Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-10 / 68. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljelek ! ÜJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 19B5. MÁRCIUS 10. Szerda XVIII. ÉVFOLYAM 68. szám. Ára 30 fillér NYILATKOZAT a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai konzultatív találkozójáról Moszkvában március 1—S-e között volt az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, India Kommunista Pártja, a Kubai Egységes Szocialista Forradalmi Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt, Németország Szocialista Egységpártja, a Német Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szíriai Kom­munista Párt, az Olasz Kommunista Párt és Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártja képviselőinek konzultatív találkozója. Megfigyelőkként az Egyesült Államok Kommunista Pártjának képviselői is jelen voltak a találkozón. A találkozó résztvevői az említett pártokat egyaránt érdeklő kérdésekről tanácskoztak és közölték egymás­sal nézeteiket arról is, miként lehetne áthidalni a kom­munista mozgalomban felmerült ellentéteket és szilár­dítani e mozgalom felzárkózottságát. A részvevők testvéri, baráti légkörben tanácskoztak. Áthatotta óket annak a lelkes harcnak szelleme, amely­nek célja a kommunista mozgalom egybekovácsolása a reája háruló magasztos, történelmi jelentőségű fel­adatok teljesítése érdekében. A találkozó részvevői az általuk képviselt pártok nevében kifejezték azt a szilárd elhatározásukat, hogy minden erővel törekszenek a nemzetközi kommuuista mozgalom szorosabb felzárkózására s a marxizmus­leninizmuson alapuló egységének, valamint a proletár nemzetköziségnek megszilárdítására s az 1957. évi Deklarációban, illetve az 1960. évi Nyilatkozatban kitű­zött irányvonal betartására. Az említett pártok küldöttel megegyeztek abban, hogy a jelenlegi feltételek között a világ fejlődésének irányt adó legfontosabb célkitűzés a szocializmus po­zícióinak szilárdítása, a nemzeti felszabadítási és nem­zetközi munkásmozgalom elterjesztése, valamint a béke megőrzéséért és megszilárdításáért síkraszállók erőgya­rapítása. Egyidejűleg arra is rámutattak, hogy a reakció világszerte aktivizálódik — ami elsősorban az amerikai imperialistákra vonatkozik — az adott helyzet kiéle­zesére törekszik, s a szocialista országok, valamint a gyarmati járom alól felszabadult országok s a népek forradalmi mozgalma elleni agresszív akcióhoz folya­modik. Ebben a helyzetben múlhatatlanul szükséges, hogy minden kommunista párt sokkal jobban, mint a múlt­ban, tudatosítsa nemzetközi felelősségét s vállvetve küzdjön az imperializmus, a kolonializmus, a neokolo­nializmus, a monopoltöke uralma ellen s összefogva tevőlegesen támogassa a népek leiszabadító mozgalmát, szálljon síkra az imperialista agresszió által veszélyez­tetett népek védelmére s harcoljon minden ország fel­ségjogának s területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásán alapuló világbékéért. A találkozó részvevői nyilatkozatukban kijelentették, hogy együttéreznek a hős vietnami néppel, s a Viet­nami Doígozók Pártjával. Ezért nemzetközi összefogásra szólítanak fel, mert ez feltétlenül szükséges az ameri­kai katonai klikk agresszív akciói elleni küzdelemben. Az imperializmus elleni harc sikere döntő mértékben függ minden jelenlegi forradalmi erő — a szocialista társadalom, a nemzeti felszabadítási mozgalom, s a nemzetközi munkásosztály — összefogásától. Ezeknek az erőknek egybeforrottsága múlhatatlanul szükséges a kommunista világmogalom egységének megszilárdítá­sa