Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-23 / 81. szám, kedd

V. Biľak elvfárs 1965. március 18-án, az SZLKP Központi Bizottságán elmondott beszámolójából (Folytatás a 4. oldalról) ra az anyagi feltételek részben kedvezfi. részben pedig kedvezőtlen hatást gyakorolnak. A közoktatás előirányzott felvirágoztatása jelentős anyagi ráfordítást igényel. A nevelés és a közoktatás folyamatára még a legrátermettebb tanítók is csak akkor gyakorolhatnak kedvező hatást, ha lehetőségük van a leghaladóbb szellemű oktatási módszerek érvényesítésére. Ez másrészt azt jelenti, hogy minden iskolát el kell látni a legkorszerűbb taneszközökkel. Ma már a burzsoá köz- és nemzetgazdászok is tudják, hogy a befektetés az iskolákba mindig kifizetődik. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy a társadalom korlátlanul fordíthat pénz s egyéb eszközöket erre a célra. A közoktatás céljaira előirányzott eszközöket a lehető leggazdaságosabban kell hasznosítanunk. Ami az iskolák építését illeti, szélesebb körben kell alkalmat adnunk a ját ás és a helyi nemzeti bizottságok kezdeményezésének érvényesülésére. Ugyanis az a helyzet, hogy évről évre sok millió koronát nem az említett célra fordítanak. Bár tavaly általában csekélyek voltak az Iskolai beruházási építkezésekkel kapcsolatos feladatok, a szlovákiai nemzeti bizottságok által irányított építkezésekre az előirányzottnál 21,368 millió Koronával kevesebbet fordítottak. Nem hagyhatjuk emlitetlenöl, hogy egyes helyi, sfit járási funkcionáriusok is anélkül, hogy az egész társadalmat érintő problémákat figyelembe vennék, a helyi igények kielégítését szorgalmazzák. A példák egész sora figyelmeztet arra, hogy ami az iskolai beruházási építkezéseket illeti, az eddiginél alaposabb reodet kell teremteni. Nem egyedülálló az a viszály, amely az érsekújvári járásban Cierník cs Mojzesovu község funkcionáriusai közt folyt azért, hogy eldöntsék, melyik községben építsék az üj iskolát. Ezzel a vitás kérdéssel évek hosszú során át foglalkoztak a legkiilönfélébh intézmények, többek között az illetékes járási nemzeti bizuttság. a kerületi nemzeti bizottság, a Szlovák Nemzeti Taoács, különféle tervező szervek, sőt a kormány is. Az egyik község 700 méternyi távolságban van a másiktól, az lenne tehát a legokosabb s a leggazdaságosabb is, ha egy nagyobb iskolát oda építenének, ahol az a leg jobban megfelelne mind a két község gyermekeinek. A színvonalas oktatás ér dekében is ez a megoldás lenoe a leghelyesebb. E kérdések kedvező megoldása érdé kében jobban kellene érvényesülnie a dolgozók kezdeményezésének és támogn tásának is. Tapasztalataink azt bizo nyitják, hogy egyes problémák — pél dául a bölcsődék, az óvodák hiányának megszüntetése — sokkal gyorsabban s jobban megoldható lenne, ha azok nem tartoznának csupán az iskola-, il letve egészségügyi szervek hatáskörébe jobb lenne tehát, ha részben az iize mek s az egységes földművesszövetke zetek. az állami gazdaságok, a Forradd! mi Szakszervezeti Mozgalom s a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozna a közoktatással összefüggő problémák megoldása. A CSKP Központi Bi zottsága a múlt év október 21-i és 22-1 határozata rámutat arra. hogyan kell fokozatosan s céltudatosan emelni az iskolák s más közoktatási intézmények nevelőmunkájának színvonalát. Hazánkban