Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-09 / 67. szám, kedd

Századunk veszedelme: a zaj Äz iparosodás rohamos fejlődése az ember egészségét veszélyezteti. Folyóink szennyvízzel, a nagyvárosok és iparvidékek levegője szénporral és füstgázokkal telített. A jó ivóvíz és a tiszta levegő biztosítása előbb-utóbb problematikussá válik. De van az iparosításnak egy másik gondot okezó velejárója is: a zaj. A zaj kedvezőtlen hatása már nagyon gyenge hangok esetében is érezhető lehet. A szellemi munkát végző embert például mér a csepegő vízcsap is zavarhatja. A legújabb kutatások kiderítették, hogy a lárma nemcsak az ember hangulatét, munkaképességét, hanem vegetatív Idegrendszerét is befolyásolja. Hogy mennyiben terhes a zaj, ez attól függ, milyen viszonyban van az ember a zajforrással. Egy-egy munka, tevékenység esetében csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, milyen fokú zavaró hatást gyakorol a zaj; teljesen tárgyilagosan csak az egészségre káros zajszintet lehet meghatározni. A leghalkabb, éppen csak hallható hangerősséget 1 fonnál fejezzük ki (fon — a hangérzet erősségének egysége); a fon egység megfelel a decibel egységnek (fizikai egység). Az olyan erős hangok, amelyek már fájdalmat okoznak, 130 fon erősségűek. A zaj hatását a hangerő függvényében a mellékelt ábra szemlélteti. A zaj végigkíséri egész életünket: üzletekből, ipari üzemekből, irodákból, lakásokból — sehonnan sem hiányzik. Még a városoktól távol fekhiszen a sugárhajtású repülőgépek és a rakétakísérletek zaja már a 160— 180 dB-et is eléri. Az orvosi statisztikák szintén szomorú adatokat közölnek: A zajhatásnak kitett dolgozók legalább 1 százaléka zajtól származó hallásromlásban szenved. A nagyothallás' 45 százaléka üzemi eredetű. Ezekhez a számokhoz hozzá kell még venni azokat az idegességi tüneteket is, amelyek szintén a zaj rovására írhatók. Számos további betegség, különösen a szívbaj egyik jelentős oka a zaj. Az utóbbi tünetek már kisebb zajszintek hatására is jelentkeznek. A zaj a termelés csökkenését is eredményezi. A zajban dolgozók selejtjének százaléka a csöndes üzemek 3—4 százalékával szemben 15 százalékos ls lehet. A csökkent munkaképesség mellett a nagy zajban növekszik a baleset veszélye is. így bontakozik ki lassan korunk egyik legnagyobb általános ipari, szociális és egészségügyi problémája. Ámde nemcsak a munkakörnyezet zajossága befolyásolja kedvezőtlenül egészségünket, hanem gyakran a nagy forgalmú utcák zaja is idegesít bennünket. Sajnálatos megállapítás: a gépjárművek számának szaporodásával az utcák zaja egyre növekszik. A gépjárművek zajossága két problémát vet fel: a külső és a belső zaj problémáját. A városi lakosság szempontjából a külső zaj játszik nagyobb szerepet, mert a gépjármű által kisugárzott zajenergia kellemetlenül hat nemcsak a közlekedésben A zaj hatásai a hangerő függvényében: 50—30 dB — a beszédérthetőség csökkenése; G0—70 dB — biztonság csökkenése; 70—80 dB — fokozódó kellemetlenség! érzet; 80—90 dB — a hallásveszteség; 90—100 dB — halláskárosodás; 100—120 dB — idegkárosodás; 120—140 dB — szervezeti károsodás; 140—160 dB — halál. vő hegységek felett is gyakran átrepül egy-egy zajos repülőgép. Tény, hogy életkörnyezetünk kellemetlenebbé tételében főleg a technika a bűnös. Az emberiség küzdelme a zaj ellen állandó, a zaj mégis fokról fokra növekszik. Az ipari zaj nagyobb méreteket öltő ártalmas következményeit először az 1930-as években vették észre. Akkor az iparban termelt legerősebb zaj szintje 125 dB (decibel) volt. Igazi problémák azonban a második világháború alatt kifejlődött nagyipar, elsősorban íepülőgép- és rakétaipar fejlődése során merültek fei. Környezetünk egyre zajosabb) A teljesítmények állandó és rohamos növekedése az Ipar és a közlekedés minden területén hatalmasan megnövelte a gépek és a berendezések zajszintjét? 