Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-25 / 83. szám, csütörtök

Dél-Szlovákia szőlőtelep

ítésének problémái Lesz-e elegendő belőle? • A cél- a ii /^v • LI A I l"\ kitűzések alapján 1980-ig ha- A H L/L MAJD zánkban a borifogyasztás (a tömény italok rovására) eléri a fejenkénti 12-15 litert évente • Ez több mint kétszerese lesz az utóbbi évek átlagfogyasztásának A jelenlegi borfogyasztást nem tudjuk a hazai termésből biztosítani és közel félmillió hektoliter bort hozunk be évente, ami számottevő devizakiadást jelent népgazdaságunknak. A pártunk és kormányunk még 1961-ben megállapította, hogy a szőlőtermesztés lassan fejlődik. Lényegében azon a tanácskozáson határozták meg a gyümölcs- és szőlőtermesztésünk távlati irányelveit. Azóta már megkezdődött a telepítés és jelenleg mintegy 30 ezer hektáron termesztünk szőlőt. A nemrégiben befejezett kutatások alapján hazánkban 1980-ig mintegy 40 ezer hektárral lehetne bővíteni a szőlőtelepítést. Ha mezőgazdasági üzemeink a kijelölt területeket betelepítik, akkor nemcsak a hazai igényeket elégíthetjük ki, hanem még exportálhatunk is borokat és elegendő szőlő kerül majd a piacra. A szőlőtelepítés azért is jelentős, mert többnyire a más célra eléggé hasznavehetetlen domboldalakon termesztjük majd az értékes gyümölcsöt. Hová telepítünk A történelmi borvidékek nálunk is, mint más országokban, évszázadokon keresztül alakultak ki. A jelenlegi tudományos kutatások alapján 12 legmegfelelőbb tájegységen telepítenek szőlőt. Szlovákiában a legjelentősebb borvidékek a következők: a Kis-Kárpátok, Nyitra vidéke, a Duna melléke, a trnava—hlohoveci, kékkői, kelet-szlovákiai és a kiváló tokaji körzet. A cseh országrészekben pedig Znojmo, Mikulov, Hustopec, — Hodonín, Breznická, Strážnice és az úgynevezett cseh területek a legjelentősebbek. Ezek a történelmi borvidékek a talaj, időjárás és más tényezők alapján még több-kevesebb körzetre tagozódnak. A kékkői tájegység, ahol 1980-ig közel 2000 hektár szőlőt telepítenek, 11 körzetre osztották. A telepítés szakszerű előkészítése azzal kezdődött, hogy Alsópalojtán még 1960-ban szőlészeti és borászati kutatóáilomást létesítettek, ahol a szakemberek több szempontból tanulmányozták a telepítésre kijelölt szőlőfajtákat, a termés mustfokát és a bor minőségét. A kutatás eredményeképpen Kékkő környékén az Olaszrizling, Zöldszilváni, Tramin, Leányka, Burgundi és a 1Ú BOR TEREM Müller-Thurgau telepítését javasolták. A nagyméretű szakszerű telepítés érdekében szőlészeti talajjavító társulat is alakult. A tagszövetkezetek a társulás irányításával önsegélyes alapon telepítenek. Korszerű gépi művelés Az új telepítés a korszerű gépi művelésnek megfelelően történik. A sortávolság a legtöbb helyen 3 méter, a távolság pedig 120 cm. Ez azt jelenti, hogy a lugasszerű kordonos művelés a jövő útja, és az eddig hagyományos szőlőkarók helyett minden hatodik tőke közelében betonoszlopokat állítanak, amelyekre dróthuzalok kerülnek. A széles sortávolság lehetővé teszi a nagyüzemi gépi művelést, bár a Bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a telepítések többségénél inkább a kétméteres sortávolságot javasolja. A széles sortávolság nemcsak a gépi művelést teszi lehetővé, hanem a hektárhozamok