a dolgozók örömmel vették tudomásul a Központi Bizottság e határozatát. Állíthatjuk, hogy a pártszervek " és -szervezetek, a nemzeti bizottságok, a tanítóság s az iskolai szervek funkcionáriusai kellőképpen tudatosítják a szóban forgó problémák bonyolultságát. Ezért kezdemétiyezően, megfontoltan készülnek megoldásukra. A párt kerületi és járási bizottságainak s az SZLKP Köz ponti Bizottsága illetékes osztályának elsősorban az lesz a feladata, hogy támogassa mindazt, ami haladó irányzatú, ami meggyorsítja közoktatási rendszerünk hatékonyságának növe lését. Egyben arról kell gondoskodniuk, hogy mindenütt kellőképpen juttassák érvényre a Központi Bizott ság által kitűzött elveket. A CSKP Központi Bizottságának határozata megteremti annak kedvező feltételeit, hogy küldetéséhez méltón nevelhessük , a kommunista társadalom építőinek nemzedékét. Két fiatal grafikusnó közös kiállítása A városi Galéria tárlati helyiségének egyik - fele úgy hat, mintha árnyékba borulna, — a másik meg meleg, színes fényben fürdik. Ez a kettős hatás a két fiatal kiállító: Viera BomlidV'á 'éš Irériá'' Tarasövá" "világláfá-" sát jelzi. Bombovát gy-ewnekkönyv illusztrációiért'

e < napokban tüntették ki a FraüO Král díjjal. Kár, hogy épp ezek hiányoznak a jelen anyagból. Bombová a Hložnik grafikai iskola növendéke, 1956-ban végzett. Műveiben ugyan még érezhető mestere drámai filozófiai képzőművészeti szemléletének hatása, alaphangulatát azonban inkább líra és szelid, szomorú, álmodozó költőiség jellemzi. A rajz és grafika európai modern mesterei felé fordul érdeklődéssel. Munkái az útkeresés es kísérletezés jegyeit viselik magukon. Éppen ezért változtatja sűrűn kifezejési technikáját. Szén-, tus és körajzok, karcok, monotípiák és kombinált technikájú lapok váltják fel egymást. Viaszkot, gyantát, aszfaltot és szenet használ a felületek megmunkálásánál. Konkrét, emberi tartalmú művei két főcsoportra oszlanak. A Város, a Házak, a Kikötők, a sápadt Hold fényében hamvasszürke bársonyos fekete sejtelmességben rajzolódnak ki. Az alakos lapok, a fájdalmas arckifejezésű Gyermek és a Fejek erősen leegyszerűsített, gyakran sűrű vonalhálós rajza tájékoztatnak Bombová törekvéseiről. Tarasová 1950-től kezdve Mudroch, majd Hofstädter és Millý tanítványa volt. Pályakezdő munkái könyvborító lapok voltak, reprodukciókon keresztül ragadja meg Kandinszky színfelfogása, Klee képzelete s finom vonalrajza. A modern franciáktól is igyekszik tanulni. Kezdetben gyermekkori elképzeléseit stkszerűen, üde színekben' vetíti "ki. AquarellrajzSi Ie«gysze

; rűsítétt itlŔľt q nias.J O r m

.á lj,b Ö1,. a p ró I é kos vonalak hálájából s jól megválogatott színekből állnak össze, Van-nér hány díszítő jellegű és • absztrakt „Kompozíciója". A „Keletkezést" az osztódó sejtek, bontakozó csirák remegésével az új élet pirosló színében érezteti. Játékos kedvvel állította öszsze papírból és textilből kollázsait. Gyermekkönyvekhez készült illusztrációi színben, formában, bohókás ötletekben bővelkednek s a gyermekek képzeletvilágához simulnak. bárkAny jenöné • Építészeti Múzeum a szabad természetben. Az NDK Művelődésügyi Minisztériuma és a Német Képzőművészek Szövetsége együttesen tervet dolgoztak ki egy a közeljövőben létesítendő építészeti műzeumra. Schwerinben egy nagy szabad térségben állítják