érdekében. A kommunista mozgalomban felmerült ellentétek gyengítik sorait s ártanak a világszerte terjedő felsza­badítási mozgalom s a kommunizmus ügyének. A találkozó részvevői kifejezték azt a meggyőződé­süket, hogy az, ami egybefíizi a kommunista pártokat, sokkal erősebb annál, ami az adott pillanatban eltávo­lítja őket egymástól. Bár — ami a politikai irányvona­lat, az elmélet s a taktika számos fontos kérdését illeti — léteznek a már említett ellentétek, lehetséges és szükséges is, hogy a kommunista pártok akcióegységre törekedjenek az imperializmus elleni harcban, a népi felszabadító mozgalmak sokoldalú támogatásában, az általános békéért, s a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért folytatott küzdelemben — függetlenül attól, hogy nagyobb vagy kisebb orszá­gokról van szó, — végül pedig a munkásosztály létér­dekeiért és történelmi jelentőségű célkitűzéseik eléré­séért folytatott küzdelemben. A közös célok eléréséért folytatott küzdelemben együtt végrehajtott akciók adják meg a legjobb lehetőséget a fennálló ellentétek áthida­lására. A találkozó résztvevői a továbbiakban azt is hang­súlyozták, hogy a kommunista pártoknak kollektíván kell törekedniük kölcsönös kapcsolataik kedvezőbbé alakítására s a nemzetközi kommunista mozgalom szo­rosabb felzárkózottságára, éspedig annak alapján, hogy valamennyien ragaszkodnak ahhoz a demokratikus elv­hez, mely szerint minden testvéri párt teljesen függet­len és egyenjogú. A kommunista mozgalom közös feladatainak megol­dásáért folytatott küzdelemben fel kell használni min­den lehetőséget s a testvéri pártok két, valamint több­oldalú találkozóit, valamint a pártos kapcsolatok s nézetcsere egyéb módozatait is. A találkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy a kommunista és munkáspártok képviselőinek nemzet­közi tanácskozásai a jelenlegi feltételek között — mint ahogyan azt az 1SB0. évi Nyilatkozat is hangsúlyozza — rendkívül hathatósan teszik lehetővé a nézet- és ta­pasztalatcserét, a marxi—lenini elmélet kollektív gyara­pítását s a közös célok eléréséért vívott küzdelemben szükséges egységes fellépés megállapítását. Az ilyen tanácskozások — mindegyik párt teljes egyenjogúsága s függetlensége elvének betartásával —, jelentősen hozzájárulhatnak az ellentétek áthidalásá­hoz, s a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzet­köziség elvei alapján a kommunista mozgalom megszi­lárdításához is. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint az felelne meg a legjobban a kommunista világ­mozgalom érdekeinek, ha a legközelebbi nemzetközi tanácskozást sokoldalúbban, tevőlegesen előkészítenék s a legmegfelelőbb időben tartanák meg. Az újabb tanácskozás egybehívása és sikeres megtar­tása érdekében ügy kell előkészíteni, hogy a rendező­ség tartsa szem előtt a tanácskozások tartalmát, de ugyanakkor a szervezési lehetőségeket is. Egyesült erővel kell megteremteni annak kedvező feltételeit is, hogy minden testvéri párt részt vehessen az említett előkészületekben és ugyanakkor állandóan arra kell törekedniük, hogy hovatovább tisztuljon a nemzeti kommunista mozgalom légköre. A tanácskozásnak min­den kommunista közös ügyét kell szolgálnia. A kom­munista mozgalomra háruló időszerű feladatokra összpontosuló figyelem és törekvések járuljanak hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy aini a jelenlegi alapvető fontosságú kérdéseket illeti — álláspontjaik minél jobban megközelíthessék egymást. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint szükséges lenne, hogy egy további nemzetközi tanácskozás meg­rendezésével kapcsolatos kérdések megvitatására egybe kellene hívni az 1960-ban rendezett tanácskozáson kép­viselt 81 párt küldötteinek konzultatív találkozóját. Az előzetes találkozó egybehívásának kérdését is az említett pártok képviselőivel folytatott tanácskozás után kell megoldani. A konzultatív találkozón képviselt pártok küldöttei szerint meg kell szüntetni az ellenséges jellegű s a testvéri pártokat sértő nyilvános vitákat. Véleményük szerint ugyanakkor hasznos lenne, ha eivtársiasan s az egymás elleni kirohanások mellőzésével közölnék egy­mással nézeteiket a legfontosabb, közös érdekű időszerű kérdésekről. A találkozó résztvevői helyeslik a pártok közötti kapcsolatokra vonatkozó — az 1957. és 1960. évi tanács­kozásokon lerögzített — szabályok betartását és ellen­zik az egyik párt beavatkozását a másik párt bel­ügyeibe. A találkozón képviselt pártok küldöttei a nemzetközi kommunista mozgalomban felmerült, valamint további felmerülő nehézségek leküzdésének lehetőségeiről be­szélve arra törekedtek, hogy hozzájáruljanak a kom­munisták sorainak az imperializmus és a kolonializmus elleni harcban, a népek felszabadításáért, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért és a kommunizmu­sért folytatott küzdelemben szükséges marxi—lenini egység megszilárdításához. A találkozón képviselt pártok küldöttei meg vannak róla győződve, hogy ez a találkozó kedvező visszhan­Jozef lenárt miniszterelnök Asszuánban A duzzasztógát a békeszerető népek összefogásának jelké­pe • Ünnepi vacsora Ali Szabri tiszteletére gatott. Közép-Keleten ez a legna­gyobb ilyen vegyipari üzem. A -csehszlovák küldöttség a délutá­ni órákban viszatért Kairóba, ahol J. Lenárt Ali Szabrinak, az EAK kor­mányfőjének tiszteletére az esti órák­ban bankettet rendezett. 44 órás munkahét a vasércbányákban got kelt a testvéri pártok körében. .......... — TISZTELET A NŐKNEK A Csehszlovák Nőbizottság szlová- A nézőtéren a nyugat-szlovákiai kiai bizottsága s a Szlovák Nemzeti kerület legeredményesebben dolgozó Front Központi Bizottsága tegnap ün- női, a bratislavai üzemekben, válla­nepi estet rendezett a bratislavai Pa latokban s egyéb munkahelyeken dol­vol Országh-Hviezdoslav Színházban, gozó nők küldöttségei, az ifjúság amelynek termében a bratislavai dol- képviselői és számos férfi foglalt he­gozók ez alkalomból juttatták kife- lyet. Az ünnepi beszédet Petronela jezésre a nők békés építőmunkája Visiiovcová mérnök, az SZNT keres­iránti tiszteletüket. kedelmi megbízottja, a Csehszlovák , , .. , „ ,„ Nőbizottság szlovákiai bizottsága el­Az ünnepségen jelen voltak Szlo- nökségének tagja m 0ndotta, aki rész­vákia politikai, kulturális és közéle- letese n ismertette a nemzetközi nö­tének kiválóságai, s a bratislavai na p történelmi • hagyományait és je­koazuli képviseletek vezetői is. leutos飫fc Nasszer elnök vasárnap Mauhiel el Bakryban levő házában fogadta Lenárt miniszterelnököt és kíséretének tagjait. (CTK — felvétele) Kairó (ČTK) — Jozef Lenárt mínisz- tő kimal vegyipari kombinátba láto­terelnök tegnap megtekintette az asz­szuáni duzzasztógát építését. Az épí­tőkhöz intézett beszédében hangsú­lyozta, hogy ez a duzzasztógát „a bé­keszerető népek összefogásának" a jelképe. Beszéde további részében az egyiptomi és szovjet műszaki dolgo­zók, valamint munkások alkotómun­káját méltatta. A miniszterelnököt s a csehszlovák küldöttség tagjait ez alkalomból Mu­hammad Abu Nuszair, az EAK lakás építésügyi minisztere kísérte. Asz­szuánban Madkur Abu Alezz asszuáni kormányzó fogadta Lenárt miniszter­elnököt és kísérete