szempontjából is jelentős. Amiről sok helyütt megfeledkeznek Egy hektár szőlő telepítéséhez közel 3000 oltvány szükséges. Leghelyesebb, ha az oltványokat abban a tájegységben iskolázzák, ahol telepítésre kerülnek. Nos, ezen a téren komoly lemaradás tapasztalható. Több helyen megfeledkeztek anyatelepítés létesítéséről és az oltvány előállításáról. így körülményesen, drága pénzért tudták csak beszerezni az oltványokat más telepekről és MagyarVirágos kert a ház körül Hány helyen állnak kopáran, siváran a nyitott tornácú falusi házak. Nincs semmi barátságos színfoltot adó zöld a ház kiiriil, ami nyáron védené is a lakást a tüzű nap hevétől, a jószágok úgyszólván a konyhaajtóig birtokolják az udvart. Pedig csak egy egészen keskeny kis részt kell elkerítenünk az udvarból ahhoz, hogy valamilyen árnyékot vető futúnüvénnyel, amely egyben az udvar ós az utca porát is felfogja s néhány tő virággal barátságosabbá tegyük a ház környékét. ÉVELŐ NÖVÉNYEK Az évelők közül 6—10 méter magasra is felfuttatható, a gyükérsarjakről szaporítható igénytelen, a legszárazabb talajon is jól díszlő vadszőlő. A egynyári [utónövények köziil kerítések befuttatására Is nagyon szép a fehér, pirosvirágú díszbab. a nagy fürtös virágzatú lilabab. a hajnalkák, a harangszerű fehér és liláskék virágú kobea. Két-három méter magasra is felfutathatók és kü lönleges alakú terméseikkel szép díszei lehetnek a kertnek a kerítésre felfuttatott dísztökiik is. Még a legszikesebb. legszárazabb talajú kertekben is )ól megél a tamariszkusz-cscrje, az olajfűz, sőt az orgona is. Ezekből nyírható, szép élősövényt is TAVASZ a dunamocsi kertészetben ültethetünk. A különben kopár baromfiudvarokban bokorrá növesztve zöld színfoltjukkal nemcsak a sivár hangulatot törik meg, hanem nyáron árnyas ágaik alatt a baromfiak jól meghúzódhatnak a nagy meleg elől. A virágok királynője a rőzsa; ha ültetéskor többe is kerülnek a rőzsatövek. de évtizedeken át gyönyörködhetünk az illatozó pompás virágaiban. A falusi virágoskertek, ablakok talán legszebb és legkedvesebb virágai a muskátlik. Ha pár tövet beszerzünk belőlük. gondosan ápolva magunk bujtathatunk, szaporíthatunk belőle éveken át annyit, amennyire csak szükségünk van belőle éppúgy, mint a különféle dáliák, gladioluszok gumóiból, vagy krizantémok töveiből. EGYNYÁRI VIRÁGOK A koratavasszal nyíló évelő növényektől, hóvirág, jácint, nárcis, stb-tőí kezdve egészen a késő ősszel nyftó krizantémokig. az egynyári virágok magvainak a sokaságából is válogathatunk. Ahol csapadékusabb az időjárás és öntözésre is van alkalom, ott bármelyik kedvelt virágunk szépen nyilik. De igénytelenek, a szárazságot is jól tűrik s öntözés nélkül is vagy egészen kevés öntözéssel egész nyáron virítanak a sokszínű petúniák, a porcsin rózsa, a tagates-fajták, köztük a bársonyvirág, a legényrózsa néven ismert ciniák. A szikes talajokon is szépen díszlenek a különféle díszparajok, a színes levelű labndák, a szalmavirág, a sziki cickafark. PALÁNTÁZÁS Ha ősszel nem ástuk fel a kertet, minél előbb ássuk meg, különösen ha öntözésre is van alkalmunk, jó érett istállótrágyát is forgassunk a talajba, mert az apró virágmagvak is az április végi, május elejei vetéshez jól megülepedett, egészen porhanyósra elmunkált