majd fel -a különböző vidékekről ide áthelyezendő épületeket, amelyek rekonstruálva dokumentálni fogják az elmúlt századok architektúrájának fejlődését. Egész Dél- és Közép-Németország jellegzetes népi építészetéről fognak szemléletes képet nyújtani a régi gazdaságok, kovácsműhelyek és malmok. Skandináviában és Romániában már vannak ehhez hasonló múzeumok. Vajon mikor követjük mi is ezt a jó példát.? B. J. APRÓHIRDETÉS A Pamlatkostav Žilina üzembővítéssel kapcsolatos munkákra szakmunkásokat vesz fel: jel'n kszhstnsk építőmunkások, kőművesek, ácsok, festők és mázolok, bádogosok, padlókirakók. La!; lizak, várak, kastélyok, és hasonló fpületek tatarozásáról van szó. Jelentkezni lehet írásban az üzem igazgatóságánál, ahol az érdeklődők bővebb felvilágosítást kapnak. Cím: Krajský podnik pamiatkovej údržby, Pamiatkostav, Bratislavská cesta 45, Žilina. ÜF-014 A Bratislavai üzem felvesz kőműveseket, lakatosokat, kazánkovácsokat, iorrasztOKat, villanyszerelőket és esztergályosokat. Fizetés havonta a munka jellege szerint 1500—2000 korona btto. Továbbá felvesz több lolatót, (a szakképzettség nélkülieket kiképezzük) segédmunkásokat épltőmunkára, vegyi- és segédüzemekbe. Átlagfizetés 1500—2000 korona btto havonta. Lakás a munkásszállón biztosítva. Aľ érdeklődők bővebb felvilágosítást közvetlenül az üzemben kaphatnak. Chemické závody Juraja Dimitrova, národný podnik Bratislava, ul. Februárového víťazstva (3-as és 5-ös villamossal). ŰF-015 BMflTflH • Két szoba, konyha, előszoba, éléskamra, központi fűtéssel, Jutányos áron eladó. Cím: Štúrovo, Partizánska č. 374. Érdeklődni lehet vasárnap. Ú-009 L E Z E R I R A •Cfe.N Y Í T Á S U Minél jobban fejlődik az űrhajózás, annál nagyobb és nehezebb problémák vetődnek fel. A most használatos kémiai energiahordozójú rakéták kai sikerült a naprendszerbe hatolni, és már javában dolgoznak egy új, plazmahajtású rakétán, mellyel még nagyobb sebességek érhetők el. Mindez azonban nem elég: a plazmahajtású rakétával már biztosítható ugyan az 1000 km-es másodpercenkénti sebesség, s így a naprendszer bolygói aránylag rövid idő alatt elérhetők lesznek — ha persze műszakilag is megoldják az ilyen rakéták megépítését. Ha azonban ki akarnánk jutni a naprendszerből, a legközelebbi állócsillagig az út ezzel a rakétával 1000 évig tartana. Nyilvánvaló, hogy a világűrben való hajózáshoz sokkal nagyobb sebességre lenne szükség. A sebesség fokozása azonban azért nem lehetséges, mert a rakéta meghajtásához szükséges hajtóanyag túl sok helyet von el a hasznos teher rovására. A szükséges óriási sebességek ezen az úton tehát nem érhetők el; olyan rakétára lenne szükség, mely a hajtőenergiát nem vinné magéval, hanem valamely úton hozzá tudna Jutni, ha tehát táplálni lehetne. Olyan ez, mint az autóbusz és a trolibusz viszonya: az autóbusz az üzemanyagot magával viszi, a trolibusz a villanyvezetékről útközben kapja. Ez persze kozmikus méretekben lehetetlennek látszik az első pillanatra. A szovjet tudósok mégis már 1924-ben foglalkoztak ezzel a gondolattal, különösen F. A. Candor 'mérnök, aki az úgynevezett fénynyomást kívánta felhasználni e célra. A fénynyomás, mint tudjuk, a beeső fény által megvilágított felületre gyakorolt sugárnyomás; kísérleti kimutatása P. N. Lebegyev (1899) és A. W. Hull nevéhez fűződik (1900). Az