Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-12 / 70. szám, péntek

A kínai forradalom atyja SZUN JAT-SZEN HALÁLÁNAK 40. ÉVFORDULÓJA Szun Jat-szen, a klnal nép kiváló fia, következetes forradalmár volt. 1866. november 12-én a kantoni tartomány délnyugati részében, Cuj Hengu nevű faluban született. Ifjú korában a legnagyobb nyomorban &lt, apja csupán kis földecskéi bérelt. A nagy szegénység, éhség, valamint a taipingi á zadá soka t követő aagy megrázkódtatások formálták Szun. Jat-szen jellemét. 1879-ben bátyjával együtt elhagyta a falut és ítköltözött a Hawal-l szigetekre. Itt találkozott először fehér emberrel. Szun Jat-szen a rizsföldeken segített bátyjának és ugyanakkor keresztény misszionárius iskolába járt. 18 éves koréban hazatért és megnősült. Tanulni vágyott és azért Hongkongba ment, ahol 5 évig tanult az orvosi egyetemen. Macao portugál kikötővárosban folytatott orvosi gyakorlatot. Szun Jat-szen gyűlölte az akkor Kínában uralmon levő Mandzsu-dinasztiát. Tagja volt Kantonban „Az idősebb testvérek társasága" nevű titkos szervezetnek. A forradalmi szervezkedést azonban felfedték és Szun Jat-szent csaknem elfogták. Japánba szökött, majd onnan az USÁ-ba és Európába utazott. Útjain megismerkedett a tőkés rend igazi arculatával és a szocialista eszmékkel. 1899-ben Hongkongban tartották a kínai titkos szervezetek kongreszszusát, amelyen egyesültek, és az új szervezet vezetőjévé Szun jatszent választották meg. 1904-ben újból világkörüli útjára indult, hogy segítséget szerezzen a kinai forradalom számára. Tokióban telepedett le, ahol megalakult a forradalmi szervezet központja. Ü-ságot adtak ki és Szun Jat-szen nyilvánosságra hozta programját, melyben kifejtette, hogy a kínai forradalomnak három célja van: Kína nemzeti, politikai és szociális felszabadítása. A kínai forradalom szociális értelmét a szocializmusban, mindenki jólétében látta. Az 1905. évi orosz forradalom erősen befolyásolta a kínai forradalmárok munkáját. 1906ban már fegyveres akciókkal nyugtalanították a Mandzsu-dinasztia katonaságát. 1910-ben Kantonban nagy harcra került sor. 1911. december 26-án Szun Jat-szen Sanghajban kinai földre lépett és négy nap múlva kikiáltották a Kinai Köztársaság elnökévé. 1912. február 12én lemondott a kínai császárnő és a Mandzsu-dinasztia. Később Szun Jat-szen lemondott tisztségéről és Juan Si-ka tábornok lett a köztársasági elnök, aki szerette volna visszaállítani a régi állapotokat. 1912. augusztus 23-án Szun Jatszen pártja további 5 forradalmi és liberális szövetséggel egyesült és megalakult a Kuomintang párt. Juan äi-kaj azonban félt s befolyásától, betiltotta a pártot és Kína diktátorává kiáltotta ki magát. Szun Jat-szen japánba menekült, ähol 1917-ig maradt. Ezalatt Kanionban megalakult i forradalmi kormány, amely ellen állandóan harcoltak a szomszéd tartományokból a különféle reakciós generálisok és zsoldos hadseregeik. A forradalmi kormány harci szerencséje nagyon váltakozó volt. Szun jat-szennek is háromszor kellett Kantonból elmenekülnie. 1921. április 7-én újra megválasztották Kantonban köztársasági elnöknek, amit azonban a nyugati hatalmak nem akartak elismerni. Csupán a pekingi reakciós kormányt ismerték el. Szun Jat-szen ekkor kijelentette, hogy Kína egyetlen jóbarátja a Szovjetunió. Ettől az időtől kezdve a kínai külpolitika új irányt vett, 1924-ben Kína a Szovjetunióval baráti szerződést kötött és a kommunisták segítségével forradalmi hadsereget szervezett. Amikor Lenin meghalt, a forradalmi Kuomintang kongresszusán Szun Jat-szen méltatta az elhunyt nagy forradalmi érdemeit. Vu Pej Fu, pekingi diktátor bukása után, Pekingbe konferenciát hívtak össze az északi generálisok. Szun Jat-szen egészségi állapota egyre rosszabbodott, mégis elhatározta, hogy elmegy Pekingbe. Útközben Tiensinben rosszul lett. Ekkor titkárának lediktálta politikai végrendeletét. 