Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-20 / 78. szám, szombat

KURT TUCHOLSKY: Bezzeg a nők..! LJamburgban történt, ahol is ' ' minden értelmes utazás meg­szakítandó, minthogy a legszebb vá­ros Németországban — éspedig a háromrészes tükör előtt. A tükör egy szállodában állt, a szálloda az Alster partián, a férfi pedig a tükör előtt. Reggeli fél tízet mutatott az óra, pon­tosan öt perc híján. A férfi egy szál öntudatban mász­kált, a vakáció pedig abban a stá­diumban járt, amikor az ember egye­nesen buja lassúsággal öltözik, toto­jázik, göncöket hordoz körül a szo­bában, ezer szükségtelen kacatot szedeget elő a bőröndből, aztán vissza­rakja, megszámlálja a zsebkendőit, és egyáltalán úgy viselkedik, mint egy középfokú bolond: buzgó semmitte­vés ez, nadehát azért van a vakáció. Szóval, állt a férfi a tükör előtt. A férfiak nem hiúk. Bezzeg a nők. Minden nő hiú. Ez a férfi azért áll­dogált a tükör előtt, mert az három­részes, és mert az otthonában nincs ilyen. Nézegette hát magát, a meg­ereszkedett hasú Antinooszt, a három­részes tükörben és igyekezett a pro­filját annyi kritikával szemlélni, amennyi önszerelmétől tellett... vol­taképpen ... s kihúzta magát kissé — azért voltaképpen egészen muta­tós vagyok így tükörben, mi? Karfá­val keresztben végigsimított a bőrén, mint aki fürdővízbe készül ereszked­ni... és e tevékenység közepette bal szeme egészen véletlenül kinézett az ablak vékony függönyén keresztül. Valami volt ott. A szük mellékutca túloldalán, azo­nos emeletmagasságban, nő állt az ablaknál, idősebb nőnek látszott; fél­rehúzta valamelyest az átelleni füg­gönyt és ámult, bámult, pislogott, ba­zsalygott, egyenest a férfi tükörfény­ben úszó hasára. Atyaúristen! A férfit az első impulzus vissza­parancsolta a szoba látókörön kívül eső, oltalmazó mélyébe. Micsoda nő­személy. Viszont volt ebben a dolog­ban valami bókjéle, az tagadhatatlan; még akkor is, ha állandó szokása neki az ilyesmi — akkor is bók volt. „A szépségnek". Percig sem vitás. A férfi három lépéssel előbbremerész­kedett. Csakugyan: ott állt most is, és ba­zsalygott és bámult. Nos — azért van az ember a világon, hogy jót cselekedjék... és egyelőre igazán mutogathatjuk magunkat, akár min­dennap — elég csak egy újabb pil­lantás a tükörbe —, gyerünk a tü­körhöz, gyerünk az ablakhozl Nem. Ez túl zsenáns volt... a fér­fi elszökdécselt, mint egy süldőlány, sietett a fürdőszobába és megborotvál­kozott az üj késsel, amely simán sik­lott a bőrén, akár egy vizes törül­köző, valóságos mámor volt. Leöblítés. „Alapos utánmosást?" — kérdezte önmagától és igennel válaszolt, alapos utánmosás, púder — erre is ráment jó tíz perc. Vissza. Nézzük meg, csak úgy, a hecc kedvéért... Semmi kétség, ott állt még mindig: pontosan ugyanabban a helyzetben, mint az előbb, a függöny kissé oldalt húzva, a karjára támaszkodott, és me­reven nézett át. Hát ez mégiscsak — na, hát erre már igazán kíváncsiak vagyunk. A férfi most már tapodtat sem tá­gított a tükörtől. Elkezdett piszmogni, mint egy epizód szobalány a színpa­don: haját kefélgette, aztán áttette a fésűt az asztalka egyik oldaláról a másikra: levágta körmeit és körül­ményesen törülgette a fületövét, vizs­latta magát elölről, oldalról és egye­bütt ... kajsza pillantás az utca túl­oldalára: a nő, a hölgy, a lány — még most is ott állt. A férfi, győzelmes hímerejének dia­dalában, úgy járkált a szobában, mint egy gladiátor, úgy