Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-28 / 86. szám, vasárnap

A plénum tanácskozott a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről is Pénteken befejeződött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése, amely három napon át tartott a Kremlben. Leonyid Brezsnyev zárszava után az ülés a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztéséhez szükséges halaszthatatlan intézkedésekről egyhangúlag határozatot hozott, amelyben az elnökség referátumában tett javaslatokat erősítette meg. Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titkára beszámolt a március 1. és 5. között Moszkvában megtartott konzultatív találkozó eredményeiről, majd az ülés határozatot hozott e kérdésről. A központi bizottság néhány szervezési kérdésben is határozott. Kirill Mazurovot, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, aki eddig a központi bizottság elnökségének póttagja volt, az elnökség tagjává választották. Dmitrij Usztyinovot, a mi nisztertanács első elnökhelyettesét az elnökség póttag jává és a központi bizottság titkárává választották, Leonyid Iljicsovot, akit kedden külügyminiszter-helyettessé neveztek ki, felmentették a központi bizottság titkárának tisztsége alól. Alább ismertetjük az elnökség beszámolóját, amelyet Brezsnyev elvtárs tartott és a második napirendi pont keretében hozott határozatot. Halaszthatatlan intézkedések a szovjet mezőgazdaság további fejlesztésére BREZSNYEV ELVTÁRS BESZÁMOLÓJA Az SZKP Központi Bizottságának plénumán március 24-én Leonyid Brezsnyev elvtárs, a központi bizottság elnöksége nevében Halaszthatatlan . intézkedések a szovjet mezőgazdaság további fejlesztésére címmel beszámolót tartott. A beszámoló emlékeztetett arra, hogy a központi bizottság novemberi plénumán fontos határozat született a területi és határterületi pártszervezetek egyesítéséről. E lenini elveknek megfelelő határozat végrehajtása fokozta a pártszervezetek szerepét, és véget vetett a hajánál fogva előráncigált és az élet által nem igazolt mesterséges kettéosztottságnak. Az SZKP Központi Bizottságának 1953. évi szeptemberi plénuma helyes mezőgazdasági politikát dolgozott ki, s amíg e plénum határozatait valósítottuk meg a gyakorlatban, addig eredményeink számottevőek voltak. Sokat tettünk a kolhozok és a szovhozok szervezeti-gazdasági megerősítésére, anyagi-műszaki bázisuk javítására, a falusi dolgozók anyagi érdekeltségének emelésére. A szemes termények hozamának növelése szempontjából nagy jelentőségű volt a szűz- és parlagföldek meghódítása. A fogyatékosságok okai Ezeket a pozitív eredményeket azonban, sajnos, nem szilárdítottuk meg, nem fejlesztettük tovább. Szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy az utóbbi években a mezőgazdaság fejlődése lelassult, a mezőgazdasági termelés fellendítésére kidolgozott terveinket nem teljesítettük. Az 1959—1965. évi hétéves terv ideje alatt a mezőgazdasági össztermelésnek 70 százalékkal kellett volna emelkednie, ezzel szemben hat év alatt a tényleges növekedés csupán 10 százalék volt. Míg 1955 és 1959 között a mezőgazdasági összhozam átA Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, miután meghallgatta M A. Szuszlov elvtárs jelentését a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1965. március 1—5-ig Moszkvában lefolyt konzultatív talákozójának eredményeiről, teljes mértékben jóváhagyja a találkozón elfogadott okmányokat: a közleményt és a vietnami eseményekről szóló nyilatkozatot, továbbá az SZKP küldöttségének tevékenységét. A találkozó eredményei azt mutatják, hogy a részvevő kommunista pártok eltökélt és szilárd szándéka megtenni mindent, ami tőlük függ, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség, az 1957. és 1960. évi nyilatkozatok által megszabott irányvonal alapján megszilárdítsák a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az SZKP Központi Bizottsága a továbbiakban hangoztatja, hogy az egység megszilárdításának legfőbb útja: minden kommunista párt fokozza internacionalista felelősségét, tevékenyen vegyen részt az akciókban, a közös harcban az imperializmus, a régi és az új kolonializmus ellen, a népek felszabadító mozgalmának támogatásában, a monopoltöke uralma ellen, a7. általános békéért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elveinek megerősítéséért, a szocializmusért és a kommunizmus ért. felenleg külön