magágyat kívánnak. Ha pedig egy-két hónappal is előbbre akarjuk hozni a virágok nyílását, a palántázást tűrő agerátum, tátika, őszi rózsa, kakastaréj, viola, petúnia, bársonyka. cínia stb. magvait már a hónap végén, a jövő hónap elején elvethetjük, langyos ágyba — rossz edényekbe. így május első felében a fagyok elmúltával már palántákat ültethetünk ki a kertbe. H. J. országról. A kékkői járásban pl. még ma sincs anyatelep, s az oltványok-, nak csak egész csekély százalékát iskolázzák az egyik állami gazdaságban. A lévai és a komáromi járásban már sokkal jobb a helyzet. A Zselízi és a Karvai Állami Gazdaságban nemcsak az anyatelep elegendő, hanem korszerű oltóházakat is építettek. Karván például ebben az évben egymillió oltványt csiráztatnak, s így a jövőben már nem lesz oltványgond a további telepítéseknél. Olcsó és jó bor Az utóbbi években több mint félmillió hektoliter volt átlagos bortermésünk. 1964-ben ez a szám minden bizonnyal meghaladta a háromnegyed milliót. Egy évtized múlva, ha a telepítések jól beválnak, közel kétmillió hektoliter lesz majd a bortermésünk. Ez mennyiségileg minden bizonnyal kielégíti majd a hazai fogyasztást. A fogyasztó azonban jó bort akar vásárolni. A kiváló minőségű borok előállítása elsősorban a szőlészetben és a borászatban dolgozó szakembereken múlik. Ismeretes, hogy főiskolai képzettséget a Lednicei Kertészeti Főiskolán lehet ' szerezni. Középkádereket a Modral Szőlészeti Technikum nevel. Emellett még mesteriskolákon képeznek szőlészeti szakembereket. Magyar nyelven a szőlőskei és a karvai mesteriskolában tanítják a szőlészet és borászat mesterségét. Ismeretes, hogy a szőlőtelepítések jó részére a közeljövőben Dél-Szlovákiában kerül sor, ahol jelenleg sincs elegendő megfelelő képzettségű szakember. A 80—100 hektáros szőlészetekben a gyakorlatban bevált dolgozókon kívül feltétlenül szükséges, hogy főiskolát, vagy legalább középiskolát végzett mérnökök, technikusok irányítsák a szőlészetet. Elgondolkoztató hát, hogy nem lenne-e helyes egy szőlészeti-gyiimölcsészeti technikum létesítése, ahol magyar lenne a tanítási nyelv, s amelyet a gyakorlatban bevált középkorú szakmunkások is elvégezhetnének. Azt hiszem, az onnan kikerült szakemberek sokat tehetnének a szőlészet fejlesztéséért és a minőségi borok előállításáért. Csak akkor számíthatunk nagyobb hektárhozamokra, s így a borbehozatal csökkentésére, ha elegendő kiváló szakemberrel rendelkeznek a szőlészettel foglalkozó gazdaságban, így tudjuk majd a gépesítés segítségével az önköltséget is olyannyira csökkenteni, hogy a jó minőségű borokhoz olcsón juthat a lakosság. TÚTH DEZSŐ A traktorállomások és az EFSZ-ek együttműködése Beszélgetés Varga Györggyel, a gellei traktorállomás igazgatójával Szlovákia traktorállomásainak igazgatói, illetve pártszervezeteinek elnökei nemrég kétnapos értekezletet tartottak Modrán. Az összejőve telen a jelenlevők elsősorban is azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogyan lehetne a jövőben a traktorállomások és az EFSZ-ek kapcsolatát még eredményesebbé tenni. Sok hozzászólás, vélemény és javaslat hang zott el. íme a gellel traktorállomást képviselő Varga György igazgató véleménye: — Megragadom az alkalmat, hogy a Gellei GTÁ munkájáról, tevékenységéről