Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-11 / 69. szám, csütörtök

A jó fömegpolifikoi munka eredménye A dunaszerdahelyi járási pártbizottság tevékenységének néhány tapasztalata A dunaszerdahelyi járásban a mezőgazdasági üzemek termelési eredményei lényegesen emelkedő tendenciát mytatnak, s a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetéből jogosan leitételezhetjük, hogy a tavalyi jó eredmények a jövőben nemcsak stabilizálódnak, hanem még fokozód£v: nak ls. Lényegében a takarmánytermesztés növelése indította el a termelés Intenzitásának gyors növekedéséhez vezető folyamatot. Az utóbbi években például a következőképpen alakult a járás szövetkezeteinek termelése, illetve árutermelése: Évi tejhozam tehenenként Tejfelvásárlés egy tehénre Tejeladás egy hektár mezőgazdasági földre Húseladás egy ha megművelt földre Tojáscladás egy ha szántóra A múlt évet a növénytermesztésben ls szép sikerekkel zárták. Hektáronként átlag 26,9 mázsa búzát, (a kerületi átlag 24 mázsa volt), 23,5 mázsa árpát és 27,6 mázsa kukoricát termeltek a szövetkezetek. Ezekkel az eredményekkel a dunaszerdahelyi járás első lett a kerületben és országos átlagban is a legjobb járások közé került. Természetes, hogy mindez a szövetkezetek gazdasági megszilárdulásában és a tagok jövedelmének növekedésében is viszszatürköződik. Például 1962-ben a járásban a munkaegységek átlagos értéke 16 korona volt, 1963-ban már 19,17 korona, tavaly pedig a prémiumokkal együtt 22,40 koronát fizettek ki a ledolgozott munkaegységekre. Az említett sikerek a járási pártbizottság és a mezőgazdasági dolgozók céltudatos és áldozatkész munkájának eredménye. A járási pártbizottság és elnöksége mindent elkövetett, hogy a mezőgazdasági termelésben illetékesek valamonnyien a legfontosabb politikai-gazdasági feladatokra fordítsák figyelmüket. A XII. kongresszus határozataiból kiindulva a következő fő feladatokat tartották szem előtt: — Olyan vetésforgó kialakítása, amely mennyiségi és minőségi szempontból — különös tekintettel az emészthető fehérjékre — saját takarmányalapot biztosit a mezőgazdasági üzemek állaltenyésztése számára. — A kenyérgabona, főképp a búza termelésének és felvásárlásának biztosítása. — Az állattenyésztés fejlesztése, az állatok hasznosságának, főképp a tehenek tejelékenységének növelése és az alapállomány egészségessé tételé. f— A talajerő fokozása, a kömposzttermelésre alkalmas készletek kihasználása és az öntözéses gazdálkodás bővítése. E fontos feladatokat mindenekelőtt azzal valósították és valósítják meg, hogy a tömegpolitikai nevclö- és szervező munkát magas szintre emelik, s a járási pártbizottság és a pártszervezetek minden probléma megoldásakor a helyszínen is megbeszélik a feladatokat a dolgozókkal. Az a céljuk, hogy az emberek ne csak gépiesen teljesítsék kötelességüket, hanem megértsék munkájuk személyi és társadalmi jelentőségét. Üöt, a feladatok megvalósításakor aktív kezdeményezőkként vegyék ki a részüket a munkából, azaz érozzék tevékenységük fontosságát és jelentőségét. A járási pártbizottság természetesen gondoskodik a vállalt feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzéséről. Előre kell bocsátanunk, hogy a járási pártbizottság már a feladatok kitűzésekor a szakemberek széles körű aktívájára támaszkodik. A termelésigazdasági problémákat tehát alapos szakmai-politikai előkészületek előzik meg, s ezek után következik a feladatok felbontása és megbeszélése a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetőivel, dolgozóival. A járás egyik legfontosabb problémája a saját takarmányalap biztosítása volt. Elsősorban a takarmányok fehérjeértékét kellett növelni, vagyis bővíteni a herefélék és általában a pillangósok vetésterületét, s ugyanakkor növelni a hektárhozamokat, illetve csökkenteni a hagyományos betakarítással együttjáró veszteségeket. Fel kell tehát használniuk minden lehetőséget, minden tartalékot mind a hektárhozamok növelésére, mind a termelés intenzitásának fokozására. .Komoly problémát jelentett a lucernamag. A külföldi tájfajták na gyobbára nem vállak be (rosszul keltek, kifagytak stb.), ezért keresni kellett a módját, hogy a járás sajátosságainak megfelelő vetőmaggal láthassák el a járás mezőgazdasági üzemeit. Ebben a szakmailag igényes munkában nagy segítséget jelentett Hegyi professzor munkája, aki a szomszédos Magyarországon megoldotta a magtermesztés problémáját. Sőt, személyesen is részt vett a járás növénytermesztőinek értekezletén, ahol vá'aszolt az érdeklődők kérdéseire. 