1925. március 12-én Pekingben örökre lehunyta a ijzemét. Végrendeletében „felhívta a kínai népet, hogy csak olyan államokra támaszkodjék, amelyek Kínával „mint egyenlők az egyenlőkkel" tárgyalnak. Természetesen a Szovjetunióra gondolt. Halála előtt a szovjet elvtársaknak levelet küldött, amely Szun Jat-szen politikai végrendeletének második része. Fő gondolata az, hogy a két ország a világ elnyomottainak nagy harcában örökké együtt harcoljon. Utóda Csangkajsek elárulta a forradalmi eszméket. g—k Jlömuf en, yyaiôxm, bzlé&e&eti Ne legyünk soha tanácstalanok. Különösen ránk, asszonyokra vonatkozik ez, akik a napi munka után, este fáradtan érkezünk haza. A főzéshez se időnk, se kedvünk. A család azonban ragaszkodik a meleg vacsorához. Mit tegyünk? A kész főtt ételekből álló, új fajta, ízletes konzervek bőséges választékot nyújtanak. A gombás marhahús, vagy akár a magyar gulyás felmelegítése csak percek kérdése. Mindössze egy kis rizst vagy burgonyát, esetleg salátát készítünk hozzá körítésnek, és kész a kitűnő vacsora. A fogyasztók nagy része bizonyára nem tudja, milyen nagy a különbség az eddigi és az új fajta készételek minősége között, melyeknek az az előnyük, hogy körítés nélkül készültek, és így az ételeket mindenki a saját ízlésének megfelelően ízesítheti. Az eddigi 27 fajta készételt és körülbelül húsz féle diétás ételt a fogyasztók kívánságára módosítva, újabb hét készétel fajtával egészítették ki. A körítés mellőzése közkívánatra történt. A konzervek nehezen eltávolítható Ezer méteres furatok A žilinai geológusok ez évben kutatómunkájukat 14 millió koronával bővítik. Legfontosabb feladataik közé tartozik a Bratislava—Gabčikovo terület geológiai átkutatása. A žilinai geológusok ez évben a bratislavai Dionýz Štúr Geológiai Intézettel hét közös, több mint ezer méteres, műszakilag igényes fúrást végeznek. Eddig nálunk a geológusok csak 600— 700 méter mélységig jutottak el. Für y Ferenc — Nagy András fedelével kapcsolatban sok a panasz. A módosítás már folyamatban van. Külföldi mintára fokozatosan mi ís áttérünk a jobb minőségű és jól bevált, korszerű Omnia csavaros pléhfedőkre. A konzervüvegeket az üzletek továbbra is kötelesek visszavenni, illetve becserélni. A kisgyermekek tápláló, változatos étkezése, az anyák gondjainak csökkentése ősszel a Moszkvában megtartandó KGST értekezletén kerül megoldásra. A rajonizálás megszüntetésével az áru minőségének javulása várható. A kereskedelem az árut ezentúl a saját körzetében levő termelőüzemeken kívül bárhol beszerezheti s ezzel utat nyit a termelőüzemek közötti egészséges versenynek. (/cm) A Trnavai Helyi Gazdálkodási Üzem 11 tagú kéményseprőcsoportja Karol Ko lárik mester vezetésével ezen a munka területen hazánkban elsőként nyerte el a szocialista munkabrigád címet. Képiin kőn a brigádvezető munka közben. (CTK — A. Prakeš felvétele) Harc a tűsarkak ellen A. Malrauxe francia miniszter utasítása értelmében tűsarkú cipőkkel tilos belépni francia nemzeti múzeumokba, tehát a Louvre-ba is. Egy amerikai tudós megállapítása szerint Ugyanis egy tűsarok akkora nyomást gyakorol, mint egy elefánt patája. Természetesen ez utóbbinál a nyomás nagyobb felületet ér. Így azután a bájos női lábak és az elefántpata összehasonlítása következtében a tűsarkakba bujtatott lábakat kitiltották a múzeumokból. Automatikus őr a könyvtárakban Egy amerikai könyvtári szaklapban közölt jelentés szerint a könyvtolvajok' évenként minden könyvtáriból 200—500 könyvet .lopnak el. Ezáltal az amerikai nyilvános könyvtárak évi 25 millió dollárral károsodnak. Ezt