;'<5 jelenségre tesznek szert a világ minden oi'szá lagosan 7,6 százalékkal nőtt évenként, az utóbbi öt évben csupán 1,9 százalékos volt az évi növekedés. Az utóbbi öt év alatt a szarvasmarha-állomány növekedési üteme a korábbi öt év ütemének felére csökkent. Brezsnyev megállapította, hogy 1959-ig a mezőgazdaság jelentős fellendülése volt észlelhető, de az azt követő időszakban lényegében egy helyben topogott. E helyzet alapvető okait elemezve Brezsnyev kijelentette: Gyakran figyelmen kívül hagyták, hogy az utóbbi években, az objektív törvények figyelembevétele helyett egyre Inkább érvényesültek a tisztán akarati tényezők, különösen a tervezés, az értékképzés, a finanszírozás és a hitelnyújtás területén, s nem teremtették meg a kitűzött célok elérésének anyagi-műszaki és agronómiai előfeltételeit. öt év alatt — 1954-től 1958-lg — a mezőgazdaság céljaira fordított állami beruházások az egész népgazdaság beruházásainak 11,3 százalékát tették ki, a hétéves terv (1959—1965ig) előirányzatai viszont mindössze 7,5 százalékban állapították meg ezeket a beruházásokat. Végül a párt-, tanácsi és mezőgadasági szervek munkájában is komoly fogyatékosságok mutatkoztak. Emelni kell a felvásárlási árakat Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége megállapítja, hogy hiányosságok tapasztalhatók a mezőgazdasági felvásárlás jelenlegi rendszerében Több övezetben a szemes termények felvásárlási ára nem fedezi a termelési költségeket. Az ilyen gyakorlat kárt okoz az államnak, aláássa az egyes gazdaságok erejét, nem teszt anyagilag érdekeltté a földműveseket munkájuk eredményében. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége javasolja, hogy az idei évre szóló, már elfogadott szemestermény-felvásárlási tervet 65 500 000 tonnáról szállítsák le 55 700 000 tonnára. Ezt a tervet tekintsék szilárd és változatlan tervnek 1970-ig bezárólag, minden esztendőre. Az elnökség ezenkívül javasolja, hogy az idei évtől kezdve emeljék a búza, a rozs és néhány más szemes termény felvásárlást alapárait, az ország egyes övezeteinek és körzeteinek sajátosságai szerint. így például Belorussziában és a balti köztársaságokban a szemes termények felvásárlási árait a mostanihoz képest 50—100 százalékkal emelik. A javasolt szemestermény-felvásárlási volumen nem elégíti ki teljesen az ország növekvő igényeit és az állami tartalékképzés szükségleteit. Ezért Brezsnyev beszámolójában javasolta: szervezzék meg a fő mezőgazdasági kultúrák terven felüli felvásárlását azokban a gazdaságokban, amelyeknek árugabona-feleslegük lesz. A terven felüli gabonaeladás érdekében javasoljuk, hogy a búzára és a rozsra 50 százalékos felárat léptessenek életbe a felvásárlási alapárhoz képest. A javasolt intézkedések megvalósításához szükséges összegeket az állami költségvetés újraelosztása révén teremtik elő. Rögzített felvásárlási tervet A beszámoló hangoztatta: A szilárd, több évre szóló állami felvásárlási terv és a fő szemestermény-fajták új felvásárlási ára mindenütt kifizetődővé teszi a szemestermény-gazdálkodást. Most sok kolhozban és szovhozban nem kifizetődő az állattenyésztés. Kialakult egy olyan nyilvánvalóan abnormális helyzet, hogy minél több húst termel a gazdaság, annál több a kára. A beszámoló javasolja, hogy ettől az évtől kezdődően határozzák meg több évre az állattenyésztési termékek felvásárlásának szilárd tervét. A szarvasmarha-állomány megőrzése érdekében az 1965-re vonatkozó állami szarvasmarha- és baromfifelvásárlási terv 8,5 millió tonnában állapítja meg a mennyiséget a régebben jóváhagyott 9 millió tonna helyett. (1970-re 11,4 millió tonna a felvásárlási előirányzat.) A beszámoló javasolja, hogy az egyes övezetek sajátosságainak figyelembevételével felvásárlási felárakat léptessenek életbe. A szarvasmarhánál 20—55 százalékkal, a sertésnél 30—70 százalékkal, a juhoknál 10—70 százalékkal emeljék a Jelenleg érvényes árakat. A felvásárlást árak emelése nem hat ki a kiskereskedelmi árakra. A kukoricáról szólva Brezsnyev kijelentette: Az ország számos körzetében ez a növényfajta jó termést hoz. akár magra termesztik, akár silónak. Helytelen lenne, ha nem használnánk fel a benne rejlő nagy lehetőségeket a takarmánybázis megerősítésére. Brezsnyev ezután megállapította: határozottan