tett, mintha az ablak nem is léteznék, nem vett tu­domást látszólag arról a közönségről, amelynek kedvéért mindazt tette, amit tett: cigánykereket hányt, mi­közben egész teste szinte hallhatóan kukorékolt, azután enyhe sajnálkozás­sal felöltözött. Egyszeriben kifogástalanul öltözött úrrá változott — a nőci is ott volt még mindig! — elhúzta a függönyt, és könnyedén bizalmas mosollyal kt­tárta az ablakot. Es átnézett. A nő, nem volt nő. A nő, akinek fél óráig mutogatta ^ férfiúi pucérságát: faállvány volt, rajta kabát, aztán egy szoba­pálma meg egy sötét szék. Mint ahogy az ember lombokból és ágakból ar­cokat komponál az éjszakai erdőben, úgy látott női nézőt ott, ahol csak fa volt, szövet és szobapálma. Enyhén leforrázva csukta be őfér­fiúsága az ablakot. A nők hiúk. A fér­fiak? Azok soha. 1928. Fordította: Szolcsányi Ferenc A nagyo któi a nagyokig A SVÉD FILMMŰVÉSZET ELŐRETÖRÉSE AZ IDEI VELENCEI filmbiennálén rítkozott, hogy piacul szolgáljon az kulturális és gazdasági érdeke a erőteljesen domborodott ki egy je- amerikai tömeggyártásnak, tehetséges nemzeti és egyben művészi igényű lenség, amely már egy-két esztende- művészei pedig biztosítsák — több film hathatós támogatása. E felisme­je érzékelhető a film világában. Eb- európai országhoz hasonlóan — a rést a hatvanas évek elején konkrét bői a szempontból már a fesztivál hollywoodi Moloch számára az után- szervezeti és gazdasági intézkedések pótlást. programja is elárult egyet s mást. Az ünnepélyes megnyitó gálaestélyén követték, amelyek eredményeképpen kuu ™ a r. a d! J é"I ef é b„ eÍL®. a svéd filmgyártás helyzete megszi­lárdult, volumene megnőtt. Az intéz­versenyen kívül svéd filmet mutattak több, mint engyed évszázadig, a má be: Ingmar Bergman legújabb mű- sodik világháború alatt és még utá ... vét. A versenyben a nemzetközi ve- na is. Az új fellendülés első nyomai kedések hatékonyságára jenemzo, télkedés egyik legfigyalemreméltóbb az ötvenes évek elejére nyúlnak ll 0Sy Svédország példáját azóta az alkotása ugyancsak svéd, Donner vissza. Kétségtelen, hogy a svéd film új önálló nemzeti filmgyártás létesl Szeretni" című filmje volt. Végül újabb előretörése elválaszthatatlan tésére irányuló törekvéssel a történelmi, úgy-, nevezett retro­spektív vetítése­ken is svéd filmre került sor: a szak­értők, kritikusok, nézők napokon át ismerkedtek a svéd film több mint félévszáza­dos múltjának em­lékeivel és doku­mentumaival. S mindennek végső eredményeképpen a Velencében ösz-« szegyűlt film-köz­vélemény megerő­sítette a svédek hivatalos álláspont ját: Svédország kicsiny ország, de a Iában a kis országoknak, Svédország filmben nagy. Tegyük hozzá: ismét nak sincs önálló filmipara: különö­nagy. Mert volt már az, de nem sen alkotói téren, a színészek, ren- körülményeinél és kezdeti jellegénél förn Donner első filmje, a Szeptemberi vasárnap Ingmar Bergman nevétől. Mint álta- ugyancsaK nagy fllmmúlttal rendel­kező Dánia is követte. A SVÉD „ÜJ HULLÁM" fejlődése mindig bi fejlődést olyan nevek fémjelzik, amelyek azóta már bevonultak a vi szerelmi konfliktusok, a fiatalság kérdései foglalkoztatják" ennek az irányzatnak alkotóit. Szemléletük dezők, grafikusok, díszletezők tekin- fogva kialakulatlan, sokszor bizony­Ami a hagyományokat, a történei- tetében elmosódnak a határok a talan, magán viseli az útkeresés mi múltat illeti, Svédországnak va- színház és a film között. Bergman is