1962 1963 1964 1937 1954 2447 1 1226 1537 20081 276 322 391 1 158 165 ~ 189 kg 191 273 382 db Az említett feladat megoldását a propagáció különféle eszközeivel ls elősegítették. Az eredmény nem maradt el. A korábbi években a járás mezőgazdasági üzemei nem voltak önellátók lucernából, tavaly 1670 mázsát mér el is adhattak a felvásárló üzemeknek. Hasonlóképpen oldották meg a búzatermesztést ls. Abból Indultak kl, hogy a kenyérgabona eladását, valamint a szemes takarmányalapot egyaránt növelni kell, mégpedig olyun mértékben, amilyet nem oldhatnak meg a termőterület bővítésével. A hektérhozamokat kellett tehát elsősorban növelni. Ehhez jó feltételeket teremtett, hogy a búza vetésterületének jelentós részén lucerna volt az elővetemény. Sokat segített az is, hogy keresték a lehetőséget a legbeváltabb tájfajták termesztésére. Csökkentették a kevesebbet termő kosúti fajtát, növelték a nagy hozamot adó bezosztája vetésterületét, sőt egy új fajtával Is kísérleteztek. Magyarországról hozták be a fertödi búzát. Természetes, hogy a búzatermesztés agrotechnikáját ls tökéletesítették. Különösen sokat segített az osztott műtrágyázás, a búzatermő területek téli, illetve kora tavaszi trágyázása, uitratációja. Ebben nagy segítséget nyújtott Spaldon elvtárs, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora is, aki többször személyesen elbeszélgetett a járás vezetőivel a búzatermesztés problémáiról. A járás szövetkezetei részben ennek köszönhetik a 26,9 mázsás átlagot. Egyes szövetkezetekben, mint például Csallóközkürtön, Nyárasdon és Várkonyon 33—36 mázsás hektárhozamot ériek el. Meg kell jegyezni, hogy a dunaszerduhelyi járásban a búzatermesztésre semmivel sem jobbak a leltételek, mint például a szomszédos galántai, komáromi, vagy a szintén közel levő trnavai járásban, s ezekben három-négy mázsával kevesebb volt a járási átlag. A járási pártbizottság nagy gondot fordít arra is, hogy a gazdasági szervek a kitűzött feladatok anyagitechnikai feltételeit kellőképpen biztosítsák. A búza osztott műtrágyázásának eredményeit például a gépállomások speciális laboratóriumában ellenőrzik. Az állattenyésztés szakaszán szintén nagy figyelmet szentelnek a termelés Intenzitásának. Az állattenyésztés helyzetének elemzése után az egészségi állapot, hasznosság és kor szerint helyezték szét a járásban a szarvasmarhákat. A legjobb teheneket külön csoportba osztották s ezek borjaiból egészítik ki — a továbbtartásra alkalmas üszőkkel — a szarvasmarha-állományt. A továbbtartásra alkalmatlanokat a hízó állományba helyezték át. Az intézkedés eredménye, hogy a CSKP Központi Bizottságának múlt év márciusi ülésén elfogadott határozatot — mely szerint négy-öt éven belül fel kell frissíteni a tehénállományt — ők már tavaly megvalósították. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a járási pártbizottságnak s általában a pártszervezeteknek jó a kapcsolata a mezőgazdasági üzemekkel, az emberekkel. Nagy gondot fordítanak a szakkáderek nevelésére és elhelyezésére is. Bevált például az a módszer, hogy a falusi pártszervezetek és az EFSZ-ek elnökeit a választás után a járási pártbizottság plénuma is jóváhagyja, s az említett funkciókból váló felmentéshez ugyancsak szükséges a beleegyezése. Ez nagyban hozzájárul a funkcionáriusok stabilizálódásához. 