meg kell favitant a kolhozok és a szovhozok anyagi és műszaki ellátottságát, nagymértékben növelni kell a mezőgazdasági gépgyártást, a mezőgazdasági gépek minőségét. Meg kell erősíteni a mezőgazdaságban a karbantartási bázist. Rendezni kell a mezőgazdasági technika, a tartalékalkatrészek és anyagok, valamint a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott energia árát. Hatalmas beruházási program Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy jelentékenyen emelje a mezőgazdasági beruházásokat. Az új ötéves terv során az állam és a kolhozok 71 milliárd rubelt szándékoznak beruházni. Az állam termelő létesítmények építésére és technika beszerzésére 41 milliárd rubelt fordít, ezen belül 21 milliárd rubelt építésiszerelési munkákra. Ez óriási összeg. Megközelítőleg ennyit ruháztak be a mezőgazdaságba a háborút követő 19 esztendő alatt. öt év alatt meg akarjuk kétszerezni a traktorgyártást, és el akarjuk érni az évi 625 ezres termelést szintet, ötév alatt 1790 000 traktort, 10,7 milliárd rubel értékű mezőgazdasági gépet, 1100 000 teherautót akarunk adni a mezőgazdaságnak. (Az utolsó őt évben a mezőgazdaság 394 000 tehergép kocsit kapott.) Körülbelül 80 új üzemet kell létesíteni, hogy teljesíteni tudjuk ezt az átfogó programot, öt év alatt több mint 4 milliárd rubelt szándékszunk fordítani erre a célra. Felépül ezenkívül kb. kétszáz új karbantartó üzem és több mint ezer szakosított műhely. Brezsnyev megjegyzi, hogy a kolhozok 12 százalékának ez ideig még világításra sincs villamos energiája. A mezőgazdaság az országban termelt Moszkva (CTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata értelmében Kirill Mazurovot kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesévé és Vlagyimir Novikovot a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesévé, meg a Népgazdasági Főtanács elnökévé. Moszkva (CTK) — Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a helyi tanácsválasztásokon a választók 99,93 százaléka, azaz 141 973 374-en adták le szavazatukat. Az egyes köztársaságokban 99,49 és 99,99 százalék között mozgott a résztvevők száma. összesen 2 010 303 képviselőt választottak meg. A jelöltek ellen a választóknak csupán 0,41 százaléka szavazott. A megválasztott képviselők 42,6 százaléka nő, 28,8 százaléka munkás, és 33,4 százaléka kolhoztag. A képviselők közt vannak a szovjet tudomány és iskolaügy, az egészségügy képviselői, vezető személyiségek, írók, művészek. 208 választókerületben nem szerezték meg a jelöltek a szükséges szavazattöbbséget. 18 körzetben a szabávillamos energiának mindössze 4 százalékát fogyasztja el, és mindössza 2 százalékot használ fel termelési cé lókra. Javaslat új kolhozalapszabályzat kidolgozására A mezőgazdaság villamosításának kérdése kardinális kérdés. Ki kell dolgozni a mezőgazdaság átfogó villamosításának tervét, mégpedig a legközelebbi években kell megoldani ezt az igen fontos feladatot. Leonyid Brezsnyev kiemelte a vegyipar szerepét. Hangsúlyozta az aszályos területeken az öntözés továbbfejlesztésének és a túlzottan csapadékos területeken a talajjavításnak a fontosságát. , Mezőgazdasági, biológiai tudományunk eredményei, a termelésnek nyújtott gyakorlati segítségük sikeresebb lehetett volna, ha idejében kiküszöböltük volna azokat a hibás elméleteket és dogmákat, amelyek kellő tudományos alapok nélkül keletkeztek, és amelyeket adminisztratív esz közökkel támasztottak alá — hangoztatja a beszámoló. Gyökeresen meg kell változtatnunk a mezőgazdasági szakemberekhez és tudósokhoz való viszonyunkat, állandó segítséget és támogatást Kell nyújtanunk nekik, bátorítanunk kell kezdeményezőkészségüket, gondoskodással és figyelmességgel kell feléjük fordulnunk." Az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolójában Javasolta, dolgozzák ki a kolhozok új alapszabályait, és lássanak hozzá a harmadik országos kolhozparaszt-kongresszus előkészítéséhez, hogy ezt a kongreszszust már 1966 ban össze lehessen hívni. A kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenysége objektív értékelésének alapjává a jövedelmezőségi színvonalat kell tenni. Brezsnyev megállapította, hogy a mezőgazdasági dolgozók anyaxi és erkölcsi ösztönzésének érdekében fontolják meg, nem kellene-e pénzbeli és természetbeni alapokat létesíteni a kolhoztagok garantált bérezésére. A