megakadályozandó — tmanuel Trigilli michigam könyvtáros automatikus őrt szerkésztett. A könyvekben mágneses fémrészeket helyeznek el. Amikor a látogató zsebében a jogtalanul eltulajdonított könyvvel az ajtóhoz ér, zúgás támad, és az ajtó bezárul előtte. A szerkezetet, amelynek ára 11 000 dollár, már több amerikai könyvtárban kipróbálták. Érdekes megállapítás Danica Hajičová, a belgrádi biológiai tudományos kísérleti intézet dolgozója megállapította, hogy a konkoly serkentően hat a gabona növekedésére. Megfigyelte, hogy azokon a részeken, ahol a konkolyt köztes veteményként alkalmazták, a búza egyes helyeken 75 százalékkal magasabb volt. Hajičová megállapítása szerint a konkoly serkentő anyagot tartalmaz, éspedig 1 szem konkolyban 0,0001 miligramm alyit. Ez elegendő egy négyzetméteren termő gabona növekedésének meggyorsítására. Egyetlen gramm ilyen anyag egy hektárra elegendő. Csak ígéret maradt Néhány évvel ezelőtt sága a javítórészleget és a javítórészleg még Ipolyságon javítórészle- egyik napról a másikra mindig zárva van. Ipolymegszüntette. Az indok: ság és környékének laa leltározás folyamán kói ezért kénytelenek Lévára, illetve Losoncra szállítani „beteg" vilmeg. Az illetékesek ígé retet tettek a városi nemzeti bizottságnak, hogy mihelyt megfelelő get alakítottak a ház tartásban használatos villanygépek és a kü- mindhárom alkalmazottlönféle villanymotorok nál hiányt állapítottak megjavítására. Ez a szolgáltatás a lakosság körében gyorsan ismertté vált. Nemcsak a város, de a környékbeli falvak lakói közül is sokan igénybe vették. Ez érthető, mert a legközelebbi javítóműhely Léván, illetve Losoncon van. lanygépeiket. Ez számukra idő- és anyagi veszteséget, s ezenkívül sok-sok bosszúságot jeszakembereket találnak, lent. Jogos tehát a kéra Javítórészleget azon- dés: Meddig kell még nal megnyitják. Addig egy villanyvasaló, vagy a műhely helyiségeit gyorsforraló megjavítágyűjtőhelyként használ- sa miatt Tesmagról, Ismerve e tényeket, az Ipolyságiak nagyon meglepődtek, amidőn tavaly decemberben a helyi gazdálkodás járási üzemének igazgatóják. Ily módon ez az ideiglenes megoldás nem megy a szolgáltatás, tehát a lakosság rovására. Sajnos az ígéret csak ígéret maradt. Elmúlt a január, sőt a február is Ipolyságról és a többi környékbeli faluból Lévára utazni, és meddig lesz még zárva Ipolyságon a javítórészleg? Erre szeretnének felvilágosítást kapni. MORVAY IMRE KÖNYVISMERTETES A magyar nacionalizmus kialakulása és története Ezen a címen még 1984 végén tanulmánykötetet jelentetett meg a budapesti Kossuth Kiadó, melynek tanulmányai bizonyára érdeklődést keltenek nemcsak a történészek és kutatók, hanem a dolgozók soraiban is, akik a nemzetiségi kérdés átfogóbb ismeretére törekszenek. A mű — a bevezető tanulmánnyal együtt — tizenhat, önálló kutatáson alapuló tanulmány történeti-műfaji egysége. Szerkesztői erénye a tanulmánykötetnek és olvasmányosságának is egyik biztosítéka, hogy az egyes tanulmányokat a problémák továbbvitele, folytatólagos elemzése ts öszszekapcsolja. Andics Erzsébet bevezető tanulmánya jő elvi-történeti összefoglalása a kötetben tárgyalt problémáknak. A szerző nemcsak felveti, hanem végig is kíséri a problémát, jelentkezésétől XX. századbeli formáig. S ennél többet ís tesz: összeköti a magyar nacionalizmus történeti útjának vizsgálatát a nacionalizmusnak mint társadalmi jelenségnek a vizsgálatéval, ennek Marx, Engels és Lenin műveiben foglalt elemzésével. A bevezető tanulmány gondolatmenetéhez kapcsolódik Simon Péter: A marxizmus klasszikusai a nemzetiségi kérdésben című tanulmányának többi megállapítása. A tanulmány befejező része érdekesen fejtegeti a szocializmus építésének „nemzeti mozzanatait". Ennek