1955-ben a legnagyobb zajszint 150 dB volt: huszonöt év alatt 25 dB, tehát az évi növekedés legalább 1 dB volt. Egyébként 150 dB zajszint már rövid behatás esetén is halálos, 160 dB leégeti a hajat a fejbőrről, és a testhőmérsékletet percek alatt halálosra fokozza. Még rosszabb képet mutat a statisztika, ha zajtól szenvedő ipari munkahely közepes szintjét tekintjük. Amerikai adatok szerint ezek a szintek 1953-ban 75 dB (a hangos beszéd zaja), 1954-ben 78 dB (keverőgép zaja). 1955-ben 86 dB( köszörülés zaja) és 1956-ban 100 dB (légkalapács zaja] voltak. Ez az adatsorozat arra mutat, hogy a nagy tömegek mind hanf

osabb munkahelyeken dolgoznak. ízöta még roaszatoboífett a tíelyzet, részt vevő személyekre, hanem minden személyre, beleértve a lakásokban, hivatalokban, kórházakban tartózkodókat is. Védekezés a zaj ellen Az idegrendszert károsító liangudtások elleni védekezés összefoglaló neve: zajvédelem. Külön tudományág — műszaki akusztika — keletkezett abból a célból, hogy vizsgálja a zaj keletkezését, terjedésének, kisugárzásának útját, és mindenütt igyekezzék a zajt a minimálisra csökkenteni. A zajszintet egyes esetekben lehet csökkenteni, mégpedig azáltal, hogy A túlságos zaj ellen a prágai Protetika vállalat különféle segédeszközöket gyárt: fülvédőket, zajcsillapító sisakokat stb. Ežek a segédeszközök nemcsak a dolgozók hallószerveit védik, hanem az egész idegrendszert is. A zaj egyes esetekben rosszullétet, a stabilitás elvesztését, fáradtságérzetet, a látás gyengülését stb. váltja ki, ami lényegesen csökkenti a biztonságot és a munkateljesítményt. — A képen a zajt tompító laminátsisakok szerelése. Ezek a sisakok jól beváltak a 125—130 dB hangerősségű munkahelyeken, ahol egyúttal fennáll a foj megsérülésének veszélye is. megakadályozzuk a zaj keletkezését, legalábbis részben (pl. az áramlási sebesség csökkentésével). Nagy szerepük van a hangtompítóknak, főleg a robbanómotoroknál, kompresszoroknál, sőt az utóbbi időben a repülőgépek sugárhajtóműveinéi is. A rugalmas szerkezetek rezgéšét merevítéssel, rezgéscsillapító bevonatokkal stb., a hangvisszaverődést pedig azzal akadályozzák meg, hogy a falakat hangelnyelő lemezekkel vagy dobozokkal " borítják,' továbbá, tíog^"

5 a"

5 könnyű válaszfalakat nehezebbekkel pótolják; " A város utcai zaját hatósági rendelkezésekkeľ ('pl. csendrendelet), a járművek zörgésmentes közlekedésével (gumiabroncs, sima útburkolat), a hangos .jelzések (autókürt, yillamoscsengő] használatának szabályozásával, a műhelyek, lakások zajának (kalapácsolás, rádiózás, porolás stb. J tompításával, az éjjeli nyugalom biztosításával' érjük el. Az úgynevezett általános zajnívót, vagyis a környezet megszokott hangosságát a zajforrások kiküszöbölésével igyekszünk biztosítani (a lépés zaja ellen rugalmas padlóburkplattal, gépzaj ellen az épületszerkezettől való függetlenítéssel védekezünk). A hangszigetelés már csak a megkívánt hangossági fokra való csökkentésre szorítkozik. A zajvédélem égetően fontos követelményeinek megoldásához elsősorban a' fejlett ipari országokban, a Szovjetunióban, áz Egyesült Államokban, Angliában, Németországban láttak hozzá. A probléma rendkívül bonyolult volta