állócsillagokban a magas hőmérséklet miatt a fénynyomás igen nagy. A Nap fénynyomásával magyarázzuk többek között azt a jelenséget, hogy az üstökösök csóvája a Naptól elfordul. A fényt, amely kilövellt testecskéivel nyomást gyakorol minden tárgyra, melybe beleütközik, kívánta irányított fénysugarakkal felhasználA lézer elve: 1 — rubinrúd, 2 — tekercs, 3 — energiaforrás, 4 — indukált fénysugár. A vitorlás rákét i vázlata: 1 — vitorla, 2 — indító rakéta, 3 — műszerek. A lézerirányítás szemléltetése: 1 — Föld, 2 — lézer-sugár, 3 — rakéta. A KUTATÓK ÁLMA: A HIDEGFÉNY

8 RAKETA ni Cander is a rakéta hajtására. Ez azonban az o korában nem volt még tervben sem kivihető, mert a fény szóródása miatt nagy távolságra energiát, még a legcsekélyebbet sem tud átvinni. A gondolat azonban ismét felvetődött a lézer feltalálásával. Ma több szovjet tudós, többek között V. Fabrikanti, M. Vugyinszkij és F. Butaeva dolgoznak e téren. A lézer olyan szerkezet, mely az elektromos rezgéseket átalakítja fényrezgésekké. Működési elvét az 1. ábrán látjuk. Egy tekercs van rajta, melyben rubinrúd helyezkedik el. A nagyfrekvenciájú energia a rúbinrúdban a fotonokat kilövelli, és azok olyan fénysugárban haladnak, amely egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben szóródik A rendes fénytől eltérő sajátosságát megérthetjük a következő összehasonlításból: ha egy rendkívül erös reflektorral a Holdra fénysugarat küldenénk, az útközben annyira szóródna, hogy nem lehetne észlelni hatását a Holdon. Lézerfénysugárral ezzel szemben a szóródás csak méterekben mérhető, és a fényfolt észlelhető lenne. A rakéta vázlatát a 2. ábra mutatja: az indításra normális kémiai rakéta szolgál, de amint a rakéta a Föld légkörét elhagyja, a hajtórakéta leválik, csak a műszereket tartalmazó fej halad tovább, melynek aljában egy fekete „vitorla" van. A lézer-sugár e viturlára állandó erővel hat. Igaz, hogy ez az erő a mai lézereknél még meglehetősen csekély, de két meggondolás alapján mégsem lehetetlen a feltevés. Először is: a lézer még csak kísérleti állapotban van, és a kisugárzott energiát bizonyára sikerülni fog megsokszorozni; a másik döntő meggondolás alapja pedig, hogy a világűrben nincs súrlódás, a rakéta tehát azzal a sebességgel, amellyel a Földet elhagyta, minden további energia nélkül halad tovább, és ha még valami csekély energia éri, folytonosan gyorsul, és sebessége így mindig növekszik (3. ábraj. A tudósok tehát remélik, hogy a jövőben sikerül a rakétát olyan sebességűre felgyorsítani, amely a naprendszerünkön kívüli csillagok elérését is lehetővé teszi. A „vitorlás" rakéta eszerint a jövő egyik űrhajójává válhatna. (Az Gjítók Lapja adatai nyomán) Mai fényforrásaink több évtizedes múltra tekintenek vissza. Hosszú idő telt el a fáklyák, a mécsesek és a petróleumlámpák őta. 1812-ben megszületett a Davy-féle ívlámpa, majd 1879-ben Edison találmánya, a szénszálizzó. A légritkított üveggömbbe helyezett szénszálat 1700 C fokra hevítette fel az elektromos áram, és bár rövid volt az élettartama, fénye használat közben gyengült, az üvegburok a rárakódó szénrészecskéktöl megfeketedett. A tökéletesítés során a szénszál porlódását semleges gázzal lassították, fém- később wolframszál került az izzólámpába, majd nemesgázzal fokozták világító erejét. Igy jött létre a mai izzó, a