1964-ben a 104 pártelnök közül mindössze 14-et mentettek fel funkciója alól, a szövetkezetek elnökei közül pedig mlndöszsze egyet. Sok szövetkezeti elnök már több mint tíz éve tölti be funkcióját. A járás szövetkezeti elnökeinek 90 százaléka mezőgazdasági iskolában érettségizett. A járásban húsz üzemi pártszervezetet közvetlenül a járási pártbizottság irányít. Ezekben a pártszervezetekben a járási pártbizottság az elnökkel fenntartott állandó kapcsolaton kívül havonta rendszeresen munkaértekezletet is tart, ahol megbeszélik a problémákat és ellenőrzik a feladatok teljesítését. Az ellenőrzést nagyrészt a helyszínen végzik. Egyúttal a taggyűlések színvonalának növelésével és tartalmassabbá tételével ls sokat foglalkoznak az elvtársak, továbbá nagy gondot fordítanak a párton belüli nevelésre, a pártcsoportok munkájának javítására és a tagjelöltek kiválasztására. A kitűzött feladatok teljesítését mind évközben, mind az év végén' értékelik. Az elemzés alapján a gyakorlatban értékesítik a jó tapasztalatokat, melyek általában a taggyűlésen mindig napirendre kerülnek. Az 1965. évi termelési terv összeállítását is alapos munka előzte meg. Az üzemi pártszervezetek és az EFSZ-ek elnökeinek részére háromnapos szemináriumot rendeztek, itt ismertették meg velük a járás termelési feladatalt, ezekről a vitában mindenki véleményt mondhatott, s a megjegyzések alapján az évzáró taggyűléseken az elnökök már konkrét elképzelésekkel léphettek a tagság elé. A járásban az elvtársak a jó eredmények ellenére sem pihennek babérjalkon. Erre az évre például az a céljuk, hogy a járás valamennyi mezőgazdasági üzeme mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben elérje a korábbi évek legjobb mezőgazdasági üzemének színvonalát. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a rendszeres és céltudatos műnka egyrészt eddig som volt hiábavaló, másrészt a tömegpolitikai nevelőmunka további elmélyítése újabb sikereket rejt magában. A járási pártbizottság ezt a szervezési és-politikai szempontból egyaránt igényes munkát oly módon végzi, hogy ezzel ne helyettesítse a gazdasági szervek munkáját. Inkább az a helyzet, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóság létesítése óta több, főképp operatív jellegű feladatot a termelési igazgatóságon keresztül old meg, melyeket korábban a járási pártbizottság teendői közé soroltak. A járási pártbizottság munkájában az első helyet az emberekkel végzett tümegpolitikai nevelőmunka foglalja el. Ez sikerük legfőbb titka. ŠTEFAN MEŇHART, az SZLKP Központi Bizottságának dolgozója A dunaszurdahelyi járás legjobb szövetkezetei közé tartozik a Somorjni Egységes Földmüvesszövetkezet. A somnrjal szövetkezetesek 1509 hektáron gazdálkodnak — ebből 1274 hektár a szántóföld. A múlt évi tervet 107 százalékra teljesítették, az idén sem akarnak lemaradni. A gépeket már rendbe hozták és csak a kedvező időre várnak, hogy megkezdjék a vetést. Képünkön: Patacsi József és Sárkány Rajmond a szövetkezet raktárába hordják a fogyasztási szövetkezetből hozott vetőmagvat. II. Dubovský felvétele — CTKJ Kellemetlen kérdések avagy A gyermek nemi problémái A GYERMEK NEMI ÜSZTÖNE bizonyos formában már csecsemő- és kisdedkorában is megnyilvánul, ilyenkor azonban még öntudatlan játékról van szó. még akkor is, há e játék kistestvérek vagy (átszópa)tások között társasan folyik. A kisgyermek erotikus |átéka, amelyet a szülők sok esetben tapasztalhatnak 1—2 éves korig, nem érdemel különösebb figyelmet. Helytelen foglalkoznunk e jelenséggel, büntetni érte a gyermeket, vagy ráijeszteni. Rendszerint a véletlen eredményezi, hogy a gyermek rájön a csiklandozás vagy dörzsölés okozta kellemességre, s olyankor folyamodik ily Ingerhez, ha nincs megfelelő szórakozása, vagy bántódás éri. Ezért igyekezzünk már kiskorától fogva megfelelő tevékenységgel, játékkal, mesével, tornával, sétával stb. kitölteni a gyermek „üres" pei'ceit. óráit. A nemi ösztönnek a gyermekkor első éveiben inás megnyilvánulásai