a résznek a végén szól a magyar nép szocialista nemzetté alakulásának folyamatáról, amelyben egymást erősítve jelentkezik a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság. R. Várkonyi Agnes tanulmányában (A haza fogalma a török harcok és a Habsburg-ellenes küzdelmek idején, 1526—1711) a Rákóczi-felkelés bukásáig követi nyomom a magyar nacionalizmus korai jelenlétéinek nyomait. Finom történeti elemzéssel kíséri végig a nemesi nemzeti ideológia tartalmi változásait Mohácstól a XVIII. század elejéig. Hasonló érdeklődésre tarthat számot a „nemesi nemzet" sorába felemelkedni törekvő végváiri harcosak, majd a kuruc katonák sorában élő népi gyökerű nemzettudatról adott fejtegetése, mely utóbbiban már az osztályérdekek jelentkezését érzékeli. A szerző nyilván nem tekinthette feladaténak a hazai nem magyar ajkú korai polgárosodás nacionalista nyomainak megemlítését, bár ez a kérdés összefügg a történeti kiváltságok alapján kialakuló más ajkú nemzetiségek külön-külön nacionalizmusának problémájával. Arató Endre tanulmánya (A magyar nacionalizmus kettős arculata a feudalizmustól a kapitalizmusba való átmenet és a polgári forradalom időszakában, 1790—1849) nehéz feladatot old meg jól áttekinthető és sokoldalúan elemzett formában. A szerző a magyar rendi nacionalizmus bírálatából indul ki, s az állam-nyelvi küzdelem forrásanyagát a magyar nemzetiségtörténet adalékaival kiegészítve érkezik el az 1848/49. évi ismert fejleményekig. Hasonlóképpen helyesen látja azt is, hogy a nemzet és az állam fogalmát azonosító magyar liberális középnemességnek az a végzetes feltételezése, hogy a polgári egyenjogúsítás esetén a más nemzetekhez, nemzetiségekhez tartozók önként lemondanak a nemzeti egyenjogúsításért vívott harcukról, az álláspontok teljes szétválására vezetett, éppen a szabadságharc idején, amikor az elnyomott nemzeteknek egyesülniük kellett volna a közös elnyomó ellen. Szabad György tanulmányának (A nacionalizmus és patriotizmus konfliktusa az abszolutizmus korában) sikerül megbirkóznia az összetett és kihatásukban szerteágazó kérdések egész sorával. Pontosan látja a központi problémát. Érdemes lett volna ugyanakkor arra is rámutatni, hogy az ötvenes-hatvanas évek fordulója milyen bő tárháza volt a magyarországi népek közötti jelentős közeledési kísérleteknek is. Pölöskei Ferencnek „Nacionalizmus a dualizmus korában" című tanulmányában különösen nehéz feladatot kellett vállalnia. Ekkor ugyanis nagyobb utat tesz meg a magyar nacionalizmus, mint az előző korszakokban együttvéve. A századfordulótól a világháború végéig terjedő szakaszban, viszont nem egy vonatkozásban kifejezően érzékelteti a szemben álló táborok és az antagonlsta nacionalizmusok kiegyenlíthetetlen érdekellentétét. Erényi Tibor: Az 1918 előtti magyarországi munkásmozgalom és a nemzetiségi kérdés című tanulmányában a kérdésnek kiváló szakértelemről tanúskodó feldolgozását adja. Elöljáróban megállapítja, hogy a korai magyar munkásmozgalom Frankéi Leó felléptéig „nem dolgozott ki saját célkitűzéseket a nemzetiségi kérdésben". (190. 1.) A függetlenségiekkel való együttműködés érdekében pedig a hetvenes évek felé, de később is helytelen engedményeket tett.