nyomait. Fő irányzatai abban foglal­lóban az elsők közt a helye. Film- színházi rendezőként kezdte, és 1940- hatók össze, hogy Bergman természe­gyár és filmvállalat a világon a leg- ben a Macbeth színpadi rendezésével tesen akarva-akaratlanul iskolát est­elsők' között Svédországban épült, érte el első feltűnést keltő sikerét. nált. Öt követi a fentebb már emlí­mégpedig a ma is működő legjelen- Rendkívüli tehetsége azonban hama- tett Donner, a fiatal Sjöman most el­tősebb létesítmény, a Svensk Film- rosan megnyilatkozott a filmben is. készült „A ruha" című filmjével és industri. 1909-ben irányítását Charles Első önálló filmje 1949-ben készült mások. Morális problémák, különösen Magnusson, a modern filmgyártás és azóta másfél évtized alatt húszon egyik megalapítója vette át. A továb- három mű követte egymást. EGY FECSKE AZONBAN nem hoz hatta meg a nyarat a svéd filmben jellegzetesen polgári, a burzsoá tár lág film- és irodalomtörténetébe, sem. A fellendülés döntő okai mé- sadalom válságtüneteit pesszimista A svéd film első „nagy korszaka" két lyebb' társadalmi, művészeti és gaz- hangulatú művekben tükrözik, de rendező, Sjöström és Stiller, és egy dasági okokban gyökereznek. Néhány művészi igényességük, éles kritikai Nobel-díjas író Selma Lagerlöff ne- esztendeje egyetlen adat ráirányítot- szellemük nemegyszer figyelemre­véhez fűződik. Az ő regényeinek ta a svéd illetékeseket, elsősorban méltó eredményeket szül. megfilmesítésével hódítja meg első a gazdasági szakértők figyelmét a Ha ez az irányzat a legerősebb' Is, ízben a világ mozijainak közönségét svéd film problémájára. Megállapí- ne m egyedülálló. Elsősorban társa­és a kritikusokat a svéd filmművé- tották ugyanis, hogy a nyolc és fél- dalom-politikai érdeklődést tükröz, szet. 1923-ban Gösta Berling bűnhő- milliós országban évente átlag négy- Alf Sjöberg a svéd művészi életnek désében tűnik fel — akkor még Greta száz új filmet mutatnak be, ezeknek Bergman mellett legjelentősebb alak­Gustaffson néven — a filmművészet nem is tíz százaléka svéd film, de j a. Q j s színházi rendező, aki külö­nösen a svéd klasszikusok és a Sha­kespeare-drámák színpadra állításá­val tett szert nagy hírnévre. Első filmjét Strindberg Júlia kisasszonyá­ból készítette, nemrég pedig „Sziget" címmel forgatta új művét, amely arról szól, hogy egy tengerparti kis szigetről kitelepítik az őslakosságot, mivel ott katonai támaszpontot akar­nak létesíteni. Sjöberg ábrázolását az egyéni és társadalmi tragédiák bemutatására összpontosítja. Svédországnak a nemzetközi életbe és a különböző világszervezetekbe való bekapcsolódását tükrözi az év­százados elszigeteltség után a „ha­táron túli" emberiség iránti foko­zottabb érdeklődés. Ennek jegyében született meg Arne Sucksdorf „Copa­cabanai otthonom" című társadalmi és etnográfiai filmje, amely a világ egyik legszebb városának, Rio de Janeirónak nyomornegyedeiben ját­szódik. Egy másik svéd film, a „Liá­nok hídja" Nyugat-Afrikában készült, főszereplője a nemrég feltűnt Har­rlet Andersson. VÉGÜL MEG KELL EMLÉKEZNI a egyik' legnagyobb' színésznője, Greta a nézők évi számának 20 százaléka s v£<j füniek egy olyan ágáról, amely Garbó. A világraszóló siker után svéd filmet néz meg. Ez az adat külföldön egyelőre alig ismert: a rendezőjével Hollywoodba vándorol. élesen rávilágított a kulturális élet nagy hagyományokra visszatekintő Az ő nyomdokát követi később évti- bizonyos