is vannak. Igen sok kisgyermek ifokozottan vonzódik a másnemű szülőhöz. Gyakori a menyasszony-vőlegényesdi, a papa-mama játék. Ez csak részben felnőttutánzás, nagyobb részben a természetes nemi ösztön gyermekes megjelenése. Ha a gyermek valamelyik szülő vagy más családtag iránt a lelki vonzalmon túl fokozottab testi vonzódást is érez, például valakinek állandóan az ölébe kívánkozik, simogatását és csókolgatását várja, helyénvaló, ha maga az illető felnőtt helyes irányba tereli a kapcsolatot, amihez persze kellő tapintat szükséges, ügyeljünk arra, hogy a gyermeknek ne okozzunk csalódást. Szeretetének és bizalmának elvesztése a nevelés legjobb talajának az elvesztését jelentené. A kisgyermeknek vannak nemi tárgyú kérdései, de ezeknek kezdetben még semmi közük a szexualitáshoz vagy az erotikához. Ha a gyermek azt kérdezi, hogyan jött a világra vagy egyéb, a szülők szempontjából — váratlanságuk miatt — többnyire nem tetsző kérdéseket tesz fel, ezeknek nem kell nagyobb fontosságot tulajdonítanunk mint annak, hogy miért van egyszer sötétség, egyszer világosság. Csak az a fontos, hogy a gyermeknek egyszerűen, korához mérten s érthetően az igazat mondjuk meg, ne folyamodjunk a gólyameséhez, értelemzavaró magyarázathoz vagy a válaszadás elhalasztásához, amivel nem kívánt eredményt érünk el: a gyermek rövidesen máshol szerzi meg értesüléseit, esetleg elferdített formában ismeri meg a valóságot, és szülei, nevelői Iránt elveszti bizalmát. A gyermek kérdéseinek addig naiv, kíváncsi, tudnivágyó vagy ismerkedő a jellege, amíg a válaszban nem fedez fel valami rejtelmeset, burkoltat, amit a felnőttek vagy az idősebb gyermekek nem mondanak meg neki egyenesen, vagy titkolnak előtte. A VÁLASZADÁS persze nem könynyű dolog. Elsősorban az kell hozzá, hogy a szülők és a nevelők jól ismerjék a gyermeket és egyféle módon Ismertessék meg vele a világ, az élet, és a társadalom kérdéseit. A kisgyermeket nem felvilágosítani, hanem nevelni kell. Ismerek egy hatéves kislányt, aki jóakaratúan mosolygott, amikor édesanyja azt mondta: „Amikor ideköltöztünk, te még a békák között kuruttyoltál..." Megkérdeztem miért nevet. Azt válaszolta: „Azért, mert anyu fél megmondani nekem, hogyan születtem, hiszen a szomszédék Milánja ezt már régen tudja. Anyut sem a gólya hozta! .. ." A gyermek helyes nemi nevelését nem úgy kell felfognunk, hogy első éveitől késő kamaszkorig minden szexuális vagy nemi dolgot szigorúan el kell titkolnunk előtte. Vannak a felnőttek együttélésének olyan alkotóelemei, amelyeket nem nélkülözhetünk a gyermeknevelés komplexumában, így a nemi nevelésben sem. Olyan dolgokra gondolok, mint a házastársak kölcsönös szeretete, és megbecsülése, a nagyszülők iránti jó viszony és a család nőtagjainak kijáró tiszteletet a felnőtt és a serdülő férfi családtagok részéről. Ha a gyermek a kiegyensúlyozott és szeretetteljes családi élet légkörében nevelkedik, serdülő és felnőtt korában is eszményképe marad a boldog család. A családi kör a nemi nevelés szempontjából akkor tartható — mai viszonyaink közepette — tökéletesnek, ha a gyermek gátlások nélkül, szabadon teszi fel kérdéseit szüleinek vagy idősebb testvéreinek, tudja, hogy problémáival bátran fordulhat hozzájuk, anélkül, hogy elutasítanák, megszidnák, vagy megmosolyognák. Ilyen légkör csak ügy teremthető meg a családban, ha a felnőttek, azaz a házastársak, valamint a szülők és a nagyszülők is őszinték egymáshoz, ha semmilyen formában sem tűrik az alakoskodást, a hazugságot.