beszámolhassak. Míg a gépek és traktorok javításában a nyugat-szlovákiai kerület traktorállomásainak többsége csak bizonyos gépek, illetve traktorok javítását végzi, mi Gellén 9—10 féle gép, Illetve traktor javítását végezzük. Talán mondanom sem kell, hogy nekünk sokkal nehezebb a 9—10 fajta gép javításához szükséges alkatrészeket beszereznünk, mint azoknak a traktorállomásoknak, ahol csak egy-két típus javítását végzik. Munkánkat azonban nagymértékben megkönnyíti, hogy a dunaszerdahelyi járás szövetkezetei fejlettek. Sok helyen jól felszerelt javítóműhellyel rendelkeznek. Néhol még generáljavításokat is végeznek, s így csökken a ránk háruló feladat. — Tény, hogy kevés a szakképzett gépkezelő, illetve traktoros. Hogyan lehetne ezen segíteni? — Ami a szakképzett gépkezelők, Illetve a traktorosok számát illeti, ezen a téren valóban sok még a tennivaló. Ma már nem lehetünk megelégedve az olyan traktorossal, aki csak „vezetni" tudja a traktort. Olyan gépkezelőkre, illetve traktorosokra — méghozzá sokra — van szükségünk, akik bárhol az országúton, avagy kint a mezőn, a helyszínen el tudják végezni a kisebb javításokat. Véleményem szerint a múltban ezen a téren hibát követtünk el akkor, amikor például a kombájnosok kiképzését 14 nap alatt végeztük. Ez az időtartam rövid, s ezért hosszabb Ideig tartó tanfolyamok létesítését kellene bevezetnünk, hogy e probléma mielőbb megoldást nyerjen, illetve javuljon a végzett munka minősége. — Már itt a tavasz. Hol tartanak a gépek és traktorok javításával Gellén? — Az alkatrészhiány ugyan kissé hátráltatott munkánkban, de mindent megteszünk, hogy a tervezettnél (március 31) egy-két nappal korábban adjuk át a traktorokat szövetkezeteinknek. N. A. Allatokról, növényekről ÉTVÁGYIGÉNYES NÖVÉNY India egyik tartományában fedezték fel a Kalír Kandia nevű növényt, amelynek elfogyasztása után az ember egy hétig semmiféle éhséget nem érez. A növény e tulajdonságát a hiányosan élelmezett és túltáplált vidékeken egyaránt felhasználhatják. BAGOLYTELEPET FEDEZETT FEL Tótszentgyörgy (Magyarország) hátárában egy erdész. A réti fülesbaglyok olyan sokasága tanyázik itt, ami ritkaságnak számít. A házigalamb nagyságú fekete álarcos baglyok teljesen mozdulatlanul ülnek a fákon s így távolról ágcsonkoknak véli őket az ember. Főleg pockokkal táplálkoznak, tehát hasznosak a mezőgazdaság számára. KÉT TEHÉNTŐL hét borjú. Egy belorussziai kolhozban ritka eset történt: az egyik tehén három, a másik négy borjút ellett. Mind a hót borjú jól fejlett, súlyuk gyorsan gyarapodik. A VÍZZEL EGYÜTT megfagy, majd a jég elolvadással Ismét életre kel az a különös halfajta, amely Alaszka és a Csukcs-félsziget vizeiben található. „HÁZŐRZŐ" MACSKA Az angliai Readingben egy fodrászmester egész vagyonát Tibérius nevű macskájára hagyta, amely rendszeresen őrzi fodrász-szalonját, mialatt ő átugrik a szomszédos bárba. Barátjára, aki a macska gondozója lesz, 1500 dollárt hagyott azzal a feltétellel, hogy sohasem vehet kutyát. Megkocogtatják az ablakot. Nem kérdezi, hogy ki az? Minek kérdezze? Öt éve rendszeresen ismétlődik ez a hajnali randevú. S aki kint vár, nem jelez másodszor. Biztos a dolgában. Tudja, hogy Hucsko Terézia nem jog késlekedni. A jérj alszik. A gyerekek