! miatt azonban a zajveszély leküzdéséig még nem jutottak el. Az elvi alapokat mindenesetre tisztázták, most a műszaki megoldásokat keli megtalálni. Hozzátehetjük: ez a feladat vár a mi technikusainkra is az egyre növekvő zajszint kiküszöbölése érdekében. A müncheni műszaki főiskolán érdekes módon vizsgálják a különféle építőanyagok zajelnyelő képességét. A képen egy 30 cm vastag téglatömbbel való kísérletet látunk. A tömbön 1,7 millió volt feszültségű villamos kisülés halad át, s a tömbben elhelyezett hangerősségmérő feljegyzi a behstnlt hang értékét. Kimutatták, hogy a téglatömb csak a zaj 2 százalékát bocsátotta át. 3Cuitú%a A MAGYAR ZENE ESTJE Március első bérleti hangversenyén a Szlovák Filharmónia közreműködésével két magyar művész, Lukács Miklós karmester és Gabos Gábor zongoraművész magyar zeneszerzők műveit tolmácsolta. • Gabos Gábor Bartók III. zongoraversenyével mutatkozott be a bratislavai hangversenyközönségnek. A III. zongoraverseny egyike a nagy magyar zeneköltő legmegrendítőbb alkotásainak. Élete végén és élete csúcsán ezzel a művel mintegy beteljesítette küldetését. Űj szellemi világot és új hangzásvilágot tár. fel. Kristálytisztán fejezi ki gondolatait, az egyszerűség magaslatáról. A forradalmi Bartók féktelen ereje a késői Bartók-korszak stílusjegyeinek ad helyet: magas fokú szellemi rend, a formálás tisztasága, a kifejezésmód átszellemült derűje ... mindez tökéletes kiegyensúlyozottságban olvad egybe. Gabos Gáborbap kiváló művészt ismertünk meg. Tiidását mély komolysággal állította az előadott mű szolgálatába, Bartók tolmácsolását hitelesnek és igaznak éreztük. A. fiatal magyar zongorista előadásában magas fokra emelkedett a művészi őszinteség. Az Andante religioso megszólaltatásánál egész lényét áthatotta a tisztult bartóki művészet áhíta.ta. Gabos Gábor minden taktusa mögött ott élt az érző ember, a viaskodó, művészetében feloldódó művész. Másik budapesti vendégünk, Lukács Miklós érdekes keretbe foglalta Gabos Gábor értékes művészi teljesítményét. A magyar muzsika estjét Erkel Ferenc Hunyadi László nyitányával indította és Liszt Ferenc hatalmas Faust szimfóniájával fejezte be, A Faust szimfónia Liszt egyik legjelentősebb szimfonikus alkotása. A zeneköltő nem követi Goethe drámájának cselekményét. Három mesteri jellemrajzban felvázolja a tragédia főalakjait. Az első tételben a bonyolult fausti jellem nagyszerű képét adja, a másodikban Gretchenről énekel a lírai költészet megragadó hangján, a harmadikban pedig Mefisztót eleveníti meg. Lukács Miklós vezénylete általában kissé személytelennek és elnagyoltnak tűnt, a nagy dinamikai fokozásokon belül nem tárta fel a zene rejtett belső életét. A legkedvezőbb képet a Faust szimfónia harmadik tételében nyertük róla. Mintha egyszerre friss szellő csapott volna végig a hangversenydobogón, a vendégkarmester lendületesen formálta a Met'isztó-tételt, amelyben Liszt zseniálisan jellemzi a megrontót. Lemond arról, hogy új témákat hozzon, a rombolás szelleme a fausti témákat gúnyolja, torzítja, tépi ízeire sátáni kacajjal. Ám Gretchen tiszta képén végül a gonosz hatalma is megtörik. Ünnepélyes orgonaszóval a szimfónia eléri csúcspontját. „Alles Vergängliche ist nur ein Gleichnis — minden mulandó csak hasonlat" ... énekli a férfikar Goethe Faustjának befejező szavait {a kórústételt a Szlovák Filharmónia férfikara adta elő), és a szóló tenor ujjongva zengi az örök nőiség hatalmát. („Das ewig Weibliche