alapvonására: a fejlődő burleszkről és komédiáról. E téren az zedeken át egész sor svéd filmmű- közízlés betelt a tömegcikkekkel, a első mű, amellyel a svédek megpró­vész, hogy csak a legnevesebbeket taIm i külföldi (elsősorban amerikai) báltak „betörni" a világ vásznaira, említsük: Ingrid Bergman^ Signe giccsekkel és feltűnően előnyben ré- a két legnépszerűbb svéd komikus, szesíti a helyzeténél fogva is minő- Danielsson és Alfredson „Svéd ké­ségi produkcióra kényszerülő hazai pek" című szatírája, Készül a „Copacabanai otthonom" című film, rendezője: Arne Sucksdorf Haso, UUa Jacobson, Ingrid Thulin, A svéd film első nagy korszaka a némafilm végnapjaival zárul le. Az gyártást Svédországnak tehát elemi, amerikai mammutarányokra mérete­(Filmvilág) ÚJ KÖNYVEK František Švantner: A havasok menyasszonya Az ismert szlovák író elbeszélé­seit Bábi Tibor kiváló fordításában kapja kézhez az olvasó. Az író az elbeszélésekben erkölcsi és szociá­lis problémákat dolgoz fel, s mint­hogy annakidején ezt csak „rang­rejtve" eszközölhette, nem hiányzik elbeszéléseiből a romantikus alkat sem, ami többnyire mesék, s hihe­tetlen történetek formájában jelent­kezik. A mesék és a természet vilá­ga jelenthette ugyanis számára az egyetlen elfogadható világot, ahol szabadon érezhette magát egy tár­sadalmi igazságtalanságra épített korban. SZSZK. 400 oldal 18.— Kčs Josef Toman: DON JUAN A Don Juan-regények régi, de min­dig visszatérő érdekes témája annak keresése, vajon az örömök hajszolá­sa boldogíthat-e? Toman regénye a XVII. század Spanyolországába vezeti az olvasót. Maftara grófja amolyan féktelen jellem, aki a bűnbánat és szertelenségek végletei közt hányód­va keresi a boldogságot, s csak a so­rozatos csalódások után eszmél rá, hogy ezt csak az emberiesség, s az emberekkel való törődés révén érhe­ti el. (SZSZK, II. ki«d&s, 402 old.J (19,— Kč>) Eduard Bassí A HUMBERTO CIRKUSZ A korábbi kiadás során nagy sikert ért el a könyv, s ez a második ma­gyár nyelvű kiadás is minden bizony­nyal megtalálja az utat az olvasóhoz, A cseh szerző regénye (eddig tizen* három kiadást ért el) a cirkusz em* hereinek sajátos, a polgári társadat mon kívül elhelyezkedő világába ve­zeti az olvasót. Könnyedén és jól tájékozottan idézi a cirkusz légkörét s avat be e különös világ kulissza­titkaiba. A regényt Czagány Iván fori dította. (SZSZK, n. kiadás. 620 old.) (25,50 Kčs) C. W. Ceram! A HETTITÁK REGÉNYE Előző könyve, mely A régészet re­génye címet viselte, nagy sikert ért el. A közös kiadásban (Gondolat) megjelent regény a hettita kutatások eredményeivel foglalkozik. Ceram rendkívüli érdeme, hogy a témáról izgalmasan, színesen, de a tudomány eredményeit avatottan tolmácsolva tud írní. A hettita birodalom törté­nete szoros láncszemként csatlakozik az ókori történelemben Egyiptom és Mezopotámia történetéhez. A művet számos ábra és érdekes képanyag gazdagítja. (SZSZK, 200 old.) (27,50 Kčs) Antonín Zhor: A BECSÜLETES ABE Lincoln Ábrahám a rabszolgák fel­szabadítója életének története ez a könyv. Viszontagságos gyermekkorá­tól kíséri végig az Egyesült Államok egykori elnökének életét, érzékeltet­ve azt a nagyarányú küzdelmet, me­lyet a nagynevű államférfinak vállal­nia kellett — az élet Igazsága érde­kében. A szerző egyszerű művészi eszközökkel, de erőteljes vonásokkal rajzolja meg és hozza emberi közel­be a múlt századnak ezt a nagy alak­ját, aki élete végéig a nép fia