-Ezenkívül meg kell teremteni a családon belül is a kellő nevelési egységet, hogy a gyermek az iskolában és otthon egyaránt a pedagógiai elveknek és a kornak megfelelően Ismerkedjék meg mindazzal, amit az ember nemi jellegével és életével kapcsolatosan meg kell tudnia. Szerintem igen lényeges, hogy a szülök és a nevelők minden gyermeket a legmesszebbmenő részletekig ismerjenek, ami azt jelenti, hogy jól Ismerjék a gyermek életmódját, munkáját, pihenését, szórakozását, érdeklődési körét, barátait, a gyermekjátékok és beszélgetések tárgyát stb. Ehhez nincs szükség arra, hogy kémkedjünk a gyermek után vagy árgus szemmel figyeljük tevékenységét. Ha megvan a kellő bizalom, s ha türelmünk is van foglalkozni és társalogni a gyermekkel, mindent megtudhatunk tőle magától. Ilyen alapon módunk nyílik arra. hogy kedvezően befolyásoljuk a gyermek kapcsolatainak jellegét, tartalmát és további alakulását, hogy ez megfeleljen nevelési érdekeinknek. Vannak családok, abol a gyermek zsenge korától kezdve ismeri a falon függő, meztelen nőalakot ábrázoló festményt; másutt, mondjuk az új lakásba kerül egy szép szoborakt kicsinyített mása; több helyütt láttam már iskolák és középületek előtt klasszikus és modern képzőművészek műalkotásait szépen parkírozott környezetben. Ha a gyermek megszokja a szép emberi test látványát, megtanulja, hogy a művészek és a műélvezők a nemes vonalakat és Idomokat, az esztétikai élményt keresik benne, elsősorban ezt látja gyermeki szemével és a kamaszkor előtt nem keltenek benne különösebb érdeklődést. TÖBB CSALÁDBAN MEGFIGYELTEM, hogy a meztelenség csak ott érdekli a gyermeket, ahol túlzottan vigyáznak, hogy a gyermek véletlenül se lássa meg ruhátlanul anyukát vagy apukát. Tudnunk kell, hogy a gyermekkel ugyan nem beszélhetünk úgy, mint egy serdülő ifjúval vagy lánnyal, de nem tarthatjuk teljesen tudatlan lénynek sem, vagy örökös gyermeknek, akinek nem fejlődik az értelme és tudása. „Az én gyermekemet ezek a dolgok nem érdeklik, nem ls kell még tudnia!" — mondogatta egy mama ismerősöm 6—8 éves kislányáról. A gyermek 9 éves korában magától kezdett kérdezősködni arról, mikor kapnak a nők először menstruációt. Tíz-tizenegyéves korában alig idősebb fivérének mondta meg, hogy az asszonyok minden hónapban néhány napig gyengélkednek, ha ez nem ís látszik meg rajtuk, s olyankor jó lenne, ha a nehezebb házimunkákat a családban a férfiak végeznék el ... A kislánynál a 13 évében jelentkezett a menstruáció, nem ijedt meg tőle, jelentette édesanyjának, hogy ö most már nagylány lesz. A mai gyermek az Iskolában többet tanul és az életben ls többet tapasztal, mint az előző nemzedékek iskolása. Elsörendy szülői feladatnak tartom, hogy megismerkedjünk a tananyaggal, miáltal nemcsak figyelemmel kisérhetjük gyermekeink értelmi fejlődését, hanem a természetra|z, az állampolgári nevelés, a történelem és más tantárgyak anyagát életből vett biológiai vagy társadalmi tárgyú beszélgetéssel egészíthetjük kl. így érhetjük el, hogy a gyermek kényesebb témákról is szívesen eltársalog szüleivel, ami lényegesen jobb, mint ha idegenekkel vagy pajtásaival beszélget olyan dolgokról, amelyeket tisztázni kíván. A gyermek még serdülésének évei előtt tanul és olvas a növények és élőlények élettanáról, szaporodásáról; ismerkedik az ember anatómiájával, helyes életmódjával és higiéniájával. Indokolt-e hát, hogy éppen ott burkolózzunk hallgatásba előtte, éppen ott tartsuk tévhitben, ahol ez már gyermekkori lelkivilágának fejlődése, de főleg későbbi sorsa szempontjából a legveszélyesebb? MINDEN SZÜLŐNEK ÉS NEVELŐNEK meg kell találnia a módját, hogy a gyermekkel megismertesse a nemi szervek higiéniájának, a fiú és a lány különböző irányú fejlődésének, de a szerelem, a házasság és a család társadalmi jelentőségének alapjait is. Ezekkel azonban mindenekelőtt nekünk, felnőtteknek kell tisztába jönnünk s a tudatosított alapelveket a családi és társadalmi élet mindennapos gyakorlatában kell érvényre juttatnunk, mert a gyermeknevelésben a nemi erkölcs területén is a legmeggyőzőbb nsvelőeszköz a szülők, a nevelők és más felnőtt emberek magatartása. Nem a gyermekeknek vannak nemi problémáik, amíg a kamaszkoron Innen vannak, hanem inkább a velük foglakozó felnőtteknek, akiknek e téren még igen sok tennivalójuk van az önművelés, tanulás és továbbképzés terén. DR. SZÄNT0 GYÖRGY 1965. március 11. * ÜJ SZŐ 5