zieht uns hinan".) A tenorszólamot dr. Gustáv Papp, a Nemzeti Színház szólistája adta elő kitűnő színészi gasztussal, érces, tüzes, tolt fényű hangon. HAVAS MARTA Háb oru élet cirkusz... Kudláč megkésett jubileumi kiállítása alkotásainak szemléletes, színes keresztmetszetét mutatja be. A DélMorvaországban 1909-ben született Kudláč, a prágai Iparművészeti Főiskolán tanulmányait befejezve, évekig rajztanárként működött Dolný Kublnban, Kremilicán és Martinban, ahol mint színpadi képzőművész és rendező is sikerrei- tevékenykedett.. Bratislavában. . ..jönálló . képzőművészként telepedett,meg és. 1948 után .érdeklő-, dése majd.uem kizárólag a szípház ás a film Jelé. fordult. Két értékes művészeti' dokumentumfilmet forgatott a cseii gótikus festészetről, a Tíéboúi mesterről és Lőcsei Pál mester szobrairól, 'melyekkel az edinburghi, illetve a velencei filmfesztivál első díját nyerte el. A bratislavai tárlat anyaga Kudláč ÖZVEGY (olaj

J. alkotásának két szakaszával ismertet meg. Az első. csoport festményeinek évjelzései 1942—1945-ig terjednek. A második rész az utolsó három esztendő művészi termését öleli fel. — Kudláč szemléletileg is az 1909-es nemzedékhez tartozik, tehát elkötelezett művész.' A negyvenes évekből való képeit szociális és emberies együttérzés sugallja. A Légitámadás előtt s után riadt dermedtségű vagy iszonyatos feszültségű alakjai, az Égő város lángba borult ege' a háborút kárhoztatják. A háborút, az emberben lapuló ádáz fenevad telszabadítóját, melynek nyomában mondhatatlan pusztulás, szenvedés és gyász jár (Az özvegy). A zömben kis formátumú olaj- és temperafestésű vásznak biztos kezű rajzolóra, és vérbő szlnkevarőre vallanak. Képelt fény- és színellentétekre építi. Kompozíciós megoldásával a modern európai festészet térszemléletére támaszkodik. . . Újabb művei témáit a valóság és képzelet határterületeiről meríti. A reá- . lilás átt^tf.les látomása felé haladnak .ezek a kompozíciók, amelyekben eddigi tapasztalatait, eredményeit igyekszik összegezni'. — Á színház mindenképp döntő élmény számára, motívumai a színpad világába ágyazottak. „Balladai és drámai feszültségű témáit a festő és színpadrendező eszközeivel dolgozza fel." (Váross.J Elvékonyuló végtagú, megnyújtott, erősen leegyszerűsített alakjait síkban, moiern látással ábrázolja. Uralkodó tónus a barna és okker, amit egy-egy aatásosan kiugró színes folt dinamiíál. A vezérszólam: i színészé, a komédiásé, az artls:áé s a bohócé. A íulisszák előtt és nögött, az öltözőjen, próba és játék ílatt, egzotikus és lírai jelenetekben, nonológ, dialóg és jsszjáték közben, ilmélyülten, befelé fordulva, hamleti töprengésben, újból és újból: az ezerarcú színész. — Majd felszabadult vidámsággal csendül fel az operett dallama šs megjelenik a szubrett. Karcsú derekának finom ive, bő szoknyájának hullámzó redői, kitáruló karjai 3römre, szédületre vágynak. — Ezután ezüstösen fénylő hold, súlyos álmok, az apokalipszis izörnyeteg fejű, denevérszárnyú rémeivel reagál a tudatos és tudat alatti aggályokra. — Az antik filozófuson keresztül bölcselkedik. Ikarosszal oéldázza a felfelé törő embert és Don Quijote tragikus sziluettje mögött egyhangúan forog a szélmalom. — Művei drámaisága nem csupán a színházhoz való viszonyával függ össze, hanem a Rembrandt, Goya és Daurnierből leszűrt tanulságokból is. Egy sorozat jó tollrajz, díszftményező falképek és szžrafltto-vázlatok egészítik ki a tárlat gazdagon változatos anyagát. BÁRKÁNY JKNÖNE i3flS- március 3. * (jj SSC 5