tagjait. A gigászi vízmű építkezésén Zakl Alkenavi mérnök, az építésvezető egyiptomi helyettese kísérte a cseh­szlovákiai vendégeket. Jozef Lenárt miniszterelnök az asz­szuáni duzzasztógát építkezésének megtekintése után a műtrágyát gyár A FHSZ Központi Bizottságának tiltakozása (CTK) — Josef Hušeknek, a Fa sisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottsága elnökének az El­lenállási Harcosok Nemzetközi Szö vétségé (FIR) elnökhelyetteseként részt kellett volna vennie azokon a tárgyalásokon, amelyeket bizonyos szervek a náci bűncselekmények elé­vülhetetlenségéről folytatnak a Né­met Szövetségi Köztársaság kormá­nyának s parlamentjének tagjaival. A Fasisztaellenes Harcosok Szövet­sége Központi Bizottságának elnöksé­ge erélyesen tiltakozik az ellen, hogy az illetékes nyugatnémet hatóságok nem adtak beutazási engedélyt Josef Hušeknek, s így megakadályozták abban, hogy részt vegyen a nemzet­közi fasisztaellenes mozgalom emlí­tett akciójában, < (ČTK) — A kelet-szlovákiai vas­ircbányákban előkészületeket tesznek i 44 órás munkahét bevezetésére. E rendkívül nagy jelentőségű intézke­dés minél előbbi végrehajtása érde­kében ütemtervet dolgoztak kl, mely szerint a bányavállalat valamennyi munkahelyén már ez év május 1-től bevezetik a 44 órás munkahetet. A feladatok zavartalan teljesíté­se érdekében a kelet-szlovákiai vas­rúd fta n yi régi bányaüzem június vé­géig tervezett leállítása. A bányá­szok azonban elhatározták, hogy az előirányzottnál nagyobb termelési eredményekkel biztosítják a tervfel­adatok négy hónap alatti teljesítését. Eszerint a rövidebb munkahét beve­zetésének időpontjáig akarnak meg­birkózni feladataikkal. A rozsnyói bányaüzemben nyersacél-tárolóhelyet létesítenek és Nižná Slanán légprés­ércbányákban mintegy 80 műszaki- berendezések felszerelésével oldják szervezési Intézkedést foganatosíta- meg az érczúzással »rpcsolatbaii fel­nak. A legfontosabb intézkedések so merült problémákat, Smolníkban szü­tábaa különösen említésre méltó a réssel osztályozzák a jiritércet. 1945. március 10. Gdansk és Szczecin térségében erő­södik a szovjet haderő nyomása. Magyarországon a Balatontól északkeletre a szovjet alakulatok visszaverik a hitlerista gyalogsági és páncélos egységek támadását. A har­cokban 72 német tankot és gépesített löveget megsemmisítenek. Liptovský Mikuláš előtt páncélo­sokkal támogatott eros német gya­lugsági egységek támadást intéznek a csehszlovák vonalak ellen. A vá­ros szélén súlyos harcok folynak. A vasútállomás reggeltől estig tízszer cserél gazdát. Éjszaka csökken a harci tevékenység. A politikai tisz­tek kiosztják a frontújságot a kato­nák között, akik a fáradságtól égö szemekkel zseblámpák fénye mellett olvassák a híreket: „A szövetségesek sikerei a Rajna­mentén. A szövetséges egységek a Remagentől keletre levő hídfőnél folytatják az előnyomulást. Harcko­csi egységeik a Rajna nyugati part­ján harminc kilométerrel beljebb ha­toltak. Az ellenséges ellenállás jelen­téktelen volt..." — Vajon miért gyengül a német ellenállás a nyugati Ironton — kér­dezgetik a csehszlovák katonák. Fe­leletet erre a frontújság cikkében találnak. A Svenska Dagbladet cimü svéd újság híradása szerint február végén a Norvégiából Dániába áthe­lyezett német katonaság fellázadt, és nem akart a keleti frontra menni. A lázadók összecsaptak az SS-el és a Gestapóval, és mintegy 300 ember elpusztult. A Dániában állomásozó né­met erők parancsnoka, Llndemann tá­bornok 200 lázadó katonát agyonlö­vetett, a többieket repülőgépeken szállították a keleti frontra.

Next

/
Thumbnails
Contents