arcát a hajnali álom jesti pirosra. A konyhában a tűzhelyen gőzölög a tejeskávé. Még egy pillantás, nyitódik-csukódlk az ajtó. Egymásba karolnak. Mint máskor. Megérkeznek. Lekerül a kabát a cipő és... A köpenybe, gumicsiz mába bújt asszonyok már a Kati, a Bözsi meg a többi gondozott tőgyét mossák. Néhány perc múlva a sellyei szövetke zet telepén a tejház tar tályában gyűlik a tej. És holnap is lesz tejeskávé H. Gy. Az élőlények élettartama Köztudomású, hogy az orvostudomány haladásával, az egészségvédelem kiterjesztésével, valamint egyre hatékonyabb szociális intézkedések bevezetésével párhuzamosan lényegesen meghosszabbodott az emberek átlagos életkora. Ezzel kapcsolatban önkéntelenül felmerül a kérdés, vajon élettartam tekintetében felvehetjük-e a versenyt a növény- és állatvilág egyes képviselőivel. A kérdésre nemrégen az UNESCO, az Egyesült Nemzetek tudományos, nevelésés művelődésügyi szervezetének folyóirata válaszolt néhány példa kiragadásával. Azt már őseink is tudták, hogy az embernél hosszabb ideig csak a fák élnek. Kellő ismeretek híján ugyanakkor más növényeknek, és egyes állatoknak hihetetlenül maqas életkort tulajdonítottak. Így a ttszaja korát 6000 évre, a mesebeli főnix-madárét pedig 300—500 évre „becsülték". Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egyes állatok hosszabb ideig élnek a szabad természetben, mint fogságban, másoknál viszont ennek ellekezője áll fenn. A szabadban élő vadállatok korát pedig bajosan lehet ellenőrizni. Különösen azért, mert némelyek „idő előtt" pusztítják egymást. Az állatok közül kimutathatóan csupán a Galapagosz- és a Seychelles-szigeteken előforduló óriás-teknősök, valamint a Földközi-tenger pere mén tartózkodó teknősbékák élik túl az átlagembert, mert 150—200 évig is elélnek. Második helyen a papagája kat kell megemlítenünk, amelyek nemegyszer 100 évnél is magasabl kort érnek el. A kakadu is elél 9( évig. Az elefántok különböző fajtái nak életkora körülbelül azonos ai emberével, akinek jelenlegi átlagkörc 70 évre tehető. Közvetlenül utána kö vetkezik a 69 éves kort elérő varjú A ló átlagkora 50 — és 62 esztendí között, a víziló 35 és 41, az orrszar vúé 30 és 40, a medvéé 25 és 30 és t csimpánzé 20 és 26 esztendő közöt váltakozik. Megjegyezzük, hogy eze ket az adatokat a fogságban élő ál latoknál figyelték meg. Az óriás testalkatú bálna ezzel szemben alic éri el a 30 éves életkort. A kutya rit kán lesz 20 évesnél öregebb, de elő fordult már 34 éves is. A növényvilágban végletek ural kodnak. Amíg egyes fák több ezei évig élnek, addig néhány kaktuszfaj ta csupán néhány óráig virágzik Amíg a tiszafa hatezer éves kora csak mende-monda, addig az ausztrália szágópálma tudományos vélemények szerint 12 000 évig is elél, jóllehe magassága nem haladja meg a ha métert. Hiteles bizonyítékok erre ter mészetesen nem léteznek, éppúgy mint ahogyan csak a tudósok állítják hogy a Kanári-szigeteken honos sár kányják életkora 8—10 ezer évre te hető. Magas kort érnek el ugyancsak a cédrusfák, amelyeknek mexikói pél dányai néha 16 méternyi átmérőjűek Hazai fák közül a tölgy néha 50C évig, a nyírfa pedig 400 esztendeit, él. Vannak azonban olyanok is, ame lyek alig érik meg 150 éves korukat, K. & <•» SZÖ 2 A 1965. március 25.