ma­radt. Eszméi ma is időszerűek, s a napi eseményekből tudjuk, hogy a diszkriminációnak még ma is milyen nagy szerepe ven az „ígéret földjén", (SZSZK, 320 old.) (17,50 Kčs) — dz — zett hatalmas tőke és óriási piacot kívánó hangosfilmgyártás hosszú idő­re megpecsételte a svéd film sorsát is, mint annyi más országét és kü­lönösképpen a kis országokét. Svéd­ország nem bírta az amerikai kon­kurrenciát, filmgyártása sorvadásnak indult, eljelentéktelenedett, keser­vesen vegetált, funkciója arra szö­vetkezőkben: pech, cech, almanach, technika, anarchia, Albrecht, lexikon, export, expedíció, oxigén, Félix stb. Ha azonban jobban megfigyeljük, ho­gyan ejti ki például a mechanikus szót egy szlovák, és hogyan ejti ki egy magyar anyanyelvű, akkor a ket­tejük kiejtésében különbséget vehe­... . , _ tünk észre: a szlovák ember ugyan­• AZ IPOLYSÁGI Mezőgazdasági Minden nyelvnek megvan a maga Jg g h. t ej t. Az Technikumban az utóbbi Időben fel- hang- és betűkészlete. A magyar g anyanyelvű, aki más nyel­lendült a kulturális munka. Az isko- nyelvnek sok hangja megegyezik a yot nem besz fl ban nem l é. la harmadikos tanulói a közelmúltban szomszédos nyelvek (szlovák, német) tBző ch h t ü n0m md k i. mutatták be Kisfaludy: A kérők című hangjaivá . Például a magyar kapu magyarul nem —a- „íxo^á,. íai íii/n.iiif szo hangjai az a kivetelével meg- .. . , ... . SZLOVÁKUL ŠOLQCHOY ­MAGYARUL S0L0H0Y színművét. Az előadás jól sikerült, úgyhogy azzal szerepelnek a felsza­badulás 20. évfordulója ünnepi mű­során. (K. G.) AZ EMBER TRAGÉDIÁJA most tudó szlovák is a füle helyett filé-t egyeznek a szlovák kopu szó hang- fl z j m Q jatval; az a betu azonban már nnnd- ' hanBOk a> k l. két nyelvben más-más hangot jelöl, "teni hangokat Ikl­_ A magyarban több sajátos, nyel- 1 negyedik kiadásban jelent meg román vünket jellemző hang található, ilye- Ä ch-t, x-et tartalmazó szavak irá­nyelven Első ízben a nagyszebeni nek az ü, ű, ö, ő, é, ugyanakkor sában többnyire az eredeti, idegen Luceafarul című folyóirat közölt be- azonban hiányzik nyelvünkből az írásmódot követjük, de előfordul, lőie részleteket a század elején, Oc- európai nyelvek közül többen megle- hogy néhány Idegen eredetű sző Irá­tavian Goga fordításában. Goga for- vő ch és x hang. Mindamellett talál- sát ma már a kiejtés határozza meg. dftása ma is kifogástalanul megállja kozunk velük a nyelvünkben haszná- így ch-t írunk a latin ábécét hasz­a helyét. latos idegen szavakban, Így. a kö náló nyelvekből átvett Idegen sza­vainkban; ilyenek a fentieken kívüli monarchia, mechanika, oligarchia, echo, machináció stb.; x-et viszont a következő szavakban írunk: szfinx, expressz, exponál, expedlál, extra, extrém stb. Sok, nyelvünkben meghonosodott, eredetileg ch-t vagy x-et tartalmazó szóban már az ejtésnek megfelelő magyar betűt írunk, méghozzá a ch helyett k-t, például: kémia, karakte­risztikus, kaméleon, kirurgus, klór stb. Ä' mienkétől eltérő ábécét használó" nyelvekből, így az oroszból átvett közhasználatú szavakban, továbbá ne­vekben h-t írunk: kolhoz, szovhoz, Solohov, Mihail, stb. Itt tehát az írás szintén az ejtést tükrözi. Ehhez ha­sonlóan követi több, eredetileg x-szel írt szavunk helyesítása is az ejtést a ksz és gz jelöléssel, például bokszol, Makszim (az oroszból), egzakt, eg­zisztencia, egzotikus stb. PESTHY MÁRIA Ü] SZÖ 10 * 1965. március 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents