Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-10 / 68. szám, szerda

LÁSSÁK, ÉREZZÉK, TUDJÁK! A pénz beszél ... — jobb, ha jól beszél • Szavak és tettek — mint a bor és a víz • Az egynél erősebb a kettő • Eléggé tipikus eset... • Másoknak is okulásul! A bátorkeszi földművesszövetkezet (komáromi járás) kommunistáinak évzáró tanácskozása után szűk körbena prémiumelosztásról beszélgettünk. Arról a sarkalatos problémáról, amely mostanában — s az elmfilt évben jő néhányszor — ugyancsak zaklatja a tagság fantáziáját, nyugtalanítja álmát. Érthető ez: nem is kell mnndnni. Tetemes összegről van szó, 270 000 koronát már kifizettek, mo<st 102 000 koronát osztanak szét. Nem mindegy: ki mennyit kap belőle?! Bizony nem mindegy. Ugyanis az a baj, hogy nagyon nehéz Igazságosan elosztani, s még nehezebb az elosztás Igazságosságáról meggyőzni a tagokat. Különösen azért, mert általában azok elégedetlenkednek, hangoskodnak a legjobban, akik a prémiumot legkevésbé érdemlik. Hát még akkor, ba a külön jutalmat úgyszólván globálisan osztják el, például plusz két korona egy-egy csoport minden munkaegységére. Megoldott vagy megoldatlan? Mindannyian megállapodtunk abban, hogy a premizálásnak nem ez a legmegfelelőbb módja. Azért nem, mert, például a sertéstenyésztésben elért szép sikerek (a tervezettnél 150 ezer koronával volt több a bevétel) nem egvformán érdeme minden állatgondozónak Kimutatható, milyen nagy különbségek lehetnek és vannak két ember munkájában, s éppen a prémiumrendszer hivatott arra, hogy ezeket a különbségeket kimutassa, éreztesse magtikkal a dolgozókkal, olyanformán, hogy aki becsületesen végzi munkáját, többet kapjon, aki pedig kevésbé jól, vagy hanyagul, az kevesebbet, azaz semmit. Igen ám — vetették közbe többen is —, csakhogy ehhez a módszerhez nélkülözhetetlenek a pontos adatok, az e?y-egy tag munkájának eredményeiről készített rendszeres kimutatás. Ilyen kimutatás megbízható, kifogástalan elkészítéséhez pedig egész apparátusra volna szükség, amilyen az ő szövetkezetükben nincs. S ha a vezetőség mégis akaroa ilyen kimutatást, nagy megterhelést jelentene öszszeállítása, rendszeres elkészítése a csoportvezetők, az agronómus vagy a zoote-chnikus számára?! Egyszerűbb tehát mindenkinek adni S ezzel a kérdés megoldódott. De azért továbbra is lesznek becsületes dolgozók, és lesznek felületesek, hanyagok is. Űjra egymás mellett fognak dolgozni, s nem nehéz kitalálni, hogy, az aki nem „törte" magát annyira, dónként jókat nevet a markába, vagy még „húzza" is a rrjásikat, a becsületest, hogy: „Hát"ércíe-' mes volt serénvkedni. elvtárs?!" S hogy mit gond,)l magiban ez az elvtárs, arról jobb rtem beszélni... Két ember — kétféle munkc Azért tartoltam mindezt szükségesnek elmondani, meri ez a gyakorlat is oka a taggyűlésen és a mi utólagos szűk körű beszélgetésünkbe is felvetett szövetkezeti gondoknak, problémáknak Annak tudniillik, hogy az aránylae jó! gazdá kudó szövetkezetben Is elég gyakoriak az olyan jelenségek, amelyek sértik a inunkaerkölcsöt, a munkafegyelmet. Azt lehelne mond ni: ió núliány szövetkezeti tagnak nincs méh szocialista viszonya a munkához. Közismert tény például, l'gy ugyanabban az istálóban az egyik sor tehén szemre is tetszetős, „jó bőrben van", jól teje:, tiszta, gondozott. A m Isik sor tehén már „rossz bőiben van", kevesebb tejet ad, piszkos és gondozatlan. Egy másik példa. Az e^vik sertésgond vzó lelkiismeretesen törődik az állatokkal. Pontosan klinéri a takarmányadagot, kellőképpen felmelegíti, az ólat tisztán tartja, s ha úgy gondolja: az éjjel kismalacokkal szaporodik a kocafamília, nem sajnálj'} a fáradságot, többször ls megnízi, kell-e sesUség S ő rendszerint töbl malacot választ el, keze alatt gyorsabban bíznak a röfögő négylábúik, min! a má.sikndk a gondozásában, aki pedig ugyanolyan eleséget etet, ugyanabban az Istállóban, ugyanolyan malacokkal Hasonlóképpen beszélhetnénk — mini aíiogyan a gyűlésen beszéltek Is — egész kollektívákról, munkacsoportokról, sőt részlegekről. Zatykó István elnök például szó szerint ezt mond'a: „Miért van az, hogy a Szegi-csoport a legkevesebb költséggel a legtöbb pénzt hozta, a Labanc-csoport pedig a legnagyobb költséggel a legkevesebbet." (Két komplexbrigádról van szó.) Egy másik mondata: „Az egyéni gazdálkodás korában a falu földműveseinek nem volt olyan nagy tápértékű takarmányuk, mint most a szövetkezetnek. De az egyéni gazdák tehPnei a puszta kukoricakórótól is voltak olyanok, mint a mieink most. Miért? Mert jobban tudták értékesíteni a takarmányt." Vagy miért van az, hogy — Brúder Béla felszólalása szerint — nem alkalmazták megfelelően a műtrágyát, ami szintén oka lehetett a gabona besülésének. Ján Kocek szerint megtörtént, hogy az eleséget (répaszeletet, silót) rosszul elkeverve, néha megfagyva, jégdarabokban adták az állatoknak. Csodálkozhattak-e azután, hogy megbetegedtek a tehenek? Jó eredmények — dióhéjban Nem arról van szó, hogy mindenki így dolgozik a szövetkezetben. Ezt nem lehet állítani. Hogyan érhetett volna el a bátorkeszi közös olyan jó eredményeket, mint amilyeneket elért, ha valamennyien felelőtlenül dolgoztak volna. Hiszen elég megemlíteni, hogy a járásban az elsők között teljesítette az eladási kötelezettségeket, méghozzá 100. százalékon felül. A növénytermesztésben majdnem 800 000 koronával, az állattenyésztésben pedig közel 500 000 koronával teljesítették túl a bevétel tervét. Igaz, az önköltség tervét is majdnem 500 000 koronával túllépték. A baj tehát „csak" az, hogy egyesek (és nem kevesen) még nem érzik magukénak a közöst úgy, mint a becsületes többség. Nem annyira szívügyük a közös gazdaság, mint azoknak a lelkiismeretes tagoknak, akik éjnek idején sem vonakodnak attól, hogy megnézzék: szükség van-e rájuk az istállóban, segíthetnek-e? Fölösleges bizonygatni, hogy nem kis dolgokról van szó. Százezrek, milliók úsznak el gondatlanság, fegyelmezetlenség, hanyagság vagy éppen lustaság miatt. Százezrek és milliók, apránként, saját zsebükből, munkatársaik zsebéből, mindanynyiunkéból. És miért? Miért van az, hogy egyik nem veszi lelkére a másik és a saját megkárosítását, a másik pedig kézlegyintéssel elintézi. Különbözük vagyunk? Ez nent mai felfedezés. Igaz! Nyugodjunk bele a „változtathatatlaniba"? Semmiképpen! A nagy szavak mögött Hallgattam a beszámolót, a hibákat és problémákat bátran, őszintén kimondó felszólalókat, s egyre csak reméltem, hogy valaki feláll és megkérdi: elvtársak, jó dolog, ha mi így sorra kipellengérezzük a hibákat és a hibák okozóit. Ez arra vall, hogy nem járunk bekötött szemmel, hanem meglátjuk, észrevesszük, mi a vétek, s ki a vétkes. De csak Itt merjük ezt elmondani? Csak itt tudunk háborogni a hibák fölött? Csak itt érezzük, íjiit kellene tennünk? S mit tettünk annak érdekében, hogy kevesebb legyen a baj? Mit követtünk el azért, hogy ne legyenek hibák, hogy mindenki úgy dolgozzon, mint az a legbecsületesebb, legodaadóbb közöttünk? Hiányzott ez a felszólalás, ez a számonkérés. Elmaradt. S a válasz rá — ugyanúgy. (Sajnos, nemcsak erről az évzáró gyűlésről.) Manapság igen gyakran hangoztatjuk az olyan nagy szavakat, mint a A Csehszlovák Vöröskereszt kongresszusa előtt A Csehszlovák Vöröskereszt március 18^-20 között tartja Prágában 4. országos kongresszusát. Az előkészületekről, a szervezet munkájáról, célkitűzéseiről Josef Bukovanský, a Csehszlovák Vöröskereszt Központi Bizottságának alelnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az 1952-ben megrendezett I. országos kongresszus óta a tagok létszáma több mint kétszeresére emelkedett. jelenleg 1564 500-an dolgoznak a Vöröskeresztben. A Csehszlovák Vöröskereszt tevékenysége Igen sokrétű, tagjai érdemlegesen vesznek részt a dolgozók egészségügyi neve lésében, egészségvédelmében. Több millió fiatal és felnőtt végzett vö röskeresztes tanfolyamot. Az elmúlt év folyamán 1788 000 esetben nyújtottak elsősegélyt és több mint 2 millió órát segédkeztek a különféle egészségügyi akciók lebonyolításában. A szocializmus űj győzelmeiért, az egészségért, békéért jelszó jegyében összehívott országos kongresszuson 600 küldött elsősorban a CSKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határozatából következő új szervezeti rendszert fogja megvitatni. Mint a többi önkéntes tömegszervezetnek, tevékenységük súlypontja nem az üzemekben, hanem a lakóhelyeken lesz. A kongresszus továbbá dönt az alapszabályzat módosításáról, megválasztja az új központi bizottságot és kitűzi az új időszak feladatait. —-va. politikai tömegmunka, a kommunista nevelőmunka, a párt politikájának érvén /esítése, a párt vezető szerepének elmélyítése, a párt akcióképességének növelése stb. stb., anélkül, hogy tud nánk e kifejezések érteimét, jó néhány ilyen szó a hátorkesziek tanácskozásán Is elhangzott Burkoltan, megközelíthetetlenül. Mert arról hogy mit jelent és hogyan valósul meg a politikai tömegmunika. a kommunista nevelés, a párt politikája, vezető szerepe... a bátorkeszi szövetkezet istállóiban, kertészeiében vagy búzatábláin — egyetlen szó sem esett. Mi a teendő? Nem az-e a politikai tömegmunka, ha a bátorkeszi istállókban |ános bácsi, a tisztes öreg kommunista, a becsületes állatgondozó megmondja István öccsének, hogy nem szabad jégdarabokban adni a répaszeletet a jószágnak, mert megbetegszik tőle? Rosszul tejel, rossz te|et ad, s akkor kevesebb lesz a lövedelem kevesebbet kapunk a munkaegységre, te is, én is, mindenki, s akkor kevesebbet adunk a társadalomnak és kevesebbet kapunk tőle?! Nem az-e a kommunista nevelés az Istállókban, ha X. Y. elvtárs elmondja legjobb barátjának: hallod, hideg az a moslék, nem lesz az így jó! Nem az-e a párt politikájának érvényesítése — ami minden kommunista legalapvetőbb kötelessége —, ha jól dolgozik, s ha mindenkit jó munkára nevel, serkent, kényszerít?! Nem az jelenti-e a párt vezető szerepét, hogy elsősorban mi magunk végezzük tisztességesen munkánkat, hogy a felületeseknek szemébe mondjuk a hibákat, s nem tűrjük a hanyagságot, a pazarlást — mindannyiunk megkárosulását? Leegyszerűsítettnek tűnik, amit elmondtam, de vegyük figyelembe a körülményeket. Egyesek rossz munkája volt a tanácskozás fő témája, s valóban egyesek rossz munkája a bátorkeszi szövetkezet egyik legnagyobb problémája. Tehát nem az ellen kell-e a legaktívabban harcolnia a pártszervezetnek? Ez a terület az, amelyen minden kommunista a legtöbbet tehet! Tehet és kötelessége tenni. Ha a bátorkeszi kommunisták valamit elmulasztottak — ezt mulasztották el, s ha valamit sürgősen tenniük kell — ezt kell tenniük. Ha megteszik, sok baj és probléma megszűnik, s a vezetőség néhány tagj" sem áll majd olyan tanácstalanul egyesek rossz munkájával szemben, mint ahogyan a mi szűk körű beszélgetésünkkor álltak. Azt mondták: ,,Minden munkás mögé egy ellenőrt kellene állítani, hogy megakadályozhassuk a hanyagságot. De ez lehetetlen." Nem lehetetlen. A szövetkezetben majdnem minden ötödik tag kommunista Az ő feladatuk megakadályozni a hanyagságot. Ez legelemibb feladatuk, ez a küldetésük, ez jelenten

ŕ kommunista nevelőmunkájukat, a párt politikájának érvényesítését, a párt vezető szerepének elmélyítését, a párt akcióképességének növelését. Jól dolgozni, és türelmesen, kitartóan, meggyőző szóval másokat is jó munkára bírni — ez minden kommunista legfontosabb pártfeladata. Ezzel éreztetheti legjobban, hogy ő valóban kommunista. Nem elméletben, hanem a gyakorlatban kommunista. Így szerezhet elismerést, tiszteletet, tekintélyt az egész pártszervezetnek. A munkájában-, embertársai iránt tanúsított egyenes, a hibákkal szemben meg nem alkuvó kiállásában láthatják, hogy 'gazi kommunista. A bátorkeszi szövetkezetben ls csak így fogják látni, érezni, tudni Igazán, hogy Igen, van Itt pártszervezet, vannak itt kommunisták, s nemcsak vannak, hanem dolgoznak ls...! Egyik sem lebecsülendő Lehet, neheztelni fognak rám a bátorkeszi elvtársak, hogy sok szép eredményükről nem, vagy csak igen szűkszavúan adok hírt. ígérem, bővebben írok majd róluk, ha Kevesebb lesz az olyan baj és gond, amelyeket ők, a kommunisták tudnának orvosolni. A prémiumelosztással kezdtem, azzal is szeretném befejezni. Az elmondottakat cseppet sem kisebbíti, amikor a mai „anyagi érdekeltségi szellemben" megjegyzem: kétségkívül sokat segítene a hibák leküzdésében, ha célszerűbben, a jó és a rossz munkát következetesebben figyelembe véve premizálnának. Az anyagi ösztönzés sokszor segít ott, ahol az erkölcsi hatástalan. De nem vitás, hogy a kettő együttvéve a leghatékonyabb. Ezért nem szabad lebecsülni sem az egyiket, sem a másikat. Elsősorban a kommunisták feladata mind a kettőt kellő összhangban és kellő érvénnyel gyakorolni. SZABÓ GÉZA A „kisember" vívmánya A nagy szocialista vívmányok közé rendszerint a munkához való jogot, a betegbiztosítást, a nyugdíjtörvényt, az üdülési lehetőségeket, a nagy lakásépítési ütemet stb. soroljuk. Van azonban egy olyan vívmányunk is, amelyről kevesebb szó esik, amely nem látványos. Az úgynevezett „kisember" vívmánya ez, amely nem nyilvánul meg min dig kézzelfogható eredményben, de amely megnyugvást ad: nem vagy tehetetlen az igazságtalansággal szemben, nem létezik olyan hatalmasság, amelynek ne koppinthatnál a körmére, ha szabálytalanul jár el, nem „bánhatnak el" veled bUntetlenü), nem laphatják meg hátad mögött azt a közösséget, amelynek tagja vagy, s melynek gazdagságát két kezed munkájával gyarapítód. Félreértés ne essék, nem a biztonsági szervekről, vagy bíróságainkról van szó. hanem az olyan apró-cseprőnek tünn, néha csak vélt sérelem alakjában megnyilvánuló ügyeket intéző, ezek mélyére hatoló, az igazságot feltáró szervről, amely a nép érdekeinek védelmében őrködik, kutat, segít felszámolni a hibákat — a népi ellenőrzési bizottságokról. Igen, a „kisember" vívmánya ez a szerv, azé, aki nem láthat bele, hugyan „keverik a kártyát" háta mögött, aki nem ismeri a kettős könyvelés titkait, képtelen rájönni, hogyan lopják meg a közösséget, az állampénztárt, néha csak sejli, hogy bűnös üzelmek folynak közelében, de bizonyítani nem (ud, s jóakarata a dolgok megjavítására ezért szükségszerűen meddő marad. Hiszen „nem lát bele". Hogyan is láthatna — az üzelmeket nem nyílt kártyával szövik... A népi ellenőrző bizottságok — 1963. március 1-ével jöttek létre — feladata éppen az, hogy nagy szakértelemmel, külön e célra rendelkezésre álló apparátussal végére járjanak a panaszoknak, a közérdeket sértő cselekedetnek, jogtalan, vagy csak ilyennek tűnő bánásmódnak. Mint az elnevezés is jelzi, ellenőrző szervről van szó, amely azt kutatja, nem sértik-e meg egyének vagy csoportok a társadalom érdekeit, az egyének jogait, s amelynek törvény biztosította joga van arra, hogy megkövetelje az illetékesektől a visszaélések, bajok orvoslását, mégpedig záros határidőn belül, köielezűen. Bonyolult, nagy szakértelmet követelő, s felelősségteljes a népi ellenőrzési bizottságok munkája. Nem kevesebb, mint a becsületes emberek igazságosságba vetett hitének bizonyítása a feladatuk. Sokrétű a munka; az igazságtalan prémiumelosztás felülvizsgálásától, az árdrágítás leleplezésén keresztül a vezető beosztással való visszaélés megakadályozásáig sok mindenre kiterjed. Üzemi és helyi vonatkozásban ellenőrzési, járási és kerületi méretben petfig ellenőrzési és statisztikai bizottságokról beszélünk. A felsőbb szerveknek négy. az alsóbbnak két évig tart megbízatási időszakuk. Az 1963-ban alakult elsó ilyen bizottságok funkciós időszaka ezekben a hetekben jár le, s most folynak a helyi és iizeini bizottságok választásai. Az előbbiekben vázolt feladatkör megköveteli, hogy a kollektívák bizalmát teljes mértékben élvező, becsületes, a közös ügyet szívükön viselő, a visszásságok felett szemet nem hunyó emberek kerüljenek e bizottságokba. Az eddigi választások a várakozásnak megfelelően folytak le, a közép-szlovákiai kerületben már megválasztották az új bizottságok zömét, s csupén 66 üzemi és 50 helyi bizottságot kell még megválasztani. Figyelemre méltó, hogy a mostani választások során ott is alakulnak ellenőrzési bizottságok, ahol eddig nem voltak, mert az első megbízatási időszak többé-kevésbé kísérlet volt, s csak a kulcsfontosságú helyeken alakították meg ezeket a szerveket. A kísérlet kitűnően bevált, s kitűnt, hogy most, az új irányítási alapelvek éleibe léptetése idején: jelentősen megnövekszik a népi ellenőrzési szervek jelentősége. A bizottságok tagjait a helyi, vagy üzemi pártszervezet a tömegszervezetekkel szoros együttműködésben javasolja, s nyilvános gyűlés választja meg őket. A választások előtt a jelöltek névsora megtekinthető, a javasolt személlyel kapcsolatban minden hozzászólást figyelembe vesznek. A szocialista demokrácia vívmánya már maga a bizottságok léte zése is, s a választások formája ugyancsak megfelel ennek. Az ellenőrzési bizottságok működésének demokratizmusát törvény szabályozza. Tagjai tevékenységük miatt nem vonhatók felelősségre, szolgálati felettesük nem állhat hosszút semmilyen formában tevékenységükért stb. A pártszervezetek közvetlen irányítása alatt álló szervről van szó, a pártszervezet pedig vezető szerepét e bizottságokon keresztül is gyakorolja. A népi ellenőrzési szervek tevékenysége független minden más szervtől és tevékenységért csak a feletles ellenőrzési bizottságnak köteles számot adni. Ürömmel nyugtázzuk, hogy a jelenlegi választások kibővítik e felette jelentős szervezet hálózalát és munkáját. Népi szervek ezek valóban, melyeknek célkitűzése, hogy mindennapi életünkben egyre kevesebb legyen a visszaélés, helytelenség. Most, a választások idején alkalom nyílik arra, hogy felhívjuk a figyelmet: segédkezzünk aktívan e demokratikus vívmányunk megszilárdításában. Hiszen mindnyájan még jobb, következetesebb munkát, a visszásságok erélyesebb meggátlását várjuk el ezektől a bizottságoktól. (vil) -I r Újdonság Prágában A külföldi turistákat a prágaiak újabb meg lepetéssel várják. Az Űváros téren, a Belkereskedelmi Minlszté riuni épületében né hány nappal ezelőtt megnyílt a bizsu és az emléktárgyak új boltja. A korszerű, tágas üzlethelyiségek hatalmas kirakataikkal nemcsak a vevőket csalogatják, hanem azokat is, akik szeretik a szépet, és szívesen gyönyörköd nek a divatos ruhadíszekben, ékszerekben, ajándék- és emléktárgyakban. Mert az áru forgalomba hozatalán az elárusításon kívül az új üzlet kiállítási célokat is szolgál. Sőt ezen túlmenően a Prá gában annyira kedvelt és meghonosodott divatbemutatók színhelye ls lesz az üzlet. Mit láthatunk már most az új boltban? Az itt felraktározott áru iránt igen nagy az ér deklődés, a vasárnap is nyitva tartó boltnak annyi a látogatója, hogy az elárusítónők és a személyzet keze alatt szinte ég a munka. Egész nap készenlétben vannak, egy percre sem pihenhetnek meg, ha pontosan és lelkiismeretesen kl akarják elégíteni az igényeket. Ez a céljuk, ezért dolgoznak valamennyien oly kedvvel, ezért mutatják meg készségesen mindenkinek a választékot, mert az ízléses áru nemcsak a kirakatokban és az üvegszekrényekben mosolyog a vevők felé, nagy menynyiségben van belőle a fiókokban, raktárakban is. Ami a vásárlást illeti, a külföldi turistákon kívül a prágaiak és a vidékiek sem ké rétik magukat. Az új donságok közül például a jabloneci bizsu üzem Noaritnak nevezett mutatós nyakláncai igen szépnek, s plasztikus anyagból készült, minden színben tündöklő nyakdísznek melyik nő tudna ellenállni? öre gek, fiatalok korra való tekintet nélkül válogatnak a sok becses holmi között, melyek közül a melltűk, gyűrűk és fülbevalók is nagy mennyiségben kerülnek forgalomba. Hát még a műbőrből ké szült ízléses ruhadíszek. Ezúttal a csomagolást sem érheti bírálat. Az átlátszó celofánnal bevont dobozokban jól láthatók a nyakláncok, függők, gyűrűk. Az Öváros téren, megnyílt új üzletben nagy öröm a bevásárlás. Még azok is szívesen betérnek ide, akik csak gyönyörködni akarnak a szebbnél szebb csecsebecsékben. (km) Ül SZO 462 * 1965. március 6.