helyi pártszervezeteknek, s mindannyiunknak bizonyos mértékben át keil szerveznünk munkánkat, határozottan meg kell szabadulnunk mindentől, ami káros, ami rátelepedett a pártmunkára — folytatta. — Végeznünk kell a parancsolgatás és az adminisztrálás, a kicsinyes gyámkodás gyakorlatával, a vezetők, a kolhozés szovhozszakemberek feje fölötti dirigálással, ki kell küszöbölnünk a parádézás és a handabandázás minden megnyilvánulását. Különösen fontos a kolhozokban és a szovhozokban működő alapszervezetek megerősítése, hatáskörük fokozása. Brezsnyev végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy az SZKP — szoros egységben az egész szovjet néppel — mindent megtesz a mezőgazdaság szakadatlan fejlődéséért. A Szovjetunió Legfelső hb Tanácsának Elnöksége Dmitrij Usztyinovot felmentette a Minisztertanács első elnökhelyettesének és a Népgazdasági Főtanács elnökének hivatala alól, mivel Usztyinov más tisztséget fog betölteni. lyok megsértése miatt érvénytelenítették a választások eredményét. 11 körzetben különféle okok mialt nem tartottak választásokat. Ezekben a körzetekben pótválasztások lesznek. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, találkozott Raúl Castróval, az Egységes Szocialista Forradalmi Párt központi vezetőségének második titkárával, miniszterelnök-helyettessel és Kuba honvédelmi miniszterével. (CTKJ W. KASHTAN, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára és N. Morgan, a központi bizottság tagja elutazott Moszkvából. (CTKJ Az SZKP Központi Bizottságának határozata a moszkvai konzultatív találkozó eredményeiről gában a kommunista pártok, az öszszes békeszerető és demokratikus erők egységes akciói a Oél-Vietnam elleni amerikai imperialista agreszszió visszaverésére, a Vietnami Demokratikus Köztársaság megvédésére, az imperialista agresszió sújtotta népek védelmében. A központi bizottság plénuma helyesnek tartja és teljes mértékben magáévá teszi azokat az intézkedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának elnöksége a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetőségévei egyetértésben foganatosított, hogy további segítséget és támogatást nyújtsunk a vietnami nép hősi harcához, a VDK védelmi képességének megszilárdításához, az amerikai imperializmus agressziójának visszaverése végett. Az SZKP osztozik a találkozó résztvevőivel abban a következtetésükben, hogy a kommunista mozgalmon belüli nézeteltérések gyengítik a mozgalom egységét, ezért kárt okoznak a nemzetközi felszabadító mozgalomnak, a kommunizmus müvének. A központi bizottság plénuma támogatja a teljes egyenjogúság és minden párt véleménye kölcsönös tiszteletben tartásának légkörében kidolgo- ' zott javaslatokat, a kommunista moz- ' galom egysége megszilárdításának út- j jait illetően, amelyek előirányozzák a közös célokért vívott harcban az egységes akciókat, a pártok kölcsönös kapcsolataina>k megjavítására szolgáló kollektív erőfeszítéseket, a két- ét a többoldalú találkozók és más formájú pártkapcsolatok kiaknázását, a támadásokat tartalmazó és elvtársiatlan formát öltő nyílt 'polémia megszüntetését. Ugyanakkor fejleszteni kell a véleménycserét korunk legfontosabb problémáiról, mégpedig elvtársias formában, szigorúan tiszteletben kell tartani az 1957. és 19B0. évi értekezleteken kidolgozott elveket, a pártok közötti kapcsolatok normáit. A testvérpártok egységének megszilárdítását szolgálná az is, ha kellő időben előzetes konzultatív találkozót tartanának az 1960. évi értekezleten részt vett 81 párt képviselői. Egy ilyen találkozó lehetővé tenné, hogy a legdemokratikusabb módszerekkel meghatározzuk a kommunista pártok új nemzetközi értekezlete előkészítésének útjait és formáitAz SZKP továbbra is rendületlenül folytatja az SZKP programjában, a moszkvai értekezleten elfogadott nyilatkozatokban kifejezett lenini irányvonalat, szilárdan védelmezi a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség elveit, a többi kommunista párttal együtt szorgalmazni fogja az összes szocialista országok, az öszszes marxista—leninista pártok, a jelenkor összes forradalmi erőinek öszszefogását az imperiailizmus és a gyarmati rendszer ellen, a nemzeti felszabadulásért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata A szovjet tanácsválasztások végleges eredményei 1965. március 28 * ÜJ <

:ZÖ 3