-A nemzetiségi kérdések megítélésében a magyarországi szociáldemokrata párt létrejötte után sem történt előrehaladás, bár a nemzeti függetlenségért vívott harcban lényeges előrelépést, jelentett az 1897. évi párthatározat. Csak a századforduló éveiben szélese-, dlk ki a szociáldemokrata párt nemzetisegi politikája. A párt szervezeti szabályzata nem tette lehetővé az autonóm nemzetiségi tagozatok kifejlesztését. Hajdú Tibor tanulmánya (A nemzeti kérdés és az 1918—1919-es forradalmak. A dualizmus nemzeti politikájának csődje és a Monarchia felbomlása) értékes adalékokat közöl a dualizmus nemzetiségi politikáján nak csődjéről és a Tanácsköztársaság idején a nemzeti kérdésben a proletár internacionalizmus alapjárt hozott Intézkedésekről. Figyelemre méltó mindaz, amit a Nemzeti Tanács pártjainak ez irányú határozatairól mond. A tanulmány érdemi mondanivalója a Tanácsköztársaság nemzetiségi politikájának jól összegezett értékelésében van. A Horthy-korszak nacionalizmusát tárgyaló hét tanulmánynak közös jellemzője az, hogy párhuzamosan ad magyar és diplomáciatörténetet, belés külpolitikát. A vizsgálat eredménye mindegyiküknél ugyanaz: az uralkodó osztályok exponensei a felelősek ezért, a finánctöke és a nagybirtok érdekszövetsége, amely a maga önzőérdekeiért, azért, hogy országvezető játékát végigvihesse, alkalmas eszközként a nacionalizmus mételyével oltotta be a közéletet, az

x irodalmat, a tudományt, a nevelést. Galántai József Trianon és a revíziós propaganda című tanulmánya korhű megvilágításban mutatja be azokat a kormányzati eszközöket, amelyekkel a revíziós propaganda térhódítását előkészítették. Megállapítja: a trianoni szerződés okozta helyzet nagyon kedvezett annak a törekvésnek, hogy minél szélesebb körben elterjesszék a soviniszta izgatás mérgét. A tanulmány fontos megállapítása, hogy a Kommunista Internacionálé, kezdettől szemben állott az 1919—20. évi európai imperialista békerendszerrel. Az előbbihez kapcsolódik Kis Aladárnak Az ellenforradalmi rendszer revíziós külpolitikájának kialakulása című tanulmánya. Nagy vönalákban V82WÍ)á a revíziós külpolitika egyes állomásait a német fasizmus uralomra jutásáig. Galántai tanulmányához Adám Magda rokon tárgyú Az ellenforradalmi rendszer revíziós külpolitikájához (1933—1941) című írása kapcsolódik. A szerző jó érzékkel tárgyalja egyes szomszédállamok, kivált Csehszlovákia gazdasági közeledési terveit. Érdemes lett volna bővebben utalni az időszak csehszlovák—magyar kulturális közeledési akcióira is. Kánya Sándor A fasiszta külpolitika Gömböstől Telekiig című tanulmánya az oknyomozó politikai-gazdasági vizsgálat módszerével mutat rá azokra az okokra, melyek a második világháború előtti magyar kormányok' nacionalista sodródását előkészítették, Illetve meghatározták, meggyorsított ták. A magyar nacionalizmus kialakulásától és történeti útjáról szóló tanulmánykötet Korom Mihálynak A nácibarát és revíziós külpolitika végső következményei: Magyarország részvétele a második világháborúban című tanulmányával zárul. Politikai-történeti bevezetéséből — a Szovjetunió elleni háborúba lépés eseményeivel kapcsolatban — a tanulmány egész sor elgondolkoztató adatot közöl ezeknek az éveknék magyarországi nemzetiségi politikájáról, amelyben az irányítást és' a hatalmat fokozatosan átvevő nácizmus azt a sajnálatos szerepet szánta a hazai németségnek,, hogy országot alkosson az országban, amit az maga sem kívánt. A magyar nacionalizmus kialakulása és története című tanulmánykötet szerzői a címben foglalt nagyszabású feladatot, fő vonalaiban megvalósít tották. A részletek további tudományos kimunkálása viszont még sokéves munka, akár a politikai- és . gazdaságtörténet, akár a szorosan vett nemzetiségtörténet és a nemzeti, kért dés összehasonlító vizsgálata felől tekintjük át a kérdést. Bizonyos, Jiogy nem egy probléma az eddiginél konkrétabb és teljesebb, részletesebb be-, mutatásban kerül még majd az olvasó elé. (A Társadalmi Szemle nyomán.) A TUDOMÁNYOS Irányítás Nemzetközi Bizottságának (CIOS) elnöké G, van der. Wal és főtitkára Braun szerdán Prágában érkeztek, hogy megbeszéléseket folytassanak a Tudományos Irányítás Csehszlovák Bizottságának képviselőivel. 19B5. március 12. * (JJ SZÖ 5