melegfény, mely azonban a tápáló energiának csupán 2—6 százalékát hasznosítja világításra, a többi, mint felesleges hőenergia, veszendőbe megy. Hidegfény ötlete A felesleges energiafogyasztás felvetette a hidegfény ötletét, s gázokkal szerkesztettek világító lámpákat. A légtelenített üvegcsövekbe alacsony nyomású töltőgázt — nitrogént, széndioxidot — engednek. A fénycsőben 30—35 fokos a hőmérséklet, a gyújtóelektródák azonban 100 C fokon felüllek. A fénycsövek belső felületét, hogy a váltóáram zavaró hatású lüktetését kiküszöböljék, szilikátokból és wolframátokból álló fluoreszcens anyagokkal vonják be. A fémgőzlámpákban a töltés könnyen párolgó fémnek — például higanynak vagy nátriumnak — a gőze. A fémgőzlámpa lényege egy körülbelül 2 cm hosszú csövecske, melybe két fő és egy gyújtóelektródot szerelnek. A csövecskében higanygőz és argongáz kisnyomású keveréke van. A gyújtó és a fő elektród között az argongázon áthaladó áram vezetővé teszi a higanygőzt, mely a két fő elektród közt erős fénnyel világítani kezd. Ilyen lámpákat használnak utcák, terek, nagyméretű helyiségek megvilágítására. A nátriumlámpa U alakúra hajlított üvegcső, melyben kisnyomású neongáz és kevés fémnátrium van. Bekapcsoláskor a neon vezetővé válik, és fél perc alatt annyira felmelegszik a cső, hogy a fémnátrium is elpárolog — ionizálódik —, vezetővé változik. Erös sárga fénye megnehezíti a színek felismerését. A szentjánosbogár utat mutat? A világító bogarak viszonylag erős fényét az állatka testi energiája táplálja. Ez teljesen hidegfény, ehhez hasonlót szeretne elérni a korszerű technika is. A kutatók mai álláspontja szerint a hidegfényű lámpa kifejlesztéséhez a nátriumlámpa elve vezet el. Egy érdekesség: a xenon-lámpák fénye 6500 C foknak megfelelő színképet mutat. Ez lenne a legideálisabb fényhullámhossz. Ezeknek a lámpáknak az előállítása azonban rendkívül drága. Kísérleti célra azonban már 65 000 watt teljesítményű izzót is készítettek. Ennek belsejében 10 atmoszféra nyomást állítottak elő. • Münchenben egy harminc méter magas toronyból három 20 000 wattos xenon-lámpával hatalmas területet világítanak be. Hasonló világítótestet alkalmaztak az egyik moszkvai kiállítási területen is. Ezen azonban ma még csak tudományos ritkaságok. Az igazi hidegfényt még nem találták fel, pedig mindinkább égető szükségszerűséggé válik, mert a világítás négy-ötszörösére való emelkedése — és ez belátható időn belül bekövetkezik — világméretekben is komoly energiaproblémát jelenthet. Nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy a fényre feleslegesen nagy mennyiségű energiát fordítsunk, amelynek nagy része hő formájában kárba vész. A megoldás ezért kutatásra sürgeti a tudósokat.... Wattrelos francia városban nagy újjáépítési munkák folynak. A tervek szerint a szennycsatoirnát a helyi temető alatt fogják vezetni. Mivel a temető alatt a talaj nem szilárd, a csövek lerakását úgy oldják meg, hogy a földet több száz méteres szakaszon a temető alatt 10 m mélységig átfagyasztják, s ebben mélyítik ki a szükséges aknákat. A kípen a hűtőberendezés a csatorna felett. A középen levő cső a hűtőközeg behajtására szolgál, oldalt a földbe süllyesztett fagyasztó elemek. Jól látszanak a jégsapkák, amelyek a hűtőberendezés nyílásai fölött jöttek létre. 1965. március 23. £ Qj SZQ 5